Kezdőlap Címkék Kína

Címke: kína

Tárgyalt Biden nemzetbiztonsági tanácsadója az oroszokkal?

Jake Sullivan a nyilvánosság előtt annyit elismert, hogy megbeszéléseket folytatott magasrangú orosz vezetőkkel elsősorban az ukrajnai háborúról.

“Megpróbáltuk csökkenteni a kockázatot, és mérsékelni az atomfegyver bevetésének lehetőségét az Ukrajnában folyó harcokban” – jelentette ki Jake Sullivan. Scholz német kancellár pekingi tárgyalásai során kiderült, hogy Hszi Csin-ping elnök személyesen Putyin elnököt kérte meg arra: ne alkalmazzon atomfegyvert Ukrajnában!

Mind a kínaiak mind az amerikaiak közvetíteni akarnak Ukrajnában.

Vang Ji külügyminiszter ezt nyíltan fel is ajánlotta, az amerikai diplomácia szavakban továbbra is kiáll Zelenszkij mellett, de felkérték, hogy vegye fontolóra a béketárgyalásokat Putyinnal.

Kissinger kísértete

A 99 éves veterán diplomata nem sokkal a háború kitörése – február 24 – után felszólította a washingtoni diplomáciát, hogy tegyenek meg mindent a tűzszünet illetve a béke érdekében. A demokraták más irányt választottak: maximálisan támogatták Zelenszkij elnököt abban a reményben, hogy ily módon meggyengíthetik sőt talán meg is buktathatják Putyint. Biden elnök ezt nyíltan ki is mondta. Később az elnök visszavonta ugyan kijelentését, de nyilvánvaló volt, hogy ez az amerikai diplomácia célja. Csakhogy a háború már nyolc hónapja tart, és semmilyen jel sem mutat arra, hogy Ukrajna megnyerné a háborút, és Putyin ebbe belebukna.

Az Egyesült Államokban viszont sorsdöntő választást tartanak, melyen veszíthetnek a demokraták.

Ha a republikánus párt visszaszerzi az ellenőrzést a washingtoni kongresszus két háza fölött, akkor béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből. Kijevben nagyonis tartanak ettől hiszen a republikánusok tárgyalni akarnak Putyinnal – akár Zelenszkij feje fölött is. Pontosan ezt javasolta Kissinger egykori külügyminiszter, aki még Trump tanácsadóinak  is adott tanácsokat a Fehér Házban.

Kissinger szerint mindenképp meg kellene akadályozni, hogy Kínával és Oroszországgal az élen egységes tömb jöjjön létre az USA-val szemben.

Márpedig a demokraták diplomáciája pontosan ebbe az irányba lökheti nemcsak Pekinget és Moszkvát, de az USA olyan szövetségeseit is mint például Szaúd Arábia.

Kissinger, aki az ötven évvel ezelőtti amerikai-kínai békülés fő kezdeményezője volt Washingtonban, Csou En-laj kínai miniszterelnökkel olyan megállapodást kötött, amely hosszútávra garantálta a békét a nagyhatalmak között, és lehetővé tette a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést az USA és Kína között.

Az amerikai demokraták hidegháborús vonalával szemben Kissinger valamiféle realista fordulatot akar.

A veterán amerikai diplomata mindig a Szent Szövetségre hivatkozik ilyenkor, amely a napóleoni háborúk után hosszú időre rendezte a nagyhatalmak viszonyát annak ellenére, hogy azoknak az érdekei egymással ellentétesek voltak. Végül csak Napóleon bukása után 99 évvel tört ki az első világháború – érvel a 99 éves Kissinger, aki szerint a diplomácia fő célja az kell, hogy legyen: mindenképp elkerülni a nagyhatalmak konfliktusát, amely atomháborúhoz vezethet.

A kutya sem fogadja Washingtonban a kínai nagykövetet

Múlt szeptemberben érkezett az amerikai fővárosba Kína nagykövete, akinek eddig még egyetlenegy magasrangú amerikai döntéshozóval sem sikerült komolyan tárgyalnia. Blinken külügyminiszter csakis a rutin bemutatkozás alkalmából fogadta a kínai nagykövetet.

A Biden adminisztráció  csakis tanácsadói szinten tárgyalt  Csin Kanggal, akit viszont a legutóbbi pártkongresszuson beválasztottak a központi bizottságba. Vang Ji, a jelenlegi külügyminiszter ugyanezt az utat járta be míg azután bekerült a Politikai bizottságba is. Az új washingtoni nagykövet tehát bírja Hszi Csinping teljes bizalmát, de a Biden adminisztráció fütyül rá. A Politico portál szerint erre alaposan ráfizethet a jelenlegi amerikai kormányzat hiszen Trump elnök azzal dicsekedhetett, hogy fogadták Pekingben a Tiltott városban is, ahova csakis a Kínának különösen fontos külföldi vendégeket engedik be.

Peking el akarja kerülni a hidegháborút

A világ kettéosztásával a kínaiak keveset nyerhetnek és sokat veszíthetnek. Pekingben Amerikát vádolják azzal, hogy új hidegháborút készít elő a demokráciák és diktatúrák között. Kína több pólusú világrendet akar, de egyáltalán nem kíván egy táborba tartozni Putyin elnök hanyatló és háborúskodó Oroszországával.

Európát tartja Kína a menekülő útnak a hidegháborús csapdából. Ezért nyíltan örvendeznek Scholz német kancellár pekingi látogatásának. Ő az első G 7 vezető , aki Pekingbe látogat azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, Hszi Csinping elnök pedig a pártkongresszuson bebetonozta a hatalmát.

Scholz sem akar hidegháborút

A német kancellár pekingi útja előtt megírta elképzeléseit Németország és az Európai Unió kínai kapcsolatairól – nem hagyva figyelmen kívül azt, hogy évek óta Kína mind Németországnak mind az Európai Uniónak a legfontosabb kereskedelmi partnere. Ennek tudatában Scholz ezt írta:

”új hatalmi központok emelkednek ki egy több pólusú világban. Mi mindegyikkel partneri viszonyra törekszünk.

Jövő héten Indonéziában részt veszek a G20 csúcstalálkozón. Miközben én Pekingben tárgyalok, Németország államfője Japánban és Dél Koreában teszi ugyanezt. Németország kettéosztására emlékezve  egyáltalán nem vagyunk érdekeltek abban, hogy a világ újra két blokkra szakadjon. Az 1,4 milliárd lakosú Kína a maga hatalmas gazdasági erejével kulcsszerepet kíván játszani a világban. Ez nem igazolja azt tendenciát, hogy el kell szigetelni Kínát sem pedig azt, hogy Kína hegemóniára törjön a világban. Nem akarjuk szétválasztani a kínai és az európai, a kínai és a német gazdaságot egymástól.
A német-kínai kereskedelem nagyrészében nem alakultak ki monopóliumok, de ahol igen, ott cselekednünk kell. Ilyen kockázatos helyzet alakult ki például a ritka földfémek esetében vagy a legkorszerűbb technológiákban, ilyen esetekben diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat.

A mi válaszunk a problémákra a diverzifikálás és a saját alkalmazkodóképességünk javítása, nem pedig a protekcionizmus és a visszavonulás a saját piacunkra. A kölcsönösség alapján akarunk gazdasági viszonyt folytatni Kínával.

Németország Kína politikája csakis akkor lehet sikeres, ha az uniós diplomácia keretében valósul meg.

Az Európai Unió szerint Kína egyszerre partner, versenytárs és rivális.

„Mi keressük az együttműködést a kínaiakkal a mostani pekingi tárgyalásokon a kölcsönös érdekek alapján, de nem tévesztjük szem elől az ellentéteket sem” – írta Scholz kancellár a Politicoban röviddel pekingi látogatása előtt.

A zero-Covid-politika végéhez fűződő remény inspirálja a részvénypiacokat

Gyakorlatilag minden újabb Covid járvány Kínában hatalmas bezáráshoz vezet – és megterheli a gazdaságot. Most találgatások zajlanak: vajon a Politikai Hivatal jelzése véget vet ennek a politikának? A tőzsdék már reagálnak – írta meg a Spiegel.

A merev kínai Covid politika enyhüléséről szóló találgatások élénkítik a részvénypiacokat. Hongkongi Hang Sengtől  a vezető német  Dax indexig pozitívan reagáltak a hírra a tőzsdék.

Mi hozza ilyen jó hangulatba a befektetőket? Az alkalomról egy feljegyzés terjedt el a közösségi médiában, amit a befolyásos közgazdász, Hao Hong is tweetelt. Eszerint a Politikai Hivatal állandó tagja, Wang Huning állítólag „újranyitó bizottságot” alakított. Ez a külföldről származó Covid adatokat vizsgálja, hogy különböző forgatókönyveket értékeljen azzal a céllal, hogy enyhítse a márciusi kínai Covid intézkedéseket.

A Külügyminisztérium azonban nem erősítette meg az információt. – Nem tudom, honnan szerezted ezt az információt. Valójában semmit sem tudok róla” – mondta a külügyminisztérium szóvivője, amikor egy ilyen bizottságról kérdezték.

Hszi Csin-ping kínai államfő a Kommunista Párt október közepén tartott kongresszusán megerősítette kormánya szigorú nulla Covid-politikáját. Ennek célja a nagyobb járványok minden áron történő megfékezése.

A körzeteket ismét bezárták

A koronavírus-számok emelkedése a közelmúltban a bezárások új hullámához vezetett a Népköztársaságban. A közép-kínai Vuhantól az északnyugati Hsziningig több millió lakosú városrészeket zártak le, hogy megállítsák a vírus terjedését.

A szigorú bezárások a kínai gazdaságot is súlyosan megterhelték. Globálisan is nagy bizonytalanságot okoznak, mert Kínában minden Covid-zárlat az alkatrészek szállításának késését jelentheti. Például a német ipar nagymértékben függ a kínai beszállítóktól a számítógépes chipek és az akkumulátortechnológia terén.

A Dax jelenlegi pozitív fejleményét egy sikeres hónap előzte meg. Októberben az index a történelem egyik legjobb októberi eredményét érte el, 9,4 százalékos erősödéssel.

Hasznos volt többek között az is, hogy az importárak szeptemberi emelkedése valamivel jobban gyengült, mint azt a szakértők gondolták. A Németországba importált áruk ára továbbra is igen jelentős mértékben, 29,8 százalékkal emelkedett, de az elemzők az előző havi 32,7 százalék után magasabb, 31 százalékos éves rátát feltételeztek. A némileg gyengébb árdinamikához különösen az importált villamos energia költségei járultak hozzá.

Rogan bírálja Orbán Kína politikáját

Kína Magyarország gazdasági patrónusa lett miközben Orbán védelmezi Peking politikáját az Európai Unióban és a NATO-ban.

Amikor Orbán Viktor a konzervatív republikánusok előtt beszélt Dallasban augusztusban (CPAC konferencia), akkor felszólította hallgatóságát, hogy “legyenek éberek, mert a kommunisták új generációja fenyegeti a szabad világot. Mi ez, ha nem színtiszta képmutatás?

2015-ben Magyarország volt az első európai állam, amely csatlakozott az Új Selyemút programhoz, mely a kínai terjeszkedés eszköze.

„Miért invitálta Budapestre a Fudan egyetemet Orbán csekély 1,5 milliárd dollárért amikor nyilvánvaló, hogy a kínai felsőoktatási intézmény a kommunista párt ideológiai bástyája?”

– érdeklődött Tom Rogan konzervatív biztonságpolitikai szakértő , akit a Newsmax portál idéz.

A Fudan egyetemen kívül néhány más kérdést is feltesznek az amerikai konzervatívok Orbán Kína politikájával kapcsolatban:

  • Miért kellett ötmillió Sinopharm vakcinát venni Kínától mikor gyorsan kiderült, hogy a kínai injekció nem igazán véd meg a Covid vírustól?
  • Miért kellett egy vakcinát méregdrágán 36 dollárért megvásárolni amikor a kínaiak másoknak ennél sokkal olcsóbban adták?
  • Mi szükség van a Budaoest-Belgrád vasútra, mely 1,9 milliárd dolláros kínai kölcsönből épül ?
  • Amikor Trump külügyminisztere, Pompeo Európában járva minden NATO tagállamot megkért arra, hogy ne vásároljon 5G rendszert a Huaweitől, mert ez nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.

Tette ezt akkor, amikor mindenütt Trump barátságával dicsekszik. Persze kétszínűség tekintetében Orbán is tanulhat Trumptól hiszen az USA elnöke korábban díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, majd kereskedelmi háborút indított Kína ellen.

Mindennek fényében érdekes, hogy Orbán Viktor egyesíteni szeretné a populista jobboldalt az egész világon.

Miért szereti annyira Kínát a magyar miniszterelnök?

Orbán Viktor nagyon is tisztában van azzal, hogy Magyarország pénzügyi helyzete igencsak ingatag. A pénzügyi csőd még odébb van, de szükség lehet gyorssegélyre. Olyasmire mint amit Orbán török barátja, Erdogan kapott Pekingtől: amikor a török líra helyzete vészesen megrendült, akkor Kína egymilliárd dolláros gyorssegéllyel mentette meg Erdogan rendszerét a pénzügyi csődtől. Miért? A török elnök volt a muzulmán ujgurok ellenállási szervezeteinek a fő szponzora. Cserébe az 1 milliárd dollárért, el kellett zarándokolnia Urumcsiba, a Hszincsiang-Ujgur tartomány fővárosába, ahol a kissé megdöbbent ujgur testvéreivel közölte: számukra a lehető legjobb a kínai kommunista párt uralma! Nincs jobb vezető mint Hszi Csinping elnök!

Orbán Viktor gyakran emlegeti: ha nem kapunk pénzt az Európai Uniótól illetve a Nemzetközi Valutaalaptól /melyet Matolcsy György kipaterolt/, akkor majd adnak a kínaiak.

Kérdés, hogy mennyit és cserébe mit kérnek?

A magyar-kínai egyezmények általában titkosak, ezért csak nagyon kevesen vannak Magyarországon akik sejthetik: milyenek valójában a magyar kormány kapcsolatai Kínával?

Orbánt az amerikaiak válaszút elé állíthatják mondván egy NATO szövetséges nem tarthat fenn kiváló kapcsolatokat az USA első számú stratégiai ellenfelével. Csakhogy itt van az imént emlegetett Erdogan. Törökország oszlopos tagja a NATO-nak, de mégiscsak jó kapcsolatokat ápol Kínával és Oroszországgal. A baj az, hogy Erdogan rendszere csak lélegzetvételnyi szünetet kapott az egymilliárd dolláros kínai gyorssegéllyel. Ma Törökország még mélyebb gazdasági válságba zuhant, amelyből Kína még ha akarná is nemigen tudná kihúzni. De nem is akar Törökország gondjaival foglalkozni: a kínaiak azt tanácsolták Erdogannak, hogy pénzügyi problémáival forduljon a Nemzetközi Valutaalaphoz illetve az Egyesült Államokhoz. Erdogan éppúgy mint Orbán attól tart, hogy az amerikaiak puccsot szerveznek ellene, hogy a pénzügyi válságot kihasználva megbuktassák.

Az Európai Unió védelmezi saját elektromos autóinak piacát éppúgy mint az USA és Kína

Buy European! – vegyél európait! – javasolja Macron francia elnök, és ebben egyetértettek Scholz német kancellárral Párizsban. Az előzmény: Biden elnök támogatást ígért azoknak, akik Észak Amerikában készült elektromos autót vásárolnak.

“Kína és az USA támogatja a saját autó iparát, az Európai Unió azonban mindenki előtt nyitva áll“ – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök, aki a France 2 televízióban beszélt azt követően, hogy az Elysee palotában tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral.

“Franciaországnak és Németországnak össze kell tartania, mert túlságosan is nyitottak vagyunk. Ennek az az oka, hogy mindkét ország sok autót ad el Kínában” – vázolta fel a helyzetet Macron elnök. Scholz kancellár november elején Pekingbe utazik – sok üzletember társaságában – hiszen Kína Németország legfontosabb kereskedelmi partnere.

Buy European Act

Az Egyesült Államokban régi törvény írja elő, hogy a hazai árut előnyben kell részesíteni a közbeszerzéseknél. Ez a Buy American Act. Hasonlót javasolt Macron elnök mindjárt megválasztása után 2017-ben mondván az Európai Uniónak is védelmezni kell a saját piacát.

Most újra ezzel állt elő protekcionizmussal vádolva meg az Egyesült Államokat. Macron arra is rámutatott, hogy az Európai Unión kívül tiltakozott a Világkereskedelmi Szervezetnél /WTO/ Dél Korea és Japán is Biden elnök protekcionista döntése miatt.

A németek eddig megakadályozták a Buy European törvényt, mert Európa legnagyobb kereskedő nemzeteként nem akarták veszélyeztetni az exportjukat. Most ez változóban lehet: az Automotive News Europe szerint Scholz kancellár rábólintott Macron javaslatára, amely azonban csak reagálást jelent Biden döntésére nem pedig új uniós törvényt.

A brüsszeli Politico úgy értesült, hogy Franciaország és Németország közösen azt javasolja a brüsszeli bizottságnak, hogy készítsen elő uniós válasz intézkedést Biden elnök protekcionista döntésére.

Ezzel együtt ugyancsak problematikus lenne a Buy European Act elfogadása, mert ehhez újra  kellene tárgyalni az uniós szabadkereskedelmi egyezményeket és sok uniós szabályt módosítani kellene.

A pekingi Global Times egyenesen úgy értesült, hogy emiatt Scholz kancellár nem támogatja a Buy European törvényt. Savanyú a szőlő – címezte cikkét a kínai kommunista párt véleményét hűen tükröző Global Times egyenesen Macron elnöknek arra mutatva rá, hogy a kínai piac immár fontosabb Németországnak mint a francia.

Kína együtt akar működni az Egyesült Államokkal

Hszi Csinping elnök a pekingi televízióban arról beszélt, hogy együtt kíván működni az USA-val. A kínai államfő, akit nemrég választottak meg újra a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt főtitkárának hangsúlyozta, hogy a világ stabilitásának érdekében a két nagyhatalomnak együtt kell működnie.

Hszi Csinping már évek óta hangsúlyozza, hogy olyan világot akar, amelyet az USA és Kína együtt irányít. Először a G20 csúcstalálkozón hirdette ezt meg Hangcsouban. Washington azóta bírálja a kínai elnököt, mert nem kíván osztozni a vezetőszerepben. Nemrég az Egyesült Államok harmadik legfontosabb politikai tisztségviselője, a képviselőház elnöke, Nancy Pelosi Tajvanra látogatott. 25 éve nem járt ilyen magas rangú amerikai politikus a szigeten, melyet Peking kínai területnek tekint.

Kereskedelmi háború

Trump elnök büntetővámokkal sújtotta a kínai export jó részét, hogy csökkentse Peking befolyását. Egyúttal felszólította az amerikai cégeket: térjenek vissza Kínából az Egyesült Államokba! Biden elnök folytatja ezt a politikát: továbbra is büntető szankciókat alkalmaz Kínával szemben. Ezenkívül chip háborút indított, hogy megakadályozza Kína felzárkózását ezen a stratégiailag fontos területen. Ennek értelmében nemcsak az amerikai cégek nem szállíthatnak korszerű chipeket Kínába, de azokat a külföldi cégeket is büntetik amelyek ezt teszik. Korábban Hszi Csinping elnök bejelentette: 2025-ben világelsők lesznek a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol meg akarják őrizni az elsőbbségüket ebben a stratégiai fontosságú ágazatban.

Pekingben meggyengült az amerikai vonal

A legutóbbi pártkongresszuson kikerültek a vezetésből azok, akik a piacgazdaság fejlesztését és az amerikai kapcsolatok javítását forszírozták. Liu Ho miniszterelnök-helyettes vezette azt a delegációt, mely az amerikaiakkal tárgyalt. Minthogy eredmény nem volt, ezért kikerült a Politikai Bizottságból, ahol ő volt az egyetlen, aki a Harvard egyetem doktori fokozatával dicsekedhetett.

A reformista miniszterelnök is távozik. Utóda minden bizonnyal Sanghaj párttitkára lesz, aki korábban Hszi Csinping kabinetfőnöke volt. Li Csiangnak nincsen kormányzati gyakorlata, de Sanghaj élén komoly tapasztalatokat szerezhetett. A külföldi üzletembereket jó benyomást szerezhettek róla. Sanghaj 25 millió lakója kevésbé: a nagy Covid lezárást igen nehezen viselte az a kínai város, mely New York-kal akar versengeni. A kínai tőzsdék mindenütt kedvezőtlenül fogadták Hszi Csinping új csapatát, amely nagyobb szerepet szán az államnak mint a piacnak, és amely Kína nemzetbiztonsági szempontjai alá rendeli a gazdaságot.

Hajók tucatjai várnak a kikötésre Európában

Az energiaválság óriási mértékben megnövelte a keresletet a cseppfolyósított földgázra, de kicsi a fogadó kapacitás, amely újra földgázzá alakítaná a nyersanyagot. A várakozás növeli az amúgyis magas árat.

Spanyolország ezen a héten mindössze hat helyet ad, ahol újra földgázzá alakíthatják a hajók rakományát. Ennél ötször több hajó várakozik a spanyol partok mentén. Egész Európában nagyon kevés az olyan kikötői kapacitás, ahol az újragázosítás folyamatát gyorsan és biztonságosan el lehetne végezni.

Csak a Földközi tengeren legkevesebb 35 hajó köröz kirakodásra várva, a Cadizi öbölben nyolcat számoltak meg – tudósít a Reuters.

Nagy Britannia partjainál hasonló a helyzet – mondja Alex Froley, aki az ICIS elemző központ szakértője cseppfolyósított földgáz ügyben. Rámutatott arra, hogy szerencsére ez a szűk keresztmetszet nem okoz olyan nagy problémát a piacon, mert mind az ipar mind a lakosság csökkentette gázfogyasztását az enyhe időjárás és a magas árak miatt. A szakértő szerint számítás is meghúzódik a várakozás mögött: az eladók abban bíznak, hogy az elmúlt hetekben csökkenésnek indult földgáz árak újra emelkedni fognak.

Nem csak a szűk keresztmetszetet okoz ezen a fontos piacon gondot hanem  az is, hogy nincs elég nagy kapacitású csővezeték, amely a kikötőkből elvezetné a földgázt a célországba. A Midcat vezeték szállíthatná a földgázt Spanyolországból Közép Európa mindenekelőtt Németország felé. Az érintett államok – Franciaország, Németország, Portugália és Spanyolország – vezetői a héten találkoznak, hogy aláírjanak egy egyezményt erről a gázvezetékről, amely a jövőben hidrogént is szállíthat.

Biztonsági gondok

A cseppfolyósított földgáz szállítása igen veszélyes. Az Egyesült Államok második legnagyobb olyan kikötőjét ahonnan az ilyen hajókat útnak indították, be kellett zárni. Freeportban tűz ütött ki, majd robbanások következtek be júniusban. Azóta a kikötő nem működik, noha nagyon fontos szerepe volt az USA cseppfolyósított földgáz exportjában.

A biztonsági szabályok precíz betartása lassítja az újragázosítás folyamatát, ezért várhatóan nemigen lesz javulás a gyors szállitás terén. A kínaiak már le is vonták a tanulságot, és immár nem szállítanak cseppfolyósított földgázt Európába. Minthogy a zéró Covid tolerancia miatt Kína gázfogyasztása visszaesett, ezért a kínaiak a szerződés szerint megvásárolt földgáz egy részét eladták Európában, hogy kihasználják a magas árakat. A hosszú várakozási idő és a lefelémenő árak miatt mostanában felhagytak ezzel a gyakorlattal.

A kínaiak döntése azt is jelentheti, hogy az ázsiai piac éppúgy mint tavaly elszippanthatja a cseppfolyósított földgázt Európa orra elől. A szakértő szerint a kínaiak döntése azt jelenti, hogy immár újra importál Kína nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt. Az európai kikötők előtt várakozó hajók tulajdonosai ennek következtében határozhatnak úgy, hogy a jövőben a cseppfolyósított földgázszállítmányokat Ázsiába irányítják Európa helyett.

Az Európai Unió csúcsértekezletén csütörtökön és pénteken vitatják meg a földgáz helyzetet, amely döntő fontosságú a fűtési szezon miatt az egész kontinensen.

Továbbra is Amerika centrikus a világrend – állítja Orbán kedvenc amerikai szakértője

A magyar származású George Friedman, akit a magyar miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadott nemrég, azt a véleményét erősítette meg, hogy a világ továbbra is egypólusú, a jelenlegi világrendet kizárólag az USA tartja fenn.

Az Egyesült Államok ereje megkérdőjelezhetetlen – állítja magabiztosan George Friedman, aki szerint Putyin azzal követte el a hibát, hogy az amerikai tétlenséget gyengeségnek nézte. A kínaiak sokkal ravaszabbak: nyílt szembenállás helyett kompromisszumra törekszenek az Egyesült Államokkal.

“Az elmúlt hónapok nem azt tanították meg nekünk, hogy az Egyesült Államok új világrendet alakít ki, hanem azt, hogy Oroszország gyengül és Kína óvatosan kezeli az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatát. Ez továbbra is egypólusú világ “

– hangsúlyozza George Friedman, akinek legutóbbi könyvét, mely a Vihar a csönd előtt címet viseli, a magyar kormányhoz közelálló MCC Press adta ki. Orbán Viktor hivatkozott is erre a könyvre amikor az USA belső válságáról beszélt Tusnádfürdőn.

A magyar miniszterelnök általában többpólusú világot emleget, melyben a magyar diplomáciának leleményesen kell együttműködnie a nagyhatalmakkal. Jelenleg Moszkvával és Pekinggel ez sikerül, de Washingtonnal és Brüsszellel nem.

Peking együttműködést javasol Brüsszelnek

A most kongresszusát tartó kommunista párt félhivatalos angol nyelvű lapja, a Global Times arról  kívánja meggyőzni az Európai Uniót, hogy ne rendelje alá érdekeit az USA-nak hanem törekedjen egyenlő partneri viszonyra Washingtonnal. Ebben segíthet a kiegyensúlyozott kapcsolat Kínával, amely az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere.

Olaf Scholz német kancellár november elején Kínába látogat. Németország legfontosabb kereskedelmi partnere is Kína, messze megelőzve az Egyesült Államokat, amely jelenleg cseppfolyósított  földgáz szállítmányokkal javítja pozícióit a német piacon.

Scholz elődje, Angela Merkel minden évben legalább egyszer ellátogatott Pekingbe, mert annyira fontosnak tartotta ezt a kapcsolatot a német gazdaság számára.

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha az Európai Unió  lazítaná a kapcsolatokat Kínával, amely az USA veszélyes vetélytársa a világgazdasági versenyben.

Hszi Csinping elnök többször is jelezte, hogy G2 rendszert tartana üdvösnek vagyis az USA és Kína együtt kormányozná a világot. Amióta ezzel előállt a G20 csúcsértekezleten Hangcsouban Hszi Csinping elnök, rögtön ellenfelet látott benne Washington. Trump büntető vámokat hirdetett meg. Ezeket Biden elnök nemcsak, hogy nem vonta vissza, de chip háborút indított Kína ellen, hogy lassítsa a vetélytárs technológiai fejlődését.

Mindkét világhatalom rendszeresen konzultál egymással: Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója órákat szokott tárgyalni Jang Csiecsivel, aki nemcsak Kína első számú diplomatája, de tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. Az egyik ilyen találkozón a kínai diplomata megígérte amerikai partnerének: tiszteletben tartják Washington kérését, és nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Medgyessy: Putyin 2004-ben együttműködést ajánlott Brüsszelnek

Az egykori magyar miniszterelnök elmesélte Bolgár Györgynek, hogy Putyin 2004-ben félrevonta őt egy NATO-Oroszország tanácskozáson, és együttműködést javasolt az Európai Uniónak. Putyin azt fejtegette, hogy Oroszország európai állam, és együttműködést ajánlott az Európai Uniónak. Tartott Kína növekvő befolyásától Oroszországban.

Putyin üzenetével Medgyessy Péter felkereste a brüsszeli bizottság akkori vezetőjét, de kiderült: az Európai Unió immár nem barátként kezeli az orosz elnököt.

Putyin ekkoriban döntés előtt állt: megreformálja-e Oroszországot nyugati mintára vagy inkább Kína felé vegye az irányt? Az európai elutasítás nyilvánvalóan azt jelezte, hogy a Nyugat nem tart igényt egy erős Oroszországra. A Goldman Sachs moszkvai emberének Putyin elmondta ugyanebben az időben, hogy fő támogatói a fegyveres erők emberei – a szilovikok – nem akarnak reformokat, mert attól félnek, hogy egy piacgazdaságban nem lesz rájuk szükség. Putyint vonzotta a kínai modell, amely a kommunista párt diktatúráját ötvözte a piacgazdasággal, de tartott Kínától, amely gazdaságilag már fölébe kerekedett Oroszországnak.

Medgyessy: tárgyalással mielőbb le kellene zárni a háborút!

Az ex miniszterelnök szerint, ha sokáig elhúzódnak a harcok, akkor az katasztrófához vezethet. 80 éves Medgyessy ugyanazt az álláspontot fogalmazta meg mint a 99 éves Henry Kissinger, aki mielőbbi tűzszünetet sürgetett. A veterán amerikai diplomata, aki 50 évvel ezelőtt megteremtette az USA-Kína kapcsolat alapjait, arra hívta fel a figyelmet, hogy Washington jelenlegi diplomáciája Kína karjaiba taszítja Putyint. Tony Blinken amerikai külügyminiszter viszont arra számít, hogy Kínának sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. A kínaiak szentül megígérték az USA-nak, hogy nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak.

Hszi Csinping elnök a hírek szerint Szamarkandban felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

A jüan kiszorítja a dollárt a kínai-orosz kereskedelemből

Amióta Oroszországot szankciókkal sújtja a Nyugat az ukrajnai háború miatt, Moszkva szisztematikusan leépíti kereskedelmében a dollárt és az eurót. Áttér más devizákra, elsősorban a kínai jüanra.

Oroszország nemcsak kínai kereskedelmében használja mind aktívabban a jüant hanem olyan államok esetében is mint például India – nyilatkozta a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapnak Li Hszin. A sanghaji egyetem eurázsiai intézetének igazgatója úgy látja, hogy jövőre már a jüan nagyobb szerepet kap Oroszország külkereskedelmében mint a dollár. Régebben az olajüzleteket dollárban kötötték a nemzetközi piacokon, de az oroszok szakítani igyekeznek ezzel a hagyománnyal. India esetében az az érdekes, hogy már nemcsak az olajat, de mást is jüanban számolnak el. India legnagyobb cement gyára, az UltraTech Cement szenet vásárolt az oroszoktól, és ezért kínai jüanban fizetett – jelezte a Reuters hírügynökség.

A jüan előretörését az orosz piacon az is jelzi, hogy az orosz óriás vállalatok elkezdtek kötvényeket kibocsátani kínai pénzben. Oroszország legnagyobb arany kitermelő cége, a PJSC Polyus 5 éves jüan kötvényt bocsátott ki nemrégiben. A kötvények névértéke összesen 4,6 milliárd jüan. Ez 644 millió dollárnak felel meg.

A Rusal alumínium óriás 4 milliárd jüan értékben dobott a piacra kötvényeket. Az orosz cég pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Rusal hiteleinek 20%-a immár kínai jüanban van.

A jüan-rubel átváltás rakéta sebességgel ível felfelé az ukrajnai háború kezdete óta: augusztusban 6,9 milliárd jüan volt. Ez 61 szerese annak mint amennyi tavaly decemberben volt.

Egyenlőtlen kapcsolat

12 éve Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű lapja. Tavaly a két ország közötti kereskedelem mértéke meghaladta a 146 milliárd dollárt. Idén ez minden bizonnyal még nagyobb lesz, mert az oroszok kiszorulnak a nyugati piacokról. Az év első nyolc hónapjában több mint 117 milliárd dollár volt a két állam kereskedelmének értéke. Ez 31%-os növekedést jelent a múlt évhez képest.

Arról nem ír a Global Times, hogy míg Oroszország számára Kína meghatározó fontosságú partner, Peking listáján csak a futottak még országok listáján szerepel. A kínai külkereskedelemben Oroszország részesedése alig haladja meg a 2%-ot, miközben az élen az USA, az Európai Unió és Japán áll. Vagyis Peking számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Hszi Csinping kínai elnök ezt állítólag éreztette is Putyinnal amikor először találkoztak az ukrajnai háború kitörése óta Szamarkandban. A kínai elnök a Washington Post  értesülései szerint felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK