Kezdőlap Címkék Kutató

Címke: kutató

Az indiai variáns ellen csak a második oltás után lehetünk védettek

A koronavírus új és potenciálisan fertőzőbb változata kezdte felülmúlni a vírus egyéb verzióit Nagy-Britanniában, ami nyomást gyakorolt ​​a kormányra, hogy lerövidítse az emberek várakozását a második oltóanyag-dózisra, és szemlélteti a globális immunizálódás kockázatát – írja a New York Times.

Az új változat, amely Indiában dominánssá vált, részben felelős lehet az újabb vírushullámért Délkelet-Ázsiában, beleértve Nepált is.

A variáns megismerésére nagy energiákat vetnek be, miután elterjedt Nagy-Britanniában, és legalább másik 49 ország is jelezte, hogy náluk is jelen van.

Nagy-Britanniából a változat néhány ezer esetéből származó előzetes kutatási eredményei jó és rossz híreket egyaránt tartalmaznak.

Az evolúciós biológusok által B.1.617.2 néven ismert változat „nagy valószínűséggel” átterjedtebb, mint a Nagy-Britanniában  télen pusztító járványhullámot kiváltó változat.

Nagy-Britannia és más gazdag nemzetek számára a változat a pandémia kevésbé súlyos pillanatában jelent meg. 65 éves kor felett Angliában minden öt emberből több mint négy megkapta a koronavírus-vakcina mindkét adagját.

Az angol Public Health új tanulmánya pedig megnyugtató eredményeket közölt arra vonatkozóan, hogy a teljesen beoltott emberek jól védettek a változat ellen.

A Pfizer-BioNTech vakcina 88 százalékos védelmet nyújtott az Indiában először vett mintával szemben, ami csak csekély csökkenést jelent a Nagy-Britanniából származó változat ellen biztosított 93 százalékos védettségtől – közölte a Public Health England. Az AstraZeneca-Oxford vakcina 60 százalékos hatékonysággal védett az indiai változat ellen, szemben a korábban mért 66 százalékkal melyet korábban mértek Nagy-Britanniában.

Mivel Nagy-Britanniában az emberek később kezdték el kapni az AstraZeneca oltását, mint a Pfizerét, rövidebb ideig követték őket, ami azt jelenti, hogy az adott oltás hatékonysági adatai alábecsülhetik a valódi számokat – mondták a tudósok. Más angliai tanulmányok alig vagy egyáltalán nem mutattak különbséget a Pfizer és az AstraZeneca vakcinák hatékonysága között.

Egyelőre az Indiából származó variánsok számának növekedése nem okozta a vírusfertőzöttség általános növekedését Nagy-Britanniában.

Nem minden tudós van meggyőződve arról, hogy a változat annyira fertőző, mint attól tartanak. Az igazi teszt az lesz, hogy fellendül-e más országokban, különösen azokban – Nagy-Britanniával ellentétben -, amelyek más változatok nagy esetszámával küzdenek – írta a Twitteren Andrew Rambaut, a skóciai Edinburgh-i Egyetem molekuláris evolúció professzora.

Nagy-Britanniában a gyors növekedés egy része az  indiai vírussal elsőként fertőzött helyekhez kapcsolódhat. A tudósok szerint az északnyugat-angliai Bolton, ahol az új változat a legelterjedtebb, szociálisan erős segítségre szoruló terület, ráadásul a szorosan egymásba épülő házakkal, amelyek gyorsíthatják terjedését.

„Nem tudjuk, hogy az átvihetőség növekedése konkrét keverési mintázatok vagy szuper terjedési események eredménye-e”

– jelentette egy kutatócsoport, amelyet Robert Challen vezetett az Exeteri Egyetem vezetésével május 11-én.

Tanulmányukat egy befolyásos kormányzati tanácsadó csoport elé terjesztették. Ez a kormányzati tanácsadó testület néhány nap múlva kijelentette, hogy „meggyőződése” az Indiában először látott változat valóban fertőzőbb, ezért figyelmeztetnek arra, hogy

„a kórházi ápolások szükségessége jelentős mértékben növekedhet”.

Egyelőre sok a bizonytalanság, nincsen egyértelmű válasz arra, hogy az indiai vírus veszélyessége meghaladja-e a korábbi  változatokét, vagy sem.

Meghalt a holokauszt magyar származású nemzetközi hírű kutatója

A 96 éves korában meghalt Randolph L. Braham két hónappal ezelőtt még nyílt levelet írt a Mazsihisz elnökének, amelyben tiltakozott a Sorsok Háza projekt szellemisége ellen. 2014-ben visszaküldte a 2011-ben kapott Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány „a Horthy-korszak tisztára mosására” törekszik.

Randolph L. Braham Észak-erdélyi szegény zsidó családban, Ábrahám Lajos és Katz Eszter fiaként született. Kevéssel születése után a család Bukarestből visszaköltözött korábbi lakhelyükre, Désre, az általános iskolát és a gimnáziumot is Désen végezte. Iskolás éveiben délutánonként egy műbútorasztalos műhelyében dolgozott. 1943. október elején behívták munkaszolgálatra, ezredével 1944 márciusában a szovjet frontra került. Decemberben néhány társával együtt megszökött és egy magyar tanyán rejtőzött. 1945 januárjában rövid időre szovjet fogságba került, ahonnan egy szovjet zsidó tiszt a zsidó foglyokat elengedte.

Miután 1945-ben befejezte a gimnáziumot, egy marosvásárhelyi ismerősével Budapesten át eljutott az ausztriai, majd a németországi amerikai megszállási övezetbe. Mivel több nyugati nyelven is beszélt, a menekültek ügyeit intéző egyik szervezetnél sikerült álláshoz jutnia. Felvették a müncheni Maximilian Egyetemre, ahol közel két évig tanult, többek között politológiával foglalkozott.

1948 januárjában külföldi egyetemi hallgatóként érkezett az Egyesült Államokba és ott folytatta tanulmányait. Közben egyik rokona üzletében, a szünidőben pedig nagybátyja szállodájában dolgozott.

1949-ben doktorált a City University of New York City College-ben, 1952-ben szintén New Yorkban PhD-fokozatot szerzett.

1956-tól nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig összehasonlító politikatudományt tanított.

Tizenöt közeli rokona közül tizenhárman pusztultak el a holokauszt idején. Ő maga – a fronton munkaszolgálatot teljesítő zsidó férfiak nagy többségéhez hasonlóan – a koncentrációs tábort elkerülte.

1954-ben megnősült. Németországban született felesége 1946-ban Olaszországból érkezett az Egyesült Államokba, ahol vegyészmérnöki képesítést szerzett, de sokáig számítógépes mérnökként dolgozott. Két fiuk közül az idősebbik, Steven közgazdász diplomát szerzett; a fiatalabbik, Robert zenetudománnyal foglalkozott, majd egy internetes újság főszerkesztője lett.

Randolph L. Braham tudományos tevékenységének középpontjában a közép-európai, elsősorban a magyarországi holokauszt kutatása áll. Nem sokkal a PhD megszerzése után fogott hozzá a holokauszt történetének kutatásához, bekapcsolódott az akkoriban létesült jeruzsálemi Jad Vasem Intézet ilyen irányú munkájába. Az 1950-es évek végétől több ország, köztük Magyarország és Izrael levéltárainak erre vonatkozó anyagát tanulmányozta át.

Legismertebb, fő művének tekinthető munkája a kétkötetes The Politics of Genocide: The Holocaust in Hungary című könyve (New York, 1981), ezt nálunk

A magyar Holocaust címen 1988-ban adták ki.

A bővített, átdolgozott változat az Egyesült Államokban 1994-ben, Magyarországon 1997-ben jelent meg, ekkor már az eredeti cím fordításával: A népirtás politikája: a holocaust Magyarországon.

Munkásságát itthon többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995) és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011) kitüntetésekkel ismerték el. Az utóbbi kitüntetést 2014-ben visszaküldte, mert úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány „a Horthy-korszak tisztára mosására” törekszik.

Levelet írt az MTA elnöke a kutatókhoz

0

Az elmúlt héten még arról szóltak a hírek, hogy megszakadtak a tárgyalások a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között. Már akkor is jelezték, hogy a tárgyalások felfüggesztése csak Palkovics László miniszterre vonatkozott, és az MTA kifejezte szándékát, hogy a kormánnyal tovább folytatják az egyeztetéseket. Miután ez megtörtént, Lovász László, a MTA elnöke levelet írt a kutatókhoz.

Szeptember 12-én az MTA szakértői munkacsoportja fogadta az ITM szakértőit, hogy a kutatóintézet-hálózat zökkenőmentes működésének jogi-gazdasági hátteréről egyeztessenek. A megbeszélés eredményeképpen a felek megállapították, hogy a finanszírozás feltételei az elfogadott költségvetési törvény szerint adottak, és kialakítják a költségvetési törvény végrehajtásának jogi-igazgatási feltételeit. A fejezet – beleértve természetesen az intézethálózatot is – 2019. évi költségvetésének tervezése a jogszabályokban előírt módon és határidőkkel, a megelőző évekkel azonos módon megtörténik. Az intézmények jövő évi finanszírozását véglegesen megállapodásban fogják rendezni.

A jelenleg aktív akadémiai kiválósági pályázati projektek (Lendület program, Prémium posztdoktori program, Fiatal kutatói pályázat, Kiválósági Együttműködési Program, támogatott kutatócsoportok) támogatása az Akadémián belül, akadémiai támogatással zavartalanul folytatódhat, az eredeti támogatói döntéseknek és futamidőknek megfelelően.

Ehhez a szükséges költségvetési keretet az ITM biztosítja az Akadémia számára. Az akadémiai kutatóhelyeken működő Lendület-kutatócsoportok támogatásának intézményi beépülésére is a hatályos akadémiai szabályozások szerint lesz lehetőség. Az MTA által támogatott egyetemi kutatócsoportok 2019. július 1. és 2024. június 30. közötti időszakára kiírt pályázati eljárás a 2018. júniusban megjelent felhívás szerint, a tervezett támogatási keret figyelembevételével lefolytatható.

A megállapodások után az ITM szakértői tájékoztatást adtak az innovációs rendszer átalakításáról. Az ITM álláspontja, hogy az új rendszer bevezetését az alap- és alkalmazott kutatást végző intézmények átvilágítása és értékelése előzze meg. Ezt az állami intézmények esetében az ITM a saját hatáskörében bonyolítja le, az MTA intézethálózata esetében ugyanezt az MTA-tól várja. Az átvilágítás lefolytatása előtt az intézményi struktúrát érintő döntések nem történnek.

Az ITM a továbbiakban a fentiek megvalósításának módszertanáról és a megvalósítás időbeli ütemezéséről kíván tárgyalni.

Ezt követően Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke levélben tájékoztatta az intézmény kutatóit az eddig megállapodásról, valamint a kialakult helyzetről. Lovász László levelét itt közöljük.

Tisztelt Kutatótársam!

A  Magyar  Tudományos  Akadémia  (MTA)  és  az  Innovációs  és  Technológiai  Minisztérium  (ITM) munkatársai  között  2018.  szeptember  12-én  szakértői  szintű  egyeztetés  zajlott.  Az  MTA munkacsoportja  a 2018. szeptember 11-i  elnökségi határozatban foglaltaknak megfelelően képviselte az

Akadémia szempontjait. A határozat szerint „az Elnökség megismerte az MTA elnökének előterjesztését az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) folytatott tárgyalásokról a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei finanszírozásának tervezett átalakításával kapcsolatban,  és fenntartja korábbi 31/2018 (VI.  15.), 32/2018 (VI.  26.),  valamint 42/2018. (VII.  25.) számú határozatait. Az Elnökség az intézethálózat bármely megcsonkítását vagy akár egyoldalú intézkedésekkel történő szervezeti átalakítását elfogadhatatlannak tartja. Ha megalapozott átalakítási igény merül fel, az intézetek alapfeladatában és finanszírozásában bekövetkező lényeges

változásokat csak nemzetközi mérce szerinti, nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás alapján tartja elfogadhatónak”.

A  kutatóintézet-hálózat  zökkenőmentes  működésének  jogi-gazdasági  hátteréről,  a  kiválósági  alapon odaítélt pályázatok és projektek tárgyában folytatott egyeztetés részeredményeiről, és az ITM szakértői által az innovációs rendszer átalakításáról adott tájékoztatásról levelem mellékletében olvashatnak. A szakértői szintű egyeztetésen elhangzott részeredményeket és az elhangzott tájékoztatást, az Elnökség fent említett határozatainak tiszteletben  tartása  mellett, a  tárgyalások folytatására alkalmas kiindulási pontnak  tekintem.  A  tárgyalások  eredményeiről  az  Elnökség  tagjait  és  a  kutatói  közösséget folyamatosan tájékoztatom.

Budapest, 2018. szeptember 14.

Üdvözlettel, Lovász László

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!