Kezdőlap Címkék Kissinger

Címke: Kissinger

Kissinger: még van 5-10 évünk a világháború elkerülésére

ki
-
0
Kissinger: még van 5-10 évünk a világháború elkerülésére

Így hangzik a 100 éves Kissinger optimista jóslata. Az USA egykori külügyminisztere szerint az ukrajnai háború nem fenyeget világháborúval, de az USA-Kína szembenállás igen.

Ukrajnát fel kellene venni a NATO-ba – javasolja Kissinger, aki korábban ellenezte ezt mondván: ne provokáljuk Moszkvát! Minthogy a háború kitört, és a NATO Ukrajnát támogatja, ezért már nincs akadálya a NATO tagságnak – véli Kissinger, aki szerint ma már ezt az oroszok is elfogadnák egy tűzszünet illetve békekötés reményében. Az USA egykori külügyminisztere szerint úgy jöhetne létre kompromisszum Ukrajna és Oroszország között, hogy Moszkva lemond a meghódított területek jórészéről, de megtarthatja a Krím félsziget egy részét hiszen Szevasztopol a fekete-tengeri orosz flotta főhadiszállása.

Kissinger szerint azért is fel kellene venni Ukrajnát a NATO-ba, mert így jobban kézben lehetne tartani az ukrán vezetést, amely immár Európa egyik legnagyobb és legjobban felszerelt hadseregével rendelkezik, és nem biztos, hogy mindig körültekintően használja azt fel.

Az USA-Kína viszony a fő probléma

A kínaiak át akarják venni az amerikaiak helyét a világban mint világhatalom – állítja Kissinger. Tajvan körül veszélyesen megnőtt a háborús feszültség. A szigetet a kínaiak saját területüknek tartják, ezért előbb vagy utóbb “vissza akarják szerezni.” Amikor Nixon elnök és Kissinger 1972-ben Pekingben lepaktált a kínaiakkal, akkor elismerték az egy Kína elvet vagyis azt, hogy Tajvan Kína része. Emiatt Tajvan kikerült az ENSZ Biztonsági Tanácsából, a helyét a kommunista Kína foglalta el.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot és Kínát, azóta a két nagyhatalom viszonya egyre rosszabb.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Bécsben nemrég nyolc órán át tárgyalt Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel.

Pénteken G7 csúcstalálkozó kezdődik Hirosimában. Biden elnököt még elindulása előtt megkérdezték: mikor lesz USA-Kína csúcstalálkozó?

“Még nem tudom, de előbb vagy utóbb biztosan találkozunk “

– válaszolta az amerikai elnök mielőtt elindult volna Japánban.

USA-kínai versenyfutás egy afrikai diktátor kegyeiért

ki
-
0
USA-kínai versenyfutás egy afrikai diktátor kegyeiért

Az Egyesült Államok gyakran bírálja a diktatúrákat, de a véreskezű Teodoro Obiang elnököt mégiscsak vígan fogadta Joe Biden a Fehér Házban az afrikai csúcstalálkozón.

A 80 éves Teodoro Obiang a diktátorok mintapéldánya: csekély 42 éve van hatalmon, és élete végéig ott is akar maradni Egyenlítői Guinea korlátlan uraként. Az olajban gazdag kis afrikai állam egész olaj kincsét a sajátjának tekinti – éppúgy mint Kadhafi elnök Líbiában. Teodoro Obiang elnök nem akar úgy járni mint Kadhafi, akit 42 éves uralmának végén a fellázadt nép darabokra tépett.  A lázadás egyáltalán nem volt spontán, azt az Egyesült Államok és Franciaország lelkesen támogatta, mert elegük lett a diktátorból. Teodoro Obiang elgondolkodott Kadhafi sorsán, és szorosabbra fűzte a kapcsolatot Kínával, amely lelkesen lép az USA és az európai hatalmak örökébe  Afrikában. Mit szeretne Kína?

Az első kínai támaszpont az Atlanti óceán partján

Kínának jelenleg egyetlenegy katonai támaszpontja van külföldön: Dzsibutiban, a stratégiai fontosság Szuezi csatorna közelében. A másodikat Egyenlítői Guineában tervezik. Ennek megkönnyítésére egy pekingi bank 2 milliárd dolláros infrastruktúra fejlesztő hitelcsomagot nyújtott át Teodoro Obiang elnöknek. Az elnök ennek is minden bizonnyal örült, de annak még inkább, hogy a kínaiak régi jó szokásukhoz híven nem tartanak moralizáló kiselőadásokat a demokrácia előnyeiről, és nem ítélik el, azért, mert ellenfeleinek még a hullája sem kerül elő. Zimbabwe elnöke, akit Kínában képeztek ki, krokodilusokkal zabáltatja fel ellenségeit, Teodoro Obiang ellenfelei felidézik József Attila halhatatlan sorait: talán eltünök hirtelen…

Kuba a következő?

Washingtont már Kína tervei Egyenlítői Guineában is rendkívüli mértékben zavarják bár a kis afrikai állam messze van az Egyesült Államoktól. Peking a harmadik katonai támaszpontot viszont Kubába tervezi, amely nagyon is közel van már Washingtonhoz. Kuba első emberét nemrég díszpompa fogadta Pekingben, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a gazdasági gondokkal küszködő szocialista szigetországnak, de cserébe kért is valamit. 1961-ben az USA kishíján  világháborút robbantott ki amikor Hruscsov utasítására szovjet rakétákat telepítettek Kubába. A világháborús fenyegetés hatására a szovjet diktátor meghátrált, és nem sokkal később kollégái megbuktatták Moszkvában.

A washingtoni nagykövet az új kínai külügyminiszter

Csin Kang már harmadik ebben a sorban, jól szemléltetve, hogy az Egyesült Államok messze a legfontosabb Peking számára. Blinken amerikai külügyminiszter találkozott is azonnal a távozó nagykövettel, aki immár külügyminiszter Pekingben. Ez nem jelenti azt, hogy ő lenne a kínai diplomácia első embere, arra ott van Vang Ji államtanácsos, az eddigi külügyminiszter, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is. Az Egyesült Államok a Biden adminisztráció kezdete óta első számú stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel állandóan bírálja ezt az elképzelést. Szerinte meg kellene állapodni Kínával. Ennek jelenleg a legfőbb akadálya Tajvan. Peking azért is tervez  katonai támaszpontot Kubában, hogy erről lemondva esetleg szabad kezet kapjon Tajvanon. Ezek hosszútávú játszmák, melynek során Peking el kívánja kerülni a katonai megoldást hiszen Putyin kudarca Ukrajnában újra azt bizonyítja, hogy ilyen módon nem lehet rendezni a problémákat a huszonegyedik században.

Rogán és az orosz hírszerzés

Kenderessy Milán
-
0
Rogán és az orosz hírszerzés

Mit keres az orosz hírszerzés vezetőjének családja Magyarországon? Eziránt érdeklődött az ukrán hírszerzés, amely rámutatott arra: Szergej Nariskin részt vett a Védelmi Tanács ülésén Moszkvában, ahol Ukrajna megtámadásáról döntöttek.

Miután immár Rogán Antal felügyeli az összes magyar titkosszolgálatot, ezért az ő hivatalához érkezett meg a kérdés, amelyre nem siettek megválaszolni, de végülis mégiscsak megtették ezt, mert tudták, hogy a kérdés mögött a nagy NATO szövetséges, az USA áll.

A válasz, melyet a Direkt 36 megszerzett, jól mutatja azt a kétértelmű viszonyt, mely az Orbán kormányt Oroszországhoz fűzi még azt követően is, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát február végén.

A válaszból kiderül, hogy a Nariskin családnak 2015 óta van letelepedési engedélye Magyarországon. Ezt nemzetbiztonsági okra hivatkozva még az ukrajnai háború előtt visszavonták. A Nariskin család fellebbezett, ezért még mindig be van jelentve a Bécsi úton abban az ingatlanban, mely Rogán Antal grúz üzletember barátjának a tulajdona. A lakást Shabtai Michaeli még 2008-ban vásárolta meg. (Ekkor foglalta el Putyin Georgia-Grúzia egy részét.) A lakásban be volt jelentve Andrej Nariskin és családja. Ő az orosz hírszerzés vezetőjének a fia. Rogán Antal hivatala szerint csak 2-3 hetet töltött a lakásban minden évben, de 2020 óta nem járt Budapesten. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Nariskin családnak ez a menekülő útja. Ha minden kötél szakad, akkor az orosz hírszerzés vezetőjének a családja Budapestre menekülhetne. Ceausescu kivégzése után Románia rettegett belügyminisztere is Magyarországon keresett menedéket. Valószínű, hogy a Nariskin família végül Szerbia felé menekülne hiszen az orosz elitnek ez a menekülő útja – éppúgy mint Orbán Viktornak.

Orbán a KGB listáján

Miután az USA és a Szovjetunió megegyezett abban, hogy Magyarország és néhány más közép-európai szocialista állam kikerül Moszkva ellenőrzése alól, Budapesten az amerikai nagykövet arról érdeklődött szovjet kollégájánál: ki fogja a rendszerváltást végrehajtani úgy, hogy az vértelen legyen?

A szovjet nagykövet egy listával szolgált, melyet a KGB akkori vezetője állított össze. Ő jól ismerte Magyarországot, mert többször szolgált itt diplomáciai státuszban, először 1956- ban. A listán ott szerepelt a fiatal Orbán Viktor neve is noha akkor még a Fidesz meg sem alakult. A Ljubjankán már tudták: szép jövő vár rá Magyarországon. Ők nem is csalódtak Orbán Viktorban, de az amerikaiak annál inkább. Palmer amerikai nagykövet a fiatal Orbán Viktorra bízta azt, hogy bemutassa Budapestet Bush elnöknek, aki a rendszerváltás hírnökeként érkezett Magyarországra. A fiatal liberális és pragmatikus Orbán igen jó benyomást tett Bush elnökre, aki korábban a CIA igazgatója is volt. A románcnak hamar végeszakadt: Orbán már az első miniszterelnöki periódusában szembekerült az Egyesült Államokkal. Szimbolikus tette volt amikor svéd Gripen harci repülőket vásárolt az amerikaiak helyett noha a NATO belépés alkalmából – 1999 – megígérte Washingtonnak, hogy amerikai gépekkel váltják fel a szovjeteket.

Miért szakított Orbán az USA-val?

Miért barátkozik Putyinnal még azt követően is, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát?
A magyar miniszterelnök attól tarthat, hogy hidegháborús helyzetben szerepe leértékelődik míg ellenkező esetben profitálhat abból, hogy Washington és Moszkva újra szóba áll egymással.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója elismerte: tárgyalnak Moszkvával Ukrajnáról méghozzá Zelenszkij elnök feje fölött. Kissinger ex külügyminiszter a republikánusok nevében már régóta ezt javasolta. Így lett békeangyal a magyar miniszterelnök, aki békeidőkben háborúzott szinte mindenkivel, amikor a szomszédban kitört az igazi háború, akkor hirtelen a béke elszánt híve lett.

“A Nyugat elveszítette az ukrajnai háborút”

Kenderessy Milán
-
0
“A Nyugat elveszítette az ukrajnai háborút”

“Én nagyon kritikus vagyok a saját kultúránkkal és civilizációnkkal szemben, de azt nem gondolom, hogy hanyatlásban van. Szerintem iránytévesztésben van, és korrekcióra lenne szükség. Ez a véleménye Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőnek, aki Aradon született, de fiatal kora óta Izraelben él.

A magam részéről vajmi kevés különbséget látok az orosz és az ukrán rendszer között, azt leszámítva, hogy ebben a háborúban Oroszország az agresszor.

Ezt a háborút a Nyugat elveszítette még akkor is, ha Oroszország nem nyeri meg azt”

– mondta az Index portálnak.

Castel úgy véli, hogy nem Putyin döntött hanem az orosz elnök az általános nyomás hatására cselekedett.

“Teljesen mellékes az, ami a Kremlben történik. Vannak objektív tények és ezeket nem lehet megváltoztatni. Egy külföldi tudósító már a kilencvenes években azt jelentette Moszkvából, hogy bárkivel beszélt Oroszországban: a NATO keleti terjeszkedését stratégiai fenyegetésként fogták fel.”

Mi lehetne a megoldás?

“A gyengének el kell fogadnia az erősebb igényeit. Cicero szerint jobb egy igazságtalan béke mint egy igazságos háború. Ki kell egyezni mielőtt nagyobbak lesznek a károk Ukrajnában. Kompromisszumot kell találni az oroszokkal“

– hangsúlyozza Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő.

Akinek a véleménye szinte egybecseng Kissinger egykori amerikai külügyminiszter nézeteivel. A 99 éves veterán többször is kifejtette, hogy mielőbb tűzszünet kellene kötni Ukrajnában. Aztán következhetnének a véget nem érő béketárgyalások. A tűzszünetre az USA vehetné rá Zelenszkij elnököt, mert a pénzt és a fegyvereket jórészt onnan kapja Ukrajna – érvel Henry Kissinger, aki ötven évvel ezelőtt kibékítette az antikommunista Nixon elnököt Mao elnökkel, aki több millió ember halálért volt felelős a kommunista diktatúrában Kínában.

Macron: a Nyugatnak nem kellene Oroszország megalázására törekednie

Kenderessy Milán
-
0
Macron: a Nyugatnak nem kellene Oroszország megalázására törekednie

Franciaország elnöke úgy véli, hogy bár Putyin fatális hibát követett el azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, de erre a válasz nem az kellene, hogy legyen: meg kell buktatni Putyint!

A francia elnök ugyanazt hangsúlyozza mint Kissinger ex külügyminiszter, aki Davosban óvta az USA-t attól, hogy a falhoz szorítsa Putyint. Ebben az esetben ugyanis létrejöhet egy szoros orosz-kínai szövetség, melyet az Egyesült Államoknak mindenképp el kellene kerülnie – hangsúlyozta a csaknem százéves Henry Kissinger. Akinek legjelentősebb stratégiai lépése az volt, hogy előkészítette Nixon elnök történelmi paktumát Mao elnökkel 1972-ben. Kissinger – éppúgy mint Macron – azzal érvel, hogy Oroszország része az európai biztonsági rendszernek, ezért az érdekeit figyelembe kellene vennie a nyugati nagyhatalmaknak is.

Ukrán elutasítás

Mind Macron mind pedig Kissinger azon a véleményen van, hogy az ukránoknak el kellene fogadniuk bizonyos területi engedményeket cserébe a háború befejezéséért. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter visszautasította Macron véleményét. Megerősítette: Ukrajna nem mond le területének egyetlen négyzetcentiméteréről sem. Az amerikai demokrata kormányzat – Lengyelországhoz és a balti államokhoz hasonlóan – támogatja az ukrán álláspontot. Legalábbis szavakban. Biden elnök kétértelműen annyit mondott, hogy területi engedményekre sor kerülhet, de csakis akkor, ha maguk az ukránok kezdeményezik ezt. Henry Kissinger a hatalmi mechanizmusok alapos ismeretében arra szólította fel a washingtoni kormányzatot, hogy vegye rá Zelenszkij elnököt a területi engedményekre. Erről egyelőre szó sincs. Az USA hadügyminisztere Kijevből hazatérőben kijelentette: Ukrajna megnyerheti a háborút. Blinken amerikai külügyminiszter pedig azt jósolta, hogy sokáig elhúzódhat a háború Ukrajnában.

Világgazdasági válság lehet a háború elhúzódásának ára

Erre figyelmzetette a világot Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke pedig arról beszélt, hogy hurrikán csaphat le a globális gazdaságra. Ha ugyanis elhúzódik a háború, akkor tovább gyengülhetnek a globális szállítási láncok , melyek régebben megakadályozták a magas inflációt. Most viszont az infláció mindenütt galoppozik, és senki sem tudja: miképp lehetne megállítani? Nouriel Roubini, aki megjósolta a 2008-as nagy pénzügyi válságot, most arról ír, hogy beköszönthet a globális stagfláció korszaka vagyis csak az árak emelkednek míg a világgazdaság stagnál. Ezért sürgeti azt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter, hogy Ukrajna és Oroszország kössön tűzszünetet egy-két hónapon belül. Ellenkező esetben ugyanis olyan világgazdasági válság alakulhat ki, mely megroppanthatja a nyugati világot is.

A mesterséges intelligencia veszélyesebb lehet mint az atombomba

Polonius
-
1
A mesterséges intelligencia veszélyesebb lehet mint az atombomba

„Meg kell ismernünk a mesterséges intelligencia képességeit! Egyúttal azt is meg kell értenünk, hogy a mesterséges intelligencia olyan szintű bizonytalanságot okoz a világban, amely nagyon nehézzé, szinte lehetetlenné teszi a tartós béke fenntartását” – figyelmeztet Henry Kissinger, a veterán amerikai diplomata, aki nemrég könyvet adott ki egy másik szerzővel együtt arról, hogy a mesterséges intelligenciának milyen hatása lehet a hadviselésre és a nemzetközi kapcsolatokra.

A 98 éves veterán diplomata még mindig igen aktív: a járványt megelőzően minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe. A kínai fővárosban nagy tisztelettel fogadják hiszen ő vitte el Nixon elnököt Kínába 1972-ben. Ez a diplomáciai fordulat indította el Kínát a reformok útján, melyek eredményeképp immár vetélytársai az Egyesült Államoknak. Szakértők rámutatnak arra, hogy Kína a mesterséges intelligencia terén meg akarja előzni az Egyesült Államokat, és ez döntő fordulat lehet a két nagyhatalom versengésében.

Kissinger a párbeszédet hiányolja

Az egykori USA külügyminiszter, aki fiatal korában a nukleáris háború elhárításának szakértője volt, azt hiányolja, hogy jelenleg sem Peking sem pedig Washington nem törekszik a másik álláspontjának megismerésére. Márpedig ez katasztrófákhoz vezethet – hangsúlyozza a 98 éves ex külügymioniszter.

Kissinger utal az első világháború előtt kialakult helyzetre amikor a brit birodalom és a feltörekvő német császárság kölcsönösen félreismerte a másik szándékait, és így belesodródtak az első világháborúba.

Arról nyilatkozott a Financial Timesnak, hogy ő és más amerikai diplomaták folyamatosan tárgyaltak az oroszokkal a nukleáris leszerelésről, és így sikerült elkerülni a komolyabb konfliktust a hidegháború idejében.

Most viszont nem folyik ilyen párbeszéd Peking és Washington között miközben a fegyverkezési verseny egyre intenzívebb a két világhatalom között.

A háborúban az jár jól, aki kimarad belőle

Szunce mester fogalmazta meg így az álláspontját az első olyan fennmaradt tanulmányban, mely a háború művészetével foglalkozik.

Pekingben szemmel láthatóan tartják is magukat ehhez. Míg Mao elnök idejében nyílt fegyveres konfliktusba keveredtek az Egyesült Államokkal a koreai félszigeten, addig Teng Hsziaoping reform kurzusa a gazdasági – tudományos versengésre helyezi a hangsúlyt a katonai helyett. Pekingben úgy tartják, hogy épp az okozta a Szovjetunió bukását, hogy erejét a katonai szférára összpontosította, és elhanyagolta a gazdaság fejlesztését.

Pekingben többen felróják Hszi Csinping elnöknek, hogy nyíltan meghirdette a mesterséges intelligencia programot. Ezt a kihívást az USA már nem hagyta figyelmen kivül, és megindult a kereskedelmi háború Kína ellen. Hszi Csinping ellenfelei emlékeztetnek Teng Hsziaoping mondására, mely szerint titkolni kell az igazi sikereket nehogy a vetélytársak észbe kapjanak.

Hszi Csinping elnök viszont nyíltan felvállalja Kína világhatalmi szerepét. Hangcsouban a G 20-as konferencián jelezte: Kína a G2-es világban érdekelt vagyis az USA-val osztozni kíván az irányító pozícióban. Washington válasza erre jelenleg az egyértelmű nem. Kissinger szerint azonban fontos lenne tárgyalni nehogy elmérgesedjen a két világhatalom viszonya a huszonegyedik században.

Háború vagy béke – Kissinger Pekingben

ki
-
0
Háború vagy béke – Kissinger Pekingben

Hszi Csinping elnök fogadta az amerikai diplomácia veteránját, a csaknem százéves külügyminisztert, aki kibékítette az Egyesült Államokat a kínai kommunistákkal még Mao elnök idejében. Az USA és Kína viszonya a leglényegesebb a világbéke szempontjából – mondta Kissinger Pekingben a China Daily beszámolója szerint. Most Kína első embere arra készül, hogy találkozik Donald Trumppal Argentínában, a G 20 csúcsértekezleten. Közben dúl a kereskedelmi háború. Trump azzal fenyegetőzik, hogy minden kínai importot büntető vámmal sújt, ha nem lesz megegyezés Argentínában. A tét nagy hiszen a globális gazdaság két titánja küzd egymással.

 

Vasfüggöny ereszkedhet le az USA és Kína között. Erre figyelmeztetett Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszter. Az Egyesült Államokban sokan vannak, akik válópert sürgetnek Kínával, mert Pekinget tekintik fő ellenfélnek. Ha Kína nem változtat az eddigi szokásain, akkor felerősödhetnek a hangok arra, hogy új vasfüggöny ereszkedjen le Kína körül – hangsúlyozta az USA volt pénzügyminisztere a CNN szerint.

Hszi Csinping kínai elnök azt hangoztatta, hogy Kína akkor tud megállapodni az Egyesült Államokkal, ha Washington figyelembe veszi Peking saját érdekeit is! Hszi Csinping elnök és Donald Trump nemrég telefonbeszélgetést folytatott egymással. Ezt követően Trump kijelentette: a kínaiak nagyon meg akarnak állapodni – e kijelentés nagyon nagy önbizalomra vall, aminek legalábbis szóban és twittben nincs híján az elnök. A két elnök legközelebb Argentínában találkozik egymással a G 20 csúcstalálkozón november végén. Az előkészítés gőzerővel folyik. Szerdán Washingtonban Kína első számú diplomatája John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval tárgyalt. Yang Jiechi /Jang Csiecsi/ tagja a Politikai Bizottságnak vagyis rangban a külügyminiszter fölött áll.

Pénteken magasrangú kínai küldöttség érkezik Washingtonba, ahol megkezdődik az amerikai-kínai stratégiai egyeztetés. Ott lesznek a katonák és a diplomaták mindkét részről. A kínai hadsereget a hadügyminiszter képviseli. Neki ez a dolga. Pekingben a hadügyminiszter nem a hadsereg valóságos feje, hanem egyfajta diplomáciai küldetést lát el. Ő tárgyal a külföldi katonai vezetőkkel. A fegyveres erők irányítása a Központi Katonai Bizottság kezében van. Ennek feje nem más mint maga Hszi Csinping elnök, Kína első embere. A kereskedelmi háború könnyen valóságos háborúvá válhat – figyelmeztetett nemrég Jack Ma. Kína leggazdagabb embere, az Alibaba alapító atyja a múlt kínos tapasztalatait idézte éppúgy mint most Kissinger Pekingben. Ezért Trump és Hszi Csinping találkozójának igen nagy a tétje Argentínában, ahol a G 20 csúcson a világ nagyhatalmainak vezetői szemtől szembe kerülnek egymással és a történelmi felelősségükkel.

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség