Kezdőlap Címkék Luhanszk

Címke: Luhanszk

“ Moszkva nem akar több területet elfoglalni Ukrajnában”

Kenderessy Milán
-
0
“ Moszkva nem akar több területet elfoglalni Ukrajnában”

Azt nyilatkozta Putyin szóvivője a New York Timesnak, hogy nekik nincsenek az eddig elfoglalt négy megyén és a Krímen kívül további területi igényük az ukránokkal szemben.

 

“Csak azt a földet akarjuk megtartani, amelyet már beleírtunk az alkotmányunkba.”

– nyilatkozta Dmitrij Peszkov.

Mit jelentene ez a gyakorlatban? A Krím félszigetet illetve négy ukrán tartományt: Donyecket és Luhanszkot plusz a 2022 február 22. után elfoglalt Herszont és Zaporozsjét.

Mindehhez Peszkov hozzáfűzte: pillanatnyilag semmilyen alapja sincsen a megegyezésnek. Arra célzott, hogy az ukrán követelés az: az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről!

Kijevnek nemzetközi jogilag teljesen igaza van: Oroszország elismerte Ukrajna szuverenitását vagyis semmiféle jogalapja sincs egyes területek beírására az orosz alkotmányba. A nyugati világ Ukrajna álláspontját támogatja, de folynak a tapogatózó tárgyalások.

A CIA igazgatója, aki egykor az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál Szergej Nariskinnel, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Közben pedig Szaúd Arábiában a hétvégén békekonferenciát tartottak. Ezen részt vett Ukrajna és az USA képviselője sőt Kína is. Oroszországot nem hívták meg.

“Kína nélkül nem lesz béke Ukrajnában”

Ez a véleménye Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőnek, aki a Szaúd Arábiában tartott békekonferencia alkalmából nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Részt vett a tanácskozáson Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is.  Kínát csak alacsonyabb szinten képviselte a békeközvetítő, akit Hszi Csin-ping elnök jelölt ki a kínai béketerv megismertetésére és ha lehet, akkor az elfogadtatására. Mi erre az esély?

“Kína az az ország, amely egyáltalán nem támogatja a határok átrajzolását” – hangsúlyozza Gyarmati István – nyilvánvalóan Tajvanra utalva. Az egy Kína elv alapján – melyet az Egyesült Államok is elismert – a sziget Kína része.

“Kína jelenléte növeli annak lehetőségét, hogy olyan béketerv születik, melyet az oroszok sem utasíthatnak el.”

És mi van Ukrajnával?

Elvben Kijevben ragaszkodnak ahhoz, hogy addig nincs tűzszünet amíg az oroszok ki nem vonulnak Ukrajna területéről, de Zelenszkij elnök is sejti, hogy ehhez sikeres katonai offenzívára lenne szükség, melynek esélye igencsak kétséges.

Így egyelőre marad a háború, de figyelemreméltó, hogy Biden elnök a nemzetbiztonsági tanácsadóját küldte el Szaúd Arábiába, és a New York Times interjút közölt Putyin szóvivőjével.

Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a tűzszünetről Oroszországgal Ukrajna feje fölött, de ezt a kijevi kormány nem fogadná el. Ha létrejönne egy USA-Oroszország egyezség a tűzszünetről, akkor nemigen  lenne választása Zelenszkij elnöknek hiszen nyugati támogatás nélkül Ukrajna napokig sem lenne képes tartani magát.

Mások vére árán a béke pártján

Falusi Tamas
-
0
Mások vére árán a béke pártján

Mint az igencsak emlékezetes, a FIDESZ a múlt év márciusában azzal emelte több, mint duplájára addig elért szavazatelőnyét, hogy „az ellenzék háborúba sodorna minket”. Akkora lármát csapott hazugságával, hogy a végén még saját maga is elhitte. A temetőkben nem járt ugyan körbe hangszórós kocsi, de ennek is csak nagyon kevés híja volt.

A NER érvelés egyszerű: Márki-Zay a kampány során kijelentette, küldene katonát Ukrajnába, egyértelmű hát, hogy fiainkat vágóhídra szánja, az országot meg belesodorná a háborúba. Azt a kormány harsonái kifelejtették zengeni, hogy ez abban az egyetlen esetben történhetne meg, ha NATO felkérésnek kellene eleget tenni.

Kétségtelen, hogy ha a NATO katonák küldését kéri, azt jelenti, a NATO hadban áll. Ilyen esetben mindegy, ki a miniszterelnök, mindenképpen küldené a katonákat (Orbán éppúgy, mint Márki-Zay), különben országostól rögtön kirúgnák a szervezetből szerződésszegés miatt. Azt pedig még Orbán is tudja, sok jó abból nem sülne ki, ha nem egy NATO és EU tag ország képviselőjeként utazna Moszkvába gázártárgyalásra, hanem mint pimf miniszterelnök, ugyanis az orosz stílus eléggé kellemetlen. Csak addig vagyunk fontosak az oroszoknak, amíg NATO és EU tagként belső zavart keltve segítjük Putyint, anélkül Orbán csak egy Lukasenka light, vagy tán még annyi sem, mert nem tudnak használni minket semmire. Még oroszul sem beszélünk.

Nagy szerencséje miniszterelnökúrnak, hogy a NATO nem állt hadban, és ma sem áll, így bátran harsoghatja azóta is, ő aztán nem küld katonát! Igaz, nem is kérte tőle senki. A többi jelentéktelen hatású látszatintézkedését, például hogy „hazánkon át nem szállíthatnak fegyvert Ukrajnának”, inkább fedje mély homály.

A jól megkomponált hazugság úgy ment át a köztudatba, ahogy magától értetődőn zöld a fű és kék az ég. A NER sajtó teljes erővel terjesztette (MTVA inkluzíve évi 130 milliárdjába belefér), a függetlenek viszont eltartott kisujjal figyelték, ahogy Márki-Zay rohangál mindenfelé, és kétségbeesetten kiáltozza, de hát ő nem is!

Függetlenék nem cáfoltak semmit, legfeljebb ismertették az eseményeket, hogy ha valakihez nem jutott volna el információként az ellenzék vérgőzös mivolta, az is értesüljön róla. A nép közben fejcsóválva nézte, ahogy Márki-Zay „tagadni próbálja a nyilvánvalót”. Nem is hittek neki, hiszen „katonákat küldene!”.

A választás eredménye ettől kezdve egyértelmű volt.

Jellemző miniszterelnökúrra, hogy ha valamiben egyszer megkapaszkodott, sokáig képes lógni rajta. Ma is ott buzgólkodik a békén, hiába akarják sötét erők háborúba kényszeríteni. Hogy kik azok a sötét erők, egyelőre rejtély, hacsak az ukránok morgását (dühét) nem tekintjük annak, akik azt szeretnék, hogy Magyarország szavakban is támogassa őket. A morgás értehető, mivel Oroszország minden keze ügyébe került hadigéppel támad, és olyankor nincs érzéke a célpontként használtaknak sem a finom pávatánchoz, sem az orbáni kettősbeszédhez. Az ukránok ehelyett elvárják a mellettük történő konkrét és egyértelmű kiállást. A magyar kormánytól is.

Azt ugyan várhatják. Olyan úgyse lesz.

A világ demokratikus része szintén békét szeretne, de nem mindenáron. Aki ezt követeli, az belenyugszik, hogy Oroszország az elrabolt területeket megtarthassa, és ezzel megadja az esélyt a jövő minden agresszorának, hogy elindítsa csapatait, mivel azok úgy gondolhatják, a demokratikus országok a területrablást nem fogják megakadályozni. Oroszország már bemutatta annak példáját, hogy nincs ellenállás (amint a Krím annektálásakor úgy is láthatta), tovább fog lépni, például Donyeck és Luhanszk annektálása érdekében, mert a korábbiakból arra következtet, gond nélkül teheti.

Ha azokat is megszerezte, az ismételt továbblépés magától értetődő, ahogy néhányan az orosz vezetésből már beszéltek párszor erről.

Az agresszori mohóságot illetően: mikor Chamberlain a Hitlerrel való tárgyalás után kijelentette, hogy Csehszlovákia feldarabolása és a Szudétavidék Németországnak való átengedése árán meghozta a békét, Churchill azt mondta neki a Parlamentben:

„Ön választhatott a becstelenség és a háború között. A becstelenséget választotta, és meg fogja kapni a háborút.”

Igaza lett.

Azért nagy hiba az azonnali béke követelése, mert nem csak az Oroszország jelenlegi területnyereségét fagyasztaná be, anélkül, hogy garanciát kapna a világ arra: az oroszok nem folytatják gyilkos terjeszkedésüket. Siker esetén „folyt. köv.” jöhetne, hiszen az agresszorok így szokták.  Az ellenzék is a fenti elvet vallja, mert józan ítélőképesség esetén mást nem is tehet.

Orbánt viszont a ráció nem nagyon zavarja, ő aztán rendíthetetlen békepárti tűzön-vízen át.

Mint derék népének elmondotta volt, „…ütnek, vernek, rúgnak, harapnak, minden eszközt bevetnek, hogy belerángassanak minket a háborúba.” Minden eszköz alatt nyilván a demokrácia hiánya meg az alapítványok közbeszerzés mentessége (= közpénzkiáramoltató képesség) miatt visszatartott EU pénzeket érti. Az eljárásokat, noha az EU már számtalanszor megindokolta, fura módon nem tartja jogosnak, viszont ha figyelünk rá, világos lesz a kép:

„Mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk hazánkat az európai hullámverésben”.

Aha. Hát, ha csak úgy nem…

A primitív észjárású Németország Orbán szerint már belesodródott a háborúba, de sokak meglepetésére pont úgy néz ki, mint aki nem sodródott bele.

Mi is pont úgy nézünk ki, ám ez nem a német típusú vakvéletlennek, hanem kizárólag miniszterelnökúrnak köszönhető, mert ő, míg ott lesz a vártán, nem enged a sodródásnak semmiképp!

Azon az áron sem, hogy közben szép lassan kisodródunk a demokratikus Európából.

Ukrajna repülőtéri merényletekben semmisített meg két orosz atombombázót

FüHü
-
0
Ukrajna repülőtéri merényletekben semmisített meg két orosz atombombázót

Az egyik megtámadott repülőtéren katonai repülőgépek és tankok kiképzőközpontja volt. A második repülőtéren két Tu-95-ös atombombázót talált el egy drón.

Az Ukrajna által végrehajtott két robbanás érte az ország két katonai repülőterét. Állítólag két orosz atombombázó megsemmisült, három ember meghalt és hat megsebesült – állították sajtóértesülések szerint. Becslések szerint a robbanásokat benzinnel megtöltött üzemanyagszállító okozta.

A másik megtámadott repülőtéren ahol katonai repülőgépek és tankok kiképzőközpontja volt két Tu-95-ös atombombázót talált el egy drón. 

Ezenkívül a kelet-ukrajnai Luhanszk régió katonai tisztviselői azt mondták, hogy kilenc ember vesztette életét, miután az ukrán hadsereg ágyúzta Alcsevszk városát.

A hír azután érkezett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a közelmúltban bejelentette, hogy Oroszország a következő évben nukleáris arzenálja infrastruktúrájának fejlesztésére fog összpontosítani. Shoigu bejelentésére attól tartanak, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vethet be az ukrajnai háborúban.

Benjamin Netanjahu, a hivatalba lépő izraeli miniszterelnök vasárnap az NBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy ennek esélye nem nulla.

Brit hírszerzési becslések szerint Oroszország a következő hónapokban valószínűleg nem ér el sikereket a csatatéren, ezért az ukrajnai háborúval kapcsolatban a nyilvánosság elhallgattatása várhatóan nehezebb lesz a Kreml számára.

A közvélemény-kutatások állítólag azt mutatják, hogy Oroszországban jelentősen csökkent a „különleges katonai művelet” lakossági támogatottsága. A közvélemény-kutatásokat független orosz média idézte, amely azt állította, hogy az adatokat a Szövetségi Védelmi Szolgálat gyűjtötte belső használatra. A jelentések szerint mindössze 25 százalékuk állította, hogy a harcok folytatása mellett áll.

Támadásban az annektált területeken

ki
-
0
Támadásban az annektált területeken

Zelenszkij, ukrán elnök szokásos késő esti beszédében jelezte, hogy magas rangú katonai tisztségviselőivel szerdán megvitatták az Oroszország által megszállt területek visszaszerzését.

Az elnök beszámolt arról is, hogy újabb települáseket foglaltak vissza Herszon régióban, azok közül a területek közül amelyet Moszkva már Oroszországhoz tartozó területnek minősített.

 

Az orosz nyelvre váltva Zelenszkij megszólította a Moszkva-barát erőket, és közölte, hogy az oroszok már elveszítették a háborút.

„Az ukránok tudják, hogy miért harcolnak. Egyre több orosz állampolgár is észreveszi, hogy azért kell meghallniuk, mert egy ember nem akarja befejezni a háborút”

– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Az ukrán erők benyomulnak Luhanszkba

Szerhij Haidai kormányzó szerint az ukrán erők tovább nyomultak a Luhanszki megye felé, aki szerint már hat települést felszabadítottak a térségben, további részleteket nem árult el.

„Luhanszk megye felszámolása megkezdődött” – mondta Haidai a Telegramon. 

Oroszország luhanszki meghatalmazottja, Rodion Mirosnyik elismerte, hogy a Kreminnába és Szvatovébe (Harkiv megye közelében) vezető területek „veszélyben vannak”, a Kremminába vezető út pedig „komoly veszélyben van”. Oroszország újabb csapatok bevonásával és a terület erős aláaknázásával erősíti Kreminna város védelmét.

Egy brit hírszerzési információ szerint jelentés „az Oskil folyótól keletre eső terület jelentős részén megszilárdította állásait a régióban, és nagyon valószínű, hogy Ukrajna most csapást mérhet a luhanszki Szvatove-Kreminna útra”, ezzel tovább akadályozva az oroszokat abban, hogy utánpótlást biztosítsanak keleti egységei számára.

Zelenszkij korábban kedden azt mondta, hogy

„a front számos területén folytatódnak a heves harcok, Ukrajna ellentámadása közepette. Egyre többen (oroszok) próbálnak szökni, az agresszor egyre több veszteséget szenved el”.

Oroszország azt állítja, hogy vissza fogja foglalni az elcsatolt régiókat

Úgy tűnik, hogy Moszkva Ukrajna térképe az általa ellenőrzött egyre zsugorodó területeket mutat: az „új régiók” térképén az ukrán tartományok teljes területe szerepelt, de egyes részeit halványan satírozták és ukrán katonai ellenőrzés alatt állónak jelölték.

„A területek örökre Oroszországé maradnak”

– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, jelezve ezzel, hogy az Ukrajna által a napokban visszafoglalt településeket „vissza fogják foglalni”.

Ukrán harci sikerek az annektált megyékben

FüHü
-
0
Ukrán harci sikerek az annektált megyékben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök késő esti beszédében beszámolt az ukrán fegyveres erők déli fronton elért sikereiről. 

Zelenszkij szerint csak ezen a héten több tucat település szabadult fel az oroszok által annektált területeken. Beszámolója szerint ez Herszon megyére és Harkiv megyére, valamint Luhanszk és Donyeck megyére egyaránt vonatkozik.

„Az ukrán hadsereg meglehetősen gyors és erőteljes előrelépést tesz hazánk déli részén a folyamatban lévő védelmi műveleten belül.” – jelentette ki az elnök.

„A katonáink nem állnak meg. És csak idő kérdése, hogy mikor űzzük el a megszállókat az egész földünkről”

Az orosz védelmi minisztérium napi tájékoztatóján megmutatta az ukrajnai harci akciók térképét. Az orosz hadsereg a nap folyamán 30 kilométernyi területről vonta vissza csapatait Herszon megyében.

Embargó és fegyverszállítás

FüHü
-
0
Embargó és fegyverszállítás

Zelenszkij ukrán elnök nagyon nehéznek minősíti  a luhanszki régió katonai helyzetét. „A megszállók erős nyomást gyakorolnak” – mondja videobeszédében, utalva az orosz hadseregre.

Zelenszkij elnök további uniós szankciókat szorgalmaz Oroszország ellen az  országa elleni egyre durvuló háború miatt. A lehető leghamarabb szükség van a hetedik szankciócsomagra – mondta kedd este. Ezt a különböző európai állam- és kormányfőkkel folytatott keddi tárgyalásokon hangsúlyozta.

„Oroszországnak éreznie kell a háború és agresszív Európa-ellenes politikája miatti növekvő nyomást.”

Zelenszkij ismét hangsúlyozta a további fegyverszállítások sürgősségét. „Emberek ezreinek élete függ közvetlenül partnereink sebességétől” – mondta.

A további gyors fegyverszállítással az ország keleti részén lévő fronton az ukrán hadsereg tovább tudná erősíteni a hősiesen küzdő luhanszki régió védelmét. Harkiv régióban még mindig heves ágyúzások zajlanak az orosz csapatok részéről. Az ukrán csapatok a megszállt Herson város környékét fokozatosan visszafoglalják – mondta Zelenszkij.

Alekszandr Rodnyanszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója szilárdan hisz abban, hogy országa győzni fog az orosz agresszor ellen. „Megnyerhetjük a háborút” – mondta kedd este az ARD esti műsorában. Reméli, hogy augusztusban megkezdődhet az ellentámadás. A külföldről érkező segélyek sokat segítenének, főleg ha meg is érkeznének, de eltart egy ideig, mivel a fegyverek kezelését meg kell tanulni, s csak utána lehet hadrendbe helyezni azokat.

Oroszországgal úgysem lehet tartós békét kötni

– mondta a tanácsadó: „Ennek az illúziónak nem lehet engedni.”

Zelenszkij: nem adunk át területeket Oroszországnak!

Kenderessy Milán
-
0
Zelenszkij: nem adunk át területeket Oroszországnak!

Az ukrán elnök szerint döntő fontosságúak lehetnek a harcok Kelet Ukrajnában. Ha az oroszok győznek, akkor újra Kijev ellen fordulhatnak – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij államfő, aki a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.

„Én egyáltalán nem bízom sem az orosz katonai sem pedig a polgári vezetésben” – erősítette meg az elnök, akit Putyin megpróbált megöletni a hadjárat kezdetén. A szpecnaz kommandósok le is csaptak az elnöki bunkerre Kijevben, de Volodimir Zelenszkij ekkor már nem ott volt. Az amerikai hírszerzés tanácsára Lvivbe menekítette őt az ukrán testőrség.

Miután az államfő meggyilkolása nem sikerült, az oroszok megpróbálták elfoglalni Kijevet, hogy hatalomra juttassák Putyin komáját Medvescsukot. Az ukrán politikus, aki oroszbarát pártot vezetett a kijevi parlamentben, háziőrizetben várta az orosz tankokat az ukrán fővárosban. Miután az orosz tankok nem érkeztek meg, Medvescsuk lelépett. Az ukrán biztonsági szolgálat azonban megtalálta és lecsukta. Zelenszkij felajánlotta Putyinnak, hogy elengedi emberét, ha cserébe elfogott ukrán katonai és polgári vezetőket kap.

Az orosz csapatok egyelőre letettek Kijev elfoglalásáról, és a Donbasz elfoglalására koncentrálnak.

Atomfegyver?

Zelenszkij szerint Putyin annyira elszánt, hogy bevetheti az atomfegyvert is céljai elérése érdekében Ukrajnában. Nem egészen világos, hogy amennyiben Putyin beveti az atomfegyvert, akkor hogy akarja megnyerni a háborút és békét kötni Ukrajnával hiszen a várhatóan óriási polgári áldozat mindenfajta politikai megoldást lehetetlenné tesz. A Donbaszért folyó csata döntő fontosságú – hangsúlyozta Zelenszkij.

Épp ezért még több fegyvert kért az Egyesült Államoktól és a többi NATO szövetségestől. Biden elnök nemrég 800 millió dolláros újabb fegyverszállítást hagyott jóvá Ukrajnának. Zelenszkij ezt megköszönte, de hangsúlyozta: többre lesz szükség az oroszok legyőzéséhez. Az ukrán elnök meghívta Bident Kijevbe. „Az elnök emberei tanulmányozzák az ukrajnai látogatás lehetőségét” – ezt a választ kapta ajánlatára.

Biden nemrég „elszólta” magát: közölte, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Bár ezt Washingtonban hivatalosan visszavonták, de sokan vélik úgy, hogy az Egyesült Államoknak valóban az a célja, hogy megbuktassa Putyint, és a helyére olyan orosz vezetőt szeretne, akivel a Nyugat együtt tud működni. Putyin kezdetben ilyen volt, de 2014 után fokozatosan megváltozott. Ahelyett, hogy átalakítította volna az orosz gazdaságot, hogy az versenyképes legyen a globális piacon, birodalmi álmok megvalósításába fogott. Most megpróbálja elfoglalni Ukrajnát vagy annak legalább egy részét. A Krím félsziget 2014 óta de facto Oroszország része bár ezt csak nagyon kevesen ismerik el. Putyin ezt mindenképp szeretné elismertetni Kijevvel éppúgy mint a két keleti tartomány – Donyeck és Luhanszk „függetlenségét”, majd csatlakozását Oroszországhoz.

„Az oroszok ultimátumot adtak, ilyen körülmények között a tárgyalás nem lehetséges” – hangsúlyozta az ukrán államfő, aki kijevi irodájában adott interjút a CNN hírtelevíziónak.

Az oroszok megmérgezték Abramovicsot és az ukrán delegáció két tagját

Polonius
-
0
Az oroszok megmérgezték Abramovicsot és az ukrán delegáció két tagját

Putyin egykori kedvenc oligarchája az ukrán delegációnak adott tanácsokat azokon a tárgyalásokon, melyeket az orosz diplomatákkal folytattak.

Eredmény a tárgyalásokon egyelőre nem született viszont Roman Abramovics elveszítette átmenetileg a látását és az arcáról hámlik a bőr. Az ukrán tárgyaló küldöttség két tagja ugyanígy járt.

Jelenleg Törökországban kezelik őket – közli az amerikai hírszerzésre hivatkozva a londoni a Wall Street Journal. A jólértesült Bellingcat portál megerősítette a hírt, hogy Abramovicsot és a két ukránt valamilyen méreggel támadta meg az orosz titkosszolgálat miközben Kijevben arról egyeztettek, hogy másnap miről tárgyaljanak az oroszokkal.

Szakértők szerint az orosz titkosszolgálat csak kis adagban juttatta be a mérget a három férfi szervezetébe:

„nem megölni hanem figyelmeztetni akarták őket.”

Roman Abramovics igen szoros kapcsolatban állt Putyinnal Moszkvában. Az orosz elnök kinevezte őt Csukcsföld kormányzójának is. Abramovics a Chelsea díszpáholyában a brit elit tagjait fogadta és előmozdította Putyin terveit Nagy Britanniában. Azt követően nem hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét Nagy Britanniában, hogy Putyin parancsára idegméreggel akarták eltenni láb alól az orosz hírszerzés híres árulóját, Szkripal ezredest és lányát a szigetországban. A merénylet nem sikerült, de Szkripal azóta is védőőrizetben van. Abramovics Izraelben és Portugáliában szerzett állampolgárságot. Putyin Ukrajna elleni támadása után a Chelsea csapatának eladására kényszerült. Zelenszkij ukrán elnök kérte meg közvetítésre, és ezért vállalt szerepet a diplomáciai tárgyalásokon. Közvetlenül tárgyalt mind Putyinnal mind pedig Zelenszkijjel, ezért tanácsainak nagy jelentőséget tulajdonítottak.

A Wall Street Journalnak nyilatkozó amerikai hírszerzők nem tartják kizártnak, hogy Moszkvában is vita folyik az Ukrajna elleni háborúról. A kemény vonal hívei mérgezhették meg Abramovicsot és a két ukránt, hogy ily módon hátráltassák a tűzszüneti tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között.

Abramovics megőrizte Putyin bizalmát

Az amerikai hírszerzés szerint Abramovics Putyin kézzel írott béke javaslataival kereste fel Zelenszkij ukrán elnököt Kijevben. Az ukrán elnök kérte Biden elnököt, hogy vegyék le a fekete listáról Roman Abramovicsot, aki hasznos szerepet járszik a tűzszüneti tárgyalásokon. Az orosz oligarcha Törökországban szabadon mozoghat, sőt Erdogan elnök támogatja közvetítő akcióit, de repülőútjait megnehezíti, hogy neve fekete listán szerepel, és ezért utazási tilalom sújtja.

Juscsenko ukrán elnököt is hasonló módszerrel „figyelmeztették”

A narancs forradalom jeles vezetőjét, aki nyugatbarát politikát folytatott, azért mérgezhették meg az oroszok, mert szembeszállt az ő kijevi emberükkel, Janukoviccsal. Jellemző az akkori ukrán elitre, hogy Juscsenko akkori elnököt az ukrán titkosszolgálat vezetője mérgezhette meg. A dioxin teljesen tönkretette az arcbőrét. Janukovics a narancs forradalom eredményeképp kényszerült távozásra Kijevből. Az oroszok ezt követően foglalták el a Krím félszigetet 2014-ben. Ezután indult meg a két orosz többségű tartomány – Donyeck és Luhanszk – elszakadási akciója Moszkva aktív támogatásával. Janukovics most is azonnal aktivizálta magát: orosz nyelven szólította fel Zelenszkij elnököt, hogy adja fel, és teljesítse Putyin követeléseit. Zelenszkij érthetően visszautasította kétes hírű elődjének javaslatát.

Zelenszkij elnök egyik legnagyobb sikere a nemzeti egység megteremtése Ukrajnában. Ennek következtében senki sem vállalta fel Putyin érdekeinek képviseletét Ukrajnán belül! 2014-ben ez egyáltalán nem így volt. A Krím félszigeten egy admirális volt az ukrán csapatok parancsnoka, aki pillanatok alatt átállt az oroszok oldalára. Így Putyin szinte puskalövés nélkül foglalhatta el a Krím félszigetet. Nem kétséges, hogy az orosz elnök most is nagyon számított az árulókra az ukrán hadseregben és a titkosszolgálatban illetve a politikai életben. Terve tökéletes kudarcot vallott. Ezért lett a villámháborús  elképzelésből állóháború. William Burns, a CIA igazgatója emiatt jelenthette ki, hogy

„Putyin legnagyobb problémája az, hogy nincsen politikai megoldása Ukrajnában”.

Elégedetlen parancsnokával végzett egy orosz dandár

Polonius
-
0
Elégedetlen parancsnokával végzett egy orosz dandár

Azt állítják nyugati hírszerző szervezetek, hogy saját parancsnokával végzett egy orosz dandár mert egyre nő az elégedetlenség az Ukrajnában harcoló orosz csapatok körében.

Mind kevésbé világos ugyanis, hogy miért is harcolnak több mint egy hónapja? A moszkvai vezérkar most azt mondja, hogy az első szakasz lezárult, és a következő szakaszban arra koncentrálnak, hogy elfoglalják a két szakadár „népköztársaság” területét. Putyin napokkal az invázió előtt ismerte el Donyeck és Luhanszk „népköztársaság” függetlenségét. E két orosz többségű kormányzóságban sem fogadták virággal a tankkal érkező orosz hadsereget.

Az ezredes halála

Egy páncélozott szállító jármű ment át a dandárparancsnok két lábán Ukrajnában. A 37-ik gépesített lövész dandár parancsnoka belehalt a sebesülésébe – írja a brüsszeli Politico hírszerzői forrásokra hivatkozva. A páncélozott szállító jármű állítólag tudatosan célozta meg a dandárparancsnokot, akit felelősnek tartanak a nagy emberveszteségért Ukrajnában. Roman Cimbaljuk ukrán haditudósító szerint ez az alakulat csaknem 50%-os emberveszteséget szenvedett el a Kijev körüli súlyos harcokban. Ekkora veszteség talán túlzásnak tűnhet, de a műholdak  felvételei szerint az ukrán fegyveres erőknek sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijev közelében. Az orosz deszant elit alakulatok már az invázió első napján elfoglaltak itt egy repülőteret, mert innen akartak offenzívát indítani az ukrán főváros ellen. Csak a jelre vártak: a szpecnaz kommandónak végeznie kellett volna Zelenszkij elnökkel. Ily módon Putyin villám háborúja sikeres lehetett volna. Zelenszkij nemcsak, hogy túlélte a gyilkos akciókat, de az ellenállás élére állt. Az elmúlt napokban az ukrán erők a Kijev körüli ostrom gyűrű gyengítésére koncentráltak. A kemény harcokban igen sok volt az áldozat mindkét oldalon.

Herszon városát az ukrán csapatok megpróbálják visszafoglalni. Ez az egyetlen nagyváros Ukrajnában, melyet az oroszok teljes mértékben elfoglaltak. Az ellentámadás komoly orosz veszteséggel járt: meghalt Jakov Rjazancev altábornagy, a helyi orosz erők parancsnoka. Ukrán források szerint ő már a hetedik orosz tábornok, aki életét veszítette Ukrajnában.

Az oroszok 120-150 megerősített zászlóaljat vetettek be Ukrajnában, ezek közül 20 teljesen harcképtelenné vált, és ezért kivonták őket az országból.

Nincs stratégiai fordulat

Az ukrán hadsereg ellentámadásait szívesen minősítik stratégiai fordulatnak Kijevben, de egyelőre erről szó sincs – hangsúlyozzák a katonai szakértők a Politicoban.

Az oroszok továbbra is fölényben vannak, de nem érték el stratégiai céljaikat. Épp ezért váltottak: már nem Kijev elfoglalása, hanem a két szakadár „népköztársaság” lerohanása a cél. Ennek megvan a realitása még akkor is, ha a megmaradt ukrán légelhárítás igen eredményes – hangsúlyozzák a nyugati hírszerzői jelentések. Putyin állítólag a győzelem napjáig (május 9) véget akar vetni a hadjáratnak Ukrajnában. Ehhez mindenképp valamiféle sikert kell felmutatnia. Ez lehetne az, hogy Zelenszkij elnök elismeri azt, hogy Oroszország bekebelezi a Krím félszigetet és a két „népköztársaságot”. Jelen pillanatban Zelenszkij elnök ezt elutasítja. A hősiesen védekező ukrán elnök még ha maga el is fogadná Putyin javaslatát, akkor sem tudná azt elfogadtatni Ukrajnában, ahol a bátor ellenállást stratégiai fordulatként élik meg a harcoló alakulatok, sőt a közvélemény jelentős része is.

Erdogan Putyinnak: vonulj ki Ukrajnából!

A török elnök, aki sokáig szoros szövetségese volt Putyinnak, kezdettől fogva ellenezte a hadjáratot Ukrajna ellen. Törökország harci drónokat  szállított Ukrajnának. Ezek a drónok igazolták a hatékonyságukat az orosz tankokkal szemben az azeri-örmény háborúban Hegyi Karabahban.

Az orosz és az ukrán külügyminiszter találkozóját Törökországban rendezték meg – eredménytelenül.

Most Erdogan török elnök arra figyelmeztette Putyint: most még „tisztességgel” kivonulhatsz! Bár Biden elnök is háborús bűnösnek nevezte az orosz államfőt, de az oroszok egyelőre tartózkodnak a milliós nagyvárosok (Kijev, Harkov és Odessza) ostromától.

Putyin arcának elvesztésétől tart, ezért hadügyminiszterét, Sojgut okolja a kudarcért. Sojgu, aki nem katona, de régi KGB-s kollégája Putyinnak, a hírek szerint szívrohamot kapott. Eredetileg ő irányította a villámháborút Ukrajnában, ezért csinálhatott belőle bűnbakot Putyin.

Illegális a tervezett választás Kelet Ukrajnában

Kenderessy Milán
-
0
Illegális a tervezett választás Kelet Ukrajnában

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában nyilatkozott nyolc európai állam és az USA képviselője. A képviselők arra az egybehangzó megállapításra jutottak, hogy a november 11-én Donyeck és Luhanszk tartományban megtartani szándékozott választások legalitását sem Ukrajna kormánya, sem pedig az ENSZ nem ismeri el. Az orosz nagykövet volt az egyetlen, aki védelmezte a tervezett választásokat mondván: a helyi vezetőt, Alekszandr Zaharcsenkot augusztusban meggyilkolták ez indokolja a választások megtartását. A négy éve tartó konfliktusban eddig már több mint tízezer ember halt meg Ukrajna keleti részén.

Korábban a Krím félszigeten népszavazást tartottak és ennek eredményeképp az orosz többségű ukrán tartomány Oroszország része lett. Ezt a változást külföldön jóformán senki sem ismeri el. Az Európai Unió és az USA álláspontja a tervezett választással kapcsolatban az, hogy megsértené a minszki egyezményt. 2015-ben Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vezetői abban állapodtak meg, hogy csakis akkor lehet választásokat tartani Ukrajnában, ha azzal minden fél egyetért.

Donyeck és Luhanszk tartományban kikiáltották a helyi köztársaságot, de ezt senki sem ismeri el. Az orosz többségű terület Moszkvához húz, míg a kijevi ukrán kormány természetesen nem ismeri el ennek a szándéknak a jogosságát. Hamarosan Ukrajnában is választásokat tartanak és ez felszította a nemzeti indulatokat. Ukrajna soknemzetiségű állam: jelentős orosz kisebbség él benne. Sok más nemzeti kisebbség is megtalálható a negyven milliós országban. Kárpátalján jelenleg több mint százezer magyar nemzetiségű polgár él.

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan