Kezdőlap Címkék Juncker

Címke: Juncker

Juncker: a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniója

0

Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A strasbourgi parlamentben többek között leszögezte: az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia. Ez nem opció, kötelezettség. Közös adók bevezetéséről is beszélt a belső piac erősítése érdekében.

Nem volt jó állapotban az unió, amikor átvette az Európai Bizottság vezetését – mondta Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben szerdán.

Mostanra azonban Európa gazdasága helyreállt, visszatért a szél Európa vitorláiba, a gazdasági fellendülés ötödik évében vagyunk

– hangsúlyozta Juncker. Nyolcmillió új munkahely keletkezett, 235 millióan dolgoznak, 225 milliárd értékű beruházás valósult meg, 445 ezer kis és közepes vállalkozás kapott támogatást – sorolta a kedvező változásokat az EB vezetője.

Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk használni, több feltételnek kell teljesülnie, s ezekre tesz javaslatot – mondta Juncker.

Elsőként szeretné megerősíteni az európai kereskedelmi programot,

hogy az EU ugyanannyit kapjon, mint amennyit ad – utalt a már megkötött és az aláírásra, kidolgozásra váró kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra.

Ennek kapcsán ország megnevezése nélkül ugyan, egyértelműen Kínára, a kínai vállalatfelvásárlásokra célozva arról beszélt Juncker, hogy körültekintően kell eljárni, amikor valaki fontos céget vásárol az energetikában vagy a hadiiparban, hogy megvédjük biztonságunkat.

Változást sürgetett Juncker az iparpolitikában a versenyképesség erősítése érdekében.

Példaként az autóipart említette, amelyben 32 millióan dolgoznak. Erre büszke, de”sokkolja, ha becsapják a fogyasztókat” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: felszólítja az autóipart, hogy tiszta járműveket fejlesszen ki. Az új iparstratégia  jegyében széndioxid-kibocsátást, a digitális élvonalban maradást és a klímaváltozással kapcsolatos törekvések növelését említette Juncker.

Kíberbiztonsági ügynökség létrehozását indítványozza a bizottság elnöke az internetes támadások elleni küzdelem érdekében.

Hangsúly a migráción

A feladatok sorában leghangsúlyosabban a migrációról beszélt Juncker. Szerinte sikerült előrelépni, sokat csökkent a bevándorlók száma, elsősorban a törökökkel kötött megállapodásnak köszönhetően. De nem szabad magukra hagyni a közös határt védő déli államokat. Kollektív felelősségről beszélt a ebben a kérdésben, s arról is szólt, hogy

nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében.

Meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, ehhez új javaslatokat terjeszt elő a bizottság. Alapelv, hogy haza kell térniük azoknak, akiknek nincs tartózkodási engedélyük, a menekültek 36 százalékával ez történik – mondta Juncker. Kiemelte azonban, hogy szolidárisnak kell lenni Afrikával, feltölteni az erre szolgáló pénzalapot.

Most 22 ezer menekültet szeretnének letelepíteni, később további 40 ezret Szíriából, Libanonból – mondta Juncker.

A feladatok

A helyzetértékelés után rátért az előttünk álló időszakra. Itt az ideje kijelölni a jövő irányát – fogalmazott az EB elnöke. Leszögezte azonban, hogy ezt nem lehet fentről diktálni, ennek széles körű konszenzuson kell alapulnia. A márciusban meghirdetett öt forgatókönyvhöz képest egy hatodikkal állt elő Juncker.

Ez a szabadság, egyenlőség és jogállam uniója.

A szabadság uniója kapcsán a szabad véleménynyilvánítás jogáról és a sajtószabadságról beszélt, kiemelve térségünket, ahol jól ismerik ezeket a problémákat. Az egyenlőség jegyében úgy fogalmazott, hogy nem lehetnek másodrendű állampolgárai az EU-nak. Nem halhatnak meg gyerekek Romániában és Olaszországban olyan betegségekben, amelyeket rég ki kellett volna irtani – mondta, egyúttal hozzájárulást ígért a nemzeti oltási programokhoz.

Ugyanazt a bért kell fizetni az ugyanott végzett munkáért – szögezte le Juncker, megnevezve a kiküldött munkaerővel kapcsolatos problémát.

Ez rossz hír a magyar cégeknek, amelyek jelenleg a hazai fizetéseket folyósítják a többi uniós országban dolgozó alkalmazottjaiknak.

Új munkapiaci felügyeleti hatóság létrehozását jelentette be ennek során Juncker.

Az EB elnöke magáévá tette az elsősorban Magyarországon és Szlovákiában szorgalmazott ételminőségi felvetést. Másodrangú fogyasztók se lehetnek, nem fogadható el, hogy rosszabb minőségű élelmiszert kapjanak ugyanolyan csomagolásban – mondta.

Az EU ugyan nem ország, mégis a jogállam uniójává kell válnia – mondta Juncker. Szintén nem nevezett meg országot, de az utalás egyértelmű. Többször hangsúlyozta, hogy

az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek tiszteletben kell tartani. Ez nem opció, hanem kötelezettség

– szögezte le.

Kompromisszumokról beszélt a bizottsági elnök, azzal, hogy nem Európa-képes, aki nem kész erre.

Gazdasági elképzelések

A gazdasági továbblépés terén a belső piac megerősítéséről is beszélt Juncker. Támogatja, hogy vezessék be a közös konszolidált társasági adót, áfát, a digitális tevékenység és a pénzügyi tranzakciós adót. Fontosnak nevezte közös pénzügyminiszter kinevezését a gazdasági és monetáris unió erősítésével egyetemben.

Nincs szükség viszont önálló eurózóna-költségvetésre, erős uniós büdzsé kell, s nincs szükség eurózóna-parlamentre sem – hűtötte le azon várakozásokat, amelyek szerint – elsősorban az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott módon – gyorsabb integrációra, amolyan „szuper Európára” tesz javaslatot.

Juncker a terrorizmussal szembeni európai felderítő rendőri egység létrehozását javasolja, s harcot hirdetett a szélsőségesekkel szemben a politikában is, mondván: a pártfinanszírozást meg kell változtatni, mert az extremisták kasszáját nem tömhetik tele pénzzel.

A Brexit miatt megcsappanó uniós költségvetés kapcsán Juncker azt támogatja, hogy a maradó tagállamok bővítsék ki a büdzsét.

A britek kilépését tiszteletben kell tartani, de szerinte Londonban még megbánják ezt. Európa pedig halad tovább saját útján,

s 2019 tavaszára különleges „szemesztert” javasol, hogy megtárgyalják az EU továbbfejlődését.

Jean-Claude Juncker azt reméli, hogy 2019-re megvalósul a gazdasági és pénzügyi unió elmélyítése és mindenhol euróval fizetnek.

A vita további részleteiről itt olvashat.

 

Tallinnban várja Juncker Orbánt

0

Szeptember 28-án Tallinnban hozhatnak tető alá egy megbeszélést a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke között – írja a Bruxinfo. Brüsszel igen aktív diplomáciai tárgyalásokat folytat.

Előreláthatóan szeptember 28-án Tallinnban találkozik Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök – jelezte pénteken egy újságírói kérdésre válaszolva a Bizottság szóvivője. A találkozót az uniós digitális csúcs margóján bonyolíthatják le.

„Ha Orbán kormányfő bármit is meg kíván vitatni, Juncker elnök áll elébe”

– tette hozzá Margarítisz Szkínasz, a bizottsági elnök szóvivője.

Jóllehet, a két vezető az elmúlt napokban a menekültügyi szolidaritás kérdése kapcsán intenzív levélváltást folytatott egymással. A Bizottság szóvivője nem kívánt reagálni a magyar miniszterelnök legutóbbi, szokásos pénteki rádióinterjújában tett megjegyzéseire a menekültkvótákról, ehelyett azt mondta, hogy a hét elején küldött Juncker levél megállapításai továbbra is érvényesek.

A levélváltás

Juncker szokatlanul gyorsan, 24 órán belül válaszolt a magyar miniszterelnök levelére, amiben 400 millió euró pénzügyi hozzájárulást kért az EU-tól a magyar és az EU külső határainak védelmére fordított költségek körülbelül felének a megtérítésére. A Bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a magyar kérést, de kizárta azt, hogy az uniós költségvetésből a déli határon épült kerítés költségeit finanszírozza. Jean-Claude Juncker válaszlevelében felemlegette, hogy a szolidaritás kétirányú utca, és lényegében politikai összefüggést létesített a külső határvédelemhez nyújtott uniós támogatás és a menedékkérők kötelező áthelyezésében való magyar részvétel között. Orbán már az Európai Bíróság szerdai ítéletét követően újabb levelet írt, amiben védelmébe vette a magyar álláspontot és jelezte, hogy a kormány hozzáállása nem változik a kérdéshez.

Mai fejlemény

A miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában is megismételte ezt az elutasító álláspontot, de valamelyest finomított a bírósági ítéletre adott magyar reakción.

„Tudomásul kell venni az ítéletet, együtt élünk vele, de nem változtatjuk meg a migránsokat érintő politikánkat”

– mondta a kvótaítéletről pénteken reggel a Kossuth Rádióban. Azt is hozzátette, hogy „ellenséges európai közegben kell végeznünk a munkánkat”. Az Európai Bíróság döntése szerinte

„kinyitotta az ajtót a Soros-terv előtt”.

Brüsszel is aktív

Pénteki brüsszeli bejelentések szerint Juncker az Unió helyzetéről szóló jövő szerdai európai parlamenti beszéde előtt telefonon vagy személyesen élénk egyeztetést folytat tagállami vezetőkkel. Hívta már az ügyben a belga kormányfőt, és csütörtök este együtt vacsorázott Mark Rütte, holland ügyvezető miniszterelnökkel. Pénteken délután pedig Emmanuel Macron francia elnök volt a vonal végén.

Egyelőre nem tudni, hogy a Bizottság elnöke a magyar és a lengyel vezetővel is beszél-e telefonon.

A Bizottság hétfőre ígért tájékoztatást arról, hogy kikkel egyeztetett éves programbeszéde előtt Juncker.

Nevük mellőzését kérő források tudni vélik, hogy az uniós beszédben külön is megemlíti majd a jogállami helyzet kapcsán Lengyelországot, és a kötelező menekültkvóták végrehajtására, illetve végre nem hajtásának kérdésére is kitér majd.

Juncker egyébként július végén Robert Fico szlovák miniszterelnököt kérte fel arra, hogy szervezzen egy találkozót közte és a V4-ek vezetői között.

(Bruxinfo – FüHü)

Orbán odavágott Junckernek és ismét kérte a pénzt a kerítésre

0

„Megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait.”

Sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogy a brüsszeli bizottság elnöke a szolidaritást értelmezi – egyebek mellett ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött válaszlevelében.

„A magyar kormány nevében szeretném világossá tenni, hogy az Ön által ismertetett interpretációja a szolidaritás elvének véleményünk szerint nem áll összhangban az európai uniós jogszabályokkal, és nincs összhangban a magyar történelmi hagyományokkal sem” – folytatta levelét a kormányfő, kiemelve:

szemben néhány jelentős uniós tagállammal, Magyarország nem rendelkezik gyarmattartó múlttal.

„Ezek a jelentős uniós tagállamok, a gyarmattartó múltból eredő kötelezettségeik miatt, mára bevándorló országokká váltak. Magyarország azonban nem bevándorló ország és nem is kíván azzá válni. És nem is fogadhatja el, hogy erre a változásra rákényszerítsék. A szolidaritás elvének az Ön levelében ismertetett interpretációja lényegében nem más, mint a magyar polgárok akaratával szemben Magyarország bevándorló országgá alakítása.

Ez véleményem szerint nem szolidaritás, hanem erőszak”

– tartalmazza a levél.

Orbán Viktor „értetlenül áll” Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között.

„Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg.

A magyar kormány véleménye szerint a kohéziós alapok forrásainak nagy része a befizető országok cégeinél landolt. Így a nagy európai uniós tagállamok gazdasága sokat profitált a kohéziós alapok elköltéséből. Ahogy az új tagállamok piacainak megnyitásából is” – írja a miniszterelnök, aki végezetül leszögezi: „megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy Ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni. Meggyőződésem, hogy aki a kerítést nem támogatja, az nem tudja és nem is akarja megvédeni az Európai Unió polgárait. A határok illegális átlépésére irányuló tömeges kísérletek esetén ugyanis fizikai akadályok létesítése nélkül lehetetlen a védekezés. Ha a határok megvédése helyett az Európai Bizottság kizárólag a migránsok befogadására irányuló intézkedéseket és intézményeket hajlandó finanszírozni, akkor a migráció megállítása helyett csak újabb ösztönzést adunk olyan migránsok százezreinek, akik Európa felé vennék az irányt”.

„Éppen ezért szeretném megismételni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét.

Ezt az összeget, 270 milliárd forintot, az elmúlt két évben teljes egészében a magyar adófizetők állták. De a kerítés és a magyar határvadászok nem csak a magyar polgárokat, hanem az osztrák, a német és más európai uniós polgárokat is védik” – zárul Orbán Viktor Jean-Claude Junckerhez intézett levele.

 

Nyomd ide a suskát, aztán akkor lássalak, amikor semmikor!

Orbán Viktor levelet írt Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, Azt kérte tőle, hogy az Európai Unió fizesse ki a magyar határvédelmi költségek felét, 135 milliárd forintot. Magyarországnak ugyanis cirka 270 milliárd forintjába került, hogy megvédje Európát a bevándorlóktól.

Nem is fogott vastagon a főpincér ceruzája. Mondhatott volna többet is, kis lovag! Kérhette volna az egész összeget. Vagy még annál is többet, mondván, azóta infláció volt.

De kérhetett volna kevesebbet is, hiszen köztudott, hogy Magyarország, szemben a hanyatló Európával, jól teljesít. Nekünk meg sem kottyan a 270 milliárd forint, amibe a háromezer határvadász üzembeállítása valamint a kerítés került. Nekünk ez nem pénz, nem is azért kérjük, mintha szükségünk lenne rá.

Csak azért vetjük fel a témát, hogy Európában is érezzék: a szolidaritás nem maradhat meg a szavak szintjén. A szolidaritásnak ára van. Mi ugyan, ha kell, ingyen is megvédjük Európát, de akkor Európa nem tudja majd értékelni ezt a gesztust. Ha nem kérünk védelmi pénzt Európától, azt gondolhatják, hogy mi egy szánalmas, magunkat büszkének mondó, ám valójában az uniós pénzekért kuncsorgó ország vagyunk.

Olyanok, akik még 1294 menekültet sem hajlandók befogadni.

Ezért kérjük most a 135 milliárd forintot. Hogy ne gondolják rólunk, hogy mi nem viseljük szívünkön a menekültek ügyét. Akiket ugyan illegális bevándorlóknak szoktunk nevezni, és hazai szóhasználatban a terroristákkal mossuk össze őket. Nem azért, mert nem viseljük a szívünkön a sorsukat, hanem mert azt szeretnénk, hogy a magyar emberek jövőre is ránk szavazzanak.

Ezért kell nekünk a 135 milliárd forint. Hogy jövőre is legyen pénz stadionokra, a felcsúti kisvasút meghosszabbítására.

És lehetnek még előre nem látható költségek. Ha kívánja Juncker úr, ez utóbbiakat is részletezzük.

Fokozódik a helyzet a lengyelek körül

0

Németország nem hagyhatja szó nélkül a jogállamisággal kapcsolatos lengyelországi folyamatokat – jelentette ki Angela Merkel kedden Berlinben. Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök keresztül akarja vinni a szavazati jog megfosztását. Ismét előkerülhet a lehetséges megoldás a magyar blokk kivédésére.

Angela Merkel német kancellár hagyományos nyári sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a jogállamiság lengyelországi állapota „komoly téma”, mert az Európai Unión belüli együttműködés alapját a jogállami elvek alkotják. Mint mondta, Németország „nagyon komolyan” veszi az Európai Bizottság erre vonatkozó megállapításait, amelyekről részletesen tárgyal szerdán Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel.

A Spiegel legutóbbi számában azt írta, hogy

Juncker meg akarja fosztani Lengyelországot szavazati jogától az Európai Tanácsban

– az EU vezető testületében, az állam-, illetve kormányfőket, valamint a bizottság elnökét összefogó intézményben -, ha a varsói vezetés nem vonja vissza az unió szerint a jogállamiságot sértő igazságügyi reformot. Ezért Juncker a nyári szünet előtti utolsó bizottsági ülésen arra utasította az uniós biztosokat, hogy igyekezzenek hazájukban támogatást szerezni a szavazati jog megvonására irányuló, úgynevezett hetedik cikkely szerinti eljáráshoz.

Az eljárás megindításához a tagállamok négyötödének támogatása szükséges,

a szavazati jog megvonásához viszont teljes egyetértés.

A szociáldemokrata Sigmar Gabriel külügyminiszter Berlin szerint a németek támogatják ebben az uniót, de Merkel szerint nem lenne helyes tovább mélyíteni a konfliktust. A kancellár Magyarország várható vétójától tart a szavazati jog megvonásáról szóló döntésnél – írta a Spiegel.

Ezzel kapcsolatban határozott véleményt fogalmazott meg a Princeton Egyetem ismert alkotmányjog-professzora, Kim Lane Scheppele, aki szerint a magyar (fordított esetben pedig a lengyel) vétót úgy lehet kivédeni, hogy

a két országgal szemben egyszerre indítják el a 7. cikkely szerinti eljárást.

Ebben az esetben az érintett állam – amelynek képviselője saját ügyében nem szavazhat – egyidejűleg lenne mindkettő, elesve a kölcsönös vétó lehetőségétől.

MTI/FüHü

Juncker nem szeretné elveszíteni Magyarországot

0

Nyári szabadsága előtt a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozott az EU Bizottságának elnöke.

Jean-Claude Juncker elmondta: kész a harcra Amerikával szemben az orosz szankciók miatt. Ezek ugyanis európai érdekeket is érintenek. Amerikának nem szabadna ilyen szankciókat bevezetnie Oroszországgal szemben anélkül, hogy előzetesen konzultált volna az unióval!- hangsúlyozta Jean-Claude Juncker. Trumpon nyíltan gúnyolódott mondván nem tud rendet tartani saját csapatában a Fehér Házban. Utalt arra, hogy az új kommunikációs igazgató csak tíz napig élvezte főnöke bizalmát. Juncker a reményét fejezte ki, hogy Trump a jövőben nem buzdít senkit az unió elhagyására úgy ahogy ez Nagy Britannia esetében történt. A nyugat balkáni államoknak fontos az európai perspektíva- hangsúlyozta Juncker, aki nem titkolta: egyelőre nem híve annak, hogy ezek az országok be is kerüljenek az EU-ba.

A renitens közép-kelet-európai államok között Juncker határozottan különbséget tett: a magyar vezetőkkel jó kapcsolatot ápol, míg a lengyelekkel nem. Lengyelország ellen az EU Bizottsága javasolta a hetes cikkely alkalmazását a jogi reformok miatt. Magyarország jelezte: nem szavazza meg ezt a szankciót Varsóval szemben. Orbán Viktorral rendszeresen találkozom, bár nem minden ilyen találkozóról számol be a sajtó.

Nem szeretném elveszíteni Magyarországot!- mondta a luxemburgi politikus, aki Ausztriában tölti szabadságát. Orhan Pamuk Nobel díjas török írót olvassa majd elsősorban, mert szeretné jobban megérteni Törökországot, mellyel az EU-nak kissé viharosak voltak a kapcsolatai az utóbbi időben…

Fico és a 60 menekült

0

Néhány héten belül 60 menekültet vesz át Szlovákia Olaszországtól és Görögországtól. Lapértesülések szerint Brüsszel titokban egyeztet a szlovák kormánnyal, hogy ha enyhít eddigi menekültpolitikáján, akkor az ország garantáltan része lesz az Európai Unió gyorsabban integrálódó magjának.

A szlovák kabinet ezt cáfolja – tudósít az Új Szó.

A pozsonyi lap hivatkozik Robert Fico kormányfőre, aki azt állítja, a menekültkvóták terén változatlan a kormány álláspontja: egyetlen menekültet sem fogadnak be, a kvótákat nem fogadják el. A Politico brüsszeli hírportál viszont úgy tudja, készül egy titkos egyezség Brüsszel és Szlovákia között, állítólag múlt héten tárgyalt erről a kormányfő az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel. A találkozó hivatalos témája az élelmiszerek kettős minősége volt, Juncker viszont a Politico szerint a menekültkérdést is megnyitotta, mert Fico az egyetlen a visegrádi országok miniszterelnökei közül, akivel tárgyalhat erről. „Fico beleegyezett egy kompromisszumos megoldásba, és az Európai Unió Közép-Európa legfontosabb politikusának fogja tekinteni” – írta a Politico saját hírforrására hivatkozva. Azt, hogy milyen kompromisszumról van szó, nem részletezte a hírportál. A szlovák kormányhivatal cáfolta ezt az értesülést.

„A Politico téves információkat terjeszt. A kormányfő múlt heti sajtótájékoztatóján is kijelentette, hogy a menekültkvótákkal kapcsolatos véleményét soha nem változtatja meg”

– közölte Beatrice Szabóová, a szlovák kormányfő szóvivője.

Az Új Szó emlékeztet arra, hogy néhány nappal a Junckerrel való találkozó után kiderült, hogy Szlovákia Olaszországtól és Görögországtól további 60 menekültet vesz át; eddig 16 kapott menedékjogot az országban. A belügyminisztérium szerint a 60 menekült nem új egyezség keretében érkezik, Szlovákia ezzel egy korábban vállalt kötelezettségének tesz eleget. „Még 2015-ben egyeztünk bele abba, hogy Olaszországtól 60, Görögországtól pedig 40 menekültet veszünk át. Ebből az összesen 100 menekültből érkezik az első 60” – közölte az Új Szóval Michaela Paulenová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa.

Radovan Geist uniós szakértő szerint nyilvánvaló, hogy

Fico számára az unió magja fontosabb, mint a V4-es együttműködés, ezzel magyarázható, hogy míg Budapest, Prága és Varsó egyetlen menekültet sem enged be, Szlovákia időről időre befogad párat,

hogy legalább formálisan eleget tegyen az unió elvárásainak. „Még akkor is, ha ezzel megtöri a V4-ek egységét” – mondta a pozsonyi magyar nyelvű lapnak Geist.

A kötelező kvótarendszer szerint Szlovákiának 1502 menekültet kellett volna befogadnia. A kvóták alapján 16 szíriai érkezett Szlovákiába, további 149 iraki is kapott menedékjogot, az integrációt már a fele sem folytatja, a többiek visszatértek szülőhazájukba.

Ausztriától ideiglenesen 1228 menekültet vettünk át a medvei menekülttáborba a túlzsúfolt osztrák táborokból.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!