Kezdőlap Címkék Koronavírus

Címke: koronavírus

Boris Johnson és a nyáj immunitás

A Daily Mail számolt be egy egészséges 47 éves férfiról, akit négy nap alatt elvitt a vírus fertőzés. A középkorú férfi minden előírást betartott, még a barátnőjétől is izolálta magát. Végül a barátnő kérésére rátörték az ajtót, de akkor már halott volt a koronavírus fertőzött beteg Nagy Britanniában.

Korábban Boris Johnson főtanácsadója hatására azon a véleményen volt, hogy nem kell félni a koronavírustól hanem hagyni kell, hogy az sok embert megfertőzzön. Így kialakulhat egy bizonyos nyáj immunitás. Közben persze néhányan meghalnak a nyugdíjasok közül, hát istenem – mondta cinikusan Cummings főtanácsadó.

Két napja tudjuk: a brit miniszterelnök lázas lett és köhögni kezdett. Ezután elvégezték rajta a korona vírus tesztet, amely pozitív lett. Ezért a kormányfő elzárkózott a Downing Street 10-ben, ahol önkéntes karanténban várja a gyógyulást. Nem sokkal később Nagy Britannia egészségügyi miniszteréről is kiderült, hogy ő is vírusfertőzött.

Aztán a brit kormány változtatni kényszerült az álláspontján, mert kiderült: sokan halnak meg a koronavírus fertőzöttek közül és közel sem csak a nyugdíjasok.

Ha a gazdaság köhögni kezd… II. rész

A járvány terjedésének napi gondjai és feladatai mellett egyre több elemzés foglalkozik a járvány gazdasági, társadalmi, politikai következményeivel, lefutásának lehetséges forgatókönyveivel, kezelésének eszközeivel, a járvány utáni időszak feladataival, esélyeivel, buktatóival.

Valamennyi aspektus figyelmet érdemel, gondos, elmélyült elemzést kíván.

2./ A járvány gazdasági következményeinek menedzselése, negatív hatásainak mérséklése.

A feladat nemcsak bonyolult, hanem eddig ismeretlen eszközöket, megoldásokat követel, azok mellékhatásainak, hátrányos következményeinek tudatában, bizonytalanságaival együtt. Nagy valószínűséggel a kisebbik rossz filozófiáját kell követnünk. Hogy a ma szokásos harcászati fogalmakat használjam: új, még ki nem próbált fegyvereket kell élesben bevetni ismeretlen harci terepen és ellenséggel szemben.

Az igazi kihívást az jelenti, hogy egyszerre kellene oldani a kínálati sokkot, pótolni a tovagyűrűző keresletkiesést és kezelni a járvány humanitárius kockázatait, társadalmi, politikai következményeit.

A kínálat csökkenését részben állami beavatkozásokkal, részben vállalati alkalmazkodással lehet mérsékelni.

Az állam feladata, hogy ahol ez lehetséges, segítse megőrizni a termelési, szolgáltatási kapacitásokat, az infrastruktúra működőképességét, biztosítsa az ellátást szolgáló intézmények, szervezetek működőképességét.

A feladat monetáris, fiskális és jövedelempolitikai eszközök kombinált alkalmazását teszi szükségessé. (Kitűnő elemzések és javaslatok születtek már eddig is a gazdasági krízis kezelésére. Surányi György, Király Júlia és Ricke Werner tanulmányait mindenki figyelmébe ajánlom.)

Lényegében korlátlan hitelezési kapacitással kellene biztosítani a működőképes cégek likviditását, átmenetileg csökkenteni közterheiket, bérkiegészítő támogatásokkal segíteni a foglalkoztatottak megtartását, direkt, vagy közvetett tőkejuttatással segíteni a vállalkozások alkalmazkodását az új piaci helyzethez, technológiai követelményekhez.
Ebben a jegybankoknak és a kereskedelmi bankoknak, valamint a költségvetésnek egyaránt halaszthatatlan feladatai vannak.

A feladat nehezebb része hárul a vállalatokra. A kieső kereslet miatt bekövetkező kibocsátás csökkenéssel egyidejűleg kell alkalmazkodniuk az új körülményekhez. Új beszállítók, szolgáltatók beépítése a termelési, értékesítési láncba, a hiányzó alkatrészek, részegységek, anyagok kiváltása más technikai megoldásokkal, műszaki fejlesztéssel, innovációval úgy, hogy képesek legyenek minimalizálni a visszaesést, illetve felkészülni a krízis utáni igények kielégítésére.

A kieső kereslet pótlásának eszköztára már ma is széleskörű, kipróbált, ismert. Bátor, kombinált alkalmazásukra van szükség.

Az igazi kockázatot az jelenti, hogy átmenetileg vállalni kell a gigantikus méretű kereslet növelés összes negatív hatását: az eladósodást, az egyensúlyi mutatók romlását, a később kibontakozó inflációs nyomást, a termelékenység növekedéstől elszakított jövedelem pótlást, a teljesítmény ösztönzők átmeneti háttérbe szorítását.

A fiskális, monetáris, jövedelem- és szociálpolitikai eszközrendszert összehangoltan és kiterjesztve kell alkalmazni.

A direkt jegybanki finanszírozás tilalmát átmenetileg fel kell függeszteni akár vállalatokról, akár az államról van szó. (A növekvő deficit monetizálása is megengedhető!)

Közvetlenül, célzottan kell pénzt adni az embereknek: bérkiegészítés, munkanélküli segély, szociális segélyek, család támogatások formájában.

Fel kell függeszteni átmenetileg a köztartozások és hiteltartozások fizetését azoknál, akik ezt kérik, mert elveszítették állásukat, vagy megbetegedtek.

Az egészségügyi dolgozók bérét a járvány idejére azonnal meg kell duplázni, a veszélyeztetett munkahelyeken dolgozókét megháromszorozni!

Hasonlóan kellene eljárni a mindennapi ellátást biztosító munkakörökben is – vállalatok esetében állami támogatással. (Mire vár még a magyar kormány?!)

A tönkrement és kiszolgáltatott egészségügyi intézményhálózat azonnali, lényegében korlátlan és sok oldalú támogatásra szorul. (Berendezések, gyógyszerek, szakemberek, stb.)

Az aggregált kereslet növelésének el kellene érnie a GDP 3%-át, az ehhez tartozó deficit és államadósság növekedésével együtt.

Az államháztartás terheinek csökkentése érdekében egyszeri szolidaritási hozzájárulást kellene kiróni a magas jövedelemmel és vagyonnal rendelkező állampolgárokra. (Ez akár progresszív is lehetne!)

Az állami és politikai vezetők bérét a krízis időszakban 50%-kal kellene mérsékelni. (Ezek szolidaritási típusú, bizalom erősítő lépések lennének, gazdasági súlyuk nem jelentős.)

A felesleges, presztizs jellegű, vagy halasztható beruházásokat, kötelezettségeket – pl. sportpályák építése, nagy rendezvények lebonyolítása, vállalása, határon túli szervezetek támogatása, stb – le kell állítani, fel kell mondani.

A kereslet növelő intézkedések hátterét biztosítják a szupranacionális intézmények döntései, új szabályai és gigantikus támogatásai és forrásai. (IMF, Világbank, EKB, EIB, EU,stb.)

Az eddigi magyar intézkedések szükségesek, jó irányúak, de messze elégtelenek!

Az elmúlt évek durván prociklikus, valamennyi erőforrást felélő – nagyrészt elpazarló -, csúcsra járatott gazdaságpolitikája most kiszolgáltatottá teszi a magyar gazdaságot, csökkenti az aktív válságmenedzselés lehetőségét, illetve növeli annak jövőbeni terheit. Ennek ellenére vállalni kell a kockázatot, mert csak így csökkenthetők a még nagyobb vesztességek.

Hússzor akkora a halálozási arány Olaszországban mint Németországban

Óriási különbségek mutatkoznak abban, hogy egyes országokban milyen esély van a korona vírus túlélésére. A Deutsche Welle közszolgálati portál elemezte a tényeket, melyek szerint egymillió lakosra a legtöbb halott messze Olaszországban jut.

Miért hússzor akkora a korona vírus halálozási arány Olaszországban mint Németországban?

01Olaszország 124 halott/ millió lakos
02 Spanyolország  78 halott
03 Irán 25 halott
04 Hollandia 20
05 Franciaország 19,9
06 Nagy Britannia 7
07 USA                  3
08 Dél Korea          2,5
09 Németország     2,48
10 Kína                    2,36

Magyarország nem szerepel a Johns Hopkins egyetem listáján, de a tíz halott egy nem egészen tízmilliós országban egyelőre nagyon is kedvező a nemzetközi összehasonlításban.

Miért ilyen nagyok a különbségek?

Először is meg kell nézni a korfát vagyis az öregek arányát a társadalomban. Ez kirívóan magas Olaszországban és Spanyolországban. Itáliában az átlagos koronavírus beteg életkora 63 év míg Németországban 45 év! Miért e nagy különbség? Mert Németországban sokkal több tesztet végeznek el mint Olaszországban. A Corriere della Sera szerint nagyon sok eset egészen egyszerűen kimarad a hatóságok listáiról! Vagyis minden bizonnyal sokkal több a fertőzött és valószínűleg a vírus okozta halott is mint ahogy az a hivatalos jelentésekben szerepel.

Dél Koreában, ahol elsőként tört ki a korona vírus járvány Kína után, nagyon sok embert teszteltek. Meg is lett az eredménye: nagyon alacsony halálozási arány!

Csakhogy mindez nem magyarázza meg: miért halnak meg hússzor többen Olaszországban mint Németországban? A két ország korfája ugyanis nagyon hasonló. Mindkét országban a medián 46 év vagyis elöregedő társadalmakról van szó. A koronavírus fokozottan veszélyes az idősebb korcsoportra, amely mind az olaszoknál mind Németországban a lakosság jelentős részét alkotja.

Az idő tényező

Olaszországban már január eleje óta ott kószált a koronavírus – állapította meg olasz tudósok egy csoportja. Ehhez képest a karantén csak jóval később következett be. Mind Olaszországban mind Spanyolországban ez lehet a fő oka annak, hogy oly sok a halálos áldozat. Németország még a járvány elején tart, de a karantén már napi gyakorlat és a tesztek mennyisége nagyobb mint az említett két déli államban. A németek egészségügyi rendszere is jobban felkészült a járványokra. Így fordulhat elő, hogy Németország – ha kis számban is – de befogad koronavírus pácienseket Olaszországból és Franciaországból, ahol sokkal rosszabb a helyzet.

Németországban sokkal több az intenzív ágy mint Olaszországban vagy Spanyolországban. A szűk keresztmetszetet ott a képzett nővérek jelentik. Ezért is akarják a karantén rendszerrel elhúzni a vírus válságot, hogy ne kerüljön sor arra mint az olaszoknál: a 80 fölötti betegeknek egyes kórházakban nem jut lélegeztető gép! Ezért ők meghalnak, tovább rontva a fertőzöttek halálozási arányát …

Ha a gazdaság köhögni kezd… I. rész.

A járvány terjedésének napi gondjai és feladatai mellett egyre több elemzés foglalkozik a járvány gazdasági, társadalmi, politikai következményeivel, lefutásának lehetséges forgatókönyveivel, kezelésének eszközeivel, a járvány utáni időszak feladataival, esélyeivel, buktatóival.

Valamennyi aspektus figyelmet érdemel, gondos, elmélyült elemzést kíván.

A következő napokban megkísérelem összegezni saját véleményemet, dilemmáimat – egy közgazdász és egykori gyakorló gazdaságpolitikus szemével.

1./ A koronavírus járvány hatása a világgazdaság működésére, a napi gazdasági folyamatokra.
A járvány rohamos, világméretű terjedése három egymással szorosan összefüggő, egymásra épülő hatást fejt ki a világgazdaságra és a napi gazdasági folyamatokra:

– a szerteágazó és bonyolult, többnyire globális termelési, szolgáltatási és értékesítési láncok felbomlásával, megszakadásával erős kínálati sokk éri a gazdaságot;
– a fogyasztás, termelés, beruházások csökkenésével, halasztásával gyorsan terjedő és növekvő kereslet hiány lép fel a gazdaságban;
– a járvány egészségügyi, társadalmi, veszélyei és romboló hatása humanitárius katasztrófával fenyeget a világ számos országában.

A kínálati sokk a termelés, szolgáltatás és beruházások gyors, helyenként drámai csökkenésével jár. A hatékony, tartalékokat is felhasználó és mozgósító globális lánc nehezen állítható helyre. A kieső alkatrészek, részegységek, anyagok pótlása időigényes, többnyire drága, kezdetben megbízhatósága és minősége is kérdéses. Azzal, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdaságaként úgyszólván valamennyi korszerű termék és szolgáltatás közvetlen, vagy közvetett beszállítója és felhasználója, az onnan származó eszközök hiánya rövid távon pótolhatatlan.

(Ha a kínai gazdaság köhögni kezd, az megfertőzi az egész világgazdaságot.)

De hasonló a helyzet a mélyen integrált gazdaságok esetében is, mint amilyen pl. az EU.
Ez a kínálati sokk ma még kiszámíthatatlan mértékű visszaesést okoz a világgazdaságban és az egyes országok gazdaságában. A recesszió elkerülhetetlen, csak mértéke és tartóssága kérdéses.

A csökkenő kibocsátás egyfelől valószínűleg drasztikus munkanélküliséget, életszínvonal csökkenést, fokozódó szociális és társadalmi feszültségeket okoz, másfelől vállalatok, vállalkozások tömeges csődjével, megszűnésével, de legalább is kezelhetetlen eladósodásával jár együtt.

A kínálati sokk következményei tovagyűrűznek és csökkentik az aggregált keresletet. A munkanélküliség, ill. a csökkenő bérek mérséklik a vásárlóerőt, az emberek többsége elhalasztja nélkülözhető kiadásait, takarékoskodik, a halasztható beruházások leállnak, a fejlesztések lelassulnak – néhány, járvánnyal kapcsolatos kutatás kivételével – , az időszerű pótlás, karbantartás sok helyen elmarad, de legalább is késik.

Mindez keresleti sokkot idéz elő a gazdaságban és mélyíti a recessziót.

A bizonytalan jövő és a fenyegető jelen hatására terjed a pánik a tőkepiacokon, gyors és brutális vagyonvesztés megy végbe.

A pusztító járvány a legfontosabbat, az emberi életet fenyegeti, rettegést szül, pánikot kelt, kétségbeesést okoz. Tömegek érzik reménytelennek helyzetüket, kilátástalannak jövőjüket. Ez a tömegpszichózis bénítja a racionális cselekvést, dühödt haragot vált ki, erőszakos megmozdulások forrása lehet , veszélyezteti a krízis hatékony kezelését és a kibontakozást, talpra állást.

A reménytelen helyzetbe kerülő tömegek – betegek, szegények, munkanélküliek – mozgása és az azokra adott erőszakos válaszok – akár hatósági intézkedések is! – humanitárius katasztrófával fenyegetnek.

A három, egymásra épülő sokk miatt a jelenlegi gazdasági helyzet nem hasonlítható – főleg nem azonosítható – egyik nagy világgazdasági válsággal sem. A világháborúk az emberéletek mellett termelőkapacitások és infrastruktúra fizikai megsemmisülését is okozták, így azok pótlása a háborúk befejezése után viszonylag gyors kilábalást tett lehetővé.

A 29-33-as válság a kereslet gigantikus növelésével (Keynes!) kezelhető volt. A 2008-as hitelválság következményeit enyhítették a monetáris intézkedés csomagok és az állami beavatkozások.

Momentán ezek egyike sem elég a gazdasági krízis kezelésére. Ez nem azt jelenti, hogy a már egyszer kipróbált és hatékony eszközöket ne lehetne ismét alkalmazni – ellenkezőleg: azokat is fel kell használni a válság enyhítésére. Csupán arról van szó, hogy mindez jelenleg kevés, többre és másra van szükség!
Békesi László

(Folyt.köv.)

Károly herceg is vírusfertőzött

Az angol királyi trón örököse, aki 72-ik évében jár, skóciai kastélyában él nejével, Kamillával. Mindkettőjük korona vírus tesztjét elvégezték: Károly hercegé pozitív, Kamilláé negatív lett.

A walesi herceg egészségi állapota jó – közölte a szóvivői iroda, mely hozzátette: Károly otthon is dolgozik.

A 94 éves Erzsébet királynő Windsorban él

A csaknem 100 éves Fülöp herceggel együtt Erzsébet királynőt a Londontól távolabb levő windsori palotába költöztették a Buckingham palotából. Mindkettőjüket teljes mértékben elzárják a külvilágtól, mert az ő korukban végzetes lehet még az enyhe koronavírus fertőzés is.

Spanyolországban is lehagyta Kínát

Spanyolországban már többen haltak meg mint Kínában. Ezt jelentette be az egészségügyi minisztérium válság stábjának vezetője Madridban. Spanyolország ezzel a második helyre került Olaszország mögött. 3434 a korona vírus halálos áldozatainak a száma Spanyolországban.

Fernando Simon elmondta, hogy közel a csúcs a járványban, de a halálozások száma még valószínűleg növekedni fog, mert a fertőzés és a halál között eltelik egy bizonyos időszak. Ezért nem csökken a kórházak leterheltsége hanem épp ellenkezőleg növekedni fog. Egyetlen nap alatt 20%-al növekedett az új korona vírus fertőzöttek száma Spanyolországban. Az intenzív osztályokon ápolt korona vírus fertőzöttek száma „stabilizálódik” Spanyolországban, de Katalóniában drámai növekedést tapasztaltak: 42%-al nőtt a páciensek száma egyetlen nap alatt!

A spanyol miniszterelnök Marshall segélyt sürget

Pedro Sanchez kormányfő az Európai Unióhoz fordult, ahonnan Spanyolország jelentős segítséget kap az egészségügyi problémák megoldására. Az újrakezdéshez azonban olyan új nagyszabású kezdeményezésre van szükség mint amilyen a Marshall terv volt Európában a második világháború után – mondta sajtóértekezleten a miniszterelnök. Az Európai Unió állam és kormányfői csütörtökön rendeznek videó konferenciát, hogy megvitassák a koronavírus járvány miatt kialakult válsághelyzet.

Cukorbetegek a legfőképp veszélyeztetettek

A vírus halálos áldozatainak 99%-a előzőleg súlyos beteg volt állapította meg a Nemzeti Egészségügyi Intézet, mely feldolgozta Olaszországban a koronavírus halottainak orvosi adatait.

A Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatásából derült ki, hogy szinte mindegyik halálos áldozat már előzőleg is súlyosan beteg volt. A koronavírus felgyorsította a legyengült szervezet agóniáját. Ezzel is magyarázható, hogy Olaszországban sokkal több a halálos áldozat mint magában Kínában, ahonnan a járvány elindult.

Mindössze 0,8% akinek a halálát egyedül a vírus okozta

A halálos áldozatok csaknem fele (48,5%) három vagy több súlyos betegségben szenvedett mielőtt a koronavírus megtámadta volna a szervezetet.

Milyen súlyos betegségek vezettek elsősorban a vírus halálhoz? Magas vérnyomás, szív és keringési betegségek, cukorbetegség. Ez utóbbi kirívóan magas érték: a halálos áldozatok több mint 35%-a! Azt még senki sem tudja, hogy a magas vérnyomás miért vált ki nagy valószínűséggel halált koronavírus fertőzés esetén. Lehet, hogy ebben az életkor is szerepet játszik hiszen az idős emberek többsége magas vérnyomással küszködik. A magas vérnyomás gyengíti az immunrendszert, amely túlreagálja a koronavírus támadását, és ezzel a beteg halálát okozhatja.

Olaszországban csökken a fertőzések és a halálesetek száma

Második napja megállt a növekedés, és lassú csökkenés kezdődött el  az új megbetegedések számában. Ez némi reményt nyújt arra, hogy enyhül a járvány abban az országban, ahol több halottja volt már eddig is a koronavírusnak mint a járvány kiinduló országában, Kínában.

A főtanácsadó fel akarta áldozni a nyugdíjasokat

Dominic Cummings, aki megnyerte a Brexit népszavazást és a decemberi választást Boris Johnsonnak, februárban kijelentette: ha a korona vírus járványban meghal pár nyugdíjas, hát istenem!

A főtanácsadó azon a véleményen volt, hogy Nagy Britanniában a nyáj immunitás elvet kell követni. Eszerint hagyni kell a járvány elterjedését, mert így kialakul az immunitás a többségben. Közben persze jópáran meghalnak: jórészt nyugdíjasok. Dominic Cummings azon a véleményen volt, hogy fontosabb a gazdasági élet mint a nyugdíjasok sorsa. A Sunday Times megírta mindezt. Boris Johnson emberei perrel fenyegetőznek mondván: a főtanácsadó ezt februárban mondta, de márciusra már megváltozott a véleménye!

Való igaz, hogy Boris Johnson is búcsút vett a nyáj immunitás elmélettől pedig a londoni Sohoban még nem is oly rég színházi előadásokat rendeztek miközben Párizsban vagy New Yorkban már minden rendezvényt betiltottak, ahol sok ember összegyűlhet.

A munkáspárti ellenzék persze lecsapott a hírre: az árnyék egészségügyi miniszter közölte, hogy az emberi élet mindennél fontosabb! A kormánynak ennek szellemében kellene működnie.

Ha késve is, de Boris Johnson szigorú intézkedéseket hozott. Közben azonban rakéta sebességgel ívelt fel a fertőzöttek és a halottak száma: több mint 5000 fertőzött és 243 halott.

Csomagterv a vírus ellen

Sunak pénzügyminiszter közölte: a kormány fizeti azoknak a dolgozóknak a bérét, akiket átmenetileg fölöslegessé nyilvánítottak a korona vírus miatt. Ez nem a teljes bérre vonatkozik, de elérheti annak a 80%-át is.

Ezenkívül 300 milliárd fontos csomaggal próbálják meg kompenzálni a vállalkozásokat a hatalmas veszteségek miatt, melyek a leállás miatt következtek be Nagy Britanniában.

Boris Johnson késlekedése miatt 36 éves mélypontra zuhant a font árfolyama a dollárhoz képest, de Sunak pénzügyminiszter csomagterve miatt kissé javult a helyzet. A miniszterelnök London teljes lezárását fontolgatja, mert a vírus fertőzésnek ez a középpontja Nagy Britanniában.

A titkosszolgálatok is küzdenek a koronavírus ellen

Benjamin Netanjahu miniszterelnök szükségállapotot rendelt el, és ennek következtében Izrael állam titkosszolgálatai is mindent meg kell, hogy tegyenek az állampolgárok védelme érdekében.

A Moszad tesztelő berendezéseket importál a Közel Keletről, ahol nem ismerik el Izraelnek a létét sem, a Shin Bet – a nemzetbiztonsági szolgálat – nyomon követi a vírus gazdákat olyan módszerekkel, melyeket eddig izraeli állampolgárokkal szemben sosem alkalmaztak – írja a Forbes portál.

A szigorúan titkos 81-es alakulat is színre lép

Az izraeli hadsereg egyik legkevésbé ismert egysége a 81-es alakulat, mely a technológiai hadviselés kutatásával van megbízva. Most ők is parancsba kapták Netanjahu miniszterelnöktől: tegyenek meg mindent a koronavírus megállítására! Ennek megfelelően az izraeli hadsereg is közzétette, hogy immár legtitkosabb alakulata is félretett minden mást, és a koronavírus elleni harcra összpontosít. Mit jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy a háztartásokban alkalmazott ventilátorokat átalakítják olyanná, amely már kórházi használatra is megfelel. Arra az esetre kell ez, ha megtelnek a sürgősségi osztályok koronavírusos betegekkel. A 81-es alakulat egy másik egysége azzal foglalkozik, hogy a kórházakban úgy alakítsa ki a légáramlást nehogy a fertőzött osztályról vírusok kerüljenek ki a kórház más részeire. A harmadik csapat új típusú mentőautót tervez, mely megvédi a sofőröket attól, hogy a koronavírusos páciensek megfertőzzék őket. Addig is olyan eljárást alkalmaznak, amely a régi mentőautókat is képessé teszi arra, hogy megvédje a sofőröket, akik kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a járvány csúcspontján. A közeli jövőben 150 mentőautót szerelnek fel ilyen sofőröket védő berendezéssel.

Járvány-szoftverek a kórházaknak

A 81-es alakulat speciális járvány-szoftvereket fejleszt ki a kórházak sürgősségi osztályainak, ahol a koronavírusos pácienseket kezelik. Ezek a szoftverek azonnal felhasználható információkat tartalmaznak a páciensekről, a fertőzés útvonaláról és mindarról, amire szükség lehet a koronavírus elleni harcban a kórházakban. Még sok  más is van a tarsolyunkban – mondta a 81-es alakulat magát megnevezni nem kívánó tisztje az amerikai Forbes portálnak arról, hogy miképp küzdenek a titkosszolgálatok is a koronavírus ellen.

Bizalmat követelve

„Haditervek készítése hétfő reggelre.” – mondja a miniszterelnök. Tessék mondani háború van vagy vírusjárvány? Látja-e, érzi-e  Orbán annak felelősségét, hogy most mi, mind a tízmilliónyian isszuk meg annak a levét, hogy az utóbbi tíz évben haditerveket készített, háborút vívott a civilizált világ ellen ahelyett, hogy a gazdasági konjunktúra hátán – no meg az EU-s pénzek segítségével – az ország jólétének érdekében az egészségügy feneketlen kútjába is tölteni kellett volna legalább annyit, hogy a körülöttünk lévő országokhoz képest ne maradjunk le még inkább?

Tizedik nap. Helyzetelemzés // Day ten. Situation analysis

Tizedik nap. Helyzetelemzés // Day ten. Situation analysis

Közzétette: Orbán Viktor – 2020. március 21., szombat

Kevéssé hihetjük.

Egy felelős államférfi péntek reggelről ugyanaznap estig nem tesz egymásnak teljesen ellentmondó kijelentéseket, vagy ha mégis, akkor odaáll és elnézést kér tízmilliónktól. Talán elvárható lenne, hogy  ismerje Illyés Gyula örökbecsűjét: „Mert növeli, ki elfödi a bajt

Visszamutogatni sincsen erkölcsi alapja – igaz ez sosem hozza zavarba – hiszen az eltelt harminc év egyetlen átfogó egészségügyi reformját pusztán hatalom megszerzésének eszközeként ő akadályozta meg!  Igen, határozottan állítható,

ha csak a fele megvalósul a Molnár Lajos féle egészségügyi reformoknak, akkor most nem kellene a miniszterelnöknek pánikolni és hazudozni

mert tudja a mi egészségügyünk még a hétköznapi problémák megoldására sem alkalmas nemhogy egy katasztrófahelyzet elfogadható menedzselésére. Mindannyian jobban jártunk volna, ha csak a kerítést bontja le a Kossuth téren és nem „300 forintos” őrületbe viszi az országot!

Nem az a jó főnök, még vezérlőtábornok sem, aki „mindent” tud, hanem az, ki képes maga köré gyűjteni olyanokat, akik saját szakmájukat a legmagasabb szinten gyakorolják.

Nálunk az egészségügyben illetékes minisztérium és a tisztiorvosi szolgálat vezetője is akkor teszi a köz számára a leghasznosabbat, ha csupán imádkozik és semmi egyebet nem tesz. Azzal ha nem is használ, de legalább nem árt.

Az Operatív Törzset sem belügyérekkel és katonákkal kell feltölteni hanem  szakemberekkel!

Ha így lenne, az országban nem a hadsereg masírozna fel s alá és nem azzal etetné a  jónépet, hogy a nyugalom biztosítása miatt van szükség a Hősök terén a harckocsikra és városszerte a járőröző géppisztolyosokra akik minden jóérzésű embert inkább felizgatnak és elbizonytalanítanak, mint megnyugtatnak.

Vagy a 140 állami cég katonai felügyeletére mi szükség? Inkább fenyegetés mintsem segítség, főleg, mert sem alkotmányos, sem jogi felhatalmazásuk nincsen – szakértelemről nem is beszélve.

Hetek óta számos hozzáértő szakember minden létező fórumon elmondta mit kellene tenni, de csak ellenzéki károgásnak minősíttette félszáz központilag irányított orgánumában ahelyett, hogy aztán kapkodva, jelentős fáziskéséssel  a háttérben titokban tűzoltást végeztessen nacsalnyíkjaival!

Ugye közhely, ha azt írom nincsen kormánypárti vagy ellenzéki vírus!

Haditerv gyártás és tűzoltás folyik még most is ahelyett, hogy a máshol hatékonynak bizonyult nagy számú teszteléssel vennék elejét a tömeges járvány kialakulásának.

Ezek után előjönni a vészhelyzet idejének meghosszabbítása mellett annak teljhatalommal való megszavazással, a pofátlanságnak is a csimborasszója!

Nem a korlátlan hatalom az orvosság hanem a hatékony intézkedések sorozata

Az ellenzéktől a kialakult helyzetben jogosan önmérsékletet kért, de azt nem várhatja, hogy Bólogató Jánosként befogják a szájukat, azt igen, hogy csak építő jellegű kritikával illessék. (Megjegyzem ebben a helyzetben talán el lehetett volna igazítani Gulyás miniszter urat, vagy a Jobbik jobbszárnyától (aki ma inkább a Mi Hazánk rasszistáival értékazonos) igazolt Kocsis Máté kicsit sem urat.)

Ha az ellenzék megszavazná a T/9790 törvényjavaslatot az a Fidesz számára olyan helyzetet teremtene amikor kénye-kedve szerint visszaélhetne a vészhelyzet  meghosszabbításának és kiterjesztésének felhatalmazásával.

Vajon létezik olyan indok amely alá tudja támasztani akár – vészhelyzet idején is – miért kell törvények fölé helyezni egy végrehajtó hatalmat, amely tíz éve nap mint nap visszaél kétharmados többségével?

Vagy miért kell a médiumok egyébként is fenyegetett, nyomás alatt tartott véleménynyilvánítási jogát korlátozni? A rémhírterjesztőket, a fake news-t gyártókat eddig is felelősségre lehetett volna vonni, igaz akkor a Fidesz, alias kormány által pénzelt médiumoknál dolgozó tollnokokkal lenne tele a börtönök színjátszó csoportja! Különben sem csak a megmaradt nem kormánypárti médiáról van szó, hanem a hatalmat buzgón kiszolgálókról is. Ott az önálló gondolatot pozíciójukat féltő, megfelelési kényszertől dús javakban „vergődő” káderek egymást felülmúló gyilkos cenzúrája fojtja meg!

Végezetül visszatérnék az erőszakszervezetek a mostaninál is nagyobb mértékű felhatalmazásának igényére. Ez semmi mást nem mutat, mint annak a beismerését, hogy az egészségügy összeomlásától joggal félő kormány hatalma biztosítása érdekében előre legalizálni akarja haditervekben már megfogalmazott lépéseit.

Az már csak bónusz, hogy mindezt egy előre aláírt, de kitöltetlen csekken szeretnék az ellenzékkel szentesíttetni. Demokráciában nincs és nem is lehet olyan hatalom amely erre igényt tarthat! Nem kellene az Alkotmánybíróságra ellensúlyként hivatkozni, mert ott is csak a Fideszhez hűségesküvel kötődő alattvalók szolgálnak.

Idézem a pénteken este benyújtott törvénytervezet néhány mondatát:

„Figyelemmel a helyzet rendkívüliségére és a szükséges intézkedések előre nem látható voltára, a javaslat nem határozza meg taxatívan azon intézkedéstétel és normaalkotás körét, amelyet a Kormány gyakorolhat.

A felhatalmazás tárgyi és időbeli kereteinek meghatározásakor a javaslat figyelemmel van arra, hogy a Kormány intézkedéseit, illetve vonatkozó normáit több kormányrendelet tartalmazza, ezért a hatály-meghosszabbítással érintett kormányrendeletek körét a szabályozási tárgykörük szerint is és nem kizárólag merev hivatkozás útján állapítja meg. Lényeges, hogy ez a felhatalmazás a Kormány jövőben meghozandó intézkedéseire is vonatkozik.”

A fenti idézeteket akkor sem szavazhatja meg egy demokrata, ha a Kormány iránt teljes bizalommal van, ha tudja, hogy egy konszenzussal született Alkotmány mindenki számára szent és sérthetetlen! Csakhogy nálunk egy vonaton megfogant Alaptörvény van nem Alkotmány! Konszenzusról meg ez a kormánypárt még nem is hallott. Ráadásként, a tíz év alatt a maguk által megfogalmazott Alaptörvényt sem vésték kőbe, ha szükségesnek ítélték egyszerűen módosították, átírták anélkül, hogy bárki véleményét meghallgatták volna.

Felelős vezetőként bizalmunkat elnyerni kellene nem pedig megkövetelni!

Főleg annak nem aki azt állítja magáról még sosem hazudott, viszont tíz éve bizonyítja, hogy igazat mondani meg nem szokott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK