Lavrov Archives Page 2 of 5 › Független Hírügynökség

Putyin megvicceli magyar barátait

Kenderessy Milán

-

2022-08-09

Vége a barátságnak? Nem jön a kőolaj a Barátság kőolaj vezetéken, amely pedig még a szovjet idők óta szolgálja Magyarország ellátását. Már napok óta nem jön az olaj a Barátság vezetéken, de csak most jelentették be.

A kormánypárti lapok Ukrajnát hibáztatják, de Holoda Attila energia szakértő szerint a Gazprombank a felelős. A Gazprombank kekeckedik a rubel átváltás miatt noha épp Putyin ragaszkodott ahhoz a földgáz üzletek esetében. Visszafelé valahogy ez nem működik – mutat rá Holoda Attila, aki a Szovjetunióban végezte tanulmányait tehát jól ismeri az oroszok gondolkodását. Az első Orbán kormány idején államtitkár helyettesként szolgált, mert akkor még a lojalitás nem múlta felül kötelezően a szakértelmet.

Most tehát itt van a pácban a MOL, amely épp mostanában jelentett be rekord nyereséget. Ezt épp az olcsó orosz olajjal érte el.

Mi lesz, ha nem jön az olcsó orosz olaj?

Az ársapkát aligha lesz képes tartani a magyar kormány októberig még akkor is, ha a stratégiai készletek nagyrészét e célra szánja. Az Adria vezetéken természetesen jöhetne be a tengeren megvásárolt kőolaj, csak épp nem jön, mert 480 forintért ez ráfizetés. A kereskedők csak piaci áron vennének és adnának kőolajat Magyarországnak, ahol a turista és a mezőgazdasági szezon kellős közepén meglehetősen jelentős a kőolaj igény. A benzinkutaknál már így is korlátozások vannak. Egyre több helyen fogyhat el az üzemanyag.

Káosz alakulhat ki – hangsúlyozza Holoda Attila a Facebookon. Ez pedig oda is elvezethet, hogy sokan meg kell, hogy szakítsák a szabadságukat, mert az új helyzetben azonnali döntésekre lesz szükség.

Orbán Viktor újabb választási ígéretének mondhat búcsút.

Dehát ez nem újdonság: a hatalmas gázáremelés teljes megszegése a rezsi ígéretnek. Sasszemű megfigyelők azt is észrevették, hogy az első periódus elmúlta után még többet fizethetünk a gázért mint amennyit pártunk és kormányunk bejelentett.

Ezek után igazán furcsán hangzik Orbán Viktor ígérete:

“nem lesznek megszorítások”…

Mennyit ér Putyin barátsága?

Orbán Viktor azzal indokolta meg februári moszkvai látogatását, hogy olcsó orosz földgázt kapunk. Ezzel lehet megvédeni a rezsi csökkentést. Kiderült, hogy ebből egy szó sem igaz.

Nemrég Szijjártó Pétert küldte Moszkvába a miniszterelnök azzal, hogy szerezzen 700 ezer tonna plusz földgázt “orosz barátainktól”. Lavrov külügyminiszter, aki nem is oly rég a Barátság érdemrenddel tüntette ki Szijjártó Pétert, csak annyit válaszolt a magyar kérésre, hogy “tanulmányozzuk azt”. Ezzel

az ígérettel nehéz lesz fűteni.

Baerbock német külügyminiszter asszony azt mondta, hogy akár népfelkelés is kitörhet Németországban, ha Putyin elzárja a gázcsapot.

Magyarországon mit eredményez az orosz olajcsap elzárása?!…

A blama megvolt, de hol az eredmény?

Kenderessy Milán

-

2022-07-24

0

Szijjártó Péter külügyminiszter plusz orosz földgázért utazott Moszkvába egy olyan időszakban amikor uniós miniszterek nemigen látogatnak oda tekintettel Putyin Ukrajna elleni agressziójára.

Orbán Viktor tudatosan felvállalta a kockázatot abban a reményben, hogy megkapja az oroszoktól azt a plusz 700 millió köbmétert, amelyre Magyarországnak szüksége van ahhoz, hogy a téli fűtési szezont átvészelje. Mi volt Lavrov külügyminiszter válasza: “fontolóra vesszük a magyar kérést”.

Nesze semmi fogd meg jól.

Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, akihez az energia ügyek tartoznak, annyit mondott miután fogadta Szijjártó Pétert, hogy a “politikai helyzet bonyolult”. Ez nem épp abban az irányban mutat, hogy az oroszok égnek a vágytól, hogy plusz földgázt adjanak Magyarországnak. Tisztában van ezzel Szijjártó Péter is, aki korábban azt javasolta: az egész orosz földgáz a török vezetéken érkezzen Magyarországra Szerbián keresztül. Miért? Mert Szerbia irányában az oroszok semmiképp sem állítják le a földgáz szállítást hiszen a szankciók elleni orosz hadjáratban Belgrád a kulcs. Rajta keresztül lehet megkerülni a nyugati szankciókat, amelyek Putyin beismerése szerint is “kolosszális problémákat okoznak Oroszországnak”.

Nem az energia szankciókról van szó hanem arról, hogy a Nyugat korszerű technológiát nem exportál Oroszországba. A korszerű chipek nagyon hiányoznak az orosz hadiiparnak is. Márpedig az USA rávette Kínát: ne pótolja a kieső nyugati chipeket Oroszországnak. Pekingnek jóval fontosabb az Egyesült Államok mint Oroszország, ezért belement az amerikai kérés elfogadásába.

Orbán “világokat igazgat”

A magyar miniszterelnök korábban abban reménykedhetett, hogy az olcsó orosz földgázzal megmentheti a rezsi csökkentést. Csakhogy kiderült: nincs baráti ár Moszkvában. Magyarországra is méregdrágán érkezik az orosz földgáz. Ezért Orbán kénytelen volt feladni a rezsicsökkentést, amely pedig óriási politikai népszerűséget jelentett. Sőt az a veszély is fennáll, hogy télen nem lesz elég földgáz. Ezért küldte Szijjártó Pétert Moszkvába, aki üres kézzel érkezett vissza. Mind Brüsszelben mind Washingtonban beírták a rossz pontot emiatt, és még eredmény sincsen.

Orbán Tusnádfürdőn nem jelenthette be: lám a különutas diplomácia bevált.

“Orosz barátaink segítenek.”

Ez egyelőre elmaradt.

Magyarország túl kis pont Putyin számára. Ezért mondta Orbán Viktor, hogy új szerződést kell kötni: az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Kínával.

Ki akar Orbánnal szerződni?

Brüsszelnek és Washingtonnak ez szemmel láthatóan nem sürgős. Moszkva és Peking számára viszont csakis az uniós és NATO tag Magyarország jelent partnert. A perifériára sodródó Orbán egyedül abban bízhat, hogy barátai visszatérnek a hatalomba Rómában és Washingtonban. Addig azonban földgázt kell szereznie a téli szezonra nehogy az derüljön ki Magyarországon, hogy nem elég az, hogy a gáz ára a hatszorosára nő, de még nincs is elég belőle. Ilyen forgatókönyv destabilizálhatja Orbán Viktor sziklaszilárdnak hitt politikai hatalmát is.

Amerikai – kínai csúcs Balin?

Polonius

-

2022-07-09

0

Október óta először találkozott az Egyesült Államok és Kína külügyminisztere, akik mindketten résztvettek a G20 tanácskozáson az indonéz szigeten. Antony Blinken és Vang Ji a hírek szerint előkészítették a két államfő találkozóját ugyancsak Bali szigetén.

A G20 csúcsértekezletet novemberben rendezik meg Indonéziában, és ebből az alkalomból találkozhatna egymással Biden és Hszi Csinping. A két államférfi egyébként jól ismeri egymást még abból az időszakból amikor mindketten alelnökök voltak. A CIA állítólag fontos információkkal is szolgált Hszi Csin-ping akkori alelnöknek a kínai belpolitikával kapcsolatban. Biden akkori alelnök arról tájékoztatta a hatalomra készülő Hszi Csin-pinget, hogy hazai ellenfele, Po Hszilaj puccsot tervez ellene. Hszi Csin-ping köszönte szépen az információt. Hazatérve megakadályozta a puccsot, majd hatalomra kerülve leszámolt Po Hszilajjal, aki korrupciós váddal került börtönbe.

Akkor az USA Hszi Csin-pinget támogatta a belső harcokban, de ez megváltozott azóta, hogy a kínai elnök nyíltan jelezte: Kína az USA-val egyenrangú nagyhatalomként akar beleszólni a világ ügyeibe. Hszi Csin-ping elnök ezt akkor jelentette be amikor a G20 csúcstalálkozót Kínában tartották. Azóta Kína az USA első számú ellenfelének számít, Hszi Csin-ping pedig kommunista diktátornak.

Lavrov idő előtt távozott

Heves szócsatára került sor az orosz és az amerikai külügyminiszter között. Blinken jó diplomáciai érzékkel azon a ponton támadta az oroszokat, amely a G20 államokat a leginkább érdekli. Ez pedig az, hogy

az ukrajnai gabona export akadályozásával Putyin élelmezési világválságot robbantott ki.

Ennek a következménye sok országban az lehet, hogy destabilizálódik a politikai hatalom, és megindulhat a migráns áradat a gazdag államok felé. Ettől mindenütt tartanak az egész világon.

Résztvesz-e Putyin a G20 csúcstalálkozón? A nyugatiak nemigen kívánnak szóba állni vele az Ukrajna elleni agresszió óta. Kína viszont támogatja az oroszok részvételét. Indonézia elnöke mint házigazda Moszkvába és Kijevbe utazott, hogy megpróbáljon közvetíteni, de ő sem járt eredménnyel. Felmerült az a lehetőség is, hogy Putyin virtuálisan vegyen részt a G20 csúcson. Bali szigete jó messze van Moszkvától, és kérdés: Putyin egészségi állapota vajon megenged-e ilyen távoli utazást? Diplomáciai szempontból előnyös megoldás lenne, ha Putyin csak virtuálisan venne részt a tanácskozáson, mert elkerülhetővé válna a személyes konfrontáció. Putyin eddig csak egyetlen külföldi útra vállalkozott azóta, hogy megindította az orosz offenzívát Ukrajna ellen (február 24): a volt Szovjetunió két legszegényebb tagállamában járt. Tadzsikizstánban és Türkmenisztánban fogadták, és ez jól mutatja azt, hogy az Ukrajna elleni agressziót az egykori szovjet tagállamok jó része is elítéli.

Oroszország diplomáciailag hihetetlen mértékben elszigetelődött.

Ráadásul Türkmenisztánban meg is viccelték Putyint: még annál is nagyobb asztalhoz ültették mint amilyennél ő szokta fogadni vendégeit Moszkvában – a többi között Orbán Viktor miniszterelnököt is.

A háború 62. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

FüHü

-

2022-04-26

0

A háború 62. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Sose kezdd te a harcot, de mindig te fejezd be!
Elcserélt életek c. film

21:30 – Közép-európai idő szerint szerda 8.00 órától nem szállít gázt Oroszország Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – közölte a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat.

20:30 – Dmitrij Kuleba külügyminiszter nyilatkozta a Facebook-oldalán „Egy teljesen új szakaszba léptünk, amelyre két hónapja még senki sem gondolt. Egy olyan alapvetően új szakaszba léptünk, amiről még csak álmodni sem mert az ukrán fegyveres erők NATO-fegyverekbe való átadása, a NATO szabványának megfelelően. És ez már megtörténik.”

19:25 – Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hosszú tárgyalóasztalnál azt mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy „a diplomáciai úton megállapodásra számít Ukrajnával”.

18:00 – Az ENSZ menekültügyi szervezete becslése szerint az év végéig több mint 8 millió ember hagyhatja el Ukrajnát a háború miatt.

17:25 – Az orosz csapatok rakétacsapást mértek az odesszai térségre, megrongálva a Dnyeszter torkolatán átívelő hidat az Öbölben.

17:00 – Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnáról tárgyalt török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.

16:20 – Nagy Britannia 22 mentőautót és 40 tűzoltóautót adományozott felszereléssel Ukrajnának.

16:10 – Az ukrán energia üzletág vezetője szerint az év végéig felfüggeszthetik az orosz olajszállítást az EU-ba.

15:00 – Mariupolban és Donyeck régió más kerületeiben a fogyasztók több mint 30%-a le van választva az elektromos áramról, nem lehet helyreállítani az ellátást.

13:30 – Rubizsne település környékén, ahol a harcok folytatódnak, az orosz megszállók arra kényszerítik a nőket, hogy felderítsék az ukrán hadsereg elhelyezkedését, és azzal fenyegetőznek, hogy lelövik gyermekeiket.

12:50 – Lengyelország jóváhagyta első szankciólistáját, amelyen szerepel az orosz Gazprom, számos orosz és fehérorosz oligarcha – összesen 50 jogi személy és magánszemély. „A szankciók célja, hogy korlátozzák az ukrajnai háború finanszírozásának lehetőségeit a Lengyel Köztársaság területén működő gazdasági társaságok által. A szankciókról szóló törvény a Lengyelországban üzletet folytató oligarchákra vonatkozik” – áll a közleményben.

11:15 – A moldovai kormány által el nem ismert „köztársaság” Transznisztria területén történt robbanások után gépkocsisorok alakultak ki a moldovai kormány által ellenőrzött területre.

10:55 – James Gippi, az Egyesült Királyság fegyveres erőiért felelős miniszter kijelentette, hogy Ukrajna „egészen legitim módon” támadhat meg oroszországi létesítményeket. „Teljesen törvényes, hogy Ukrajna mélyen Oroszország területére célozzon, hogy megzavarja a logisztikát, amely, ha nem zavarják meg, közvetlenül hozzájárulna az ukrán földön bekövetkezett halálesetekhez és mészárlásokhoz”.

10:00 – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország közvetett háborúban áll a NATO-val, amely fegyverszállítmányokkal segíti Ukrajnát.

08:35 – A Dnyeszteren túli belügyminisztérium arról számolt be, hogy április 26-án kora reggel a Grigoriopol kerületi Mayak faluban két robbanás történt. A robbanások után a két legerősebb rádióantenna üzemképtelenné vált. Mindkét adón az orosz rádió műsorát sugározták.

08:20 – Az orosz erők láthatóan megpróbálják körülvenni a jól megerősített ukrán állásokat Kelet-Ukrajnában. A jelentések szerint Kreminna városa elesett, Izyumtól délre pedig heves harcokról számoltak be, miközben az orosz csapatok északról és keletről próbálnak előrenyomulni Szlavjanszk és Kramatorszk városokba. Előző nap arról számoltak be, hogy Oroszország bizonyos területeken alig haladt előre, mióta Donbász teljes megszállására összpontosított, de kellő logisztika és harci támogatás nélkül Oroszország még nem ért el jelentős áttörést.

07:10 – Lavrov interjút adott az orosz első csatornának. A fő témák Ukrajna, a NATO és az Egyesült Államok voltak. Egy magas rangú orosz tisztviselő egy esetleges atomháborúról is nyilatkozott. Szerinte az atomháború veszélye valós, és ezt a veszélyt „nem lehet alábecsülni”.

07:00 – A brit hírszerzési adatok szerint az orosz invázió aláásta az ukrán mezőgazdasági termelést: Ukrajna idei gabonatermése a vetésterületek csökkenése miatt valószínűleg mintegy 20%-kal alacsonyabb lesz, mint 2021-ben.

Az éjszaka hírei:

Donyeck és Luhanszk megyében hat ellenséges támadást visszavertek, négy harckocsit, öt tüzérségi rendszert, tizenhárom egység páncélozott járművet, tizenöt egység gépjárművet, két üzemanyagtartályt és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg – áll az Fegyveres Erők Vezérkaraának közleményében.
A Herson régióban található Velyka Olekszandrivka környékén az ukrán hadsereg megsemmisített egy lőszerraktárt, és 70 oroszt megölt (a halottak pontos számát meghatározzák).
Donyeck és Tavriya irányban az oroszok az irányítópontokat közelebb helyezik a harcvonalhoz. Az ellenség aknavetőről, tüzérségről, rakéta-meghajtású gránátvetőről lő csapataink állásaira a teljes érintkezési vonal mentén.
Az oroszok hatalmas tüzet zúdítottak, és blokkolják az ukrán egységeket a mariupoli Azovstal üzem környékén.
Szlobozsanszkij irányban az orosz csapatok megerősíti a csapatcsoportokat, továbbra is részben blokkolják Harkovot, és tüzet zúdítanak az ukrán csapatok egységeire és a kritikus infrastruktúrára.

Putyin és Nagy Katalin cárnő

Polonius

-

2022-04-21

0

239 éve ezen a napon lett a Krím félsziget az Orosz Birodalom része. Az Orosz Birodalom, melynek élén akkor Nagy Katalin cárnő állt (ő egyébként német volt), „felvette a Krím félszigetet a birodalomba az ottani lakosság kérésére” – jelentette ki Sojgu hadügyminiszter.

Sojgu, aki bár hadseregtábornok, de nem katona. nevéhez fűződik az Ukrajna elleni villámháború terve. Akivel a villámháború tervének összeomlása miatt Putyin állítólag üvöltözött. Csakhogy Sojgu Putyin KGB-s társa volt. Azért is állította a hadsereg élére, mert nem bízott igazán a katonákban. Az Ukrajna elleni „korlátozott hadműveletről” az a Védelmi Tanács dönthetett, melyben egyetlen katona sem volt! Putyin a kudarcból levonta a tanulságot: kinevezte Dvornyikov hadseregtábornokot az Ukrajnában harcoló orosz erők főparancsnokának. Putyin mintakatonája Szíriában bizonyított: megvédte Asszad elnök düledező rendszerét noha az ország lakosságának többségét kitevő szunnita muzulmánok – erős nyugati támogatással – megpróbálták azt megdönteni.

Sojgu hadügyminiszter persze nemcsak arról akart megemlékezni, hogy a Krím az Orosz Birodalom része lett hanem egyúttal közölte: újabb nagy katonai fejlesztéseket hajtanak végre. Méghozzá azért, hogy megerősítsék az északi katonai körzetet. Az egyre emelkedő hőmérséklet miatt felértékelődik ez a vidék. Európa és Kelet Ázsia között arra is járhatnak majd hajók nemcsak a szuezi csatorna felé. Putyin és csapata ezzel is igazolni akarja a hazai és a külföldi közvélemény előtt: van reális terve a jövőre. Az Ukrajna elleni „korlátozott hadművelet” pedig ennek a része, nem pedig egy világtól elszakadt diktátor abszurd döntése.

Mit akar Moszkva Ukrajnában?

Megszerezni a két orosz többségű tartományt – Donyecket és Luhanszkot – mondta egy indiai televízióban Lavrov orosz külügyminiszter. Akkor miért támadták meg Kijevet? Nem akarunk rendszerváltást Ukrajnában – jelentette ki az orosz külügyminiszter, aki ezúttal talán nem hazudott. Kezdetben nyilván voltak ilyen terveik, de a villámháború kudarca és a vártnál erősebb nyugati szankciók meggyőzhették Putyin csapatát: ez nem reális opció. Maradt a B terv: a két szakadár tartomány megszerzése és a korábban elfoglalt Krím félsziget annektálásának elismertetése. Ezt sem lesz könnyű elérni. Az ukrán ellenállás a vártnál erősebb. Az amerikaiak és a NATO többi országa öntik a fegyvert az ukrán hadseregnek, amelynek volt ideje felkészülni az ellenállásra.

Kijev álláspontja egyre keményebb: Zelenszkij elnök egy amerikai televízióban úgy nyilatkozott, hogy egyetlen négyzetcentiméterről sem mondanak le a béke érdekében!

Putyin tudatosan rombolja szét az infrastruktúrát Ukrajnában

A brit hírszerzés szerint az orosz hadsereg brutalitása kettős célt szolgál: a lakosság megfélemlítését és az ukránok moráljának meggyengítését. Ez eddig nem látszik túlságosan eredményesnek: az ukránok többsége egyre elszántabban száll szembe Putyinnal. Akinek a másik célja az az infrastruktúra lerombolásával, hogy a földdel egyenlővé tett Kelet Ukrajnában ő kezdhesse meg az újjáépítést. Állítólag már félre is tettek egy jelentősebb összeget erre a célra. A helyi lakosság, ha túléli a háborút, lehet, hogy gyűlölni fogja Putyint, de teljes mértékben ki lesz neki szolgáltatva: csakis Moszkvától függ majd, hogy ki mit kap azt követően, hogy Donyeck és Luhanszk tartomány „visszatér az Orosz Birodalomba” – természetesen „a lakosság kérésére” – éppúgy mint Nagy Katalin cárnő idejében.

A magyar diplomácia magánya

ki

-

2022-03-31

1

Pozsonyban tárgyalnak azoknak az uniós tagállamok külügyminiszterei, akiket közvetlenül érint Putyin háborúja Ukrajna ellen. Ide tartoznak a visegrádi országok, a balti államok, Bulgária és Románia.

A magyar diplomácia oroszbarát vonalával tökéletesen magára maradt. Legutóbb már kénytelen volt lemondani a visegrádi hadügyminiszterek budapesti tanácskozását, mert mind Lengyelország mind pedig Csehország jelezte fenntartásait. Magyarország jelenleg a visegrádi négyek soros elnöke, de Orbán Viktor diplomáciája miatt visegrádi egyekké vált, mert senki sem osztja Putyin iránti elnéző magatartását. Ez Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek is feltűnt:

„nem szállítunk fegyvert Ukrajnába és nem is engedjük át a fegyverszállítmányokat. Más közép és kelet-európai államok másként döntöttek. Ez nem a mi döntésünk hanem az övék. Azt tiszteletben tartjuk, ugyanakkor elvárjuk, hogy ők is tartsák tiszteletben a mi döntésünket”

– írta Facebookon a magyar diplomácia vezetője.

Orbán Viktor lengyel barátja, Jaroslaw Kaczynski nemrég Kijevben járt, hogy ott biztosítsa támogatásáról Zelenszkij ukrán elnököt. Vele együtt utazott Morawiecki lengyel miniszterelnök, a cseh és a szlovén kormányfő is.

Lengyelország fegyvert szállít Ukrajnának, sőt területén képezik ki az ukrán katonákat az amerikai fegyverek használatára.

Jaroslaw Kaczynski azt mondta Orbán oroszbarát politikájáról, hogy az nem tetszik neki, de majd a magyar választások után tér vissza a témára. Valószínű, hogy Orbán Viktor jelezte neki: ha győz a választáson, akkor szembefordul Putyinnal, de addig nem akarja megtenni, mert tart attól, hogy választóinak egy része nem értene egyet a gyors fordulattal.

A magyar külügy a gyenge láncszem

Az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyminisztériumon keresztül támadtak más NATO államokat köztük az USA-t is. Ez évek óta tart, és a magyar kémelhárítás nem tudja de sokkal inkább nem akarja megakadályozni ezt.

Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt is igen furcsa képet mutatott ez a NATO szövetségesek számára, de február 24 óta egyenesen árulásnak számít. A Direkt36 értesülései szerint viszont nem szűnt meg az orosz hekkerek aktivitása a magyar külügy informatikai rendszerében Putyin Ukrajna elleni háborúja alatt sem!

Kinek kell ilyen szövetséges?

Vita az energiáról Pozsonyban

Ez a legfontosabb téma Szijjártó Péter szerint. A magyar külügyminiszter megismételte az Orbán kormány álláspontját: csakis az orosz energia garantálja a biztonságot!

Ehhez képest Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: idén megszüntetik az orosz energia teljes importját! Fel is szólított minden uniós és NATO tagállamot, hogy kövessék a lengyel példát. Nehéz megítélni, hogy mennyire reális Lengyelország vállalása a teljes lemondásról az orosz energiáról még az év végéig. Azt viszont a lengyelek igazolták: politikai döntésről van szó!

Ha megvan a megfelelő politikai akarat, akkor viszonylag gyorsan le lehet válni az orosz energiáról.

Szijjártó Péter megkapta a Barátság érdemrendet Lavrov külügyminisztertől. Hírek szerint ezt Orbánnak szánták Moszkvában, de a magyar miniszterelnök kitért a kétes megtiszteltetés elől.

Az orosz gázüzletben azonban megőrizte érdekeltségét a magyar miniszterelnök, aki szépen pénzelhet ebből.

Ha Nyugaton komolyan veszik Putyin barátainak lebuktatását, akkor sor kerülhet a magyar miniszterelnökre is. Washingtonban a pénzügyminisztérium külön csapatot állított fel a nemzetközi kleptokrácia elleni harcra. Az elszánt és jól informált nyomozók adóparadicsomokban kutakodnak Putyin családjának, barátainak és üzletfeleinek pénze után. Legkevesebb 800 milliárd dollárról van szó! Zelenszkij ukrán elnök már javasolta: az így begyűjtött pénzt fordítsák a háborúban álló Ukrajna támogatására illetve a háború utáni újjáépítésre.

Az agresszió 22. napja (folyamatosan frissítjük)

FüHü

-

2022-03-17

0

Az agresszió 22. napja (folyamatosan frissítjük)

A huszonkettedik napja tartó orosz agresszió elleni harc egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén.

18:35 – Az orosz erők naponta 50-100 bombát dobnak Mariupolra. A város tanácsa szerint a délkeleti város kritikus állapotban van. A március 2-a óta körülzárt Mariupolt elzárták az áram-, víz-, gáz-, mobilhálózattól, élelmiszer- és gyógyszerellátástól.

18:00 – Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO megérti Zelenszkij elkeseredettségét, és folytatni fogja a fegyverszállítást.

17:10 – Ukrajna legnagyobb acélgyártója, Ahmetov oligarcha Azovstalja teljesen megsemmisült. Szerhij Orlov mariupoli főpolgármester-helyettes a Forbes Ukraine-nak adott interjújában elmondta, hogy Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Akhmetov vállalkozását többször is megtámadták az orosz erők. Natalja Jemcsenko, az Ahmetov-féle SCM Holding szóvivője szerint egyelőre lehetetlen felmérni a kárt.

16:35 – Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy a civilek elleni orosz támadások Ukrajnában háborús bűnöknek minősülnek. „Az elmúlt három hét pusztítása után nehéz arra következtetnem, hogy az oroszok másként csinálják” – mondta Blinken washingtoni újságíróknak.

15:45 – Biden március 18-án megvitatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját Hszi Csin-pinggel. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkárának nyilatkozata szerint Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnökkel telefonon megvitatják „a két ország közötti versenyt, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúját és más, kölcsönösen fontos kérdéseket.”

14:20 – Olaf Scholz német kancellár március 17-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy országa továbbra is támogatja Ukrajnát, de közvetlenül sem a NATO, sem az Európai Unió nem fog beavatkozni. A nyilatkozatot Volodimir Zelenszkij elnök Bundestagban elmondott beszéde követte, amelyben kijelentette, hogy Németország is okolható Ukrajna NATO- és EU-integrációjának késéséért, amely lehetővé tette Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

13:10 – Eddig 130 túlélőt mentettek ki a Mariupol Drámai Színház romjai közül. Az oroszok március 16-án egy hatalmas légibombával csapták le a színházra, ahol köztudottan több száz nő és gyermek keresett menedéket a bombázások elől.

11:25 – Szerhij Orlov, Mariupol alpolgármestere március 16-án a Forbes Ukraine-nak adott interjújában elmondta, hogy több mint 2300 embert öltek meg Mariupolban orosz csapatok. A tisztviselő szerint Mariupol 80-90%-a megsemmisült vagy megsérült orosz lövedékek, légicsapások következtében.

10:00 – Az oroszok által birtokolt területről indítottak rakétát, amely 20 embert ölt meg Donyeckben.Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence Team nyomozócsoport alapítója szerint az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecket március 14-én eltaláló rakéta délkelet felől érkezett, és nem a légvédelem lőtte le, ami azt jelzi, hogy az orosz kézben lévő területről érkezett. Oroszország azt állította, hogy a rakéta ukrán származású, Leviev pedig azt állítja, hogy hamis adatok alapján vádolják Ukrajnát háborús bűnökkel.

08:15 – A kétnapos voznyezenszki csatában a helyi önkéntesek és a katonaság visszaverték a betolakodókat, akik páncélosokat és halott katonákat hagyva maguk mögött menekültek.

07:50 – Oroszország megtámadja Merefa városát Harkiv megyében. A 21.500 lakosnak otthont adó Merefát március 17-én hajnali fél háromkor érte egy légicsapás. A támadás következtében egy helyi iskola megrongálódott, a helyi közösségi ház pedig megsemmisült. A város illetékesei szerint az ukrán katonaságnak is számottevő veszteségei keletkeztek.

7:00 – A kijevi katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a kijevi délkeleti Darnyickij kerületben lévő épület március 17-én korán megsérült, miután repeszek csaptak be a 16. emeletre és felgyújtották. Helyi idő szerint reggel 6 óra 50 perckor egy ember meghalt, három pedig megsérült.

06:00 – Három Panama lobogója alatt közlekedő hajót találtak el orosz rakéták Ukrajna teljes körű inváziója óta. A panamai tengerészeti hatóság március 16-án közölte, hogy a három panamai hajó közül egy elsüllyedt, kettő pedig a felszínen maradt, de megsérültek. Nem történt áldozat.

04:05 – A kanadai közlekedési minisztérium március 16-án a Twitteren azt írta, hogy „a fehérorosz állampolgár által közvetlenül vagy közvetve birtokolt, bejegyzett, bérelt, lízingelt, üzemeltetett vagy ellenőrzött légijárműveknek tilos a kanadai légterébe belépni, kilépni vagy átrepülni”.

02:10 – A műholdfelvételeken a „gyermekek” szó látható, amelyeket a mariupoli színház előtt festettek le a bombázás előtt. A Maxar Technologies amerikai magáncég március 14-én készített műholdfelvételei szerint a „gyermekek” szót oroszul írták a színház elé, ahol civilek százai szálltak meg. A színházat március 16-án bombázták az orosz erők.

00:55 – Melitopol polgármesterét 9 orosz hadkötelesre cserélték. Dasha Zarivna, az elnöki vezérkari főnök szóvivője szerint a katonák 18-19 évesek voltak. Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot elrabolták és öt napig fogságban tartották az orosz erők.

USA – orosz tárgyalás Ukrajnáról

Kenderessy Milán

-

2022-03-17

0

Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!

Ukrajna megtámadása óta most először került sor eszmecserére amerikai és orosz diplomaták között: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Nyikolaj Patrusevvel tárgyalt. Patrusev tábornok korábban az FSZB vezetője volt, most pedig a Védelmi Tanács titkára. Ez a legfelső döntéshozó testület Oroszországban, az elnöke maga Putyin.

A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Sullivan Patrusev tudomására hozta, hogy az USA maximálisan elítéli a katonai akciót Ukrajnában. Felszólította orosz tárgyaló partnerét, hogy az orosz hadsereg álljon le a városok ostromával Ukrajnában. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Aki azt is közölte:

amerikai katonákkal és fegyverekkel erősítik meg a NATO keleti határvidékét.

Nyomatékosan felszólította Patrusev tábornokot, hogy az orosz hadseregnek eszébe se jusson vegyi vagy biológiai fegyverek bevetése Ukrajnában.

Ez utóbbi válasz arra, hogy Oroszország és Kína magyarázatot kért az USA-tól arra, hogy Ukrajnában működő laboratóriumokban folytak-e kutatások, melyek biológiai fegyverek kifejlesztésére irányultak. Washington természetesen azonnal cáfolt.

Ukrán semlegesség?

Elsőként a veterán Henry Kissinger vetette fel, hogy finnesítést kellene végrehajtani Ukrajnában. A csaknem száz éves egykori külügyminiszter azt ajánlotta az érdekelt feleknek, hogy Ukrajna mondjon le arról, hogy területén támadó fegyvereket telepítsenek. Cserébe viszont kapjon lehetőséget arra, hogy tetszése szerint határozza meg saját társadalmi rendszerét.

Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a svéd vagy az osztrák semlegességi modell Oroszország számára is elfogadható lenne. Moszkvát nem Ukrajna NATO tagsága zavarná igazán. Oroszország számára az a legfontosabb, hogy az USA ne telepítsen atomrakétákat Ukrajnába – hangsúlyozta Lavrov.

Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.

Putyin elnök is megszólalt újra: közölte, hogy tárgyalnak ugyan az ukrán semlegességről, de „a céljaikat mindenképp elérik.” Mit jelenthet ez? Putyin azt mondta most, hogy „a Nyugatnak nem fog sikerülni Oroszország feldarabolása”. Ebből kiderül, hogy az orosz elnök Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és csak névleges függetlenséget képzel el, úgy mint Fehéroroszország esetében.

Putyin szerint végetér az USA dominanciája a világban. Az orosz elnök persze elsősorban a saját hazai közönségének játszik miközben Lavrov külügyminiszter Ukrajna semlegességéről tárgyal. Jelenleg senki sem hangsúlyozza Ukrajna területi egységét pedig az oroszok meg akarják szerezni a Krímen kivül a két „népköztársaságot” Kelet Ukrajnában. Ez a Zelenszkij kormányzat számára jelenleg elfogadhatatlan. Ezért is folytatja az orosz hadsereg a nagyszabású fojtogató hadműveletet Ukrajna nagyvárosai ellen. A CIA igazgatója, Bill Burns ezt vallotta a washingtoni kongresszus egyik bizottsága előtt: „csúnya hetek elé nézünk Ukrajnában.”

Lavrov: Brüsszel fizessen Lukasenkának!

Polonius

-

2021-11-10

0

„Ha Törökország kaphat pénzt az Európai Uniótól azért, mert leállítja a migránsokat, akkor miért nem kaphat ugyanígy Fehéroroszország is?!” – kérdezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Valójában Lavrov kérdése álságos pontosan tudja, hogy a lengyel-fehérorosz határ konfliktus mögött Putyin orosz elnök áll. A migránsok ugyanis csakis az orosz titkosszolgálat támogatásával érkezhetnek el az Európai Unió keleti határára.

Érdemes megjegyezni, hogy már a korábbi nagy migráns áradat érkezésekor is meggyanúsították Putyin orosz és Erdogan török elnököt azzal, hogy ők szervezték az akciót, melynek keretében több mint egymillióan érkeztek az Európai Unióba. Hasonló vádak fogalmazódtak meg azokkal az iszlamista terrorakciókkal kapcsolatban is, melyeket Párizsban és más európai nagyvárosokban. A francia titkosszolgálat elemzése szerint az Iszlám Állam csakis úgy vált képessé a nagyszabású terrorakciók megszervezésére és végrehajtására, hogy fegyvereket és logisztikai segítséget kapott az orosz és a török titkosszolgálattól.

Merkel kancellár oldotta meg a válságot amikor alkut kötött Erdogan elnökkel: az Európai Unió jelentős összeg kifizetéséért cserébe mentesül az újabb migráns hullámoktól. Erre célzott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy Erdogan elnök több mint 6 milliárd eurót alkudott ki Brüsszeltől.

Hibrid háború a határon

Megvédjük Európát – hangsúlyozta Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki Putyin elnököt vádolta a drámai helyzetért. Ursula von der Leyen asszony is hibrid háborúról beszélt a lengyel-fehérorosz határ krízis kapcsán.

A hibrid háború gondolatát Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök fejlesztette stratégiai irányvonallá Oroszországban. A gyakorlatban először Ukrajnában próbálták ki. Ez a hadviselés az ellenfél szisztematikus kifárasztására és legyengítésére nem pedig a legyőzésére törekszik.

Érdekes, hogy a CIA igazgatója nemrég Putyin elnökkel tárgyalt Moszkvában. Regionális problémákat is megvitattak- közölte Peszkov, az orosz államfő szóvivője. Akkor mindenki Ukrajnára gondolt, de egyáltalán nem kizárt, hogy Fehéroroszország is szóba került.

Putyin és Lukasenka nemrég közölte: a két állam közös stratégiát dolgozott ki. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy Putyin immár Fehéroroszország fegyveres erői felett is rendelkezik.

Lukasenka: nem vagyok őrült!

Fehéroroszország elnöke jellemző módon a Nacionalnaja Oborona (Nemzetvédelem) nevű orosz lap főszerkesztőjének nyilatkozott.

Elmondta, hogy tudja: „Fehéroroszországnak hol a helye”. Képmutatóan hozzátette:

„nem szándékozunk megtámadni Lengyelországot!”

Ezt nehezen is tehetné hiszen Lengyelország a NATO tagja vagyis az USA-nak a megtámadott tagállam segítségére kellene sietnie.

„Nem fogunk letérdelni!” – hangsúlyozta Lukasenka, akinek rendszerét számtalan szankció sújtja, mert a legutóbbi választáson csak csalással szerzett többséget. Ebben is Putyint utánozza, aki szintén rendszeresen meghamisítja a választási eredményeket.

Mindkettejük mestere e téren is Joszif Sztálin volt. Ő ugyanis kijelentette:

„nem az a fontos, hogy ki hogy szavaz, hanem az, hogy ki számolja össze az eredményeket!”

Szputnyik V gyár Magyarországon?

Kenderessy Milán

-

2021-08-23

1

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Budapesten tárgyal, a többi között arról, hogy építsenek-e Szputnyik V vakcina gyárat Magyarországon. Egyelőre az Európai Unión belül csakis Magyarországon oltanak a Szputnyik vakcinával, melyet az uniós gyógyszerellenőrzési hatóság még nem engedélyezett.

Oroszországban immár meghaladja a 100 ezret is a Covid 19 járvány halottjainak a száma. Ennek ellenére óriási a szkepszis a védőoltással szemben Oroszországban, amelynek gondjai vannak a Szputnyik V tömeg gyártásával.

Fordulat a gázpiacon

2020-ban nagyon lement a földgáz ára, mert a járvány miatt jórészt leállt a világgazdaság. Most viszont hiány mutatkozik energia hordozókból hiszen újraindult a világgazdaság. Az Európai Unió központjában aggódnak, mert a gáztárolók csak 60%-ban vannak feltöltve. Míg a mélyponton 3 dollár volt a földgáz árfolyama, jelenleg 15 dollár az azonnali szállitás árfolyama.

A Gazprom legutóbb jelezte, hogy csak minimális mértékben kívánja kihasználni az ukrajnai gázszállítás lehetőségeit, mert arra számít, hogy a jövőben az Északi Áramlat II. vezetéken tud földgázt szállítani Németországba. Erről is tárgyalt Merkel kancellár nemrég Moszkvában és Kijevben.

Minden bizonnyal erről is szó lesz Lavrov külügyminiszter budapesti tárgyalásain is.

Változik-e az USA orosz politikája Afganisztán után?

Biden elnök júniusban azért jött Európába, hogy szövetségeseit összefogja Oroszországgal és Kínával szemben. Kedden viszont Bidennek a G7 csúcson kínos kérdésekre kell válaszolnia az afgán fiaskó miatt. Minden szakértő egyetért abban, hogy Afganisztán ügyében Oroszország és Kína nélkül nincs megoldás.

Vajon felülvizsgálja-e Biden külpolitikáját? Korábban a magyar kormányt bírálat érte, mert jó kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel. Washingtonban ezek után talán másképp ítélik meg Oroszországot és Kínát. A magyar kormány pedig kevesebb kritikára számíthat azért, mert Budapesten fogadja Lavrov orosz külügyminisztert.

Címke: Lavrov

Vége a barátságnak? Nem jön a kőolaj a Barátság kőolaj vezetéken, amely pedig még a szovjet idők óta szolgálja Magyarország ellátását. Már napok óta nem jön az olaj a Barátság vezetéken, de csak most jelentették be.

Mi lesz, ha nem jön az olcsó orosz olaj?

Mennyit ér Putyin barátsága?

Orbán Viktor azzal indokolta meg februári moszkvai látogatását, hogy olcsó orosz földgázt kapunk. Ezzel lehet megvédeni a rezsi csökkentést. Kiderült, hogy ebből egy szó sem igaz.

Szijjártó Péter külügyminiszter plusz orosz földgázért utazott Moszkvába egy olyan időszakban amikor uniós miniszterek nemigen látogatnak oda tekintettel Putyin Ukrajna elleni agressziójára.

Orbán “világokat igazgat”

Október óta először találkozott az Egyesült Államok és Kína külügyminisztere, akik mindketten résztvettek a G20 tanácskozáson az indonéz szigeten. Antony Blinken és Vang Ji a hírek szerint előkészítették a két államfő találkozóját ugyancsak Bali szigetén.

Lavrov idő előtt távozott

Az éjszaka hírei:

239 éve ezen a napon lett a Krím félsziget az Orosz Birodalom része. Az Orosz Birodalom, melynek élén akkor Nagy Katalin cárnő állt (ő egyébként német volt), „felvette a Krím félszigetet a birodalomba az ottani lakosság kérésére” – jelentette ki Sojgu hadügyminiszter.

Mit akar Moszkva Ukrajnában?

Putyin tudatosan rombolja szét az infrastruktúrát Ukrajnában

Pozsonyban tárgyalnak azoknak az uniós tagállamok külügyminiszterei, akiket közvetlenül érint Putyin háborúja Ukrajna ellen. Ide tartoznak a visegrádi országok, a balti államok, Bulgária és Románia.

A magyar külügy a gyenge láncszem

Az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyminisztériumon keresztül támadtak más NATO államokat köztük az USA-t is. Ez évek óta tart, és a magyar kémelhárítás nem tudja de sokkal inkább nem akarja megakadályozni ezt.

Vita az energiáról Pozsonyban

Az orosz gázüzletben azonban megőrizte érdekeltségét a magyar miniszterelnök, aki szépen pénzelhet ebből.

A huszonkettedik napja tartó orosz agresszió elleni harc egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén.

Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!

Ukrán semlegesség?

Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.

„Ha Törökország kaphat pénzt az Európai Uniótól azért, mert leállítja a migránsokat, akkor miért nem kaphat ugyanígy Fehéroroszország is?!” – kérdezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Hibrid háború a határon

Lukasenka: nem vagyok őrült!

Fordulat a gázpiacon

Változik-e az USA orosz politikája Afganisztán után?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA