Kezdőlap Címkék LMP

Címke: LMP

Ezért fél a Fidesz az ellenzéki együttműködéstől

A Fidesz nyerte az egyéni körzetek túlnyomó többségét a 2014-es választáson, de nagyon sok olyan volt, ahol az ellenzéki jelöltek együtt több szavazatot kaptak a későbbi győztesnél.

Szavazásra váró választók 2014-ben.
MTI Fotó: Kallos Bea

Április 8-án 106 egyéni körzetben szavazhatunk képviselőkre, az itteni győztesek mellett 93-an az országos listákról kerülnek be a parlamentbe. Ahol 199 képviselő ül majd, tehát könnyen kiszámítható, hogy az abszolút többséghez 100, a kétharmadhoz 133 képviselő kell.

A közvéleménykutatási adatok alapján nagyjából ki lehet számolni, hogy a listákról melyik párt hány képviselői helyhez jut. És az is kijelenthető, hogy

a választás az egyéni körzetekben dől majd el.

Minél többet nyer ezek közül az ellenzék, annál nagyobb az esélye, hogy megakadályozza a Fidesz kétharmadát, sőt, ha 40-45 körzetet megnyernek, akkor az is előfordulhat, hogy a Fidesznek az abszolút többsége sem lesz meg.

Ez a forgatókönyv korábban elképzelhetetlennek tűnt, a hódmezővásárhelyi választás azonban azt mutatta, hogy egy „ősfideszes” körzetben sem biztos egy fideszes győzelem, ha egyetlen ellenzéki jelölt indul.

Ennek kapcsán azt néztük meg,

hány olyan körzet van, ahol esélye lehet egy olyan ellenzéki jelöltnek, amelyet több párt is támogat,

a négy évvel ezelőtti választás eredményei alapján. Akkor a baloldali ellenzék közösen indult, de lehetett szavazni az LMP és a Jobbik jelöltjeire is.

Fontos megjegyezni, hogy csak összeadtuk a szavazatokat, egyéb változókkal nem számoltunk, például az egyes jelöltek helyi népszerűségével, vagy az elmúlt négy évben történt változásokkal. Azokat a körzeteket nem vettük figyelembe, ahol a szavazatok összeadásával csak néhány száz voksnyi volt a különbség.

Szavazatszámlálás négy éve.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

2014-ben 10 egyéni körzetet nyert a baloldal: Budapesten a 3., 4., 7., 10., 13., 14., 20. és 21. kerületben, valamint a szegedi I. és a miskolci II. számú körzetben. Ezen kívül azóta időközi választáson is ellenzéki jelölt nyert két olyan körzetben, ahol 2014-ben fideszes győzelem született: Veszprémben és Tapolcán.

Ezeken kívül azonban

volt 10 olyan körzet, ahol, ha összeadjuk a baloldali és LMP-s jelöltekre adott szavazatokat, akkor többet kapunk, mint amennyivel a fideszes jelölt végül nyert.

Ezek a következők: Budapesten a 2., 5., 8., 11., 15., 16., 18. és 22. kerület, valamint a pécsi I. és II. számú körzet. Ezek között volt olyan, ahol szó szerint pár tucat szavazaton múlt a fideszes jelölt győzelme – ezekről itt írtunk bővebben.

Ez eddig összesen 22 körzet – az gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ha ezek közül majdnem mindegyikben ellenzéki győzelem születik, akkor a Fidesznek nem lesz újabb kétharmada.

Még érdekesebb a helyzet, ha a baloldali és jobbikos jelöltek szavazatait adjuk össze. Ugyanis

31 olyan körzet volt 2014-ben, ahol a baloldali és jobbikos szavazók együtt többen voltak, mint a fideszesek.

Ezek a következők: a budapesti 17. kerület, Szigetvár, Békéscsaba, Orosháza, a miskolci I. körzet, Ózd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, a szegedi II. körzet, Hódmezővásárhely, a székesfehérvári I. körzet, Dunaújváros, Eger, Gyöngyös, Szolnok, Jászberény, Törökszentmiklós, Salgótarján, Érd, Dunakeszi, Gödöllő, Vecsés, Szigetszentmiklós, Cegléd, Kaposvár, a nyíregyházi I. és II. körzet, Szekszárd, Zalaegerszeg és Nagykanizsa.

Ezek mellett van még

15 olyan körzet, ahol a baloldal, az LMP és a Jobbik jelöltje együtt több szavazatot kapott, mint a fideszes.

Ezek a következők: a budapesti 12. kerület, Békés, Szentes, a debreceni I. és II. körzet, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Esztergom, Komárom, Budakeszi, Monor, Siófok, Dombóvár, Szombathely, Balatonfüred.

Vagyis összesen

68 olyan körzetről beszélünk, ahol, ha egyetlen ellenzéki jelölt indulna, komoly esélye lenne.

Más kérdés, hogy az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik egyelőre kölcsönösen elutasítja a koordinációt, és a választóik sem biztos, hogy szívesen szavaznának a másik pártra. Mindenesetre, ha ebben a 68 körzetben, vagy legalábbis a nagy részében össze tudná hozni az ellenzék a koordinált indulást, és ezek körülbelül kétharmadában meg is vernék a fideszes jelöltet, akkor a Fidesz abszolút többsége is veszélybe kerülne.

Ez volt ma – 2018. február 26.

0

A Fidesz váratlan hódmezővásárhelyi veresége után főleg az ellenzéki együttműködés lehetőségéről szólt a mai nap. Közben viszont rasszistának nevezte Orbánt az ENSZ emberi jogi főbiztosa, kivégeztek egy szlovák oknyomozó újságírót és újra klórgázt vetett be a szíriai rezsim. Csaba László pedig az Orbán-rendszert elemezte.

Fölényes ellenzéki győzelem a hódmezővásárhelyi választáson

Fotó: Facebook / Márki-Zay Péter

Nagy meglepetésre a függetlenként induló, de az ellenzék összes pártja által támogatott Márki-Zay Péter nyerte a hódmezővásárhelyi polgármester-választást.

A szavazatok 57,49 százalékát kapta.

A győzelem után röviden nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.

Szinte mindenki ellenzéki koordinációt sürget

Karácsony Gergely és Molnár Gyula szerint a hódmezővásárhelyi választásnak az a fontos üzenete, hogy ha sokan mennek el voksolni és van esélyes jelölt, akkor le lehet győzni a Fideszt. Azt mondták,

az utolsó percig készen állnak egyeztetni.

Karácsony a Jobbikkal nem lát lehetőséget szervezett együttműködésre, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke viszont nem zárta ezt ki.

A jobbikos Dúró Dóra ugyanakkor arról beszélt,

az MSZP-vel semmilyen tárgyalást nem tart elképzelhetőnek,

és az LMP-t is komolytalannak nevezte.

Rasszistának nevezte Orbánt az ENSZ emberi jogi főbiztosa

Zeid Raad al-Husszein Orbán saját szavait idézve vádolta idegengyűlölettel és rasszizmussal a magyar miniszterelnököt. Szijjártó Péter szerint ezért le kellene mondania.

Barátnőjével együtt végeztek ki egy szlovák oknyomozó újságírót

Valósággal sokkolta Szlovákiát, hogy megölték az egyik legismertebb szlovák oknyomozó újságírót. Saját otthonában, feltehetőleg a tevékenysége miatt végezhettek ki a barátnőjével együtt. Ján Kuciak részt vett az offshore-botrányokkal foglalkozó Panama Papírok feldolgozásában, de

sokat írt a kormánypárthoz közeli oligarchákról is.

Leginkább az adócsalással kapcsolatos ügyekre összpontosított.

Csaba László: 2-3 év múlva robbanás lesz

„Magyarország ma tele van halmozódó feszültséggel, de ez nem az idén április 8-án fog robbanni. Hogy mikor, nem tudni, szerintem 2-3 éven belül” – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Csaba László, egyetemi tanár, akadémikus, Orbán egykori tanácsadója. Arról is beszélt, hogy nálunk miért nem alakulhat ki putyini rendszer. Szerinte az, hogy a Fidesznek ilyen agresszív a kampánya, azt jelenti, hogy

„tudatában vannak saját gyengeségüknek”.

Szerinte 2010-ben adódott egy esélye Orbánnak, de ő „egy tál lencséért” eladta.

Megint vegyi fegyverrel támadtak a szíriai kormánycsapatok

A rezsim katonái tartják ostrom alatt Kelet-Gútát. Az egyik légitámadás során klórgázt is használhattak. Főleg gyerekeket vittek kórházba, egy hároméves gyerek meghalt.

Jobbik: A választásokig senkivel nincs tárgyalás

Dúró Dóra, a Jobbik parlamenti képviselője azt is mondta: az MSZP-vel semmilyen tárgyalást nem tart elképzelhetőnek, és az LMP-t is komolytalannak nevezte.

Dúró Dóra a hódmezővásárhelyi választással kapcsolatban a legnagyobb tanulságnak azt nevezte, hogy a Fidesz legyőzhető, ennek receptje pedig az, hogy a legesélyesebb ellenzéki jelöltet kell támogatniuk az embereknek.

Ugyanakkor azt is mondta, hogy

semmilyen tárgyalás nem képzelhető el a Jobbik és az MSZP között,

mert szerinte a szocialisták már nem képviselnek erőt. Úgy véli, hogy könnyen lehet, hogy a szocialisták ki fognak esni a parlamentből, a rájuk adott szavazatok pedig elvesznek.

Az LMP-re vonatkozó felvetésre azt felelte: a választások előtt semmilyen más párttal nem tárgyalnak. Szerinte beszédes, hogy az LMP nem hozta nyilvánosságra mind a 106 egyéni jelöltjét, ezért azt gondolja, hogy a pártnak az is probléma, hogy kiállítsa őket. Szerinte komolytalan erőről van szó.

Korábban Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje azt mondta, szervezett együttműködésre nem lát lehetőséget a Jobbikkal. Gyurcsány Ferenc DK-elnök viszont nem zárta ezt ki.

Egyeztetést sürget az MSZP-Párbeszéd az ellenzéki párbeszédről

Karácsony Gergely és Molnár Gyula szerint a hódmezővásárhelyi választásnak az a fontos üzenete, hogy ha sokan mennek el voksolni és van esélyes jelölt, akkor le lehet győzni a Fideszt, a „legszervezettebb kisebbséget”.

Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, a Párbeszéd társelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a hódmezővásárhelyi választás fontos tanulsága, hogy

a szavazatokat nem lehet megosztani, csak az esélyes jelöltre leadott szavazat hoz változást.

Az is fontos szerinte, hogy sokan menjenek el szavazni. Azt mondta: nyitottak további együttműködésre a demokratikus ellenzéki pártokkal, hogy még több esélyes jelölt legyen.

Arról is beszélt, hogy az MSZP-Párbeszéd eddig is mindent megtett azért, hogy a legesélyesebb jelölteket indítsa, függetleneket jelölteket támogatnak (Mellár Tamást Pécsen és Kész Zoltánt Veszprémben), valamint megállapodtak a választókerületi koordinációról a DK-val.

Karácsony Gergely és Molnár Gyula
MTI Fotó: Biró István

Azt is bejelentette, hogy a következő hetekben mozgósító kampányt indítanak, március 15-én pedig „egy széles körű ellenzéki együttműködést felmutató” rendezvénnyel ünnepelnek. Erre meghívták Márki-Zay Pétert is.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke kijelentette,

az utolsó percig készen állnak az egyeztetésre.

Szerinte Hódmezővásárhelyen sikerült ledönteni az apátia falát, az a következő feladat, hogy rendezzék saját oldalukat. Beszélt arról is, hogy az MSZP az elmúlt hónapokban a kormányváltás érdekében saját pozícióit is kész volt feladni, hogy együttműködjön az erre nyitott pártokkal, a jelölteik harmada nem is tagja a pártnak. Szerinte

március 15-éig világossá kell tenni minden egyéni körzetben, hogy kit gondolnak esélyes ellenzéki jelöltnek.

Arról is beszélt, hogy a Fidesz kapott egy nagyon komoly ütést, amire ők „nem úgy szoktak reagálni, mint a rendes emberek”. Arra számít, hogy az eddig békésnek tűnő kampány változni fog,

„aljas, alaptalan és nemtelen támadások sorozata fog elkezdődni”

azok ellen, akik az ellenzéki szövetségben szerepet vállalnak.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese azt mondta: Hódmezővásárhelyen eldöntötték az emberek, hogy „Lázár János nyugodtan visszavonulhat a vadászkastélyába”. Azt reméli, hogy április 8-án „Kósa Lajos – miután továbbképzem – visszamehet az édesanyja disznótelepére kicsit elmélkedni azon, hogy mit is csináltak ezzel az országgal”.

A Jobbikkal való együttműködésről Karácsony Gergely azt mondta:

szervezett együttműködésre nem lát lehetőséget velük.

Szerinte van még dolguk a demokratikus ellenzéki oldalon is, és majd a választók bölcsességére bízzák, kiben látják az esélyes jelöltet. Azt elképzelhetőnek tartotta, hogy a Jobbik támogatja az MSZP-Párbeszéd által is támogatott független képviselőjelölteket.

Az LMP-ről (amelynek miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett a Magyar Nemzet szerint tárgyalásokat kezdeményez az MSZP-vel és a Jobbikkal az együttműködésről, esetleges visszalépésekről) Karácsony Gergely azt mondta: ők is látták a vasárnapi választás eredményét, tudják, mi következik ebből rájuk nézve és nem akarnak saját szavazóik elől elbújni. Ahogy fogalmazott:

„Attól félek, hogy az LMP-szavazók hamarosan az LMP-székház előtt fognak tüntetni, ha az LMP nem vesz részt egy ilyen együttműködésben”,

de ez szerinte igaz más kisebb pártokra is, amelyekkel szintén nyitottak az együttműködésre.

Még a Jobbikkal való együttműködés sem kizárt

A Jobbikkal való választási együttműködés lehetőségéről firtatták a legtöbbet Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét mai budapesti tájékoztatóján. Nem adott egyenes választ arra, hogy a DK hajlandó lenne-e a Jobbikkal is összefogni a Fidesz leváltása érdekében. Az LMP-vel tárgyalásokat kezdenek.

 

A Demokratikus Koalíció hatvan helyen nem indul az egy-az-egy ellen politikája miatt, és meggyőződése, hogy az MSZP és a DK megállapodást ki kell szélesíteni – mondta bevezetőjében Gyurcsány Ferenc, aki ezentúl heti rendszerességgel reagál a hét történéseire. Bejelentette: Felkérte Molnár Csaba alelnököt, hogy kezdeményezzen hivatalos tárgyalásokat az LMP-vel arról, hogy minél több körzetben lépjenek kölcsönösen vissza. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy formális nem, de informális konzultációk már voltak az MSZP, az LMP és a DK között, s

„ezeken lényegesen rugalmasabbnak láttuk az LMP álláspontját az együttműködés megfontolására, mint a schifferi időkben”

– fogalmazott Gyurcsány, aki korlátozott körben, 15-20 körzetben ajánlatosnak tartaná a korlátozott együttműködést, ami „kulcsfontosságú, perdöntő lehet a végsőket illetően”.

Kérdésre, pontosabban többször és többféleképpen megfogalmazott, a Jobbikkal való esetleges együttműködést firtató kérdésre a DK elnöke többféleképpen, de lényegében ugyanazt mondta: ez az elmúlt évek legbonyolultabb kérdése, ami megosztja a DK szavazótáborát is. Vannak köztük, akik bárkire hajlandó szavazni a Fidesz leváltása érdekében, mások nem hajlandók átlépni bizonyos pontokat.

„Ez egy bonyolult erkölcsi, politikai dilemma, amit lehet, hogy Vásárhely után újra kell gondolni”

– mondta, hangsúlyozva: vannak alapelvek – mint például az emberi méltóság tiszteletben tartása, az EU elkötelezettség –, s ha ezeket fel kellene áldozni a választás oltárán, azzal nem biztos, hogy segítenénk Magyarországnak. Mint fogalmazott: „vannak olyan kérdések, amelyre igennel vagy nemmel nem lehet válaszolni.

Egy tény, sem formális, sem informális módon nem működnek együtt a Jobbikkal. Gyurcsány meg is válaszolt a rögvest az önmagának feltett kérdést, hogy ez megváltozhat-e a jövőben, mint leszögezte: nem tudom,

a mai álláspontunk az, hogy a demokratikus ellenzék legszélesebb körével szeretnénk együttműködni.

 

Meleg zuhany

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szurkoltam az ellenzéki összefogás sikeréért. Szinte folyamatosan lestem a híreket, noha meglehetősen távolból kísértem az eseményeket. Aztán megjött az eredmény, ami szerencsére jó ideje nem az első hideg zuhany volt.

Most olvasom a különféle magyarázatokat. A közismert fideszes publicista azon kesereg, hogy egy szimbolikusan kényes politikai térben a „baloldal” aratott sikert. Mások arról beszélnek, hogy a siker kulcsa tulajdonképpen az, hogy a „baloldal és a Jobbik” képes volt összefogni. Aztán olyan vélemény is van, hogy a „szocialista szavazók” felébredtek és ők döntötték el a választást.

Abban mindenki egyetért, hogy az úgynevezett vásárhelyi modell lehet a kulcs ahhoz, hogy a tavaszi választásokon az ellenzék országosan is jó eredményt érjen el. A mozgósítás sikeres volt, valójában a magas részvételnek köszönhető az ellenzéki előretörés. Márki-Zay olyan szavazókat tudott behozni, akik egy más felállásban bizonyára otthon maradtak volna, vagy esetleg a Fideszre szavaznak. Vagyis lefordítva: megint kiderült, milyen fontos a személyiség szerepe a politikai sikerekben.

De valójában Vásárhelyen ki is nyerte el a városi polgármester tisztét? Virtigli baloldalai politikus győzte le a fideszes ellenfelét? Szó nincs róla. Márki-Zay katolikus, mélyen vallásos, polgári családban nőtt fel, maga nyilatkozta, hogy a rendszerváltást örömteli eseményként élte meg, és azóta is mindig a jobboldali, keresztény pártokra szavazott. Hét gyerekük van, noha a felesége valamikor szerzetesnek készült. Ujhelyi István, a szocialisták EP-képviselője pontosan érzékelte a helyzetet, egy nyilatkozatában azt hangsúlyozta: a keresztény-konzervatív célokat követő, a polgári jobboldal értékeiben hívő választóknak is egyértelmű érdeke volt a városban, hogy változás történjen. És ehhez alkalmas jelöltet láttak Márki-Zay személyében.

Az április országgyűlési választások sikere is lényegében azon múlhat, képesek lesznek-e az ellenzéki pártok nagyban is belátni, hogy sem a szocialisták, sem a DK, sem a liberálisok, sem az LMP, sem a Momentum, de önmagában a Jobbik sem képes leváltani azt az önkontrollját vesztett családi elitklubot, amely ma szicíliai módszerekkel uralja az országot. Tökéletesen kudarcot vallott Szanyi Tibor kísérlete is, az ellenzéki összefogással elindított jelölttel szemben semmi esélye nem volt a „tisztán” szocialista ellenfélnek.

Meg kell tehát szólítania az ellenzéknek azt a közéleti posványban csalódott, mérsékelt jobboldali választói kört is, amelynek tagjai ma még tespedt távolságtartásban figyelik a politikai csatározásokat. Olyan jelöltek mögé kellett volna felsorakoznia az ellenzéknek, akiknek személye e csendes többség számára is hiteles. Nem feltétlenül jó ötlet, hogy a baloldali pártok saját belső köreikből verbuválták a jelöltjeiket, érdemes lett volna körülnézni a Fideszben csalódott olyan értelmiségiek körében is, mint mondjuk Mellár Tamás, vagy a V18-ak egyik-másik szakértője.

Lehet, hogy a támogató szelvények gyűjtésének napjaiban már késő a vásárhelyi győzelem elmulasztott személyi tanulságain keseregni, de a mozgósítás módszereiben lehetne még az ottani tapasztalatokat hasznosítani. Az ország lakóinak többsége a hétvégihez hasonló „meleg zuhanyra” vágyik majd azon az április estén is. Erre pedig a csendes, jobboldali többség támogatása nélkül aligha lesz esély.

Ismét nyilvánossá tenné az LMP az ügynökaktákat

0

A kommunista diktatúrák áldozataira emlékezve az LMP 17. alkalommal nyújtja be az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatot

Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltjének közleményé szerint február 25-én a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján azt írja: „az LMP teljes politikai közössége tisztelettel emlékezik az áldozatokra, és újfent követeli az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. A párt társelnökei ismét benyújtják az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról és a lusztrációról szóló törvényjavaslatot, és rendkívüli Házbizottság összehívását kezdeményezik, hogy az Országgyűlés gyorsított eljárásban tárgyalja a javaslatot: így még ebben a ciklusban lehetőség legyen megszavazni azt. A párt álláspontja szerint ez egyben a Fidesz utolsó esélye, hogy 8 évnyi kormányzása alatt érvényt szerezzen korábbi ígéretének.

Az LMP politikai közössége tisztelettel emlékezik arra a 100 millió emberre, akik meghaltak az elnyomó, sötét diktatúrában és azokra is, akiknek az életét megnyomorította a bolsevizmus. Büszkén emlékezünk azokra, akik nap mint nap küzdöttek a terror és elnyomás ellen, bízva és reménykedve abban, hogy az egyszer véget ér. Küzdelmük nem volt hiábavaló és értelmetlen. Éppen ezért ezen a napon különösen fontos fellépnünk: nyilvánosságra kell hozni a bűnösök, a rendszer működtetőinek neveit.”

A párt társelnökei

17. alkalommal nyújtják be az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatot,

Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje pedig az Országgyűlés Házbizottságának összehívását kezdeményezi, hogy sürgősségi eljárásban tárgyalják meg a javaslatot. Amennyiben a kormánypártok ezt is leszavazzák, az LMP szerint végleg bebizonyítják, hogy az egykori liberális és polgári Fideszből végleg egy kommunista párt vált.

Ezekben a körzetekben dől el a választás?

A 2014-es parlamenti választáson összesen 9 olyan körzet is volt, ahol nagyon kis különbséggel, kevesebb, mint ezer szavazattal tudott nyerni valamelyik jelölt. Ezek eredménye most is jelentősen befolyásolhatja a választást. Megnéztük azt is, most kik indulnak ezekben a körzetekben.

Az utolsó szavazó 2014-ben.
MTI Fotó: Kallos Bea

Négy éve a legszorosabb körzet Budapest 15. számú körzete, vagyis a 18. kerület volt. Itt a fideszes Kucsák László

mindössze 56 szavazattal győzte le

az MSZP, az Együtt, a DK, a PM és a Liberálisok közös jelöltjeként induló Kunhalmi Ágnest. Értékelhető eredményt még a Jobbik és az LMP jelöltje ért el, a többi 12 jelölt szavazatszáma 44 és 319 között mozgott.

Kunhalmi Ágnes és Kucsák László most is megküzd majd, rajtuk kívül a jelenlegi állás szerint a jobbikos Makai Tibor, az LMP-s Kassai Dániel, a momentumos Nagy Károly és az együttes Árvainé Faludi Erzsébet indul.

Még érdekesebb volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. számú körzet, vagyis Miskolc. Itt ugyanis

három jelölt is 373 szavazaton belül volt.

A baloldali jelölt Varga László nyert végül 14798 szavazattal, a fideszes Sebestyén László lett a második 14560-nal, a jobbikos Pakusza Zoltán a harmadik 14425-tel.

Varga és Pakusza most is indulnak, Sebestyént viszont a veresége után lecserélte a Fidesz: Hubay György lesz a jelöltjük. Rajtuk kívül az LMP-s Doszpoly Botond és a momentumos Dudás Norbert indulására lehet számítani.

Szintén a baloldali jelölt, Oláh Lajos győzött a budapesti 5. számú körzetben, vagyis a mostanában az érdektelenségbe fulladt népszavazás miatt sokat emlegetett 7. kerületben is. Ő 273 szavazattal előzte meg a fideszes Rónaszékiné Keresztes Monikát. Érdekesség, hogy itt viszonylag kevés, mindössze öt jelölt indult, rajtuk kívül a Jobbik, az LMP és az MDF-utód JESZ indította egy-egy politikusát.

Rónaszékinét

le is cserélte a Fidesz,

helyette Bajkai István alpolgármester indul, akinek Oláh mellett a jobbikos Stummer Jánossal, az LMP-s Moldován Lászlóval, a Momentum-alelnök Soproni Tamással, az Együtt-jelölt Nyíri Gáborral, valamint, a legújabb hírek szerint a MoMa-elnök Bokros Lajossal kell felvennie a küzdelmet.

Szoros volt a budapesti 12. számú körzet, vagyis a 15. kerület is. Itt a fideszes jelölt győzött, László Tamás, de csak 277 szavazattal maradt le tőle az MSZP-s Móricz Eszter, akit viszont

azóta kizártak a szocialista pártból.

Helyette a DK-s polgármester, Hajdu László küzd majd László Tamással, Gyenes Géza (Jobbik),  Szilvágyi László (LMP), Krisztics Bianka (Momentum) és Huzsvári Erzsébet (Együtt) mellett.

Szintén sokat emlegetik mostanában a fővárosi 17. számú körzetet, vagyis Csepelt. Itt a baloldali közös jelölt, Szabó Szabolcs 444 szavazattal verte a fideszes Németh Szilárdot, vagyis a rezsibiztost.

Ők ismét megküzdenek egymással, de Szabónak

lehet egy új, komoly ellenfele:

az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó. Bereczki Miklós (Jobbik), Tenk András (LMP) és Dukán András Ferenc (Momentum) valószínűleg nem nagyon szól majd bele a versenybe.

A budapesti 6. számú körzetben, vagyis a 8. kerületben a fideszes Vas Imre 540 szavazattal verte baloldali ellenfelét, Pál Tibort.

Most viszont egyikük sem indul: a Fidesz Kocsis Máté kerületi polgármestert indítja, az MSZP és a DK megállapodása miatt pedig ez a körzet utóbbinak jutott: Ara-Kovács Attila lesz a jelöltjük. Itt indul a jobbikos Dúró Dóra is, valamint az LMP-s Jakabfy Tamás, a momentumos Cseh Katalin, és az Együtt színeiben Baranyi Krisztina.

Szavazatszámlálók a Nemzeti Választási Iroda budapesti székházában 2014-ben.
MTI Fotó: Honéczy Barnabás

A Heves megyei 2. számú körzet, Gyöngyös is gyakran szerepel a hírekben. Itt a Fidesz jelöltje, Horváth László 639 szavazattal előzte meg a Jobbik elnökét, Vona Gábort. A harmadik a baloldali közös jelölt, Sós Tamás lett, messze elmaradva tőlük.

Nem is őt indítják Horváth ellen, de nem is az eredetileg jelöltnek szánt Hiesz Györgyöt, hanem az MSZP helyi elnökét, Orosz Bálintot – ez többek szerint

a most is induló Vona Gábornak lehet jó.

Indul még a körzetben Reichenberger János (LMP), Scherer Zsuzsa (Momentum) és Réz Ágnes (Együtt).

A fővárosi 9. számú körzetben, azaz a 10. kerületben 650 szavazat döntött, a baloldal jelöltje, Burány Sándor ennyivel verte meg a fideszes György Istvánt.

Mindketten versenybe szállnak most is,

az LMP viszont itt indítja Demeter Mártát,

az MSZP-ből nemrég kilépett képviselőt. A többi jelölt: Tubák István (Jobbik), Tölcsér Borbála (Momentum) és Tábi Attila (Együtt).

A korábbiakhoz képest már-már magabiztosnak lehet nevezni a 16. számú budapesti körzetben (20. kerület) a baloldali közös jelölt, Hiller István győzelmét: 984 szavazattal előzte meg fideszes ellenfelét, Földesi Gyulát.

Várhatóan kettejük között dől el a mostani választás is, bár ebbe Bencsik János (Jobbik), Ferenczi István (LMP), Teveli Dalma (Momentum) és Somodi Klára (Együtt) még igyekszik beleszólni.

„Aki alszik a demokráciában, az diktatúrában ébred”

Összegyűjtötte az induláshoz szükséges aláírásokat Magyar György ügyvéd, aki a siófoki civil jelöltek kezdeményezésére indult a választásokon, de támogatja a szocialista párt, a DK és a Párbeszéd is. A 68 éves jogász a Független Hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy különösen fontosnak tartja a hétvégi, hódmezővásárhelyi polgármester választást, amelyen az összefogás eredményeként egyetlen ellenzéki indul a Fidesz jelöltjével szemben. Ha a demokratikus oldal győz, akkor jó esélyt jelenthet az ellenék áprilisi győzelméhez is.

 

Ügyvéd úr, mikor megbeszéltünk a telefoninterjút, akkor azt mondta, hogy egy személyes találkozóhoz legalább egy hetet kell várni. Ennyire elfoglalt?

Igen, mert védőbeszédre készülök egy súlyos bűnügyben, aztán jön néhány Quaestor-károsult, este pedig a veronai baleset hozzátartozói. Majdnem minden napom ennyire zsúfolt, ezért ajánlottam a telefonos interjút.

Ha reggeltől késő estig jogászként dolgozik, mikor lesz ideje politikusként támogató aláírásokat gyűjteni?

Kapok segítséget, nekem az országban elsők között gyűlt össze az összes szükséges támogató aláírás. Ugyanis engem aktív siófoki civil csapat jelölt, s 24 órán belül le is adjuk majd a támogató íveket.

Igazán gyors, de egy belvárosi ügyvéd miért a Balaton partján indul a választáson?

Szerelemese vagyok a környéknek, s a fejlődésért már eddig is mindent megtettem, nem véletlenül lettem ott díszpolgár is. Ismerem és szeretem a helyieket, pártállástól függetlenül.

Gondolom, önnek is akkor lesz jó esélye a győzelemre az egyéni kerületében, ha csak a Fidesz jelöltjével kell megküzdeni. Önt valamennyi ellenzéki párt támogatja?

Civilek ajánlottak, de támogatnak a szocialisták, s remélem, ha nem is nyíltan, de valamennyi párttal együtt tudunk majd működni. A hallgatólagos támogatásra azért is szükség van, mert a Jobbik nem vallhatja be, ha együtt akar működni a régi szocialista párt reprezentánsaival. De se az LMP, se a mi civiljeink sem büszkék arra, hogy a gyengülő baloldal pártjai állnak a hátuk mögött. Ugyanakkor ez ma érdektelen, leginkább a magyar választók és az ország érdeke számít, tehát meg kell buktatni a Fidesz-kormányt.

Itt azonban még nem járunk, ma még minden ellenzéki párt „fitogtatja az erőtlenségét”, vagyis szeretne ugyan önállóan indulni, de valójában csak fuldoklik, mert nincs se esélyes jelöltje, se sajtója, s persze elég támogatója sincs. Ráadásul

óriási csapdák vannak a választójogi törvényben, a hiedelemmel ellentétben nemcsak az első forduló megszűnése okoz gondot, hanem az is, hogy a pártok önzésből nem támogatták a civilek előválasztási kezdeményezését.

Pedig, a nulladik választási forduló feldobta volna a hiteles ellenzéki szereplőket, akkor ma közelebb lehetnénk a győzelemhez.

Sokszor felvetődik, hogy vajon a szavazók fogják a pártok együttműködését kikényszeríteni?

A szívemmel és az agyammal magam is ezt kívánom, de azt látom, hogy a választók nagy többsége fél. Az is, aki a hatalmi hierarchia része, s nyilván az ellenzéki szavazó is tart az egzisztenciális bizonytalanságtól. Ez

a félelem pont elég ahhoz, hogy a Fidesz által összerakott feudális rendszerben a hűbéri világ inkább az erő oldalát támogatja. Pedig az emberek már váltanának, a félelem azonban nagyon nagy úr.

Egyik nyilatkozatában idézte Goethe egy fontos mondatát, mely szerint „ha valaki a demokráciában alszik, az diktatúrában ébred”. Lehet, hogy későn ébredünk?

Talán még nem. Azt akarom üzenni a választóknak, hogy ne aludjanak, mert a diktatúra már karnyújtásnyira van. Ha még egyszer hatalomra kerül a Fidesz, akkor négy év múlva már késő lesz felállni a karosszékből, mert addigra már biztosan diktatúra lesz. Egyértelmű ugyanis, hogy a magyar választási rendszer torz, elsősorban a győztest preferálja, már 40 százalék körüli győzelemmel kétharmados többséget lehet szerezni a parlamentben. Ezen kívül nyomatékosan felhívom a figyelmet az átszabott választói körzetekre.

Jól tudjuk, hisz Kövér László elismerte, hogy kicsit bűvészkedtek, amikor a körzethatárokat átrajzolták. Erre gondol?

Csak konszenzussal lett volna szabad a választói körzeteket átalakítani, ahogy a rendszerváltás idején. Ehelyett azonban a Fidesz a nyers politikai érdekeinek megfelelően módosították a határokat. Csak egy példa, de ez mindenhol érvényes: a „piros” Csepelhez hozzácsaptak egy kis „jobbos” területet. Így lett 176 választójogi körzet helyett 106, miközben 70 körzet egyszerűen eltűnt Magyarország térképéről. De nem a kisebb parlament volt a cél, ahogy mondták, hanem azt akarták, hogy a piros helyett a narancssárga legyen az uralkodó szín az ország politikai térképén.

Az ellenzék köreiben pedig a pártfinanszírozás is komoly zavarkeltésre ad lehetőséget, hisz a pártok csak abban az esetben kapják meg a kilátásba helyezett 600 milliós választási támogatást, ha mind a 106 körzetben indítanak jelöltet. Ha a szövetségkötések érdekében a képviselőik felét visszaléptetnék, akkor a pénznek is csak felét kapják meg, tehát a 300 milliót, vagy annál is kevesebbet. Sok esetben ez áll az együttműködés hiánya mögött, ezt választóként is látni kell.

Tehát nagyon sok pénztől eshetnek el a pártok, ami a megszűnésükhöz vagy meggyengülésükhöz vezethet. Miközben Mészáros Lőrinc kezeiben az 1 milliárd forint olyan csekély összeg, hogy az adóhivatalnak elfelejtette bevallani. Semmi baja nem lett.  Ennyire lejt a pálya?

Még a diktatúrákban sem merik saját emberüket olyan kivételezett helyzetbe hozni, mint nálunk Mészáros Lőrincet. Emlékszem, azt is nagyon nehezen nyelték le a választók, hogy létezik egy Simicska Lajos nevű oligarcha, aki milliárdos közbeszerzések állandó nyertesének számított. Ma viszont már nem is egy, hanem sok oligarcha van, amit az emberek már kezdenek tudomásul venni. Mindez olyan természetessé vált, mint ahogy a nap reggel kél, este pedig nyugszik. Ez komoly baj!

Épp ezért rágódunk a kérdésen, hogy demokráciának tartható-e még az a rendszer, amely egypárti alkotmányra cseréli a konszenzussal elfogadottat, saját érdeke szerint módosítja a választási törvényt, s a kampányával az egész országot félelemben tartja?

Ma már alig, hisz a hatalom elpusztította az ellenzéki sajtót, háborút indított a civilek ellen, az uniót közös ellenségnek állítja be, aki ellen harcol, de a pénzét elfogadja; vagy itt van Tiborcz István, a miniszterelnök veje, ő a magyar városok vezetőivel összejátszva nyúlja le az unós milliárdokat. Ez  már jogsértő, mert  a közpénz soha nem veszíti el közpénz jellegét, akkor sem ha magánzsebekbe vándorol.

Ezek után ön is a közélet szereplője szeretne lenni?

De csak azért, mert ügyvédként nem bírom elviselni, hogy így megalázzák a jogot.

Megölték a jogállamot, a jog uralmát a politika uralma vette át, ez szégyen és gyalázat!

Különben nem lenne csoda, ha a Siófokon önt még a Jobbik is támogatná, hisz több ügyben feltűnt, mint Simicska Lajos védője, akiről közismert, hogy támogatja Vona Gábor pártját. Emiatt a többi ellenzéki párt nem fordul el öntől?

Normális emberek belátják, hogy nekem az ügyvédi munka a hivatásom. Ahogy egy sebészorvos megoperálja az elítélt gyilkost, vagy gyógyítja a tőle idegen párthoz tartozókat is, akkor egyértelmű, hogy én sem vizsgálhatom klienseim politikai nézeteit. Ráadásul nem Simicska Lajos személye a lényeges, hanem az a rendszer, amely meg akar semmisíteni egy olyan céget, amelynek 25 évre szóló, tartós szerződése van a fővárossal. Viszont politikai bosszú miatt, a jogot megerőszakolva fel akarják bontani ezt a szerződést. Jogászként én arra esküdtem, hogy a jog uralmát szolgáljam, ezért viszem Simicska Lajos, Demszky Gábor, és mások, vagy uram bocsá’ a gyilkossággal gyanúsítottak ügyeit, vagy képviseltem a vörösiszap katasztrófa károsultjait.

Ha már Simicska Lajos szóba került: elárulná, hogy a Mahir City Poster plakáthelyein megjelenik újra a Jobbik „Ti dolgoztok, ők lopnak” kampánya, vagy Simicska is a Fideszt hirdeti majd?

Ha lennének is információim a cégről, annak közlésére nem vagyok feljogosítva, ez ugyanis az ügyvédi titok körébe tartozik.

Már ügyvédként is keményen kritizálta, ahogy a Fidesz átírta az alkotmányt, illetve felborogatta a köztársaság egész jogi rendszerét. Gondolja, hogy egyszerű többséggel helyreállítható a demokrácia?

Az előbb már szóba került, hogy aki a demokráciában alszik, az diktatúrára ébred. Ha megszilárdul a szépen fejlődő diktatúra, akkor a jogrend helyreállítására már nincs lehetőség. Tehát amíg nem érjük el az önkényuralom fejlettebb formáit, addig kell a helyzeten változtatni. Erre látok reményt, mert a független intézményeket – az alkotmánybíróságot, a számvevőszéket, a nemzeti bankot és az ügyészséget – már bedöntötték ugyan, de a törvényhozás és a bíróság még lehet szabad. Ha az ellenzék megnyerné a választást, akkor a jogalkotás még meg tudja állítani a diktatúrát, s akkor még vissza lehet térni a demokráciához.

Ezért hagyja ott a jól jövedelmező ügyvédi pályát?

Igen, ezért kezdtem el már korábban is politizálni. Most 68 évesen – kicsit talán patetikusan hangzik -, komolyan gondolom: a hazámért, s természetesen az unokáim jövőjéért akarok most ringbe szállni, mert újabb négy év múlva már biztosan késő lesz. Azért érthetetlen számomra az ellenzék, közte az LMP, a Momentum és az Együtt kooperáció ellenes politikája. Hiába reménykednek, újabb négy év múlva ugyanis itt már masszív diktatúra lehet, nem pedig szabad választás. De az ellenzéki összefogás főpróbája lesz most a hétvégén hódmezővásárhelyi polgármester-választás – ahol nem állítanak egymásnak versenytársat – le tudjuk győzni a Fideszt. Ha sikerül, akkor megvan a recept az okos összefogásra, s ez adhat esélyt az áprilisi választásokra is.

Ön az egyik legismertebb büntető ügyekkel is foglalkozó ügyvéd, s nyilván jól tudja, hogy a Fidesz úgy jutott milliárdokhoz, hogy annak megteremtette a törvényi hátterét, gondolok például a letelepedési bizniszre. Így aztán kérdés, hogy felelősségre lehet-e vonni az elmúlt nyolc év tetteseit?

A dolgokat nem lehet meg nem történtté tenni. Ügyvédként elfogadhatatlannak tartom a visszamenőleges hatályú törvényeket, vagy a személyre szabott jogalkotást, illetve a korrupciót.  Ezeket elévülhetetlen bűncselekménynek kell minősíteni, hivatali visszaélés vagy ne adj isten, bűnüldözés helyett bűnpártolás merülhet fel. Pusztán politikai akarat és jogi technika kell hozzá.

Nem szabad másra várni, Európa ezt a súlyos problémánkat nem tudja helyettünk megoldani, nekünk kell nekigyürkőzni! Időben kéne felébredni…!

Itt az ellenzéki konszenzus

0

Tüntetők fogadták az Orbán Viktor évértékelőjére érkezőket a Várkert Bazár közelében, az Együtt kerítéssel körbevett „karámba” zárt aktivistái táblákkal és a közpénz ellopását számonkérő vicces beszólásokkal már a beszédet megelőzően kimondták véleményüket. A pártok a beszédre magára reagáltak.

DK-Szolidaritás: Orbán már csak a veje által ellopott milliárdokról beszéljen

Orbán Viktor miniszterelnökként most tartott utoljára évértékelő beszédet. Sajnáljuk, hogy ismételten kedvenc összeesküvés-elméleteivel fárasztotta magát, bőven elég lett volna, ha megmondja: mikor adja vissza a veje az ellopott milliárdokat, és hogy mikor kerül börtönbe a bűntársaival együtt.

A Demokratikus Koalíció-Szolidaritás szövetség szerint ami késik, nem múlik: ezekre kell majd válaszolnia április 8. után is, immáron a bíróságon.

EGYÜTT – Orbán 8 éve a szabadság és igazságosság elleni értelmetlen háború 8 éve volt

A magyar miniszterelnök országértékelője ismét nem a valóságról szólt, hanem egy társadalmi kisebbséget képviselő, erkölcstelen tolvaj zsákutcás lázálmairól. Igenis kormányváltó hangulat van az országban, lehetséges az illiberális rezsim megdöntése 2018 tavaszán. Csak a választási rendszer csalásai lehetnek támasztékai az elnyomó hatalomnak.

A beszédben képtelen volt a miniszterelnök olyan tényleges eredményekre utalni, amelyek javítottak a közszolgáltatások állapotán. Nem tudott beszélni az egészségügy válságának megoldásáról, nem tudott beszélni a nyugdíjrendszer fenntarhatóságának növeléséről, nem tudott beszélni az oktatási rendszer modernizálásáról, nem tudott beszélni a szegénység csökkentéséről  – hiszen mindezek nem történtek meg.

JOBBIK – Orbán a saját nyolc évét értékelte nem az országét

A miniszterelnök szerint az elmúlt nyolc év sikeres volt. A saját nyolc évére gondolhatott, hiszen strómanjai soha nem látott vagyonokkal lettek gazdagabbak. Magyarország pedig 20 ezer gazdag és 2300 szegény migránssal. Előbbieket pénzért, utóbbiakat titokban engedte be Orbán Viktor. Ez valóban veszélyes.

Mint ahogy az is, hogy a magyar kormányfő maffiózókat megszégyenítő módon fosztja ki az országot – ahogy arra az Elios-botrány rávilágít –, aminek eredményeként ma már minden harmadik magyar kénytelen súlyos nélkülözésben élni, lepusztított kórházak, agyonadóztatott vállalkozások, elszegényedő nyugdíjasok, cserbenhagyott devizások között. Ez az Orbán-kormány valódi eredménye: félelemkeltés, korrupció, eltitkolt migránsok, út szélén hagyott magyarok, elvándorolt fiatalok.

LMP – Orbán évértékelője egy másik Magyarországról szólt

Orbán Viktor évértékelője egy olyan Magyarországról szólt,
– ahol a fideszen kívül mindenki ellenség és az ország vesztét akarja;
– ahol a kampány legfontosabb kérdése, hogy megmarad-e egy olyan kerítés, amit senki nem akar lebontani;
– ahol Matolcsy kiváló munkát végzett és megmentette a devizahiteleseket, miközben ma is több tízezer család retteg a kilakoltatástól;
– amely viszzaszerezte az önállóságát, miközben a valóság az, hogy Orbán pontról pontra, évről éve Putyin tervét hajtja végre.
De csak egy Magyarország van. A valóság pedig mindig legyőzi a propagandát. A valóság mindig legyőzi a hazugságot.

MoMa – A fasiszta világnézet leplezetlen dicsérete

Minden beszéd esetében a beszédnél beszédesebb két dolog.  Mennyire mosolyog a közönség, amikor tapsol. Nos, Orbán évértékelője alatt a kivezényelt nézők többsége nem mosolygott. Akkor sem, amikor úgy érezték, most már illene tapsolni.

Mennyire szól az évértékelő arról, amiről szólnia hivatott: az év értékeléséről. Az ország teljesítménye – tele hazugsággal, a tények tisztelete nélkül – csak 15 percet érdemelt.  Kétszer ennyi időt kapott egyetlen téma, a hóbortos vezér kedvence, a bevándorlás.

Aki nem érti a világot, az fél tőle. Akitől fél, azt meggyűlöli. Akit gyűlöl, az ellen harcol. Ha közben Magyarország lecsúszik, netán beledöglik, akkor is.  Ma hallottuk az önmaga csalhatatlanságába belecsavarodott vezér félelmét a jövőtől. Van rá oka. De nem azért, amit elmondott.

MSZP – PM – Ez egy közepes méretű szocialista nagyvállalat igazgatójának a termelési beszéde volt

Hazugságbeszédként jellemezte a kormányfő évértékelőjét az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „soha még ilyen nyolc évet Magyarországnak”. A Párbeszéd társelnöke szerint a Fidesznek nem Magyarország, hanem a magyar emberek pénze az első. Ha valóban Magyarország sorsa lenne fontos a kormánynak, akkor Orbán Viktor számba vette volna, hogy az elmúlt nyolc évben hova jutott az ország gazdasága, oktatása és egészségügye, közölte, rámutatva, hogy siralmas adatok jellemzik ezeket a területeket.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta: „ez egy közepes méretű szocialista nagyvállalat igazgatójának a termelési beszéde volt néhány hamis, álságos illúzióval megspékelve”.

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK