Van abban valami komikus/tragikus/tragikomikus, de minimum ironikus, hogy egy fideszes potentát „csalással létrehozott kétharmados többséget” kiált – Kövér László bírt ilyennek előállni. Nagyon komoly érzelmeket mozgat meg a kormánypárti médiában az Index és főleg a portál által magának vindikált függetlenség – jót acsarkodtak ennek apropóján a trollok az Echo TV-ben. Két legyet– egy DK-t és egy Jobbikot – egy csapásra – ez jött össze az Origonak Bíró Ica apropóján.
888.hu – Kövér: Nyugat-Európának szüksége van a magyar és a közép-európai példára és elszántságra
„Egyre több jel utal arra, hogy az előttünk álló időkben van valami nagyon hiánypótló, amit mi, magyarok és közép-európai sorstársaink adhatunk az európai kultúrának és politikának” – mondta Kövér László Zalaegerszegen, hozzátéve:
nem szabad hagyni, hogy a magyar társadalom erkölcsi többségét felmorzsolják és politikai kisebbségbe szorítsák.
Fontosnak tartja, hogy miként őrizhető meg a társadalomban az értékalapú erkölcsi többség, és arra alapozva miként biztosítható a demokratikus politikai többség is.
Az Országgyűlés elnöke tudatosan kitervelt és módszeresen végrehajtani kívánt törekvésnek nevezte azt a célt, hogy „Európa szellemi és anyagi, természeti és gazdasági erőforrásainak ne az európai emberek, nemzetek és országok, hanem Európán, illetve a demokratikus döntéshozatali és ellenőrzési rendszerek hatókörén kívüli érdekkörök legyenek haszonélvezői”.
Az európai embereket eláruló politikusok eljárási csalással létrehozott kétharmados többséggel megbélyegezték Magyarországot,
mert nem akarjuk megnyitni határainkat a törvénytelen bevándoroltatás előtt, mert védeni akarjuk hazánkat és Európát egyaránt.
Kövér szerint Európa jövője azon múlik, hogy az európai társadalmakon belül fennmaradnak-e a keresztény értékrendben és életmódban gyökerező erkölcsi többség közösségei, és ezen közösségek képesek lesznek-e ismét politikai többséget szerezni országaik irányításában, s ezáltal Európa visszahódításában.
Echo TV – Troll: Egy hazug színjáték zajlik az Indexnél
Megint hazudik az Index, ezúttal az állítólagos függetlenségről. Miután Spéder Zoltán eladta az Index.hu-ban meglévő közvetett tulajdonrészét a portál szerkesztősége, mint a „minőségi újságírás utolsó szigete” kiadta függetlenségi nyilatkozatát és sokadszorra is kijelentette magáról, hogy az Index ők továbbra is marad független.
„A korábbi indexes pálfordulásokból kiindulva ez az egész ügy a fekete öves gyűlölködők egy újabb óriási színjátéka”
– hangzott el a Troll c. műsorban, amelyben Szarvas Szilveszterrel, Boros Bánk Leventével és Pindroch Tamással beszélgetett M. Dobos Marianne.
Az Index sohasem volt független és sosem lesz az – szögezte le Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettese, akinél egyebek között az verte ki a biztosítékot, hogy létrehozták a Szabadindex.eu oldalt, amelyen egy barométer „függetlennek” jelzi a szerkesztőséget.
Boros Bánk Levente, a Médianéző ügyvezetője szerint „a történet végén úgyis lesz egy tulajdonos, akit ki kell majd szolgálni”.
Pindroch Tamás, a Figyelő főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, ugyanez a történet játszódott le Simicska Lajos alatt is, az Index akkor is bizonygatta a nagy függetlenségét, pedig emlékezhetünk rá, miként is tolták Simicska szekerét.
Boros Bánk Levente szerint az Index utasításra bármelyik párt, sőt, ha arról van szó az elvtelensége miatt még a kormánypárt mögé is beállna.
Origo – A Jobbik csúcsértelmiségije színre lépett Gyurcsány Ferenc tüntetésén
Újabb jobbikos világsiker! – írja a portál, amely először kicsit ironizált a Jobbik választás előtti értelmiség-vonzerején, beszólt Bíró Icán,ak majd így folytatta: A legnagyobb rejtély, hogy a fitneszszakértő, modell, színésznő, végső esetben énekesnő hogyan kerülhetett bele egy ilyen ízig-vérig komoly listába. Egy biztos: Magyarországon a DK-s Vágó Istvánt leszámítva, soha semelyik pártnak nem volt olyan értelmiségije, aki ufót látott volna, és Heller Ágnest leszámítva, soha semelyik pártnak nem volt olyan értelmiségije, aki 60 évesen bikiniben mutatkozott volna nyilvánosan.
Metal Lady mindezeket a tulajdonságokat egy személyben fel tudta vonultatni, ami automatikus, azonnali, minden akadály nélküli belépőt jelentett a Jobbik holdudvarába,
hozzáteszem, mindegyik pártnak jól jön egy ilyen támogató. De, ahogy tudjuk, az ilyen magas kvalitású értelmiségiek csalókák: egyszer ide, másszor oda kedveskednek, örökösen arról gondolkoznak, hogy mi is a helyes út, éppen ezért nem annyira megbízhatók. Pedig az átlagember azt várná el az ilyen nagy becsben tartott közéleti szereplőktől, hogy ha már lehorgonyoztak valahol, akkor maradjanak is ott. Ehhez képest a következő történt múlt vasárnap a Gyurcsány Ferenc által meghirdetett DK-s, MSZP-s és párbeszédes hordópüfölő nagygyűlésen: a Metal Lady színre lépett egy magyar zászlóval a kezében, mint kormányellenes tüntető.
Sikeresen működik az új magyar gazdaság gazdasági modell, jön az új nemzeti konzultáció a családokról, készül az új NAT, ingyen tankönyvek tanévkezdésre az iskolásoknak, közben hősies harc Brüsszellel, a Sargentini-jelentés után újabb fronton, a határvédelem jogáért – a jól ismert panelekből felépített beszéddel és hangsúlyokkal indította a Parlament őszi ülésszakát Orbán Viktor miniszterelnök. Beszédét az M1 élőben közvetítette. Ezúttal a frakcióvezetők válaszait is – ezeket Orbán nem fogja kitenni az ablakba.
A miniszterelnök beszédének első részében az új magyar modell sikereit foglalta össze, köszönetét fejezte ki a gazdaság szereplőinek, sőt, név szerint is kiemelte Varga Mihály miniszterelnök-helyettest elismerve vitathatatlan érdemeit a jó teljesítmények elérésében. A segélyek helyett a munkára alapozott gazdaságpolitika eredményeként az idei első félévben már 800 ezerrel magasabb volt a foglalkoztatottak száma, és ebből 600 ezerrel a magángazdaságban dolgoztak többen, mint 2010-ben. Hamarosan megközelítjük az a foglalkoztatottak 4,5 milliós álomhatárát – mondta, a munkanélküliség 3, 5 százalékos aránya pedig a harmadik legjobb az EU tagországai között, a cél természetesen az, hogy az élre kerüljünk. A bérek emelkedésében is jelentős az előrelépés, „bár még nem tartunk ott, ahová szeretnénk eljutni” – vetette közbe. A gazdaság szereplői és a kormány között már megkezdődtek a 2019-es bérmegállapodások is.
Szép és bíztató idők következnek a magyar gazdaságban, a cél nem kevesebb, hogy megérje dolgozni és gyermeket vállalni. A kormány szándéka, hogy Magyarország bekerüljön az Európai Unió első öt legjobb és legélhetőbb országa közé.
A miniszterelnök úgy látja, ennek jól az esélyei, hiszen az első negyedévi 4,8 százalékos GDP növekedés messze meghaladta az EU átlagát. A sok jóból a nyugdíjasok is részesülnek, várhatóan az idén is kapnak nyugdíjprémiumot.
„Zakatolnak az ipari erőközpontok” – jellemezte az országot, elsősorban autópari nagyhatalomként Győrtől Debrecenig a BMW beruházása kapcsán, valamint emlékeztetett a múlt heti bejelentésre, mely szerint újabb 390 milliárd forintos MOL-Tissen Group „giga-beruházás” indul Tiszaújvárosban is. Mindezt akiváló magyar munkaerőnek köszönhetjük – hangsúlyozta.
Az agrárium teljesítményének egy elismerő mondatot szánt: akár 20 millió embert is el tudnánk látni kenyérrel – mondta.
Összefoglalta az oktatásban zajló folyamatokat is: elindult a tanév, minden eddiginél több, egy millió kisdiák kapott ingyen tankönyvet, számítástechnikai eszközöket a közoktatásban, elindul az új NAT társadalmi vitája, a felsőoktatásba bekerült fiatalok többsége pedig ösztöndíjasként, az állam segítségével tanulhat.
A magyar közoktatás történetének legnagyobb fejlesztésének nevezte, ami most zajlik,
az Orbán-kormány 2018-ban 606 milliárd forinttal többet költ oktatásra, mint az utolsó szocialista kormány 2010-ben, összesen több mint ötszáz fejlesztés van folyamatban. Ez az igazi befektetés a jövőbe – zárta a témát.
A miniszterelnök szerint a közeljövőben két terület érdemel kiemelt figyelmet: a népesedési kérdések és az európai politika.
A nemzeti keresztény kormány nem törődhet bele, hogy elfogyjon a nemzet
– mutatott rá – , s nem kétséges, hogy a magyar családok megerősítése a feladat és nem az idegenek betelepítése a megoldás. A népességfogyás megállítását a magyar családokra kell bízni. Újabb kezdeményezésekre van szükség, ezért még az ősszel a családpolitikáról nemzeti konzultáció indul.
Orbán Viktor az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Ezután rátért a másik nagy közfigyelmet kiváltó témára: A vita Európa színpadán zajlik majd, – mondta – 2019 májusában pedig a választáskor a jelenlegi európai elit távozik. Éppen ideje! – tette hozzá Orbán Viktor. – Nem tudták bent, az Európai Unión belül tartani az Egyesült Királyságot és nem tudták kint, az unión kívül tartani a migránsokat.
Mindkettő súlyos történelmi hiba!
Kérdés, hogy mi jön ezután? A miniszterelnök úgy véli, a politikai erők Európában két táborra oszlanak, bevándorlás ellenzőkre és bevándorlás pártiakra, s ez a helyzet ma felülírja a hagyományos pártszerkezetet – fejtette ki.
A bevándorlás ellenes erőket ma markánsan Olaszország, Lengyelország, Ausztria és Magyarország képviseli, s ellenük folyamatosak a támadások. Többek között a „globális elit” részéről, amely az európai népességcserét támogatja,
annak reményében, hogy majd átveheti fölöttük az uralmat, így az EU és az európai nemzetállamok irányítását is. Magyarországot és Lengyelországot jogi eljárások indításával próbálják gyengíteni Ebbe a sorba tartozik az unió Magyarország elleni jelentése és annak időzítése is.
Orbán Viktor gyermekded vitának nevezte, hogy a Sargentini-jelentés nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt támadta, szerinte ugyanis már a címében is Magyarország szerepel.
Egyébként pedig 19 vita alatt lévő témát, 13 már lezárt ügyet és 37 ténybeli tévedést tartalmaz, például hazánkban dúló antiszemitizmusról. A jelentést abszurd hazugsággyűjteménynek minősítette, elfogadásának módját pedig az alapokmány legelemibb megsértésének.
A kormány jogi lépéseket tesz.
Végezetül kitért arra, hogy Brüsszel a közös védelmi politika jegyében „porta szolgálaltot” kíván a magyar határra telepíteni és azt követeli, hogy adjuk át a „kulcsot”, hogy ők döntsék el, ki léphet be az országba.
Salzburgban a következő EU csúcson a magyar miniszterelnök azt képviseli majd, hogy saját határait Magyarország képes a legjobban megvédeni, ennek jogáról nem mond le.
Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
„Hányszor szerepel Magyarország a bírálat címzettjeként? Egyszer sem! Hányszor a kormány? 48-szor”
– tette fel a teátrális kérdést a frakciók közül elsőként szót kapott Demokratikus Koalíció képviseletében Gyurcsány Ferenc a Sargentini-jelentés és annak kapcsán, hogy Orbán megpróbálja úgy beállítani, mintha Magyarországot szavazták volna le Strasbourgban, nem pedig a magyar kormányt. A pártelnök a tőle megszokott szenvedélyes hangon és némileg teátrálisan elmondott beszédét, amelyben többször is lediktátorozta Orbánt, azzal kezdte, hogy a kormány kezeltetésre szorulna. „Akinek téveszméi vannak, és Napoleonnak, macskának, Magyarországnak képzeli magát, azt a köz és orvosi nyelv tudathasadásosnak hívja. Ilyen tudathasadása van a kormánynak. Kezeltetni kellene magukat” – fogalmazott beszéde elején, amelyben leszögezte, hogy a kormány a 12 pontos teszten megbukott.
Felszólalása után Kövér László házelnök – az ülés alatt először, de nem utoljára – kiesve szerepéből szarkasztikusan azt mondta, hogy Gyurcsánynak nem kellett volna a kezeltetésről beszélni, mert különösen ingoványos talajra tévedt ennek taglalásával.
Gyöngyösi Márton (Jobbik) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Gyöngyössy Márton Orbán 12 évvel ezelőtti mondatait idézte, amikor még ellenzékben Strasbourgban arra szólította fel az Európai Unió vezetőit, hogy az EU ne saját belügyeként kezelje és ne segítse a csaló és hazug kormányokat. „12 év után meghallgatták a kérését” – tette hozzá. Hangsúlyozta:
Orbán Európában vesztett, talán nem lenne késő kihátrálnia.
Orbán éveken át küzdött, hogy Európában legyen közös határvédelem, a mostani javaslatot pedig annak fényében kellene megítélni, hogy miről szól a javaslat, s ha már a migrációba beleállt, ne rontsa el, támogassa, hogy Európa meg tudja védeni közös határait.
Nem az ön által felhúzott néhány kilométernyi kerítés védi meg Európát!
Tóth Bertalan (MSZP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője visszaeső jogsértőnek nevezte Orbánt, arról beszélt, hogy a Sargentini jelentés kimutatja, hogy Magyarországon nincs demokrácia, s megmutatja, hogy
Orbán Viktor nem Európa erős embere.
A frakcióvezető egyben kijelentette, hogy pártja javaslatokat fog benyújtani, amelyek elfogadásával okafogyottá válik az uniós eljárás.
Szabó Tímea, (Párbeszéd) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azzal vezette fel a beszédét, hogy mindenki áruló Orbán szemében, aki nem ért vele egyet. Beszélt a mélyszegénységről, az egészségügyről (évente egy szekszárdnyi ember hal meg, mert kilopják a pénzt az ágazatból), a kivándorlásról, a devizahitelesekről, a kilakoltatásokról, a légszennyezettségről, stb., majd felvezette, s feltette a kérdést, amit rögvest meg is válaszolt.
„Önnek a pénz és a hatalom az első, nem Magyarország”! Ki az áruló miniszterelnök úr? Ön támadja az országot, a magyar embereket, Ön az áruló!”
Keresztes László Lóránt (LMP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Keresztes László, az LMP frakcióvezetője szerint Orbán ugyan azt állítja, hogy nem akar migránsokat, de pont ő volt az, aki Pécsett befogadóközpontot akart létrehozni, s ezt csak a helyi lakosok ellenállásának sikerült megakadályozni. „Orbán nem abban érdekelt, hogy a migrációs kérdés megoldódjon, hiszen az kampánytéma, így nem a kritikus magyar problémákról esik szó” – szögezte le, majd igyekezett megindokolni, hogy pártja EP-képviselője miért nem szavazta meg a Sargentini-jelentést. Szerinte azért, mert a magyar problémkra Magyarországon kell válaszokat adni.
Harrach Péter KDNP az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének beszédéből egyértelműen kiderült, hogy a kormány továbbra is Gyurcsánytól tart a leginkább: ő az, aki a frakcióvezetőtől is a legtöbbet kapta, például azt, hogy antiszemita (!), mert egy zsidótól elkobzott villában él, illetve, ő az, aki királynak képzelte magát.
Ugyanez volt kiolvasható Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének a felszólalásából is, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Gyurcsány itt van, mert hogy első kézből személyesen lehet neki gratulálni a most évfordulójához érkezett őszödi beszédhez.
Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy
vannak olyan politikusok, akik jobban gyűlölnek bennünket, mint mennyire szeretik a hazájukat.
Ezt a határvonalat nem lenne szabad átlépni – mondta, külön hangsúlyozva, hogy nem nevezi hazaárulóknak az ellenzéki képviselőket. Egy dolog a kritika és más dolog szembe fordulni a hazával.
Megerősítette, szerinte komolyan fennáll annak veszélye, hogy Magyarországot megfosztják a határvédelemre vonatkozó nemzeti hatáskörtől, holott kétséget kizáróan képes megvédeni a határait.
Miért van erre szükség? – tette fel a költői kérdést. A magyar kormány értelmezése szerint ennek nincs értelme, tehát más van mögötte: ők akarják megmondani, ki jöhet be és ki nem – ismételte meg a beszédében elmondottakat, majd arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy ne támogassák a határvédelem jogának elvételét a hazájuktól.
Definíciós vita – de persze valójában annál több – vita zajlik a politikai elemzők között: vajon milyen névvel is kellene illetni az Orbán-rezsimet. Az első jelentős kísérletet Magyar Bálint mutatta be, de azóta is számos politológus igyekezett beleilleszteni Orbán-rendszerét valamely fogalomkörbe. A most aktuálisan a 24.hu-n zajló vita, vagy talán vitának nem is nevezhető, inkább mondanám elemzés hullámnak – Filippov Gábor, Balavány György – egymásra is rímel, de persze különbözik is. Filippov hibrid ellenforradalom koraként írja le azt, amit lát, Balavány, miközben üdvözli Filippov determinációját, egyenesen fasiszta-rendszerről ír. (tegyük hozzá, ez sem teljesen új, Bartus László –us.nepszava.hu – már majd’ fél évtizede írt arról, hogy Orbán Mussolini fasiszta elemeiből „építkezik”, azokat másolja, vagy írja újra.
Balavány a fasizmus jellemzőit – neves kutatóktól átvéve – a következő jellemzőkkel rajzolja fel:
vezérkultusz, ami néhány esetben dinasztikus (a karizmatikus vezér családjával és egész udvartartásával együtt sajátítja ki a hatalom kapcsolótábláit és a gazdasági erőforrásokat),
totális állami propagandagépezet, az ellenzéki média elleni harc,
paramilitarizmus, fegyverkezés, sőt fegyver- és hadseregkultusz, háborús hangulat, folyamatos mozgósítás,
a titkosszolgálatok jogkörének kiterjesztése, besúgóhálózat,
a férfiasság, a bajtársiasság és a harci szellem dicsőítése,
félelmek generálása, az idegengyűlölet tudatos erősítése,
régi elemekből összerakott, saját mítosz-, rítus- és jelképrendszer, a dicső múlt hangsúlyozása, a politikai liturgiáért való rajongás, nagygyűlések és díszszemlék,
dekadenciamítosz, vagyis annak hangoztatása, hogy a kultúra – amit az újjászületett nemzet meg fog haladni – hanyatlik; („Az Európai Unió fejlődése éppen megtorpanófélben van, és nekünk most új energiákra, új népekre, új gondolkodásokra is szükségünk van” – mondta nemrég Orbán),
sovinizmus, rasszizmus (csak néhány gyors példa: a Fidesz házi publicistája, Bayer Zsolt tavaly a „keresztény fehér faj önvédelméről” értekezett a kormánytábor helyeslése mellett; a napokban jelent meg a kormány lapjában, az origo.hu-n egy cikk, ami azon borong, hogy a Kinder csoki új csomagolásán színes bőrű kisfiú látható, és hosszan lehetne folytatni a sort;)
a tiszta nemzeti kultúráról szóló elképzelés, amelynek puritását meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani,
etatizmus, vagyis az állam beavatkozó szerepének növelése,
az állam szolgálatában álló „családi életrend”, amelyben a férfiak elsősorban harcosok, a nők pedig anyák,
vitalizmus, azaz a nemzet tagjainak szaporodását serkenteni kívánó szólamok és programok, termékenységkultusz,
korporatizmus, vagyis az az elképzelés, hogy közös érdek mentén, osztálykülönbségek nélkül együtt dolgoznak a nemzet tagjai a felemelkedésért (vö.: nemzeti együttműködés rendszere).
Hogy valóban itt tart-e Orbán, és a fő forrását a fasizmus jelenti-e ezt, nyilván a jelen, sokkal inkább az utókor fogja eldönteni. Az a kor, amelyik képes lesz kellő távolságtartással értékelni a történéseket, amelyben lesz majd annyi objektivitás, amely képes történelmi kontextusba helyezni a kort. Nekünk, valós időben, annyi jut, hogy élünk annak lehetőségével, hogy ma nincs erőszak, s ennyiben – de egyesek szerint csak ennyiben – mindenképpen eltér a rendszer a fasizmustól. Mint ahogy a XXI. századi sajtószabadság fogalma is eltér a fehérterror, vagy totális hatalmak értelmezési tartományától, ugyanígy az autoriter rendszerek, vagy a diktatúrák is némiképp új tartalmat nyernek. Kétségtelenül igaz, hogy ezen szisztémákban általában megmarad az egyén korlátozott szabadsága, amely korlátozott szabadságot ő viszonylagos, vagy – a politikát maga mögé dobva, vagy meg sem érintve – teljes szabadságként él meg. (A magyar emberek e tekintetben különösen nehezen értelmezhetőek; sokkal jobban elvannak a szabadságjogok nélkül, mint más, a demokráciát fontosabb éltető elemként ismerő nemzetek.)
Bármennyire is az utókor fog ítélkezni, nekünk a jelenben is muszáj valahogy értelmezni, mi is történik velünk, körülöttünk. És igen: ennyiben szabadok vagyunk – mint ahogy ezt jobboldali elemzők előszeretettel hangsúlyozzák, mint döntő érvet -: leírhatjuk, amit gondolunk a rendszerről, leírhatjuk, amit gondolunk a vezetőről, leírhatjuk, hogy diktatúrában élünk, leírhatjuk, hogy Vezér-kultusz van, és leírhatjuk, hogy a Vezér egyre több diktatórikus jegyet mutat fel önmagáról. És senki nem visz el bennünket, nem jön értünk a nagy fekete autó, holnap is írhatunk. Az más kérdés, hogy nem biztos találunk rá felületet is, mint ahogy az sem, hogy találunk magunknak megélhetést. De most nem erről van szó, sokkal inkább arról, hogy mennyire teljesedik ki az Orbán-féle hatalmi struktúra.
Az elmúlt két ciklusban is sokszor próbáltuk megfejteni, mit miért csinál a miniszterelnök, illetve merre viszi az országot, de a legmerészebb elemzők is általában megálltak egy pontnál. Mégpedig annál a pontnál, hogy vajon Orbán kidobja-e egy ponton túl a demokratikus paravánokat, illetve otthagyja-e az Európai Uniót, mint olyan keretet, amely mégiscsak bizonyos szabályok betartására kényszeríti őt. Ma már látjuk: ezek nem jelentenek feltétlenül féket a számára, ha a körülmények azt diktálják, felrúg mindent, ami az akaratát féken tartja. Ebben nagymértékben segíti őt az a tudat, hogy – noha meglehetősen sajátos szabályok között -, már harmadszor nyert választást, kétharmaddal (mondjuk így: magyar kétharmaddal ), és ezzel szemben a Nyugat politikusainak szigorú tekintete sem ér semmit. Orbán a politikai korrektség utolsó darabját is ledobta magáról, a kényelmetlen korlátokat – kordonokat – szép fokozatosan, már nem is lassan – szétszerelte. A kezében lévő kulcs, a demokrácia rögzítő elemeit csavarja ki, és ma már egyáltalán nem fél használni. Ezért is nézzük riadt tekintettel: mire készül most, amikor a kultúrharcot hirdette meg. Szeptemberre ígért változásokat, feltehetően a velencei, a parlamenti szezont megelőző Fidesz frakció-ülés lesz a bejelentések főpróbája. Addig csak találgatunk, következtetünk. Következtetünk például Kövér László szavaiból, aki a Kultáj megnyitóján a következőket mondta:
„2010 után a magyar választópolgárok felhatalmazása alapján a globálissá váló politikai és gazdasági viszonyok között megerősítettük Magyarország politikai önrendelkezését, 2014 és 2018 között megerősítettük országunk gazdasági önrendelkezését, az előttünk álló időszakban pedig közösen meg fogjuk erősíteni a magyarság kulturális önrendelkezését is.”
Nehezen fejtem meg az országgyűlés elnökének szavait, vagyis, ha következtetésről szólok, csakis abból tudok kiindulni, amit az elmúlt nyolc év megmutatott. Azaz abból, hogy számomra mit jelentett a Fidesz politikai, és gazdasági önrendelkezése. Pontosan azt, amiről a bevezető szólt: az autoriter rendszer kialakítása, a politikai hatalom szinte teljes megszerzése, a gazdaság helyenkénti centralizálása, másutt pedig a hűséges oligarchák helyzetbe hozása. És, ha ez alapján próbálom kitalálni, mit is fog hozni a kulturális önrendelkezés, akkor – a már megszerzett és uralt intézményrendszeren túl – a szellemi élet átalakítására tudok gondolni. Illetve annak a harcnak a beindításáról, amely a migránsok okozta kulturális károk bemutatásáról szólna; hova jutunk mi, és hova jut Európa, ha bevándorló országgá, netán bevándorló kontinenssé válunk.
Mert azért ne feledjük: a nemzeti újjászületés víziójába beletartozik a bevándorlók elleni harc is. És azt se feledjük: a félfasiszta rendszerekben a bevándorlókat a hatalmon lévők jelölik ki.
Az Országgyűlés elnöke szerint minden magyar egyetem jobb, mint a CEU. Megnéztük, mit mondanak erről a felsőoktatási rangsorok.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
„Nem nagy kunszt jobb egyetemet csinálni, mint a CEU” – ezt mondta Kövér László házelnök az ATV kérdésére tegnap. Azért kérdezték az egyetemről, mert a kiszivárgott hírek szerint a vasárnapi, kötcsei pikniken is szóba került a CEU.
Kövér szerint már eleve van jobb egyetem a CEU-nál, amikor megkérdezték tőle, melyikre gondol, annyit válaszolt: „sok ilyen van, sőt mindegyik”.
A különböző egyetemi rangsorok azonban egyértelműen cáfolják Kövér Lászlót.
A világ egyik vezető oktatáskutató cége, a Quacquarelli Symonds ugyanis öt képzési területen is a világ legjobb 100 egyeteme közé rangsorolta a CEU-t, miközben más magyar egyetemek képzései csak elvétve kerültek be a legjobb 200 közé.
Meg is néztük a rangsort: politológia és nemzetközi tanulmányok területen a CEU-t az 51-100. helyre rangsorolják, más magyar egyetem nem is szerepel ezen a listán. Hasonló a helyzet a szociálpolitika, a szociológia és a történelem területén. Filozófiából ugyanígy 51-100. helyezést kapott a CEU, de itt már az ELTE is megjelenik a rangsorban, a 151-200. helyen. A CEU jogi képzését a 151-200. helyre tették a kutatók, itt nincs más magyar egyetem a listán, a közgazdaságtan területén szintén 151-200. a CEU, míg a Corvinus a 301-350. helyen szerepel.
Ezeken kívül négy olyan tudományterület van, amelynél magyar egyetem felkerült a listára: az ELTE régészet és nyelvészet, valamint a Semmelweis Egyetem orvosi és gyógyszerészi képzése egyaránt 151-200. helyet ért el. Ilyen képzések egyébként a CEU-n nincsenek.
A tágabban értelmezett tudományterületeket tekintve is
jóval megelőzi a CEU a többi magyar egyetemet.
A bölcsészettudományok terén 172., míg az ELTE 321, a debreceni és a szegedi egyetem pedig 451-500. helyezést kapott. A társadalomtudományoknál a CEU a lista 202., a Corvinus és az ELTE pedig a 401-450. helyén szerepel. A többi tudományterületi listára még a Semmelweis (élettudományok és orvoslás, 254. hely) és az ELTE (természettudományok 291. hely) tudott felkerülni.
A QS képzési területekre lebontott felsőoktatási rangsora évente 48 tantárgy szerint rangsorolja 151 ország 1130 felsőoktatási intézményét. A CEU az általános felsőoktatási rangsorban nem szerepel, mivel ott azokat rangsorolják, amelyek alapképzést is kínálnak, a CEU-n azonban ilyen nincs, csak mester- és posztgraduális képzések.
Hasonló okból nem szerepel a CEU a Times Higher Education nevű, nemzetközileg szintén elismert listán a teljes egyetemi rangsorban. A fiatal, tehát kevesebb mint 50 éve működő egyetemek között viszont 39. lett.
A CEU magyarországi jövője közben továbbra is bizonytalan, mert a kormány még mindig nem írta alá az ezt garantáló szerződést New York Állammal.
Kövér László nem érti a parlamentáris demokrácia jelentését, hogy a haza ellenzékben is van – reagált a DK arra, hogy a parlamenti elnök szerint csökkenni fog a színvonal a DK frakcióalakításával.
Kövér Lászlót „nem tölti el örömmel”, hogy nem emelkedni, hanem tovább csökkenni fog a parlamenti viták színvonala azután, hogy a Demokratikus Koalíció önálló frakciót alakíthatott. Az Inforádióban azt is mondta, hogy azzal is megelégedne, ha a következő négy év nem lenne borzalmasabb, mint az előző volt.
A DK szerint a parlamentarizmussal összeférhetetlen színvonalat éppen annak a Kövér Lászlónak köszönhetjük, aki szerint “az ellenzéki tábor intellektuálisan üres, morálisan értékelhetetlen” – írta közleményében Gréczy Zsolt frakciószóvivő egy régebbi Kövér-idézetet felhasználva.
Kövér láthatóan nem csak, hogy tűzzel-vassal küzd a parlamentáris demokrácia ellen, hanem nem is érti annak működését és jelentését, miszerint kormány és ellenzék együtt képviselik a hazát, és igen, a haza ellenzékben IS van – fogalmaz a parlamenti képviselő.
A DK mindazonáltal örül annak, hogy Kövér nem örül, lesz ez még rosszabb is, „tenni fogunk róla”.
Hiába van hosszú hétvége, a kormánypropaganda nem pihen: Kövér László az ellenzékre panaszkodik, gőzerővel megy a jövő heti, budapesti szélsőjobbos rendezvény promóciója, még mindig téma az Eurovízió, és van, aki szerint kiváló humorra utal egy óvodás szintű beszólás: megnéztük, mi újság az alternatív valóságban.
Kövér László az állami rádióban panaszkodott az ellenzéki képviselőkről
„A távollétükkel kifejezték azt, hogy a kudarcból, a választási vereségből semmit sem tanultak, másrészt a jó modorból, valamint a demokrácia tiszteletéből sem sajátítottak el semmit. Hiszen ezzel a gesztussal nem a kormánypárti képviselőket és a miniszterjelölteket, hanem a saját választóikat, valamint a teljes választóközönséget sértették meg – fogalmazott Kövér László. (…)
A házelnök a korábbiaknál harciasabb ellenzékre, nagyobb „ricsajokra” számít.
Kövér László szerint jellemző, hogy mi várható a következő négy évben. „Egy olyan ember is mandátumot szerzett az egyik ellenzéki párt listájáról, aki egészen az új parlament megalakulásáig ki volt tiltva az Országgyűlés összes épületéből, mert olyan magatartást tanúsított, amely nem fogadható el egy civilizált közösségben” – mondta.
A házelnök kijelentette: a képviselői eskütételről távol maradó, az Országgyűlés legitimitását megkérdőjelező LMP-s Hadházy Ákosnak „nem lenne itt semmi keresnivalója, egy normális demokráciában, ahol érvényesülnek a közösen elfogadott írott vagy íratlan normák”.”
A Figyelőben a budapesti, szélsőjobboldali rendezvény újabb szereplőjét mutatják be
„Nemsokára hazánkba látogatnak az Európát végveszély állapotába juttató haladó elitek legkérlelhetetlenebb ellenfelei, hogy együtt próbáljanak meg válaszokat adni a kontinens jövőjét illető kérdésekre. (…) Ebben az írásban a népfelség elve védelmezőjének, és Soros György könyörtelen kritikusának, Frank Füredinek a munkásságára vetünk közelebbi pillantást. (…)
A fentebb már említett véleményterror jellegzetességeit Füredi egy 2017-es előadásában érzékletes hasonlattal jellemezte. A szociológus úgy fogalmazott: a holokauszt borzalmai egy dogmatikus világot hoztak létre Nyugaton, amelyet akár vallásnak is lehet nevezni, és ugyanúgy veszélyes húzás nyilvánosan bírálni ott, mint az iszlám világ területén az iszlámot. (…)
Természetesen a véleményterrornak meghunyászkodó „bezzegkonzervatívokat” sem kíméli. Róluk egyszer úgy nyilatkozott, hogy a 60-as 70-es évek győztes baloldali kultúrharca óta a magukat konzervatívnak nevezők a legkevésbé sem azok. Ezzel szemben az igazi konzervatív irányzat épp most emelkedik fel, és sikere azon múlik, hogy kellő erővel beleáll-e kultúrharc következő felvonásába.”
A 888-nak nagyon nem tetszett az Eurovízió
„Évről-évre szenvedünk az Eurovíziós Dalfesztiválokon, kiváló dalokkal indulunk, de sosem nyerünk. Ezért összeszedtünk 8 kellően európai, politikailag korrekt, és genderbarát stratégiát, hogy végre biztosra menjünk jövő tavasszal. (…)
Pont egy hete, hogy (ismét) botrányos végeredménnyel zárult az Eurovíziós Dalfesztivál, ezúttal Lisszabonban. A kotkodáló infantilizmus, a képmutató moralizálás és az átlátszó értékek idén is győzelmet arattak. Elküldtük minden idők legjobb eurovíziós rockdalát, de ezzel sem tudtunk győzelmet aratni.”
A Pesti Srácok szerint az alpári beszólásairól hírhedt Berlusconinak kiváló a humora
„Természetesen Brigitte Macronra utalt a kiváló humoráról ismert olasz politikus. Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő pártja, a Forza Italia hétfői kampányrendezvényén kijelentette: Emmanuel Macron francia elnök „egy jóképű, 39 éves gyerek, jó munkatapasztalattal a háta mögött, és főképp egy jól karbantartott anyával, aki a kezében hordta, amikor még gyerek volt.” (…)
Slusszpoén: a nyolcvanéves Berlusconi jelenleg egyébként egy nála 49 évvel fiatalabb nővel él együtt.”
Az Országgyűlés elnöke az állami rádióban azt mondta, hogy Hadházy Ákosnak semmi keresnivalója nincs a parlamentben, Tordai Bence pedig civilizált közösségben sem elfogadható viselkedést mutatott. Az LMP és a Párbeszéd politikusa is a Facebookon válaszolt, Hadházy azt írta: köztörvényes bűnözőnek nincs helye ott, a Fidesz mégis Farkas Flóriánnal kötött szövetséget, Tordai pedig azt: Kövér még nem látott civilizált közösséget.
Kövér László a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a képviselői eskütételről távol maradó, az Országgyűlés legitimitását megkérdőjelező Hadházy Ákosnak „nem lenne itt semmi keresnivalója, egy normális demokráciában, ahol érvényesülnek a közösen elfogadott írott vagy íratlan normák”.
Hadházy azt írja, hogy Kövérnek „joga van ilyeneket mondani”, hiszen szerinte „sem lenne ott nagyon sok embernek helye. Mint ahogyan a köztörvényes bűnözőként már többször büntetett és börtönviselt, de a Fidesz segítségével ismét milliárdos romapénzek eltűnéséért felelős
Farkas Flóriánnak sem ott kellene ülnie sok társával együtt.”
Azt is írja: „éppen a “nemzet házelnöke” kötött vele választási szövetséget a Fidesz nevében”.
Hadházy szerint Kövér hiába mondja, hogy nem érti, mi ellen tiltakozik, „nyilván nagyon is érti”. Szerinte ugyanis „tömeges választási csalások történtek, ahol a kormány százmilliárdért kampányolhatott, míg az ellenzéki pártok csak ennek töredékéért és ahol több százezer külföldön dolgozó magyarnak nem engedték meg a levélben szavazást”.
Kövér László ma a kormány házi rádiójában azt nyilatkozta, hogy szerinte nekem nem lenne helyem a “Parlamentben”. Joga…
Kövér László nem említette név szerint a rádióban a párbeszédes Tordai Bencét, de egyértelműen rá utalt, amikor azt mondta: korábban azért tiltották ki az Országgyűlés összes épületéből, mert „olyan magatartást tanúsított, ami nemhogy parlamentben, hanem civilizált közösségben sem fogadható el”.
Tordai válaszul a Facebookon azt írja:
„Kövér László, úgy látszik, még nem látott közelről civilizált közösséget.”
Szerinte ugyanis ebbe „bőven belefér, hogy néhány papírt kiragasztunk egy ajtóra, majd fél perc múlva levesszük róla. Nem itt húzódik a civilizáció és a barbárság közti határ…”
Tordai szerint „egyenesen nevetséges, hogy Kövér a demokrácia őrzőjének szerepében próbál tetszelegni.” Egy politológiai szaklapban megjelent írásra hivatkozva azt írja: „Magyarország már nem demokrácia, hanem egy „hibrid rezsim”, valahol félúton a demokrácia és a diktatúra között.” Úgy fogalmaz: „A demokráciát mi, ellenzékiek védjük tőled és fideszes tettestársaidtól, akikkel 8 éve romboljátok a demokráciát és a jogállamot, teszitek egyre kiszolgáltatottabbá az embereket, és lopjátok szét gátlástalanul a közös vagyonunkat.
Tolvajok vagytok, rombolók és a demokrácia megcsúfolói.
Úgyhogy László, szállj le a magas lóról, és légy nagyon biztos benne, hogy a 30 évvel ezelőtti önmagad legalább olyan keményen küzdene a mai Fidesz ellen, mint ahogy mi tesszük.”
Posztja végén József Attilát idézve azt írja: ez nem ricsaj, „akár borzalmas, akár nagyszerű, nem én kiáltok, a föld dübörög.”
Kövér "kitért az MSZP-Párbeszéd színeiben parlamentbe kerülő Tordai Bence esetére, akit – mint mondta – korábban azért…
Ahogy az előző ciklusban, az újban is öt ellenzéki vezetésű bizottság működik majd az Országgyűlésben: a legnagyobb ellenzéki frakció, a Jobbik adja a nemzetbiztonsági testület elnökét, míg a DK a költségvetési bizottságot vezeti. A bizottságok száma 15 marad.
Kocsis Máté és Gulyás Gergely érkezik az alakuló ülést előkészítő tárgyalásra. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke az egyeztetések után azt jelentette be, hogy megmarad az a 14 szakbizottság és a törvényalkotási bizottság, amelyben 2014-ben megállapodtak a frakciók. Mint mondta, a parlamenti mandátumarányoknak megfelelően 10 bizottságot a kormánypártok vezetnek, ötnek ellenzéki elnöke lesz. Ezentúl a népjóléti bizottságot az ellenzék vezeti, míg a kulturális bizottságot a kormánypártok.
Gulyás beszélt arról is, hogy a bizottsági tisztségviselők száma valamelyest nőtt, hogy a több ellenzéki frakció egymással meg tudjon egyezni. Azt is mondta, hogy
egyetértés jött létre a parlament tisztségviselőiről,
vagyis az Országgyűlés elnökéről, az alelnökeiről, a jegyzőkről is, minden párt tiszteletben tartja a másik jelölési jogát. Az eddigieknek megfelelően öt alelnök lesz – ebből a kormánypártok hármat, az ellenzékiek kettőt jelölnek –, illetve a törvényalkotásért felelős alelnök.
A házelnök személyére a Fidesz-frakció tesz javaslatot:
ismét Kövér Lászlót jelölik az Országgyűlés elnökének.
Gulyás szerint a jelölést valamennyi ellenzéki frakció tudomásul vette. Mint mondta: „azt reméljük, szemben a korábbi negatív tapasztalatokkal, most mindenki állja szavát és valamennyi tisztségviselőt megválaszt”. Örül annak, hogy rekordidő, 30-32 óra alatt létrejött a megállapodás a parlamenti frakciók között, és reméli, hogy eredményesen tud működni ebben a struktúrában a parlamenti bizottsági rendszer.
Kövér László maradhat a házelnök. MTI Fotó: Kovács Tamás
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt jelentette be:
házszabálytól eltéréssel módosítja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt az új parlament,
ehhez az ellenzék is hozzájárult. Szerinte ez megkönnyíti a kormányalakítás folyamatát, amelyet a legrövidebb időn belül meg kell tenni. Azt is mondta: az egyeztetésen a parlament hagyományainak és méltóságának megfelelő politikai megállapodás született.
Az egyeztetés után Gyöngyösi Márton, a Jobbik delegációvezetője az MTI-nek pozitívan értékelte az eredményt, szerinte a kormánypárti delegációk által biztosított keretek között a legerősebb pozíciókat tudták felvenni. Mint mondta, pártja a nemzetbiztonsági és a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökét adja, továbbá hét bizottsági alelnöki tisztséget kaptak.
Arról is beszélt, hogy
szerették volna, ha önálló testület foglalkozik az egészségügy, az oktatás, valamint az önkormányzatok kérdéseivel
és feláll egy elvándorlás kérdéskörével foglalkozó bizottság is.
Arról még nem döntött a párt, hogy kit jelöl az Országgyűlés alelnöki és két jegyzői posztjára.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az MTI-nek elmondta, pártja a népjóléti bizottságot vezeti, amelyet az eddigi alelnök, Korózs Lajos vezet majd. Emellett az MSZP-Párbeszédnek összesen nyolc bizottsági alelnöki posztja lesz,
a Ház alelnökének pedig a posztot eddig is betöltő Hiller Istvánt jelölik.
Mint mondta, az MSZP és a Párbeszéd egymás között állapodik meg a nyolc bizottsági alelnöki poszt elosztásáról.
Tóth Bertalan a szokásjoggal magyarázta, hogy az ellenzéki pártok hozzájárultak a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításának házszabálytól való eltéréssel tárgyalásához. Az alakuló ülés előkészítéséről tartott egyeztetéseket reménytelinek értékelte. Beszélt arról is hogy a jövőben is tárgyalni fognak a későbbi ellenzéki együttműködésről is. Szerinte az önmagában eredmény, hogy egységes álláspontot alakítottak ki.
Meg tudtak egyezni a pártok. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője arról számolt be az MTI-nek, hogy az LMP a fenntartható fejlődés bizottságában adja majd az elnöki posztot, emellett két bizottság, a költségvetési és a honvédelmi alelnökét adja. Mint mondta, a párt frakcióülésén dől el, kik töltik be ezeket a posztokat.
Azt is mondta:
a tárgyalások nem voltak egyszerűek.
Két bizottsági struktúra merült fel javaslatként, a jelenlegivel megegyező, valamint egy olyan opció, amely szerint ugyan hárommal több bizottság alakult volna meg, de ugyanakkora összes taglétszámmal. Ebben az esetben azonban a testületek kisebbek lettek volna, az LMP és a DK nem kapott volna helyet a nemzetbiztonsági bizottságban, így ezt nem támogatták, végül maradtak a jelenlegi struktúránál.
Varju László, a DK alelnöke az MTI-nek elmondta, pártja vezeti az Országgyűlés költségvetési bizottságát. Fontosnak értékelte, hogy az ellenzéki együttműködés hatékony és eredményes volt, sikerült megteremteni a parlament alakulásával kapcsolatos elemi feltételeket.
Vona Gábor ma a fő ellenfél a kormánymédia alternatív valóságában, de Kövér László is felmondja a kampányszöveget. Nem marad el a migránsokkal riogatás és Gyurcsány szidalmazása sem, a 888 „rendkívül veszélyes” külföldi „propagandistákat” talált, a Bors pedig ritkán látható mélységbe süllyedt.
Az Origo szerint Vonát szégyellik a Jobbikban
„Lánczi Tamást, a Századvég Alapítvány vezető elemzőjét és ifj. Lomnici Zoltánt, a Civil Összefogás Fórum szóvivőjét kérdeztük meg, hogy vajon miért nem szerepel Vona Gábor a plakátokon. Feltűnő ugyanis, hogy a Jobbik látványosan szégyelli Vonát, egyetlen plakáton sem látható. Pedig 2014-ben még vele kampányoltak. Lánczi szerint nem véletlen, hogy egyetlen plakáton sem található meg a pártelnök, Lomnici szerint a népszerűségvesztéshez hozzájárulhat, hogy a Jobbik ma már inkább a homo sorosenzus elterjedését támogatná. A sajtót természetesen egyre jobban érdekli Vonáék mélyrepülése.”
Ez az üzenet annyira fontos a kormánynak, hogy a Figyelő is írt róla
„Vona Gábor népszerűtlenebb még a Jobbiknál is. A kampány során minden párt büszkén hirdeti plakátjain a miniszterelnök-jelöltek személyét, egyedül a Jobbik nem teszi ki a hirdetőoszlopokra Vona Gábort. Ez azt mutatja, hogy már a Jobbik kampányszakemberei is jobbnak tartják, ha háttérbe tolják a népszerűtlen pártelnököt, hiszen szerepeltetése csupán tovább rontana az így is komoly bajban lévő párt választási esélyein.”
A Bors annyira mélyre süllyedt, hogy egy gyilkossági üggyel akarja összefüggésbe hozni a Jobbik alelnökét
„Újabb botrány körvonalazódik a Jobbikban, és megint Janiczak Dávid, a Jobbik alelnöke és ózdi polgármestere a főszereplő. A helyi információk szerint Janiczak szeretője volt az a fiatal lány, akit tavaly szeptemberben öltek meg Borsodnádasdon. (…)
Azt nem lehet tudni, hogy a gyilkosság indítékához, a szerelemféltéshez is volt-e köze Janiczaknak, és esetleg B. Roland tudomást szerzett-e a lány és Janiczak kapcsolatáról.”
Ritka interjú Kövér Lászlóval a Magyar Időkben
„Az ellenzék a legdurvább és legszínvonaltalanabb a rendszerváltás kezdete óta Magyarországon. Ha a magyar parlamentarizmus történetére visszatekintünk, akkor csak az első világháborút megelőző és azt közvetlenül követő időszakban találunk ilyen intellektuálisan és morálisan semmirekellő társaságot, melléjük sorolva még a két háború közötti korszak nyilas ellenzékét. (…)
Az igazi ellenfél valóban nem a jelenlegi ellenzék, inkább az a gyűlölködő hangulatkeltés, amit mondanivaló, valódi alternatíva híján művelnek. Minél erősebb a különböző hecckampányok, rágalmak által felkeltett indulat, annál nagyobb az esély arra, hogy az emberek egy része nem higgadt számvetés után valami mellett, nem egy esetlegesen jobb kormányzásért, hanem valami ellen szavaz majd. Ez 2002-ben sikerült nekik. A másik ellenfél az a nemzetközi hálózat, amely az úgynevezett civil szervezeteken, NGO-kon és – nem utolsósorban – a kezükből etetett médiumokon keresztül lép az ellenzéki pártok helyébe. (…)
Egy szánandó figura, komoly lelki segítségre szoruló ember, aki láthatóan keresi azt a valamit, ami belül az igazi Vona Gábor lehet. De nem találja.”
Szijjártó Péter rémálmát idézi a Ripost
„Szijjártó Péter azt mondta: az osztrák belügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy nullára szeretnék leszorítani az Ausztriában beadott menedékkérelmek számát. Ez azt jelenti, hogy ha az április 8-ai választás után olyan politikai változás lesz Magyarországon, amelynek nyomán bevándorláspárti kormány alakul, akkor könnyen hazánkban alakulhatna ki a migránsok gyűjtőtábora, mivel az ide érkezők nem tudnának továbbmenni Nyugat-Európa felé.”
Az Origón némi gyurcsányozás is elfér
„Miután a TV2 Tények című hírműsorában egy tanútól az egész ország megtudhatta, hogy a börtönben ülő ügyvéd, Czeglédy Csaba egy cipősdobozban hordta a milliókat Gyurcsány Ferencnek, a bukott miniszterelnök gyorsan válaszolt. Egy abszurd és páratlanul trágár videóval. (…)
A reklámvideó lényege, hogy ő a baloldal megmentője, mindig mindent önzetlenül csinál, és ő – a bukott miniszterelnök, Magyarország legnépszerűtlenebb politikusa – az ország megmentője.
És közben csak a trágárságok. (…)
Igen, ez Gyurcsány Ferenc. Ja, és az is, akinek Czeglédy Csaba letartóztatott ügyvéd cipődobozban hordja a korrupciós milliókat. Az a Gyurcsány Ferenc, aki beépített embereivel akart szétverni egy másik pártot. És mivel ő a baloldal hőse, logikusan egy másik, nála erősebb baloldali pártot akar szétverni, az MSZP-t.
Ez Gyurcsány Ferenc, aki trágárságözönnel köszönti Nagypénteken a húsvétot.”
A 888 szerint „külföldi propagandistákat” hív az Együtt
„Soros György kedvenc kamupártja, az Együtt holland aktivistákat és propagandistákat bérelt fel a magyarországi választások idejére.
Hollandia legelborultabb pártjának, a D66-nak az aktivistái csatlakoztak az Együtt kampányhajrájához.
A holland pártocska némileg sikeresebb, mint az Együtt, mondjuk hatványozottan károsabb is. (…)
A D66-ról körülbelül annyit kell megjegyezni, hogy a világon elsőként megszavazták az azonos nemű párok házasságát, de az eutanáziát és a prostitúciós törvényeket is támogatták. Természetesen a női egyenjogúság és a migráció támogatása a fő célkitűzésük.”
„Rendhagyó beszélgetés” készült Kövér Lászlóval a 888-on, az Origo annyira büszke egy „tényfeltáró” cikkre arról, hogy Vona Gábor „muszlim barátjának köze volt a pápa elleni merénylethez”, hogy az írás szerzője nem vállalja a nevét, a Ripost jobbikos kampányeseményen járt – merüljön el velünk Ön is a kormánymédia alternatív valóságában.
Ritka interjút adott Kövér László a 888-nak
„Rendhagyó beszélgetés Kövér Lászlóval a fenegyerekről és a lázadásról, a normalitásról és az aberrációkról, a világkormányzásról és a nemzeti szuverenitásról, a diabolikus erőkről és a rendezettségről, na meg persze arról, hogy „aki bolsi, az az is marad”. (…)
Valójában az különbözteti meg a politikai erőket egymástól – Magyarországon éppúgy, mint Európában –, hogy kik azok a vezetők, akik hisznek az örökkévalóságban, vagyis a saját életünkön túli időkre is képesek gondolni és ezt politikai folyamatokra lefordítani, és kik azok, akik nem. (…)
Azoknak az európai vezetőknek, akik ma Európa régi tagállamainak jelentős részét vezetik vagy épp Brüsszelt irányítják – hadd ne soroljam őket, mert nem akarok személyeskedni – még gyerekeik sincsenek. (…)
Régen a munkásosztályt kellett felszabadítani, most a tőkét, aztán a homoszexuálisokat (hogy azok legyenek, akik) meg a nőket (hogy ne kelljen annak lenniük, akik). Ha pedig ezek már fel vannak szabadítva, akkor meg a külsőre homo sapiensnek tűnő „egysejtűeket” az alól a számukra elviselhetetlen lelki gyötrelmet jelentő elnyomás alól, amit teremtésre és/vagy az evolúcióra vonatkozó társadalmi konvenciók jelentenek. (…)
Nevezzük csak nyugodtan a két szemben álló világot a normalitás, illetve az aberráció világának. A jobboldal a normalitás világa, a kommunistáktól a zöldeken, szocikon, libsiken át a névleg még konzervatív, de „keresztény” jelzőjüket egyre inkább rühellő pártokban is teret hódító, a ’68-as, agysorvadást okozó vírussal fertőzött baloldal meg az aberrációé.”
Szerző nélküli „tényfeltárás” az Origón
„Mint ismert, az utóbbi hónapokban belpolitikai vihart kavart, hogy Vona Gábor törökországi látogatásairól olyan videók szivárogtak ki, amelyeken a Jobbik vezetője a muszlimok istenét, Allahot éltette, az utolsó fénysugárként jellemezte az iszlámot, a türk eredetű népek összefogását sürgette, és kinyilvánította, hogy Törökországot kívánná az iszlám világ vezető államának, amellyel Magyarországnak is össze kell fognia. Mindezeken túl Vona azt is megosztotta hallgatóságával, hogy azt reméli, Törökországot felveszik az Európai Unióba, mert akkor az szétesik. Vona a felszólalásaiban többször is testvérként hivatkozott a muszlimokra, a törökökre és a magyarokra. Az Origo kétrészes tényfeltáró cikkben mutatja be, ki az, aki miatt ilyen lelkes Vona Gábor az iszlámmal és Törökországgal kapcsolatban. A török kapocs egy zavaros múltú, korábbi vádiratok és hírszerzési jelentések szerint Szürke Farkas terrorszervezet vezetőjeként hírhedté vált szélsőséges török nacionalista, aki egy fotó tanúbizonysága szerint Vona szívélyes jó barátja, és több fotó, valamint török híradás is bizonyítja a közte és Vona között lévő mély barátságot. A török férfi Musa Serdar Çelebi, aki vádlott volt a II. János Pál pápa elleni merénylet perében, mint az összeesküvés központi alakja.”
Jobbikos fórumon járt a Ripost
„A Vona mellett mindvégig kitartó jobbikos politikus véletlenül elnézte a bejáratot a pártelnök kampányzáróján Csepelen. Ahol még egy zsák marhatrágyát is letettek Vona autója elé. (…)
Zengett itt is a müezzin éneke, aztán pedig megérkezett 20 kiló tehéntrágya…”
Most az M1 volt a soros a sorosozásban
„Egyre abszurdabb, tragikomikusabb és egyben egyre brutálisabb az ellenzék kampánya a választásokhoz közeledve. Elemzők szerint Soros György most civilnek nevezett szervezeteket használ fel arra, hogy befolyásolja a magyar politikát.”
A Pesti Srácoknak nem tetszik, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester kérdezni mert a miniszterelnöktől
„Jó hír a hódmezővásárhelyiek számára, hogy az egy hónapja megválasztott új polgármester olykor a város ügyeire is szakít időt az ellenzéki összefogás országos szervezése közben. Márki-Zay Péter a jelek szerint máris komolyabb ambíciókat dédelget a polgármesterségnél, erre utal az a levelezés is, amelyet Orbán Viktorral próbált lebonyolítani. A miniszterelnöktől kapott válaszból viszont elég egyértelműen kiderül, hogy Márki-Zay még mindig csak polgármester, és nem több.
Az ellenzéki propagandasajtó által agyonimádott és az ellenzéki pártok – különösen a Jobbik – által megtolt polgármesterrel hamar elszaladt a ló, az utóbbi hetekben úgy viselkedik, mintha nemcsak polgármesterré, hanem az ellenzék vezérévé is megválasztották volna. Most azzal a kérdéssel fordult levélben Orbán Viktorhoz – nyilvánvalóan magamutogatási és provokációs céllal, de legalább végre a rá bízott város ügyében –, hogy megtudakolja, áll-e még az ígérete a hódmezővásárhelyi templomok felújítására.”
És végül újra az Origo: kampányinterjú Rákay Philippel
„A magyar kultúra ápolása, hagyományaink, nemzeti értékeink és múltunk bemutatása iránt elkötelezett, magas színvonalú televíziós és közéleti tevékenysége elismeréséért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta Áder János köztársasági elnöktől Rákay Philip kommunikációs- és médiaszakember, a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese. Rákay Philip az Origónak elmondta, hogy pályája során a két történelmi sorozatára a legbüszkébb, a Szabadság tér ’89-re és a Szabadság tér ’56-ra. 2002 sorsfordító év volt számára. Áprilisban a miniszterelnök nagygyűlését vezette, ami miatt mindenhonnan kirúgták, sőt, telefonon és személyesen is megfenyegették. A mai napig támadja őt – ahogy mondja – a balliberális média. Talán ezért, talán a sorozatokért, talán mindkettőért. A közelgő választásokról azt is mondta, április 8-án az a kérdés: fontos-e a hazád és a gyerekeid jövője.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
