Kezdőlap Címkék Keleti nyitás

Címke: keleti nyitás

Keleti nyitás : propaganda és valóság

77%-ról 81%-ra nőtt az Európai Unió részaránya a magyar exportban 2010 óta. Ugyanebben az időszakban Észak Amerika – USA, Kanada, Mexikó – részaránya 3%-ról 5%- ra nőtt. Vagyis a Nyugat korábban is meghatározó súlya tovább növekedett a nemzeti együttműködés rendszerének idején. Ázsia súlya a magyar exportban 7%-ról 5%-ra süllyedt.

Miben nőtt Ázsia jelentősége? A külföldi tőkeberuházásokban: 3% volt a részesedés 2010- re, és ez mára 10%-ra emelkedett. Tegyük hozzá, hogy ez is a nyugati exportot növelte hiszen az ázsiai cégek nem a 10 millió alatti magyar piacra termelnek hanem az Európai Unió 450 milliós piacát veszik célba. Orbán Viktornak már csak emiatt is kétszer meg kell gondolnia: kivezeti-e Magyarországot az Európai Unióból?!

A keleti nyitás fedőszöveg volt, de elveszítette az értelmét

Orbán Viktor már a kilencvenes években észlelte, hogy az USA leírta Magyarországot, és ezért a nagy német álomhoz csatlakozott, melyet Bismarck nyomán Kohl kancellár hirdetett meg, utána pedig Schröder és Merkel is folytatott.

A komplementer jelleg volt a nagy német álom lényege: a korszerű német technológia találkozása az orosz nyersanyagokkal és az olcsó kínai munkaerővel.

A Volkswagen már az ötvenes években gyárat nyitott Sanghajban, és ma már több autót gyárt és értékesít Kínában mint Németországban. Oroszország Németország fő energia ellátójává vált, Kína pedig az elsőszámú kereskedelmi partnerré. Schröder német kancellár a Gazprom egyik vezetője lett Oroszországban. Washingtonban is felfigyeltek erre, és megvétózták a nagy kontinentális együttműködést. 2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin agressziója Ukrajna ellen végképp betette a kaput a nagy kontinentális együttműködésnek. Szimbolikusan felrobbantották az Északi Áramlat tengeralatti gázvezetéket – minden bizonnyal az USA jóváhagyásával. Macron elnök az Európai Unió nevében még megpróbált fellépni Európa szuverenitása mellett miután az USA tilalma ellenére Pekingbe látogatott, de a francia elnök belpolitikai helyzete annyira meggyengült, hogy kénytelen volt beállni a sorba. Ugyanez történt Scholz német kancellárral is. Orbán Viktor magára maradt a kontinentális együttműködés gondolatával, melyet az USA elfogadhatatlannak tekint. Ebben minden bizonnyal egyetért Donald Trump és Kamala Harris.

Van-e B terve Orbán Viktornak? Arra bevallottan nincsen, hogy mihez kezd, ha nem Trumpot választják meg az Egyesült Államokban.

Mi lesz, ha Trump jön? Az ex elnök 2016-ban is mennydörgött Kína ellen, de azután megpróbált megállapodni a kínai vezetőkkel. Miután ez nem sikerült , megindította a kereskedelmi háborút, melyet Biden elnök fokozott. Például 100%-os büntető vámot vetett ki az elektromos autókra. Most pedig szankciót vezetett be olyan kínai cégek ellen, melyek Washington megítélése szerint támogatják Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Pekingben válasszal fenyegetőznek, de kivárnak, mert számukra mindenképp fontos a megegyezés. Az oroszokkal ellentétben Kína a gazdasági fronton akarja legyőzni az Egyesült Államokat az olcsó és hatékony munkaerejével. Kína már ma is a világ legnagyobb kereskedője.

“Hagyd abba Vologya!”

A hírek szerint erre figyelmeztette Hszi Csin-ping elnök Kazanyban a BRICS csúcstalálkozón Putyin orosz elnököt, aki már több mint két éve folytat egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában. A kínaiak ezalatt az idő alatt teljesen elfoglalták az orosz piacot, és alaposan kihasználják Oroszország szorult helyzetét: Magyarországgal ellentétben ők valóban olcsóbban kapják az orosz energiát. Ettől függetlenül

Peking számára százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Putyin Oroszországa, amelynek sem a gazdasága sem a hadserege nem hatékony.

Azzal, hogy Putyin ráfanyalodott Észak Korea katonáira és fegyvereire, az egész világ előtt igazolta ukrajnai vállalkozásának szánalmas kudarcát.

Kína viszont békét akar, mert a háború nem tesz jót a biznisznek, és erősíti Washingtonban és Brüsszelben azokat az erőket, amelyek a keleti nyitás ellen vannak. Márpedig Kínának a nyugati nyitás létfontosságú, mert semmiképp sem akar abban a zsákutcába belemasírozni mint Putyin, aki elvágta magát a Nyugattól. Orbán számára is tanulságos lehet Peking és Moszkva látványos különbsége: az egyik szakít a Nyugattal, a másik viszont mindent megtesz, hogy ezt elkerülje. A kínaiak ezzel a pragmatikus politikával látványos eredményeket értek el a gazdaság fejlesztésében, és Oroszország példája is azt igazolja a számukra, az elzárkózás a globális gazdaságtól előre megjósolható kudarcot jelent. Kína kipróbálta ezt a kulturális forradalom idején – 1966-76 – amikor az évtizedes elzárkózás eredményeképp kisebb lett az ország GDP-je mint amikor belekezdtek a politikai harcokba, amelyek anarchiához és gazdasági visszaeséshez vezettek.

Orbán király meztelen

Miniszterelnök úr, milyen háttéralkut kötött Vlagyimir Putyinnal? – érdeklődött a Facebookon Magyar Péter annak kapcsán, hogy Orbán Viktor politikai igazgatója úgy fogalmazott épp a magyar 56 tanulságaira hivatkozva, hogy Ukrajnának nem kellett volna ellenállnia az orosz agressziónak.

Orbán Viktor azzal alapozta meg politikai karrierjét, hogy Nagy Imre temetésén először mondta ki nyilvánosan 56 jelszavát: ruszkik haza! Emellett ki is tartott egészen 2009-ig amikoris a hatalomra készülődő ellenzék vezéreként találkozott Putyin orosz elnökkel Szentpéterváron. Azóta megtörtént a pálfordulás: teljes az összhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között. Vajon miért? Lehetne magyarázat a titkosszolgálati múlt, de Orbán Viktor esetében ennél lényegesen többről volt szó: egy történelmi trendről, melyet a magyar miniszterelnök szolgált.

Merkel, Orbán és a kontinentális együttműködés

A keleti nyitás valójában német elképzelés, amely mögött az a stratégiai terv állt, hogy Európa Oroszországgal és Kínával együttműködve megteremti a világgazdaság új centrumát az Egyesült Államokkal szemben. Angela Merkel kancellár 17-szer járt Pekingben amíg a német kormány élén állt, Putyinnal pedig hol németül hol oroszul társalgott hiszen tanulmányai egy részét Szentpéterváron végezte, melyet akkor még Leningrádnak hívtak. A nagy terv megbukott, mert Németország elitje késve vette észre a digitális globalizációt, a német ipar elkényelmesedett, mert a hagyományos analóg ágazatai sikeresek voltak a világpiacon. Aztán beütött a krach: Putyin agressziója Ukrajna ellen. Az USA már 2021- ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin agresszióját kihasználva új hidegháborút indított el, melyben Európa csak másodhegedűs lehet az Egyesült Államok mögött.

Az európai – orosz – kínai együttműködés ábrándja szertefoszlott, Orbán Viktor olyan trendhez csatlakozott, mely elbukott.

A semlegesség mint fügefalevél

Merkel kancellár taktikusan nyugdíjba ment látván a koncepció bukását ám Orbán Viktor ezt nem tehette meg hiszen a nemzeti együttműködés rendszerének léte rajta áll vagy bukik. Meghirdette a szuverén és semleges gazdaságpolitikát, amely tragikomikus egy globalizált világban. Két semleges ország sokkal jobban felismerte a helyzetet: Finnország és Svédország belépett a NATO-ba. Svájc ugyan nem lépett ki a semleges státuszból, de vizsgálta az orosz pénzeket, és perben ítéltek el négy bankárt Putyin pénzeinek kezelése miatt. A svájciak tudják: a világban a dollár az úr, Washington szava meghatározó.

Orbán Viktor úgy tesz mint aki ezt nem veszi észre: Amerika hanyatlásáról és Kína feltörekvéséről tart kiselőadást hűséges híveinek.

Csakhogy Pekingben sokkal reálisabban látják a helyzetet, és ezért mindenáron modus vivendit akarnak találni az Egyesült Államokkal, mellyel Orbán Viktor viszonya a mélypontra jutott. Ha maradnak a demokraták Washingtonban, akkor megkísérlik Orbán megbuktatását. Trump ettől minden bizonnyal eltekintene, de semmiképp sem tolerálná a baráti viszonyt Moszkvával és Pekinggel. Orbán Viktor diplomáciája zsákutcába jutott, és minthogy erre alapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, hatalma is elveszítette az alapját. Ettől még megkísérelheti a következő választás szavazóinak megvásárlását mint 2022-ben, de tudomásul kell vennie:

“oly világ fia vagy, melynek napja letűnt.”

Harc a cseh titkosszolgálat ellenőrzéséért

Függetlenül attól, hogy melyik politikus kinek az emlőjén nőtt föl a vezető politikusok elkötelezettsége a politika érdek és a gazdasági szükségszerűség kötelén táncol. A két pólus között általában a titkosszolgálat a döntnök. Így van ez Csehországban is.

CIA ügynök a kémelhárítás vezetője Csehországban – írja az ellenzéki sajtó, amelynek egy része készségesen átveszi az orosz titkosszolgálat híreit és álhíreit.

A közelgő választások szembeállítják egymással a köztársasági elnököt és a kormányfőt is. Mindketten Moszkva nagy barátai, de tisztában vannak azzal, hogy Washingtonban nagyon nem örülnek ennek. Biden elnök júniusban azért jött Európába, hogy összefogásra szólítsa fel NATO szövetségeseit Oroszországgal és Kínával szemben. Persze azóta a NATO és személyesen Biden elnök nagyot bukott Afganisztánban.

Michal Koudelka, a BIS titkosszolgálat főnöke egyelőre marad a posztján, mert Andrej Babis miniszterelnök meghosszabbította megbízatását. Zeman elnök, Putyin nagy barátja pedig követelte a titkosszolgálat főnökének menesztését.

Mi áll a háttérben?

Jólértesült prágai források szerint az, hogy az államfő erősíteni akarja Moszkva és Peking befolyását míg az óvatos miniszterelnök egyelőre húzódozik ettől, mert tart az Egyesült Államok neheztelésétől.

Babis nem követi a magyar utat

A magyar anyától Pozsonyban született politikus, aki Moszkvában tanult igencsak közelállt a szovjet titkosszolgálathoz. Egyes források szerint összekötő szerepet játszott a szovjet és a csehszlovák titkosszolgálat között. Jutalmul kapta azután az Agrofert vállalkozást még a szocialista Csehszlovákiában. Innen nőtt ki vállalat birodalma, amelyből dollár milliárdos lett.

Üzletemberként tisztában van azzal, hogy Csehország számára az USA és az Európai Unió sokkal fontosabb mint Kína vagy Oroszország.

Zeman cseh államfő hiába lobbizott a keleti nyitás mellett, az ország maradt a nyugati úton. Nem vezette be a Huawei 5G rendszerét és nem vásárolt Szputnyik V vakcinát.

Michal Koudelka titkosszolgálata pedig példásan együttműködik az amerikai és az európai szolgálatokkal, melyek fő feladatuknak tekintik az orosz és a kínai hatás mérséklését Európa keleti felén.

Fordulópontot jelentett, hogy a cseh titkosszolgálat „felfedezte”, hogy az orosz katonai hírszerzés robbantotta fel azt a lőszerraktárat, melyben Ukrajnának szánt fegyverek voltak.

Az eset még 2014-ben történt, de a cseh titkosszolgálat csak idén érezte szükségét a leleplezésnek amikor Biden meghirdette politikáját Oroszország elszigetelésére.

Zeman elnök mindent megtett Michal Koudelka titkosszolgálati főnök elmozdítása érdekében, de eddig hiába. Pedig még azzal is megvádolta, hogy őt magát, Csehország államfőjét is lehallgatják. Babis miniszterelnök megvédte a titkosszolgálat főnökét.

A jelenlegi miniszterelnök a csehszlovák titkosszolgálat ásza fedezi az új cseh szolgálat vezetőjét, akit már Nyugaton képeztek ki.

Csaknem harminc éve van a pályán, és kezdettől fogva a keleti befolyás elleni harc volt a fő célja. Munkájának eredményeképp számtalan orosz ügynököt utasítottak ki Csehországból. A legnagyobb kiutasítási hullám épp a 2014-es orosz robbantási akció miatt következett be: Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki! Moszkva 20 cseh diplomata kiutasításával válaszolt. Washingtonban és Brüsszelben szolidaritási akciót indítottak Prága mellett. Babis miniszterelnök eddig hatszor javasolta Zeman elnöknek, hogy léptesse elő Michal Koudelkát tábornokká, de az államfő ezt minden alkalommal megtagadta.

Zeman mindenek ellenére közölte, hogy a választások után újra Babist bízza majd meg kormányalakítással. A kötélhúzás tehát folytatódik, de Csehország sokkal inkább Nyugatra tekint mint Magyarország, mert Babis kormányfő tapasztalt üzletemberként jól ismeri a globális gazdaság realitásait.

Lapszem – 2017. november 20.

0

Ma a Jolánok ünneplik a névnapjukat. Ami az időjárást illeti: többnyire felhős lesz az ég, főleg estétől eső, a hegyekben havas eső, hó is lehet, délután 4 és 9 fok között várható a hőmérséklet, éjszaka jöhetnek a mínuszok.

 

Népszava: Akad egy kis gond Pakson

A szakmai érveket figyelmen kívül hagyja, és nem veszi komolyan az Orbán-kormány a bővítés során a reaktorok temperálásának kérdését – írja a Népszava.  Nyaranta, a Duna egyre gyakoribb tartósan alacsony vízállása idején a meglévő négy reaktorblokk teljesítményét is rendszeresen csökkenteni kell, ezért a régi és új blokkok együttes működtetése esetén a hűtést nem a Duna vizével, hanem úgynevezett hűtőtornyokkal kell megoldani. Az Orbán-kormány azonban a szakmai javaslatok ellenére elvetette azt a 400-500 milliárdba kerülő megoldást, és friss vizes hűtést akar, úgy, hogy kibővíti a Duna vizét az erőműbe szállító csatornát. Ez a megoldás azonban súlyos problémákat vet fel, még a környezeti hatástanulmány szerint is gondok lesznek a hűtéssel. Szükség lenne egy alternatív hűtésre, kiegészítő megoldásra a régi és az új blokkok együttes működésekor alacsony vízállás idején. Ilyen póthűtéssel azonban a beruházási terv nem számol.

Magyar Nemzet: Ingyen dolgoztatta a diákokat a fideszes polgármester

Saját éttermeiben ingyen dolgoztatta a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola diákjait Bóta József, a Heves megyei Szihalom függetlenként nyert, de utóbb a Fideszbe belépett polgármestere, aki húsz éven át az iskola igazgatója is volt – tudta meg a Magyar Nemzet. A tanulók hivatalosan szakmai gyakorlaton vettek részt, panaszaik szerint olykor a maximális 7-8 óránál is tovább tartott a munka, de előfordult, hogy a polgármester cégének rendezvényeire irányították őket gyakorlat címén. Az egyébként kiváló vendéglátós hírében álló Bóta József szerint viszont renitens tanulók bosszújáról, valótlan állításairól van szó. Ugyanakkor a lapnak név nélkül nyilatkozó tanárok, diákok és szakemberek, illetve dokumentumok szerint a tanulók valóban élesben sajátították el mesterségüket, munkájukból pedig a vendéglátós-iskolaigazgató-polgármester üzletei profitáltak.

Magyar Idők: Antiszemita bélyeg: Ez már rajta maradhat a Jobbikon

Ismét előkerült egy régi hangfelvétel, amelyen jobbikos politikusok zsidókon viccelődnek. A Mandiner.hu által megtalált felvételen Magvasi Ádám, az Alfahír főszerkesztője és Toroczkai László, a Jobbik alelnöke beszélget a Szent Korona Rádió adásában, ahol Toroczkai a közösségi oldalakra a zsidó Facebook kifejezést használja, Magvasi pedig azon élcelődik, hogy a nemzeti radikalizmusból csak „golyóval” lehet kilépni. A beszélgetés végén Balsai András, visszatérve Toroczkai szavaira, úgy fogalmazott: „Bocs, de hogyha Laci egy pillanatra említette ezt a zsidó Facebookot. Eszembe jutott, hogy hogy neveznék tényleg a zsidók. Ez a Nosebook lenne szerintem.” Az antiszemitizmus bélyegétől szabadulni képtelen Jobbik elnöke – írja a Magyar Idők – nem volt hajlandó kommentálni az újabb botrányt, a párt illetékesei pedig nem válaszoltak lapunk kérdésére: terveznek-e idén is hanukai üdvözletet küldeni a magyar zsidó szervezeteknek, illetve állítanak-e idén keresztet a közterületeken, ellenpontozandó a hanukai gyertyákat – írja a kormánypárti Magyar Idők.

Magyar Hírlap: Közös erővel a keleti nyitásért

Kínai szemmel Magyarország túl kicsi, Közép-Európa viszont túl széttagolt; ezért a visegrádi országoknak kell a mag szerepét betölteniük a térségben Tóth Gábor, a friss gondolatokkal előlépő Európa Kapuja V4–Kína Egyesület elnöke szerint. Ehhez meg kell jelennünk a kínaiak fejében, elsőként akár a jó minőségű élelmiszereket előállító térségként, hogy erre alapozva csábíthassuk ide a kínai tőkét, amely aztán soha nem látott sebességre pörgetheti térségünk gazdasági motorját – sorolta Tóth, akinek egyesülete, amely e tekintetben egyedülálló, éppen e vízió megvalósulásában segédkezne. A lap Tóth Gáborral készített interjúban a többi között azt mondja, hogy Kína pragmatikus, nem szól bele a vele üzletelő országok döntéseibe, értékrendjébe, mint ahogy az EU teszi. „Emellett ki kell mondanunk, hogy a klasszikus Európa, a keresztény nemzetállamok földje Nyugaton már nem létezik – és különben sem egyenlő az Európai Unióval, bár sokan szeretik összemosni a két fogalmat.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK