Kezdőlap Címkék Kvóta

Címke: kvóta

Német nem a pénzelvonásra?

0

Kötelezettségszegési eljárás igen, pénzelvonás nem – mondta a német belügyminiszter a menekültkvótát elutasító országok „megregulázásáról”. Thomas de Maiziére megerősítette, hogy Magyarország nem kaphat közösségi pénzt a határkerítésre.

Nem ért egyet az uniós támogatások csökkentésének ötletével a menekültkvóta körüli vita közepette – derül ki a német belügyminiszter, a kormányzó CDU-párti Thomas de Maiziere szavaiból. A Passauer Neue Pressében megjelent interjúban a politikus elmondta, hogy ha Magyarország nem tartja be az Európai Bíróság ítéletét a menekültek kötelező átvételére vonatkozó mechanizmusról, akkor az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást indíthat.

„Nagyon rossz állapotban lenne az EU”,

ha az uniós támogatások csökkentésére lenne szükség egy ítélet érvényesítéséhez

– mondta de Maiziere. Az EU „új, szolidáris” menekültügyi rendszer kialakítására törekszik, és ezeket a nehéz tárgyalásokat tovább nehezítik Martin Schulz szociáldemokrata kancellárjelölt „nyilvános fenyegetései” a támogatások csökkentéséről – tette hozzá a CDU-s belügyminiszter.

A bírósági ítéleteket be kell tartani, „akkor is, ha nem tetszenek”,

és ha Orbán Viktor magyar kormányfő nem enged,

az Európai Bizottság eljárást indíthat Magyarország ellen – fogalmazott de Maiziere.

A belügyminiszter nem tért ki arra a dilemmára, hogy pusztán a kötelezettségszegési eljárás(ok) kevésnek bizonyulhatnak a végleg ellenkező tagállamok esetében.

Angela Merkel párttársa beszélt a határvédelmi költségek felének unió általi megtérítéséről szóló magyar követelésről is. Leszögezte: Orbán Viktor „hangos bejelentése a kerítésépítésről” a menekülthullám felerősödésének meghatározó tényezője volt, mert az emberek még a kerítés felállítása előtt át akartak kelni Magyarországon.

„Ilyen egyoldalú intézkedéshez nem járhat költségtérítés, Európa nem működhet így” – mondta Thomas de Maiziere.

Szlovákia elfogadja a kvótadöntést, de…

0

Robert Fico szlovák kormányfő kijelentette, hogy tiszteletben tartja az Európai Unió Bíróságának szerdai döntését a közös magyar-szlovák kereset elutasításáról.

„Ez a döntés a kvótákkal és a migrációval kapcsolatos szlovák kormányzati hozzáállást nem változtatja meg” – nyilatkozta a szlovák miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy az ítélet nem jelent semmiféle minőségi változást, csupán azt mutatja, hogy ebben a kérdésben az EU Bírósága más véleményen van. Hozzátette azt is, hogy a menekültek nem akarnak Szlovákiában maradni, ezért amint lehetőségük van elhagyják az országot. A miniszterelnök kiemelte:

a szlovák kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a szolidaritást ne a migránsok kierőszakolt befogadásával, hanem másféleképpen fejezzék ki.

Fico felidézte, hogy a kvóták érvenyessége szeptember 26-án lejár és megnyugtatta az ország lakosságát, hogy a kereset elutasítása nem jár semmiféle büntetőintézkedéssel.

Az egyik újságírói kérdésre reagálva a szlovák miniszterelnök kifejtette a véleményét a magyar kerítésépítésről is. „Nem tudom, milyen valós kiadásai voltak Magyarországnak a kerítés megépítésével kapcsolatban. Azonban egy biztos: Magyarország a saját intézkedéseivel nagyon jó munkát végzett, mert megállította migrációs hullámot.

Orbán Viktor azt tette, ami elvárható volt tőle: Védte a schengeni határszakaszt.”

Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter szintén úgy vélte, hogy Pozsonynak nem szabadna felszólalnia az Európai Unió Bíróságnak döntése ellen, mert ez semmiféle szankcióval vagy negatív következményekkel nem jár. „A szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja az Európai Bíróság ítéletét. Először részleteiben áttanulmányozza, majd csak ezután fog állást foglalni a kérdésben” – jelentette ki Lajčák.

A szlovák külügyminiszter megismételte a pozsonyi kormány korábban többször hangoztatott álláspontját a kvóták működésképtelenségéről, és szerinte

ez egy olyan álláspont, amelyet az egész politikai színtér, és a lakosság is támogat.

Szlovákiának az uniós előírások alapján Görögországból 652, Olaszországból pedig 250 menekültet kellett volna fogadnia. Ugyanakkor Robert Kaliňák szlovák belügyminiszter azt közölte, hogy eddig Szlovákia 16 embert fogadott be.

A SMER koalíciós partnernének számító Most-Híd kétnyelvű szlovákiai párt szintén azt közölte, hogy nem működnek a kvóták, és

“szolidaritást nemcsak a menekültekkel, hanem az uniós tagállamokkal is vállalni kell, amelyeket nehezen érintett a migrációs válság”.

A szlovák ellenzék ezzel szemben üdvözölte a lépést és felrótta a szlovák kormánynak, hogy két év alatt nem sikerült megoldást találnia a migrációs válságra, nem tudott megfelelően együttműködni az illetékes uniós intézményekkel, és tavaly a SMER választási kampánytémává tette az kvótapert. “Ebben az esetben a szlovák miniszterelnöknek példát kellett volna vennie a francia Emmanuel Macrontól, aki megfelelően kezelte a válságot” – nyilatkozta az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO-NOVA) képviselőnője, Veronika Remišová.

Kvótaper: elutasították a magyar keresetet

0

Elutasította az Európai Bíróság Szlovákia és Magyarország keresetét, amelyet a menekültügyi kvóta ellen adtak be.

A kvóta alapján kellene szétosztani a menedékkérőket az uniós tagállamok között. A döntés azt jelenti, hogy Magyarországnak be kell fogadnia 1294 menekültet, a két országot megbírságolhatják, ha nem tartják magukat a megállapodáshoz.

“A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, amelyben az is szerepel:

a kvóták hatékonyan és arányosan hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

A bíróság épülete Luxemburgban
Forrás: Wikimedia Commons

Szlovákia és Magyarország 2015 végén fordult az Európai Bírósághoz. A megtámadott uniós döntés 2015 szeptemberében született, eszerint Magyarországtól, Olaszországtól és Görögországtól a többi uniós állam átvenne 120 ezer menedékkérőt. Az ideiglenes kvóta ellen csak Csehország, Románia, Szlovákia és Magyarország szavazott.

A kormány visszautasította ezt, ahogy erre Jean-Claude Juncker is emlékeztette Orbán Viktort a levelében, ezek után állapítottak meg Magyarországnak egy kvótát, eszerint

1294, háborús területről érkező menekültet kellene befogadni,

azok közül, akik idén szeptember 26-a előtt érkeznek Olaszországba vagy Görögországba.

A Bíróság most kimondta: a határozat elfogadása jogszerű volt, az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, ha határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.

Az ítélet szerint ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá.

A bíróság szerint

“a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint 1294 ember ellátására „minden további nélkül volna elég pénze a magyar költségvetésnek”. Ráadásul az Unió minden kérelmező mellé adna 6000 euró rendkívüli támogatást.

Júliusig egyébként mindössze 7806 menedékkérőt vettek át a tagállamok,

körülbelül 21 500 áthelyezése van folyamatban.

Az ítélet kihirdetése után Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren azt írta: az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. “Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és teljes mértékben megvalósuljon a szolidaritás” – írta.

Orbán Viktor még nyáron azt mondta: ha a bíróság Magyarország ellen dönt, akkor a kormány nem fogadja el az ítéletet. Ma Szijjártó Péter arról beszélt, hogy felháborító és felelőtlen a döntés, erről itt olvashat bővebben. Az ellenzéki pártok reakcióját pedig itt olvashatja.

Románia hétszáz meneddékkérőt vesz át

0

Eddig az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb, mindössze hétszáztíz menedékkérőt vett át Románia más európai uniós tagállamoktól a kötelező betelepítési kvóták alapján, mivel a feltételezettnél jóval kevesebben teljesítik az áttelepítési feltételeket.

Románia 2015-ben a kötelező kvóták ellen szavazott, azt hangoztatva, hogy a tagországoknak önkéntes felajánlások alapján kellene menedékkérőket átvenniük a migrációs nyomás által leginkább sújtott uniós tagállamoktól. A román hatóságok mindazonáltal nem tagadták meg a kvótarendszer alkalmazását. A Görögországból és Olaszországból áthelyezett menedékkérők első csoportjának tavaly márciusi érkezését a hírtelevíziók élőben közvetítették.

A további menedékkérők érkezését nem övezte hasonló sajtónyilvánosság, az IGI most először közölt róluk adatokat. A Gandul által vasárnap este ismertetett hatósági válasz szerint a bukaresti, giurgiui, radóczi (Radauti), galaci illetve a

Máramaros megyei nagysomkúti (Somcuta Mare) befogadóközpontban 521 szíriai, 131 iraki, 45 eritreai és 13 jemeni – más uniós tagállamoktól átvett – menedékkérőt helyeztek el.

A brüsszeli kvóták szerint Romániának elvileg a menedékkérők 3,8 százalékát kellene átvennie. Az első 160 ezer menedékkérő szétosztása nyomán 4180, Olaszországba vagy Görögországba érkezett migránst kellett volna Romániába telepíteni. Az IGI szerint azért érkezett a tervezettnél jóval kevesebb, nemzetközi védelemre szoruló ember Romániába, mert az Európai Unió eredeti becslésénél jóval kevesebben teljesítették az áthelyezés feltételeit – írta a Gandul.

A román hatóságok az Európai Bizottság (EB) egy idei jelentésére hivatkoztak,

amely szerint Görögország és Olaszország továbbra is migrációs nyomás alatt áll. “Ennek ellenére, túlnyomó többségük nem olyan nemzetiségű, amilyennek egyértelműen nemzetközi védelemre volna szüksége, márpedig ez a (más tagállamokba történő) áthelyezés egyik alapfeltétele” – idézte az EB májusi jelentését a román lap.

Korábban a bukaresti sajtó azzal magyarázta a kvótarendszer által Romániának szánt menedékkérők távolmaradását, hogy maguk az érintettek nem akarnak – a schengeni tagállam Olaszország vagy Görögország helyett – Romániába költözni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK