Az Európai Mobilitási Hét idén is megmozgatta egész Európát, közel 2500 önkormányzat csatlakozott a kontinens legnagyobb környezetvédelmi-közlekedési kampányához. Magyarország ezúttal tényleg jól teljesített.
Hazánk ugyanis ötven ország versenyében – Ausztria és Spanyolország mögött – a harmadik helyen végzett a több mint 200 csatlakozott településsel – írja a felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye.
Az idén szeptember 16. és 22. Között rendezték meg az európai akciósorozatot.
A 2002 óta minden szeptemberben megrendezett Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap egyre több emberhez juttatja el a környezetbarát közlekedés üzenetét. A programsorozat célja, hogy az önkormányzatokat fenntartható közlekedési intézkedések bevezetésére, a lakosságot pedig az autózás helyett a közösségi közlekedési eszközök használatára, kerékpározásra, gyaloglásra ösztönözze.
Magyarország legnagyobb mobilitási heti rendezvényére, a fővárosi Autómentes Hétvégére közel 250 ezer látogató érkezett.
A magyarországi önkormányzatok közül 169 Autómentes Napot is rendezett, azaz egy napra a közforgalom elől lezártak egy-egy forgalmasabb utat, teret engedve a gyalogosoknak, bicikliseknek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 70 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá a települések programjaihoz – írja a tárca közleménye.
Egyes körökben több mint divatos nyíltan vagy burkoltan támadni a civil szervezeteket, ilyen meg olyan bérenceknek kikiáltva őket. Ezek a sokat szidott civilek most éppen egy izgalmas projekttel az iskolások szemlélet igyekeznek formálni, komoly társadalmi hasznot hajtva projektjükkel.
Tudjuk, a felnövekvő generáció szemlélete fogja meghatározni a jövőnket – éppen ezért kiemelten fontos arra nevelni őket, hogy tartsák becsben mindazt, amit a Föld kínál. Ezt szem előtt tartva kezdeményezett együttműködést a fenntartható erőforrás-gazdálkodás oktatásának előmozdítása érdekében – a húsz éve, s ma már húsz közép-kelet-európai országban működő – CEEweb a biodiverzitásért civil szervezet egy visegrádi projekt és egy szélesebb körű európai kampány keretein belül partnereivel, a lengyel IGO, a szlovák SCCD és a cseh Glopolis civil szervezetekkel. Olyan oktatási anyagot készítettek, amely a visegrádi országok autógyártásán és autóhasználatán keresztül mutatja be a környezetre és más emberekre gyakorolt hatását.
Miért pont az autóipar?
Az autóipar kiválóan alkalmas megfogni a gyerekek figyelmét, ráadásul a Visegrádi országokban nagyon fontos gazdasági szerepet is játszik, hiszen 2015-ben a globálisan gyártott autók közel 5% -át, az EU-ban gyártott gépkocsiknak pedig a 18% -át e négy országban működő 30 autógyárban állították elő. Emellett egy annyira széleskörű beszállítóipar is kiépült, amely több munkahelyet teremt, mint maguk a gyárak. Az autógyártás kulcsfontosságúvá vált a régió gazdasági teljesítménye és foglalkoztatása szempontjából, és a V4 országok jövőbeni gazdasági fejlődése szorosan kapcsolódik az alágazat teljesítményéhez.
A gazdasági jelentősége mellett azonban
az autógyártásnak és autóhasználatnak számos egyéb hatása is van,
amelyek nem csak helyben, hanem globálisan is jelentkeznek – olvasható a civilek közleményében. Ami a negatívakat illeti: a felhasznált nyersanyagokat ki kell termelni, a társadalmi feszültségek mellett a nyersanyag-feldolgozás során jelentkező szennyezés társadalmi problémákhoz vezet, s nem csak magának az autóhasználatnak van számtalan káros – például környezetszennyező – hatása, de a ronccsá vált járművek is, h nem kezelik azokat megfelelően. És akkor még nem beszéltünk a klímaváltozásról.
A szemléletformálás
Ezen hatások és kapcsolatok sokszor közvetettek és borzasztó sokrétűek, amelyekről nekünk autóhasználóknak sincsenek világos fogalmaink.
A visegrádi együttműködés célja
ezen hatások feltérképezése és bemutatása egy oktatási anyagban, amely a 11-16 éves korosztály elérésére ad hasznos segítséget a tanároknak. A kidolgozott feladatok szerepjátékokkal, interaktív feladatokkal, videók és elektronikus anyagok, mint például interaktív térkép felhasználásával teszik érdekessé és befogadhatóvá ezeket az ismereteket. A hagyományos oktatási kereteken túl egy, a témát feldolgozó szabadulós játék is színesebbé teszi a repertoárt, amelyet a tanárok egy műhelymunka keretein belül maguk is kipróbálhatnak.
A német autóipar jövőjét szabályoztatná az SPD vezetője. Martin Schulz a környezetvédelmi előírások szigorítása mellett kötelező európai kvótát vezettetne be az elektromos autókra.
Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokra azt javasolja, hogy vezessenek be Európában kötelező kvótát az elektromos autókra, arról azonban nem nyilatkozott, hogy meddig és mekkora arányt kellene elérniük az elektromos járműveknek a kontinensen. A javaslat része a német autóipar jövőjére vonatkozóan kidolgozott Schulz-féle ötpontos intézkedési tervnek, amelyről a Süddeutsche Zeitung számolt be pénteken.
A kancellárjelölt javaslatában világosabb szabályozást követel az autóiparban, valamint
szigorúbb következményeket arra az esetre, ha egy gyártó megszegi a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó határértékeket.
Schulz szerint nagyobb nyomást kell gyakorolni az iparágra, ezért szeptemberre újabb dízelcsúcs összehívását sürgeti, amelyen mérlegre kellene tenni az eddigi eredményeket. Ha ezek nem elégségesek, akkor a hardverfrissítést, azaz a technikai átalakítást is napirendre kell venni, természetesen a gyártók költségére.
A javaslatban az is olvasható, hogy
a német autóiparnak előrébb kell lépnie az elektromosautó-gyártásban,
ehhez pedig egyebek mellett létre kellene hoznia Németországnak saját gyárat az e-járművekhez szükséges akkumulátorok előállításához.
Angel Merkel német kancellár még nem alkotott véleményt a kvóta kérdésében – mondta pénteken egyik szóvivője.
A kancellár nem zárkózik el egyetlen olyan ötlettől sem, amely segíti az e-járművek terjedését.
Berlinben múlt héten rendezték a dízelcsúcsot, amelyen az iparág képviselői, tartományi miniszterelnökök és a szövetségi kormány abban állapodtak meg, hogy a gyártók több, mint ötmillió Euro-5 és Euro-6 normás dízelautó szoftverfrissítését végzik el önként és ingyen, így átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet az érintett járművek nitrogén-oxid kibocsátása. Az autók hardverfrissítését azonban elutasította a szakma.
Augusztus 2-a negatív mérföldkő volt 2017-ben: ekkorra esett a túlfogyasztás világnapja, az a nap, amikorra az emberiség elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Azóta az ökoszisztéma rovására megy a fogyasztásunk. Az idén minden eddiginél korábbra esett ez a fordulópont. Magyarországnak sincs mire büszkének lennie.
Forrás: Pixabay
Tavaly a túlfogyasztás világnapja augusztus 8-án jött el, 1997-ben még csak szeptember végére esett. Sőt, 1970-ben egészen december 23-áig sikerült húzni, vagyis akkor közel optimális volt természeti erőforrásaink felhasználásának mértéke – írja az ökológiai lábnyom mérését kezdeményező nemzetközi szervezet, a Global Footprint Network közleménye.
Jelenleg azonban több szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, és nagyobb mértékben halászunk és írtjuk ki erdeinket, mint ahogyan azok képesek lennének újratermelődni
– erre már a WWF (World Wide Fund for Nature) Magyarország közleménye emlékeztet.
Egyre félreérthetetlenebbül látszik: nagyon nagy az ára annak, hogy az emberiség az ökoszisztéma által előállított erőforrások 1,7-szeresét használja fel. Elég a szárazságokra, az erdők pusztulására, a friss víz hiányára, a talajszennyezésre, a biológiai sokféleség megdöbbentő mértékű csökkenésére, a széndioxid kibocsátásra gondolnunk.
A mellékelt két térkép mutatja, hogyan változott a kép 1961 és 2012 között. A piros különböző árnyalatai azt mutatják, mennyivel lépi túl az adott ország fogyasztása a biokapacitását; a zöld árnyalatok pedig ennek az ellenkezőjét.
Országok rangsora
A fogyasztás mértéke országonként eltérő: ha például a világ lakossága úgy élne, mint ahogy azt Ausztráliában teszik 2017-ben, akkor 5,4 Földre lenne szükségünk, az Egyesült Államok lakosainak életmódjával pedig 4,8 földnyi erőforrást használnánk fel egy év leforgása során. A rekorder Luxemburgban ez a szám: 9,1. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán.
Magyarország is jóval túllépi az ideális mértéket, hiszen ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor közel kettő (1,92) Földre lenne szükségünk.
Ám nincs minden veszve – ha évente csak 4,5 nappal sikerülne kitolni ezt a fordulónapot, 2050-re el lehetne érni egy teljes egyensúlyt. Ehhez persze komoly erőfeszítések is kellenek, az eszközök már ma is a rendelkezésünkre állnak. Például
a globális ökológiai lábnyom szénkomponensének felére mérséklésével pedig 89-et.
Biztató jelek
Ugyanakkor vannak biztató jelek: például az Egyesült Államokban az egy főre jutó ökológiai lábnyom a 2005-ös csúcsról közel 20 százalékkal visszaesett 2013-ra (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat), elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásának köszönhetően. Mindezt úgy, hogy eközben a GDP mintegy 20 százalékkal nőtt.
A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60%-át egyébként az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki.
Emellett jelentős összetevő a mezőgazdaság is, de a lábnyomunk részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat, vagy a városok, utak, repülőterek.
Forrás: Pixabay
És annak ellenére, hogy a Trump-kormány visszavonulót fújt a klímavédelmi vállalásokban, sok amerikai állam és város, továbbá vállalat megduplázta a vállalásait. Emellett a világ jelenlegi legnagyobb ökológiai lábnyomát hagyó Kína legutóbbi ötéves tervében egyértelműen kiállt egy ökológiai társadalom kiépítése mellett. Skócia, Costa Rica és Nicaragua is kiváló példái azoknak az országoknak, amelyek gyorsan csökkentik a szénalapú energiafüggőségeket.
És Ön?
Jók az ilyen felmérések, képet kaphatunk a globális helyzetről, ám igazán az képes közel hozni hozzánk az általános nagy problémákat, ha magunk is megtaláljuk benne a helyünket. Nos, mindenkinek lehetősége van arra, hogy lemérje a saját ökológiai lábnyomát. Ha erre a linkre kattint, akkor Ön is megteheti azt, miként tette már több millió embertársunk.
Egy gyógyíthatatlan növénybetegség, a Xylella fastidiosa baktérium által megtámadott évezredes dél-olaszországi olajfák megmentésére kezdett kampányt Helen Mirren Oscar-díjas brit színésznő.
A 74 éves sztár arra akarja rávenni kollégáit, hogy fogadjanak örökbe egy-egy történelmi olajfát és támogassák megmentésüket. Ezért ő maga is elment a a járvány által leginkább érintett Salentói-félszigetre, ahol birtoka is van. Azt mondta:
„Hihetetlen, hogy ezeket az olajfákat még Vergilius, a költő is látta, sőt valószínűleg Augustus császár is. Szörnyű tragédiáról van szó, és fontos, hogy egész Európában úgy lássák ezeket a fákat, ahogy most én látom őket”
A színésznő felszólította az Európai Uniót, hogy vonja vissza a kipusztult vagy elővigyázatosságból kiirtott salentói olívaligetek újratelepítésére vonatkozó tilalmat, hogy a félsziget a jövőben is az olajfák birodalma maradhasson.
Forrás: Pixabay
Az olajfákat megtámadó baktériumnak
egyelőre nincs ellenszere.
A fertőzés a szúró-szívó rovarok, például kabócák, szúnyogok révén terjed. Ezeken keresztül jut fel a fák koronájába vagy kisebb növényekre, amelyek hamar kiszáradnak és megfertőzik a körülöttük lévőket is.
Az Európai Unión belüli első fertőzéseket a dél-olaszországi Puglia tartományból jelezték 2013 októberében,
a kórnak csak tavaly egymillió olajfa esett áldozatul Olaszországban.
A baktériumot időközben Spanyolországban és Franciaországban is észlelték.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
