Kezdőlap Címkék Klímaváltozás

Címke: klímaváltozás

Trópusi tenger lesz az Adria

Azt jósolják a klímaváltozás szakértői – állítják – trópusi tengerré válik az Adria, és a halászok máris azt kérdik: mi lesz velünk? A turizmus tervezői is aggódnak, mert a hőmérséklet változása és az algásodás  elriaszthatja a turisták egy részét.

30 fokos rekord meleget mutatott az Adriai tenger vize július hónapban az olasz tengerparton. “A tenger vize nagyon meleg, olyan mintha a fürdőkádban fürdenék” – mondja Daniele Fano városában a tengerparton Marche tartományban. Az öreg halász szerint nagyon sok minden megváltozott 50 év alatt: ”nemcsak, hogy melegebb a tenger, de egyre kevesebb a hullám.” Felesége, Alfreda hozzáteszi: “Sok halfajta kihalt.”

Még van egy kellemetlen következménye a hőmérséklet emelkedésének: az algásodás. Muccilagine – ez olyan fehér – sárga algásodást jelent, amely éppúgy megjelenhet a tenger fenekén mint a felszínen. Ez nem épp turista csalogató, néhány helyen már menekülnek a partokról a fürdőzők, ha megpillantják a fehér-sárga  algásodást a víz felszínén.

“A muccilagine már ott van mindenütt” – meséli egy másik halász a londoni Guardian tudósítójának Fano kikötőjében. “A muccilagine leállíthatja a halászhajó motorját, akadályozhatja a háló kivetését. A legrosszabb esetben lehetetlenné teheti a halászatot.”

“Az Adria trópusi tengerré válik“

Ezt állítja Alesandro Ciavaglia, aki több mint negyven éve halászik az Adriai tengerben.

“Még a nyílt tengeren is 30 fokos a víz! Az Adriai tengerből több halfaj is eltűnik, és újak tűnnek fel, például a kardhal.”

Különösen nehéz helyzetbe kerültek a kisvállalkozók, akik napról napra élnek: a szövetkezetük vezetője szerint egyre kevesebbet tudnak dolgozni az időjárás változás és az algásodás miatt: ”Egy hónapig nem tudtak halászni a szövetkezet tagjai, akiknek ugyanakkor sok papírt kell intézniük a hatóságoknál. Ezenkívül pedig itt az infláció úgyhogy a halászok dühösek.”

A halászok már rettegnek az algáktól:

“régebben egy vagy két napot kellett kihagynunk emiatt, most viszont egy egész hónapot! Ha az alga bekerül a halászhálóba, akkor vége a halászatnak.”

Szükségállapot?

Abruzzo, Emília Romagna, Marche és Veneto tartományok halászai közösen kérték a római kormányt, hogy rendeljen el szükségállapotot az algásodás miatt az Adrián. Az olasz halászat legfontosabb területe az Adriai tenger, a kormánynak tehát mérlegelnie kell a halászok kérését, de persze arra is gondolnia kell a döntéshozóknak, hogy milyen hatása lenne a turizmusra egy ilyen bejelentésnek?! Olaszország számára a turizmus sokkal fontosabb mint a halászat.

“Az algásodás szorosan kapcsolódik a klímaváltozáshoz, ez 1989 óta megfigyelhető Olaszországban” – mondta a Bolognai egyetem történésze. Maria Lucia De Nicolo hangsúlyozta:

”megszólalt a vészcsengő, az Adriai tenger nem véletlenül melegszik fel ennyire.”

A tengerbiológus szerint még további emelkedésre kell felkészülni, mert “az Adriai tengeren általában augusztus közepén  van a csúcshőmérséklet” – mondja Roberto Danovaro, aki az Anconai egyetemen tanít.

“Az Adriai tenger egyre tisztább lett az elmúlt húsz-harminc évben, de ez egyben azt is jelenti, hogy a tápanyag a halak számára jelentős mértékben csökkent. Az Adriai tenger éppoly trópusi lesz mint a Maldív-szigetek környékén, de a színe nem lesz oly szép” – nyilatkozta az olasz tenger biológus a londoni Guardian tudósítójának.

Peking Trump sokkra készül

Ellentétben Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral Hszi Csin-ping elnök egyáltalán nem Trump győzelméért imádkozik. Épp ellenkezőleg: sokkra számít abban az esetben, ha Trump és a republikánusok megszerzik a többséget a képviselőházban és a szenátusban is.

A pekingi tudományos akadémia kutatója, Fu Sujszin pontokba szedte, hogy mire számíthat Kína ebben az esetben:

1 – Trump tetszése szerint emelheti a vámokat a kínai árukkal szemben, ha a szenátus és a képviselőház nem korlátozza ebben. Trump a kampányban 60%- os vámról beszél Kína esetében, ez tönkre vágná a kereskedelmet.

2- Trump visszavonná a legnagyobb kedvezményt Kínától, és ezzel jogilag hozná lehetetlen helyzetbe Pekinget, mert a vámok minimum 30%-ra emelkednének, és bizonytalanná válnának a kínai beruházások az USA-ban és az amerikai befektetések Kínában.

3 – Trump korlátozná jogi eszközökkel az amerikai beruházásokat Kínában és a kínaiakat az Egyesült Államokban.

4 – Trump csökkentené a vállalkozások adóját, hogy növelje az amerikai versenyképességet a világpiacon, és megpróbálja onnan kiszorítani Kínát.

5 – Trump fokozná az USA – Kína fegyverkezési versenyt. Trump a GDP 4-5%-ára akarja növelni a katonai kiadásokat a jelenlegi 3,2%-ról. Ez arra kényszerítheti Pekinget, hogy a jelenleginél jóval többet fordítson katonai célokra.

6 – Trump átfogó kampányt indítana Kína ellen. Ez kiterjedne arra is, hogy a Covid vírussal kapcsolatban újra felvetnék azt a vádat, hogy azt Kína tenyésztette ki Vuhanban, ahol amerikai kutatók is dolgoztak. Trump minden eszközzel leépítené a kulturális és tudományos kapcsolatokat Kínával, nehezítené a vízumok kiadását.

Vagyis összefoglalva: Kínának a lehető legrosszabbra kell felkészülnie, ha Donald Trump teljhatalmat szerezne Washingtonban.

Orbán Peking és Washington között

Donald Trump megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem tartja elfogadhatónak Hszi Csin-ping elnök látogatását Budapesten. Orbán Viktor ennek ellenére villám körútján újra útba ejtette a kínai fővárost, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping elnök. Magyarország jelentős összegű kölcsönt kapott Kínától. Nagy kínai gyárak épülnek Magyarországon – jelentős állami támogatással. Bár a sanghaji Fudan egyetemről manapság kevesebbet hallunk, de a magyar kormány nem mondott le végképp róla.

Az USA 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és Trump, ha újraválasztják, akkor ugyanezt a diplomáciát folytatná. Vagy mégsem?

Trump 2016-ban is hihetetlen demagógiával kampányolt Kína ellen, de azután díszvendég lett Pekingben, ahol a Tiltott Városban üdvözölte a kínai vezetés, amely rendkívüli diplomáciai kegynek számít Pekingben.

Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút, melyet azután Biden elnök erőteljesen folytatott. Közben azonban egy hétig tárgyalt Pekingben Yellen asszony. Amerikai pénzügyminiszterek nem töltenek el ennyi időt külföldön, ha nem nagyon fontos kérdésekről esik szó. Yellen asszony arról győzködte kínai tárgyaló partnereit, hogy a demokrata adminisztráció nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de jelenleg a választások előtt nem kíván támadási felületet nyújtani Donald Trumpnak. Az ex elnök diplomáciáját valószínűleg még maga sem tudja pontosan meghatározni. Lelkes támogatója, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere viszont arra ösztönzi: vegye komolyan a klímaváltozást, és a zöld átmenetet vagyis a Tesla elektromos autóit. A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, és Elon Musk egy másikat is akar ott építeni. Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli a válást az USA és Kína között – decoupling.

Orbán Viktor ebben a mezőnyben nem rúg labdába, de két szék közt a padlóra eshet.

Trump ugyanis azt üzente Orbánnak Kínával kapcsolatban, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek…

Sok amerikai nem tudja kivédeni a természeti katasztrófák pénzügyi következményeit

A klímaváltozás miatt egyre több a természeti katasztrófa az Egyesült Államokban is, ahol rekordokat döntenek az erdőtüzek, viharok és áradások, és csak most jön a hurrikán szezon. Az amerikai polgárok azt hiszik, hogy a nemzeti katasztrófavédelem segít, de ez nem így van – írja a CNN portálon az USA katasztrófavédelem egyik korábbi vezetője.

A Federal Emergency Management Agency – a FEMA – abban nyújt támogatást, hogy a katasztrófa sújtotta terület megoldja a legsürgetőbb problémákat, de hosszú távon már nem nyújt megfelelő támogatást – hangsúlyozza Daniel Kaniewski, aki épp ennek a részlegnek volt az ügyvezető igazgatója. Aki leírja, hogy a túlélőket kitelepítik a katasztrófa sújtotta területről egy szükséglakásba. Ez az akció átlagosan mintegy 400 dollárba kerül, és az amerikai polgárok 37%-a úgy nyilatkozott, hogy nincsen ennyi pénze félretéve. Tehát már sokak számára ez is gond, de az igazi nagy probléma az újjáépítés. A katasztrófavédelem maximum 42,500 dollárt tud erre a célra adni, és ehhez járulhat még maximum 42,500 dollár újrakezdési segély, de ehhez nagyon sok kritériumnak kell megfelelni vagyis a többség ennek csak egy töredékét kapja.

Persze lehet biztosítást kötni, de az USA polgárainak kétharmada nem rendelkezik olyan ingatlan biztosítással, amely természeti katasztrófákra is vonatkozik. Minden tizenharmadik ingatlan tulajdonosnak semmiféle biztosítása sincsen. Azoknak, akiknek van, a többsége nincs tisztában azzal, hogy valójában mire is vonatkozik a biztosítás. A bérlők különösen rossz helyzetben vannak: közülük csak 37%-nak van biztosítása.

Általános probléma az, hogy csak nagyon kevés amerikainak van olyan biztosítása, amely vonatkozna árvízre vagy földrengésre. Ez azért is érthetetlen, mert az USA megyéinek – counties – 99%-ában volt árvíz az elmúlt 28 évben. Óriási a különbség a biztosítottak és a többiek között , akiknek nem volt biztosításuk vagy abban nem szerepelt az árvíz: csak 4400 dollárt kaptak a nemzeti katasztrófavédelemtől a Harvey hurrikán idején 2017-ben. Akinek volt árvíz biztosítása az átlagosan 118 ezer dollárt kapott.

Azok, akik nem árvízi területen élnek többnyire azt hiszik, hogy őket az nem is fenyegetheti pedig mindenütt lehet árvíz, ahol esik az eső: az árvízkárosultak 40%-a olyan területen élt, melyet nem soroltak az árvízi zónák közé az Egyesült Államokban.

Mindenki hozzon létre magán katasztrófavédelmi alapot!

Mit lehet tenni a pénzügyi válság elhárítására?

A biztosítás egyre drágább főként az infláció miatt, ezért sokan nem engedhetik meg maguknak, de ők is sokat tehetnek azért, hogy a természeti katasztrófák ne jelentsenek számukra pénzügyi csődöt is. Hogyan? Például úgy, hogy beruháznak a katasztrófavédelembe. Minden befektetett dollár 13 dolláros hasznot hoz ezen a területen – állapította meg az USA kereskedelmi kamarájának tanulmánya. Miért ekkora a haszon? Egyrészt, mert a beruházás csökkenti a fizikai károkat, másrészt pedig a biztosítók figyelembe veszik az elővigyázatosságot, és jelentős kedvezményt adnak emiatt: 16-40%.

A biztosítás létfontosságú:

akinek volt ilyen az 82%-os valószínűséggel úszta meg a természeti katasztrófát pénzügyi válság nélkül.

Mindenki hozzon létre katasztrófavédelmi alapot! – ezt tanácsolják minden amerikai családnak. Mennyi pénzt szánjanak erre? A minimum 3-6 havi megélhetési költség. Ennyit kell a bankszámlán tartania minden amerikai családnak, de legyen otthon pár száz dollár készpénz is, mert a katasztrófa idején nehéz enélkül boldogulni.

A magán katasztrófavédelem nemcsak pénzből áll hanem egy túlélő készletből, melyben élelmiszerek és víz van. Emellett pedig generátor, amely áramot ad akkor is, ha a hálózat befuccsol.

Floridában és Virginiában már rendeznek olyan vásárokat, ahol a katasztrófavédelemhez szükséges árukat be lehet szerezni méghozzá áfa mentesen. Alabama államban minden ház tulajdonos kaphat 10 ezer dollárt, ha a tetőt hurrikánbiztossá alakítja át. Az önkormányzatoknak és az államoknak óriási a szerepe a katasztrófavédelemben hiszen a családok nem tudnak mindent saját erőből megoldani. New York városában olyan kísérleti program indult, amely a közepes jövedelmű és szegény családokat készíti fel arra, hogy miképp védekezzenek az árvíz ellen.

Minthogy a klímaváltozás következtében egyre több

a természeti katasztrófa az Egyesült Államokban, ezért a legdrágább megoldás az, ha nem csinálunk semmit!

– hangsúlyozza az USA katasztrófavédelem – FEMA – egyik egykori vezetője, aki a CNN portálon fejtette ki a nézeteit.

A párás hőség hamarosan lakhatatlanná teszi a Föld egy részét

“A rendkívüli hőség abnormális”- hívta fel a figyelmet az ENSZ főtitkára. Ha minden így megy tovább, akkor hamarosan egyes térségek élhetetlenné válhatnak a hőség és a pára miatt – írta a NASA jelentése.

2,4 milliárd ember – a világ dolgozóinak 70%-a olyan régióban él, ahol nagyon magas a hőség kockázat – közölte az ILO. Az ENSZ munkaügyi szervezete szerint Afrikában ez a munkaerő 93%-ára vonatkozik, az arab államokban pedig 84%-ra. A hőség évente 23 millió balesetet okoz a globális gazdaságban évente és legkevesebb 19 ezer ember emiatt hal meg minden évben.

“Tegyük hőségállóvá minden ország gazdaságát!”

– kérte az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres.

Tavaly június óta minden hónap hőségrekordot döntött – jelezte az Európai Unió Kopernikusz klímaváltozási központja, amely arra is rámutatott, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak és hosszabbak a hőhullámok szinte mindenütt a világon.

2050-re a hőség és a pára miatt a Föld egy része lakhatatlanná válik

Erről közölt tanulmányt a NASA, amely műholdak segítségével elemezte a klímaváltozást. A hőség olyan pára buborékokat hozhat létre a közeli jövőben, amelyek élhetetlenné tehetnek egyes régiókat – hívja fel a figyelmet az amerikai űrhajózási intézet tanulmánya, mely rámutat arra, hogy amennyiben hat óránál tovább 35 fokos hőmérséklet idején pára buborék alakul ki, akkor az emberi szervezet felmondhatja a szolgálatot.

Az elmúlt 15 év során néhány szubtrópusi területen ez már be is következett!

Hol fenyeget a legnagyobb veszély a NASA modellje szerint? Mindenekelőtt délkelet Ázsiában, ott is elsősorban Pakisztánban, azután az Arab/Perzsa öböl térségében. Ezeken a területeken 2050-re válhat élhetetlenné a világ a hőség és a tartósan magas páratartalom miatt. Ha minden így megy tovább, akkor már Brazília egyes régiói és Kína fejlett keleti tartományai is veszélybe kerülhetnek 2070 táján. Sőt, az Egyesült Államok egyes régióit is sújthatja a tartós hőség – írja a NASA jelentése, amely hozzáfűzi, hogy ott a forróság  többnyire alacsony páratartalommal párosul, ez viszont aszályt és tűzvészt okozhat.

Kaliforniában most is óriási erdőtűz pusztít – jelentette a Reuters.

Fizessenek a szupergazdagok! – G20 javaslat

Brazília rendezi az idén a G20 csúcstalálkozót, melyre rendelt egy tanulmányt arról, hogy miképp lehetne pénzt szerezni a klímaváltozás elleni harcra?

2%-os jövedelem adót javasol Gabriel Zucman francia közgazdász, a tanulmány szerzője, aki szerint amennyiben a világ 3000 dollár milliárdosa megfizetné ezt, akkor ily módon több mint 200 milliárd dolláros vagyon keletkezne. Tanulmányában a Paris School of Economics professzora arra mutat rá, hogy a szupergazdagok jelenleg 0,3%-os adót fizetnek vagyis nevetségesen keveset. Ha viszont 2% lenne az adókulcs, akkor az összbevétel 200-250 milliárd dollárra rúgna.

“Jövedelmükhöz képest a szupergazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek” – mondta újságíróknak Rio de Janeiróban a francia professzor. Aki hangsúlyozta:

”A szupergazdagok megadóztatása erősíti a demokráciát, mert csökkenti a társadalmi egyenlőtlenséget. Ha ez megvalósulna, akkor növekedne a bizalom a kormányokban.”

A szupergazdagok jelenleg a világ GDP-jének 13%-át birtokolják, 1987-ben a globalizáció kezdetén ez még csak 3% volt. A neoliberális globalizációt Thatcher asszony illetve Reagan elnök indította el Nagy Britanniában és az Egyesült Államokban. A chicagói iskola elképzeléseit valósították meg, melyeket a Nobel díjas Milton Friedman fogalmazott meg: a tőke, az áruk és az emberek szabad áramlása, az állam gazdasági szerepének csökkentése vagyis a kapitalizmus határok nélkül. A neoliberális gazdaságpolitikát a chicagói fiúk Chilében próbálták ki Pinochet tábornok katonai diktatúrájának idején 1973-tól kezdve. Jelenleg a szélsőjobboldali Milei elnök alkalmazza a neoliberális elveket Argentínában, a G20 egyik pénzügyi csőd határán imbolygó tagállamában.

Gabriel Zucman professzor elmondta Rio de Janeiróban, hogy nehéz megbecsülni, hogy a dollármilliárdosok mennyi adót fizetnek valójában hiszen majdnem mindnyájan igyekeznek eltitkolni bevételeik egy részét az adóhatóság elől.

Azt a francia professzor valószínűnek tartja, hogy a döntő többség kevesebbet fizet mint 2%.

Brazília pénzügyminisztere, aki megrendelte a tanulmányt, elismerte, hogy nem lesz könnyű elfogadtatni a szupergazdagokkal és a kormányokkal a 2%-os adót. Felipe Antunes de Oliveira brazil pénzügyminiszter elmondta, hogy “hosszú tárgyalási folyamatra számítunk.”

A baloldali brazil kormányzat ebből a pénzből szeretné fedezni a fenntartható fejlődés költségeit.

Az Oxfam kutatóintézet sietett támogatásáról biztosítani az elképzelést, mert az ő kimutatásuk szerint az elmúlt három évben különösen gyorsan nőtt az egyenlőtlenség a világban:

miközben a szupergazdagok megduplázták vagyonukat, a döntő többség életszínvonala stagnált vagy csökkent.

“Ez egy komoly javaslat, melynek a megvalósítása minden kormánynak az érdeke” – jelentette ki az Oxfam ideiglenes igazgatója.

Az USA nem támogatja a szupergazdagok adóját

A Tax Justice Network 4,8 ezer milliárd dollárt veszít a világ a következő tíz évben, mert ilyen hatalmas összegeket menekíteni ki az adóparadicsomokba – jelentős részben épp a szupergazdagok.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter a Wall Street Journalben úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok nem támogatja a szupergazdagok adóját. Yellen asszony még májusban így vázolta fel az amerikai álláspontot:

az USA híve a progresszív adóztatásnak vagyis, hogy a gazdagok fizessenek többet mint a szegényebb néprétegek, de azt viszont, hogy adóztassuk meg a szupergazdagokat globálisan, majd osszuk valahogy szét ezt a pénzt, ezt nem tartjuk reálisnak , és ezért nem is támogatjuk.”

Az Egyesült Államokban él a legtöbb dollármilliárdos, az ő adójukra a washingtoni kormány is igényt tart már csak azért is, mert az államadósság elérte az éves GDP 100%-át.

A javaslatot egyelőre Brazília és Franciaország támogatja valamint az Afrikai Unió, amely új meghívott a G20 csúcstalálkozón.

Trump ex elnök adócsökkentéssel kampányol az Egyesült Államokban, ezért a Biden kormányzat nem engedheti meg magának a szupergazdagok adójának támogatását. Ha pedig novemberben Trump jönne, akkor érvényesülne az America First elve vagyis az amerikai dollármilliárdosokat nemhogy új globális adó fenyegetné, de még az eddiginél is kedvezőbb az adózási feltételekkel számolhatnának, így a számuk és a vagyonuk minden bizonnyal tovább növekedne.

2000 év óta ez lesz a legmelegebb nyár 

0

Többszázan haltak bele a mekkai zarándoklatba, 86 millió amerikai polgár él olyan területen, ahol hőségriadót rendeltek el, a Balkánon a nyár első napján 40 fokot is mutatott a hőmérő. Az északi féltekén már mindenki érezheti a klímaváltozás hatását.

51 fokos volt a hőség Mekkában a nagymecset környékén, ahol véget ér a Hadzs, a zarándoklat, melyen minden évben kétmillió muzulmán vesz részt. Az egyiptomi zarándokok közül 530-an vesztették életüket a Hadzs idején – jelentették az egészségügyi hatóságok, akik hozzátették: az előző napon ez a szám még csak 307 volt.

A Földközi tenger térségében erdőtüzek jelezték a hőséget Portugáliától Görögországig és Algériáig. Szerbiában az ország egész területén 40 fok körüli hőséget jósolnak a meteorológusok. Görögországban egyre több turista válik a hőhullám áldozatává.

Hőségkupola az USA fölött

A keleti területeken már negyedik napja tapasztalják a júniusban szokatlan rendkívüli meleget. A meteorológusok szerint egy hőkupola alakult ki a térség fölött, és ez akadályozza, hogy a hűvösebb levegő elérje a területet. New Yorkban a könyvtárakban és más közintézményekben hűtőközpontok várják különösen az idős polgárokat, mert számukra különösen veszélyes a tartósan magas hőség. Az iskolák többsége normálisan üzemel, de az elővárosokban néhány helyen úgy döntöttek az igazgatók, hogy hazaküldik a diákokat a hőség miatt.

Nemcsak az USA keleti része szenved a hőségtől hanem a nyugati is: Arizona államban is hőségriadót rendeltek el, mert a hőmérő higanyszála 45 fok fölé emelkedett Phoenixben az állam fővárosában is. New Mexico államban tűzvész pusztít, melyet a hőhullám okozott: az anyagi károk igen jelentősek. Két ember meghalt és sokan eltűntek. A klímaváltozás itt nemcsak hőhullámot hozott, de óriási esőket is. Ez ugyan lehűti egy kicsit New Mexico államot viszont a katasztrófavédelem figyelmét egyre jobban lekötik az árvizek.

Az Egyesült Államok területén több mint 100 millió embernek okoz gondot a hőség, 86 millióan élnek olyan körzetben, ahol hőségriadó van érvényben.

A meteorológiai előrejelzés szerint New Englandben, az Egyesült Államok északkeleti részén péntektől már enyhül a hőség, de New Yorkban még a hétvége is rekord meleget hoz majd.

Indiában vége a nyárnak – már a halottakat számolják

A világ legnépesebb államában a nyár márciustól május végéig tart általában, mert júniusban megérkezik a monszun, amely véget vet a hőségnek viszont árvizeket okozhat. A klímaváltozás miatt a hőség kitart még júniusban is: Delhiben éjszakai rekord hőmérsékletet mértek, mert hajnali egykor még mindig 35 fok fölött volt a hőség. Napközben ez felment egyes részeken 55 fokra.

Delhiben hőségriadó van érvényben, mert 40-ik napja van 40 fok fölött az átlag hőmérséklet.

A klímaváltozás előtt az éjszakai hőmérséklet lényegesen alacsonyabb volt mint a nappali, de most a tudósok azt tapasztalják, hogy sötétedés után még jobban hat a hőhullám mint napközben, mert az éjszakai hőmérséklet rekordokat dönt meghaladva a nappali emelkedést.

A Reuters tudósítójának az indiai egészségügyi minisztériumban elmondták, hogy legkevesebb 40 ezer ember kapott eddig hőgutát az 1,4 milliárd lakosú országban. A hőség bizonyíthatóan 110 ember halálát okozta, de a valós szám ennél sokkal nagyobb. A halálos áldozatok száma több tízezer lehet Indiában, de ezt nem jelentik a központi hatóságoknak, mert a Modi kormány a hőhullámot okolja a mérsékelt választási sikerért. Furcsa mellékhatása a hőhullámnak Indiában, hogy a kormányzó párt elsöprő győzelem helyett csak szerényebb eredményt ért el, és koalícióra kényszerült. Az egyik fő oka ennek az volt, hogy

a kormány sikerpropagandáját látványosan cáfolta a vízhiány és az infrastruktúra elmaradottsága, amely a hőhullám miatt kiváltotta a választópolgárok elégedetlenségét.

Újabb hőség rekordok várhatók

A tavalyi volt eddig a világ legmelegebb éve, és jó esély van rá, hogy az idei ezt is felülmúlja.  A meteorológiai szolgálatok óvatosan csak annyit jósolnak, hogy 86% esély mutatkozik arra, hogy a 2023 után következő öt évben minden eddigi rekord megdőljön. Az elmúlt 12 hónap már minden eddigi rekordot megdöntött – jelentette az Európai Unió meteorológiai szolgálata.

A globális emelkedés 1,3 Celsius fok volt. A tudósok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás miatt váltak gyakoribbá a hőhullámok, amelyek egyre tovább tartanak. Régebben ilyen nagy hőhullámok tíz évenként egyszer mutatkoztak, a klímaváltozás óta ennek az esélye már 2,8. A hőhullámok ráadásul nemcsak gyakoribbak, de forróbbak is lettek – átlagosan 1,2 fokkal.

Ha évente 2%-kal növekszik a globális hőmérséklet, akkor a hőhullámok gyakorisága tíz éven belül 5,6-ra emelkedik, és átlagosan 2,6 Celsius fokkal lesz nagyobb a forróság hőhullám idején.

A klímaváltozás legfőbb oka a fosszilis energiahordozók felhasználása, a tavalyi évben ez is rekordot döntött.

Hogyan ellensúlyozhatjuk a kertben a klímaváltozás hatásait?

0

A klímaváltozás hatásai, a különféle időjárási szélsőségek, mint például a száraz, forró napok, vagy az egyszerre lezúduló nagy mennyiségű csapadék, nem csak a mezőgazdaságot állítják kihívások elé, hanem a házi kertekben is problémát okoznak, amire kerttulajdonosként reagálnunk kell.

A kert kialakítása során, egyrészt arra kell törekednünk, hogy alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez, másrészt pedig csökkenteni kell a kert fenntartási igényét. Cikkünk további részében, ehhez adunk néhány egyszerűen megvalósítható ötletet.

Megfelelő növényválasztás

Új növények ültetésekor vegyük figyelembe a növény adottságait, és az öntözés igényes, vagy éppen hűvös, párás klímát kedvelő növényeket inkább kerüljük. Részesítsük előnyben azokat a fajokat, amelyek jól bírják a szélsőséges időjárási körülményeket.

Érdemes például a honos növények közül válogatni, mivel ezek egyrészt illeszkednek a tájba, másrészt, megszokták a lokális klímaviszonyokat. Talán mondani sem kell, hogy mennyire fontos, hogy lombos fákat is ültessünk, amelyek árnyékolnak és részt vesznek az oxigéntermelésben is.

A mediterrán növények, a tűző napra ültethető virágok, valamint a szárazságtűrő díszcserjék szintén helyet kaphatnak a kertben, mivel jól bírják a forróságot és minimális nedvességgel is beérik. Érdemes még szót ejteni a pázsitról is, mely rendkívül fenntartás igényes, és főleg ilyen száraz, meleg nyarakon rengeteg öntözést igényel.

Az „élére állított” pázsit helyett, jobb megoldást jelentenek a gyeppótló növények és a szárazságot jobban tűrő, természetes hatású ősgyepek. Másik megoldás, ha a pázsit méretét csökkentjük, illetve a kert kihasználatlan részeit talajtakaró dísznövényekkel népesítjük be.

Hasznosítsd az esővizet

A tartós szárazság és forróság, valamint a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék egyaránt problémát jelenthet a kertben. Némi egyensúlyt teremthetünk azzal, ha az esővizet megpróbáljuk gyűjteni, így az öntözéshez jóval kevesebb értékes, tiszta csapvizet használunk fel.

Az esővizet gyűjthetjük egy az ereszcsatorna aljára erősített hordóba, vagy több nagyméretű edénybe, vagy akár egy föld alá süllyesztett esővízgyűjtő tartályba is.

Részesítsd előnyben a bio megoldásokat

A kertészkedés során könnyű beleesni abba a hibába, hogy a növényvédelmi célokra egyre több és több vegyszert használunk, érdemes ezek helyett elsajátítani a biokertészkedés fortélyait és megismerkedni az előnyös növénytársításokkal is.

Bolti permetszerek helyett használjunk például csalánlevet, zsúrlófőzetet, kamillalét, műtrágya helyett alkalmazzunk komposztot, rovarok ellen vessünk be a veteményesben rovarhálót, a pajorokat térítsük el csalinövénnyel, a csigákat pedig tartsuk távol zúzott tojáshéj vagy fahamu sánccal.

Termessz zöldségeket

A házi zöldségtermesztés, amellett hogy kiváló hobbi, segíthet valamelyest csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat is. A messziről szállított, vegyszerekkel kezelt zöldségeket kiválthatjuk a saját terményünkkel.

Nem kell természetesen azonnal több száz négyzetméteres kertben gondolkodni, elkezdhetjük a kertészkedést néhány négyzetméteren, magaságyásban vagy balkonon is. Érdemes egyszerűen nevelhető zöldségekkel és fűszernövényekkel kezdeni, akkor a sikerélmény is garantált.

Talajtakaró mulcsozással, valamint csepegtető öntözéssel még inkább könnyíthető a házi zöldségtermesztés.

Vásárolj helyben, piacon

Ha nem tudunk vagy szeretnénk mindent megtermelni a kertben, akkor azt valahol meg kell vásárolnunk. Az üzletekben gyakran felesleges műanyag csomagolásban találjuk meg, az előtte rengeteget utaztatott zöldségeket és gyümölcsöket.

Érdemes helyi termelőktől, piacokról beszerezni az árut és azt a saját táskákban, kosarunkban hazaszállítani, így csökkentve a hulladék mennyiségét. A feldolgozatlan növényi részeket dobjuk a komposztra, így rendkívül értékes, jó minőségű szerves tápanyaghoz juthatunk, melyet beforgathatunk kertünk talajába.

Alakíts ki állatbarát kertet

A klímaváltozás hatásai a körülöttünk élő állatokra is hatással vannak, ezért lényeges, hogy a kertet a rovarok, madarak, sünök és minden más élőlény számára kedvező környezetté alakítsuk.

Néhány egyszerűen és gyorsan megvalósítható ötlet a teljesség igénye nélkül:

  • helyezzünk el rovarhotelt a kertben
  • ültessük méh és pillangócsalogató növényeket
  • telepítsünk fészkelőhelyet és táplálékot biztosító fákat és cserjéket
  • itassuk a madarakat
  • helyezzünk ki madárodút

Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos ötletet adunk a kert kialakításához. Sikeres kertészkedés kívánunk!

Klímaváltozás: 300 milliárd dollár támogatás kell a szegény országoknak – mondja Stiglitz

Az IMF-nek  évente kellene 300 milliárd dolláros támogatást nyújtania  a szegény országoknak, mert nélkülük nem lehet eredményes a harc a klímaváltozás ellen, de saját erőből ők ezt nem tudják finanszírozni.

A Nemzetközi Valutaalap special drawing rights alapon nyújthatna évi 300 milliárd dolláros támogatást a globális zöld átmenethez – javasolja Joseph Stiglitz. A Nobel díjas közgazdász professzor tisztában van azzal, hogy jelenleg ennek esélye nem túlságosan nagy hiszen az amerikai kongresszus annyira megosztott, hogy az USA költségvetésében sem tud megállapodni, de tovább lobbizik ezért, mert úgy érzi, hogy enélkül nem lehet komolyan beszélni a globális zöld átmenetről. Stiglitz professzor korábban a Világbank vezető közgazdásza volt, ezért is utazott el Marrakesbe, ahol a múlt héten  közgyűlést tartott a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap. A két nagy nemzetközi pénzügyi szervezet három évenként az Egyesült Államokon kívül rendezi meg éves közgyűlését, ezúttal Marrakesre esett a választás Marokkóban. Legutóbb 50 éve volt hasonló IMF és Világbank közgyűlés Afrikában, akkor Kenyában gyülekeztek a pénzügyi világ döntéshozói.

Stiglitz emlékeztetett arra, hogy a pandémia idején az IMF 650 milliárd dollárt adott a gyengélkedő világgazdaság támogatására special drawing rights révén.

“Ez nem más mint pénznyomtatás, de nem okoz inflációt viszont átalakíthatná a finanszírozást.”

Az USA 300 milliárd dolláros zöld átmeneti csomagot kap a központi költségvetésből a zöld átmenet finanszírozására, és az Európai Unió is gondolkodik valamiféle hasonló megoldáson.

A fejlődő világnak nincs erre pénze

Ezt hangsúlyozta Joseph Stiglitz Marrakesben, ahol a londoni Guardian tudósítójának nyilatkozott.

“Mi az Egyesült Államokban és Európában küzdhetünk akárhogy a zöld átmenetért,

a klímaváltozás akkor is bekövetkezik, ha a fejlődő világ nem tesz semmit ellene. Csakhogy pénz nélkül ez nem megy.”

Biden elnök úgy adta el a maga zöld átmenet programját a közvéleménynek, hogy olyan vállalkozásokat támogatnak belőle, melyek közelebb visznek a zéró karbon kibocsátáshoz.

“A számla végösszege akár 1500 milliárd dollár is lehet”

– mutatott rá Joseph Stiglitz.

“Támogattam ezt a Biden programot noha rosszul tervezték meg és erősen protekcionista íze volt” – mondta a londoni Guardiannek Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász professzor Marrakes városában, ahol a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlését tartotta az idén.

Zöld átmenet – zöld finanszírozással

Jelenleg szinte kizárólag államok finanszírozzák a zéró karbon cél elérését a világon, de be kell vonni a magántőkét is, ha eredményt akarunk elérni ezen a téren – írja Nouriel Roubini és szerzőtársa, Reza Bundy a Project Syndicate oldalon.

Hogy lehet jövedelmezővé tenni a klímaváltozás elleni harcot? Mindenki számára elérhetővé kell tenni a klímaváltozás elleni harc finanszírozását, mert jelenleg ez a nagy részvény alapok kezében van, melyek a többség számára elérhetetlenek. Épp ezért olyan megoldásokat kell találni, melyek likvidek és mindenki számára elérhetőek. ETF alapokat javasolnak a szerzők, mert ezekkel a papírokkal folyamatosan lehet kereskedni a tőzsdéken.

Exchange traded funds – ennek a rövidítése az ETF. Ugyanúgy lehet ezeket a papírokat vásárolni mint a részvényeket, de ezek valamilyen indexhez vannak kötve. A feltörekvő és fejlődő piacokon nagy a szerepe az ETF-nek, néhány ilyen nagy társasága meghatározó szerepet játszik a piacon mint például a Vanguard vagy a Blackrock.

Nouriel Roubini és szerzőtársa azt ajánlja, hogy olyan ETF-eket kellene létrehozni, melyek célja a klímaváltozás elleni harc finanszírozása. Három értékpapír típus kerülhetne be ebbe a portfolióba.

Az első az, amely a klímaváltozásnak ellenálló ingatlan illetve infrastruktúra piacot érinti. Észak Amerika és Eurázsia viszonylag védett a klímaváltozással szemben, ezért az ottani ingatlan és infrastruktúra piac felértékelődik a globális Déllel szemben, melyet meghatározó mértékben sújthat a klímaváltozás.

Jól menedzselt ingatlan alapok és zöldmezős ETF befektetések kellő finanszírozási lehetőséget teremtenének a zöld átalakulásra.

Minthogy a migráció a globális Délről Északra tart – részben a klímaváltozás miatt – ez előnyösen befolyásolná a társadalmi feszültség enyhítését, és új munkahelyeket teremtene.

A második zöld finanszírozási lehetőség azokhoz az árukhoz kapcsolódik, melyek döntő szerepet játszanak a klímaváltozás elleni küzdelemben:

nemcsak olyan ágazatokról van szó mint az energia,  a vízgazdálkodás illetve az élelmiszer ipar hanem a fémek bányászatáról is. Ez nagyon sokféle árut jelent: szója, búza, réz, ritka földfémek stb. Minthogy ezekre az árukra egyre nagyobb szükség lesz, ezért felmerül a zöld infláció veszélye. Éppen ezért növelni kell a termelékenységet ezeken a területeken, hogy csökkenjen ezeknek a létfontosságú áruknak a termelési költsége.

Végül a harmadik finanszírozási lehetőség a kockázati alapok – hedge fund – létrehozása,

melyek a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokat kezelnék: például földrengés, árvizek, tűzvészek stb. Ezek a kockázati alapok védelmet jelenthetnének az infláció ellen, ezért például kiterjedhetnének az aranyra is. A kisbefektetők így biztonságban érezhetnék magukat, ezért a kormányoknak kevesebb pénzt kellene költeniük a nyugdíjasok és más kisbefektetők támogatására. Több maradna így a költségvetésükben a zöld átmenet finanszírozására.

1,4 milliárd embernek bankszámlája sincs

Ezt állapította meg nemrégiben a Világbank, amely szerint elsősorban a globális Dél országaiban az emberek jórészének semmiféle befektetési szándékuk sincs, mert örülnek, ha megélnek. Rájuk tehát nemigen lehet számítani a zöld átmenet finanszírozásában viszont őket fenyegeti a legnagyobb veszély. Ezekben az ázsiai, afrikai és közel-keleti országokban olyan digitalizált megoldásokat kellene találni, melyet a helyi lakosság megért és elfogad. Ezeknek a digitalizált rendszereknek viszont csakis akkor lehet reális szerepe a zöld átmenetben, ha mögöttük reális befektetések állnak. Különben fennáll a veszély, hogy zöld kripto pénz keletkezik annak minden kockázatával. Épp ezért fontos, hogy globális vagyis legalábbis regionális megoldások szülessenek, melyek határokon át gyűjtik össze a befektetéseket. A döntéshozóknak az állami szférában éppúgy mint a magánszektorban sürgősen el kell gondolkodniuk a nagyarányú tőke mozgatáson a zöld átmenet érdekében.

A klímaváltozás ára egyre magasabb, ezzel szemben eredményesen  csakis a technológiai és pénzügyi hatékonyság növelésével tudunk.

Hamarosan jön a COP 28 konferencia Dubajban, ott már konkrét elképzelések kellenek, nincs már idő a zöld álmodozásra- hangsúlyozza Nouriel Roubini és szerzőtársa, Reza Bundy, az Atlas Capital Team alapító elnök vezérigazgatója.

Rizshiány az El Nino és a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás kiszámíthatatlanná teszi az időjárást, az El Nino hatás nagyobb meleget és kevesebb esőt jelent. A következmény  aszály, amely rizshiányhoz és áremelkedéshez vezet.

20%-kal növekednek az export árak Thaiföldön és Vietnamban, ebben a két kulcsországban, melyek szerepe felértékelődött miután India korlátozta a rizs kivitelét – írja a Reuters. A hírügynökség jelentéséből kiderül, hogy egyáltalán nemcsak India szüntette be az exportot, de az Egyesült Arab Emírségek is négy hónapra felfüggesztette a kivitelt. Mianmar, az egykori Burma szintén erre készül. Indonézia export helyett inkább importálni akar, hogy feltöltse az ország rizskészleteit. A Fülöp szigeteken a kormány ársapkát húzott a rizsre, hogy a szegényebb néprétegek is meg tudják azt fizetni. Az emberiség több mint fele minden nap fogyaszt rizst vagyis olyan alapvető élelmiszerről van szó, melynek ára befolyásolhatja a politikai stabilitást is.

A Fülöp szigetek kormánya az El Nino hatást kárhoztatja mindezért: emiatt ugyanis felmelegszik a Csendes óceán és aszály alakulhat ki sok országban, ahonnan a rizst exportálják.

A Guardian tudósítója ellátogatott egy rizsföldre Thaiföldön, ahol máskor legalább bokáig ér a víz, de most minden kiszáradt. Az öntözőcsatornában sincs víz.

“Minden kiszáradt. Ha most el is kezdene esni, már akkor is késő, mert a rizsnek idő kell, hogy megnőjön. Mi már feladtuk az idei termést” – mondja a gazda.

2015-16-ban tapasztalták utoljára az El Nino jelenséget a Csendes óceánon, akkor ez 15 millió tonnás csökkenést jelentett a rizstermésben az előző évekhez képest.

Idén mennyire komoly veszteségre lehet számítani? Ehhez tudni kellene, hogy az El Nino hatás mennyire lesz erős, de ez kiszámíthatatlan:

“Nem tudjuk, mert a Csendes óceán felmelegedését most először figyeljük meg folyamatosan. Ennek következtében előfordulhat, hogy a klímaváltozással kombinált El Nino hatás olyan következményeket produkál, melyeket eddig még sohasem tapasztaltunk”

– mondja Benjamin Horton professzor, a szingapúri geológiai obszervatórium igazgatója.

Aki abban bízik, hogy az El Nino hatás idén csak kicsi lesz, mert különben “kővé válhatunk, ha ránézünk a rizs termésre.”

Az El Nino környezeti katasztrófát okozhat

Ha nagy lesz a hatás, akkor a levegő annyira szennyezetté válhat, hogy nem lesz biztonságos kimenni az utcára, ahol különben is nehézzé válhat a közlekedés, mert olyan erős köd keletkezhet.

“A vízhiány okozza a nagy El Nino hatás esetében a legfőbb gondot: egyrészt azért, mert nem lesz elég ivóvíz, másrészt pedig nem terem rizs az aszály miatt vagyis nem lesz mit enni”

– vázolja fel a környezeti katasztrófát Horton professzor.

Thaiföldön a vízügyi hatóság azzal számol, hogy 40%-kal kevesebb eső esik ebben a rizstermesztés számára kulcsfontosságú szezonban.

India szerepe meghatározó a globális rizskereskedelemben: normális esetben több mint 40%-át az exportnak a világ legnépesebb állama adja. Csakhogy Narendra Modi miniszterelnöknek garantálnia kell 1,4 milliárd ember rizsellátását, ezért leállította az exportot. A rizs nagy részét minden ország magának termeli meg, a kereskedelem csak a termés 11%-át érinti. Sok szegény afrikai és ázsiai  állam mégiscsak ráállt az olcsó indiai rizs importjára, és most főhet a vezetők feje, hogy miképp szerezzenek rizst külföldön. A rizs probléma a legrosszabbkor jön a szegény országoknak hiszen az ukrajnai háború miatt a gabona beszerzés is akadályokba ütközik, és az árak mennek felfelé.

Az El Nino hatás nemcsak a rizstermesztést hátráltatja, de sok más mezőgazdasági ágazatot is érint például a pálmaolaj előállítását. Indiában gond lehet ezenkívül a cukornáddal, a szójával és a gabonával is.

Thaiföldön egyelőre még nem gondolkodnak a rizsexport leállításán, arra buzdítják a gazdákat, hogy kevesebb vízzel érjék el a szokásos rizs termést csakhogy ez a hagyományos módszerekkel lehetetlen.

Akárhogy is alakul az El Nino hatás, a gazdáknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a jövőben nagyobb lesz a meleg és kevesebb lesz a víz. A baj az, hogy ez drámai mértékű csökkenést okozhat a rizstermésben: ha egy százalékkal magasabb az éjszakai hőmérséklet, akkor ez átlagosan 10%-os termés csökkenést jelent”  – állapította meg a Rizs kutatóintézet a Fülöp szigeteken.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK