kormány Archives Page 20 of 24 › Független Hírügynökség

Megalakult az új izlandi kormány

FüHü

-

2017-11-30

A Baloldali-Zöld Mozgalom, a konzervatív Függetlenségi Párt és a centrumot képviselő Haladó Párt bejelentette hármas kormánykoalíciójának megalakulását. Az új kormányfő az egyik legnépszerűbb politikus, Katrín Jakobsdóttir, a Baloldali-Zöld Mozgalom vezetője.

A három párt háromhetes tárgyalásokat követően állapodott meg az Izlandon példa nélkülinek számító kormánykoalíció megalakításáról.

„Eltartott egy ideig, míg megalakítottuk ezt a kormányt. Mindig is szem előtt tartottuk az együttműködés fontosságát,

szeretnénk áthidalni a különböző pártok közti szakadékot

és sokféleképpen együttműködni az ellenzékkel” – mondta Jakobsdóttir, aki amúgy az ország egyik legnépszerűbb politikusa, korábban oktatási miniszter volt. A pártvezetők a közös sajtótájékoztatón a legfőbb célkitűzések között a gazdasági és politikai stabilitás biztosítását és az egészségügyi rendszer javítását említették.

Az új koalíció szűk többséggel, 33 hellyel rendelkezik a 63 fős törvényhozásban. A korábbi beszámolók 35 mandátumról szóltak, ám utólag kiderült, hogy a Baloldali-Zöld Mozgalom két tagja nem támogatta az új koalíciót.

Izlandon október 28-án,

egy éven belül másodszor tartottak előrehozott választásokat

azután, hogy Bjarni Benediktsson korábbi miniszterelnöknek szeptemberben le kellett mondania, mert a Fényes Jövő nevű párt kilépett a koalícióból. Kiderült ugyanis, hogy a kormányfő apja levélben arra kérte a hatóságokat, töröljék a bűnügyi nyilvántartásból egy barátját, akit 2004-ben elítéltek, mert 12 éven át rendszeresen megerőszakolta mostohalányát.

Az izlandi jog lehetőséget ad arra, hogy az elítéltek tiszta lappal indulhassanak, ha hárman kérvényezik azt. A Fényes Jövő azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök pártjához tartozó igazságügyi tárca megpróbálta eltitkolni az ügyet.

A Momentum már nem zárja ki, hogy másokkal is tárgyaljon

FüHü

-

2017-11-29

0

A Momentum már nem zárja ki, hogy másokkal is tárgyaljon

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke szerint pártja adott esetben bárkivel tárgyalna. A Momentum elnöke, az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt is elmondta, hogy 2010-ben még a Fideszre szavazott, ám csalódott a pártban, mert a számára fontos arcok – Pokorni, Navracsics, Áder – eltűntek onnan.

Mindezt nagyjából eddig is tudni lehetett a Fegyőrnek is „becézett” Fekete-Győrről, ám az a Momentumosok eddig nyilatkozatainak a tükrében mindenképpen új momentumnak számít, hogy a párt elnöke a korábbiaknál engedékenyebb hangot ütött meg, vagyis,

nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a helyzet úgy adódik, tárgyaljanak más pártokkal.

Nemrégiben Vona Gábor, a Jobbik elnöke arról beszélt, hogy csak a XXI. század pártjaival tartja elképzelhetőnek az együttműködést, ám szóba jöhető partnerként mindössze két pártot, az LMP-t és a Momentumot nevezte meg.

A Momentum eddig minden, együttműködésre utaló kérdésre nemmel válaszolt.

Rendre azt mondták, hogy nem fognak össze senkivel, mind a 106 választókerületben önállóan indulnak. Amiből az elemzők – lévén, hogy a Momentum támogatottsága jelenleg meglehetősen alacsony – arra következtettek, hogy Fekete-Győrék 2018-ban azért nem Orbánék leváltását tűzték ki célul, mert nem kívánnak egy esetlegesen győztes ellenzéki választási szövetséghez a kispadról asszisztálni.

Fekete-Győrék inkább arra gyúrnak, hogy hogy 2018-ban bejussanak a parlamentbe, majd újabb négy év elteltével, 2022-ben, reményeik szerint alaposan megerősödve, nagyobb szeletet kérjenek az akkor a mostaninál nagyobb eséllyel győztes ellenzéki összefogás közös tortájából.

Gyurcsány nem lesz kormánytag

FüHü

-

2017-11-29

0

A ma reggeli Népszavában Gyurcsány Ferenc arról beszél, hogy amennyiben 2018-ban győzne az ellenzék, nem kíván kormánytag lenni. A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke ezt azzal indokolta, hogy nem szeretné egy leendő kormány dolgát a személyével terhelni.

Abban az esetben, amennyiben a jelenlegi ellenzék továbbra is ellenzékben marad, Gyurcsány frakcióvezetőként folytatná.

Mindezeket már többször elmondta a DK elnöke, ám rendre felbukkannak olyan híresztelések, hogy az MSZP és a DK erőviszonyainak – utóbbiak javára – történő megváltozásával

megnőtt Gyurcsány pártjának az étvágya, és maga a pártvezető is nagyobb szeletet szeretne a tortából, mint akár egy évvel korábban.

Hogy ezek a híresztelések honnan jönnek, azt nem tudni. Nem kizárt, hogy az ellenzénki oldal valamelyik politikusa kavar, de valószínűbb, hogy a kormányoldalhoz közeli személyek igyekeznek a mostaninál is több feszültséget kelteni az ellenzéki pártok között.

Nemzeti konzultáció, vagy nemzeti átverés?

Föld S. Péter

-

2017-11-26

0

Nemzeti konzultáció, vagy nemzeti átverés?

Sok a bizonytalanság a legújabb, ötödik nemzeti konzultáció körül. Zajlik a számháború, a kormány 1,7 millió, majd 1,9 millió visszaküldött konzultációs levélről beszél, az ellenzék szerint mindez parasztvakítás, mert valójában jóval kevesebben válaszoltak a kormány által feltett kérdésekre.

A Független Hírügynökség több alkalommal írt a legújabb nemzeti konzultációt övező vitákról és bizonytalanságokról. A legfrissebb hírek szerint a kormány beperli, Hadházy Ákost, amiért az LMP társelnöke azt állította:

a kormány trükközik a számokkal, kozmetikázza a visszaküldött levelekkel kapcsolatos adatokat,

és valójában sokkal kevesebben válaszoltak, mint azt a hivatalos közlésekben állítják.

Bármi is legyen az igazság, tény, hogy a kormány 2010 óta meglehetősen költséges nemzeti konzultációkkal bombázza a közvéleményt. Nemcsak a levelek nyomtatásáért és kiszállításáért kellett fizetni, de az ezeket népszerűsítő kísérő kampányok is milliárdokba kerültek. A kormány a nemzeti konzultációk ellenzőinek rendre azzal vág vissza, hogy meg akarják akadályozni, hogy a magyar emberek elmondhassák a véleményüket.

Mint ismeretes, a mostani konzultációs levelek visszaküldési határidejét december elsejéig meghosszabbították, Józan paraszti ésszel azt gondolnánk, azért, mert nem volt elég nagy az érdeklődés, ám a kormány szerint ennek épp az ellenkezőjéről van szó: érvelésük szerint soha még ennyien nem küldték vissza a konzultációs leveleket, és a határidő meghosszabbításával éppen azt akarják elérni, hogy aki eddig nem tette meg, az is elmondhassa a véleményét.

Itt kell megemlítenünk, hogy míg 2010 óra öt nemzeti konzultáció is volt Magyarországon, addig

népszavazást mindössze egyetlen esetben sikerült tető alá hozni.

(Ez volt a 2016. október 2-i, a kormány által kezdeményezett kvótaellenes népszavazás, amely egyébként a kormánytöbbség által korábban a népszavazások korlátozása érdekében megszigorított szabályok miatt érvénytelen lett.)

Az összes többi népszavazási kezdeményezés már vagy az elején elbukott, vagy a kormány visszatáncolásával (vasárnapi boltzár) okafogyottá vált.

Az alábbiakban röviden áttekintjük, hogy 2010 óta mely témákban, és hogyan konzultált a lakossággal a kormány

A második Orbán-kormány először az új alkotmányról kérdezte meg az embereket. Ez a kérdéssor 2011-ben került kipostázásra, és 12 kérdésből állt. (A mintegy 2,8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza, a hivatalos közlés szerint csak az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került, melyet a Fidesz állítása szerint a párt fizetett.)

Még szinte össze sem számolták a beérkezett leveleket, máris újabb nemzeti konzultációnak örülhettek az országlakók. A 2011. május 1-jén indult szociális konzultáció 10 kérdésből álló kérdőívét a kormány tájékoztatása szerint 1 millió 140 ezren küldték vissza.

2012-ben a gazdaságról konzultált a polgárokkal a kormány. A rekordhosszúságú, 16 kérdést tartalmazó kérdőíveket 2012 májusában küldték ki, és ezek közül 699 ezer érkezett vissza az augusztus 20-i határidőig.

Ezt követően három évig csend honolt a nemzeti konzultációs fronton. 2015-ben aztán a bevándorlásról és a terrorizmusról kérdezték az emberek véleményét. A kék plakátos kampánnyal megtámogatott nemzeti konzultációs leveleket a nagyjából 8 millió válaszadásra jogosult közül 1 000 254-en küldték vissza, 57 973-an pedig elektronikusan töltötték ki. A megszólított magyar polgároknak 12 kérdésre kellett válaszolniuk és a visszaküldők döntő többsége – akárcsak az előző alkalmakkor – a kormány elvárásai szerint válaszolt.

Így fordultunk rá 2017-re, amikor – a korábbi nemzeti konzultációktól eltérően – a Soros-tervvel kapcsolatban feltett kérdések mindegyikéhez külön indoklást is fűzött a kormány. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a választópolgárok nagyobb rálátást kapjanak Soros György tevékenységéről, kijelentéseiről, a migrációt illető terveiről.

Nemzeti konzultáció: fejezzék abba!

FüHü

-

2017-11-24

0

Nagyvonalú és mind részleteiben, mind pedig összességében igen előremutató felajánlást tesz a Független Hírügynökség szerkesztősége. Tudjuk, hogy a nemzeti konzultáció nem csupán sikeres, de az ország jelene, valamint jövője szempontjából is létfontosságú.

Postahivatal, valahol Magyarországon. Sorukra váró polgárok, akik mind a nemzeti konzultációt szeretnék visszaküldeni.

Tudjuk, hogy a magyar emberek – különösen így karácsony közeledtével -, másra sem gondolnak egész nap, minthogy minél gyorsabban és eredményesebben visszaküldhessék a nemzeti konzultációs leveleket. Ezért vannak hosszú sorok a postán, a kórházi várókban, és mindenütt, ahol az embereknek módjuk van Soros György terveiről eszmét cserélni

Tudunk mindent, és a magunk szerény módján szeretnénk osztozni az össznemzeti örömben és egyúttal elősegíteni, hogy még az eddigieknél is sikeresebb legyen az, ami a kormány szerint már most is sikeresebb, mint bármi, ami valaha volt ebben a kis országban.

Ennek érdekében vállaljuk, hogy minden nap több cikkben is foglalkozunk a nemzeti konzultációval. Leírjuk, ha kell százszor, hogy nemzeti konzultáció nélkül már régóta nem lenne Magyarország, nem elhallgatva azt a tényt sem, hogy a nemzet még sohasem volt ennyire egységes, mint most.

Amennyiben igény van rá, követeljük, hogy a nemzeti konzultációt nyilvánítsák hungarikummá. és legyen a világörökség része.

Annyi cikket írunk erről, amennyit csak lehet. Sőt, ígérjük, még annál is többet. Nem ismerünk lehetetlent, s másokkal ellentétben nem fogunk akadékoskodni. Nem kérdezzük meg, hogy mennyibe kerül ez a magyar adófizetőknek, mint ahogyan a Naptól sem kérdezi senki, hogy mennyiért adja a fényt és a meleget.

Megírjuk, hogy minden nagyon jó. Cserébe csupán egyetlen dolgot kérünk a derék uraktól, akik ezt az egészet kitalálták: fejezzék már abba! Mert ez így valóságnak siralmas, viccnek pedig túlságosan durva.

A nő, aki egyszer még nagyon fogja szégyellni magát

Blogolda

Föld S. Péter

-

2017-11-22

3

A nő, aki egyszer még nagyon fogja szégyellni magát

Lesz még idő, amikor majd nem az lesz, ami most van, hanem, valami egészen más. És akkor ez a nő, aki már a képen sem látszik felhőtlenül boldognak, előáll a történetével.

Elmondja, hogy fiatal volt, kellett a pénz.

Nem tehetett mást, parancsra tette. Megmondták neki, hogy mit mondjon.

Ha nem ő mondja, mondja helyette más. És mi még mindig jobban jártunk, hogy ő mondta, mert mások még nála is rosszabbul mondták volna.

Értsük meg a helyzetét, mondja majd ez a nő, aki egyszer még nagyon fogja szégyellni magát. Kiadásai vannak, költségei. És a megélhetés is egyre drágább. Menjünk csak ki a piacra, nézzük meg, hogy mennyibe kerül egy tojás.

Számtalan magyarázata lesz, mentsége egy se.

Nem lesz egyedül a történetével ez a nő, aki, ha majd egyszer nem az lesz, ami most van, nagyon fogja szégyellni magát. Sorra jönnek majd elő a megvezetettek, akik igyekeznek elhitetni magukkal, hogy jó ügyet szolgálnak. És persze azok is, akik sajnálják a történteket, és megpróbálják jóvátenni

És akkor mi, akiknek nincs okunk arra, hogy szégyelljük magunkat, legföljebb magunk előtt, amiért nem voltunk elég hangosak és érthetők, és nem mondtuk el elégszer, amit állandóan mondanunk kellett volna, nem mondunk majd semmit. Mert mit is mondhatnánk, egy olyan korról, amikor cserben hagytak bennünket a szavak.

Muszáj nekünk mindig legyőznünk valakit?

Blogolda

Föld S. Péter

-

2017-11-14

0

Muszáj nekünk mindig legyőznünk valakit?

Orbán Viktor azt mondta vasárnap, a Fidesz kongresszusán, hogy le fogjuk győzni a nyugatot és a globális elitet. Bármit is jelentsen ez utóbbi.

Miért kell legyőznünk a nyugatot? Vagy, teszem azt, bárkit?

Luxemburgot kellett volna legyőzni a futballpályán, vagy Andorrát. A luxemburgi válogatott fennállása óta összesen négy ország nemzeti tizenegyét győzte le, Andorra ötöt. Nem is oly rég még nyolc gólt rúgtunk a luxemburgiaknak, Nyilasi Tibor egymaga ötöt jegyzett.

Igaz, akkor még nem volt ennyi stadion. Volt viszont számtalan grund, és a magyar játékosok közül többen is a világ legjobbjai között voltak

A nyugat nem futballcsapat, nem legyőznünk kell, hanem együttműködni vele. Mi több: a részévé válni. Mert ennyi zavaros évszázad után el kellene már döntenie ennek a szerencsétlen kompországnak, hogy hova köti ki viharvert ladikját.

Nem a gyűlöletben kellene többnek lenni másoknál, hanem teljesítményben. Mert amíg a teljesítményünk elmarad másokétól, addig szomorú ugyan, de nem igazságtalan, hogy a magyar munkabér negyede, hatoda a nyugat-európainak. Nem igazságtalanság ez, hanem szomorú realitás. Az lenne igazságtalan, ha a gazdaságban is ugyanaz menne, mint a futballban: hogy teljesítmény nélkül is lehet érvényesülni. Vagyis az, ha a béreket nem a teljesítmény árazná be, hanem az, hogy ki tud magáról nagyobbat lódítani.

Nem a nyugatot kellene legyőzni, hanem saját magunkat. Nem Sorossal és a „brüsszeli bürokratákkal” kellene hadakoznunk, hanem saját démonainkkal, rossz beidegződéseinkkel.

Nem támad minket senki, tehát senki ellen nem kell győznünk. Ha pénzt kapunk a „brüsszeli bürokratáktól”, akkor azt tisztelettel meg kell köszönni, és tisztességesen fel kell használni.

Lehetőleg úgy, hogy minél kevesebb lopódjék el belőle. Mert ne legyenek illúzióink: nem csak Magyarországra jellemző, hogy ahol pénz van, vagyonok vannak, ott lopás is előadódik. De vannak helyek, ahol a lopást nem sikeres vállalkozásnak mondják, és a bűnt nem pártolják, hanem büntetik.

Demokráciának hívják ezeket az országokat. Miután győztünk a saját démonaink ellen, és abbahagytuk a fantomokkal való hadakozást, gondolkodjunk el azon, hogy milyen lenne közéjük tartozni.

Tíz éve történt – Gyurcsány nem tart a magyar munkaerőpiacot elözönlő románoktól

FüHü

-

2017-11-14

0

Tíz éve történt – Gyurcsány nem tart a magyar munkaerőpiacot elözönlő románoktól

2007. november 14-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy Gyurcsány Ferenc közölte: nem tart attól, hogy a magyar munkaerőpiac januári teljes megnyitása után nagyszámú román munkavállaló érkezne Magyarországra. A miniszterelnök erről a közös kormányülést követő sajtótájékoztatón beszélt.

Gyurcsány kifejtette: a csatlakozást követően tíz százalékkal csökkent a munkavállalási engedélyt igénylő román és bolgár állampolgárok száma. Tájékoztatása szerint míg 2006-ban összesen 28 ezer engedélyt állítottak ki a magyar hatóságok, 2007-ben ez a szám húszezerre esett vissza. A miniszterelnök kijelentette: Magyarország nem tart egy emigrációs hullámtól.

A magyar munkaerőpiac teljes nyitásáról a szerdai közös magyar-román kormányülésen döntöttek, Nagyszebenben. Román állampolgár eddig 254 szakmában vállalhatott akadálytalanul munkát Magyarországon.

Gyűjti az aláírásokat, de most még nem küldené el Orbánékat a Momentum

Föld S. Péter

-

2017-11-12

0

Gyűjti az aláírásokat, de most még nem küldené el Orbánékat a Momentum

„A népszavazás, illetve annak időpontja csak másodlagos; a legfontosabb az aláírásgyűjtés. Egy hónapokig tartó és sikeres akció ugyanis meghátrálásra kényszeríti a kormányt.” Ezt nyilatkozta Papp Gergő, a párt kommunikációs igazgatója a Magyar Nemzetnek.

A Momentum, amely a budapesti olimpia-rendezésről szóló népszavazással robbant be a köztudatba és került fel a politikai térképre, azóta nem tudott igazán nagyot dobni. Akkor a demokratikus ellenzéki pártok segítették az aláírásgyűjtést, a Momentum azonban azóta többször is nehéz helyzetbe azokat, akik abban bíztak, hogy Fekete-Győr Andrásékkal erősödött a demokratikus ellenzéki oldal. A Momentum nyilatkozói ugyanis rendre megerősítik, hogy senkivel sem kívánnak együttműködni, és egyedül kívánnak indulni a 2018-as választáson.

Amennyiben hiszünk ezeknek a megfogalmazásoknak, akkor valószínűsíthetjük, hogy a Momentum nem 2018-ban akarja megbuktatni Orbán Viktor rendszerét. Jövő tavasszal megelégszik azzal, hogy bejut a parlamentbe, majd ott négy évet eltöltve – és feltételezéseik szerint erősödve – 2022-ben valóban nekiveselkedik Orbán és a Fidesz eltávolításának.

Mielőtt elfelejtenénk: arról van szó, hogy a Kúria átengedte a Momentum népszavazási kérdését, mely a civileket megbélyegző törvény visszavonására kötelezné a parlamentet. Lehet aláírásokat gyűjteni, ám az különösebb matematikai ismeretek nélkül is belátható, hogy ebből az aláírásgyűjtésből a választás előtt már semmiképpen nem lehet népszavazás. Ha a Momentum – a hozzájuk csatlakozó pártok segítségével – rekordgyorsasággal össze is gyűjtené az országosan szükséges 200 ezer aláírást, a feladat akkor is megoldhatatlan lenne. Az íveket ugyanis érvényesíteni kell, és ha ez is gyorsan és zökkenőmentesen menne, még mindig megtámadhatják a határozatot. Az is tudható, hogy a törvény szerint a választás előtt 41 nappal már nem lehet népszavazást tartani. S bár a 2018-as választás időpontját még nem jelölte ki az államfő, a politikai matematika alapján gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ez az esemény 2018. április elején lesz.

Innen kell visszaszámolni, és józan ésszel nem nehéz belátni, hogy a 2018-as választás előtt már nem lesz népszavazás. Ez persze nem keseríti el a Momentumot, hiszen ők is tudják, hogy a civiltörvény visszavonásának lehetősége nem igazán nagy dobás az emberek szemében. Ez a törvény – bár a jogállam és a demokrácia szempontjából nagyon jelentős – nem valószínű, hogy akkora tömegeket tudna megmozgatni, mint a budapesti olimpia rendezés ügye, s ily módon nem kizárt, hogy az alacsony részvétel miatt bármi is legyen az eredménye, érvénytelen lesz,

Ha ezt a felvetést elfogadjuk, azt kell mondanunk, hogy a Momentum a saját szempontjából pragmatikusan gondolkodik. Aláírásokat gyűjt, ezzel tovább építi az adatbázisát, ráadásul mindezt úgy, hogy a dolognak a számára nincs kockázata. Népszavazás nem lesz, vagy csak a választás után, de –már ki is mondták, amit eddig is tudhattunk – nem is az a cél, hogy legyen, hanem hogy minél több aláírás – névvel, lakcímmel – a Momentum rendelkezésére álljon.

A Momentum mostani aláírásgyűjtése nem az Orbán-kormány leváltásáért küzdőket erősíti. A cikk elején idézett nyilatkozat magyar fordítása ugyanis így hangzik: A Momentum 2018-ban még nem cserélné le a kormányt, hanem 2022-ben, amikorra – feltételezései és reményei szerint – már nem statisztaszerep jutna neki Orbánék leváltásában.

LMP: a magyar kormány már hazajár a kommunista országokba

FüHü

-

2017-11-11

0

LMP: a magyar kormány már hazajár a kommunista országokba

Ungár Péter, az LMP országos elnökségének tagja, a párt külügyi szakszóvivője szerint a kormány teljesen lerombolta az ország nyugati kapcsolatrendszerét, közben egyre jobb viszonyt ápol kommunista országokkal.

Ungár Péter sajtótájékoztatóján azt mondta: az elmúlt hét évben 77 magas szintű találkozóra került sor kommunista országok vezetői, és a kormány illetve a Fidesz vezetői között, vagyis „az Orbán-kormány gyakorlatilag minden hónapjára jut egy találkozó” egy kommunista állam magas szintű vezetőjével.

32-szer találkoztak kínai vezetőkkel, 23-szor a Vietnami Szocialista Köztársaság, 16-szor a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, 6-szor pedig Kuba vezetőivel. Ungár azt mondta:

ezekben az országokban a hatalom sokkal erősebb elnyomást alkalmaz, mint a késői Kádár-korszakban, az ellenzéki politikusokat és aktivistákat előszeretettel figyelik meg, börtönzik be, vagy akár végzik ki.

Felidézte, hogy Orbán Viktor idén, a kommunizmus áldozatainak emléknapján még úgy fogalmazott: „a kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik”. Az LMP szerint azonban valójában nem a Nyugat, hanem ő mentegeti a kommunizmus bűneit, az ügynökakták nyilvánosságra hozásának és a lusztrációs törvény megszavazásának akadályozásával, és a kommunista rezsimekkel való baráti viszony ápolásával.

Az LMP térképe a látogatásokról:

Ungár Péter azt is mondta: az LMP 16. alkalommal nyújtotta be az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényjavaslatát.

Címke: kormány

A Baloldali-Zöld Mozgalom, a konzervatív Függetlenségi Párt és a centrumot képviselő Haladó Párt bejelentette hármas kormánykoalíciójának megalakulását. Az új kormányfő az egyik legnépszerűbb politikus, Katrín Jakobsdóttir, a Baloldali-Zöld Mozgalom vezetője.

egy éven belül másodszor tartottak előrehozott választásokat

nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a helyzet úgy adódik, tárgyaljanak más pártokkal.

A Momentum eddig minden, együttműködésre utaló kérdésre nemmel válaszolt.

A ma reggeli Népszavában Gyurcsány Ferenc arról beszél, hogy amennyiben 2018-ban győzne az ellenzék, nem kíván kormánytag lenni. A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke ezt azzal indokolta, hogy nem szeretné egy leendő kormány dolgát a személyével terhelni.

megnőtt Gyurcsány pártjának az étvágya, és maga a pártvezető is nagyobb szeletet szeretne a tortából, mint akár egy évvel korábban.

a kormány trükközik a számokkal, kozmetikázza a visszaküldött levelekkel kapcsolatos adatokat,

Nagyvonalú és mind részleteiben, mind pedig összességében igen előremutató felajánlást tesz a Független Hírügynökség szerkesztősége. Tudjuk, hogy a nemzeti konzultáció nem csupán sikeres, de az ország jelene, valamint jövője szempontjából is létfontosságú.

„A népszavazás, illetve annak időpontja csak másodlagos; a legfontosabb az aláírásgyűjtés. Egy hónapokig tartó és sikeres akció ugyanis meghátrálásra kényszeríti a kormányt.” Ezt nyilatkozta Papp Gergő, a párt kommunikációs igazgatója a Magyar Nemzetnek.

Ungár Péter, az LMP országos elnökségének tagja, a párt külügyi szakszóvivője szerint a kormány teljesen lerombolta az ország nyugati kapcsolatrendszerét, közben egyre jobb viszonyt ápol kommunista országokkal.

ezekben az országokban a hatalom sokkal erősebb elnyomást alkalmaz, mint a késői Kádár-korszakban, az ellenzéki politikusokat és aktivistákat előszeretettel figyelik meg, börtönzik be, vagy akár végzik ki.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA