Kezdőlap Címkék Lengyelország

Címke: lengyelország

40%-al drágább  a Coca Cola Lengyelországban

Ha whisky-colat rendelsz, akkor abban az alkohol az olcsóbb mint cola – ezzel viccelnek Lengyelországban amióta felemelték a cukros italok árát  2021 első napjaiban – számol be a Politico.

A  polgárok többsége csak azt látja: így akarnak pénzt kihúzni a zsebéből a pandémia idején még több pénzt.

A miniszterelnök a Facebookon válaszolt a vádakra, melyeket nevetségesnek nevezett.

„Csak nem képzelik , hogy a lengyel költségvetésben tétel félmilliárd (110 millió euró) vagy egymilliárd zloty?” – írta a kérdések és válaszok a Facebookon fórumon Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki a 72 éves erős ember, Jaroslaw Kaczynski utóda szeretne lenni.

A lengyelek utálják a Cola adót

Egyes boltok brutális áremelésre használták ki az adóemelést, amely több részből áll. Előszöris fél zlotyt kell fizetni minden liter cukrozott ital után. Aztán jön a második elem: ez a cukor fokától függ. Minél cukrozottabb az ital, annál magasabb az adó. Végül a harmadik elem: a koffein adó. Ez 0,1 zloty minden liter után, amelyikben van koffein.

Átlagosan mindez 35%-os áremelkedést jelent – számolta ki a Crédit Agricole Lengyelországban működő részlege.

A lengyelek 60%-a ellenzi az adót, melyet csak a választások után mert bejelenteni be a kormány – írja a Politico.

Sok kisvállalkozó mehet csődbe

A pandémia miatt az éttermekben nincs fogyasztás, és ez amúgyis nehéz helyzetbe hozott sok kisvállalkozót, akik energia italokat vagy más cukrozott italt állítottak elő. Az adóval végképp padlóra kerülhetnek – figyelmeztet Slawomir Dudek a vállalkozók szövetségének vezető közgazdásza.

A lengyel kormány azt hangsúlyozza, hogy célja a polgárok egészségének védelme: az adóból befolyt pénzek legnagyobb része a nemzeti egészség alaphoz kerül. Ez az alap (NFZ) statisztikát tett közzé, mely szerint egy főre jutó éves cukor fogyasztás évi 21,5 kilóról 33,3 kilóra emelkedett 2008 és 2017 között. Ezzel is magyarázható, hogy a férfiak 68%-a, a nők 53%-a túlsúlyos volt 2016-ban Lengyelországban, és ez az arány azóta is folyamatosan növekszik.

„Magyarország hibrid rendszer”

A Heritage alapítvány jelentése mely az egykori szocialista országokat vizsgálja azt állítja, hogy Magyarország egy hibrid rendszerré vált. Ebben a térségben ma kevesebb demokrácia van mint 1995-ben amikor első ízben adtak ki ilyen jelentést.

Fél demokráciából hibrid rendszer

Orbán Viktor miniszterelnök szisztematikusan támadja a jogállamiságot, és ennek következtében Magyarország elveszítette korábbi státuszát, mely félig demokratikus államnak jelezte – közli a Heritage alapítvány, amely hangsúlyozza, hogy a pandémia miatt bevezetett felhatalmazási törvény jól mutatja Orbán Viktor rendszerének nem demokratikus jellegét. A lefelé tartó folyamat minden eddiginél gyorsabb mint amilyet a Heritage alapítvány eddig megélt.

Lengyelország sem nagyon marad el Magyarország mögött, mert a kormányzó párt igyekszik a bíróságokat a politikai hatalom alá rendelni.

Brüsszel is felelős

Sem Magyarországot sem pedig Lengyelországot nem büntette meg az Európai Unió a jogállamiság elveinek megsértése miatt. Trump amerikai elnök sem lépett fel a demokrácia védelmében ebben a térségben.

Az orosz és a kínai befolyás

A Heritage alapítvány szerint a demokrácia leépítése összefügg az orosz és a kínai befolyás növekedésével a térségben.

Különösen jól látszik ez a Balkánon, ahol Szerbia és Montenegro is elveszítette a demokrácia státuszát.

Az nemigen derül ki a jelentésből, hogy mindez miért következett be, és hogy lehetne változtatni a kedvezőtlen tendenciákon?

A térség államai a globális gazdaság perifériáján nemigen tudtak elfogadható életkörülményeket teremteni a lakosság többségének  több évtizedes demokrácia után sem. A szakadék Nyugat és Kelet Európa között továbbra is fennáll , és ráolvasással aligha kezelhető.

Orbán tacepaója

Lengyelország és Magyarország elállt a vétótól, és ez Európa számára az igazság pillanata: a két kormánynak csak akkor kezdett el remegni a lába, amikor Brüsszelben elkezdtek gondolkodni arról, hogy a covid-segélyalapot nélkülük hozzák létre.

Mindkét kormány hangosan bömbölt, de Orbán Viktor éppen egy olyan „tacepaóra kitűzött cetlit” fogadott el, amely ellen néhány napja még hevesen tiltakozott.

„És így a két tigrisből mégiscsak szőnyeg lett”

– írta a vezető német konzervatív lap.

Az EU ugyanis semmit nem adott fel: a közös kasszából történő kifizetéseket a jövőben a jogállamisághoz kötik, a mechanizmus érintetlen maradt, mindössze az alkalmazása késlekedik valamelyest.

És ez így rendben is van, mert az új mechanizmusnak feltétlenül minden esetleges jogi kétely felett kell állnia.

Ezt a Tanács a maga kompromisszumainál már beárazta, és a képviselők szívesen tovább is mentek volna.

Hogy mennyit ér ez a mechanizmus, azt nem a majdani eljárások száma fogja megmutatni, hanem az elriasztó, vagyis megelőző hatása. A kialkudott szövegben szereplő minden egyéb részlet magától értetődő dolgokra vonatkozik, és a pontosítások csak azért szükségesek, mert Budapest és Varsó megalapozatlan vádakat hangoztatott.

Az EU számára a blokád vége az igazság pillanata. A legfontosabb tanulság: még mindig a pénz a legerősebb eszköz. Lengyelország akkor kezdett gyengünli, amikor Brüsszelben komolyan felvetették, hogy a két ország nélkül hozhatják létre a segélyalapot.

Magyarország sem veti meg a brüsszeli milliárdokat. A V4 másik két tagállama már rég kiszabadította magát a „családi fogságból”. Merkel pedig sikerrel zárja a német soros elnökséget. Európában szabaddá vált az út egy segélyalaphoz, amely példátlan az unió történetében.

Ara-Kovács Attila

Az áldozat a magyar nép lesz

0

Angela Merkel német kancellár óriási nyomás alatt dolgozott, hogy megakadályozza az Európai Unió 2021–27-es költségvetésének és a COVID-19 helyreállítási alapjának vétóját. De az a kompromisszum, amelyet Magyarországgal és Lengyelországgal kötött, az összes lehetőség közül a legrosszabb – írja Soros György a Project Syndicate portálon.

Az Európai Unió egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe, és az EU vezetése mégis olyan kompromisszummal válaszol, amely úgy tűnik, hogy tükrözi azt a meggyőződést, hogy a fenyegetés egyszerűen elhárítható. Orbán Viktor miniszterelnök magyarországi kleptokratikus rendszere és kisebb részben az illiberális Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánya szemtelenül kihívja azokat az értékeket, amelyekre az Európai Unió épült.

Ha kihívásukat legitim politikai álláspontként kezelik, amely elismerést és kompromisszumos megoldást érdemel, akkor csak – tömegesen – növeli azokat a kockázatokat, amelyekkel az EU most szembesül.

Angela Merkel német kancellár óriási nyomás alatt dolgozott, hogy megakadályozza az Európai Unió 2021–27-es költségvetésének és a COVID-19 helyreállítási alapjának vétóját.

Elismerem és megértem azt az óriási nyomást, amely alatt Angela Merkel német kancellár dolgozik. 15 éve Németország kancellárja, és most 2021 szeptemberében közeleg a nyugdíjazáshoz. Emmanuel Macron francia elnököt ideiglenesen elterelte a laïcité kérdés és Franciaországon belüli egyéb komoly biztonsági aggályok, Merkel az egyik legfőbb döntéshozó lett a EU-ban.

Azt is megértem, hogy a német kancellár miért nem akarja, hogy egy másik ország, Magyarország az ő idejében jelentse be az EU-ból való kilépés szándékát. Állítólag erre készült Orbán az elmúlt napokban, mert nem engedheti meg magának, hogy rendszere korrupciójának puszta mértékét leleplezzék, amit az EU „jogállamiság” feltételrendszere az uniós források folyósítása érdekében mindig megtett volna.

Orbán hatalmas összegeket lopott el és tulajdonított el hatalmon töltött évtizede alatt, köztük olyan uniós forrásokat, amelyeknek a magyar emberek javára kellett volna menniük. Nem engedheti meg magának, hogy gyakorlati korlátokat szabjon személyes és politikai korrupciójára, mert ezek az illegális bevételek az a zsír, amely rendszerének kerekeit gördülékenyen mozgásban rendben tartja.

Orbán részéről kétségbeesett hazárdjáték volt azzal fenyegetni, hogy megtorpedózzák az EU pénzügyeit azzal, hogy megvétózzák költségvetését.

Ez egy blöff volt, ennek ellenére sajnos úgy tűnik Merkel belekényszerült a magyar és a lengyel zsarolásba.

Miközben írom, egyértelműnek tűnik, hogy Merkel kompromisszumot kötött Orbánnal és Lengyelország tényleges vezetőjével, Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettessel.

Az a megállapodás, amelyet Németország kötött az EU két szélhámos tagállamával, azonban a lehető legrosszabb az összes lehetőség közül.

A javasolt kompromisszum széles körben kiszivárogtatott szövegét, amelyet be kell ágyazni az Európai Tanács e heti ülésének zárónyilatkozatába, három alapvető hibája van.

Először is, a nyilatkozat lényegében és szándékában megváltoztatja az uniós intézmények által november 5-én elfogadott rendelet szövegét, ami jelentősen gyengíti a jogállamiság feltételességét. Sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament, nem beszélve azokról a nemzeti kormányokról, amelyek a rendelet integritását az Európai Tanácsban a legfőbb gondok közé sorolták, nem engedhetik meg, hogy ilyen módon félrehajoljanak.

Másodszor, az egyezmény egyes rendelkezései arra szolgálnak, hogy akár két évvel késleltessék a jogállamiság feltételeinek végrehajtását.

Ez igazi puccs lenne Orbán számára, mivel minden lehetséges intézkedést elhalasztana a következő, 2022-re tervezett magyar parlamenti választásokig.

Az elhalasztás elegendő időt adna Orbán pártjának a magyar törvények és alkotmányos rendelkezések megváltoztatására, és lehetővé tenné Orbán számára, hogy folytassa a magyarországi „közpénz” fogalmának újradefiniálását olyan módon, amely lehetővé teszi számára, hogy az állami szervektől szerzett zsákmányokat magán „alapítványokba” irányítsa ahol azokat cimborái irányítják.

A Merkel Orbánnal kötött megállapodásának elsődleges áldozatai Magyarország népe lesznek.

Végül a javasolt csúcstalálkozó olyan eset, amikor az Európai Tanács hatáskörén kívül jár el, korlátozva az Európai Bizottság azon képességét, hogy értelmezze és cselekedjen az elfogadott uniós jogszabályok alapján. Ez veszélyes precedens, mert csökkenti a Bizottság jogi függetlenségét, és legalább szellemében nagyon is ellentmondhat az Európai Unióról szóló szerződésnek.

Az egyezmény meghiúsítja az Európai Parlament kifejezett kívánságait. De mivel sürgősen fel kell használni a 750 milliárd eurós (909 milliárd dolláros) COVID-19 helyreállítási alapot, az Európai Parlament nagyon is jóváhagyhatja.

Annyit tehetek, hogy kifejezzem azt az erkölcsi felháborodást, mint az európai és egyetemes értékek védelmezőjének hitt embereknek kellene érezniük.

Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ez a kompromisszum súlyosan megviselheti azt a nehezen elnyert bizalmat, amelyet az uniós intézmények elnyertek a helyreállítási alap létrehozásával.

Soros György

A lengyel kormány Orbán útját követi a média felvásárlásával

Az állami olajtársaság megvásárolt egy vidéki média birodalmat, mely eddig német kézen volt Lengyelországban. A Polska Press azt a konzervatív vidéki lakosságot célozza meg, melyet a katolikus egyház irányít, és amely a leghűségesebb szavazója Kaczynski rendszerének.

A most megszerzett média birodalomhoz 20 helyi lap és 120 folyóirat tartozik. Olvasóközönsége 17 millió polgárt jelent a 38 milliós Lengyelországban.

A nagyvárosokat a jobboldali konzervatívok elveszítették. Legutóbb az elnökválasztáson Varsó főpolgármestere volt Duda elnök vetélytársa, és nem sokkal maradt alul.

Kaczynski pártjának, a PiS-nek ezért létfontosságú ennek a szavazó tábornak a média befolyásolása. Annál is inkább, mert a következő évek egyáltalán nem ígérkeznek olyan sikeresnek mint az eddigiek. Kaczynski ezért meghirdette a programot:

 „a médiát vissza kell venni nemzeti kézbe!”

Ez most különösen sürgető a lengyel kormányzat számára, mert az uniós vétózás a magyar kormánnyal együtt nem igazán népszerű Lengyelországban. Ha kiderül a lengyel közvélemény számára, hogy emiatt euró milliárdoktól eshetnek el, akkor ez ugyancsak nagy csapást mérhet a jobboldali konzervatívok népszerűségére abban a Lengyelországban, ahol a lakosság többsége támogatja az Európai Uniót.

Bukik Orbán vétója?

Emlékszünk még Orbán szavaira? A mi álláspontunk betonszilárd, az övék viszont csak politika – nyilatkozta a minap. Ő nem akar kompromisszumot, hátráljon meg a másik huszonöt kormány. Mindezt a már megfeleződött visegrádiak vezéreként mondta, már csak Jarosław Kaczyński Lengyelországát tudta maga mellett.

Fontos embere, Gulyás Gergely csütörtök délelőtt még mindig azt fejtegette a kormány sajtótájékoztatóján, hogy Magyarország jól megvan az EU újraindítási programja nélkül, az ország finanszírozásához nem kell az Unió pluszpénze, a költségvetési pénz pedig jár nekünk.

Estére azután kiderült, hogy a lengyelek nem így vannak ezzel. Jarosław Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes Brüsszelbe utazott, az Európai Bizottság illetékeseivel tárgyalt, majd kijelentette, hogy lát lehetőséget a kompromisszumra.

„Az esetleges vétó és az azzal összefüggő költségvetési provizórium Lengyelország és más tagországok számára hátrányos lenne, szemben egyes, a lengyel közéletben hallható véleményekkel.”

(És szemben a magyar kormány véleményével, tehetjük mi hozzá.)

Ezért annyira fontos, hogy kompromisszumot érjenek el, aminek formája egy, az alapokat a jogállamisághoz kötő, már elfogadott rendeletet értelmező nyilatkozat lenne. Ezt a miniszterelnök-helyettes szerint a Bizottságnak kellene kidolgozni és a Tanácsban kellene a tagországoknak elfogadniuk.

„Biztosítékot kell kapnunk, hogy a feltételesség elve kizárólag az uniós alapok átlátható felhasználására vonatkozik”, mondta Gowin a Gazeta Wyborcza tudósítása szerint.

Kezdettől fogva az volt az érzésem, hogy az egész vétóötlet Orbántól származik, ő nyerte meg hozzá a lengyeleket – mást már nem sikerült –, de ők nem annyira kemények a dologban. A lengyel miniszterelnök-helyettes brüsszeli bejelentése ezt látszik alátámasztani. A jogállamot ők is lebontják, de Kaczyńskiék kormányzását nem a közpénzek iparszerű eltulajdonítása jellemzi. Számukra az effajta értelmezés kielégítő lehet. A jogállamisági feltételről elfogadott rendeleten ezek szerint nem változtatnak, az értelmező nyilatkozathoz viszont nincs szükség az Európai Parlament jóváhagyására. (A takarékos ötökére a Tanácsban igen.)

Kérdés, hogy ugyanúgy belemegy-e ebbe Orbán, ahogy júliusban tudomásul vette, hogy a magyar parlament által jóváhagyatott feltételek nem teljesülnek, mégis elfogadta a költségvetést.

Ha ebbe most így belemegy, akkor idén másodszor kényszerül meghátrálni.

Nyilván azért, mert utolsó szövetségese is magára hagyja. Feltéve, hogy jól olvasom a hírt.

Mai kérdés – Ön szerint Orbán Viktor végül eláll az EU-s költségvetés megvétózásától?

Kész feladni a korábban bejelentett vétószándékát Lengyelország az Európai Unió 2021-2027-as költségvetésével, illetve a koronavírus utáni helyreállítást segítő alappal kapcsolatban is, írja a Reuters.

„Nekünk ez a megoldás (…), hogy valami nyilatkozatot hozzáfűznek – mint a tacepaóra rajzszöggel feltűznek valami kis emlékeztetőt -, nem fog menni. Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a két dolgot külön kell választani” – jelentette ki Orbán Viktor, reagálva arra, hogy csütörtök esti hírek szerint Varsó kész elállni a vétótól, ha az EU vezetői elfogadnak egy magyarázó nyilatkozatot az uniós pénzügyi támogatások és a jogállamiság közötti kapcsolatra vonatkozóan.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint Orbán Viktor végül eláll az EU-s költségvetés megvétózásától?

Orbán egyedül maradt

Lengyelország kész lenne megszavazni az EU 1,8 trillió eurós pénzügyi csomagját, ha az EU vezetői támogatják az uniós források és a jogállamiság közötti kapcsolatról szóló magyarázó nyilatkozatot jelentette ki csütörtökön Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes – közölte a Reuters.  

Az újságírókkal folytatott beszélgetés után, miután találkozott az EU Bizottságának több magas rangú tisztviselőjével, Gowin elmondta, hogy Lengyelország rájött, hogy a 2021–2027 közötti uniós költségvetés és a 750 milliárd eurós helyreállítási alap vétója pénzügyi károkat okoz Lengyelországnak és más EU-országoknak.

„Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy vétó esetén lesz egy ideiglenes költségvetés, amely a lengyelországi egyes hangokkal ellentétben nem lenne jó nekünk” – mondta Gowin újságíróknak.

Szerinte ha a Lengyelország és Magyarország által ellenzett jogállamisági szabályozás újratárgyalása nem lehetséges, akkor Varsó elfogadhat egy kötelező erejű magyarázó nyilatkozatot.

„A Bizottság által készített magyarázó nyilatkozatot a vezetőknek jóvá kellene hagyniuk. Világossá teheti, hogy a jogállamiság-szabályozást nem az EU-források megfelelő felhasználásán kívüli egyéb területeken történő nyomásgyakorlásra használják fel a tagállamokra ”- mondta Gowin.

A magyar és a lengyel vezetés sokat kockáztat

A New York-i Bloomberg szerint Magyarország és Lengyelország vabankot játszik, mert Donald Trump veresége megváltoztatta az erőviszonyokat a világban.

Mind a magyar mind a magyar vezetés azt állítja, hogy a pénznél fontosabbak az elvek, de erről szó sincsen. Mind Magyarország mind pedig Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője az uniós pénzeknek, és ezekről egyáltalán nem kívánnak lemondani. Pusztán arról van szó, hogy nem akarják elfogadni: az EU ellenőrizhesse azt, hogy mire is költik az uniós pénzeket!

A populisták rossz passzban vannak

A Covid-19 vírus válság kezelésében leszerepeltek: Trump vereségének egyik fő oka is épp ez volt. Az Egyesült Államokban van a legtöbb halálos áldozat, a második helyen Brazília áll – élén a populista Jair Bolsonaroval. Európában a legtöbb halott – több mint 50 ezer – Nagy Britanniában van, ahol Boris Johnson miniszterelnök populista húrokat pengetett amíg Trump meg nem bukott. Azóta viszont menesztette főtanácsadóját, a Brexit kampány vezérét. Trump ugyanis azt ígérte Boris Johnsonnak, hogy miután kilép az EU-ból pompás szabadkereskedelmi egyezmény várja majd az USA-val. Az ígéretből semmi se lett. Joe Biden pedig nem is ígér semmi hasonlót. Nagy Britannia az elmúlt 300 év legsúlyosabb válsága előtt áll – mondta a brit pénzügyminiszter.

Budapest és Varsó is rosszul áll

Míg a Covid-19 járvány első hullámát a magyar és a lengyel kormányzat jól kezelte addig a második hullám kezd átcsapni rajtuk. Mindkét ország sikeres volt a járvány előtt: az EU legdinamikusabban fejlődő gazdaságai közé tartoztak. Ennek a világnak vége: mindkét populista rendszer komoly elégedetlenséggel számolhat. Lengyelországban ez már meg is mutatkozik az abortusz tüntetéseken. Orbán Viktor is számol ezzel, ezért bespájzolt: szépen csendben 2,5 milliárd eurós  kölcsönt vett fel a nemzetközi pénzpiacon holott korábban elítélte a baloldalt ugyanezért. De mindez kevés lesz, ha meg akarja nyerni a választásokat 2022-ben, mert az életszínvonal csökkenést nemigen bocsátják meg a választók sehol a világon.

Brüsszeli támadás a magyar-lengyel vétóra

Az Európai Unió állam- és kormányfői három órán át tanácskoztak csütörtök esti videokonferenciájukon. Bár a téma nem volt napirenden minden más felett fenyegetően merült fel: Magyarország és Lengyelország az EU következő hét évre szóló pénzügyi keretének elutasítását.

Ursula von der Leyen asszony gyors megoldást sürget mondván: milliók várják a pénzt az uniós költségvetésből és a válságkezelő alapból, melyeket Magyarország és Lengyelország megvétózott.

Michel javaslat

A minisztertanács elnöke szerint az Európai Unió kiadhatna egy deklarációt arról, hogy milyen konkrét esetekben lehetne pénzt megvonni az egyes tagállamoktól. A jogállamiságról szóló határozatot ugyanis sokféleképpen lehet értelmezni. Ily módon a magyar és a lengyel vezetés megmenthetné az arcát, és mindenki a pénzénél lenne. Csakhogy ez a nyilatkozat nem lenne kötelező érvényű jogszabály, ezért valószínűtlen, hogy Orbán és Kaczynski rábólintana. Ők abban bíznak, hogy a déli tagállamok, melyeknek nagyon sürgős a pénz, felpuhítják a jogállami határozatot.

Csakhogy nincs kompromisszum készség a fukar tagállamokban, ahol szeretnék tudni: ki mire költi a pénzt?! Még az osztrák kancellár is határozottan elvetette a magyar és lengyel vétót. Alexander Schallenberg külügyminiszter elmondta a Der Spiegelnek, hogy

„a pandémia idején nem vétózunk! A jogállamiság nem lehet vita tárgya!”

Mark Rutte holland kormányfő volt a legkeményebb:

„a jogállamiságról szóló passzus a minimum a mi szempontunkból. Hollandia számára semmiféle kompromisszum sem fogadható el!”

Guy Verhofstadt liberális uniós parlamenti képviselő előállt egy javaslattal, mellyel a franciák is egyetértenek: ez pedig az, hogy az euróhoz hasonlóan legyen itt is két sebességes Európa! Aki nem akarja a válságkezelő alapot, az kimaradhat belőle!

Franciaország európai ügyekkel foglalkozó államtitkára közölte:

„az Európai Uniót nem lehet túszul ejteni!”

A nukleáris opció

Ez tulajdonképp a Verhofstadt javaslat vagyis Magyarország és Lengyelország kizárása a válságkezelő alapból. Mi lesz az uniós költségvetéssel? Január elsejétől a mezőgazdasági támogatásokat továbbra is kifizetnék, de az összes többi alapból csak egy részt kapna mindenki. Magyarország és Lengyelország számára a mezőgazdasági támogatás nagyon fontos, mert mindkét országban a kormánypártok legfőbb támogatója a vidéki lakosság.

Megengedheti magának azt a luxust Lengyelország, hogy kérdésessé tegye 100 milliárd euró kifizetését?

Az országban politikai válság uralkodik az abortusz törvény miatt. A PiS népszerűsége zuhan. Ráadásul a markánsan jobboldali igazságügyi miniszter közölte:

vétó vagy halál!

Ziobro igazságügyi miniszter új választásokat szeretne, hogy megszerezze a PiS elpártolt szavazóit.

A válság miatt bűnbak kell

Mind a magyar mind pedig a lengyel gazdaságot megrázza a járvány okozta válság sorozat, amelynek egyáltalán nincsen vége. Mind Orbánnak mind Kaczynskinek nagyon kell az uniós pénz, hogy működtessék rendszerüket. Hosszú távon semmiképp sem lennének meg az EU pénzei nélkül. Ámde rövid távon igen ugyanis mindkét renitens állam bespájzolt. A strukturális alapokból még rengeteg pénz jár nekik, mert eddig csak a felét költötték el a nekik járó összegeknek. Ily módon Magyarország még 11,5 milliárd eurót, Lengyelország pedig 39,3 milliárd eurót vehet fel az Európai Uniótól, melyet mind Budapesten mind Varsóban bűnbaknak használnak minden felmerülő probléma esetében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK