Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Megkezdődött a kutya éve

0

Pénteken ünnepelték a kínaiak a Holdújévet, ezzel megkezdődött a kutya éve, és a kínaiak legfontosabb ünnepe, amellyel a tavaszt köszöntik.  

Tűzijáték nélkül kezdődött meg a kínai újév Pekingben, ahol a hatóságok a rossz levegőminőség miatt lefújták a hagyományos látványosságot. De idén is több száz millió kínai kelt útra, hogy családjával lehessen az ünnepen.

A kínai tradíció szerint minden új évet a zodiákus 12 jegyének egyike jelöl, 2018 így lett 2006 után ismét a kutya éve, amely a 11. a jegyek között. A jin és jang viszonylatában a kutyát a janggal azonosítják, és a földjegyek közé tartozik. A kutya éveiben született emberek a hagyományok szerint nagyon hűségesek, emellett őszinték és igazságosak, megbízhatóak a munkájukban és a párkapcsolataikban, illetve népszerűek is. Állítólag mindenkinek szüksége lenne egy, a kutya évében született barátra. A negatív tulajdonságaik közül a makacsságot szokták kiemelni.

A kínai horoszkóp azt is részletesen meghatározza, hogy mit tartogat a kutya éve az emberek számára. Érdekesség, hogy a kínai asztrológia szerint pont azok az emberek fognak a legnagyobb kihívásokkal szembenézni az adott évben, akik abban a jegyben születtek, amely az évet is uralja. Így 2018 a kutya éveiben születettek számára fog kihívásokat tartogatni a hagyomány szerint. A kínaiak Holdújévvel egybekötött tavaszt köszöntő fesztiválja február 26-áig tart, a kutya éve pedig a következő kínai újévig, ez esetben 2019. február 5-éig – akkor kezdődik majd a 12. jegy, a disznó éve.

A kutya évében hagyományos sok kutyát fogadnak örökbe a kínaiak, így az állatvédő szervezetek már jó előre figyelmeztették az embereket, hogy felelősséggel vállaljanak állatot. Az ünnepségeken pedig természetesen számos kutyáábrázolás feltűnik. Malajziában viszont, ahol a lakosság egynegyede kínai felmenőkkel rendelkezik, pont ebből adódott a probléma. Az ország ugyanis muszlim többségű, ezért a dekorációkról és ajándéktárgyakról az üzletekben inkább elhagyták a kutyákat, hogy ne sértsék meg őket – írja a CNN. Sokakat viszont pont ez az óvatosság zavar (a kutya tisztátalan állatnak számít sok muszlim szemében), ugyanis az ország konzervatív vallási fordulatának jelét látják benne, illetve a kínaiak kultúrája iránti tiszteletlenséget.

Indul a legnagyobb népvándorlás

0

Pénteken kezdődnek Kínában az újévi ünnepségek, amelyek – túlzás nélkül – több százmillió ember vándorlásával járnak együtt. Az idén – legalábbis a China News szerint – 385 millióan kelnek útra, hogy felkeressék az ország távoli vidékeink élő rokanaikat.

A Holdújév alkalmából gyakorlatilag egész Kína szabadságra megy – nincs is még egy ekkora népmozgás a világon. Pedig a világ más részein is vannak olyan ünnepek, amelyekhez hagyományosan a lakosok nagy számának az utazása kötődik. Ilyen például az Egyesült Államokban a Hálaadás, amely alkalmából tavaly novemberben közel 51 millió amerikai kelt útra, hogy együtt töltse az ünnepet a rokonaival. Ettől jócskán elmaradnak a nagy zarándoklatok, amilyen például az iraki Karbalában évente, az Indiában 12 évente, illetve a szaúd-arábiai Mekkában szintén évente megrendezett nagy zarándoklat.

Forrás: https://www.statista.com/chart/12916/the-worlds-largest-migration-is-about-to-begin/
Fotó: Pixabay

A holdújév leginkább a keresztény kultúrkör szentestjére és szilveszterére hasonlít, ilyenkor egyrészt karneválokat tartanak, másrészt összegyűlnek a családok, hogy együtt köszöntsék az óév végét, az új év elejét. Az ünnephez hozzátartozik a petárdadurrogtatás – ez nem csak zajkeltés, hanem a rossz szellemek elijesztésére is szolgál. Éjfélkor a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon.

Melyik Párizs az igazi?

0

A Fotelkalandor bejegyzéseit mostantól a FüHü-n is olvashatják.

A címben feltett kérdés elsőre talán hülyeségnek tűnhet, de nem az. Kínában ugyanis nem csak Hallstattot építették fel újra, hanem Párizst is. Mondjuk csak a belvárosát – lakótelepből van nekik saját kínai.

Kína egészen furcsa hely tud lenni, erről már írtunk, és az is közismert, hogy építőipari kapacitásban mindenkit vernek, a szellemi tulajdonhoz való jogok viszont nem túl erősek – azaz lemásolni bármit ér. Ebből pedig egészen abszurd dolgok kerekedhetnek ki – legalább is az európai szemlélő számára. Az európai trendi és menő, Európába viszont nem mindenki utazhat el – így aztán, ami nekünk fura, az tulajdonképpen teljesen érthető. És az európai haladás egyik – ma már persze kicsit kopottas – szimbóluma az Eiffel-torony. Épül is belőle sok – csak Kínában van vagy tíz. (Van persze az összes amerikai Paris-ben, a filmből híressé vált Texastól Arkansasig, meg néhány orosz kisvárosban, ki tudja, miért.)

Az igazi nagy durranás azonban nem egy magában álló torony, hanem egy teljes város, egy majdnem Párizs. Tianducheng Hangzhoutól nem messze épült 2007-ben, 32 négyzetkilométeren, párizsi stílusban. A fake Eiffel-torony itt a legmagasabb – harmada az eredetinek. Épült mellette egy – francia tematikájú – témapark is, de maga a város lakóparknak épült.  Az projekt azonban nem lett sikeres – az eredetileg tervezett 10 ezer helyett csak 2 ezren lakják. Így ebben a Párizsban legalább lehet parkolni.

Ettől függeltenül a másolat kvázi tökéletesre sikeredett. Shanghaiist közzé tette egy francia fotós, François Prost munkáját, aki egymás mellé tette az eredeti, és a kínai Párizsról készült képeket. Melyik a valódi?

Igen, a bal oldali képsor készült Kínában.

A Weibón egyébként állítólag nagyon mentek a képek a héten – a kínaiak hol szörnyűlködve, hol humorral kommentálták őket. Volt aki szerint így álltak méltó bosszút, amiért a francia csapatok a 19. században kirabolták a Nyári Palotát, mások szerint viszont cserébe megengednék, hogy a franciák megépítsék a Nagy Falat otthon.

Az eredeti bejegyzés és további képek: http://fotelkalandor.blog.hu/2018/01/28/melyik_parizs_az_igazi

Pekingbe látogat az amerikai védelmi miniszter

0

Négy éve nem járt az amerikai védelmi miniszter Kínában, melyet nemrég stratégiai ellenfélnek nyilvánítottak Washingtonban. Kína üdvözli James Mattis tervezett látogatását – közölték Pekingben.

James Mattis 2018 első felében érkezhet Kínába, és látogatást tesz a délkelet-ázsiai országokban is, hogy megerősítse szövetségüket az Egyesült Államokkal. A kínai sajtó szerint ezzel az amerikaiak arra törekszenek, hogy a térség államaiban, az úgynevezett ASEAN országokban csökkentsék a kínaiak befolyását.

Az USA és Kína feszült viszonya ellenére egyébként mindkét ország védelmi minisztériuma örömét fejezte ki a Mattis látogatásával kapcsolatban.

A pekingi sajtó arról is beszámolt, hogy újra meghívták a kínaiakat az USA hadiflottájának tervezett gyakorlatára. Mindezt annak ellenére, hogy a flotta parancsnoka nemrég zavart keltő tevékenységgel vádolta meg a kínaiakat a Dél-kínai-tengeren.

Trump nem akar kereskedelmi háborút

0

Az amerikai elnök a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt erről. Angela Merkel szerint a populizmus és a nacionalizmus méreg, Emmanuel Macron (hatalmas tapssal kísért beszédben) az amerikai adócsökkentést bírálta.

Trump ezzel megerősítette pénzügyminisztere, Steven Mnuchin szavait, aki arról beszélt, hogy találkozott a kínai elnök gazdasági főtanácsadójával.

„Mi nem akarunk kereskedelmi háborút, de megvédjük az érdekeinket”

– mondta Mnuchin.

A szóbanforgó gazdasági főtanácsadóval nyelvi problémák nemigen lehettek, hiszen Liu He a Harvard egyetemen szerzett doktorátust közgazdaságból. Már Steven Mnuchin elődei is vele tárgyaltak amikor a nagy pénzügyi válság idején, 2007-2008-ban.

Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly Davosban utalt rá, hogy akkor ők mindent megtettek a nemzetközi pénzügyi stabilitás érdekében, ezért most már azt szeretnék, ha érdemi beleszólásuk is lehetne a döntésekbe. Erre most Davos előtt Trump azzal lepte meg a kínaiakat, hogy

külön vámot vetett ki a napelemekre, melyek Kínából érkeztek.

Ebből nagy vita volt már az EU és Kínaközött is. Wilbur Ross kereskedelmi miniszter pedig azt mondta Davosban: már régóta folyik a kereskedelmi háború, és egyesek ragadozó magatartást tanúsítanak.

Steven Mnuchin békülékenyebb húrokat pengetett, a kínai külügy pedig kijelentette: nem az elzárkózás mellett vannak, hanem a nemzetközi nyitás mellett. Hiszen például január elseje óta könnyebb a külföldieknek érvényesülni a pénzpiacokon Kínában.

A kínaiak diplomatikus formában utasítják el Trump elképzeléseit, az európai partnerek őszintébbek: Angela Merkel szerint

a nacionalizmus és a populizmus méreg,

csakis a nemzetközi együttműködés kínálhat kiutat a globális gazdaság számára.

Emmanuel Macron pedig arra utalt, hogy Trump adócsökkentése sajátos következményekkel járhat. Ha az amerikaiak csökkentik az adókat abban a reményben, hogy a külföldi tőke hozzájuk áramlik, akkor ez olyan globális versenyt indíthat meg, amely problemássá teszi a jóléti államok finanszírozását.

„Ha a gazdagok egyre kevesebb adót fizetnek, akkor

hogy győzzük meg a munkásokat és a középosztályt, hogy a globalizáció jó dolog

és nekik is a hasznunkra van” – tette fel a költői kérdést a francia köztársasági elnök, akinek csaknem egyórás beszédét felállva tapsolták meg Davosban.

A Harvardon szerzett doktorátust a kínai gazdaság irányítója

0

Rendet kell teremtenünk a rosszul teljesítő hitelek piacán – ezzel a katonás felhívással lepte meg olvasóit a pekingi Zsenmin Zsipao. A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt központi lapja egy nagyon fontos elvtárs véleményét közölte, de nevet nem említett. Jólértesült pekingi tudósítók szerint Hszi Csin-ping elnök jobbkezéről van szó, aki most Davosban is kifejtheti: merre fejlődik a világ második legnagyobb gazdasága.

Liu He 65 éves és immár ő irányítja Kína pénzügyeit. Korábban az ötéves gazdasági tervek fő konstruktora volt. Tanulmányait Pekingben kezdte, de az Egyesült Államokban folytatta: 1995-ben a Harvard egyetemen szerzett doktorátust közgazdaságtanból. Aztán idén ősszel

bekerült a 25 tagú Politikai Bizottságba,

Kína hatalmi központjába. Nem kis feladattal kell megbirkóznia, hiszen Kínában a hitelezés hálója áttekinthetetlen. Az viszont köztudott, hogy a hitelállomány a háromszorosa az éves GDP-nek. A valós szám minden bizonnyal még magasabb. A rosszul teljesítő hitelek a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegetik. Ehhez jön még az, hogy Donald Trump – épp a davosi világgazdasági fórumra időzítve – megkezdte kereskedelmi háborúját Kína ellen.

Tavaly Hszi Csin-ping tüzes beszédet mondott a szabadkereskedelem mellett. Valójában azonban a kínaiak egyáltalán nem olyan elszántak emellett, ha a saját hatalmas belső piacukról van szó. Hszi Csin-ping viszont az őszi pártkongresszuson megígérte: szélesebbre tárják a kaput a külföldi befektetők előtt. Ebben segítheti Liu He.

Kínai vakondok ügyködött a CIA-ban?

0

New Yorkban a Kennedy repülőtéren letartóztattak egy korábbi CIA ügynököt. Azzal gyanúsítják, hogy a kínaiaknak dolgozott és lebuktatott több tucat CIA informátort Kínában.

Az amerikai hírszerzés pekingi irodáját 2012-ben alapjaiban rengette meg egy botrány, melynek következtében kínai kapcsolataik jórészét elveszítették. A kínaiak túlságosan is sokat tudtak arról, hogy mit is csinál a CIA Pekingben és Kína más részein.

Az FBI kezdetben nem tudta, hogy vajon a kínaiak hekkerek révén hatoltak-e be a CIA rendszerébe vagy pedig dolgozott ott egy vakondok. A vizsgálat most ért véget. Ezért tartóztatták le Jerry Shun Ching Lee-t a Kennedy repülőtéren, New Yorkban.

A kínai származású férfi amerikai állampolgár lett, miután szolgált az USA hadseregében. 1994-ben lépett be a CIA-ba, ahol fokozatosan emelkedett a ranglétrán. 2007-ben kilépett, mert úgy érezte : feljebb már nem juthat. Az amerikai kémelhárítás gyanúja az, hogy ekkor kereste meg őt a kínai titkosszolgálat, és az egykori CIA ügynök vállalta az együttműködést. De az is lehet, hogy már a kínaiak megbízásából lépett be az amerikai hadseregbe és utána a CIA-ba. A kínaiak híresek arról, hogy szeretnek hosszútávon gondolkodni. Alaposan felépítenek egy karriert a titkosszolgálatban, amely Kínában közvetlenül az első számú vezető – jelenleg Hszi Csinping elnök – irányítása alatt áll.

Az EU veheti át a vezető szerepet a világkereskedelemben

0

Erről beszélt az Európai Unió kereskedelmi biztosa a Reuters tudósítójának néhány nappal azelőtt, hogy Davosban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel.

„Az amerikaiak saját magukat lőtték lábon azzal, hogy kivonulnak a világkereskedelemből. Ha nem ők határozzák meg a szabályokat, akkor mi fogjuk azt megtenni más államokkal együtt!”- mondta Cecilia Malström, aki három éve az EU kereskedelmi biztosa.

„Az EU megoldja a brexit válságot és minthogy Amerika visszalép, ezért mind többen hozzánk fordulnak vezetésért vagy partneri kapcsolatért.” Amióta Donald Trump ül a Fehér Házban, azóta az USA kivonult az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből, a párizsi klímaegyezményből.

Washington azzal fenyegetőzik, hogy felmondják a Nafta egyezményt, melyben Észak Amerika kereskedelmét szabályozták az USA, Kanada és Mexikó részvételével.

Lekerült a napirendről az EU – USA szabadkereskedelmi egyezmény. De amit Malström a legrosszabbnak tart, az nem más, mint a WTO elleni támadás. Decemberben a WTO tanácskozásán az USA megvétózta új bírák küldését abba a tanácsba, mely a nemzetközi kereskedelmi vitákat rendezi. Ha így megy tovább, akkor ez ellehetetleníti a világkereskedelmi szervezet működését.

Az EU megteszi, amit megtehet a világkereskedelem védelme és fejlesztése érdekében: szabadkereskedelmi egyezményt kötött Kanadával, elfogadott egy szabadkereskedelmi egyezményt Japánnal, mely még nem végleges. Idén pedig tárgyal Mexikóval illetve a Mercosur államokkal egy szabadkereskedelmi egyezményről. Az EU – Trumppal ellentétben – a globális kereskedelem fellendítésére törekszik – kölcsönös előnyök alapján.

Hszi Csin-ping kínai elnök pedig tavaly Davosban hosszú beszédben állt ki a globális szabadkereskedelem mellett.

Ráadásul ez három nappal azelőtt hangzott el, hogy Donald Trumpot beiktatták volna Washingtonban.

„Brilliáns volt Hszi Csin-ping elnök beszéde Davosban. Csakhogy a szép szavakat nem követték tettek. A gyakorlatban nem tapasztaljuk azt, hogy a kínaiak könnyítenének azokon a feltételeken, melyek a külföldiek üzleti lehetőségeit jelentik Kínában. Sőt, az EU azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb az európai befektetők dolga Kínában. Hszi Csin-ping nem tud, vagy nem akar érvényt szerezni mindannak, amit a szabadkereskedelem érdekében elmondott Davosban”- hangsúlyozta az EU kereskedelmi biztosa.

Cecilia Malström ott lesz Davosban a világkereskedelmi fórumon. Ez egy EU-biztos szempontjából nem igazán meglepő. Annál inkább az, hogy az anti-globalista húrokat pengető Donald Trump is elmegy Davosba. „Mit fog ott mondani, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy

az EU továbbra is kiáll a szabadkereskedelem mellett.

Mi szeretnénk, hogyha az Egyesült Államok is ezt tenné, és errefelé vezetné a világot. Ha nem hajlandó erre, akkor mi, az EU tesszük ezt meg.!”- jelentette ki Cecilia Malström.

Jobbik: Európát választjuk, vagy Orbán vadkeleti modelljét?

0

Volner János, a Jobbik országgyűlési képviselője legújabb Facebook-bejegyzésében Orbán Viktor politikájáról, mint a „korrupciós lehetőségek alternatív irányáról” ír.

Orbán Viktor Berlinben járva ismét eleresztett néhány súlyos mondatot. A miniszterelnök szerint „a visegrádi négyek 2030-ra utolérik a nyugati ipari országokat”. Ezt nyilván úgy értette, hogy ha a hívei megválasztják őt még három ciklusra, vállalja ezt a célkitűzést. Nemrég ugyan csúnyán leégett (bár igaza lett volna), amikor kiderült, hogy a Széll Kálmán Tervben felvázolt mértéket mára 20 százalékkal meghaladja a magyar államadósság, de Orbán Viktor bizony soha nem volt olyan szegény, hogy ne tudjon ígérni.

A miniszterelnök a korrupciós lehetőségek alternatív irányát is felvázolta: „Amennyiben az Európai Unió nem tud pénzügyi támogatást adni, Kínához fordulunk”. Mindezt hasonlóan kell elképzelni, mint az új Budapest–Belgrád vasútvonalat: közel ezer milliárdos költséget jelent, melyet alapvetően a kínaiaktól felvett hitelből fedez az ország. Hazánk összes ipari övezetét elkerüli, az égvilágon semmi szükségünk rá, de jól jön majd a sok egyéb mellett vasútépítésben is utazó új magyar géniusznak, Mészáros Lőrincnek. Hiszen ez az óriásberuházás mozgatórugója, nem a józan ész. Áprilisában választhatunk: Európát akarjuk-e, vagy Orbán Viktor vadkeleti modelljét.

Jó üzletet kötött Macron Pekingben

0

184 Airbust vásárol Kína – mondta Emmanuel Macron francia elnök Hszi Csin-ping kínai elnökre hivatkozva Pekingben. A 18 milliárd eurós üzleten kívül egy még nagyobbról is szó volt a francia-kínai csúcstalálkozón.

A 20 milliárd eurót is meghaladhatja annak az ultramodern francia gyárnak az építése Kínában, amely a nukleáris hulladékot zárt rendszerben semlegesíti és tárolja. Ez rendkívül környezetbarát módszer, de igen költséges. A kínaiak tíz éve tárgyalnak erről, és a francia remények szerint tavasszal aláírhatják a szerződést. Emmanuel Macron elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő ebédjén is szó volt erről a Tiltott városban.

A francia államfő népes küldöttség élén érkezett Kínába. Első napját Kína ősi fővárosában, Hszianban töltötte, ahol megtekintette az Agyaghadsereget. Ez diplomáciai gesztus, hiszen a Nagy Selyemút épp Hszianból indult Európa felé. Ide érkezett annak idején Marco Polo is, és Hszi Csin-ping elnök pedig erre az ősi emlékre hivatkozva hirdette meg az Új Nagy Selyemút programot. Emmanuel Macron azt szeretné, ha Európa, és ezen belül Franciaország kiemelt partner lenne ebben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK