A Tanítanék Mozgalom szervezett tüntetést, a kormány több intézkedése ellen tiltakoztak.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
A múlt heti diáktüntetés után most tanárok voltak a Parlamenthez. A tüntetést a Tanítanék Mozgalom szervezte, de csatlakozott hozzá a Független Diákparlament, az Oktatói Hálózat és két pedagógus szakszervezet is. Politikusok is megjelentek.
A tüntetés szervezői azt mondták, hogy többek között a Honvédelmi Intézkedési Terv ellen tüntetnek, és azért is, mert
nyilatkozni most már csak az iskolafenntartó előzetes engedélyével lehet.
Egy felszólaló anyuka a diákok túlterheltségéről beszélt, a Független Diákparlament egyik tagja pedig azt mondta: követelik, hogy szólásszabadság legyen az iskolákban. Szerinte az a cél, hogy senki ne féljen, se a tanárok, se a diákok.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy
a kormány államosította a közoktatást,
és az oktatás résztvevői a rendszer legnagyobb vesztesei. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke pedig hiába ígérte mindenki, hogy az oktatás stratégiai ágazat lesz, addig nem lesz változás, amíg több kérdésben, így az oktatás ügyében nem lesz konszenzus kormány és ellenzék között.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom képviselője azt is elmondta:
elkészült az oktatási minimum, aminek lényege, hogy a diák érezze jól magát az iskolában.
Ezzel meg is keresték a pártokat, a Fidesz nem válaszolt, az MSZP, az LMP, a DK, az Új Kezdet, a Momentum, a Liberálisok, az Együtt és a Párbeszéd viszont igen. Végül arra szólították fel a hallgatóságot, hogy menjenek majd el szavazni.
Háromnapos programmal búcsúztatta december elején a Néprajzi Múzeum eddigi otthonát, az impozáns Kossuth téri Igazságügyi palotát. A múzeum dolgozói innentől a költözésre koncentrálnak majd, mondta a FüHü-nek Kemecsi Lajos főigazgató.
Valódi közösségi élmény volt péntektől vasárnapig a búcsú a Kossuth téri épülettől, mondta a főigazgató, aki szerint a múzeum munkatársai és a látogatók is élvezték, hogy kívül-belül megismerhették a kiállításokat, gyűjteményt, illetve a múzeumot 1974 óta befogadó épületet, amely Kúriának épült, és a jövőben újra ezt a funkciót látja el majd.
Kemecsi Lajos arról beszélt, hogy, habár a Városligeti új múzeumot még el sem kezdték építeni, szükség volt a kiállítások bezárására, mert a kiállítótereket is csomagolásra, illetve a tárgyak QR-kódos digitalizálására fogják használni majd. A túlzsúfolt raktárakban minderre ugyanis nem lenne hely.
„Mindannyiunkban van egy kis szomorúság”
– mondta Kemecsi Lajos azzal kapcsolatban, hogy elhagyja a Kossuth téri épületet az intézmény, és le kell bontani az 1991-ben elkészült állandó kiállítást. Hozzátette, hogy a jövőben egy sokkal méltóbb helye lesz a múzeumnak, ami viszont örömmel tölti el a múzeum dolgozóit.
A múzeum két épületbe költözik majd: a több mint kétszázezer néprajzi tárgyból álló gyűjtemény a Szabolcs utcába, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba, amelyet a tervek szerint tavasszal adnak át, és a raktártechnológia beszerelése után 2018 vége felé elkezdődhet a tárgyak átszállítása is.
Ezzel párhuzamosan kellene elkezdődnie a Városliget szélén az új múzeum építésének, amelyről a főigazgató szerint a napokban várható a bejelentés. Úgy fogalmazott, hogy ez szerencsés egybeesés, mert amíg költözik a gyűjtemény, azaz tulajdonképpen a múzeum háttere, addig megépülnek az új kiállítóterek, és meg lehet tervezni az új állandó kiállítást. Ezt a munkát egyébként Kemecsi Lajos beszámolója alapján már meg is kezdték, és az új koncepció szerint a múzeum magyar anyagát nem a külföldi, a világ minden tájáról származó tárgyaktól külön, hanem azokkal együtt, kontextusba helyezve mutatják majd be. A főigazgató szerint ez egyébként is általános gyakorlattá vált az olyan múzeumoknál, amelyek hasonló adottságokkal rendelkeznek.
Látogatók a Néprajzi Múzeumban a bezárás előtti utolsó napon, 2017. december 3-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán
„Én abban bízom, hogy már 2019-ben átvehetjük a Városliget szélére tervezett házat, és addigra már a költözést lebonyolítjuk” – mondta Kemecsi Lajos. Hozzátette, hogy nagyon szorosan egymásra épülő feladatokról van szó, amelyeket rövid határidő alatt kell végrehajtani. A főigazgató szerint
hasonló méretű múzeumoknál a nemzetközi tapasztalat alapján legalább öt, de akár tíz évig is eltarthat a költözés és az újranyitás.
Az első tervezett állandó kiállításról például már szakmai vitát is folytattak, és Kemecsi Lajos arról beszélt, hogy ez az, amiről általában nem tud a közvélemény: évek kellenek ahhoz, hogy egy megfelelő színvonalú, új állandó kiállítás létrejöhessen az épülettől függetlenül is.
Habár saját kiállítási helyszíne nem lesz ebben a két évben a múzeumnak, a gyűjtemény egy részét továbbra is lehet majd látni. Kemecsi Lajos elmondta, hogy fontos, hogy ebben az időszakban se tűnjön el a Néprajzi Múzeum a köztudatból, ezért utaztatható kollekciókat hoztak létre, amelyeket kisebb-nagyobb időszaki kiállításokon lehet bemutatni. Illetve erősítik a múzeum virtuális jelenlétet is, amelyben a főigazgató szerint eddig is élen jártak a hazai intézmények között.
Végül arról is megkérdeztük a főigazgatót, hogy mit gondol a Párbeszéd javaslatáról, miszerint a Néprajzi Múzeumot az építés előtt álló városligeti épület helyett a Bálnába kellene költöztetni inkább. A főigazgató szerint a hasonló „ötletelések” esetében fel sem merül, hogy egy múzeumnak vannak speciális igényei. Elmondta, hogy – ahogy a Hauszmann Alajos által tervezett Kossuth téri épület – a Bálna sem múzeumi célra épült, ezért tulajdonképpen alkalmatlan is erre, míg a városligeti új Néprajzi Múzeum tervét az intézménnyel közösen, kifejezetten az ő igényeikre szabva dolgozta ki a Napur Architect Kft. „Messzemenően megfelel a korszerű, 21. századi múzeumi tevékenységnek” – mondta róla Kemecsi Lajos.
Hozzátette, hogy több lehetőség is felmerült már a múzeum elhelyezésére ötlet szinten, de ezek általában átmeneti kiállítóhelynek sem voltak alkalmasak, nemhogy a múzeum állandó otthonának.
A kéményseprés kötelező elvégzésének eltörlése ellen tüntettek reggel a Kossuth téren kéményseprők. Szakszervezeti vezetőjük „gyilkossági kísérletnek” nevezte a törvénymódosítást, és „radikális” akciókat is kilátásba helyezett.
A kötelező kéményseprést a parlament törvénymódosításban törölte el, de Áder János köztársasági elnök visszaküldte azt a parlamentnek. Várhatóan azonban a kormánypárti többség a lényegen nem változtatva újból megszavazza a törvényt, amely így már hatályba lép.
Hétfőn reggel maroknyi kéményseprő tüntetett a Parlament előtt.
A Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke, Vámos Csaba azt mondta, hogy a demonstrációval a „gyilkossági kísérlet” ellen akarnak fellépni – mondta a HírTV-ben. A szénmonoxid nem politikai kérdés – mondta még. Ha nem járnak sikerrel, készek akár radikális lépéseket is tenni, de konkrétnak nevezhető formát nem említett.
Lázár János kancelláriaminiszter egy korábbi Kormányinfón azt mondta, hogy az emberek „felnőttek”, képesek eldönteni, hogy megrendelik-e a kéményseprést.
Október 23-a előtt két nappal folytatódtak a szokásos előkészületek. Lezárták a Kossuth tér egy részét, a tüntetőket óriásplakátokkal tüntették el az ünnepségre érkező előkelőségek elől, a parlamentben átadták az állami kitüntetéseket.
Folytatjuk a Független hírügynökség egykori híradásain alapuló sorozatunkat, mely a 2006-os őszi eseményeket mutatja be. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűjkkel olvashatják.
A Fidesz továbbra is bojkottálja a miniszterelnököt
A Fidesz október 23-ig leállítja demonstrációit a Kossuth téren – közölte Szíjjártó Péter, a párt kommunikációs vezetője. Ettől függetlenül mindenkit arra kértek, hogy a következő napok rendezvényein hajtsanak fejet a forradalom áldozatai előtt.
Szíjjártó Péter elmondta: hétfőn a Fidesz 56-os rendezvényén az Astoria előtt Orbán Viktor mellett felszólal Kárpáti György, az 1956-os melbourne-i olimpián győztes magyar vízilabda-csapat tagja, Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke, akit a magyarországi forradalom idején folytatott szervezkedés miatt a szovjet hatóságok börtönbe vetettek, és Wilfried Martens, az Európai Néppárt (az Európai Parlamentben a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat, így a Fideszt is tömörítő szerveződés) elnöke.
Fotó: Független Hírügynökség
Szíjjártó Péter bejelentette: a 23-ához kötődő ünnepségek közül nem vesznek részt azokon, amelyeken beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
A Fidesz kommunikációs vezetője kitérően válaszolt a Független Hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy egyetértenek-e azzal az elképzeléssel, hogy – több nyugati nagyvároshoz hasonlóan – törvénymódosítással korlátozzák vagy tiltsák meg demonstrációk tartását kiemelt jelentőségű helyeken, például a Parlament előtt.
Szíjjártó közölte: amikor látnak ilyen tartalmú törvénymódosító javaslatot, kifejtik álláspontjukat.
A rendőrség nem tünteti el a tüntetőket a Kossuth térről
Maradhatnak a tüntetők október 23-án a Kossuth téren, a rendőrség erőszakkal nem fogja kiüríteni a teret – jelentette be Bene László országos rendőr-főkapitány.
Elmondta: a rendőrök kordonnal osztják fel a teret, a munkákat már meg is kezdték. A tüntetők létszámát sem fogják korlátozni, azonban mindenkit átvizsgálnak az állami ünnepségek előtt.
Bene László hozzátette: a tüntetők ígéretet tettek arra, hogy nem fogják megzavarni a hivatalos rendezvényeket.
Óriásplakátok takarják el a tüntetőket
Közben a Független Hírügynökség arról is beszámolt, hogy óriásplakátokat állítanak fel a Kossuth téren a tüntetőket és az állami ünnepségre érkezőket elválasztó kordonokhoz. A kormányszóvivő szerint ez a dekoráció része, a demonstrálók képviselői azonban úgy vélik, hogy szándékosan eltakarják őket.
Fotó: Független Hírügynökség.
A több méteres plakátokból már tíznél is többet felállítottak az Országház előtti betonparkoló mentén lévő kordonokhoz. Ezzel gyakorlatilag nem láthatják majd a központi ünnepségre érkező külföldi vendégek a kormány lemondását követelő demonstrálókat.
Danks Emese kormányszóvivő a Független Hírügynökségnek elmondta: összesen 20 darab óriásplakátot tesznek majd ki, ez része az ünnepi dekorációnak és már korábban is szerepelt a tervekben. ’56-os fényképeket ábrázoló plakátok a másik oldalon is lesznek – tette hozzá.
Molnár Tamás, a Kossuth téri demonstrálókat képviselő Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte: most éppen nincs Budapesten, így még nem is látta a plakátokat. Szerinte azonban nem igaz, hogy eredetileg is a tervek között szerepelt azok kiállítása. Úgy vélte, ha már kirakni nem tudták őket a térről, legalább eltakarják, mert a kormány szégyelli, ami a Rákóczi szobornál történik.
Akik nem fogtak kezet a Magyar Köztársaság miniszterelnökével
Néhány kitüntetett nem fogott kezet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Szili Katalin házelnökkel a vasárnap 11-kor kezdődött állami kitüntetés-átadási ünnepségen a parlamentben.
Fotó: Független Hírügynökség.
Először Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva volt alkotmánybíró nem köszöntötte a miniszterelnököt és a házelnök asszonyt, majd még körülbelül tízen, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) tagjai.
A kitüntetettek között voltak neves színészek, közéleti szereplők és tudósok is. Az elismeréseket Sólyom László államfő adta át. Az ünnepségen részt vett Gyurcsány Ferenc kormányfő és Szili Katalin házelnök.
A Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje díjat Fónay Jenő, a Széna téri ellenállók egyik parancsnoka vehette át. A nagykereszt posztumusz díját adományozták Faludy György nemrég elhunyt költőnek.
Nagy Imre Érdemrendet kapott többek között: Máté Ferenc, Nagy Balázs, Dr. Péter Károly és Sulyánszky Jenő.
A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetését kapta többek között: Gregor József, Haumann Péter és Ránki Dezső.
Középkereszt kitüntetésben részesült többek között: Hajda Alíz pedagógus, volt országgyűlési képviselő, Koltai Róbert színművész, Mihályi Gábor rendező.
A Magyar Köztársaság tisztikeresztjében részesült többek között: Bakos Emil, Dr. Gáspár István és Mészáros Gyula.
A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható. Ha az összes cikkre kíváncsi, a FüHü keresőjében azokat is megtalálja.
2006. október 20. Már csak néhány nap van hátra az „októberi sajnálatos eseményekig”. A híradások csendes, nyugodt, ünnepi készülődésről számolnak be. Mi, úgyis, mint hálás utókor, akik emiatt okosabbnak hisszük magunkat, mint amilyenek 2006-ban voltunk, tudjuk, hogy a felszín alatt súlyos indulatok feszültek.
Folytatjuk a 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunkat. A Független Hírügynökség akkori, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
56-os emlékúszás Hódmezővásárhelyen
Ötven méter, ötven óra az ötvenhatos srácokért elnevezéssel emlékúszást rendeznek péntek délután két órától a hódmezővásárhelyi strandon a Cseresnyés Kollégium tanárai és diákjai. A láncszerű erőpróba vasárnap délutánig tart, éjjel-nappal, több mint százan vesznek benne részt.
Az ötlet apropóját az adta, hogy az 1956. október 19-én induló vásárhelyi forradalmi mozgalom egyik fészke a Bethlen Gimnázium melletti kollégium volt, ahol a gimnazista, szakközépiskolás és egyetemista diákok többször tartottak gyűléseket – mondta a Független Hírügynökségnek Kádár Péter, a Cseresnyés Kollégium igazgatója.
Negyedórás váltásokban úsznak a diákok és tanáraik. A rutinosabbak félórás-órás szakaszokat is bevállaltak. Lesz esti és éjszakai váltócsoport is.
Semjén Zsolt a Fidesz 2006-os októberi nagygyűlésén a Kossuth téren. Fotó: Független Hírügynökség.
Az úszó stafétát a rendezvény két díszvendége, Risztov Éva Európa-bajnok úszónő és Kásás Zoltán, Európa- és világbajnok vízilabdás, a vásárhelyi pólócsapat edzője indította el.
Kiállítás a „Pesti srácokról”
„Pesti srácok” címmel nyílik időszaki kiállítás pénteken délután öt órakor a Terror Házában. A múzeum az 1956-os emlékkiálítás megnyitója alkalmából ezen a napon este tízig tart nyitva.
Kik voltak ezek a pesti srácok? – teszi fel a kérdést ez a kiállítás. Olyan kamaszok, szinte gyerekek, akik tizenévesen sokat tudtak a hallgatásról, a zsarnokságról és a létbizonytalanságról. Olyan fiatalok, akik ismerték a hazugság ízét, mert az iskolában naponta kapták a folyamatos agymosást.
Tudták, mit jelent óvatosnak lenni, mivel egyetlen szó is bajt hozhatott rájuk és családjukra. A pesti srácok 1956 forradalmának legfiatalabb hősei. Sokuk alig bírta cipelni a puskát, de fellázadtak a szabadságért, egy félelem nélküli életért. Az ő sorsukat mutatja be a Terror Háza Múzeum „Pesti srácok” című időszaki kiállítása.
A megnyitón köszöntőt mond Balás Piri László, a Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány elnöke, Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Fizetni is lehet az 56-os emlékpénzekkel
A mindennapi pénzforgalomban is használható emlékpénzeket hozott forgalomba pénteken a Magyar Nemzeti Bank az 1956-os forradalom 50-ik évfordulójára. Az 50 forintos érme és az 500 forintos bankjegy egyik oldala ugyanolyan, mint a már forgalomban lévő pénzeké, a hátoldalukon azonban az Országház látható, előtérben az ismert lyukas trikolór-motívummal.
Az ötvenes érme kétmillió, az ötszázas bankó 15 millió példányban kerül forgalomba, és rendes fizetőeszközként használható.
Az MNB 2002 óta hozza forgalomba jeles évfordulók alkalmából valamilyen forgalmi pénz emlékváltozatát. Első alkalommal a 100 forintos Kossuth-érme látott napvilágot, a rá következő évben a 20-ast hozta forgalomba a jegybank Deák Ferenc portréjával, 2004-ben az ország európai uniós tagsága alkalmából bocsátotta ki szintén az ötvenes érmét, tavaly pedig József Attila születésének centenáriumára a 10 forintos, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 15 éves fennállására az ötven forintos érmét.
A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható. Ha az összes cikkre kíváncsi, a FüHü keresőjében azokat is megtalálja.
Október 10-én 11-én is folytatódtak a Fidesz által támogatott nagygyűlések a Kossuth téren. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke bejelentette, hogy pártja és a Fidesz bojkottálja az állami televízió reggeli műsorát, a Nap-Keltét. Mindeközben a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt körözött Budaházy György az uniós országoktól kért segítséget „politikai üldöztetése” miatt.
A 2006-os őszi zavargásokat és azok körülményeit felidéző sorozatunkban a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.
Budaházy Edda a Szabadság téren
Október 10-én Budaházy György testvére, Budaházy Edda bejelentette: bátyja az uniós országoktól kér segítséget, hogy azok emeljék fel szavukat a magyarországi politikai üldöztetés ellen. Az erről szóló levelet már el is juttatta az uniós tagországok követségére. Budaházy Edda szerint az ENSZ és az Európai Unió egyezményei is tiltják a politikai üldöztetést.
Magyarországon ma üldözik és megfélemlítik a demokratikus jogaikat gyakorolni kívánó állampolgárokat – jelentette ki Budaházy György testvére. Ez nem egy demokratikus államhoz méltó cselekedet – tette hozzá.
Budaházy György jelenleg országos körözés alatt áll. A rendőrség azzal gyanúsítja, hogy szeptember 19-én este megrongálta a szovjet hősi emlékművet. Budaházy Edda újságírói kérdésre az mondta: minden kapcsolatot megszakított a szökésben lévő testvérével, arra azonban nem tért ki, hogy akkor hogyan szerzett tudomást bátyja kezdeményezéséről.
Semjén sem megy be az állami televízió stúdiójába
A Fidesz és a KDNP politikusai a jövőben nem vesznek részt a Nap- kelte műsorában – jelentette be a Fidesz keddi nagygyűlésén Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A több ezres kormányellenes tüntetés résztvevőinek a döntést Semjén azzal indokolta, hogy bár a Magyar Televízió állami tv, a Nap-kelte riportereinek nagy része a balliberális „lakájmédia” képviselője.
A Nap-kelte tulajdonosa akkor az újabban a Magyar Úszószövetség kapcsán gyakran említett Gyárfás Tamás volt.
Semjén Zsolt kétségbe vonta a szocialisták valódi szociális érzékenységét. Mint mondta: az MSZP legnagyobb blöffje, hogy szocialistának nevezi magát, miközben szerinte a szocialisták egy része az állampárt idején is privilegizált helyzetben volt, majd kiváltságaikat időben átváltották gazdasági tőkére.
Ki ünnepelhet a Kossuth téren?
A KDNP elnöke úgy ítéli meg, hogy a magukat szocialistának nevezők ellenzékben szociális demagógiát hirdetnek, kormányon viszont a legkegyetlenebb vadkapitalisták. Semjén abszurdnak nevezte, hogy a szocialisták miniszterelnöke egy multimilliomos. Mint mondta ez olyan abszurd, mintha egy kereszténydemokrata kormány miniszterelnöke Cicciolina lenne.
A Független Hírügynökség beszámolt az október 23-i ünnepi (?) megemlékezések előkészületeiről. Mint írták, egyelőre nem tudni, hogy mely szervezetek és mikor tarthatnak rendezvényt a Kossuth téren október 23-án. A területre többen is igényt tartanak, a rendőrség bevonásával folyik az egyeztetés.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából több állami ünnepséget rendeznek, ezek egy része a Kossuth téren, illetve az Országházban lesz.
Október 22-én 11 órakor kitüntetéseket adnak át a Parlamentben, másnap délelőtt 10 órakor a Kossuth téren a köztársaság lobogóját vonják fel katonai tiszteletadás mellett, majd a Budapest 56 Szabadság Nyilatkozatot fogadják el a Ház Felsőházi termében.
Úgy tudni, hogy a Kossuth téren több szervezet is rendezvényt kíván tartani, ezt Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette, azt azonban, hogy pontosan mely szervezetek lesznek a Parlament előtt, még nem tudni, folynak az egyeztetések – tette hozzá a szóvivő.
Október 8-án állóháború alakult ki az egymásnak feszülő felek között. Kossuth téren folytatódtak a gyűlések, sokan le is táboroztak, miközben a Fidesz és a KDNP vezetői közölték: megszakítanak minden kapcsolatot a miniszterelnökkelé. Közben újabb – Lamperth Mónika és Szekeres Imre által elmondott – nem a nyilvánosságnak szánt szövegek szivárogtak ki.
A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.
A két frakcióvezető kivételével sem a Fidesz, sem a KDNP nem lesz jelen a parlamentben semmilyen olyan előre bejelentett felszólaláson, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszél. Ezt Navracsics Tibor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője jelentette be hétfőn, közös délelőtti tanácskozásuk után. Az ellenzéki pártok így szakítják meg a politikai kapcsolatot a miniszterelnökkel.
Annak érdekében, hogy a Fideszre és a KDNP-re szavazók képviselete megvalósuljon a parlamentben Gyrucsány Ferenc felszólalásai alatt is, és teljesüljön az államfő ajánlása, Navracsics Tibor és Semjén Zsolt folyamatosan jelen lesz az ülésteremben, de sem interpellációt, sem kérdést nem intéznek a miniszterelnökhöz és nem vesznek részt az általa kezdeményezett egyeztetéseken sem. Ha Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Sólyom László köztársasági elnök, vagy valamelyik parlamenti párt frakcióvezetője kezdeményez találkozót, arra a Fidesz és a KDNP továbbra is elmegy, de Gyurcsány Ferenccel semmilyen politikai kapcsolatot nem tartanak fenn a jövőben – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője.
MSZP: A Fidesz cinikus és felelőtlen
Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a Fidesz és a KDNP cinikus és felelőtlen, amikor a parlament helyett továbbra is az utcai politizálást helyezi előtérbe – reagált Mesterházy Attila a két ellenzéki párt hétfői bejelentésére. Mesterházy Attila hangsúlyozta, hogy két listáról bejutott politikussal nem képviselheti a Fidesz és a KDNP az összes választóját.
Satu parancsnok.
Egy nappal Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter kiszivárgott beszéde után, újabb MSZP-s politikus beszéde került nyilvánosságra. Ezúttal Szekeres Imrének az MSZP elnökhelyettesének, valószínűleg a szombati választmányi ülésen felvett szavait küldték el ismeretlenek a közrádióhoz.
A honvédelmi miniszter a felvételen az önkormányzati választások után megváltozott erőviszonyokról beszél, ahogy fogalmaz, újra kell gondolni az együttműködést az SZDSZ-szel és az MDF-fel is. Szekeres Imre várhatóan közleményben reagál a kiszivárogtatott hangfelvételre.
A Magyar Rádióhoz eljuttatott felvételen Szekeres Imre egyebek között arról beszél, hogy az önkormányzati választások után az SZDSZ elvesztette országos jelentőségét, országos kispártból budapesti középpárttá zsugorodott, ezért az MSZP-nek ennek megfelelően kell újrafogalmaznia az együttműködést a szabad demokratákkal.
Szekeres Imre ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kisebbik ellenzéki párt, az MDF 11 megyében szerzett fontos pozíciókat, így a szocialista pártnak velük is új viszonyt kell kialakítania. Szekeres Imre közölte, a szocialista törzsszavazók egyharmada otthon maradt. Az elnökhelyettes ezt politikai és mozgósítási vereségnek nevezte.
Sipos József, az „áruló”
A Független Hírügynökség beszámolója szerint a Magyar Rádió (MR) tudósítója végig jelen volt az MSZP szombati választmányának zárt ülésén és rögzítette is az ott elhangzott beszédeket. Az újságíró az MSZP egyik választmányi delegáltjának segítségével vette fel a beszédeket – állapította meg az országos választmány belső vizsgálata.
A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy Sipos József a párt társadalompolitikai tagozatának tagja segített az MR tudósítójának bejutni a zárt ülésre, ahol az újságíró rögzíthette az összes elhangzott beszédet, köztük Szekeres Imre elnökhelyettesét is. A választmányi vizsgálat már lezárult, a megállapításokat egy feljegyzés keretében eljuttatták az országos elnökségnek, amely dönt a esetleges következményekről.
Fiúk (és lányok) a térről.
Az index.hu úgy értesült, hogy Sipos Józsefet az ügyben már meg is hallgatta a párt elnöksége. A szombati zárt ülésen egyébként Gyurcsány Ferenc és Hiller István kivételével valamennyi beszédről készült felvétel.
A hirszerzo.hu internetes oldal pedig úgy tudja, hogy az MSZP elnöksége kezdeményezi a szegedi Sipos József kizárását az MSZP-ből.
Sipos József, aki az újságírót bevitte a zárt tárgyalásra, azt mondta: nem tudta, hogy a riporternő rögzíti az elhangzottakat és mivel nem kezdéskor ültek be, azt sem tudta, hogy a rendezvény nem nyilvános.
A politikus közölte, hogy lemond a pártban betöltött tisztségeiről.
Sipos József az ATV Egyenes Beszéd című műsorában közölte, hogy lemondott az MSZP választmányi tagságáról és a párt társadalompolitikai tagozatának ügyvivői posztjáról.
Elmondása szerint szombaton, az országos választmány ülésének napján a párt társadalompolitikai tagozatának is ülése lett volna. Erre hívta ő a Magyar Rádió riporterét, akivel egyébként másfél-két éve „korrekt viszonyt ápol”. A tagozat ülése azonban elmaradt, így a politikus – megfogalmazása szerint – barátaival elindult a választmány ülésére és ment velük az újságíró is.
Sipos József elmondta: körülbelül 30-45 perces késéssel érkeztek a választmány ülésére, amelyről nem tudta, hogy zárt. Elismerte, hogy hibát követett el, amikor erről nem is érdeklődött senkitől, ám hozzátette, hogy erre nem is lett volna lehetősége, hiszen nem találkozott illetékessel.
A politikus hangsúlyozta, hogy ő és kollégái sem tudták, hogy a rádió újságírója felvételt készít a beszédekről. A riporternek ezt a lépését rendkívül elítéli, hiszen úgy gondolja, hogy – akarva-akaratlanul – a tisztességével játszott, amin ezek után csorba is esett.
A 2006-os őszi eseményeket feldolgozó sorozatunkban ezúttal arról írunk, hogy egy újabb hangfelvétel került elő, amely tovább borzolta az amúgy sem nyugodt kedélyeket. A felvételen Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy hiába nyerte meg a Fidesz az önkormányzati választásokat, a pénzt nem ők fogják osztani.
Horn Gyula volt miniszterelnök is megszólalt. A Vasárnapi Híreknek adott interjúban támogatásáról biztosította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt.
A Független hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűkkel közöljük.
Újabb hangfelvétel borzolta a kedélyeket
Három héttel a miniszterelnöki beszéd után újabb hangfelvétel került nyilvánosságra. Ezúttal Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter szombaton, az MSZP országos választmányi ülésén elhangzott beszédét rögzítette valaki. A miniszter arról beszélt, hogy hiába nyerte meg a megyei önkormányzatokat a Fidesz, nem ők fogják osztani a pénzt.
A hangfelvétel szerint ennek megfelelően módosítják az ezt szabályozó törvényt. Az MSZP szóvivője szerint a Fidesz érdekeinek megfelelően hallgatják le a kormánytagokat, de belső vizsgálatot ígért. A Fidesz szerint az MSZP el akarja vinni a pénzt, és magából indul ki, amikor maffiáról beszél.
Az MSZP szombati választmányi ülésén készült felvételt a Magyar Rádióhoz juttatták el a készítők.
Ebben Lamperth Mónika egyebek között azt mondta, hogy napirenden van a területfejlesztési törvény módosítása, és a frakciókkal való egyeztetés után olyan javaslatot fog a kormány elé terjeszteni, amely megerősíti a kormánypárti politikusok pozícióit a regionális területfejlesztési tanácsokban.
Lamperth Mónika hozzátette, hogy ha júliusban a Fidesz megszavazta volna a régiók létrehozását, akkor más lenne a helyzet, de, ahogy vasárnap esti közleményében a miniszter fogalmaz, a „központi állam rákényszerül, hogy saját eszközeivel folytassa a regionalizációt. Egy sor törvényt kell módosítanunk, és új szabályokat kell felállítanunk, ha régiós intézményeket akarunk.”
Közölte, a kormány tagjait a Fidesz érdekeinek megfelelően lehallgatják, ezeket az anyagokat manipulálják, és a névtelenség homályába burkolózva közkinccsé teszik. Az MSZP szóvivője a hangfelvétel tartalmát nem akarta kommentálni.
Lanperth tiltakozik
Lamperth Mónika területfejlesztési miniszter közleményben reagált a vasárnap kiszivárogtatott hangfelvételre, amely a szombati MSZP-s választmányi ülésen készült, és amelyen a miniszter a régiós fejlesztési pénzek elosztásáról és beszél.
A miniszter tiltakozik az ellen az eljárás ellen, hogy
egy önkényesen megvágott, a kormány és a tárca vezetőjének valós szándékait eltorzító hangfelvétel került nyilvánosságra
– derül ki a Független Hírügynökséghez eljuttatott közleményből.
Lamperth Mónika leszögezi, hogy nem a jelenleg is érvényes hatalmi viszonyokat kívánják átrendezni, hanem a felelősségi viszonyokat akarják pontosan szabályozni az uniós források befogadhatósága érdekében.
Horn: Gyurcsány egy komoly képességekkel rendelkező miniszterelnö
20006. október 8- án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy Horn Gyula szerint lenne esély a nemzeti kiegyezéshez is elvezető párbeszédre. Ehhez azonban mindenekelőtt tárgyalni kell, amíg ki nem merülnek annak lehetőségei – mondta volt szocialista miniszterelnök a Vasárnapi Híreknek adott interjúban.
A szemben álló politikai erőknek muszáj szót érteniük az érdemi kérdésekben, vagyis abban, hogy hol van ennek az országnak a helye, illetve hogy miként kell a nemzeti érdeket érvényesíteni – mondta a volt miniszterelnök. „Annak idején nem az fájt a legjobban, hogy kicsúszott a fenekem alól a bársonyszék, hanem az, hogy a kabinet összerakott egy csomó programot, de az egész kútba esett, hisz a következő kormány arra törekedett, hogy minél többet semmisítsen meg az előző döntéseiből” – fogalmazott Horn Gyula.
„Az elmúlt hetekben sokat veszített az ország a belső harcok miatt, de igenis látni egy kis esélyt arra, hogy megváltozzon a helyzet”- folytatta. „Amit Gyurcsány Ferenc pénteken produkált, azt mutatja, hogy egy komoly képességekkel rendelkező miniszterelnökkel van dolgunk. Az elszántság, az akarat megvan a kormányban – márpedig ez kell a bizalom mellett, e nélkül nem lehet ezeket a kemény kihívásokat megválaszolni” – mondta végül a volt miniszterelnök.
Arról írt 2007. szeptember 18-án a Független Hírügynökség, növelik a Parlament épületét övező biztonsági zónát, de kevesebb lesz a rendőr.
Kardos Imre, a Köztársasági Őrezred parancsnokhelyettese a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy két helyen változtatnak a Kossuth téri biztonsági zónán. Az északi sorompónál – ez esik a Képviselői Irodaház irányába – a Széchenyi rakpartig
húznak egy körülbelül ötven méter hosszú kordont,
hogy ne kelljen nagy tömegben rendőröket bevetni az épületből távozó politikusok védelmére.
A déli sorompónál két méterrel rakják kintebbre a kordonokat a biztonsági sáv növelése miatt. A biztonsági zóna megváltoztatását a Köztársasági Őrezred saját belátása szerint változtatta meg.
Tafferner Éva, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek korábban azt mondta, hogy előző este a Kossuth téri tüntetők közül néhány tüntetőt igazoltattak, de egyet sem állítottak elő.
A rendőrök az 1-es és 17-es kapunál gyülekeztek, hogy megvédjék a Parlamentből késő este távozó képviselőket.
A tömegből többen üres üvegeket és műanyag palackokat dobáltak a képviselők felé.
A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy az egyik politikus autóját közvetlen közelről egy likőrös üveggel dobták meg, az autó lassított, majd elhajtott a Képviselői Irodaház irányába.
2006. október 6-án a Fidesz nagygyűlést rendezett a Kossuth téren. Ezen Orbán Viktor bejelentette, hogy ezt követően minden nap, délután 5 és 6 óra között találkoznak a híveikkel.
Ezzel kezdetét vette egy hosszú, hetekig tartó tüntetéssorozat, amelyen
a parlamenti ellenzéki pártok szimpatizánsai, valamint más ideológiák képviselői keveredtek egymással.
Beszámolónkban, amelyekben a 11 évvel ezelőtt eseményeket idézzük fel, a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.
„Régiek” és „újak” a Kossuth téren
Október 6-án, pénteken, kiderült, hogy a parlament aznapi plenáris ülése várhatóan épp akkor ér véget, amikor minden bizonnyal tele lesz tüntetőkkel a Kossuth tér, így nem lehet tudni, hogy a képviselők milyen körülmények között hagyják el az épületet.
Az MSZP nem kért külön rendőri biztosítást – tudta meg a Független Hírügynökség a párt frakcióvezető-helyettesétől. A parlamenti be- és kiléptetés megoldott – közölte a BRFK szóvivője.
Az MSZP-frakció tagjai gyalog hagyják el a Parlamentet a plenáris ülés után az épület oldalsó kijáratánál – mondta Mesterházy Attila. A szocialista képviselő nem tud arról, hogy külön rendőri biztosítást kapnának, de nem is tart atrocitástól. A Parlament előtti parkoló nem használható a demonstráció miatt, a képviselők többsége a Képviselői Irodaháznál hagyta a kocsiját, oda pedig gyalog fognak átsétálni – közölte az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A rendőrség biztosítási terve nem publikus – közölte Schőn Péter, a BRFK szóvivője. – A parlamenti be- és kiléptetés megoldott.
A Fidesz délutáni nagygyűléséről már csütörtökön lezajlott az egyeztetés a párt és a Kossuth téri demonstrálók képviselői között.
A Fidesz 17 órától 20 óráig kapja meg a hangosítást – mondta a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője. A korábbi hírekkel ellentétben a tér nem lesz kordonnal elválasztva a „régi” és az „új” demonstrálók között – közölte Molnár Tamás.
Az MSZP frakcióvezetője szerint minden egyes utcai zavargás csökkenti a forint, a nyugdíjak és fizetések értékét.
Ma már számokban és munkahelyekben mérhető az a kár, amelyet néhányan a magyar gazdaság és a nemzeti vagyon kockáztatásával okoztak az elmúlt hetekben. Lendvai Ildikó erről a parlament pénteki, rendkívüli ülésén beszélt a miniszterelnök expozéja után.
A szocialista politikus szerint Magyarországnak fontos vonzereje és belső értéke volt eddig, hogy a térségben stabilitásra és utcai nyugalomra lehetett számítani, „de ez törékenynek bizonyult”. Lendvai Ildikó vezérszónoki felszólalásában emlékeztetett arra, hogy már a kormányfő balatonőszödi beszédének kiszivárogtatása előtt is „elharsant a jelszó: megindulunk a kormány ellen”. Az emberek ezért most kétféleképpen látják az eseményeket: van, aki úgy hiszi, hogy a tüntetéseknek van forgatókönyve, és van, aki úgy gondolja, hogy nem. Ledvai Ildikó azt mondta, hogy utóbbiak táborába tartozik.
Az MSZP frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy
a válsággal keletkező kár lassan nagyobb lesz, mint a megszorítások teljes összege.
Új kezdetre és váltásra van ezért szükség, amelyhez háromféle bizalom kell: politikai, társadalmi és emberi – mondta.
Lendvai Ildikó szerint a pénteki szavazás előtt már mindenki tudta, hogy a koalíció bizalmáról biztosítja majd Gyurcsány Ferencet és kormányát. A név szerinti voksolásra mégis szükség van, mert a parlamenti képviselőknek felelősen kell vállalniuk döntéseiket választóik előtt a Parlament falai között. A frakcióvezető reméli, hogy a bizalmi szavazás a befektetői bizalmat is megerősíti majd.
Délután 1/2 3 -kor 500-600 békés tüntető demonstrál a Kossuth téren. Egyre több a fideszes aktivista. Demonstrálók érkeztek Zamárdiból, Lajosmizséről és Békéscsabáról is.
A tömeg folyamatosan nő. Közben egyre több rendőr van a Parlament és a Képviselői Irodaház között. Az utat rendőrautók biztosítják, ők valószínűleg a szavazásról kiérkező képviselőkre vigyáznak majd.
Bizalmi szavazás Gyurcsánnyal és a kormánnyal szemben
A hivatalos eredmény szerint 207 igen és 165 nem szavazat mellett bizalmat kapott Gyurcsány Ferenc és kormánya pénteken a parlament rendkívüli ülésén. A képviselők név szerinti szavazással döntöttek így. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök igennel voksolt, szintén igennel szavazott Gyenesei István, az egyetlen független képviselő.
Gyurcsány Ferenc beszéde a parlamentben.
Sólyom László köztársasági elnök tudomásul veszi a parlamenti bizalmi szavazás eredményét – tudatta a Független Hírügynökséggel az államfő szóvivője. Wéber Ferenc ezen túlmenően semmiféle kommentárt nem fűzött az elnöki hivatal részéről a voksolás eredményéhez.
Sólyom László az elmúlt hetekben többször lépett a nyilvánosság elé a belpolitikai válság kapcsán.
Nehezményezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhallgatta valódi kormányprogramjukat a tavaszi választások előtt,
s bocsánatkérésre szólította fel. Az önkormányzati választás urnazárása utáni beszédében egyértelművé tette, hogy a kormányfő sorsa a koalíciós frakciók kezében van. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy burkoltan a miniszterelnök leváltását sürgette az államfő.
Szerdán levelet írt Sólyom László a képviselőcsoportok vezetőinek, azt kérve tőlük, hogy a bizalmi szavazáson vegyenek részt a frakciók. Ennek hatására döntött úgy a Fidesz és a KDNP, hogy eredeti tervükkel ellentétben mégis elmennek a vitára és a szavazásra.
A Független Hírügynokség akkori tudósítása szerint egyik parlamenti pártot sem érte meglepetésként az, hogy a többség bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és kormányának a péntek parlamenti szavazáson.
Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője szerint a szavazással a kormány megerősítette politikai bizalmát, de szükség van egy szélesebb értelemben vett társadalmi bizalomra is a sikeres kormányzás érdekében. Lendvai hangsúlyozta, hogy most ennek a bizalomnak az erősítése a cél. A frakcióvezető reméli, hogy belföldön és külföldön is érteni fogják a szavazás üzenetét: belföldön mindenki megérti, hogy aki a parlamenti demokrácia híve, annak a parlament döntését tudomásul kell vennie, külföldön pedig remélhetőleg megnyugszanak a befektetők. Lendvai reméli, hogy a szavazás után erősödik a béke Magyarországon.
Kuncze Gábor nem lepődött meg a szavazás eredményén, azt mondta az történt amire számított: „a parlamenti többség kiállt a kormány mögött, ami így megkapta a felhatalmazást a folytatásra”.
Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanakkor kifogásolta, hogy az ellenzék részéről ismét nem hangzott el javaslat arról, hogy mit kellene tenni az ország érdekében, illetve, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismét nem szólalt fel munkahelyén, a Parlamentben.
Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után azt mondta, bejött a papírforma. A politikus
nem tartotta elegáns megoldásnak azt, hogy a kormányfő is szavazott magára.
Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly „színvonaltalannak” nevezte a pénteki vitát és szavazást, de annak eredményét tudomásul veszik. Herényi szerint az ország helyzete egyre rosszabb és csak a nagykoalíció lehet a megoldás.
Halász Zsuzsa, a KDNP frakciószóvivője a bizalmi szavazással kapcsolatban annyit mondott: „a színjáték lezajlott”, pártját nem érte meglepetés, mivel a bizalmi szavazás eredményét napokkal ezelőtt tudta már mindenki.
Péntek délután 4 órakor megkezdődött a Fidesz nagygyűlése a fővárosi Kossuth téren a Parlament előtt. A rendezvényre érkezők gyakorlatilag megtöltötték a teret, és a környező utcákból is folyamatosan érkeztek még. Orbán Viktor csütörtöki felhívására az emberek többségének kezében nemzeti színű zászló volt, és a kormány távozását követelték.
Menjen, vagy maradjon Gyurcsány?
A megkérdezettek 47 százaléka szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőnek annak ellenére is távoznia kell posztjáról, hogy bizalmat kapott a Parlamentben. A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor úgy véli: a bizalmat kapott miniszterelnöknek minden jogalapja megvan hivatali idejének kitöltéséhez. A Századvég és a Forsense közvetlenül az önkormányzati választások után készítette telefonos felmérését, amely 800 fős reprezentatív mintán alapul.
A bizalmi szavazás kezdeményezését háromból két megkérdezett (64%) jó ötletnek tartotta. A szocialista szavazók 84 százaléka egyetért a kezdeményezéssel, a Fidesz-táboron belül azonban már volt ilyen egyértelmű a bizalmi szavazás megítélése. A válaszadók 49 százaléka támogatta, 48 százaléka viszont ellenezte a kezdeményezést. A bizonytalanok megoszlása ebben a kérdésben szinte megegyezik az összes megkérdezett véleményével: 63 százalékuk ért egyet a bizalmi szavazással, és csupán 20 százalékuk ellenzi azt.
A Századvég szerint felmérésükből az derült ki, hogy a bizalmi szavazás önmagában nem képes számottevő mértékben csökkenteni a magyar politikai közéletben kialakult feszültségeket.
Minden nap 5 és 6 óra között tiltakozás a Kossuth téren
Áder János a Kossuth téren.
Szombattól minden napra találkozót hirdet a Kossuth térre híveivel a Fidesz. A program, amelyet péntek este a párt budapesti nagygyűlésén Orbán Viktor jelentett be, szombaton délután 5 órakor kezdik, akkor Áder János, az Országgyűlés alelnöke lesz a szónok. A tervek szerint az ellenzéki párt híveivel minden nap így tiltakozik 5 és 6 óra között a gyurcsányi politika ellen. A rendezvényeken mindig más fideszes politikus szónokol majd.
Ezzel együtt a hazugság eltörlése, a fehér politika és az igaztalan politikusok felelősségre vonása érdekében útjára indította a Fidesz az „Igen Magyarország Chartát”.
Orbán Viktor azt nem jelölte meg beszédében, meddig tart a tiltakozássorozat.
Azt sem mondta el, hogyan lehet csatlakozni a chartához, ha valaki így dönt.
A Fidesz elnöke a Parlament lépcsőjén, és nem a felállított színpadon mondta el beszédét. Orbán Viktor a kormánnyal és a kormányprogrammal kapcsolatos pénteki parlamenti bizalmi szavazást úgy értékelte: azzal, hogy a szocialisták Gyurcsány Ferenc mellett tették le a voksukat, csapdába zárták az országot, és végérvényesen magukról letörölhetetlenné tették a hazugságot. Ennek szerinte beláthatatlan következményei lesznek, és ez leginkább a gazdasági romlásban lesz érzékelhető.
A nagygyűlésen a fideszes politikus meghirdette a „fehér politikát”, amely megfogalmazása szerint nem piros, nem narancssárga, és az igazságra, a hazugság felszámolására illetve a számonkérhetőségre épít.
Hangsúlyozta, hogy az országban most tapasztalható, soha nem látott válságából csak az igenekre épülő út vezet ki. Szerinte párthovatartozástól függetlenül igent kell mondani a nemzeti egységre, a demokrácia megvédésére, a köztársasági elnökkel szembeni tiszteletre, az ígéretek betartására és a felelősségre. Orbán Viktor hangsúlyozta: ki kell közösíteni azt a politikust, aki ezekre az érdekekre nemet mond.
A Fidesz elnöke minden felelősséggel gondolkodó politikust arra szólított fel, hogy csatlakozzon a Fidesz „Igen Magyarország Chartájához”.
Orbán Viktor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy bár egy akkora tömeg, mint a Kossuth téri egy csapásra eltörölhetné, ami az útjába kerül, a demokraták igazi ereje mégsem fizikai jellegű. „A demokraták ereje a méltóság és a fegyelmezettség” – mondta.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A Fidesz 17 órától 20 óráig kapja meg a hangosítást – mondta a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője. A korábbi hírekkel ellentétben a tér nem lesz kordonnal elválasztva a „régi” és az „új” demonstrálók között – közölte Molnár Tamás.
