Kezdőlap Címkék Kitiltás

Címke: kitiltás

Kitiltják a dízel és benzines autókat Stockholm belvárosából 2025-től

0

Csakis elektromos járművek és egyes hibrid teherautók hajthatnak be Stockholm centrumába 2025 január elseje után – közölte a közszolgálati televízió. Hozzáfűzték, hogy 2025 első félévében döntenek a további szigorításról.

Ilyen szigorú döntést ilyen rövid határidővel még egyetlen európai főváros sem hozott- hangsúlyozza a Bloomberg. Athén, Párizs és Madrid a dízel autók kitiltását tervezi. Londonban azzal büntetik a dízel és benzin autósokat, hogy fizetniük  kell azért, ha be akarnak hajtani bizonyos védett zónákba.

“Mi jobb élet és munka körülményeket akarunk teremteni azoknak, akik a belvárosban élnek“

– nyilatkozta Stockholm közlekedési tanácsosa a közszolgálati televíziónak.

Ismertette a Karolinska Intézet felmérését, mely szerint: azoknak a gyerekeknek a tüdő kapacitása gyengébb, akik a svéd főváros forgalmas utcáin nőnek fel. Már hat hónapos korban érzékelhető a különbség a stockholmi gyerekek hátrányára.

“Ez elfogadhatatlan! Ezért tiltjuk ki a dízel és benzin autókat a belvárosból”

– hangsúlyozta Stockholm közlekedési tanácsosa.

A zöld párti politikus sietett hozzátenni:

“Megvan ehhez a politikai többségünk.”

Korábban Stockholm óvárosára is ki akarták terjeszteni a tilalmat, de a politikai viták miatt ezt elvetették. Stockholm városi tanácsában ugyanis sokan felvetették: vajon minden helyben lakó polgárnak lesz-e elég pénze arra, hogy lecserélje dízel vagy benzines autóját elektromosra?

Átállnak-e ennek hatására az elektromos autózásra a svédek? – kérdi a Bloomberg. Ez nagy kérdés még ebben a gazdag országban is, ahol sokan megélhetési gondokkal küszködnek az infláció miatt. Az elektromos autók pedig drágák.

Az év elején a Mobility Sweden szervezet még azt jósolta, hogy az új autók 40%-a elektromos lesz az idén, de menetközben ezt 35%-ra módosította. Mindenütt másutt is azzal küszködnek Európában, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a klímaváltozás elleni küzdelem ambiciózus céljai veszélybe kerültek.

Rishi Sunak brit miniszterelnök, akinek kormányzó konzervatív pártja jelenleg népszerűtlenebb mint az ellenzéki Munkáspárt, nemrég bejelentette, hogy a zöld átmenet programját enyhítik, és csak 2035- re tervezik a dízel és benzines autók kitiltását. Ez ötéves csúszást jelez a korábbi ambiciózus tervhez képest.

Norvégia az élen

Ez a skandináv állam az egyetlen, amely profitál az energia válságból Európában, és emiatt nem is küzd olyan gazdasági problémákkal mint az európai államok többsége. A norvég állam minden eszközzel támogatja az áttérést az elektromos autózásra. Oslóban a főváros környezetvédelmi ügynöksége kitiltja a dízel és benzines teherautókat a belvárosból 2025-re, és 2027-től már ilyen autók sem hajthatnak be a belvárosba. Az elektromos autózás egyik előnye az, hogy jóval csendesebb mint a dízel vagy benzin járművek, ezért a boltok és szupermarketek éjszaka is feltölthetők lesznek.

Oslóban egyébként már most is működik az a rendelet, amely átmenetileg kitilthatja a dízel járműveket a városból, ha a levegő szennyezettsége túllépi a veszélyes mértéket.

A Fidesz 17 pillanata – 6. Du ju szpík tolmács?

Három és fél évvel ezelőtt, 2014. október 17-én robbant ki az úgynevezett kitiltási botrány. Nem arról a mostani botrányról van szó, amelyről a Független Hírügynökség a napokban elsőként számolt be, s mely szerint Orbán Viktort és családjának több tagját, kormánytagokat és más politikusokat kitilthatnak az Egyesült Államokból, hanem arról, amikor hat magas tisztséget betöltő magyar állampolgárt kitiltottak az USA-ból. Sajtóhírek szerint Orbán Viktor nagyon mérges lett, amikor tudomást szerzett az ügyről, elsősorban azt nehezményezte, hogy neki nem szóltak előre, és úgyszólván az újságokból kellett megtudnia, hogy mi történt.

 

A kitiltásról diplomáciai úton tájékoztatták a magyar külügyminisztériumot is. Négy nappal később André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője elmondta, hogy az Egyesült Államok nem ad semmilyen konkrét információt a kitiltott személyekről a sajtónak, de a magyar kormánynak sem. Október 27-én Rogán Antal bejelentette, hogy politikai szereplőket, kormánytagokat nem érint az amerikai beutazási tilalom.

S bár sok részlet homályos volt, a botrány egyre nőtt, és mindenki azt találgatta, kik lehetnek a kitiltottak között. A legtöbben Vida Ildikóra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökére gondoltak, akiről köztudott, hogy az akkor még a miniszterelnökkel baráti viszonyban lévő Simicska Lajos embere. Idővel újabb nevek is előkerültek, elsősorban a titokzatos

Habony Árpád, Giró-Szász András, Heim Péter, Seszták Miklós és Lázár János.

Orbán Viktor konkrétumokat követelt az amerikaiaktól, ám azt a választ kapta, hogy az érintetteket értesítették, ha ők akarják, nyilvánosságra hozhatják, hogy rajta vannak a kitiltottak listáján.

 

Ugyanakkor a 444.hu arról írt, hogy értesüléseik szerint a magyar kormányhoz közel álló, illetve a kormánynak közvetlenül is dolgozó személyek több esetben is megpróbáltak kenőpénzt szerezni amerikai nagyvállalatoktól, az Index pedig megtudta, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén már nyáron foglalkoztak egy ilyen korrupciós kísérlettel. Az egyik cég bejelentése szerint „vizsgálták egy kormány-közeli szervezet szerepét az ügyben, és az esetről Washingtont is tájékoztatták.”

Habony Árpád, aki Orbán Viktor megfogalmazása szerint „nem szerepel a kormány fizetési listáján”, de gyakran megfordult a miniszterelnök és más kormánytagok környezetében, egy internetre föltett, washingtoni fotóval próbálta igazolni, hogy nincs kitiltva az USA-ból.

Ugyancsak érdekes fejlemény volt, hogy

Vida Ildikó, a NAV elnöke a ferihegyi repülőtéren összetalálkozott egy magyar tévéstábbal.

Amikor megkérdezték, hogy hova utazik, Vida Ildikó nem válaszolt. Vida Ildikó hivatali főnöke, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utóbb azt nyilatkozta, hogy az elnökasszony „rendes évi szabadságát tölti”.

2014 novemberében Vida Ildikó bejelentette, hogy belépése az Amerikai Egyesült Államokba nemkívánatosnak minősül, s elismerte, hogy erről hivatalosan is értesítették. A NAV elnöke ugyanakkor ártatlannak mondta magát, és azt mondta: „semmilyen korrupciós ügynek nem voltam és nem vagyok a részese”.

2014. november 10-én Vida Ildikó, Futó Barnabás ügyvéd, valamint egy Hír TV-s stáb társaságában elment az amerikai nagykövetségre, hogy tájékozódjon, valójában miért is vált nemkívánatos személlyé az Egyesült Államokban.

Nem messze az amerikai követségtől, összetalálkoztak André Goodfriend amerikai ügyvivővel. Vida Ildikó ekkor ejtette ki a száján az elhíresült, és azóta sokat idézett, a NAV elnökének angol nyelvtudására nem jó fényt vető mondatot:

Tolmácsot kérek!

Goodfriend beinvitálta őket a követségre, majd megbeszélésük után Vida Ildikó azt nyilatkozta, hogy semmiféle bizonyítékot nem adtak át neki. Ugyanerről a találkozóról André Goodfriend annyit közölt, hogy „különböző helyekről kapta a korrupcióval kapcsolatos információkat, többek között Horváth Andrástól, a NAV volt dolgozójától is”, akivel személyesen is találkozott.

November 14-én Orbán Viktor, aki végig igyekezett magát távol tartani az ügytől, bejelentette: Vida Ildikó az állásával játszik, ha nem perel be mindenkit, aki a valóságnak nem megfelelő állításokat tett vagy tesz a jövőben.

A helyzet nem javult, sőt, egyre inkább elmérgesedett és André Goodfriend decemberben már konkrét bűncselekmény végrehajtásával vádolta Vida Ildikót.

Az amerikai nagykövetség 2014. december 10-én egy rövid videóban konkrét példákat tett közzé, hogy mivel vádolhatják a kitiltott személyeket. „Rendőrök, akik kenőpénzt követelnek a bűncselekmények áldozataitól. Tisztviselők, akik ellenszolgáltatást várnak az állami szerződésekért. Tekintélyelvű vezetők, akik az állam zsebéből lopnak, hogy saját vagyonukat gyarapítsák. Ez mind példa a korrupcióra, mely aláássa az állampolgárok hitét a kormányukban, táplálja a szervezett bűnözést és a terrorizmust, valamint rontja a gazdasági versenyt.”

Egy nappal később Vida Ildikó teljesítette a miniszterelnök kérését, és feljelentést tett „nem meghatározott személy” ellen. (A Központi Nyomozó Főügyészségen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt, a Fővárosi Törvényszéken pedig jó hírnév megsértése miatt jelentette fel André Goodfriendet.)

Nem sokkal ezután a kormányhoz közeli sajtóban valóságos hadjárat indult André Goodfriend ellen, majd elterjedt, hogy Goodfriend hamarosan távozik Magyarországról. Az amerikaiak nem nyilatkoztak, maga az érintett többször is elmondta, hogy szeretné kitölteni a hivatali idejét.

2015. február 11-én a Nol.hu azt írta, hogy információik szerint hamarosan távozik Budapestről André Goodfriend. A portál értesülését a követség is megerősítette. Az internetes portál értesülései szerint a döntés hátterében családi okok állnak, és nincs köze ahhoz, hogy az ügyvivő konfliktusba került a magyar kormánnyal.

Újra magyarokat tilthatnak ki Amerikából?

0

Egy szenátusi jelentés szerint ez a lépés is szóba jöhet, mert a magyar kormány nem partner az oroszok európai befolyásolási kísérletei ellen folyó harcban. A legnagyobb problémának az orosz propaganda terjedését és a korrupciót tartják, valamint azt, hogy az oroszok szélsőséges magyar politikai csoportokat támogatnak, az Orbán-kormány pedig kifejezetten oroszbarát.

A jelentést a szenátus külügyi bizottságának demokrata tagjai készítették az oroszok európai befolyásáról, Putyin aszimmetrikus támadása a demokrácia ellen Oroszországban és Európában címmel. Ez az első beszámoló a témában Trump elnöksége alatt, miközben tart a vizsgálat, hogy az elnököt mennyire segítették az oroszok a kampány alatt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A jelentés szerint az oroszok több európai országban tevékenykednek intenzíven, ezek közé tartozik Magyarország is. A Magyarországról szóló fejezetben azt írják, itt az oroszok eszköztárához tartozik

a szélsőséges politikai csoportok támogatása, a propaganda és a korrupció.

Emellett külön kiemelik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jó kapcsolatban van az orosz kormánnyal, és hiába EU- és NATO-tag Magyarország, Orbán az elmúlt években egyre inkább az orosz kapcsolatokat akarta erősíteni, ami a szenátorok szerint megkérdőjelezi a magyar kormány elkötelezettségét az említett intézmények iránt.

A jelentés szerint az EU-n és a NATO-n belül Orbán Viktor Putyin legnagyobb támogatója.

Megemlítik az ’56-os, szovjetek elleni felkelést, és azt írják: Magyarország a berlini fal leomlása óta nem volt ilyen közel Moszkvához. Ebből következik, hogy a magyar kormány semmit nem tesz az orosz befolyás gyengítésére, sőt, inkább üdvözli az EU-, USA- és menekültellenes propagandát.

A szélsőséges csoportok támogatására példaként hozzák Kovács Béla kémügyét és az oroszoknak a neonáci Magyar Nemzeti Fronttal való kapcsolatait.

A jelentés is megerősíti, amiről korábban mi is írtunk, hogy az orosz propaganda termékeny talajra talál a kormánypárti médiában, ahol rendszeresen szerepel forrásként a Sputnik és az RT, de olyan propagandamédiumok is, mint a Strategic Culture vagy a New Eastern Outlook.

A szenátorok szerint

az átláthatóság hiánya miatt a korrupció is egyre nagyobb és Oroszország ezt is kihasználja,

például a paksi atomerőműről szóló szerződésnél.

Azt írják, a hatalomba való 2010-es visszatérése óta Orbán Viktor olyan „illiberális demokráciát” épít, amelynek mintája a Vlagyiszlav Szurkov-féle „szuverén demokrácia”.

Ahogy erősödnek a kapcsolatok Oroszországgal, Orbán úgy építi le a demokratikus intézményeket,

miközben az ellenzék a partvonalra szorul, a civil szervezetek mozgástere pedig egyre csökken. Nélkülük pedig az orosz befolyás egyre jobban terjed.

A jelentés azt is megemlíti, hogy a magyar lakosság nagy része nem ért egyet ezzel az iránnyal, a túlnyomó többség EU- és NATO-párti. A Globsec egyik felmérésére hivatkozva azt írják, hogy

a magyarok 71 százaléka szerint a liberális demokrácia a legjobb rendszer.

Ugyanakkor a magyarok 45 százalékának Orbánról is kedvező a véleménye – és ez a szám szinte megegyezik azzal, hogy Putyint mennyien tartják szimpatikusnak Magyarországon (44 százalék).

A fejezet végén azt írják: a magyar kormány nem partner abban, hogy az orosz beavatkozás ellen küzdjön. A szenátorok javaslata szerint ezért támogatni kell a korrupcióellenes, valamint a transzparenciáért küzdő törekvéseket. Azzal zárják:

hatékony lépés volt, hogy 2014-ben kitiltottak hat magyar állampolgárt a korrupciós ügyek miatt, lehetőség szerint ezt újra meg kellene tenni.

Kitiltották a civil szervezeteket a börtönökből – FRISSÍTVE

0

A Független Hírügynökség információi szerint kitiltották a civil szervezetek egy részét a magyarországi börtönökből.

Úgy tudjuk, egy új rendelkezés szerint a civil szervezetek egy része semmilyen programot, tevékenységet nem folytathatnak a börtönökben, az eddigi szerződéseiket is felbontották.

Információink szerint

a rendelkezés a legnagyobb szervezetek egy részére is vonatkozik,

így például a Máltai Szeretetszolgálatra.

A börtönprogramját hosszú idő óta folytató Magyar Helsinki Bizottságnál megerősítették információnkat, miszerint őket is kitiltották, de többet egyelőre nem tudtak mondani.

A Magyar Vöröskereszt nem érintett ebben a tiltásban – tudtuk meg.

„A Magyar Vöröskereszt továbbra is jelen van a BV intezményekben és végez segitő tevékenységet. Adományokat viszünk szükség szerint, véradásokat szervezünk a dolgozók körében, illetve elsősegély-felkészítést is tartunk néhány helyen. Ezzel párhuzamosan megújítjuk a BV intézményekkel korábban kötött együttműködési megállapodásainkat” – mondta el a FüHü megkeresésére Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese.

A további fejleményekről itt olvashat.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!