A Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel közölte, hogy véget ért a nyomozás a Jobbik EP-képviselőjének büntetőügyében.
Az ügy az úgynevezett vádelőkészítés szakaszába lépett, jelenlegi határideje december 11-e. Ez a határidő egyszer meghosszabbítható. Az Átlátszó úgy tudja,
a nyomozó ügyészek vádemelést javasolnak a jobbikos politikus ügyében.
A Legfőbb Ügyészség 2014 tavaszán az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt kezdeményezte Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az eljárásnak a kémkedéssel foglalkozó része titkos, de a gyanú szerint
Kovács Béla Oroszország javára kémkedett.
Erre utal gyakran használt beceneve, a KGBéla is.
Emellett költségvetési csalás miatt is folyik eljárás ellene. Ebben az ügyben az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést tavaly nyáron.
Beépültek a török hírszerzés emberei a német idegenrendészeti hivatalba – állítja a Der Spiegel és az ARD televízió közös vizsgálata.
Nagyon sok török állam hivatalnok, katonatiszt és újságíró kér menedékjogot Németországban, miután Erdogan elnök Törökországban brutális módon számol le politikai ellenfeleivel. Újságírók kerülnek börtönbe 25 évre mondvacsinált vádak alapján. A két médiának nyilatkozó
török menekültek arról számoltak be, hogy bizalmas adataik a török titkosszolgálat kezébe kerültek.
Ez pedig súlyos csapás lehet azoknak a rokonoknak és barátoknak, akik Törökországban maradtak. Követelik a német államtól, hogy derítse ki: hogyan juthatott a török titkosszolgálat azoknak az információknak a birtokába, melyeket ők a német idegenrendészeti hivatallal osztottak meg.
Több mint hárommillió török él jelenleg Németországban. A döntő többségük török állampolgár. Ha ugyanis lemondanának erről, akkor azzal elveszítenék az örökösödési jogaikat Törökországban. A török hírszerzés természetesnek tekinti, hogy információkat szerez a Törökországon kívüli legnagyobb török közösségről. Különösen most, hogy Erdogan elnök sok ellenfele Németországban telepedett le. Törökország és Németország viszonya jelenleg csapnivaló.
Érdekes új helyzet alakulhat ki, ha Németország új külügyminisztere a török származású Cem Özdemir lesz.
A német sajtó szerint a zöldek vezére az esélyes erre az érzékeny posztra. A török és a német titkosszolgálat között érvényben van egy együttműködési szerződés. Így a török származású német külügyminiszter kiderítheti, hogy a török hírszerzés valóban beépült-e a német idegenrendészeti hivatalba.
Mata Hari volt minden idők legismertebb kémnője. Táncosnőként dolgozott, néhány évig rendkívül sikeres és népszerű volt, majd értékesíteni kezdte az így szerzett információkat, de valószínűleg a legendája sokkal nagyobb, mint amennyire kémként sikeres volt – már, ha egyáltalán valóban dolgozott kémként, és nem csak pletykákkal házalt. 1917. október 15-én végezték ki.
A Mata Hari persze csak álnév volt: Margaretha Geertruida Zelle néven született 1876. augusztus 7-én a hollandiai Leeuwarden városában, egy gazdag kalapos lányaként. Ahogy Hahner Péter történész írta róla: sötét hajával, karcsú termetével, fekete szemével, kreol bőrével kitűnt a szőke és testes hollandok közül, és azt beszélték, hogy valamelyik őse jávai lehetett.
Apja meglehetősen elkényeztette a kislányt, aki már kiskorában fantasztikus történeteket talál ki származásáról.
13 éves volt, amikor apja csődbe ment, szülei elváltak, anyja két évvel később meghalt. Margaretha intézetbe került, onnan azonban kirúgták. Az igazgató ugyanis szexuálisan zaklatta, és amikor ez kiderült, a lánynak kellett mennie.
Margaretha úgy gondolta, leginkább nőiességét kihasználva érvényesülhet az életben, ezért 18 évesen válaszolt egy hirdetésre, amelyet egy Indonéziában élő, nála 20 évvel idősebb, feleséget kereső katonatiszt, Rudolph MacLeod adott fel.
Forrás: Wikimedia Commons
Egy fiuk és egy lányuk született, de a katona részeges volt, és gyakran verte feleségét és a szolgálókat is. Margarethát ráadásul szifilisszel is megfertőzte. Egyik alkalmazottjuk, valószínűleg bosszúból a rossz bánásmódért,
megmérgezte gyerekeiket,
és csak a kislányt tudták megmenteni. 1900-ban visszatértek Európába, de itt elváltak, Margaretha pedig Párizsba utazott. Kislánya az apánál maradt.
Itt egy cirkuszban dolgozott, de mivel Indonéziába táncolni is megtanult, átváltott erre, bár saját bevallása szerint sosem táncolt jól. Közben gyakran váltogatta szeretőit, akik anyagilag is támogatták.
Forrás: Wikimedia Commons
A nagy áttörés 1905-ben jött el, amikor felkérték, hogy táncoljon egy múzeumban, elit közönség előtt, ahol
szinte meztelenül adott elő egy csábító táncot,
másnap pedig az egész sajtó róla áradozott.
Azt kezdte terjeszteni magáról, hogy anyja indiai hercegnő volt, a táncot pedig Siva isten templomában tanulta. Életrajzában rejtélyes lyukakat hagyott, hogy többet bízzon a képzeletre. Felvette a Mata Hari (a Hajnal Szeme malájul) nevet.
Azért is nagyon népszerű volt, mert sokan azt hitték, hogy a híres hétfátyoltáncot meztelenül fejezi be. De ahogy Hahner Péter is írta, valójában teljesen sohasem vetkőzött le a színpadon, testszínű ruha volt rajta, és ékszerekkel díszített, fém melltartóit is mindig magán hagyta.
Hamarosan már
csillagászati pénzeket kapott, a politikai és üzleti élet hatalmasságai akartak megismerkedni (és lefeküdni) vele.
A pénzt viszont gyorsan elszórta, az újdonság varázsának múlásával pedig, néhány év alatt megkopott a hírneve, és újra a szeretői tartották el.
Forrás: Wikimedia Commons
Mivel továbbra is a semleges Hollandia állampolgára volt, ezért az első világháború kitörése után is szabadon utazgathatott Németország és Franciaország között – német és francia tiszteket is elcsábítva. Erre persze mindkét titkosszolgálat felfigyelt.
Hahner Péter szerint ekkor arra készült, hogy véget vet vándorlásainak, ugyanis beleszeretett egy fiatal orosz tisztbe. Amikor egy háborús zónában fekvő katonai kórházban ápolták, Mata Hari engedélyt kért, hogy meglátogassa. A francia kémelhárítás egyik kapitánya ekkor megkérdezte, hajlandó lenne-e kémkedni Franciaország számára. Rengeteg pénzt ajánlottak neki, ezért elvállalta a feladatot, de
csak értéktelen információkat szerzett.
Közben állítólag az amszterdami német konzul is megkereste, és ő is pénzt ajánlott neki, hogy kémkedjen a németeknek. Ezt a pénzt is elfogadta.
1916-ban aztán Mata Hari találkozót kért a madridi német katonai attasétól, hogy újra találkozzon a német trónörökössel, akivel állítólag lefeküdt korábban. Az attasé annyit írt erről Berlinbe, hogy „sikerült a H-21 fedőnevű kémet beszerveznie”. Csakhogy a táviratot a franciák is olvasták, és 1917. február 13-án letartóztatták Mata Harit.
Később kiderült, hogy a németek tudták, hogy feltörték a titkosításukat, és szándékosan írták ezt Mata Hariról, valószínűleg azért, mert semmilyen értékes információkkal nem szolgált nekik sem, csak párizsi pletykákkal. Ráadásul így elterelhették a figyelmet a valódi kémeikről.
Mata Hari kivégzése előtt Forrás: Wikimedia Commons
Kihallgatása alatt a hosszú ideje kitalált világában élő Mata Hara belegabalyodott a valós és elképzelt tényekbe. Mivel azt mondta, hogy egyszer húszezer frankot kapott egy német diplomatától elveszett csomagjai miatt, bizonyítottnak vették, hogy kém.
Ő viszont ezt visszautasította,
kurtizánnak nevezte magát, aki csak a gyönyörnek él.
A hadbíróság viszont halálra ítélte. Valószínűleg azért is, mert a háború éppen a németek sikereit hozta, Franciaország morálja folyamatosan csökkent, Mata Hari viszont jó bűnbak volt a kudarcokra.
Harminc évvel később a bíróság egyik tagja el is ismerte: az ítélet már a tárgyalás előtt megszületett. A per dokumentumai azonban szigorúan titkosak: csak most, a kivégzés után száz évvel oldják fel őket ez alól.
Mata Harit 1917. október 15-én a vincennes-i erődben végezték ki.
A legenda szerint nem engedte, hogy bekössék a szemét,
és csókot dobott kivégzőinek. Egy másik változat szerint az utolsó pillanatban széttárta kabátját, ami alatt nem viselt semmit, hogy megzavarja a rá célzó katonákat.
Holttestét senki nem kérte ki, így az anatómiai múzeumba került, ahonnan az 1950-es években eltűnt.
A legendája azonban halála után még inkább szárnyalt. Életéről több film is készült: játszotta őt Greta Garbo, Jeanne Moreau, Marlene Dietrich, Gábor ZsaZsa, de még Sylvia Kristel, az Emmanuelle-filmek főszereplője is. 20 évvel ezelőtt kiállítás nyílt az emlékére szülővárosában.
2007. szeptember 25-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az egykori Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) körülbelül 10 ezer embert szervezett be a nyugatnémet hírszerzés, hogy információkat szerezzen a kommunista államban zajló eseményekről, illetve az ott állomásozó szovjet csapatokról.
A Berliner Zeitung keddi számában nyilatkozó Matthias Uhl német történész szerint a nyugat-német titkosszolgálat egyebek között a berlini fal 1961-es felépítéséről is idejekorán tudomást szerzett, de hiába értesítette a politikusokat, azok nem hittek nekik.
A történész egy kollégájával azt vizsgálta meg, milyen módszerekkel dolgozott a szövetségi hírszerzés az 1949 és 1989 között létezett NDK-ban. A két tudós pénteken jelentet meg egy tanulmányt a nyugatnémet titkosszolgálat néhány éve kutatható archívumában talált dokumentumok alapján.
A kutatás szerint 1955-ben már több mint 4 ezer keletnémet kémkedett a Nyugatnak, az ő feladatuk volt a csaknem 500 szovjet katonai létesítmény megfigyelése.
A berlini fal 1961-es megépítéséig a nyugatnémet hírszerzés viszonylag könnyen be tudta szervezni az embereket
– sokat segítettek a korábbi, egységes Németország idején kialakult ismerettségek, barátságok, többek között a Wehrmacht egykori katonái, felettesei vették fel egymással újra a kapcsolatot.
A kommunista NDK negyven éve alatt több mint 10 ezer keletnémet vállalkozott hosszabb-rövidebb ideig arra, hogy kémkedjen; a hírszerzés veszélyes, de jól fizető munka volt.
A Nyugat 50 és 1000 német márka közötti összegeket fizetett az információkért.
Összehasonlításként: az NDK-ba rokonlátogatásra utazó nyugatnémetek maximum 100 márkát, plusz költségtérítést kaptak, ha jelentettek valamit. A keletnémetek kémek levélben tudósítottak, a sorok között láthatatlan tintával írták jelentéseiket.
A berlini fal 1961-es felépítése után már nehezebben ment a beszervezés. A keletnémet állambiztonsági minisztérium fokozottabban figyelte a gyanús embereket, néha szándékosan szivárogtattak ki hamis információkat, hogy tőrbe csalják a kémet.
A lebukott hírszerzők komoly büntetést kaptak,
1977-ben 12 évre ítéltek egy idős tanárt,
aki feleségével együtt másfél évtizeden keresztül jelentett szovjet katonai bázisokról.
A keletnémet titkosszolgálat, a Stasi körülbelül 6 ezer emberrel kémkedett Nyugat-Németországban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
