Megkapta Kanadától a menekültstátuszt és megérkezett új hazájába a szaúdi lány, aki a nyilvánosságához fordult, hogy ne kelljen visszatérnie Szaúd-Arábiába, ahol akár halálbüntetés is várhatott volna rá.
Rahaf Mohammed al-Kunun múlt szombaton érkezett Bangkokba, családjától szökött el közös kuvaiti vakációjukról. Az eredeti célja Ausztrália volt ahol rokonai élnek. A megérkezése után a thaiföldi hatóságok őrizetbe vették, elvették az útlevelét, és vissza akarták szállíttatni Kuvaitba, mondván, „családi problémáról” van szó, amibe nem szólnak bele.
A fiatal nő azonban elbarikádozta magát egy szobában a repülőtéren, és onnan a közösségi médián keresztül próbált segítséget kérni.
Bejegyzését olvasva emberi jogi aktivisták és újságírók tucatjai sereglettek a bangkoki hotelhez, végül a hatóságok is változtattak az álláspontjukon: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) védnöksége alá helyezték, és tartózkodási engedélyt is kapott.
Al-Kununt Kanada fogadta be, ő pedig szombaton már meg is érkezett Torontóba, ahol a kanadai külügyminiszter, Chrystia Freeland várta a reptéren.
A nyár folyamán, amint a perzselő nap beterítette brit Columbia Okanagan és Similkameen völgyeit, az autópályán haladva, tanúja lehettem a tó rendkívüli átalakulásának. A hőségben a víz elpárologott a tóból, medre leopárdmintásra változott. Persze a leopárdminta ezesetben nem szőrmét jelentett itt a foltok sokszínű ásványi anyagok, ezek látszottak annak kiszáradt tó mederében.
Ezt a vese alakú tavat, amely fél kilométer hosszú és öt futballpálya széles, a kanadai őslakó indiánok „Kliluk” néven nevezik. Újabban „Foltos-tó”, vagy „polkadot tó” néven emlegetik. Itt minimális élővilág alakulhatott ki csupán, olyan amely túléli a tó szuper sós vizét. Pont ezért hasonlítják az ősi marsi tavakhoz. 2012-ben Kevin Cannon, a Brown Egyetem a bolygók geológiáját tanulmányozó kutatója megvizsgálta a Spotted tó ásványi összetételét, amely hasonló azokhoz a minerális lerakódásokhoz, amelyeket a Columbus kráterben a Mars-on látták.
wikipedia
A Utah-i Nagy Sós-tóhoz vagy a Kaszpi-tengerhez hasonlóan a foltos tó endorémiás. Ez azt jelenti, hogy egy zárt medencében van, az ősz folyamán a felszín alatti víz, a hóvihar és a csapadék tölti fel ezt a tavat, nem ömlik bele folyó, s vize sem folyik tovább folyóként. De nyáron, amikor a levegő forró és száraz, a víz nagy része elpárolog, így a sekély, ásványi anyagban gazdag medencék egymástól elkülönülve láthatóvá válnak, melyeket egymástól a só és az ásványi anyagok kicsapódása különít el. A medencékben a foltok színe a bennük lévő ásványoktól függőek: állítólag 400 tónyi szulfátban, magnéziumban, titánban, nátriumban és más ásványi anyagban gazdag medencék díszítik ezt a tavat nyáron.
Az I. világháború alatt a lövedék gyártásához a „Foltos tó” ásványait használták.
A területet az Ernest Smith család bérelte 40 évre. Smith megpróbált hírverést teremteni a tó gyógyító hatású vizének kiaknázására, hasznosítására, de ebben az őslakosok (indiánok) megakadályozták, majd előbb 2001-ben 22 hektár földet 720.000 dollárért visszavásároltak, míg a fennmaradó földterületet a szövetségi Indián Ügyek és Északi Fejlesztési Hivatala ( DIAND ) vásárolta meg a családtól.
Az őslakók mindig is szent helynek tartották: a tó olyan ásványi anyagokat kínál, mint az Epsom só, amelyet elsősorban a rheumatoid arthritis, az ízületek krónikus gyulladására kifejtett pozitív hatása miatt használnak.
A foltos tó földönkívülinek látszik, s ha az odalátogató tudósok nem is tudtak következtetéseket levonni a marsi éghajlatról, én viszont úgy éreztem magam mintha egy másik bolygón lennék.
Mától kezdik el kivetni az amerikai termékekre azokat a külön vámokat, amelyeket az USA által az acél- és az alumíniumtermékekre bevezetett vámokat hivatottak ellensúlyozni. 2,8 milliárd dollár értékű amerikai termékekre kezdik el azonnal alkalmazni a plusz vámokat.
A külön vámmal sújtott amerikai termékek jegyzékén acél- és alumíniumtermékek, mezőgazdasági áruk és több más áru szerepel. A vámok bevezetésével az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaiban biztosított jogával él.
„ Válaszunk kimért, arányos, és teljes mértékben összhangban van a WTO szabályaival.
Talán mondanom sem kell: ha az USA visszavonja a bevezetett vámokat, mi is megszüntetjük intézkedéseinket” – szögezte le Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztos.
Az EU az amerikai intézkedésekkel érintett acél- és alumíniumexport értékéből kiindulva végez ellensúlyozást az USA-val folytatott kétoldalú kereskedelemben – szögezi le a brüsszeli közlemény. Ez az érték 6,4 milliárd euró. Ebből az EU most azonnal 2,8 milliárd euró értékű exportot ellensúlyoz. A fennmaradó 3,6 milliárd euró értékű kereskedelem ellensúlyozására a későbbiekben, három év múlva, vagy – ha ez hamarabb bekövetkezik – a WTO vitarendezési eljárásának kedvező kimenetelét követően kerül sor.
A pénteken hatályba lépő végrehajtási rendeletmind az érintett termékeket, mind pedig a most azonnal vagy szükség szerint később alkalmazandó vámtételeket rögzíti.
A mai döntés az Európai Bizottság által korábban felvázolt hármas megközelítés egyik eleme.
Hasonló célja van az USA ellen a WTO előtt június 1-jén kezdeményezett jogi eljárásnak, valamint az európai piacot az amerikai piacról kiszoruló acéltermékek miatti zavaroktól megóvni hivatott védintézkedéseknek.
A védintézkedésekkel kapcsolatos eljárás március 26-án indult. A Bizottságnak kilenc hónap áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy szükség van-e védintézkedésekre. Ha a vizsgálat megerősíti a gyors intézkedés szükségességét, a határozat még nyár előtt megszülethet. Az alumínium tekintetében a Bizottság felügyeleti rendszert vezetett be az importra vonatkozóan, amely jelezni fogja, ha ebben az ágazatban is intézkedésre lesz szükség.
Donald Trump amerikai elnök egyoldalú intézkedésként 25 százalékos importvámot vezet be az acél és 10 százalékot az alumínium bevitelére. Trump szerint az elmúlt évtizedekben egyes országok tisztességtelenül kereskedtek ezekkel a termékekkel, ezért meg kell védeni az amerikai termelést az olcsó külföldi konkurenciától.
A kereskedelmi háború feszültté tette az USA és az EU, valamint Kanada viszonyát, amit a június eleji G7-csúcson és az azt követő nyilatkozatháborúban is megmutatkozott. Trump nem volt hajlandó aláírni a közös zárónyilatkozatot, majd Twitteren üzente:
„Sajnálom, nem engedhető, hogy a barátaink vagy az ellenségeink előnyhöz jussanak a velünk folytatott kereskedelemből. Az amerikai dolgozót kell az első helyre tennünk”.
Nem csak az EU léptet hatélyba ellensúlyozó válaszintézkedéseket. Kanada július elsejével helyezett lépéseket kilátásba, Kína 34 milliárd dolláros vámcsomaggal válaszolt Donald Trump 50 milliárd dolláros akciójára, s jelezték: még 16 milliárdnyi pakkról dönt majd, mert pontosan ugyanakkora csomagot küldenek vissza az Egyesült Államokba, mint amekkorát onnan kaptak.
Kína ugyanazt a módszert alkalmazza mint az Európai Unió: igyekszik olyan termékeket büntetni, amelyeket Trump kedvenc déli államaiban állítanak elő. Így a kínaiak csomagjában is benne van a szója, a whisky, a narancs és a szivar.
Az UNCTAD modellezte, hogy milyen mértékben emelkedhetnek a kereskedelmi háború nyomán a vámok a világban. Az egyes országok listája mellett egy térképet is készítettek:
Forrás: UNCTAD
Inotai András, közgazdász-professzor emeritus a Független Hírügynökségnek adott interjújábana többi között leszögezte: első lépésben még nincs nagyobb probléma, hiszen az országok oda-vissza kiszámítottan egyforma hatású lépéseket-ellenlépéseket hoznak; ilyen a kínaiak által az USA-val szemben már kivetett vagy az EU által az amerikai termékekre kivetendő vámok. Azonban akkor már minőségileg másról beszélünk, amikor ezek a korlátozások már nem csak a fogyasztói piacot érik el, hanem a globalizált termelési és értékesítési láncokat is kezdik szétzilálni. Remélem, kicsi ennek az esélye, de
FENNÁLL ANNAK A VESZÉLYE, HOGY ÖNGERJESZTŐ ÉS MEGÁLLÍTHATATLAN FOLYAMATOKAT INDÍT EL BELÁTHATATLAN KÖVETKEMÉNYEKKEL.
Nem beszélve a nemzetközi pénzpiaci hatásokról, a tőzsdék reakciójáról – amiről köztudott, hogy 90 százalékban múlik a pszichológián és csak 10 százalékban a termelésen. Súlyos és kiszámíthatatlan válsághelyzetekben a legállatibb ösztönök törnek a felszínre. Ha valaki ilyen állapotban döntéshozatali pozícióban van, irdatlan károkat tud okozni a világnak, különösen, ha vezető országról van szó.
Most legújabban az derült ki, hogy Semjén Zsolt tavaly Kanadában is vadászott. Nincs ebben semmi különös, ahol vad van, ott vadászni is szoktak.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Kell még hozzá persze egy nagy csomó minden más, például fegyver, amiből a golyó kijön. Meg oda is kell utazni a vadhoz, mert még nincs megoldva, hogy a vad jöjjön az emberhez. Aki tehát le akarja vadászni őket – és Semjén Zsolt ezen embertársaink közé tartozik -, az kénytelen fáradságos utazásokra indulni és mindemellett még hatalmas költségekbe verni magát.
Ilyenkor jó, ha az embernek nagyon sok pénze van. Teszem azt, dúsgazdag.
Semjén Zsolt nem dúsgazdag, mindössze egy miniszterelnök-helyettesi fizetése van neki, amiből persze meg lehet élni valamennyire, de nem jönnek ki belőle a méregdrága vadászatok.
Szerencsére Semjén Zsoltnak rokonai is vannak. Amolyan szokás lehet ez a neves embereknél, Matolcsy jegybankelnöknek például saját közlése szerint száz unokatestvére van.
Miért ne lehetne Semjén Zsoltnak sok rokona Svédországban, ahol korábban több alkalommal is vadászott, mint utóbb kiderült, háziasított rénszarvasra. És ha a rokoni segítség sem elég, akkor még mindig ott vannak a jó barátok. Farkas József úr például, aki a svédországi kalandozások számláit állta.
Farkas Józsefről legyen elég annyit tudni, hogy a szállodaiparban utazik, s mint ilyen, meglehetősen sok pénzt kapott a kormány által szétosztott uniós pénzekből.
Erről most nem írnánk többet, nem szeretnénk bíróságra járni. Még akkor sem, ha igazunk van.
És a napokban az is kitudódott, hogy Semjén Zsoltnak feltehetőleg Kanadában is lehetnek rokonai. Vagy egy másik, Farkas Józsefez hasonló bőkezű vállalkozó, aki Semjén ottani vadászatainak a költségeit állta. Ami bizonyára nem kis összeg, lévén hősünk – Semjén úrról van szó még mindig, őt nevezzük hősünknek – bölényre, farkasra és rénszarvasra vadászott Kanadában.
Ezt is fizette valaki. Hogy ki, ahhoz nekünk semmi közünk. Nevezzük Farkas II. Józsefnek.
Merthogy magánélet is van a világon. Ezt már Semjén Zsolt mondta egy újságírónak, „a normális élethez hozzátartozik, hogy az embernek van magánélete.” Majd, nyilván mert úgy érezte, hogy a sajtónmunkás nem fogta fel, amit mondott, hozzátette: „a normalitást veszteném el, ha a bulvársajtó hülyesége miatt, akik olyan ügyekben akarnak vájkálni, amihez semmi közük, ezért én a magánéletemet megváltoztatnám:”
Ne vegyük el Semjén úr normalitását, nem lenne jó, ha a normalitása csorbulna. Vagyis, ne firtassuk a vadászatokra költött pénz eredetét. Inkább gondoljuk azt, hogy ezek olyan pénzek, amelyek valamikor a közé voltak, de amelyekhez mostantól semmi közünk. Ahogyan Matolcsy György mondta anno, amikor az MNB alapítványaiba betolt milliárdokról kérdezték: ezek a pénzek elveszítették közpénzjellegűket.
Azért valahol mégis jó lenne, ha lennének olyan állatok, amelyek maguktól odamennek a vadászhoz. Nem kellene kiutazni hozzájuk távoli helyekre, hanem odabent a belvárosban, valamelyik metrómegálló közelében el lehetne intézni a lelövésüket.
Sokat spórolnánk ezzel, és kevesebb közpénz lenne kénytelen átmenni magánvagyonokba.
Donald Trump amerikai elnök nem támogatja a G7-csúcs résztvevőinek közös zárónyilatkozatát, mivel szerinte Justin Trudeau kanadai kormányfő őszintétlen és gyenge nyilatkozatot tett.
A keddi amerikai – észak-koreai csúcs miatt Szingapúrba tartó Trump a Twitteren jelentette ki, hogy Trudeau hamis állításokat közölt a csúcsot követő sajtótájékoztatóján. Az amerikai elnök ez alatt azt értette, amikor a kanadai kormányfő arról beszélt, hogy sértőnek találja az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington mások mellett Kanadára is kivetett.
Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben.
Trump azt nehezményezte, hogy míg a csúcson
Trudeau „nyájas és szelíd”, a sajtótájékoztatóján „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt.
Az amerikai elnök állítása szerint Kanada óriási vámtarifákkal sújtja az amerikai földműveseket, munkásokat és cégeket, ezért is vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, kormánya pedig az amerikai piacot ellepő kanadai gépjárművek ellen fontolgat tarifákat.
A kanadai kormányfői hivatal a Twitteren reagált az amerikai államfő megnyilvánulására. Közölte: Trudeau nem mondott semmi olyat a sajtótájékoztatón, amit a csúcs alatt nem közölt egyaránt négyszemközt és nyilvánosan Trumppal.
Trudeau sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közölte az amerikai elnökkel, július 1-től életbe léptetik megtorló tarifáikat az Egyesült Államokkal szemben. Hozzátette, Trump erre azt mondta, hogy szerinte az hiba lenne.
A személyeskedésig fajult diplomáciai vitát követően az EU-s országok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz.
Tíz rendbeli gyilkosság és 13 rendbeli emberölési kísérlet miatt kedden vádat emeltek Alek Minassian ellen, aki hétfőn hajtott a járókelők közé Torontóban.
A férfi ebédidőben hajtott fel a járdára Toronto North York nevű városrészében, és 25 embert gázolt el, akik közül tíz meghalt. A 15 sebesült közül öt ember állapota életveszélyes.
Alek Minassiant kedden hallgatták meg a bíróságon, majd vádat emeltek ellene. Következő meghallgatását május 10-re időzítették, addig előzetes letartóztatásban marad.
A 25 éves férfi a rendőrség közlése szerint egy bérelt kisteherautóval hajtott fel a Yonge utcában a járdára, ahol
több mint egy kilométert haladt, elütve mindenkit, aki az útjába került.
Utána elhajtott a helyszínről, de nem sokkal később elfogták.
A Guardian beszámolója szerint hősként ünneplik és a professzionalizmusáért dicsérik azt a rendőrt, akinek egyetlen pisztolylövés nélkül sikerült letartóztatnia a férfit, miközben az azt kiabálta, hogy öljék meg, és hogy pisztoly van nála.
Mark Saunders, Toronto rendőrfőnöke az ügyben megtartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy Minassian tette szándékosnak tűnik, de azt még nem lehet tudni, mi motiválta. A férfi, aki a környékbeli Richmond Hill városából származik, a hatóságok szerint nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Ralph Goodale közbiztonsági miniszter arra utalt, hogy elszigetelt esetről van szó.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök „tragikus és értelmetlen támadásnak” nevezte a történteket. „Mindnyájunknak biztonságban kellene éreznünk magunkat városainkban és közösségeinkben sétálva” – tette hozzá.
Tudományos kutatások is bizonyítják, hogy ha nő egy társadalom sokszínűsége, az jót tesz a gazdaságnak. Erről is beszélt egy budapesti előadásában Isabelle Poupart kanadai nagykövet.
Isabelle Poupart, Kanada Magyarországra, Szlovéniába és Bosznia-Hercegovinába delegált nagykövete tartotta A kanadai álom címen az első előadást a Közép-Európai Egyetem új, Álmok a politikában nevet kapó sorozatában.
A nagykövet arról beszélt, hogy az amerikai és európai álom támadás alatt áll, és ezzel talán eljöhet a kanadai álom ideje, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy
figyelnek az egyenjogúságra.
Például, amikor Justin Trudeau kormánya megalakult 2015-ben, ugyanannyi női miniszter volt benne, mint férfi. Amikor Trudeau-t megkérdezték, hogy miért, annyit válaszolt: „azért, mert 2015 van”.
A sokszínűségre a nagykövet szerint minden szempontból figyelnek. A diszkriminációmentességet garantálják a törvények és a demokratikus intézményrendszer, amelyben meg is lehet bízni. Ahogy fogalmazott: Kanada a lehetőségek hazája, ugyanúgy, mint az USA, csak itt „nagyobb a társadalmi igazságosság, van általános egészségbiztosítás és szigorúbbak a fegyvertartási szabályok”.
Beszélt arról is, hogy
nagyon fontosnak tartják, hogy multikulturális legyen a társadalom.
A világnak ezen a részén mostanában ez szinte panasznak hangzik, Kanadában viszont hivatalosan is szerepel a mindenkori kormányok céljai között, és ez nem csak a liberálisokra, hanem a konzervatívokra is igaz. Ugyanis már 1988-ban törvényt hoztak arról, hogy erre kell törekedni.
Isabelle Poupart azt mondta: a sokszínűség erő, a kreativitás forrása és egyben integrációs eszköz is. Külön kiemelte, hogy
tudományos kutatások is készültek arról, hogy a multikulturális társadalom jó a gazdaságnak is,
hiszen százalékokban lehet mérni, mennyivel nő a termelékenység, ha nő a sokszínűség. Vagyis, ahogy a nagykövet fogalmazott:
„a sokszínűségre törekedni nem csak helyes dolog, hanem okos is”.
Ezzel kapcsolatban természetesen beszélt a migrációról is. Elmondta, hogy meg kell különböztetni a bevándorlókat, a menedékkérőket és a menekülteket, de gyakran összekeverik őket.
Kanadába 150 év alatt 17 millió bevándorló érkezett. 2013 volt a rekord év, akkor 400 ezer embert fogadtak be. Az ország sokszínűségét az is bizonyítja, hogy most már minden ötödik kanadai külföldön született.
Isabelle Poupart nem hallgatta el azt sem, hogy Kanadában is megjelenik a rasszizmus, az idegengyűlölet és a gyűlöletbűncselekmények, de minden ilyen esetben rengetegen kiállnak a megtámadott közösségek mellett.
A bevándorlás társadalmi támogatottsága pedig nagyon nagy,
ezt egy példával érzékeltette: Kanadában lehetőség van arra, hogy önkéntesek jelentkezzenek, hogy egy évig támogatnak egy menekültet az odaérkezése után. Két éve bejelentették, hogy Kanada befogad több tízezer szíriai menekültet. Most ott tartanak, hogy többen jelentkeztek támogatónak, mint ahány menekült érkezett.
Erről beszélt az Európai Unió kereskedelmi biztosa a Reuters tudósítójának néhány nappal azelőtt, hogy Davosban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel.
„Az amerikaiak saját magukat lőtték lábon azzal, hogy kivonulnak a világkereskedelemből. Ha nem ők határozzák meg a szabályokat, akkor mi fogjuk azt megtenni más államokkal együtt!”- mondta Cecilia Malström, aki három éve az EU kereskedelmi biztosa.
„Az EU megoldja a brexit válságot és minthogy Amerika visszalép, ezért mind többen hozzánk fordulnak vezetésért vagy partneri kapcsolatért.” Amióta Donald Trump ül a Fehér Házban, azóta az USA kivonult az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből, a párizsi klímaegyezményből.
Washington azzal fenyegetőzik, hogy felmondják a Nafta egyezményt, melyben Észak Amerika kereskedelmét szabályozták az USA, Kanada és Mexikó részvételével.
Lekerült a napirendről az EU – USA szabadkereskedelmi egyezmény. De amit Malström a legrosszabbnak tart, az nem más, mint a WTO elleni támadás. Decemberben a WTO tanácskozásán az USA megvétózta új bírák küldését abba a tanácsba, mely a nemzetközi kereskedelmi vitákat rendezi. Ha így megy tovább, akkor ez ellehetetleníti a világkereskedelmi szervezet működését.
Az EU megteszi, amit megtehet a világkereskedelem védelme és fejlesztése érdekében: szabadkereskedelmi egyezményt kötött Kanadával, elfogadott egy szabadkereskedelmi egyezményt Japánnal, mely még nem végleges. Idén pedig tárgyal Mexikóval illetve a Mercosur államokkal egy szabadkereskedelmi egyezményről. Az EU – Trumppal ellentétben – a globális kereskedelem fellendítésére törekszik – kölcsönös előnyök alapján.
Hszi Csin-ping kínai elnök pedig tavaly Davosban hosszú beszédben állt ki a globális szabadkereskedelem mellett.
Ráadásul ez három nappal azelőtt hangzott el, hogy Donald Trumpot beiktatták volna Washingtonban.
„Brilliáns volt Hszi Csin-ping elnök beszéde Davosban. Csakhogy a szép szavakat nem követték tettek. A gyakorlatban nem tapasztaljuk azt, hogy a kínaiak könnyítenének azokon a feltételeken, melyek a külföldiek üzleti lehetőségeit jelentik Kínában. Sőt, az EU azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb az európai befektetők dolga Kínában. Hszi Csin-ping nem tud, vagy nem akar érvényt szerezni mindannak, amit a szabadkereskedelem érdekében elmondott Davosban”- hangsúlyozta az EU kereskedelmi biztosa.
Cecilia Malström ott lesz Davosban a világkereskedelmi fórumon. Ez egy EU-biztos szempontjából nem igazán meglepő. Annál inkább az, hogy az anti-globalista húrokat pengető Donald Trump is elmegy Davosba. „Mit fog ott mondani, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy
az EU továbbra is kiáll a szabadkereskedelem mellett.
Mi szeretnénk, hogyha az Egyesült Államok is ezt tenné, és errefelé vezetné a világot. Ha nem hajlandó erre, akkor mi, az EU tesszük ezt meg.!”- jelentette ki Cecilia Malström.
Az extrém hideg miatt nem engedték ki szilveszter éjjel a királypingvineket a kanadai Calgary állatkertjében, bár ez a faj jól tűri a sarkvidéki időt.
Az állatkert tíz királypingvinje – köztük egy öthónapos fióka – az új szabály szerint csak akkor járhat-kelhet szabadon, ha legalább -25 Celsius-fokra melegszik az idő.
Vasárnap este azonban -30 fokra esett vissza a hőmérséklet, a meteorológusok szerint akár -42 fokot sem tartották lehetetlennek éjszakára.
Kanada szinte teljes területén már egy hete extrém hideg uralkodik: hétfőn napközben a leghidegebb településen, Eurekában -40,5 fokot mértek. A legmelegebb az országban ekkor a Brit Columbia államban lévő Prince-Rupertben volt, itt -7,5 fokot mutatott a hőmérő.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Donald Trump amerikai elnök egyoldalú 
Inotai András, közgazdász-professzor emeritus a 
