Kezdőlap Címkék Különadó

Címke: különadó

Csányi – OTP: “nincs még egy ország, ahol a kormány ennyire beavatkozna a bankok életébe!”

A második leggazdagabb magyar, az OTP elnök vezérigazgatója a Portfolió konferenciáján bírálta a magyar kormány különadóit, melyekkel a bankokat és más vállalkozásokat sújt.

“Ha a kormány betartaná az ígéreteit, akkor az extraprofitadónak idén már nem kellene léteznie!”- hangsúlyozta Csányi Sándor. Aki más területeken is bírálta az Orbán kormány gazdaságpolitikáját :” furcsa logika, hogy 5%- os kamatplafont kell bevezetnünk a lakáshiteleknél miközben a kormány nem vállal semmiféle inflációs kötelezettséget cserébe”- mutatott rá egy nyilvánvaló ellentmondásra.

Csányi Sándor kitért az Európai Unió helyzetére is, és visszhangozva Mario Draghi nézeteit , megállapította , hogy az európai versenyképesség csökkent az Egyesült Államokhoz képest. “Technológiai fejlődésben és innovációban is sereghajtóvá vált Európa”- hangoztatta az OTP elnök vezérigazgatója , aki azért hozzátette , hogy a legnagyobb magyar bank köszöni szépen és jól van. Olyannyira jól, hogy fontolóra vette a német Commerzbank megvásárlását , lett is volna elég pénze erre, de politikai okokból lemondott erről. A politikai ellenállást most tapasztalhatja az Unicredit , mely megpróbálja átvenni a Commerzbankot, de a német kormány keményen ellenáll. Mario Draghi jelentésében európai óriás bankokat javasol, de a nemzeti kormányok nemigen lelkesednek ezért. “Így viszont marad az amerikai bankok vezető szerepe a globális gazdaságban “- hangsúlyozta Csányi Sándor.

Magyar Péter élvezi Csányi diszkrét támogatását?

Meg nem erősített hírek szerint Csányi és csapata – Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója és Pintér Sándor belügyminiszter – titokban támogatják Orbán Viktor kihívóját, mert nem értenek egyet a magyar miniszterelnök EU és NATO ellenes politikai vonalával.

Az OTP és a MOL sokat profitált a nemzeti együttműködés rendszeréből, de Orbán cserében keményen adóztatja őket. Ez sem tetszik a gazdasági élet két veteránjának, mint ahogy az sem, hogy Orbán Viktor szembekerült Brüsszellel és Washingtonnal.

A nagy túlélők már arra készülődnek, hogy Orbán Viktort is túléljék, ha úgy alakulnak a dolgok: Brüsszel és Washington együtt megbuktatja Orbánt.

Ez most egyértelműen Trump szereplésétől függ: ha ő jön, akkor Orbán átmenetileg megmenekül, ha viszont Kamala Harris lesz az elnök, akkor Washington és Brüsszel együtt kísérli meg Orbán Viktor levételét a sakktábláról. Csányi, Hernádi és Pintér az életművüket és a pénzüket féltik. Mindenképp el akarják kerülni a káoszt. Abban bíznak: ha ez a rendszerváltás idején sikerült, akkor most sem lehetetlen. A káosz senkinek sem érdeke, de minthogy Orbánt az oroszok erőteljesen támogatják, nem fog harc nélkül távozni.

Ceausescut Moszkva és Washington közös döntéssel tette el láb alól. Milosevicset ugyan levették a sakktábláról, és Hágába vitték, de utódát lelőtték. Szerbiában pedig olyan rendszer működik, amely nagyon is hasonlít a nemzeti együttműködés orbáni rendjéhez. Szerbia állítólag Orbán egyik menekülő útja hiszen közel van, de nem tagja sem az Európai Uniónak sem pedig a NATO-nak, és kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

Egyelőre nincs EU – Kína megegyezés az elektromos autókról

Brüsszelben tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszter, aki nem ért el eredményt, de új ajánlatra kapott lehetőséget. A különadó mértéke elsősorban a óriási kínai piac további nyitottságától függ az európai gyártók előtt.

Az Európai Unió Kína prémium piaca, ezért az elektromos autókra kivetett külön vámok megnehezítik az értékesítést annál is inkább, mert ezek az autók különben is drágák a benzines vagy dízel járművekhez képest. Vang Ventao kínai kereskedelmi miniszter hosszasan tárgyalt az uniós kereskedelmi biztossal, Valdis Dombrovskis-szal. Az Európai Unió azzal vádolja Kínát, hogy kormánya jelentős összegekkel támogatja az elektromos járművek exportját, és ezért olcsóbbak a kínai elektromos autók Európában mint amelyeket a hazai ipar állít elő. A kínaiak arra hivatkoznak, hogy náluk jobb a technológia és alacsonyabb a munkabér, ezért olcsóbbak az autók. Az Európai Unió autós piaca fontos Kínának, de Pekingben azt hangsúlyozzák, hogy a kínai autós piac már nagyobb mint az európai. Ráadásul sok európai autógyár kedvező feltételek mellett működhet Kínában, ahol például a Volkswagen már az ötvenes évek vége óta gyárt autókat. Ezért mindkét fél kompromisszumra törekszik:

”Mindkét fél fokozza erőfeszítéseit, hogy megoldást találjon a problémára, méghozzá olyat, amely megfelel a világkereskedelmi szervezet előírásainak is”

– írja a közös közlemény.

Németország ellenzi a leginkább a különadót a kínai elektromos járművekre, mert érdekeltsége túlságosan is nagy a kínai kereskedelemben. Az uniós döntéshez többség kell: 15 tagállam szavazata, méghozzá olyan tagállamoké, melyek összlakossága meghaladja az uniós népesség 65%-át.

Az Európai Unió mindenképp el akarja kerülni a kereskedelmi háborút Kínával. Teresa Ribera asszony, aki az új brüsszeli bizottság második legfontosabb személyisége lesz Ursula von der Leyen után erről így beszélt a londoni Financial Times tudósítójának:

”fontos, hogy elkerüljük az összecsapást Kínával, és hogy ebből ne alakuljon ki kereskedelmi háború.”

China Daily: Európa Kínára támaszkodva őrizhetné meg autonómiáját az USA-val szemben

A pekingi lap arra mutat rá, hogy az Egyesült Államok olyan gazdasági együttműködést akar Európával, melyben a gyengébb partner csak alárendelt szerepet játszhat. Jelenleg Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak, és Pekingben azt szeretnék, ha ez így is maradna. Közben azonban az Egyesült Államok arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy lazítson kapcsolatain Kínával, amely Oroszországot támogatja az ukrajnai háborúban. Pekingben hangsúlyozzák, hogy csakis a polgári kereskedelmet növelik Oroszországba, a fegyverszállításokat nem, de ebben Washingtonban kételkednek. Az mindenesetre tény, hogy az Oroszországból kivonuló nyugati cégek helyét jórészt a kínaiak foglalják el. A jüan mind nagyobb szerepet játszik a két állam kereskedelmében. Pekingben elsősorban Washingtonra figyelnek, mert az Egyesült Államokkal együtt szeretnék irányítani a világgazdaságot. Ezt Washingtonban mind a demokraták mind a republikánusok elutasítják, ezért Pekingben most arra törekszenek, hogy megakadályozzák a két világhatalom gazdaságának szétválasztását – decoupling, amely pedig mind Trump mind Kamala Harris programjában szerepel.

Magyarország energiaellátása veszélybe került?

A magyar külügyminiszter Szijjártó Péter közölte: Szlovákiával együtt a brüsszeli bizottsághoz fordultak mivel Kijev részlegesen leállította az orosz tranzitszállítását, ez szerinte megsérti az Európai Unió és Ukrajna egyezményét.

Az ukrán kormány  arra hivatkozik, hogy Oroszország, amely 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát több mint 180 milliárd dolláros bevételre tett szert az olaj eladásból, és ennek jelentős részét a háborúra fordította.

Ukrajnában nem is nagyon titkolják, hogy a kétmillió tonnás orosz olajszállítás blokkolása a válasz Orbán Viktor moszkvai útjára.

A magyar miniszterelnök közvetlenül kijevi tárgyalásai után parolázott Moszkvában Putyinnal, de erről elmulasztotta tájékoztatni Zelenszkij ukrán elnököt.

Szijjártó tudatosan túloz: nincs igazi veszély

A G7 portál szerint lehet, hogy le sem állt az orosz olaj szállítása, mert csak annyi történt, hogy egy másik cég vette át az üzletet a szankcionált Lukoil helyett. Amióta szankciókat vezettek be Oroszország ellen, azóta Moszkva gyakran él ezzel a módszerrel. Szijjártó Péter és Szergej Lavrov egyeztetett erről New Yorkban az ENSZ közgyűlés szünetében. Korábban Lavrov tűzte Szijjártó kebelére a Barátság Érdemrendet, a legmagasabb orosz kitüntetést, melyet külföldi megkaphat.

Holoda Attila energiaszakértő így vázolta fel a helyzetet a G7-nek:

”Az ukránoknak azzal lehetett gondjuk, hogy az a Lukoil végzi a szállítást és fizeti a tranzitdíjat, amely az országuk elleni háború egyik legfőbb finanszírozója. Ezenkívül a magyar kormány orra alá is szerettek volna borsot törni, éreztetve vele, hogyha Al Capone-val üzletelsz, akkor legyen B terved, mert lehet, hogy a partnered lecsukják.”

Az áramhiányról szóló jelentés is nehezen értelmezhető hiszen az olajerőműveket csakis akkor kapcsolják be, hogyha rekord magas a fogyasztás. Ennek megfelelően az olaj részesedése a magyar villamosáram termelésben 0,1-0,3% között ingadozik.

Vagyis Szijjártó Péter hisztizik, de messze túllő a célon méghozzá pontosan akkor amikor a brüsszeli bizottság újonnan megválasztott elnökasszonya, Ursula von der Leyen kijelentette:

a tagállamok többségének elege van Orbán Viktor oroszbarát külpolitikájából, melyet a soros uniós elnökség keretében próbál meg eladni.

Miért csinálja ezt Orbán Viktor? Neki lehet, hogy származik haszna ebből, de az országnak biztosan nem. Jellemző, hogy az olajügyekben ugyancsak érintett MOL nem reagált erre az ügyre, a védelmi adóra viszont igen. Hernádi Zsolt elnök vezérigazgató gúnyosan azt írta a kormánypárti Mandinernek, hogy

“az Orbán kormány különadói olyanok mint a szovjet csapatok, amelyek ideiglenesen nálunk állomásoztak több mint negyven éven keresztül.”

Hernádi kontra Orbán: “különadók meddig még?!”

“A különadó a csengőfrászt hozza rám” – hangsúlyozza a MOL milliárdos főnöke, aki ezzel az ötvenes évekre utal amikor az államvédelmi hatóság bárkihez becsengethetett hajnalban, és az illető ezt követően eltűnt, és a véletlenen múlt, hogy mikor és milyen állapotban került elő, ha egyáltalán előkerült.

Kínos párhuzam ez Orbán Viktor rendőrállamának, amely egyre brutálisabban nyúl bele a társadalom életébe, mert elfogyott a pénze. Az eurómilliárdok Brüsszelből egyre jobban hiányoznak a költségvetésből, és sem Peking sem pedig Moszkva nem kíván az Európai Unió helyébe lépni. Donald Trump sem, ha visszakerül a Fehér Házba, akkor sem támogatja egy centtel sem “barátját”, Orbán Viktort, aki 10 millió dollárral növelte meg Trump választási kasszáját.

“Meddig kell még fenntartani a különadókat?”

– érdeklődik a kormánypárti Mandinerben Hernádi Zsolt. Aki hozzáteszi: ”Nem úgy volt eredetileg, hogy 2022 lesz az utolsó év?

Aztán itt maradtak a különadók 2023-ra sőt 2024-re is. Úgy néz ki, hogy maradnak jövőre is. Olyanok lesznek mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.

Mikor lesz itt normalitás ?”

Minthogy a nemzeti együttműködés rendszere leszálló ágban van, nyugodtan elmondhatjuk, hogy belátható időn belül sohasem! Ahhoz ugyanis Orbán Viktornak pénzt kellene valahol találnia: évi több milliárd eurót. Ki ad ennyi pénzt egy olyan kormánynak, amely az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot?

Az Orbán rendszer agóniája olyan mint a szocializmusé

Erre hívja fel a figyelmet Hernádi Zsolt, aki így folytatja:

”Ha az állam tűzoltó jelleggel, a lyukak betömésére használja fel a különadókat vagy olyan beruházásokat támogat, amelyekből nem lesz gazdasági növekedés, akkor mitől lehet plusz érték? A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont mint a szociban! Vissza a jövőbe uraim!”

– inti a MOL főnöke Orbán Viktor kormányát.

A magyar miniszterelnök a kínai akkumulátor és elektromos autógyáraktól várna csodát, de számításai egyáltalán nem biztos, hogy igazolódnak, mert Brüsszelben védővámokkal fékezik a kínai offenzívát. Brüsszel ugyanakkor kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot.

Az ukrán kormány – válaszul Orbán moszkvai látogatására – blokkolja a Lukoil évi 2 millió tonnás olajszállítását Magyarországra, ezzel ellátási nehézségeket okozhat, és újra meglódulhat az infláció.

Orbán kontra Ursula von der Leyen

Program beszédében a brüsszeli bizottság újjáválasztott elnöke első számú feladatként jelölte meg olyan uniós közös pénzalapok megteremtését, melyekből pénzelni lehetne a fejlesztési célokat, a zöld átmenetet vagy az ukrajnai háborút. Ez Mario Draghi javaslata az európai versenyképesség javítására, és elvben Orbán Viktor is támogatja ezt hiszen a versenyképességet tette meg a magyar uniós elnökség jelszavának. Csakhogy ezeket a pénzalapokat az Európai Unió csakis közös hitelfelvétellel tudná megteremteni. Ezt olyannyira elveti Orbán Viktor, hogy beleíratta a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is. Draghi javaslata szerint nem kötelező résztvenni a közös hitel felvételben, de aki kimarad belőle, az nem kap egy centet sem. Vagyis Orbán Viktor egy petákra sem számíthat innen sem. Miből fogja megvásárolni a választókat 2026-ban? Rejtély. Veszíteni pedig nem veszíthet, ha nem kívánja a családi karácsonyt a fegyházban tölteni 2026-ban. A miniszterelnök mindinkább űzött vadra hasonlít, akit egykori hűséges szövetségesei mint Hernádi Zsolt is lassan cserbenhagynak. A MOL elnök vezérigazgatója a hírek szerint régi cimboráival, Csányi Sándor OTP vezérrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel szépen csendben már Magyar Pétert támogatja. Akinek

a népszerűsége egyetlen okból nő: nem ő Orbán Viktor!

Megadóztatják a szupergazdagokat Spanyolországban

0

Különadó a leggazdagabbaknak. A befolyó összeget a szegények és a középosztály támogatására kívánja fordítana Spanyolország baloldali kormánya. Az infláció és az energia válság nehéz helyzetbe hozta a lakosság jelentős részét.

“A milliomosokról van szó, a társadalom leggazdagabb 1%-áról “ – hangsúlyozta a spanyol pénzügyminiszter az egyik televízióban. Maria Jesus Montero asszony részleteket egyelőre nem közölt sem arról, hogy mennyi is lenne a szupergazdagok adója sem pedig arról, hogy ki kapna kompenzációt az infláció és az energia válság következményei miatt.

Nem ez lesz az első támogatás a rászoruló rétegeknek Spanyolországban, ahol a baloldali kormány igyekszik megvédeni a lakosságot a gazdasági válság legkínosabb következményeitől. Szabályozták a benzin piacot, a diákok ösztöndíját emelték, részben ingyenessé tették a közösségi közlekedést stb.

Ausztusban 10,4% volt az infláció Spanyolországban. Június óta két számjegyű az áremelkedés a dél-európai országban, ahol a nyolcvanas évek óta nem tapasztaltak ilyesmit.

Extra profit adó

Júliusban már elfogadtak egy törvényt Madridban arról, hogy a bankok és az energiaóriások extraprofit adót kell, hogy fizessenek. Ily módon akarja növelni a kormány a bevételeit nehogy a költségvetési hiány túlságosan magas legyen a lakosságnak nyújtott támogatás miatt.

“Ugyanazt az adózási formát alkalmazzuk a szupergazdagokkal szemben mint amilyet a bankokkal és az energia óriásokkal szemben”

– hangsúlyozta a pénzügyminiszter asszony. Azt is elmondta, hogy politikai szempontból nem lesz könnyű az egyeztetés a koalíciós partnerrel, a Podemos párttal. Ezért lehet, hogy január elsejétől még nem tudják kivetni az adót a szupergazdagokra Spanyolországban.

Rendőrök helyett szakembereket!

A Demokratikus Koalíció szerint az erőszaknak nincsen helye az iskolákban. Pedagógiai problémákat azonban pedagógiai és nem rendőri eszközökkel kell kezelni – áll a Demokratikus Koalíció közleményében.

Elhibázott és abszurd a kormánynak az a javaslata, amelyik nyugdíjas rendőröket tenne a tantestület tagjává, és még arra is felhatalmazná őket, hogy kényszerítő eszközöket alkalmazzanak a diákok ellen. Az, hogy a diákokat potenciális bűnözőként kezelik, nem megoldja, hanem súlyosbítja a problémát.

Az oktatási jogok biztosa 10 éve javasolja, hogy jöjjön létre nemzeti stratégia az iskolai erőszak visszaszorítására, a kormány ezzel ma is adós.  Az iskoláknak nem rendőrökre van szüksége, hanem iskolapszichológusokra, mentálhigiénés szakemberekre, szociális munkásokra és pedagógiai asszisztensekre, hogy meg tudják előzni az erőszakot. Több forrást, szakmai támogatást és több szabadságot kell kapniuk, és sokkal kevesebb bürokratikus terhet, hogy valóban hatékonyan tudjanak foglalkozni a problémás gyerekkel is.

A Demokratikus Koalíció azt követeli, hogy látszatintézkedések helyett a kormány a szakszervezetek, szakmai szervezetek, a tanárok, a diákok és a szülők képviselői bevonásával minél gyorsabban dolgozza ki az iskolai erőszak elleni nemzeti stratégiát és biztosítsa a szükséges forrásokat és szakmai támogatást ennek végrehajtásához.

Felfüggeszti a CEU a menedékkérőknek szóló oktatási programjait

0

Az egyetem a bevándorlási különadó miatt kényszerül erre.

A CEU közleménye szerint az egyetem arra kényszerült, hogy augusztus 24-ével, azonnali hatállyal felfüggessze a regisztrált menekülteknek és menedékjogot kérőknek meghirdetett OLIve oktatási programjait, valamint a közép- és dél-európai migrációs politika kutatására meghirdetett, EU által finanszírozott Marie Curie ösztöndíját.

Mint írják,

a bevándorlási különadóról szóló törvény miatt kényszerültek erre a lépésre.

A CEU adótanácsadói szerint ugyanis lehetséges, hogy a törvény értelmében az egyetemnek 25%-os különadót kellene fizetnie a programok után. Amíg a törvényi és adózási feltételek nem tisztázódnak, a CEU felfüggeszti a programokat.

A CEU a közleményben hangsúlyozza, hogy az OLIve programok

kizárólag a Magyarország területén törvényesen tartózkodóknak biztosítottak oktatást.

Mint írják, büszkék a programban végzett munkájukra és az európai menekült és migrációs folyamatok terén végzett kutatásaikra, és mindent megtesznek, hogy ezt a munkát a jövőben is folytathassuk.

Arról, hogy különböző civil szervezetek hogyan reagáltak a törvényre, itt olvashatnak. A kormány CEU  elleni hadjáratával is többször foglalkoztunk már, változás egyelőre itt sincs: a kormány az amerikai nyomás ellenére sem írta alá a megállapodást New York Állammal, amely biztosítaná az egyetem további budapesti működését.

Pártot alapít a Migration Aid, hogy elkerülje a különadót

0

A pártoknak ugyanis nem kell bevándorlási különadót fizetniük. „A kormány által terjesztett sötétség” ellen akarnak küzdeni.

A Migration Aid volt az a szervezet, amely leleplezte a civilek ellen folytatott lejárató akciót, amelyet, mint utóbb kiderült, egy izraeli hírszerzőcég hajtott végre.

Most a Facebookon azt írják, hogy „a fideszhatalom és holdudvara” három éve próbálkozik azzal, hogy

„minden létező eszközzel ellehetetlenítse”

a munkájukat: hazudnak róluk, törvényekkel akarják megfélemlíteni őket, külföldi titkosszolgálatot uszítanak rájuk.

Július végén a parlament elfogadta az ún. bevándorlási különadóról szóló törvényt: azoknak a segélyszervezeteknek, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak, a kapott adományok összege után 25%-os adót kell fizetniük, és ez a tárgyi adományokra is vonatkozik. Azt írják: ha valaki odaadja nekik a használt nadrágját, akkor annak értékét fel kell becsülniük, és az összeg negyedét be kell fizetniük adóként.

Úgy fogalmaznak: „Az ezzel járó adminisztrációs teher teljesen ellehetetlenítené a munkánkat,

egy nagyobb mennyiségű használtruha adomány után pedig akár százezres nagyságrendű befizetési kötelezettségünk keletkezne,

holott ezek az adományok utána rászoruló családokhoz kerülnek.”

Ezért arra kérik támogatóikat, hogy a még a törvény életbe lépése, augusztus 25-e előtt juttassák el hozzájuk adományaikat.

Emellett viszont kihasználnák azt, hogy a törvény értelmében pártokra és pártalapítványokra nem vonatkozik a bevándorlási különadó. Így a szervezet vezetője, Siewert András és a Migration Aid több önkéntese

augusztus 20-án bejelentik az Éjjeli Őrség nevű politikai párt megalapítását.

Azt írják, „elképesztő, de 2018-ban egy EU-s országban pártot kell alapítani ahhoz, ha civilek emberségből segíteni akarnak rászoruló menekült embertársaikon. Ha pedig már úgy alakult, hogy ez maradt az utolsó jogi opció a segítésre, kiterjesztjük a tevékenységeinket és más területeken is felvesszük a kesztyűt a kormány által terjesztett sötétséggel szemben.”

A párt nevét egyébként a Trónok Harca sorozatból vették. Facebook-oldala már működik is.

ÚJ DIMENZIÓBA LÉP A MIGRATION AID ÉS A HATALOM HARCAHárom éve próbálkozik azzal a fideszhatalom és holdudvara, hogy…

Közzétette: Migration Aid – 2018. augusztus 16., csütörtök

Így készülnek a civilek a különadóra

Néhány héten belül hatályba lép az úgynevezett bevándorlási különadó. Megkerestünk több civil szervezetet, amelyek, kiindulva abból, hogy a kormánypropaganda célpontjainak számítanak, érintettek lehetnek. Arról kérdeztük őket, hogyan készülnek a különadóra.

A múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben a bevándorlási különadó bevezetéséről szóló törvénymódosítás, amelyet nem sokkal korábban fogadott el az Országgyűlés. Mivel a törvény a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba, ez azt jelenti, hogy ez már augusztus végén megtörténik.

Az adót „a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység” vagy a „Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása” után kell fizetni, mértéke 25 százalék.

A törvény szerint bevándorlást segítő tevékenységnek számít a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, médiaszeminárium, hálózat működtetése vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység”. Nem kell fizetni pártoknak, valamint olyan szervezeteknek, amelyek adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonossági alap biztosítja.

Az elmúlt időszakban

több civil szervezet is a kormánypropaganda célpontjává vált:

volt, amelyiknek felmatricázták a székházát, másokat a Figyelő listázott. A szervezetek közül többen nemrég a Parlamentnél tartottak tüntetést.

Megkerestünk több szervezetet is, amelyek, kiindulva a korábbi támadásokból, a célpontjai lehetnek a különadónak.

Az Amnesty International emberi jogi szakértője és médiafelelőse, Demeter Áron azt mondta: jogászi szempontból nehéz értelmezni a törvényszöveget, de szerinte lehet, hogy cél is volt, hogy homályos legyen. Úgy fogalmazott:

„a politikai hisztéria miatt érinthet minket is a törvény.”

Most azon gondolkodnak, hogy milyen jogi lehetőségeik vannak. A törvény hatályba lépése után várhatóan az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak majd.

Mint mondta, az adótörvényeknél korlátozottak az Alkotmánybíróság jogkörei, de ha alapvető jogsérelem áll fenn, akkor azokat is vizsgálhatják.

Alapvető jogsérelmet pedig nem csak ők látnak, hanem a Társaság a Szabadságjogokért is. Kapronczay Stefánia ügyvezető igazgató a Független Hírügynökségnek azt írta: ők nem folytatnak olyan tevékenységet, amely a törvény hatálya alá esnek, ugyanakkor

„a bevándorlási adó nem más, mint szólásszabadság-korlátozás.”

Úgy fogalmazott: minden társadalmi kérdésben elengedhetetlennek tartják a különböző álláspontok ütköztetését. „A kormánynak természetesen jogában áll egyet nem érteni azokkal, akik a bevándorlás pozitív oldalairól beszélnek, sőt vitába is szállhat vele” – írta. Szerinte ugyanakkor a kormánynak a döntései pozitív és negatív következményeit is mérlegelni kell, egyes vélemények megadóztatása viszont ezt teszi lehetetlenné.

Mint írta: „pont azoknak civil szervezeteknek az elhallgattattása lehet az eredmény, amelyek évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.”

Hasonlóan érvelt a Magyar Helsinki Bizottság szakértője, Zádori Zsolt is. Ő azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy „érintheti” a tevékenységük környezetét a különadó, de ettől még nem változtatnak az eddigi munkájukon, amelynek „egyik legfontosabb része a menedékkérőknek nyújtott jogi segítség”.

Mint mondta, ehhez a forrásokat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és Európai Unió biztosítja – a törvényből pedig az következik, hogy

ezekre a szervezetekre nem vonatkozik a különadó,

„ha hinni lehet a törvény mondatainak”. Ha viszont eljárás indul ellenük vagy támogatóik ellen, akkor ők is minden lehetséges jogi fórumot igénybe vesznek majd.

Az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság mellett még uniós fórumokat említette, hiszen hiába tagállami hatáskör az adópolitika, ebben az esetben egy különleges adóról van szó, amelyet azért kell például fizetni, ha valaki a kormányéval ellentétes véleményt fogalmaz meg a migrációról. Ez pedig

a véleményszabadság korlátozása, ami miatt újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat,

ráadásul az alaptörvénnyel is ellentétes.

De, mint mondta, nem tudni, valójában mit tervez a kormány, kiszámíthatatlan, mennyire akarnak élni a fenyegetéssel. Úgy fogalmazott: amíg a bíróságok függetlenek, addig bennük, illetve az EU-ban, az Európa Tanácsban lehet bízni. Szerinte itt egy politikai propagandaakcióról van szó, ami „civilizált jogállamban nem elfogadható, de itt így működik a kormányzás”.

A Menedék Egyesület igazgatója, Kováts András annyit mondott a Független Hírügynökségnek: ők nem készülnek sehogy az adóra, mivel, ahogy ők értelmezik a jogszabályt, az az ő tevékenységeiket nem érinti. Ha viszont „valami mégis történik”, akkor persze ők is mérlegelni fogják a lehetőségeiket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK