12 ezer katona érkezett Észak Koreából Oroszországba, hogy részt vegyen az ukrajnai háborúban – jelezte a dél-koreai hírszerzés. A kijevi titkosszolgálat szerint 500 tiszt van közöttük és három tábornok.
Az észak-koreai katonák egy része már meg is érkezett a kurszki területre, melyet az ukránok néhány héttel ezelőtt részben elfoglaltak Oroszországban. Azért itt vetik be az észak-koreai katonákat, mert a két ország közötti stratégiai együttműködési egyezmény csak kölcsönös védelmet ír elő vagyis az Ukrajna területén folyó harcokra elvben nem vonatkozik. Más kérdés, hogy Ukrajna területének egy részét Oroszország már a sajátjának tekinti.
A zsoldot természetesen nem a katonák kapják meg hanem az észak-koreai állam, amely permanens deviza szűkében szenved, mert a világ szankciókat alkalmaz vele szemben nukleáris és rakéta programja miatt, melyekkel a duci diktátor állandóan fenyegeti szomszédait sőt az Egyesült Államokat is. Időközben Észak Korea módosította alkotmányát, mely előírta, hogy egyesíteni kell a két Koreát mégpedig kommunista irányítás alatt. Ma már a szuverenitás Észak Korea legfőbb irányvonala – éppúgy mint Orbán Viktornak Magyarországon.
NATO paradoxon
Az Egyesült Államok hadügyminisztere Kijevben kijelentette, hogy az észak-koreai csapatok jelenléte az orosz – ukrán fronton eszkalációt jelent a több mint két és féléve tartó konfliktusban. Az USA hadügyminisztere további támogatást ígért Ukrajnának, de nagy kérdés, hogy ebből mi lesz, ha Trump nyeri az elnökválasztást, mert az ex elnök le akar paktálni Putyinnal az ukránok feje fölött. Az amerikai hadügyminiszter arról nem beszélt Kijevben, hogy miképp fenyegetheti az orosz hadsereg egész Európát hogyha a kurszki területet sem képes visszafoglalni csak észak-koreai katonák felhasználásával.
Legkevesebb hét állam nem kívánja Ukrajna NATO tagságát
– írja a brüsszeli Politico. Magyarország és Szlovákia magatartása már régóta ismert éppúgy mint az USA és Németország tartózkodása, de most három másik tagállam is jelezte: nem aktuális Ukrajna meghívása az észak-atlanti szervezetbe: Belgium Spanyolország és Szlovénia. Ezenkívül Franciaország és Itália sem lelkesedik Zelenszkij elnök ötletéért, hogy hívják meg Ukrajnát a NATO tagjának. Az észak-atlanti szervezet alapokmánya különben kimondja, hogy háborúban álló államot, melynek a határai nem biztosak, nem lehet felvenni a szervezetbe. Zelenszkij elnök szerint viszont ez jelentene egyedül garanciát arra, hogy a Nyugat megvédi Ukrajna függetlenségét az orosz túlerővel szemben.
Mike Turner, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke szerdán azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie „közvetlen katonai akció” megtételét, ha észak-koreai csapatok lépnek be az ukrajnai háborúba, miután kiderült, hogy az elszigetelt ország katonái ezrei tartózkodnak Oroszországban.
Október eleje és közepe között Észak-Korea legalább 3000 katonát szállított Kelet-Oroszországba hajókon keresztül az észak-koreai Wonsan régióból a kelet-oroszországi Vlagyivosztokba – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője újságíróknak.
„A Biden-Harris kormánynak világossá kell tennie, hogy a konfliktusba belépő észak-koreai csapatok vörös vonalat jelentenek az Egyesült Államok számára” – mondta Mike Turner közleményében.
„Ha az észak-koreai csapatok megtámadják Ukrajna szuverén területét, az Egyesült Államoknak komolyan meg kell fontolnia, hogy közvetlen katonai akciót indít az észak-koreai csapatok ellen”
– tette hozzá. „Még nem tudjuk, hogy ezek a katonák az orosz hadsereggel együtt harcba szállnak-e, de ez minden bizonnyal nagyon aggasztó” – mondta.
Hozzátette, hogy a kiképzés befejezése után a katonák Nyugat-Oroszországba utazhatnak, majd harcba bocsátkozhatnak az ukrán hadsereg ellen, ami „bizonyítaná Oroszország növekvő elkeseredettségét az Ukrajna elleni háborúban”.
„Ha bevetnék harcolni Ukrajna ellen az észak-koreai katonákat az ukrán hadsereg ugyanúgy megvédi magát, mint az orosz katonák ellen”
– mondta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy Észak-Korea közel 10 000 katonát küld Ukrajnába, hogy harcoljanak az orosz erőkért. Zelenszkij a belgiumi Brüsszelben beszélt arról, hogy Phenjan már taktikai személyzetet és tiszteket küldött országába.
Azok a jelentések, amelyek arról szólnak, hogy az észak-koreai csapatok a harcba való belépés szélén álltak, felhívták az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg az Ukrajnának adott nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat.
„Ha az észak-koreai csapatok orosz területről támadják meg Ukrajnát, Ukrajnának meg kell engedni, hogy amerikai fegyvereket használjon a válaszadáshoz.”
– jelentette ki Turner.
Az Oroszországért Ukrajnában harcoló észak-koreai katonák óriási előrelépést jelentenének a két ország kapcsolatában, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető júniusban partnerségi megállapodást írt alá, és ígéretet tettek arra, hogy kölcsönös segítséget és védelmet nyújtanak az ellenségekkel szemben. Ráadásul Phenjan tüzérségi lövedékeket és ballisztikus rakétákat is biztosított Moszkvának, cserébe a nukleáris és űrprogramokhoz való segélyhez és technológiához való hozzáférésért.
Zelenszkij ukrán elnök jelentette be a tízezer észak koreai katona érkezéséről szóló információt, elmondta azt is, hogy a tisztek egy része már meg is érkezett Ukrajna oroszok által megszállt területére.
Putyin júniusban járt Észak Koreában, ahol stratégiai együttműködési egyezményt írt alá Kim Dzsong Unnal, aki tavaly hosszú ideig vendégeskedett az orosz Távol Keleten. Észak Koreában többezer fiatalt hívtak be katonának jelezve, hogy 1,4 millióan készek a hazát szolgálni, hogyha erre szükség van. Észak Korea felrobbantotta azokat az utakat, melyek Dél Koreával kötik össze. A két Korea között nincs békeszerződés, 1953-ban fegyverszünetet kötöttek miután Sztálin halála után Moszkva békülni akart az Egyesült Államokkal. Ukrajnában Donald Trump hasonló fegyverszünetet tervez amennyiben november első keddjén megválasztják az Egyesült Államok elnökének.
Orbán: Zelenszkij tervével nem lehet győzni!
A magyar miniszterelnök beszélt az ukrán államfő győzelmi tervéről is szokásos pénteki rádiós interjújában.
“Ennek a vége vereség lesz, most itt állunk. A másik 26 ország döbbenten hallgatta Zelenszkij beszédét az uniós csúcstalálkozón” – mondta a magyar miniszterelnök, aki minden bizonnyal tévedett hiszen Zelenszkij bemutatta győzelmi tervét az Egyesült Államokban is, ahol azt elég szkeptikusan fogadták. Brüsszelben és a többi európai fővárosban is pontosan tudják, hogy Ukrajna nem áll győzelemre, de azzal is tisztában vannak: Ukrajna nem tudja átvészelni a telet, ha nem kapja meg azt a 45 milliárd eurós támogatást, melyet az elkobzott orosz vagyon kamataiból akar átutalni az Európai Unió Kijevnek. Ezt viszont akadályozza a magyar diplomácia, amely ezzel Putyin és Trump kezére játszik. Míg a demokrata adminisztráció Washingtonban és az Európai Unió erősíteni kívánja Ukrajnát, hogy ellen tudjon állni az orosz nyomásnak addig Orbán Viktor – Trumppal együtt arra törekszik, hogy meggyengítse Zelenszkij elnököt.
Győzelmi tervében az ukrán elnök emlékeztetett arra:
Ukrajna azért szerelte le nukleáris arzenálját, mert Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy Britannia és Németország garantálta a határait. “Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát hogyha atomhatalom maradtunk volna”
– mutatott rá teljes joggal Volodimir Zelenszkij.
Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor ezt mondta: ”A fordítás miatt lehettek árnyalatnyi különbségek, de nekem nem úgy tűnt, hogy az ukránok atomhalommá szeretnének válni. A lehetőség azonban rémisztő. Egy ilyen létező vagy nemlétező ukrán terv pánikszerű hullámokat vetne Európa szerte. Mindenki azt érzi, hogy az európai háború berobbanása már a kanyarban van, ezért ezt tisztázni kell” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette:
“mindenkinek háborús stratégiája van, nekünk békestratégiánk.”
Arról nem beszélt, hogy miért van vészhelyzet egyedül Magyarországon az ukrajnai háború miatt az Európai Unióban. Arról sem tett említést a magyar miniszterelnök, hogy Trump azért akar békét Ukrajnában, hogy Izraellel együtt megrendszabályozza Iránt. A közel-keleti konfliktusban a demokrata adminisztráció és az Európai Unió követeli a békét míg Benjamin Netanjahu – Trump támogatásával tovább folytatná a háborút, amely már több mint egy éve tart, és éppúgy megnyerhetetlen mint az ukrajnai konfliktus.
A háború előtt fogalmam sem volt a tüzérség működéséről, még géppuskát sem tartottam soha a kezemben. Modta egy Ukrajnát védő magyar nemzetiségű katona.
Troski Viktor – a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási Intézetének fizikai és matematikai tudományágának docense.
Az Ungvári Nemzeti Egyetem Matematikai Karán, majd a kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem Mechanikai és Matematikai Karán végzett posztgraduális iskolában. 2016-ban megvédte értekezését „Kvadratikus fi-szubgauss valószínűségi változók és folyamatok .” címmel.
Az Ungvári Egyetemen Troski különféle tudományágakat tanít. Pontosabban csak tanított, mert most az Ukrán Fegyveres Erők 128. különálló hegyi rohamozó Kárpátaljai dandárjának harcosa.
Troski Viktor magyar nemzetiségű. Nem szolgált a fegyveres erőknél, nem végzett az egyetem katonai szakán, nem volt katonai, még kevésbé van harci tapasztalata.
Az orosz invázió első napjaiban az Ungvári Nemzeti Egyetem docense önként bement a katonai nyilvántartási és sorozási irodába, és a 128. hegyi rohamdandár katonája lett.
Viktorral a dandáregység jelenlegi helyén, Kárpátaljától 1300 kilométerre találkoztunk. A legjobb hely a beszélgetésre egy kis szoba volt, amelyet a katonaság tűzifa tárolására használ.
„Az Ungvár melletti Kincses faluban születtem” – mondja Viktor álcázóhálóval letakart rönkökön ülve. – Nemzetiségem szerint magyar vagyok. Apai nagyszüleim alig beszéltek ukránul, de a szüleim szándékosan két nyelven beszéltek otthon, magyarul és ukránul, így mindkettőt tanultam.
A feleségem ukrán, egy másik Ungvár melletti faluból származik. Doktori iskolában tanultunk, így az Ungvári Nemzeti Egyetemen is tanít. Két fiunk van: Dávid három éves, Daniel pedig egyéves. És két nyelven is beszélünk velük: én magyarul, a feleségem pedig ukránul. A kisebbik, Daniel még nem érti, hová megyek, de David – a nagyobbik – tudja, hogy
„apa rossz bácsikat kerget”.
Néhány nappal a háború kezdete után Viktor mielőtt elment a sorozási irodába, hogy önkéntesnek jelentkezzen a fegyveres erőkbe közölte családjával döntését. Finoman szólva sem voltak elragadtatva. De ellenvetés nélkül elfogadták.
A katonai szakterületen a fizikai és matematikai tudományok kandidátusát a 128. dandár tüzéregységéhez küldték.
– Hatalmas sor állt az önkéntesekből és mozgósítottakból a katonai sorozó iroda előtt – folytatja Viktor. – Amikor beadtam az iratokat és elmondtam, hol dolgozom, az egyik tiszt felkiáltott:
„Ó, pont ilyen kell a tüzérséghez!”.
Valószínűleg azért, mert egy jó tüzérnek jól kell tudnia a matematikát. Így kerültem ide.
„Ezt megelőzően fogalmam sem volt a tüzérség működéséről, még Kalasnyikovot sem tartottam soha kezében. Megmutatták nekünk a kézi lőfegyverek kezelését, és megtanultam a tüzérség fortélyait a harcban.”
– Miért döntöttél úgy, hogy háborúba indulsz? – kérdezem Viktort.
– Az elmúlt napok Kijev régióban történt eseményei ezt nagyon beszédesen illusztrálják. Apai nagymamám (aki alig beszélt ukránul) gyakran mesélte, hogyan szabadította fel a Vörös Hadsereg 1944-ben Kárpátalját. És azt is hogyan bántak a magyarokkal. Ugyanaz volt, amit most látunk Buchában, Irpenben, Gostomelben és más településeken.
A nagyapámat elnyomták, és csak azért küldték Donbászba, mert magyar volt. Aztán évekkel később rehabilitálták. A nagymamám már meghalt, de amikor ez a háború elkezdődött, nagyon élénken emlékeztem a történeteire, és elhatároztam, hogy mindent megteszek annak érdekében, hogy Kárpátaljára ne érjen még egyszer ilyen borzalom.
Troski Viktor talán nem is érne meg egy külön történetet, ha nincs egy „kanyar” benne.
A Magyar Tudományos Akadémia Külügyminisztériumának Elnöksége idén március 21-én Oron János tiszteletdíjjal tüntette ki Troski Viktort „a tudomány fejlődéséhez való jelentős hozzájárulásáért”. Ez a Magyar Tudományos Akadémia egyik legmagasabb kitüntetése, amelyet évente ítélnek oda hazai és határon túli tudósok.
A Magyar Tudományos Akadémia jelentése Triski Viktor kitüntetésről (a fotót Olekszandr Spenyik, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási és Tudományos Intézetének igazgatója készítette)
A díjátadó, valamint 500 ezer forintos ( mintegy 43 ezer hrivnya – a szerző ) pénzdíj átadásának megtisztelő ünnepségét a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén tartják 2022. május 3-4-én Budapesten.
A parancsnokok már tudtak a kitüntetésről, és gratuláltak.
De nem érdekel, hogy tényleg lehet-e nyaralni és elmenni a díjátadóra, főleg külföldön…
És végül egy kis statisztika
A 2014 óta eltelt nyolc év alatt, egészen addig, amíg Oroszország idén február 24-én teljes körűen megtámadta Ukrajnát, 100 kárpátaljai halt meg a donbászi háborús övezetben. Különféle katonai egységek harcosairól van szó, de többségük a 128. különálló Kárpátaljai hegyi rohamdandárból származik. A 100 áldozat közül tizenkettő magyar nemzetiségű volt.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint Kárpátalján 150 ezer magyar él, vagyis a térség összlakosságának 12,1%-a.
A valóságban azonban jóval kevesebben vannak, hiszen a magyarok egy része az elmúlt húsz évben hagyta el Kárpátalját állandó letelepedés céljából Magyarországon vagy más EU-országokban. Ezért a háborúban elesett kárpátaljai magyarok száma arányosan jóval magasabb, mint a Kárpátalján élő magyarok száma.
A magyar nemzetiségűek továbbra is szolgálnak az ukrán fegyveres erőkben, különösen a 128. dandárban. Egy részüknek az ukrán mellett magyar állampolgársága is van, de nem hirdetik.
Fájdalmasan fogadták a közelmúltban lezajlott magyarországi parlamenti választásokat és néhány ezzel kapcsolatos magyar kormánytisztviselői nyilatkozatot.
Aki azonban magyar kérdéseket vet fel, és nem érti, hol van a politika és hol a hétköznapi ember, az említse meg Troski Viktort, Ivan Bartot és más kárpátaljai magyarokat. Akik önként mentek fegyverrel a kezükben megvédeni Ukrajnát, és ha kellett, feláldozni hazájuk érdekében a legdrágábbat – a saját életüket.
Yaroslav Galas , egykori újságíró és köztisztviselő, jelenleg a 128. hegyi rohamdandár tisztje.
Feldkirchen városában közös német-kínai katonai egészségügyi gyakorlat zajlik. A kínai vörös hadsereg 92, a Bundeswehr 120 katonája vesz részt a hadgyakorlaton, melynek során a járványok elleni katonai akciót gyakorolják.
Kínai katonák még sohasem gyakorlatoztak Németországban. A németek 2016-ban már részt vettek egy hasonló katonai egészségügyi gyakorlaton Kínában. A Combined Aid hadgyakorlat csípi az amerikaiak szemét hiszen nemrég nyilvánították Kínát első számú stratégiai ellenféllé.
Mike Pompeo nemrég személyesen próbálta meg lebeszélni Németországot arról , hogy a Huawei ötödik generációs technológiáját alkalmazza, de Berlin ellenáll. A németek közölték az Egyesült Államokkal , hogy nem zárják ki a Huaweit a tenderből csakis azért , mert Washington vagy személyesen Trump elnök ezt várja el tőlük.
Az elmúlt években jelentősen megváltozott biztonsági környezetben új típusú kihívások vannak. Benkő Tibor honvédelmi miniszter indokolta ezzel azt a szerdán az Országgyűlésnek benyújtott javaslatot, amely Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításáról szól. Ebből számunkra, akik nem vagyunk egyenruhások, az a fontos és főleg érthető, hogy a mostani 40 helyett 50 évre emelnék a behívhatósági korhatárt.
Orbán Viktor és a Fidesz borzolgatja katonás témákkal a közvélemény idegeit. Volt, amikor a sorkatonaság visszaállításával riogatták a polgárokat – igaz, a maguk által fellőtt füstbombára adott válaszuk mindig az volt, hogy nem támogatják, ezért nem is tervezik a bevezetését. De a téma azért mindig előjött: Orbán maga nyilatkozta évekkel ezelőtt, hogy az ő falujukban nem tartották komoly embernek azt, aki nem volt katona. Más alkalommal arról elmélkedett, hogy nem kedveli a pocakos tábornokokat, igaz, az ötvenévesre emelt korhatár alapján behívhatók nem tábornokként, hanem közkatonaként lennének bevethetők az ütközetekben,
Már amennyiben komolyan kell venni ezt a mostani javaslatot
Orbánéknak ugyanis eszük ágában sincs a valóságban is katonásdit játszani, úgy kell nekik egy háború, mint ablakos tótnak a hanyatt esés. Nem háborúra készülnek, hanem a háborús retorika fenntartására, mert az az érdekük, hogy szinten tartsák a feszültséget.
70 ezer migráns várakozik a határok közelben, talán már meg is indultak – ilyen és ehhez hasonló hívószavakkal igyekeznek ébren tartani a tábor harckészültségét. Miközben egyetlen migránst sem látni a közelünkben – se katonai távcsővel, se szabad szemmel.
Mindennek gyakorlati haszna is van a mostani kormány számára, hiszen eltereli a figyelmet egy sor valódi problémáról. A működésképtelenség határán egyensúlyozó egészségügyről, a versenyképtelen oktatásról, a növekvő szegénységről, a diplomáciai elszigeteltségről. Fontos ez a kormány számára, de még ennél is lényegesebb, hogy ez a fajta retorika nem áll távol Orbán személyiségétől, mentalitásától. Orbán Viktor olyan katona, aki háborúban megfelel, békében alkalmatlan. Neki a harc az igazi terepe, békeidőben tétován tántorog, mint a partra tévedt tengerész.
Lényege a háború. Ő maga mondta évekkel ezelőtt, hogy érzi a puskapor szagát. Aki ott is puskaporszagot érez, ahol nincs, annak soha nem megy ki az orrából e különös illat. Amint fegyverhez jutott (vagyis kormányra került), háborúba indult a világ ellen. Megharcolt a Világbankkal, nekiment a multiknak, a saját köreihez nem tartozó oligarcháknak, összeveszett Brüsszellel és mindenkivel, akivel csak lehetett. Egy ideje a civil szervezetek ellen harcol és egy csaknem 90 éves magyar származású amerikai milliárdos ellen toborozza hadait.
Orbán születésétől fogva katona, ráadásul a legelszántabb fajtából
Az utolsó töltényig tüzel – sőt, még azon is túl. Ha nincs ellenség, teremt magának és az övéinek. És mintha egy számítógépes játékból bújt volna elő: ha lelövik, mindig marad még néhány élete. Mindig csatába készül, a muníciót, akaratunk ellenére, mi szállítjuk az ütközethez. A mi pénzünkből fegyverkezik a világ, elsősorban Európa ellen, a mi pénztárcánkból lopja ki a lőporra valót, a mi bankszámlánkról emeli le a puskaporszag árát.
Ha el is fogadják Benkő tábornok előterjesztését, annak nem lesz jelentősége. Magyarország belátható időn belül – bizonyára és remélhetőleg – nem vív valódi háborút senkivel, ebből a szempontból tehát teljesen mindegy, hogy 40, 50, vagy éppen 70 év a behívhatósági korhatár.
Ha csak arra nem gondolnak a tervezet kiötlői, hogy a tartalékos katonát békeidőben is lehet – méghozzá fizetség nélkül – mozgósítani. Szemétszállításra például, ha mint most, ott van rá szükség.
Nem hozzák nyilvánosságra az éjszakai titkos akcióban a Gázai övezet déli részén elesett izraeli alezredes nevét, akinek érdemeit együtt dicsérik az izraeli kormánypárti és ellenzéki politikusok.
A nevének kezdőbetűjével csak „M”-ként megjelölt katonatiszt 41 éves volt, nős, két gyerekkel – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Délutáni temetésének helyszínét nem közölte a helyi média, noha az efféle információ általában nyilvános szokott lenni.
„Meghajtom fejem az elesett „M” alezredes előtt, aki múlt éjjel a Gázai övezetben a hadsereg bevetésén vesztette életét. Eljön majd a nap, amikor elmesélik hőstetteit. Izrael polgárai sokkal tartoznak neki. Erőink hősiesen és bátran küzdöttek az éjjel, s tisztelgek „M” alezredes, családja, és harcostársai előtt. Emléke legyen áldott”- búcsúztatta a párizsi útjáról az incidens miatt néhány órával a tervezettnél korábban Izraelbe visszatérő Benjámin Netanjahu miniszterelnök az elhunyt katonát.
Az izraeli pártok vezetői a kormányoldalon és az ellenzék soraiban egyaránt az elhunyt érdemeit méltató közleményeket hoztak nyilvánosságra hétfőn.
Palesztin források szerint az izraeli erők rakétákkal megsemmisítették a kommandós akcióban használt járművet, miután heves tűzharc közepette sikerült kimenekíteni belőle az izraeli katonákat. Izrael nem hozta nyilvánosságra az éjjeli katonai akció részleteit, amely a katonai rádió szerint hírszerző küldetés lehetett, talán összefüggésben az Izraelbe tartó támadóalagutak helyének felderítésével.
Avigdor Liberman védelmi miniszter a hadsereg tel-avivi főhadiszállásán reggel rendkívüli értekezletet tartott a vezérkari főnök, a katonai hírszerzés vezetője, valamint a Sin Bét belbiztonsági szolgálat főnökének részvételével. A hadsereg esetleges palesztin támadásoktól tartva megerősítette egységeit a gázai határ mentén, és a Vaskupola rakétavédelmi rendszerhez tartozó egységeket telepítettek a veszélyeztetett területekre.
Hétfőn nincs tanítás az övezet körzetében az izraeli iskolákban,
és nem működik a közeli vasútvonal, de nyitva tartják Kerem Salomnál az áruforgalmi átkelőhelyet, ahol a Gázai övezet ellátását biztosító termékeket szállítják.
Az éjszakai incidens előtt viszonylag békés napok voltak az övezetben és környékén, nem voltak határ menti tömegtüntetések, és tüzeket okozó eszközöket sem eregettek Izraelbe. Múlt csütörtökön Mohanem al-Emadi, a katariak küldöttje átadta százdolláros pénzjegyekkel teli három bőröndjét a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet vezetőinek, és az izraeli katonai rádió beszámolója szerint azonnal megkezdték a pénz szétosztását a fizetésüket hónapok óta nélkülöző közalkalmazottak és az intézmények között. A katari segítségnek köszönhetően voltak olyan helyek az övezetben, ahol napi húsz órán át működött az áramszolgáltatás, ami az utóbbi évtizedben soha nem fordult elő.
Orbán Viktor miniszterelnök a nagypénteket találta a legalkalmasabb időpontnak arra, hogy elmondja a Kossuth rádióban: Soros Györgynek 2000 zsoldosa tevékenykedik Magyarországon. Név szerint ismeri őket a kormány, figyelik őket, mindent tudnak róluk.
Azt nem mondta el, hogy konkrétan kikre gondol, de nem nehéz kitalálni, hogy kik lehetnek azok, akik Soros pénzén hazánk elveszejtésén buzgólkodnak.
Kezdjük a felsorolást rögtön Orbán Viktorral, aki 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből gründolt Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt és 1989 szeptemberétől az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta.
Említhetnénk Szájer Józsefet, aki Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben. Ugyancsak ismert Soros-zsoldos Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, aki 1988–89-ben ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony’s College-ban.
A Soros elitosztagának régi harcosa Schmidt Mária, Orbán Viktor korábbi főtanácsadója, aki 1985-ben hároméves kutatási ösztöndíjat kapott a Soros Alapítványtól, hogy a magyar zsidóság XX. századi történelmét tanulmányozza.
Kövér Lászlót sem kell bemutatni: a parlament házelnöke 1987–1988 között Soros-ösztöndíjjal kutathatta a közép-európai társadalmi mozgalmakat. Deutsch Tamás, a Fidesz Európai Parlamenti képviselője annak a részben Magyarországon, részben Angliában működő 6 hónapos menedzseriskolának volt a hallgatója, amelyet kifejezetten a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szerveztek.
Kovács Zoltán kormányszóvivő 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen’s College-ban tanult.
Vigyázzunk velük, tartsuk szemmel őket, ha olyat tesznek, ami hazánk érdekeivel ellentétes, jelentsük!
Az elítéltek kilenc katonát gyilkoltak meg 2013-ban a Sínai-félszigeten.
Egyiptomban Mohamed Murszi volt elnök 2013-as elmozdítása óta megszaporodtak a szélsőségesek által a biztonsági erők, illetve a keresztény kisebbség tagjai ellen elkövetett támadások, főleg a Sínai-félsziget északi részén. Az utóbbi években több száz rendőr és katona, valamint számos civil vesztette életét a támadásokban.
A dél-koreai hadsereg tájékoztatása szerint egy viszonylag alacsony rangú észak-koreai katonáról van szó, aki reggel 8.04 órakor a demilitarizált övezet középnyugati részén, sűrű ködben sétált át egyszerűen a déli oldalra, és jelentkezett az egyik őrhelyen. A dél-koreai hatóságok igyekeznek kideríteni, hogy mik a szökevény szándékai.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség a hadseregre hivatkozva azt jelentette, hogy a szökést követően észak-koreai katonák – vélhetően a szökevény után kutatva – megközelítették a határvonalat, ezért a dél-koreai katonák mintegy 20 figyelmeztető lövést adtak le. Ez után 40 perccel pedig lövéseket lehetett hallani a határ északi oldaláról, de a határt nem érték el lövedékek.
Idén már a negyedik észak-koreai katona szökött át Dél-Koreába a két országot elválasztó demilitarizált övezeten keresztül.
Legutóbb öt héttel ezelőtt, novemberben szökött át egy észak-koreai katona Dél-Koreába. Ő drámai üldözést követően jutott át a déli oldalra Panmindzsonnál, s több lövés is érte.
Ezzel egy időben a szöuli országegyesítési minisztérium arról adott számot, hogy szerdán két észak-koreai férfira bukkant a dél-koreai haditengerészet, akik szintén közölték, hogy Dél-Koreába akarnak szökni.
Ebben az évben 15 ember szökött át a kommunista diktatúrából Dél-Koreába, háromszor annyian, mint tavaly.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A Magyar Tudományos Akadémia jelentése Triski Viktor kitüntetésről (a fotót Olekszandr Spenyik, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási és Tudományos Intézetének igazgatója készítette)
