Kezdőlap Címkék Karácsony Gergely

Címke: Karácsony Gergely

Mikroadomány, avagy a pénz szaga

Azt írja az újság vastag címbe szedve, hogy „Bűncselekménygyanús „mikroadományok”: ennyi évet kaphatnak az elkövetők”, a kezdő nagy képen pedig Karácsony mellett ki mosolyog? Na ki? Annyit segítünk, hogy egyrészt a cikkben bűncselekményről, sőt bűncselekményekről van szó, másrészt nem Alex Soros, és nem is von der Leyen. Tehát?…

Igen, úgy van, el tetszett találni. Ebből a nagyképes fotobravúrból mindenki egyértelműen láthatja, hogy a főpolgármester mellett mindig ott húzódik a Gyurcsány-szál, és ha nem húzódna ott, akkor is. Remélem, érthető.

Azt tetszik kérdezni, hogy melyik újság? Hát az, amelyikben például a Nemzeti Adóhivatal, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Sportügynökség hirdet, nem pedig mindenféle maszekok, akik el akarják adni az árujukat. A NAV például azt hirdeti, hogy „célba ért” a KÖFOP projektje, ami mindenféleképpen nagyon fontos, pláne, hogy a projekt a Hivatal elektronikus szolgáltatásainak EU pénzekből való fejlesztéséről szól, és épp most fejeződött be. Hogy ezt miért kell újságban hirdetni, és közpénzből fizetni érte, az egy jó kérdés, de nem a mi tisztünk a megválaszolása. Kell, és kész. Punktum.

Magát a cikk témáját illetően: van ez a gyanús 99 Mozgalom, amely arra a célra jött létre, hogy Karácsony Gergely előválasztási, és ha tovább jut, akkor miniszterelnöki kampányát támogassa, mégpedig azzal a pénzzel, amit a szimpatizánsoktól beszed. Az ilyen pénzgyűjtés legális, az adományozókat nem kell dokumentálni, azaz senkinek semmi köze hozzá, hogy ki adott pénzt és mennyit, egyedül a  bevétel és a kiadás oldalt kell rendben tartani, ahogy az összes gazdálkodó szervezet esetén szintén. Ha az adományozás lezárt pénzgyűjtő dobozok segítségével történik, amelybe bedobják a pénzt, akkor a dobozok kinyitásakor tanúk jelenlétében jegyzőkönyv készítendő, hogy senki ne tehessen zsebre egy fillért sem, amíg beviszi a bankba a dobozokból kiszedett összeget, és befizeti a pénzgyűjtő szervezet számlájára. Esetünkben is így történt. A gyűjtés során 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesülethez, döntően euróban és angol fontban.  A félmilliárd forintot az egyesület hivatalos képviselője, a Párbeszéd politikusa, Perjés Gábor fizette be 2021. augusztusa és 2022. szeptembere között több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal. Öt tranzakció az ötvenmillió forintot is meghaladta.

A 99 Mozgalom egyesület ezt a pénzt a különböző kampányszolgáltatásokért nagyrészt a DatAdat cégnek utalta át, amelyről jó tudni, hogy „A DatAdat tulajdonosi körét ismert figurák alkotják, közülük talán a legfontosabb, a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori kormányfő, Bajnai Gordon.” Ebből kitűnik, az hogy Karácsonyék egy haveri céget, azaz általuk „ismert figurákat” bíztak meg kampánytevékenységgel, és nem egy ellenségeset (például a Századvég-et), a derék újságírónak felettébb gyanús. Javasolható neki a beiratkozás egy gondolkodásserkentő tanfolyamra.

A DatAdat-ról mellékesen még megemlíthető, hogy nemrég nyert pert a Magyar Nemzet, a sonline.hu, bama.hu, baon.hu, beol.hu, boon.hu, duol.hu, feol.hu, heol.hu, kemma.hu, kisalfold.hu, nool.hu, szoljon.hu, szon.hu, teol.hu, vaol.hu, veol.hu, zaol.hu honlapokkal szemben. Az ítélet szerint fejenként kétmillióba kerül nekik a hazudozás Bajnai cégéről.

Eddig az ügymenet szokásos. A folyamat a múlt év szeptemberében be is fejeződött, Karácsony nem lett kormányfő jelölt, és már mindenki el is felejtette a dolgot, mikor a NER idén nyáron váratlanul támadásba lendült (közelednek a választások, nem igaz?). A Rogán vezette Nemzeti Információs Központ (néhány kitakarással, naná!) nyilvánossá tette az ellenzék külföldről való (te magasságos ég!) támogatását a 2022-es választások során. Az irományból kiderült, hogy a DatAdat már a 2021-es ellenzéki előválasztást is befolyásolta (bizony!), sőt már 2014-ben is jelen volt „csak más konstrukcióban” (hogy mit jelent, az nem lett bővebben kifejtve). Mivel ezek a tevékenységek mind legálisak, sőt néhány belőlük meg sem történt, az egész, részben befeketített paksaméta csak a FIDESZ-nél szokásos néphülyítő anyagnak tekinthető.

Ez így ellenzék eláztatásnak még belemagyarázással is kevés volt, ezért valaki ott fönt összehúzta a szemöldökét. Azt, hogy kicsoda, az olvasók fantáziájára bízom. Meg is indult azonnal a gépezet, a NAV-ot ráuszították az ügyre, hátha találnak valamit. Például ilyen a pénzmosás. Ehhez az kell, hogy a pénz, amit Karácsony kapott, a gonosz DatAdat-tól érkezzen a 99 Mozgalomhoz, és miután ezt tovább utalták ugyancsak a gonosz DatAdatnak, a másoktól lopott, kicsalt, igaztalanul elrekvirált pénz, amelyről a gonosz DatAdatnál nincs bizonylat, legálissá válik. Igaz, a lángelmés tervet kissé zavarja, hogy a DatAdatnak a kapott pénzért szolgáltatni is kellett valamit Karácsonyéknak, de kicsire ott fönt nem adnak, mert a baráti, sőt nagyon baráti újságokban nagyon jól lehet sejtetni a szörnyű baloldali bűncselekményt kétnaponta megjelenő cikkekben. Például: „Az eljárásról eddig annyi tudható, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) július óta költségvetési csalás miatt nyomoz, de a pénzmosás gyanúját is vizsgálják.” Rendkívül szomorú módon (márminthogy a Szemöldökösszehúzónak szomorú módon) egyelőre nem találtak semmit.

Az akció ezzel mintha megakadt volna, de aztán a Szemöldökösszehúzó nagy szerencséjére a VIP páholybeli haver azonnal rendelkezésre állt. Cs.S. úr cégénél hirtelen rájöttek arra, hogy a másfél uszkve egy éve történt befizetéseknél a következő, rendkívül gyanús jelenségek voltak észlelhetők:

  • a 30*30*30 cm-es ládákba (hogy hány darab volt, arról nem szól a fáma) a befizetett pénzmennyiség nem fér bele,
  • a dobozok nyílásán szerintük nem lehet a pénzt bedobni,
  • a bankjegyek újnak látszanak,
  • sorszámuk egymás utáni,
  • ráadásul gyűretlenek.

Ebből következően az OTP alkalmazottak gyanúja szerint a felvett jegyzőkönyvek hazugságokat tartalmaznak, nem is mikroadományokról, hanem makroadományokról van szó, és bele sem dobták a dobozba, hanem táskában adták oda, horribile dictu, bankjegykötegekben. A szörnyű gyanú révén a nyomozás „új szintet lépett”. A NAV azonnal kiszállt, és a büntetőügyben (fontos!) házkutatást tartottak Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában, ahol bizonyítékokat foglaltak le, mert valószínűleg ott készültek a félelemetes „hamisított jegyzőkönyvek”. Mint a lap írja, a Gyurcsány közeli, sőt Gyurcsány bizalmas „Tordairól köztudott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik legfőbb bizalmasa, jogi főtanácsadója, illetve, hogy kiváló kapcsolatot ápol Bajnai Gordon volt kormányfővel”, sőt egyszer azon a repülőgépen utazott, amin hat és fél évvel azelőtt Soros György, csak két sorral arrébb.

Itt tartunk most. Szegény NAV-osoknak lenne jobb dolga is, mint komoly számításokkal meghatározni, hogy hány dobozba hány bankjegy fér gyűretlenül, hányat lehet a doboz erre a célra szolgáló nyílásán keresztül gyűrésmentesen behelyezni, és valami bűncselekményt találni abban, hogy a sorszámok több esetben egymás utániak. Persze, ha a ravasz Perjés szörnyű tettét mentegetve azzal védekezik, hogy az adományozó kötegelt pénzt hozott, amely kötegekről a szalagot levéve három részletben dobta be, mert úgy a nyíláson befér, akkor a jól megalapozott vád összeomlik, és kiderül, hogy milyen röhejes ez az egész. Egyébként is a makroadomány a valószínűbb, mert nyilván sok nagypénzű nem szeretné, ha valahogy kiderülne, hogy ő a ballibsiknek adott pénzt, ezért adta így. Meg tudom őket érteni.

Érdekességképpen megemlíthető, hogy kb. 8 milliárd forint érkezett az elmúlt években a kormánypárti influenszereket foglalkoztató, illetve a Fidesz érdekében kampányokat folytató szervezetekhez. Ezeket a forrásokat senki nem vizsgálta. Még az is lehet, hogy közpénz. Az pedig, hogy az MTVA, mely szintén kormánypárti influenszernek tekinthető, most már évi majd 150 milliárdból működik, a Rogán féle plakátolós-konzultálós szervezet évi reklámkiadása 50 milliárd körüli (ezek mind közpénzek, a FIDESZ a mi adónkból mocskolja az ellenzéket, és fényesítgeti magát), kissé eltörpésíti a Karácsony féle félmilliárdot, amely körül viszont akkora a hercehurca meg a zsivaj-lárma, hogy a lapban még többet kell a Magyar Népnemzeti Akármiknek hirdetnie, amely révén az állampárt meg tudja fizetni az ott dolgozó újságírók áldozatos munkáját a mások mocskolását illetően. Ők még arra is hajlandók, hogy üldözzék a főpolgármestert, majd megírják, hogy menekül előlük, mintha az ügyben Karácsony bármifajta magyarázattal, vagy elszámolással tartozna bárkinek. Holott nem. Ez az újságírói tevékenység is a néphülyítés része, amelyért vastag boríték jár.

Régebben sosem hittem volna, hogy egy állampárt a közpénzből működő, elvileg független NAV-ot (AB-t, ÁSZ-t, Médiahatóságot, Ügyészséget, stb.) az ellenzék lejáratására használja. Tényleg, Gyurcsányéknál volt ilyen?

Csányit sajnálom. Nem kellett volna…

Újságírás

Azt írja az újság (Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Mandiner, Metropol, SZON, FEOL, BEOL, SZOLJON, VAOL, satöbbi), hogy „Karácsony elzárná a vizet a főváros környéki településeken élők előtt.

Levélben fenyegette meg a kormányt, hogy a Fővárosi Vízművek nem tesz eleget a szerződésben rögzített vízátadási kötelezettségének, ha az állam nem fizet magasabb díjat a vállalatnak. A főpolgármester tizenkét agglomerációs település vízellátását használná fel politikai zsarolásra, hogy pénzhez juttassa a csőd szélén egyensúlyozó fővárost. Pedig volt pénz Budapesten: Karácsonyék alig négy év alatt 214 milliárdos vagyont éltek fel.

Szenvedélyes szöveg, melyből megtudható, gyermekek, anyák, nagymamák élete forog veszélyben, mert a főpolgármester az életet adó vizet megtagadná tőlük. Karácsony tehát egy szörnyeteg. Minimum. Ráadásul a kormányt fenyegeti (nem lennék Orbán helyében!).

Az újságból sajnos nem derül ki, hogy ki írta a cikket, ugyanis Szerző neve a hírt elsőnek leközlő lapnál (MN) az, hogy „MUNKATÁRSUNKTÓL”. Nem adta a nevét. Meg tudom érteni.

A kissé szenvedélyes szöveg után következzenek a tények. Ezúttal csak a szikár tények, sunyi utalások és mellékvágányra terelések nélkül. Tehát:

  • Mint az ismeretes, a kormány 2012 decemberétől rezsicsökkentést vezetett be. Akkori forintárfolyam: 1 EUR = 293 HUF, jelenlegi árfolyam 1 EUR = 380 HUF. Infláció a bevezetés óta: 90,6 %. A vízdíj jelenleg a kormány jóvoltából ugyanakkora, mint 2012 decemberében volt. Mivel mind a forint árfolyamért, mind az inflációért a kormány a felelős, a víz drágulását döntő részben a 2012. óta folyamatosan regnáló Orbán kormány okozta.
  • A Budapest környéki települések egy részét a Fővárosi Vízművek látja el vízzel, a helyi vízszolgáltatás az ottani önkormányzat feladata. A főváros egy ideje erre a tevékenységére ráfizet, ugyanis a víz az önköltségi ára magasabb, mint az eladási ára. Az önkormányzatok viszont nem akarnak többet fizetni, mert akkor ők lesznek veszteségesek, és nagyon bíznak abban (lévén az önkormányzatok fideszes vezetésűek és többségűek), hogy majd a kormány elintézi, ne kelljen többet fizetniük.
  • A kormány az általa 2012-ben előírt vízdíjat nem akarja emelni, mondván, nem támogatja, hogy „a zemberek” többet fizessenek. Érdekesség, hogy a gázárnál nem voltak ilyen skrupulusai, azt ugyanis adott fogyasztáson felül jócskán megemelte, igaz a magyarországi gázszolgáltatás teljes egészében a kormány kezében van, és azt nem szeretné, ha a saját vállalata veszteséges lenne. Az ellenzéki önkormányzatok viszont – főleg Budapest – ott direkt jó, ha veszteségesek. A helyzet attól függően változik, hogy a miniszterelnök úr erős keze védőn borul a zemberek pénztárcájára, vagy nyúlkál benne. Hogy mikor melyik, azt a kristálytiszta önzés határozza meg, amelynél nem számít az állítólag nekik oly fontos haza, nemzet, humanitás, csak az „Én”.
  • A főpolgármester azzal érvel, hogy a zemberek alacsony vízdíja nyugodtan megmaradhatna, és még a szolgáltatónak is volna annyi haszna, hogy legalább a minimálisan szükséges karbantartásokat el tudja végezni, mégpedig veszteség nélkül, ha a vállalkozások, különösen a sok ivóvizet fogyasztó gyárak és üzemek megfizetnék a vízszolgáltatás tényleges díját, de erre az érvre a kormány nem mozgatta a füle botját sem.

Következtetés: a kormány véleménye szerint Budapestnek buknia kell! Ha magyarok lakják, ha nem! A Lánchíd hatmilliárdját sem adtuk oda, akkor meg mit akarnak?

A fentiekből a következő tulajdonságok láthatók tisztán és torzulásmentesen: a már korábban is említett önzés, a kicsinyesség, a pofátlanság, és a bosszúállási hajlam. Kellemetlen egyveleg.

És akkor most lássuk, hogy a cikkíró… illetve hát a Miniszterelnöki Kabinetiroda fogalmazványa mivel érvel, mivel próbálja mentegetni a kormány elképesztő viselkedését.

  • Ötletbörze

A cikk ezen alcím alatt azt sorolja fel, hogy melyek az általa „megszorításnak és pénzszerzési ötletnek” nevezett, a főváros pénzügyi egyensúlyát szolgáló intézkedések. Elsőnek itt van az „adófizetés megtagadása” (külön elemzést érdemelne), második a jelen írásban elemzett vízdíjemelési szándék, a harmadik pedig a megvalósult BKK jegyáremelés. Az elsőnek meg a harmadiknak nincs sok köze ahhoz, hogy a mai vízdíj már nem fedezi az önköltséget, Szerző sokkal inkább azt akarja az olvasó tudomására hozni, hogy ez a levél nem a vízdíjról szól, hanem csak egy kétségbeesett kapálózás, mert Karácsony, miután a kormány korlátlan hatalma birtokában pénzügyileg kétszer hátba, egyszer meg fejbe lőtte, már csak megszorításokkal és szegény kormány kizsebelésével próbálkozhat háromezer akadályon, ahol a kormány távja kétszáz, elektromos biciklivel, és hátbalövés nélkül.

  • Elillanó vagyon

„Érdemes felidézni – kezdi a derék cikkíró a főpolgármester újbóli lebuktatását –, hogy  Karácsonyék milyen anyagi helyzetben vették át a főváros irányítását 2019-ben. Akkor a hivatalos dokumentumok szerint Budapest 214 milliárd forinttal rendelkezett: rövid lejáratú államkötvényben 82 milliárd, hosszú lejáratúban 77 milliárd, pénzeszközállományban 48 milliárd, továbbá a főváros intézményeinél hétmilliárd forint volt.

Azt sajnos Szerző elfelejtette megemlíteni, hogy a kormány mostanáig 227 milliárdot vont el a fővárostól, amely „feledékenység” már az elhallgatással történő hazudozás minősített esete. Mivel pedig 227 nagyobb, mint 214, igazából nem érdemes felidézni semmit, ugyanis abból rögtön kiderül a kormány simliskedése.

  • Azért vannak a jó barátok…

Itt Szerzőnek azzal van baja, és ezt a borzalmas érzést igyekszik az olvasóba is betáplálni, hogy Karácsony jegyárat emel, szegény embereket sarcolva meg, miközben prémiumokat osztogat a haveroknak. Hogy ez mekkora hülyeség, az bővebben itt lett kifejtve, (https://fuhu.hu/kontraszt/). Többet nem érdemes foglalkozni vele, mivel a témához semmi köze sincs.

  • Az intelmek hatása

Szerző megállapítja, hogy a Karácsony levél Gyurcsány elvárásaiba simul bele, azaz a FIDESZ-szel való küzdelembe beleviszi a várost. A derék skribler úgy gondolja, nem azért kell a pénz az Orbán által a végletekig legatyásított városnak, hogy a kötelező feladatait teljesíteni tudja, hanem mert Gyurcsány elvárja tőle.

Szegény nem vette észre, hogy ez a levél pont, hogy nem támadás, hanem egyezkedés, és hogy Karácsony az, aki a békés rendezésre tesz kísérletet. Az ajánlatát az észbelileg nem valami magas szinten álló miniszterelnök persze úgysem fogja elfogadni, holott így fillérekért szerezhetne jópontokat magának Budapesten. Igaz, már annyiszor választotta a butábbik, egyben kártékonyabb megoldást, hogy ez a plusz egy nem fog feltűnni senkinek, de még ha több esze is lenne, a kicsinyes bosszú mindenáron való véghezvitele nála bármit fölülír.

Íme, kéremszépen, így sanyargatja a gonosz Karácsony az embereket. Hát még ha az ellenzék lenne hatalmon, amitól a Jóisten óvja kedves mindannyiunkat, mert annyira elszoktunk az ilyesmitől, hogy még a végén kárt tehetne bennünk! Az meg aztán a vég! A zavart elme mindenre képes!

Kontraszt

Noha Karácsony Gergely súlyos pénzhiányt emlegetve jelentette be, hogy a Budapesti Közlekedési Központ szeptembertől 28 százalékkal emeli a vonaljegyek árát, lapunk úgy tudja, a főpolgármester saját döntési jogkörében eljárva, mesés prémiumokat hagyott jóvá a BKK, illetve a BKV vezető tisztségviselői számára, a jutalmak egyes vezetők esetében közel tízmillió forintra rúgnak…

A BKK, illetve a BKV felsővezetői tehát összesen 65 millió forint prémiumot vehetnek fel, a kifizetések az adott társaság költségvetését terhelik.

Hát, mit is mondhatnánk erre? Nagyon-nagyon csúnya dolog ez, a főváros pénzét így szétosztogatni, mikor meg közben megemelték a vonaljegyek árát, hogy a szegény nép többet fizessen, ha utazni akar!

Mentségükre legyen mondva, 10 éve nem emeltek, ami a Tarlós korszakban az elhanyagolható inflációt tekintve normális is, viszont a Karácsony korszak inflációját illetően 350 forintról nem 450 forintra kellett volna emelni a vonaljegy árát, hanem úgy 600 forintra. Az inflációhoz Karácsonyéknak semmi köze sincs azon kívül, hogy sújtja őket. Ennek ellenére csak a vonaljegyek árát emelték, a nagyobb bevételt jelentő bérletárakat nem, még Orbán ravaszul kitalált pénzelvonási sallereinek ellenére sem, amelyek messze több bevételtől fosztották meg a fővárost, mint amennyi állítólag nem lekötött, hanem szabadon felhasználható tartalékot hagyott Tarlós a kasszában anno. Ha ugyan egyáltalán.

Mivel a vonaljegy eladásból származó plusz bevételt átlagosan havi 200 millióra becsülik, a teljes jegy- és bérlet eladásból származó éves bevétel meg körülbelül 56 milliárd forint, a vonaljegyesek eddig a bevétel 12 %-át adták, mostantól meg 15 %-át. A 85 % bevételt biztosító bérletesek utazása tehát nemhogy az inflációval drágult volna, de egy fillérrel sem. A teljes áremelés az összes jegy- és bérleteladási bevételre vetítve 4,2 %, amit ne is próbájon meg senki az utóbbi három év alatt összegződő infláció százalékos értékével összevetni.

Karácsony ugyanakkor viszont osztogat. 65 milliót összesen. A lap természetesen „úgy tudja”, a főpolgármester saját hatáskörben intézkedett, azaz úgy szórt szét milliókat, ahogy Orbán szokott milliárdokat.

Utóbbit illetően emlékezetes például, hogy a magyar államnak 2018-ban nem kellett az RWE tulajdonú Mátrai Erőmű 5,9 milliárdért, kellett viszont a Mészáros Lőrinc tulajdonú Mátrai Erőmű 2019-ben 17,4 milliárdért. Igaz biztos azért tetszett akkor már jobban az államnak, mert időközben Mészáros 11,2 milliárd jutalék kivételével pénzügyileg megkarcsúsította. 11,2 + 17,4 – 5,9 = 22,7 milliárd forint. Ennyi volt Mészáros nyeresége az üzleten, arról nem is beszélve, hogy az Erőmű csak vitte a pénzt, direkt jól jött neki, hogy az állam megvette tőle. Azt, hogy az állam vesztesége mennyi, azt mindenki számolja ki maga.

Az érdekesség kedvéért az Orbán-Karácsony arány: 22700/65

A történteket illetően mondható, hogy elvileg minden „osztogatás” csúnya dolog, ez az Orbán féle viszont a népnek a választásokon kinyilvánított véleménye szerint nem az. Már 13 éve nem.

A Karácsony féle osztogatás csúnyasági faktorát csökkenti valamennyire, hogy Karácsony nem egészen saját hatáskörben intézkedett.

Egyrészt a vezetők a számukra kiírt feladatokat teljesítették, anélkül nincs hatáskör, se saját, se más, másrészt a prémiumokat Wintermantel, azaz a FIDESZ is megszavazta.

A munkabér ráadásul nem üzleti haszon, hanem a munkaerő megfizetése.

Ezért kellett odaírni a derék skriblernek, hogy „lapunk úgy tudja”, mivel ezen trükkel sikerült a nép tagjainak jó részét Karácsonyra uszítani, mégpedig anélkül, hogy hazudott volna. A választópolgár persze, aki a lapot olvassa, a „lapunk úgy tudja” kitételt simán átugorja, a további információknak nem akar utána menni, de ha utána menne is, úgysem hiszi el, mert Karácsony közismerten Gyurcsány fióka, Gyurcsányról meg tudja, amit tud. Ha rosszul tudja, az is tudás, nem igaz?

A fővárosi közlekedési vállalat éves költségvetése körülbelül 200 milliárd. Ebből kell fizetni azt a 65 milliót, amennyit a vezetők prémiumként fölvettek, azaz a vállalat költségeinek ez az összesített prémium a 325 milliomod része. Nem mondhatjuk, hogy ezen múlna a működés.

És akkor most azért, hogy a jelen írás címe érthető legyen, egy másik hír egy másik lapból:

„570 millió forintot ad a kormány a szlovén másodosztályban szereplő Nogometno Društvo Lendava 1903, ismertebb nevén NK Nafta 1903 focicsapatának, egész pontosan a futballakadémiájának fejlesztésére. Maga a kormányhatározat egy hét évvel korábbi kormányhatározat mellékletét váltja fel, amely száznál is több támogatandó határon túli ingatlanberuházást sorolt fel. Ez most csak pár tétellel bővült, ezek egyike a muravidéki futballakadémia. A kormányhatározat szerint a klubnak támogatási szerződést kell kötnie a Bethlen Gábor Alappal, ezután egy összegben megkaphatja az 570 millió forintos támogatást. A csapat bő, 32-es keretében öt magyar játékos szerepel, az elnöke pedig Mészáros Lőrinc emberének számító Végh Gábor, aki Magyarországon is klubelnök, mégpedig az NB I-es ZTE-t vezeti.”

Szlovén másodosztály. Láthatóan sokkal többet ér nekünk, mit a BKK + BKV teljes vezetősége. 8,77-szer többet.

Nyilván ez magyar érdek. Az az első Orbánéknak, nem?

Magyarázat

A FIDESZ magyarázatot vár. Fölsorolni is hosszú a lista. Napéldául Karácsonytól, Márki-Zaytól, a norvégoktól, a svédektől, az EU-tól, az ukránoktól, a TESCO-tól, meg az összes „estébétől”, egyedül talán a Jóisten az, akitől nem merik. Mármint várni a magyarázatot. Megelégszenek azzal, hogy az Úr útjai kifürkészhetetlenek. Ámen.

Mint naponta tapasztaljuk, ez a magyarázat igény folyamatos, mert Orbán szócsövei váltott műszakokban tesznek róla, hogy az legyen. Arról, hogy 2023. szeptember 22. se múljon el nélküle, magától értetődőn a FIDESZ gondoskodott. Ezért került fel a FIDESZ facebook oldalára Wintermantel Zsolt vitriolba mártott videója, melyben a derék ember, a közvagyon civilben is megvesztegethetetlen őre ismételten és újból magyarázatot vár.

A kormánypárti politikus a budapesti Fidesz Facebook-oldalára pénteken feltöltött videóban a főpolgármesternek üzent, azt kérdezve tőle, nem gondolja-e, hogy a „pénzmosás klasszikus esete” Karácsony Gergely mozgalmának a finanszírozási ügye. Szerinte Karácsony sunyít és lapít a hatalmas botránnyal kapcsolatban, pedig válaszokat kellene adnia a főpolgármesternek.

„Főpolgármester úr, honnan van a pénz?” – tette fel a kérdést, aki szerint Karácsony Gergelynek tudnia kell, hogy a „friss, ropogós”, sorszám szerint folytonosan kötegelt 50 és 100 eurós csomagokban bankba befizetett pénz valójában nem sok embertől származó mikroadomány, hanem máshonnan származik.


Ezt mondta maga  fedhetetlenség – habár az újpestiek azonnal a zsebükhöz kapnak, hogy megvan e a pénztárcájuk -, a Wintermantel név hallatán.

Ha mostan mi, egyszerű választópolgárok komolyan vennénk ezt a vádközlést meg válaszvárást, és gondosan körbejárnánk a témát, a következő eredményre juthatunk:

  • Az 99 Mozgalom egyesület számláját vizsgálva a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Információs Központ (NIK) azt találta, hogy 2021. augusztus vége és 2022 szeptembere között 19 részletben, összesen 506 millió forintot fizetett be Perjés Gábor, a Párbeszéd II. kerületi önkormányzati képviselője, az egyesület ügyvezető igazgatója. A befizetések jelentős része valutában történt: 917 ezer eurót és 3900 angol fontot tett Perjés a bankszámlára.

Ezzel a résszel láthatóan semmi gond, mert ha lett volna akár a legparányibb is, Rogán nyilván intézkedik. De nem intézkedett.

  • Mivel a FIDESZ kénytelen volt tudomásul venni, hogy az adománygyűjtés szabályosan történt, mással próbálkozott. Ki akarta használni azt, hogy az emberek döntő része kíváncsi, nem szereti, ha másnak hozzá képest túl sok pénze van, és az általa elképzelhető összeg felső határa kb. a lottó öttalálatos. Ezért hagyja őket hidegen az MTVA nevű, mára FIDESZ propagandamédiává süllyedt konglomerátum közpénzből, azaz az ő pénzükből finanszírozott 130 milliárdja, mert az nekik felfoghatatlan és érzékelhetetlen. Ezért beszél Karácsony is csak a fideszes törpéknek – Mediaworks, Megafon – kiosztott nyolcmilliárdról.

A 130 milliárddal ellentétben az ötszázmillió forint már egészen más. Az az egyszerű embereknek is felfogható, és ami a fő: irigyelhető. El is kezdenek rögtön gondolkozni a polgárok, vajon ki volt az, aki ilyen sokat adott neki? Így aztán a FIDESZ követelhette a „magyarázatot”.

Az összegre sajnos a csóró ellenzéki pártok is felkapták a fejüket (500 millió az 500 millió!), és ők is elkezdtek magyarázatot várni. Ennél rosszabbat nem is csinálhattak volna, de, mint tudjuk, ott sem mindenki akadémikus.

Kérdés: milyen magyarázatról lenne szó? Ha a vonatkozó törvényeket tekintjük, Karácsony egyáltalán nem köteles senkinek sem beszámolni az adományról, teljesen mindegy, hogy forintban adják, vagy valutában, hogy ki adta a pénzt, és hogy mennyit adott, akárhány magyarázatot váró is áll sorba az ajtaja előtt. Így aztán, mivel jogilag nem tudtak mit csinálni,

a FIDESZ megpróbálta a szokásos technikát, azaz azt, hogy politikai síkra terelje az ügyet, ahol szabadon handabandázhat, mert igazolni, bizonyítani, megindokolni mit sem kell nekik.

Nem hivatkoztak hát semmire (nem is hivatkozhattak volna), azaz nem jogi, hanem politikai alapon mondták el mindenütt és sokszor, hogy magyarázatot várnak. Az átlagpolgár nem tudja, hogy Karácsony nem köteles magyarázni semmit, csak azt látja, hogy noha a FIDESZ erre kéri, mégsem magyaráz. Tehát bűnös a „Nyilván titkol valamit” elv alapján.

A terelés a lángelmés terv ellenére mégsem lett igazán sikeres. A FIDESZ belátta, hogy tovább kell fokozni a rendkívül pofátlan viselkedést, amelytől bárki képéről lesülne a bőr. Az övékről viszont nem.

  • A következő lépés az lett, hogy valaki szólt az OTP-nek. A párt és a bank vezérlő óriásai leginkább a Puskás díszpáholyában szoktak nyakukban sállal kommunikálni, de ezúttal – nem lévén meccs – nyilván telefonon ment ki a parancs: Karácsonyt föl kell jelenteni. Az OTP, ahová Perjés Gábor a Karácsonyt támogató 99 Mozgalom számlájára a támogatást befizette, gyorsan előkapta az egy évvel ezelőtti jegyzőkönyveket (mely jegyzőkönyvek szerint Perjésék az adománygyűjtő ládákat felnyitották, összeszámolták az adományt, majd bevitték a bankba), és azok alapján a szorgos munkatársaknak a következő „levezetést” sikerült összehoznia:
    1. a befizetett pénz nem látszott használtnak, mert a bankjegyek frissek és ropogósak voltak,
    2. a döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű bankjegyek több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak.
    3. Következtetés: tehát nem is a gyűjtőládába dobták a pénzt, hanem kötegekben adták át az adományozók Perjésnek. Azaz „felmerül a gyanú”, hogy a jegyzőkönyvek „a ládafelnyitást illetően hazugságokat tartalmaznak”.

A NER sajtó természetesen teljes erővel ragozta/ragozza a „súlyos vádat”, miszerint Perjés (ő a számlakezelő) „beismerte”, a befizetést, ami hasonló ahhoz, hogy Orbán Viktor beismerte, ő a miniszterelnök, de főleg a bankjegyek makulátlan állapotát hangsúlyozzák, melyre ilyen hosszú idő után is tisztán emlékeznek az OTP okos munkatársai.

Ez rendben is lenne, a probléma legföljebb annyi, hogy a fenti a vádat akár egy ügyvédbojtár simán zúzza porrá, mert ha a támogatók kötegelten veszik is ki a pénzt a bankból, a szalagot levéve a köteget bármikor szétbonthatják annyi részre, hogy az immár kisebb csomagok beférjenek a gyűjtőláda bedobó résén, aztán így dobálják be ezeket. A bankjegyek a láda felnyitásakor valóban újak (eredetileg is azok voltak), sorszámozásuk sok esetben egymás utáni, és lesznek olyanok is, amelyek össze vannak tapadva, mégis igaz a gyűjtőláda kinyitásakor felvett jegyzőkönyv.

Megjegyzendő még, hogy

a támogatók nagy valószínűséggel azért készpénzben támogatják az ellenzéki Karácsonyt, mert nem szeretnék, ha erről bárki tudna, ami elég rossz fényt vet a hazai demokrácia állapotára.

Az, hogy mennyi fér be egy 30*30*30 cm méretű gyűjtőládába, egyszerű számítással meghatározható. Ha egy bankjegy térfogata 5 cm3, akkor a ládát dugig pakolva 5400 db bankjegy fér bele, ami 50 eurós (= 18.500 forint) bankjegyek esetében 99.900.000 forint, 100 eurós (= 37.000 forint) bankjegyek esetében pedig 189.800.000 forint. Az 506.000.000 forint befizetése 19 részletben történt, egy részlet tehát átlagosan 26.631.579 forint, ami jóval kisebb akár a 99.900.000 forintos összegnél is (50 eurós bankjegyek), de a 189.800.000 forintnál (100 eurós bankjegyek) meg aztán pláne. Aki azzal próbál operálni, hogy a befizetett összeg nem fér bele a ládába, nem a legjobb bizonyítványt állítja ki a saját IQ-járól.

Megállapítható tehát, hogy Karácsonytól az üggyel kapcsolatban „magyarázatot várni” éppen akkora ostobaság, mint (az amúgy sem különösen lényeges) jegyzőkönyvek érvényességében kételkedni.

A FIDESZ természetesen nem nyugszik. Most azzal állt elő, hogy pénzmosás céljából folyatták át a 99 Mozgalmon a pénzt, és persze magyarázatot vár az ügyben.

Mint az köztudott, az 506 milliónyi adomány teljes egészében a DatAdat Kft-nél landolt, a 99 Mozgalom ezzel fizette ki a szolgálataikat, azaz a nyomozó hatóságoknak egyszerű a dolga: meg kell vizsgálniuk, hogy kapott-e a DatAdat valahonnan ellenőrizetlenül, zsebbe pénzt, amelyet ezen az úton tett legális bevétellé. Az eljárással egyetlen probléma van: Karácsonynak és a 99 Mozgalomnak semmi köze az egészhez, azaz a FIDESZ ritka pofátlan vádaskodása őket ebben az ügyben nem érinti őket, még ha pénzmosás volt, akkor sem.

Bizonyíték tehát semmi, viszont a mindenhol másutt biztosan kiröhögött tamtamverés nálunk mégis eredményes lehet, mert

a FIDESZ a jónép hülyítésében elképesztően hatékony.

Ezt segíti hatalmas médiafölénye, korlátlan hozzáférése a közpénzekhez, valamint a független média passzivitása, így a regnáló párt Orbánnal az élen biztosítani tudja, hogy a választók neki higgyenek, és ne a szemüknek.

Előbb-utóbb tenni kell valamit, mert ennél a pofátlan és rossz „országvezetésnél” az ellenzék csak jobb lehet.

Lánchíd

Budapest első állandó hídja. Az akkori lakosságszámból adódó forgalomra méretezték, és az akkori város közepére tették, ahogy ma is csinálná a tervező, azaz ha nem lenne még híd a Dunán.

A mostani várost és lakosságát figyelembe véve elsőnek természetesen az Erzsébet híd épülne meg. Fő forgalmi folyosó, kétszer három sáv, megfelelően nagy kapacitású csatlakozó utak, melyek a forgalmat minden irányban képesek elvezetni.

A Lánchíd persze nem ilyen. Messze nem, sőt nagyon messze nem. A Lánchíd kicsi. Pont olyan, mint a reformkori Pest-Budához illő alkotás, ahol az átkelésért ma már nem kell külön fizetni, de azért beszedik tőlünk azt a pénzt. Tán még többet is.

A ma már roppant szűkös átkelő az egyik irányban a zilált forgalmú pesti belvárosból érkező autóhadat kényszeríti egy sávba sorolni, amely kényszerítés az ellenkező irányban az Alagút Attila úti bejáratánál ismétlődik meg. A helyzet közlekedési szempontból igencsak kellemetlen mivoltát a Clark Ádám téri körforgalom tovább fokozza, mivel a keresztirányú forgalom is erős. Ezek együttes eredménye a dugók megjelenése a hídon és környékén, melyekkel a város lakossága régóta próbál együtt élni. A dugóban az a rossz, hogy mindenkinek káros. Az autósoknak is, meg az ottlakóknak is.

Így ment ez sok hosszú éven át…

…aztán az idő vasfoga a Lánchídba is belemélyedt, a felújításnak nemrég eljött az ideje, neki is álltak, be is fejezték, és minden rendben lenne… mégis itt a baj. A városvezetés úgy véli, az autókat le kell róla tiltani, mire a kormány azonnal lépett, hogy ő akkor nem adja oda a felújításhoz beígért hat milliárdot, mert „nem állt helyre az eredeti állapot”.

A helyzetet nem ismerőknek el kell árulnunk, hogy ez csak egy ócska trükk, amely egyrészt a budapesti autósoknak szól, hogy íme, a derék kormány mennyire védi az ő érdekeiket, lesznek szívesek legközelebb nem a gonosz, biciklis Karácsonyra, hanem a Passattal furikázó, jólelkű Tarlósra, na, esetleg Szentkirályira szavazni, másrészt azt célozza, hogy Budapest amúgy is kevés pénze még kevesebb legyen. A kormánynak a hat milliárd, lévén a költségvetéshez képest gyakorlatilag nulla, nem számít, tökmindegy neki, hogy átutalja-e, vagy nem (egy jó kis közbeszerzés vesztesége félkézzel is a triplája ennek), de mindenképpen tönkre akarja tenni az ellenzéki városvezetést, amelynek jelenleg, nagyrészt a kormány jóvoltából anyagilag beszorult a lába.

A tönkretétel az egyetlen dolog, amihez a FIDESZ ért, de ahhoz aztán nagyon.

A kérdés tehát, amelyről a vita szól: a felújítás után engedjék-e az autókat a Lánchídon közlekedni?

A racionális vizsgálathoz kiindulási tény, hogy a híd felújítása során másfél évig nem volt rajta autóforgalom. A FIDESZ Karácsony elleni, leginkább nemtelen eszközökkel folytatott hadjáratában mind a városi dugók, mind a felújítás igencsak sokszor szerepelt, ám a kettőt mégsem kapcsolta össze senki (ha lett volna rá indok, a NER huszárok biztos megteszik), ezért egyértelműen mondható, hogy a híd a két városrész közötti forgalomban csekély szerepet játszik, mert kicsi az áteresztő képessége (a csak 2*1 sáv meg a lassú haladás, azaz a dugó miatt), azaz ha le is zárják, más hidakkal könnyen, azok forgalmának észrevehető növekedése nélkül lehet helyettesíteni.

Ebből következően az autóknak a Lánchídról való kitiltása a budapesti átkelő forgalmat csak kismértékben zavarja. Előnyei közé tartozik ugyanakkor, hogy csökkentheti a belvárosi zsúfoltságot, lényegesen megkönnyíti Clark Ádám téri keresztirányú áthaladást (Fő utca – Lánchíd utca, mindkét irányban, mégpedig mind az autókat, mind a gyalogosokat illetően), és gyorsítja a busz- meg taxiközlekedést, miközben a város legközépsőbb részének zaj, por és szennyezőanyag terhelése lényegesen kisebb lesz. Jó pár embernek ugyan kerülőúton kell autóznia, de mivel arrafelé kisebb a dugó, és így folyamatosabb a forgalom, ezeknek az autósoknak nem lesz sokkal több a benzinkiadása, mintha mind egy szálig a Lánchídon araszolgattak volna át. A kétfajta átkelés kábé ugyanannyi időbe kerül, viszont a dugóban való tötymörgés miatt a sofőrök tüdő- és idegi terhelése a kerülő utakon vezetve kisebb, mint a Lánchídon.

Idáig tartott az észszerűség. Következzenek az egyebek.

A „logikusnak láttatott irracionalitás” bemutatását illetően Tarlós úr jeleskedett, aki bukása óta folyamatosan kampányol, és jelenleg azzal érvel az autók kitiltása ellen, hogy ha fel kell újítani a Petőfi meg az Árpád hidat (mindkettő várható), akkor ezek a felújítások a Lánchíd áteresztő kapacitása nélkül „közlekedési káoszhoz vezetnek majd”. A lakonikus kijelentéssel az a baj, hogy a várostérképet ismerőknek (Tarlós ezek szerint nem ilyen) nehéz elhinni, vannak olyan őrültek, akik a Petőfi híd lezárásakor nem az Erzsébet hídon, illetve az Árpád híd lezárásakor nem a Margit hídon (esetleg a Megyeri hídon), hanem a felújítandóktól jó messze található, szűk útvonalakon megközelíthető, és csak 2×1 sávos Lánchídon akarnak majd közlekedni. Természetesen mind a Petőfi, mind az Árpád híd lezárása esetén a dugók kialakulása nagy valószínűséggel várható, de egyáltalán nem a Lánchíd autómentessége miatt.

Hogy Tarlósnak még csak szemernyi igazsága se legyen, az is megoldható,

mert a városvezetésnek bármikor rendelkezésére áll a lehetőség: a felújított Lánchíd ideiglenes, a Petőfi és Árpád hidak felújításának időtartamára való megnyitása az autók előtt.

Ennek alkalmazásával a Tarlós által felvázolt, ám a megfontolások alapján eleve kicsinek várt negatív hatás akár nullára is csökkenthető.

További érdekesség, hogy Tarlós a Karácsony féle „Lakógyűlés” ötletéről azt mondta: „Ennek (a döntésnek) a felelősségét laikusokra – köztük kiskorú gyerekekre – hárítani nevetséges. Ez nem demokrácia, hanem dilettantizmus, amit ajándékként tálalnak a gyanútlan szavazóknak.”, mely kijelentés annak fényében, hogy ő szakemberként mond értelmetlen dolgokat, eléggé mulatságos.

A racionalitás megingott egy pillanatra. A még erősebb lengés érdekében a FIDESZ kijátszotta az aduászt, ugyanis Gulyás Gergely a kormányinfón zöld megoldásnak nevezte az autós Lánchidat, és személyes példával állt elő: a kormányinfóról csak az Erzsébet hídon át lehet felautózni a Karmelita kolostorba, pedig a Lánchíd közelebb lenne. „Nekem senki ne mondja józan ésszel, hogy a zöldpolitika jegyében ez az álláspont tartható.”

Abszolút igaz. Neki ne mondja senki! Pláne józan ésszel. Úgysem értené.

Kezdjük talán azzal, hogy a nagymenők, mint például Gulyás szirénázni is képes, szolgálati kocsija akkor is átmehet a hídon, ha a mezei, avagy közönséges autósoknak tilos, azaz a miniszter úr akkor járna jobban, ha a többi autós Karácsony elképzelése szerint másutt közlekedne, és így ő a Lánchídon át senki által nem akadályozva, gyorsan és időben érne fel a Karmelitában tartott közös imára, amelyről a késést állítólag rossz néven veszik. A személyes példa ezért sajnos hülyeség.

Ha Gulyásnak nem ilyen kocsija lenne, akkor is rögzíthetjük azt, hogy nincsenek olyan sokan, akik 1./ a kormányinfóról mennek 2./ autóval 3./ a Várba, azaz egyetlen eset alapján a teljesen eltérő igényű embertömegekre vonatkozó, általános kijelentéseket tenni ellenjavallt (rossz fényt vet a kijelentő józan eszére, na!). Természetesen, ha rendelkezésre áll egy konkrét, részletes vizsgálat, amely az összes Lánchídon autózó ember indulási pontját, végcélját, egyéb útvonali lehetőségeit és ennek alapján a benzinfogyasztás és a szennyezőanyag mennyiség módosulását a zöldpolitika jegyében dolgozza fel, az rögtön más, csak a vizsgálat eredményét Gulyás úr elfelejtette ismertetni, hogy a kijelentését alátámassza valami.

Marad tehát a józan ész hiánya.

Mint az ismert, Karácsony buszjegyet küldött Gulyásnak, ami rossz ötlet volt, ugyanis egy miniszter a buszon nehezen védhető, még tán egy nagy pofont is kapna valakitől, mielőtt a sötét öltönyös, vagy díszhuszár egyenruhás testőrök közbeléphetnének. Ahogy viszont erre a miniszter úr reagált (Főpolgármester úr nem ismeri a vezetés élményét és vélhetően ebből erednek azok a döntései, amelyektől budapesti autósok százezrei szenvednek) az nem egy rossz ötlet, hanem kövér ostobaság. Karácsony éppen hogy több vezetési élményben részesítené az autósokat, akik hosszabb, és kellemesebben autózható úton tovább élvezhetnék a vezetést, ha előttük lezárnák a Lánchidat.

A „százezrek szenvedésének” legördülő könnycseppes ecsetelése tehát azt mutatja, Gulyás úr inkább érzelmes lélek, mintsem logikus agy. Egyetlen mentsége, hogy az egész kormány így van összeválogatva.

Nem engedném őket érettségire.

ÖNKORMÁNYZAT ÉS PÁRTPOLITIKA

Legutóbb az a konfliktus állította előtérbe az önkormányzati tevékenység és a pártpolitika viszonyát, amikor a DK-s kerületi polgármesterek többsége nem volt hajlandó külön-külön tárgyalni Láng Zsolt kormánybiztossal az energiaköltségek emelkedése miatti kompenzációról, és emiatt ezek a kerületek nem is kapnak semmit.

Sokan érveltek úgy velük szemben, hogy a polgármesterek feladata a települési polgárok érdekének képviselete, és nem szabad pártszempontokat érvényesítniük azzal szemben.

Csak úgy mellesleg említem, hogy a DK-s polgármestereknek ebben a dologban igazuk volt.

Emlékezzünk csak arra, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva a kormány megfelezte az önkormányzatokat megillető iparűzési adót, és az azokat emiatt ért veszteséget egyeseknek kompenzálta a költségvetésből, másoknak nem, és a válogatásban a fideszes vezetésű önkormányzatok jártak jól, az ellenzéki vezetésűek rosszul. Annak egyik eleme volt ez, ahogy a Fidesz az önkormányzatok önállóságának, biztonságos finanszírozásának felszámolására törekszik, s azokat a kormánytól hozza mindinkább függő helyzetbe. E gyakorlat újabb lépésére számítottak a kerületi polgármesterek, és ennek elkerülésére akartak nem egyenként, hanem együttesen találkozni a kormánybiztossal. Nem tévedtek: a fideszes vezetésű városok illetve budapesti kerületek megint jobban járnak, az ellenzéki vezetésűek pedig rosszabbul.

De továbbmegyek az általános kérdésre.

Vajon igaz-e az a tétel, hogy a pártpolitikának nincs helye az önkormányzatokban?

Vajon igaz-e, hogy az önkormányzatokban nem „ideológiával”, „pártállásponttal”, hanem ügyek megoldásával kell foglalkozni, mint azt több, három éve az ellenzéki pártok támogatásával megválasztott polgármestertől is hallani?

Miért szavaztunk három éve Karácsony Gergelyre, és nem Tarlós Istvánra? Miért szavaztunk a Fidesz jelöltjével szemben az ellenzéki polgármesterjelöltekre? Azért, mert abban bíztunk, hogy városukban is más politikát folytatnak majd, mint amilyet Tarlós és a többi fideszes polgármester vezetésével folytatna az önkormányzat. Vannak ebben ideologikus elemek is, például a közterületek átnevezése: Karácsony aligha szüntette volna meg Budapesten a Köztársaság teret vagy a Roosevelt teret, Tarlós pedig biztosan nem nevezett volna el közterületet kínai ellenállókról. De ennél fontosabb a különbség a társadalompolitikában: Tarlós partnere volt Orbánnak a hajléktalanok üldözésében, Karácsony – akárcsak a maga idejében Demszky – támogatja Iványiék erőfeszítéseit a segítésükre. A Karácsony vezette fővárosi önkormányzat kétségtelenül zöld politikát igyekszik folytatni, nem függetlenül attól, hogy Karácsony zöldpárti politikus. Igen, az önkormányzatokban ügyeket kell megoldani, ahogy az ország kormányzásában is. Csakhogy az ügyek megoldásában más prioritásokat követnek a különböző pártok politikusai. Ezért azután – kiváltképp a nagyvárosokban –

az önkormányzati politika is szükségképpen pártpolitika.

Nálunk is, mint szerte a világon. A főpolgármesteri székekért többnyire pártjelöltek versenyeznek, a nagyvárosok képviselőtestületeiben pártképviselők ülnek, a kampányok a pártok eltérő várospolitikai elképzeléseiről szólnak.

Annak az igénynek, hogy a pártok vonuljanak ki az önkormányzatokból, s amit legutóbb az Öt részvevőitől, majd egy másik műsorban Kukorelly Endrétől, a neves írótól hallottam, és amit most a Jobbik is képvisel, Vona Gábor alapítványának ötletét felkarolva, szerintem nincs értelme.

Arra szoktak hivatkozni: a polgármesterek, önkormányzati képviselők ne „pártérdekeket”, hanem a helyi lakosok érdekeit képviseljék. Ez is félrevezető érvelés. A pártok nem saját érdekeiket, hanem eszméiket képviselik, amely eszmék egyes embercsoportok érdekeinek, törekvéseinek adnak politikai megfogalmazást. Nem hiba, hanem erény, ha az önkormányzati politikusok az őket jelölő pártok eszméihez igazodnak, ahogy ezt Budapesten a maga idejében Demszky Gábor és önkormányzati képviselőtársai, most pedig Karácsony Gergely és képviselőtársai teszik, és tették illetve teszik kollégáik sokfelé az országban.

Politikai hamisságnak tartom, amikor egy párt által indított polgármester kilép pártjából és függetlenként csak a város érdekéről beszél, mint az egykori Jobbik-politikus Mirkóczki Ádám, aki pedig pártjának szóvivője is volt.

Ugyanarról a félreértésről van szó, mint amikor „szakértői kormánytól” várják az ország problémáinak megoldását. Ilyenkor is azt felejtik el, hogy az ország problémáira is különféle megoldásokat kínálnak a politikai erők. Az önkormányzatoknál is ez a helyzet. Ezért van helyük a pártoknak az önkormányzatokban, ezért helyénvaló, ha polgármesteri és önkormányzati képviselői helyekért is versenyeznek.

Karácsony: Orbánt a német nagytőke tartja hatalmon

Budapest főpolgármestere arról beszélt a 168 óra című lapnak, hogy Orbánt a német nagytőke tartja hatalomban. A lapban Schiffer Andrással együtt próbálták meg kideríteni, hogy miért ilyen erős Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere.

A jelenlegi energiaválságért Orbán Viktor Brüsszelt hibáztatja, mert szerinte az Oroszország elleni szankciók okozzák a kezelhetetlen helyzetet az energiapiacon.

Karácsony Gergely egyetérteni látszik ezzel amikor kijelenti, hogy “jövőre az eddigi 4 helyett 55 milliárdot fizetünk a villanyszámlára, mert valakik Európában a gazdaság bedöntésére spekulálnak az áramár manipulációkkal. Én inkább megvárom míg az Európai Unió összeszedi a bátorságát, és legalább olyan merész szankciókat alkalmaz az áramtőzsdéző energia szolgáltatókkal szemben mint Putyinnal szemben.”

Karácsony Gergely is – Orbánhoz hasonlóan – bűnbakot keres megoldás helyett.

A magas energia árakat ugyanis nem kizárólag az Oroszország elleni szankciók okozzák hanem az is, hogy földgázból hiány van a világpiacon. A magas energia árak maradnak a jövőben is, ezt próbálja Brüsszel kompenzálni abból a pénzből, melyet a nagy energia szolgáltatók extra profitjából venne be.

Jelen pillanatban valószínűleg sem Orbán Viktornak sem pedig Karácsony Gergelynek halvány fogalma sincsen arról, hogy miképp oldják meg az energia válságot és a nyomában járó általános recessziót. Ehelyett bírálatban jeleskednek.

“Az Orbán kormányt a német nagytőke tartja hatalmon”

Ez Karácsony Gergely főpolgármester véleménye, mellyel Schiffer András tökéletesen egyetért. Mi következik ebből?

“Orbán Viktor mindig a béke ellenpólusa az Európai Unióban, csakhát gyakran tudható: a németek kérték meg, hogy ezt az álláspontot képviselje”

– mondta Budapest főpolgármestere.

Mire Schiffer András ellenvetése: “ egy amerikai zsoldban álló Európába nem lehet integrálódni! A te német zöld barátaid is amerikai érdekeket szolgálnak” – hangsúlyozza az LMP ex vezetője. Akár egyetértünk ezzel akár nem, de szembetűnő, hogy Magyarországon mind a hatalom mind pedig az ellenzék a bírálatában erős miközben képtelen pragmatikus megoldást találni. Csakhogy a válság itt van, és valószínűleg nem is múlik el hamar. Orbán Viktor hét szűk esztendőről beszélt, és lehet, hogy ebben egyáltalán nem tévedett.

Mai kérdés – Ön szerint lenne kétharmada a Fidesznek, ha Karácsony Gergelyt „nem üti el egy villamos”?

Karácsony: „Legfeljebb akkor lépek vissza, ha elüt egy villamos.

Aztán Karácsonyt elütötte egy villamos.

Rögvest be is jelentette, befejezte miniszterelnök-jelölti kampányát, visszalépett és támogatóit  arra kérte, a második fordulóban Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterre szavazzanak. Az eredmény ismert.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint lenne kétharmada a Fidesznek, ha Karácsony Gergelyt "nem üti el a 6-os villamos"?

Egy új kormány megkaphatná az euró milliárdokat

Sajtóértekezletén Márki-Zay Péter, aki más ellenzéki vezetőkkel együtt találkozott Macron francia elnökkel arról beszélt, hogy egy új kormány megkaphatná a most visszatartott uniós támogatásokat

„Az Európai Unió Orbán korrupciója miatt blokkolja az uniós forrásokat, de az április választások után egy tisztességes és a korrupció ellen harcot folytató kormány várhatóan meg fogja azt kapni”

– hangsúlyozta a magyar ellenzék miniszterelnök jelöltje. Aki a Városházán találkozott Macron elnökkel. A vendéglátó Karácsony Gergely mellett jelen volt Dobrev Klára, a DK miniszterelnök jelöltje és Donáth Anna, a Momentum elnöke.

Dobrev Klára, aki jelenleg képviselő az Európai Parlamentben, elmondta: fontos, hogy Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke.

„Macron ígéretet tett arra, hogy a jogállamiságot mechanizmust bevezetik a francia elnökség idején.

Ezért Orbán Viktor nem számíthat arra, hogy a szabadságot semmibevevő és a korrupciót támogató politikája uniós támogatást kaphat. Macron egy erős föderális Európában hisz, ezért szorosabb együttműködésre van szükség a biztonságpolitikában, a környezet védelmében, a digitalizációban. A magyar ellenzék osztja Macron nézeteit.”

Donáth Anna azt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlamentben egy frakcióban ülnek Macron mozgalmával. A Momentum új elnöke kijelentette: a jogállamiság kérdésében nem lehet alkut kötni.

Nincs média pluralizmus és sajtószabadság Magyarországon” – hangoztatta a Momentum elnöke arra utalva, hogy a fontos információk a lakosság jelentős részéhez jelenleg nem juthatnak el.

Karácsony Gergely az orosz és kínai befolyást bírálta Magyarországon. „Európa – az Egyesült Államokkal együtt vezetheti a világ népeit egy fenntartható jövő felé, amely nem rövidtávú gazdasági érdekeknek hanem a hosszútávú közösségi érdekeknek  és a klímaváltozás elleni küzdelemnek rendeli alá döntéseit.”

Karácsony retorikáját némiképp árnyalhatja, hogy jelenleg Magyarország energia ellátása az orosz földgáztól függ. A kínaiak pedig az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnerévé váltak megelőzve az Egyesült Államokat.

Energiaválság és atomerőmű

Macron budapesti tárgyalásainak egyik fő célja épp az volt, hogy tisztázza: Magyarország és a három másik visegrádi állam egyetért az atomenergia fontosságával az energia válság idején. A francia elnök zöld energiaként akarja elismertetni az atomenergiát. Ha ez sikerülne, akkor a kötelező 3%-os költségvetési hiányt meg lehetne növelni hiszen a zöld energia beruházásokat másképp lehetne elszámolni. Ez Macron terve az uniós elnökség idejére. Ehhez keres támogatókat annális inkább, mert ő is választások elé néz.

Csakhogy a fő szövetséges, Németország egyáltalán nem helyesli ezt az elképzelést. A zöldek által erőteljesen befolyásolt új német kormány elveti az atomenergiát. Pénzügyileg pedig hallani sem akar arról, hogy a 3%-os költségvetési hiány kritériumot felfelé módosítsák. Ebből szempontból tehát jól jöhet Macron elnöknek a visegrádi államok támogatása. A francia elnök éppúgy küszködik az állam finanszírozásával mint Orbán Viktor illetve a visegrádi vezetők. Mindannyian azt szeretnék, ha nem állítanák vissza a régi szigorú kritériumokat. Abban is reménykednek, hogy a helyreállítási alap euró milliárdjai nem egyszeri alkalmat jelentenek. A német kormányprogram viszont azt hangsúlyozza, hogy csakis kivételt jelentett az, hogy Németország felvállalta az adósság közösséget a gyengébb uniós tagállamokkal, a pandémia elmúltával ennek véget kell vetni.

A válsághelyzet érdek közösséget teremtett Franciaország és a visegrádi államok között, ezért lehetett eredményes Emmanuel Macron rövid budapesti látogatása.

Macron a magyar ellenzékkel is találkozik

A francia államfő hétfőn nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel és a három másik visegrádi állam vezetőivel találkozik Budapesten, de a magyar ellenzék prominens képviselőivel is.

A Városházán Karácsony Gergely főpolgármester vendége lesz, és ott találkozik Márki Zay Péterrel, az ellenzék miniszterelnök jelöltjével és Dobrev Klárával, aki a DK jelöltje volt valamint Donáth Annával, a Momentum új elnökével. A francia diplomácia nem is nagyon titkolja, hogy érdekelt az ellenzék sikerében a jövő évi magyar választásokon. Annál is inkább így van ez, mert Orbán Viktor nemrég a vörös szőnyeget is leterítette Marine Le Pen előtt, és fogadta Eric Zemmourt. Mindkét szélsőjobboldali politikus kihívója Emmanuel Macronnak.

Ezért fogalmazott úgy sajtóértekezletén a francia köztársasági elnök, hogy Orbán politikai ellenfél, de európai partner.

Ellentétes álláspont Európa jövőjéről

Macron elnök Scholz német kancellárral és sok más európai vezetővel az Európai Egyesült Államok híve. Franciaországban a választási kampány idején ezt nem hirdeti hangosan hiszen tekintetbe kell vennie honfitársainak nemzeti büszkeségét, de a diplomáciában ezt az irányt követi, amely pontosan ellentétes Orbán Viktor elképzeléseivel. Abban viszont hasonlít a francia diplomácia a magyarhoz, hogy az Egyesült Államoktól eltérően, jó kapcsolatot akar fenntartani Moszkvával és Pekinggel. Macron közölte: ellentétben az
USA-val, Nagy Britanniával és Ausztráliával Franciaország nem hirdet diplomáciai bojkottot a pekingi téli olimpia ellen. A diplomáciai bojkott szimbolikus eszköz: a sportolók résztvesznek , de nem hivatalos állami küldöttségként.

Választások egyidőben

Jövő tavasszal rendezik meg a választásokat mind Magyarországon mind pedig Franciaországban. Mind Emmanuel Macron mind Orbán Viktor folytatni szeretné. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szurkol Macronnak és Orbán Viktor ellenfeleinek. Közben persze mind az Európai Unió mind pedig az Egyesült Államok válsággal küzd a pandémia miatt. Rengeteg gyakorlati problémát kell megoldania a vezetőknek, ezért a politizálás háttérbe szorul. A közvélemény minden kormánytól elsősorban sikeres a válság menedzselését várja el. E tekintetben sehol sem dicsekedhetnek különösebben jó eredményekkel. Olaf Scholz kancellár pénzügyminiszterként bizonyította a válság idején, hogy pragmatikus menedzserként képes a német gazdaságot egyensúlyban tartani a legnehezebb időkben is. Valami hasonlóra lesz szükség az egész Európai Unióban, ahol Németország továbbra is meghatározó szerepet játszik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK