A korábbi társelnöki rendszer helyett a párt visszatért az egyszemélyes elnöki vezetéshez, hogy a közösség még hatékonyabban képviselhesse a baloldali értékeket. Az új elnökség határozott célkitűzései között szerepel a párt megerősítése és megújulása, hogy a közösség felkészülten vághasson neki a 2026-os országgyűlési választásoknak.
A korábbi társelnöki rendszer helyett a párt visszatért az egyszemélyes elnöki vezetéshez, hogy a közösség még hatékonyabban képviselhesse a baloldali értékeket.
Az új elnökség határozott célkitűzései között szerepel a párt megerősítése és megújulása, hogy a közösség felkészülten vághasson neki a 2026-os országgyűlési választásoknak. Komjáthi Imre, az MSZP új elnöke kijelentette, hogy a párt holnaptól kampányüzemmódba kapcsol, és megkezdi a felkészülést a következő országgyűlési választásokra.
A kongresszus döntése értelmében az MSZP új Országos Elnöksége az alábbiak szerint alakul:
Komjáthi Imre, elnök
Korózs Lajos, elnökhelyettes
Dr. Gurmai Zita, alelnök
Dr. Kis Andrea, alelnök
Gyuris Dávid, elnökségi tag
Hajmási Judit, elnökségi tag
Hiszékeny Dezső, elnökségi tag
Korózs Benjamin, elnökségi tag
Dr. Márton Roland, elnökségi tag
Pusztai Patrik, elnökségi tag
Dr. Hiller István, az MSZP Választmány Elnöke
Dr. Harangozó Tamás, az Országos Etikai és Egyeztető Bizottság Elnöke
MSZP
Az ellenzék és a külföld ilyen kezelését a kommunista pártállamokból ismerjük.
A párt európai parlamenti listájáról döntött az MSZP kongresszusa Budapesten. Az atv.hu Facebook-oldala élőben közvetítette az eseményt, az mszp.hu oldalon is ez volt látható.
A párt kongresszusa Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének felszólalásával kezdődött, majd beszédet mondott Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje, az Európai Bizottság alelnöke. A beszédek elhangzása után a kongresszus zárt ülésen szavazott az EP-listáról és a programról.
ÉLŐ: MSZP kongresszus
Közzétette: atv.hu – 2019. február 16., szombat
A voksolás után a megválasztott listavezető szólt a kongresszushoz. Tóth Bertalan korábban az MTI-nek azt mondta, az MSZP elnöksége és a választmánya tesz javaslatot a listára, amely az MSZP EP-képviselőjelöltjeinek sorrendjét határozza meg. A kongresszuson a választmány várhatóan felhatalmazást kap arra, hogy a listát a későbbiekben véglegesítse, abba beillessze a szövetségesek jelöltjeit – közölte, hangsúlyozva: a Párbeszéddel közös listát szeretnének.
Az MSZP elnöke szerint az egyik legfontosabb lesz a most májusi európai parlamenti választás, mivel „Orbán Viktor és populista szélsőjobboldali barátai saját nemzeteik után az európai közösséget is szét akarják szakítani”.
Az EP-listáról döntő MSZP-kongresszuson Tóth Bertalan közölte, a Fidesznek azért jó a nemzetállamok Európája, mert így kevesebb szabályt kell betartania, az MSZP ezzel szemben Európa egységéért, a jólétért és a biztonságért fog küzdeni.
A szocialista politikus több közös uniós szabályt szorgalmazott, olyanokat, amelyek megvédik az európai, köztük a magyar dolgozókat a tőke kizsákmányolásától. Szorgalmazta a közös uniós nyugdíjminimum bevezetését is.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke úgy fogalmazott, az EU válságban van, de ahogy eddig, úgy most is ki tud jönni ebből a gödörből a további egységesülés útján haladva. Az EP-választás egyik nagy tétje, hogy az Európai Unió vagy szociális lesz, vagy nem lesz – fogalmazott, hozzátéve, a szociális feszültségek feloldása nélkül az „Orbán Viktorhoz hasonló senkiházik tönkre fogják tenni ezt a közösséget”.
Az igazságos béreket, a nők és férfiak bére közötti különbség nullára csökkentését nevezte a legfontosabb céljainak az Európai Bizottság (EB) szocialista alelnöke, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje.
Frans Timmermans az MSZP EP-listájáról döntő rendezvényen rögzítette azt is: az Európai Bizottság elnökeként sohasem kötne megállapodást a szélsőjobboldallal.
A politikus szerint a szocialistáknak a fiatalok felé kell fordulniuk, melléjük kell állniuk, és olyan körülményeket kell teremteni Magyarországon, hogy a fiatalok ne távozzanak külföldre.
Frans Timmermans a nacionalizmus helyett a hazafiságot javasolta, azt mondta: mindannyiunknak patriótának és hazafinak kell lennünk.
Hozzátette: a nacionalizmus az emberekben történő félelemkeltést jelenti; nacionalisták olyan emberek, akik félnek, meg vannak sértődve, mindenhol ellenséget látnak, a szomszédaikat is ellenségnek tekintik.
Kifejtette, senki sem úgy születik, hogy gyűlöl, senki nem születik antiszemitának, gonosznak, az embereket azzá teszik. Úgy folytatta: a gyűlöletre azonban ne gyűlölet legyen a szocialisták válasza.
Szerinte a mostani EP-választás Európa szívéről szól, most dől el, hogy szolidaritásalapú Európát építenek-e.
Szólt arról is, hogy szívesen leülne Orbán Viktorral megvitatni azt, miben értenek egyet és miben nem.
„Sose legyünk puhányok! Követeljük az akadémiai szabadságot, a sajtó szabadságát, a civil szervezetek szabadságát!” – szólított fel. Azt mondta, nem kötnek kompromisszumot a bíróságok függetlenségével, az állampolgárok egyenlőségével kapcsolatban és a jogállamiságot illetően.
Frans Timmermans elmondta, ha EB-elnöknek választják meg, soha nem köt megállapodást a szélsőjobboldal. Szerinte ugyanezt gondolja mindenki a szocialista mozgalomban.
Tóth Bertalan, az MSZP-elnöke, frakcióvezető vezeti a szocialisták európai parlamenti (EP) listáját. Az MSZP kongresszusa 72 százalékos többséggel fogadta el a listát.
A lista következő helyein sorrendben Ujhelyi István, majd Szanyi Tibor EP-képviselő áll, őket követi Tüttő Kata, az országos elnökség tagja, Kálló Dániel, a Független Diákparlament képviselője, majd Harangozó Gábor elnökségi tag.
A következő a listán a Gurmai Zita, az elnökség tagja, a nőtagozat vezetője, Mester Barnabás, a párt uniós szakértője.
A kilencedik és a tizedik helyen két volt uniós biztos: Andor László és Kovács László szerepel.
Tóth Bertalan elmondta, a most elfogadott listát nem tekintik véglegesnek, ahhoz ugyanis más pártok csatlakozását is várják. A Párbeszéd már jelezte is, hogy velük közösen kíván indulni az EP-választáson – közölte az MSZP elnöke, majd jelezte, nem kívánja felvenni brüsszeli mandátumát, sőt a visszalépéstől sem zárkózik el, ha erre szükség adódik a későbbi egyeztetéseken.
Kunhalmi Ágnes, a szocialisták választmányi elnöke a lista ismertetését követő beszédében sorsdöntőnek nevezte az EP-választást, mivel az szerinte Magyarország, az EU, a baloldal és a mindenkori ellenzék történelmi sorsát is meghatározza majd.
Az ellenzéket ugyanis lényegében a politikai rendszer egészéből, a teljes parlamentarizmusból kizárták – mondta Kunhalmi Ágnes, aki a második világháború utáni Európa és Magyarország legnacionalistább, legfasisztább kabinetének nevezte az Orbán-kormányt.
Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke a 74 éve véget ért második világháború veszteségeire emlékeztetve arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió a béke garanciája, ezért aki a hazáját szereti, annak Európát és az uniót is szeretnie kell.
Kiemelte, az MSZP az Európai Unióban mindent meg kíván tenni az egységes európai bér- és nyugdíjrendszer létrehozása, valamint a nők és férfiak közötti bérkülönbségek felszámolása érdekében.
Hiller István egyértelművé tette azt is, pártja nem bontja le a déli határkerítést, de soha nem tesz le arról, hogy az országban és Európában se legyen szükség kerítésekre. Az MSZP emellett migránsokat sem telepítene be, sőt hatályon kívül helyezné a „pénzes migránsok ezreinek” letelepedését lehetővé tevő törvényt – mondta a szocialista politikus. „Migránsokat nem mi, hanem ez a kormány hozott a letelepedési kötvényekkel” – tette hozzá.
Az MSZP korábbi elnöke elmondta, pártja 30 év távlatában is büszke arra, hogy a rendszerváltás békésen zajlott le. Közölte továbbá, az MSZP három évtized után új fejezetet kíván nyitni, hogy ismét sikeres lehessen a helyi és országos politikában. Hiller István ennek érdekében kezdeményezte, hogy a kongresszus kérje fel a pártelnököt egy olyan javaslat 2020 nyaráig történő kidolgozására, amely alapján teljesen megújulhat az MSZP. „A jövő sikeréért most kell változtatni” – jelentette ki Hiller István, aki szerint „Horn Gyula és társai” példája alapján kell megalapozniuk a magyar baloldal sikerét.
Alig három hónappal a parklandi iskolai vérengzés után Donald Trump amerikai elnök ismét feltétlen támogatásáról biztosította a fegyverlobbi legjelentősebb szervezetét annak éves kongresszusán pénteken Dallasban.
Noha az elnök a 17 halálos áldozatot követelő februári lőfegyveres ámokfutás hatására szemmel láthatóan hajlott arra, hogy kezdeményezze a fegyvertartási törvények szigorítását – például a fegyvervásárlási korhatár megemelését -, és hogy erről tárgyal a Nemzeti Fegyverszövetséggel (NRA), Trump a kongresszuson ígéretet tett arra, hogy amíg ő az államfő, megvédi a fegyvertartás jogát mostani formájában. Ismét felvetette azt a korábbi javaslatát, hogy fel kell fegyverezni a tanárokat, és még jobban meg kell erősíteni az iskolák biztonságát, hogy ne fordulhassanak elő a floridaihoz hasonló esetek. Az NRA támogatja Trump eme javaslatait, és semmilyen korlátozást nem akar, mert azt az alkotmány fegyvertartásra vonatkozó, második módosítása megsértésének tartja.
A kampányfinanszírozást ellenőrző Center for Responsive Politics nevű intézet adatai szerint az NRA 55 millió dollárral támogatta Trumpot és más republikánus jelölteket a 2016-os elnök- és kongresszusi választásokon.
Tekintettel az idén novemberi részleges kongresszusi választásokra Trump azzal a fenyegetéssel biztatta az NRA tagjait a republikánusokra való szavazásra, hogy ha a demokraták ellenőrzése alá kerül a szövetségi törvényhozás, akkor ők „el fogják venni az amerikaiak fegyvereit”. „Ha az ország meghozná ezt a drasztikus lépést, akkor akár a teherautókat is be lehetne tiltani, mert ezek a mániákus terroristák új fegyverei” – jelentette ki.
A fegyvertartás joga mellett azzal is érvelt az elnök, hogy a 130 halálos áldozatot követelő, 2015. november 13-i párizsi terrortámadás sokkal kevesebb áldozattal járt volna, ha nem csak a merénylőknek lett volna lőfegyvere, hanem bárkinek, aki jelen volt és visszalő.
A demokraták valóban szigorítani szeretnék a fegyvertartás szabályait, de ez nem ásná alá a második alkotmánymódosítást – jegyezték meg hírügynökségek.
Noha számos, sok halálos áldozattal járó lőfegyveres ámokfutás történt az Egyesült Államokban, a február 14-i parklandi tragédia hatására úgy tűnt, hogy fordulat történt a fegyvertartásról szóló társadalmi vitában.
Az NRA éves kongresszusán várhatóan több mint 70 ezer tag vesz részt a hétvégén. Az esemény ellen valószínűleg több tüntetést is lesz a fegyvertartást szigorítani akarók részéről.
Hiller István választmányi elnök arról beszélt, hogy lesz új magyar köztársaság. Hangsúlyozta, hogy örül, hogy egymásra találtak a Párbeszéddel és Karácsony Gergellyel, és jelen vannak a Liberálisok is, hiszen együtt alkotják a változás közösségét. Az MSZP programjáról azt mondta, hogy az a szociális demokrácia programja, míg a Fidesz illiberális felfogása csak megosztja a társadalmat.
Utána Kunhalmi Ágnes következett, aki sokkal keményebben beszélt. Azzal kezdte, hogy sorsdöntő a szocialisták, a magyar baloldal és az ország számára is a mostani kongresszus. Szerinte már négy évvel ezelőtt is kormányváltást akart az ország, és egyértelmű, hogy a Fidesz nem a nép akaratából kormányoz. „Ez egy beteg helyzet” – mondta Kunhalmi arra, hogy a Fidesz szerinte elcsalt választáson nyert, és úgy bontja le a demokráciát. Hangsúlyozta, hogy az egyetlen gyógyír erre, ha az emberek áprilisban elmennek szavazni. Hozzátette, hogy a magyar demokrata szavazók egész Európáért is felelősséggel tartoznak, mert meg kell állítani ez előre törő szélsőjobboldali és újjobboldali erőket.
– mondta Kunhalmi. Arról is beszélt, hogy büszke az MSZP-re, amiért felismerte, hogy változnia kell, és meghozta a nehéz döntéseket az együttműködés szükségességéről is.
Kunhalmi először elfelejtette felkonferálni az őt követő Molnár Gyulát, majd visszatért a mikrofonhoz, és közölte, hogy a csapatkapitány következik. Az MSZP elnöke a beszédet azzal kezdte, hogy ebben a teremben alakult meg a szocialista párt, most pedig újabb történelmi tettként egy új szocialista párt megszületését jelenti be, amely a Párbeszéddel kiegészülve képes legyőzni a Fideszt.
„Érdekházasságnak indult, de kezd alakulni a kémia”
– mondta az együttműködésről. Szerinte az MSZP és a Párbeszéd összefogása „a tradíció és az innováció házassága”.
Azt mondta, hogy három ok miatt optimista az április választásokkal kapcsolatban. Az első az, hogy a fontos időközi választásokon meg lehetett verni a Fideszt, a második pedig, hogy a felmérések szerint a változást akarók többen vannak, csak még nem tudják, hogy mihez csatlakozzanak. De mától ezt is tudhatják, mert létrejött a változás szövetsége – mondta Molnár Gyula. Harmadik okként azt említette, hogy most már a Fidesz szavazói is tudják, hogy a kormánynak csak önmaga fontos.
„Egy esélyünk van, ha mi magunk elhisszük, és el tudjuk hitetni, hogy meg lehet ezt a választást nyerni”
-mondta a jelenlévőknek. Ők vagy mi – szerinte ez a választás tétje, és ez nem a jobboldali és baloldali szavazókat jelenti, hanem a Fidesz kormányzása alatt gyarapodó elitet, és az egyre rosszabbul járó többieket, akiknek az MSZP, Párbeszéd, LMP összefogása jelenti a megoldást.
Molnár Gyula után a miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely mondott egy nagyon magabiztos beszédet. Azzal kezdte, hogy büszke arra, hogy itt lehet, és közösen elindítják a változást. Végre a magyarok azt a Magyarországot kaphatják, amit régóta megérdemelnek – mondta. Arról beszélt, hogy sokan akarnak változást, de félnek attól, hogy ez nem fog bekövetkezni, mert azt „károgják” nekik, hogy nincs valódi alternatíva. Pedig igazából valódi kormánya nincs az országnak, hiszen ők azzal vannak elfoglalva, hogy visszaéljenek a hatalommal. „Az a rendszer, amiben most érünk, szocializmus a fideszeseknek, kapitalizmus mindenki másnak” – mondta.
Április 8-a kormányváltás és rendszerváltást lesz, de végre nem csak nemet mondhatnak a magyarok, hanem igent is valamire: ez pedig a szociális demokrácia Karácsony szerint. Ezután részletezte a szociális demokrácia programját az oktatás, az egészségügy és a társadalmi igazságosság szempontjából. Karácsony szerint a változást ott kell elkezdeni, hogy meg kell változtatni a politikát. Emlékeztetett, hogy Göncz Árpád születésnapja van, és példaként állította a volt köztársasági elnök mondatát: azokat akarom szolgálni, akiknek nincs szolgájuk.
„Itt vagyok, készen állok, azt kérem, hogy gyertek velem, és változtassuk meg közösen Magyarországot”
– mondta. Hozzátette még, hogy büszke arra, hogy az MSZP pirosa és a Párbeszéd zöldje összeért, de még valami hiányzik: a fehéret, a tiszta lapot a változást akarók képviselik, őket kell megszólítani. Karácsony Gergely, aki egyre jobban belelendült, a beszéd végén felállította a kongresszust, és a Talpra magyar első két sorát szavaltatta el velük, hogy ezzel üzenjenek a választóknak. Végül pedig egy csapat dobos ütemes zenéje mellett a színpadra szólította a többi vezető politikust is, akik úgy ünnepeltek, mintha legalábbis már megnyerték volna a választást.
A Budapesti Kongresszusi Központban zajlik az MSZP listaállító és kampányindító kongresszusa, ahol 207 igen, 14 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Szövetség az igazságos Magyarországért című dokumentumot, amelyet Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Hiller István, az MSZP választmányának elnöke, valamint Karácsony Gergely és Szabó Timea, a Párbeszéd társelnöke írt alá.
A megállapodás szerint a Párbeszéd képviselőjelöltjei indulnak Budapest 1-es (V. kerület), 10-es (III. kerület), Hajdú-Bihar megye 5-ös (Hajdúszoboszló) és Fejér megye 3-as (Bicske) választókerületében. Az országos lista 1., 11., 19., 33., 44., 55., 66., 77., 88., 99. és 110. helyén is a Párbeszéd politikusai szerepelnek. A kongresszus az országos listát a megállapodásnál kevesebb, 164 igen, 42 nem szavazattal és 21 tartózkodással hagyta jóvá.
A két párt közös listáját értelemszerűen a miniszterelnök-jelölt,
Íme tehát az első tíz jelölt az országos listáról:
A 11. helyen megint egy párbeszédes politikus, Tordai Bence áll, de Szabó Tímea, a párt másik társelnöke csak a 99.
Mivel még vannak üres helyek, elképzelhető, hogy Fodor Gábor pártelnök is rákerül majd, ebben azonban egyelőre nincs döntés. Fodor maga is azt mondta, nyitott kérdés, hogy kapnak-e még helyeket. Az MLP elnöke úgy fogalmazott, hogy a kongresszuson létrejött a „változás szövetsége, amelynek tagja a liberális párt is”, méghozzá befutónak tartott helyen. Hozzátette, tudják hogy egy ilyen helyzetben minden pártnak kell kompromisszumokat kötnie, és a Liberálisok azok, akik a legtöbb kompromisszumot kötötték.
A listát pénteken éjszakába nyúló vitán fogadta el az MSZP választmánya, és felhatalmazták Molnár Gyulát és Karácsony Gergelyt, hogy február 17-ig folytassanak tárgyalásokat a Liberális Párt vezetőivel az együttműködés lehetséges módjairól.
Utoljára 2013 őszén történt meg az Egyesült Államokban, hogy leálltak a kormányhivatalok. Most ismét ez történt, miután a kongresszusnak nem sikerült határidőre elfogadnia a kormányzat működéséhez szükséges költségvetést. A kormányzati leállás nem okozna különösebb károkat, ha a pártok a hétvége során tető alá hoznának egy mindkét oldal számára elfogadható javaslatot. A kormányzati leállás idején a nem nélkülözhetetlen szövetségi közintézmények – könyvtárak, nemzeti parkok – nem működnek, az alkalmazottak fizetés nélküli szabadságon vannak. Bár ennek a vesztesége önmagában nem nagy, a tőzsdék általában érzékenyen reagálnak a bizonytalanságra. (Euronews)
Az egyik legnagyobb Trump-párti amerikai portálon magyarázkodik magyar körözése miatt Gorka Sebestyén. Az amerikai elnök egykori biztonsági tanácsadója a Breitbartnak azt mondta: nincs is elfogatóparancs ellene Magyarországon, azt csak a helyi radikális sajtó terjeszti. Pedig az információ a rendőrség honlapján is szerepel. A külügy épp amiatt kényszerült magyarázkodni, mivel Szijjártó Péter úgy egyeztetett tavaly Gorkával, hogy akkor már körözték. A tárca azzal magyarázta, hogy nem dolga ellenőrizni a Police.hu-t. Gorka Sebestyén ellen lőfegyverrel való visszaélés miatt van érvényben elfogatóparancs.(Hír TV)
91 éves korában elhunyt a francia konyhaművészet szimbolikus alapja, akinek a nevét a gasztronómia iránt kevéssé érdeklődik is ismerik, köszönhetően annak, hogy róla nevezték el a konyhaművészek legrangosabb versenyét, a Bocuse d’Or-t. Tavalyelőtt nálunk rendezték meg a verseny európai döntőjét, amelyet Széll Tamás nyert meg, aki a tavalyi világdöntőn különdíjat kapott és 4. helyezést ért el. (FüHü)
Az MSZP szerint mindenkire szükség van, aki Magyarországért akar tenni, aki hisz a demokráciában, az európai Magyarországban és hajlandó dolgozni azért, hogy több millió magyar jobban éljen a jövőben, mint ma.
Molnár Gyula pártelnök javaslatára az MSZP Országos Elnöksége Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselőt, a párt budapesti elnökét bízta meg, hogy ő legyen az MSZP választási programjának arca.
Pénteken az MSZP küldöttsége újabb tárgyalási fordulón vett részt a Demokratikus Koalícióval. Ezen a tárgyaláson az MSZP bemutatta javaslatát az ellenzéki együttműködésre.
Az MSZP továbbra is közös ellenzéki listát, közös miniszterelnök-jelöltet és közös képviselőjelölteket szeretne, ugyanis matematikailag így van legnagyobb esély a kormányváltásra – a koordinált indulás 27 körzet feladását jelentené.
A szocialisták elnöke beszélt arról is, hogy finisben vannak a tárgyalások pártja és a DK között. Többszöri kérdésre, megközelítésben és megfogalmazásban is oda lyukadt ki, hogy egyelőre ugyan arról tárgyalnak, hogy nem indulnak egymás ellen, de szerintük ennél több kellene. Nem akarnak kapaszkodni,
ha van olyan, aki bevállalja a miniszterelnök-jelöltséget, s aki mögé odaállnak a pártok.
Ami Gyurcsány Ferenc személyét illeti, Molnár szerint be kellett látniuk, hogy van egy olyan szavazói kör, amely szerint a DK elnökének helye van a közéleten.
Az összefogás, az együtt indulás igénye pedig felülírja, hogy a szereplők kicsodák
– tette hozzá, kiemelve, hogy nagyon nagyok az ilyen irányú várakozások, ráadásul remény lenne rá, hogy a bizonytalan szavazók visszaálljanak mögéjük.
A kérdésre, hogy lát-e még esélyt a komolyabb összefogásra az egyéni körzetek koordinált jelöltállításán túl akkor, amikor a DK többször is kinyilvánította, hogy nem óhajt egyéb téren közösködni az MSZP-vel, Molnár Gyula emlékeztetett arra, hogy 1994-ben, egy héttel a választások előtt Magyar Bálint még kizárta az SZDSZ szerepvállalását egy Horn-vezette kormányban, illetve 1998-ban Orbán is kizárta az együttműködés a kisgazdákkal. Ő a maga részéről
Egy félreértést is eloszlatott: december 9-én nem lesz jelöltállító kongresszus. Kétfordulós kongresszust tartanak, amelynek programjában négy napirendi pont szerepel. Decemberben bizonyára a választási programot fogják elfogadni, a következő, januárin kerülhet sor a többire.
