Kezdőlap Címkék Juncker

Címke: Juncker

Részmunkaidős európai uniós tagállamok

0

Magyarország az egyik olyan tagállam, amelynek kormányát úgy illette Jean-Claude Juncker, mint amely csak részmunkaidőben európai. Fokozódhat a nyomás ennek megváltoztatására.

 

„A menekültválság idején, de már a pénzügyi krízis alatt is azt tapasztaltuk, hogy több tagállam kormánya csak részmunkaidőben európai: hol bejárnak dolgozni, hol nem; hol együttműködnek, hol nem. De én azt szeretném, ha az EU minden tagállamának teljesen európai kormánya lenne” – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke Firenzében, az uniós költségvetéssel foglalkozó beszédében. Jean-Claude Juncker nem is titkolta, hogy politikai költségvetés készül, azzal a céllal, hogy növekedjen az európai szolidaritás.

Ezzel elég nyilvánvalóan Magyarországra és Lengyelországra célzott, arra a két tagállamra, amely a legtöbb uniós pénzt kapja gazdasági lemaradásának csökkentésére, de fikarcnyi hajlandóságot sem mutat a szolidaritásra a menekültügyek rendezésében.

Közben Olaszországban egy eléggé egyértelműen Európa-ellenes kormány van megalakulóban: a Liga és az 5 csillag egyaránt bírálja a gazdasági ügyek rendezésében és a menekültproblémák megoldásában folytatott uniós gyakorlatot. Ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker az Európai Parlament olasz elnökének, Antonio Tajani-nak az álláspontját hangsúlyozta, aki szerint Olaszországnak nem kevesebb, hanem több Európára van szüksége

Magyarország, Lengyelország és Olaszország szavazatára éppen úgy szüksége van Brüsszelnek, mint bármely más tagállaméra, hiszen a közös költségvetés elfogadásának a teljes konszenzus a feltétele. Erre célzott Orbán Viktor miniszterelnök, mondván:

Magyarország csakis akkor szavazza meg a büdzsét, ha az megfelel a magyar kormány elképzeléseinek.

Más „részmunkaidős” európai uniós kormányok is halogató taktikát fontolgatnak, ámbár ezt nem árt alaposan megfontolniuk. Legalábbis erre figyelmeztetett Firenzében Corina Cretu, regionális politikáért felelős román uniós biztos: ha késik az EU költségvetésének az elfogadása, akkor többezer Brüsszel által finanszírozott program állhat le pénzhiány miatt.

Vagyis, ha valaki pénzt akar kapni az EU-tól, akkor előbb vagy utóbb, de el kell fogadnia a közös költségvetést.

A Nyugat-Balkán lelki üdvéért

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Balkánon turnézik és célja, hogy biztassa a volt Jugoszlávia EU-n kívül rekedt utódállamait plusz Albániát: legyenek még jobbak és jutalmul akár már 2025-ben felveszik őket az unióba. Dicséretekben már eddig sem volt hiány, pedig ma csak a körút harmadik állomására – Szkopje és Tirana után -, Belgrádba érkezik.

Hátra van még Podgorica, Pristina és Szarajevó, majd jöhet a záróaktus Szófiában, amikor is (március 1.) a hat nyugat-balkáni ország leül egy tárgyalóasztal mellé Junckerrel és az EU-ban elnöklő Bulgária képviselőivel. Korábban, az EU éves beszámolójának közzétételekor már kiszivárgott Brüsszelből, hogy igazából csak Montenegrónak és Szerbiának van esélye, hogy 7 év múlva teljes jogú tag legyen. Később még ezen az állásponton is módosítottak: a 2025 nem egy kőbe vésett dátum, hanem ha minden jó megy (magyarul: ha Belgrád és Podgorica jól teljesít), akár már akkor felveszik az elit klubba.

Komolyan nem is lehet arra gondolni, hogy a nemrégiben még egymást, a szó legszorosabb értelmében irtó nemzetek/államok most egymás kezét fogva, az Örömódát harsogva és megtisztulva belépnek az unióba. Habár, azok után, hogy 2004-ben kiket fogadott be az EU, már semmin sem lehetne csodálkozni.

Szinte nincs olyan nyugat-balkáni ország, amelynek ne lennének, mondjuk területi vitái a szomszédokkal.

Sőt, a már uniós Horvátország és Szlovénia is már hosszú évek óta pitiáner vitát folytat egy pici öböl hovatartozása miatt. Pedig ők még nem is háborúztak egymás ellen.

Mit szóljon Szerbia, amelynek szinte megszámlálhatatlan területi vitája van Horvátországgal, hogy a háború többi következményeiről ne is beszéljünk. Koszovóban már egy kormány belebukott abba, hogy el akarta ismerni a szomszédos Montenegro fennhatóságát egy pár hektárnyi vitatott terület felett. Most a jelenlegi kormányt is hasonló sors fenyegeti. Pedig a pristinai hatalmat nem jólétbe belepuhult, engedékeny fiúk irányítják, hanem a hírhedt Koszovói Felszabadító Hadsereg egykori parancsnokai (Thaci, Haradinaj). Akiket nemzetközi vádemelés fenyeget.

Vagy: Horvátország Montenegróval perlekedik az adriai Prevlaka-félsziget miatt. Boszniával meg egy, szintén az Adrián megépítendő híd miatt.

Bosznia-Hercegovinával a háborút lezáró daytoni egyezmény meg egy olyan felemás államot faragott, amely azóta sem működik:

cibálnák a szerbek és a horvátok is, csak a bosnyákok álmodnak egységes országról.

Albánia ebből kimarad, de csak pillanatnyilag, hiszen Koszovó függetlenségével immár két albán állam létezik. Az egyesülés reménye/réme Tiranát és Pristinát is aggaszthatja: a közös országban ki lesz a főnök?

Körútjának első állomásán, Szkopjéban Juncker agyondicsérte az új macedón kormányt, de dátumot nem mondott, hogy mikor kezdődhetnek el a csatlakozási tárgyalások. Viszont mintha közelebb került volna a megegyezés Görögországgal a macedón állam új nevével kapcsolatban. Athén ugyanis már több mint két évtizede

a történelem egyik legröhejesebb kifogása

miatt nem engedi a macedónoknak, hogy macedónoknak nevezzék magukat, mert Makedónia csak görög lehet. Mellesleg, Görögország már nagyon régi EU-tag.

Juncker Tiranában azt mondta: nem jött üres ígéretekkel és „Albániának természetes helye van az unióban”. Dátummal itt sem hozakodott elő.

Juncker: nem háborúzunk Lengyelországgal

0

„Nem arról van szó, hogy mindenáron szankciókkal akarjuk büntetni Lengyelországot. A hetes cikkely nem erről szól. Bizonyos alapelveket hangsúlyoz” – jelentette ki Jean Claude Juncker Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke a jelek szerint fontosnak tartotta, hogy tudassa a fentieket a lengyel közvéleménnyel.

 

Az Európai Bizottság bevetette a jogi atomfegyvert, a hetes cikkelyt Lengyelországgal szemben, mert Varsó jogi reformjait elfogadhatatlannak tartja. A lengyelek kaptak három hónapot arra, hogy átgondolják a helyzetet.

„Párbeszéd folyik köztünk. Fogadtam Lengyelország új miniszterelnökét”

–  közölte Jean Claude Juncker.

A három hónap leteltével a brüsszeli bizottság javaslatot tehet arra, hogy alkalmazzák a hetes cikkelyt, amely átmenetileg felfüggesztheti egyik vagy másik tagállam szavazati jogát, illetve korlátozhatja az uniós pénzek felvételének lehetőségét. Magyarország mellett Lengyelország kapja a legtöbb pénzt az Európai Uniótól. Mindez nem akadályozza meg sem a budapesti, sem pedig a varsói kormányt abban, hogy hevesen támadja Brüsszelt.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök már többször jelezte: semmiképp sem szavazza meg a hetes cikkely alkalmazását Lengyelországgal szemben.

Mi verte ki annyira a biztosítékot Brüsszelben, hogy a jogi atomfegyver bevetését is fontolóra vették? Lengyelország jogi reformjai, amelyek az igazságszolgáltatást a politikai szolgálólányává tennék. Az EU alapelvei szerint ez elfogadhatatlan, mert az igazságszolgáltatás függetlensége az uniós tagság fontos feltétele. Ha a lengyel igazságszolgáltatás reformja mégiscsak végbemegy, akkor a jogi állapotok Oroszországra emlékeztetnek majd, ahol Putyin elnök az ügyészeket és bírákat éppúgy irányítja, mint a katonákat vagy a rendőröket.

Vacsora Junckerrel

0

A visegrádi államoknak az utóbbi időben számos konfliktusa volt az Európai Unióval, főleg a kötelező menekültkvóták kérdésében, és Jean-Claude Juncker október 18-ra vacsorára hívta meg a négy ország vezetőit, hogy ott igyekezzen csökkenteni a feszültségeket.

Orbán Viktor segíteni akar Romániának keleti határa lezárásában, mert különben „ellepik a migránsok”. A Nagyváradon megjelenő Bihari Naplónak adott interjúban kifejtette: „Ha szükséges, örömmel segítünk Romániának keleti határai megvédésében” – idézte a Romania Insider az Adevarul.ro oldalra hivatkozva. Ha a hatóságok nem tesznek semmit, Romániát ellepik a migránsok, és Magyarországnak nem lesz más választása, mint hogy kerítést építsen romániai határán – tette hozzá Orbán.

Szólt arról is, hogy kapcsolattartási keretet akar kiépíteni a magyar és a román kormányzó párt között, és azt mondta: ígéretes személyes kapcsolatot épített ki Liviu Dragneával, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökével. Orbán Viktor ezen kívül meghívta Romániát, hogy a közös politika kidolgozása érdekében csatlakozzon a visegrádi négyekhez.

„A lengyelek, csehek, magyarok és szlovákok bizonyosan komoly sikereket érnek el közösen, ha a szlovénokat is be lehet vonni. Romániának kell eldöntenie, hogy csatlakozik-e a közép-európai sikertörténethez együttműködve a magyarokkal, közös projekteket indítva és közös célokat kitűzve. Az ajtó nyitva áll” – mondta.

A portál hozzátette, hogy a visegrádi államoknak az utóbbi időben számos konfliktusa volt az Európai Unióval, főleg a kötelező menekültkvóták kérdésében, és Jean-Claude Juncker október 18-ra vacsorára hívta meg a négy ország vezetőit, hogy ott igyekezzen csökkenteni a feszültségeket.

(Romania Insider)

Merkel uniós “miniszterelnök” lenne?

0

„Semmi kifogásom sem lenne ellene bár nem hiszem, hogy Angela Merkelnek ilyen tervei lennének!” – mondt Jean-Claude Juncker a német Bild azt firtató kérdésére, vajon Merkel váltja-e majd őt az uniós „miniszterelnöki” posztján. Az Európai Bizottság elnökének a mandátuma 2019-ben jár le. Juncker már korábban úgy nyilatkozott, hogy nem kíván újra pályázni.

Angela Merkel 2005 óta Németország kancellárja, és jelenleg negyedik kormánya, az új kormánykoalíció összeállításával bajlódik. A fő probléma a menekültkérdés, és azon belül is az, hogy legyen-e felső határa a befogadásnak. Ebben  a potenciális koalíciós partnerek nem értenek egyet. Míg a bajor CSU egyáltalán nem lelkesedik a menekültek befogadásáért, addig a liberális FDP és a zöldek sokkal toleránsabbak ezen a téren.

A török kérdés

Jean-Claude Junckert Törökországról is kérdezte a Bild. Az Európai Bizottság elnöke szerint „Törökország Erdogan irányításával egyre jobban távolodik Európától.” Korábban Angela Merkel kötött megállapodást az EU nevében Erdogannal a menekültekről. Ennek értelmében az EU évi 3 milliárd eurót fizet Törökországnak azért, hogy ne engedje ki őket Európa felé.

Ez az egyezmény akadályozza meg a keleti menekültinváziót, és nem a Magyarország déli határán felépített kerítés.

 

A nyitott határ is zárható

0

Ezt javasolja a brüsszeli bizottság, amely a schengeni szerződés “megerősítéséről” beszél, de valójában enged a tagállamok kérésének.

“Ha engedélyeznénk a belső határok védelmét, akkor ez a vég kezdete lenne!”- hangsúlyozta Dimitris Avramopulos uniós biztos. Timmermas uniós alelnök azt közölte: büntetés jár majd, ha valaki úgy vezeti be a határok ellenőrzését, hogy nem konzultál előre Brüsszellel és a szomszédokkal.

Mi most a helyzet? Hat tagállam ellenőrzi a belső határait: Franciaország a terrorizmus miatt, a másik öt a migráns válságra hivatkozik: Németország, Ausztria, Dánia, Svédország és Norvégia. A franciák határideje október 31-én lejár. A másik öt országnak november 11-ig van engedélye a határok ellenőrzésére. Csakhogy a jövőben minden egy kicsit másképp lesz: eddig hathónapos volt a felhatalmazás maximális ideje, de ez most meghosszabbodik 12 hónapra. Ezt az egy éves határidőt pedig meg lehet toldani újra kettővel- rendkívüli eseményre hivatkozva!Mindez lényeges változás, de a brüsszeli bizottság rájött:

ha nem enyhítenek a schengeni feltételeken, akkor maga a szerződés kerülhet veszélybe.

Az EU vezérkara szeretne úgy tenni mintha Schengen szelleme tovább élne. Ezért javasolja, hogy Bulgária és Románia is kerüljön be az útlevél mentes övezetbe. Persze Brüsszelben realisták: Jean-Claude Juncker beszédében az unió helyzetéről még Horvátország is szerepelt a listán, de most kihúzták. Így sem sok az esély a sikerre, mert jelenleg majdnem mindenütt a határ ellenőrzés erősítését fontolgatják, és nem akarnak beengedni a schengeni övezetbe olyan új tagokat, melyeken keresztül esetleg újabb migráns invázió indulhatna meg Európa szíve felé mint 2015-ben.

Határmentén élők lesznek a fő haszonélvezők

A határrégiók mentén élő mintegy 150 millió uniós polgár mindennapi életét hivatott könnyíteni egy új brüsszeli program. A jövő januártól működő határügyi kapcsolattartó pont három konkrét, a közszolgáltatásokhoz és a munkához jutás, valamint a könnyebb vállalkozás területén kíván segíteni. A magyarok is sokat nyerhetnek az ügyön.

Egy magyar-szlovák példával illusztrálja Brüsszel a határrégiók eddiginél kiterjedtebb és mélyebb integrációjának, együttműködésének a szükségességét a sürgősségi betegellátásban, ahol máig állnak a határok: így fordulhatnak elő olyan esetek, mint 2011-ben, amikor a magyar területen bekövetkezett súlyos gépjárműbalesetben megsérült 13 embert nem lehetett átszállítani a közel fekvő szlovákiai kórházakba. De visszafelé is igaz ez, ha például Štúrovo-ban szorul valaki sürgősségi betegellátásra, nem fogadhatja őt az esztergomi kórház, a mentőnek sokkal távolabbi, ámde szlovákiai egészségügyi intézménybe kell őt szállítania.

Magyar-szlovák határrégiós problémák
(sürgősségi betegellátásban)
A mentőautók nem léphetik át oda-vissza a határt a legközelebbi kórházig sem,
Nyelvi akadályok gátolják sokszor a beteg állapotának megfelelő kommunikációját,
Az egészségügyi biztosítási rendszer eltérése miatt a határokat átszelő betegmobilitás akadályokba ütközik.

A brüsszeli válasz

Ezen a rossz, emberéletekre is veszélyes gyakorlaton kíván változtatni Brüsszel: Jean-Claude Juncker múlt heti, az Unió helyzetéről szóló programadó beszédében jelentette be a konkrét tervet: szakértői fórum, úgynevezett határügyi kapcsolattartó pont létrehozását. Ez nem csak a magyar-szlovák példával illusztrált egészségügyi együttműködésre terjedne ki, a cél könnyíteni a hozzáférést az egészségügyi mellett a közlekedési szolgáltatásokhoz, a munkahelyhez jutáshoz, s támogatni a határokon átnyúló üzleti tevékenységek fejlődését.

Nagyon sokakat érint

Nagyon sokakat érint a határrégiók együttműködésének a jobbítása:

a határrégiók az Európai Unió területének a 40 százalékát adják, a lakosságnak pedig mintegy harmadát,

azaz 150 millió ember él ezeken a területeken. Közülük naponta mintegy 2 millióan ingáznak a szomszédos országba, akik közül 1,3 millióan a szomszédos országban dolgoznak, az EU-ban foglalkoztatottak 0,6 százalékát adva. E régiókban állítják elő az EU GDP-jének a harmadát.

Magyarországnak öt uniós határrégiója van – ezek közül az Ausztria mentén elterülő kivételével mind szegénynek számít, amelyen a népsűrűség is ritka, s a lakosok száma általában csökkenő – mint ahogy egy tavalyi tanulmány arra rámutat

A terv

Az Európai Bizottság két évvel ezelőtt egy felülvizsgálat kertében 239 adminisztratív és jogi  akadályt nevesített, amelyek nehezítik a határrégiókban élő 150 millió uniós állampolgár mindennapi életét. Ezeket kategorizálták, mint kiderült, három területen lépnek fel főként: a határon túli munkához jutás, a közszolgáltatások használata és az üzleti életben való részvétel.

Kifejezetten a határrégiókra szabott támogatást és segítséget fog nyújtani az akadályok lebontása érdekében a határügyi kapcsolattartó pont, amelynek felállításáról Juncker is beszélt, s amely 2018 januárjától kezdi meg tényleges működését. A Brüsszelben kiadott közlemény a többi között leszögezi,

a határügyi kapcsolattartó ponton keresztül a bizottsági szakértők szaktanácsot nyújtanak a nemzeti és regionális hatóságoknak, és egy új, az egész Unióra kiterjedő online hálózaton keresztül összegyűjtik és megosztják a bevált gyakorlatokat.

A kapcsolattartó pont létrehozásán kívül a Bizottság kiválaszt legfeljebb 20, olyan innovatív megoldásokat felsorakoztató projektet, amely a határokon átnyúló akadályokkal foglalkozik. A pályázati felhívást még az idén kiírják.

Teendők

A munkahelyhez jutás megkönnyítése. A szakmai képesítések kölcsönös elismerése, a közös tanulmányi vagy vállalkozóknak szóló coaching programok, tanácsadás; a határokon átnyúló foglalkoztatási szolgálatok által alkalmazott bevált gyakorlatokra vonatkozó információk összegyűjtése; az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásának támogatása.

A közszolgáltatásokhoz való megfelelőbb hozzáférés. Feltérképezi a már létező határokon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokat. Tanulmányozza a belső határok mentén hiányzó vasúti összeköttetéseket, a határokon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások hatékonyabbá tétele érdekében.

Határokon átnyúló üzleti tevékenység. Ösztönzi a határokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó, az online hálózaton keresztül folytatott párbeszédet; szakértői igény esetén támogatást nyújt a vállalkozások létrehozásához szükséges szabályok megfelelőbb összehangolásához; megosztja a más határrégiókban alkalmazott bevált gyakorlatokat és népszerűsíti az online eljárások fokozottabb használatát.

Uniós pénzből vizsgálhatók a gyanús élelmiszerek

0

Támogatást kérhetnek az élelmiszerek tesztelésére azok az uniós tagállamok, amelyek kettős minőségre gyanakszanak – jelentette be az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa. Előző nap beszélt erről Jean-Claude Juncker is.

Vera Jourová a morvaországi Jihlaván, a cseh parlamenti alsóház mezőgazdasági bizottságának ülésén elmondta: az élelmiszerek minőségének  vizsgálatára a bizottság egymillió eurót különít el idei költségvetésből. További egymillió eurót pedig a tesztelési módszerek kidolgozására fordítanak.

“Az Európai Bizottság álláspontja szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról van szó, s megvannak az eszközeink arra, hogy ezt megszüntessük”

– szögezte le a cseh uniós biztos. Úgy vélte, hogy a probléma orvoslásának leggyorsabb útját a hatályos európai jogvédelmi törvények szigorítása hozhatja.

A biztos arra számít, hogy az újabb tesztek több tucatnyi terméknél mutatnak ki eltéréseket a minőségben és az összetételben, amelyek alapján azután eljárást kell kezdeményezni a gyártókkal, esetleg a forgalmazókkal szemben. Vera Jourová hangsúlyozta: az illetékes nemzeti szerveknek önállóan kell meghatározniuk, hogyan érik el azt, hogy a vitatott termék eltűnjön a piacról vagy javuljon annak minősége.

Az élelmiszerek kettős minőségének problémájára néhány évvel ezelőtt a csehek hívták fel a figyelmet, majd a közelmúltban a visegrádi csoport is közösen lépett fel a probléma megoldása érdekében Brüsszelben. Bár az Európai Bizottság először nem igen kívánt ezzel foglalkozni, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdai évértékelő beszédében sokak meglepetésére az unió előtt álló feladatok egyikében hozta szóba a kérdést: nem fogadható el, hogy Kelet-Közép-Európában rosszabb minőségű élelmiszert kapjanak ugyanolyan csomagolásban – közölte.

Szakértő: középutas Juncker-beszéd

0

Visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt – mondta a fuhu.hu-nak a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Nagy Sándor Gyula szerint a legtöbb vita valószínűleg továbbra is a migráció körül várható. Legérdekesebb az euro- és schengeni zóna integrációjának lehetősége.

Egyik kezével adott, a másikkal nem vett el semmit, középutas, visszafogott értékelő és terveket vázoló beszédet mondott Jean-Claude Juncker – adott gyorsértékelést Nagy Sándor Gyula a fuhu.hu-nak. Úgy látja, hogy a bizottsági elnök az európai integrációt akarja előrelendíteni ott, ahol problémát lát.

A kutató szerint a magyar kormány számára fontos pozitívum, hogy visszaköszöntek számára fontos érvek, például a rosszabb minőségű áruk forgalmazásának tilalma Kelet-Európában, vagy az előrelépés a védelmi unióban – tehát mégis tudunk hatni az Európai Bizottságra.

Egyebekben kevésbé a magyar kormány számára is

valószínűleg a legtöbb vitát a migrációval kapcsolatos tervek fogják kiváltani.

A kutató szerint a folyamat valószínűleg a kötelező betelepítési kvóta felé fog tartani, bár Juncker erről nem beszélt, csak arról, hogy akinek nincs menekültstátusza, az mehet haza.

Nagy Sándor Gyula szerint a legérdekesebb az volt a tervekben, amely a kétsebességes Európa helyett azt célozza, hogy belátható időn belül

mindenki legyen eurózóna- és Schengen-tag.

Eszerint a szerződésben felmentés kapott Dánia (és az éppen kilépő Nagy-Britannia) kivételével minden tag számára kötelező lenne az euró átvétele, és Romániát, Bulgáriát, valamit Horvátországot is rábírják a schengeni feltételek teljesítésére, hogy náluk húzódhasson az EU külső határa.

A magyar kutató szerint azért meg kell várni, milyen részletszabályokat fognak kidolgozni. Ugyanez vonatkozik a közös pénzügyminiszter hatáskörével kapcsolatban is, sok a nyitott kérdés Juncker beszéde után. Nagy Sándor Gyula fontos elképzelésnek gondolja a közös munkaerőpiaci felügyelet létrehozását.

Juncker óvatos reformot akar

0

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szuper pénzügyminisztert akar Európának, de közös költségvetést nem. Kérdés, az EU erős tagállamainak a vezetői mit szólnak mindehhez.

Juncker az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében kifejtette, hogy Nagy-Britannia kilépése után a 19 tagú eurózóna és az EU között nem lesz igazán nagy különbség, hiszen a kívülállók gazdasági súlya nem különösebben jelentős. Politikai súlyuk viszont van azoknak az államoknak, melyek nem akarnak a közös pénzügyek irányába menetelni, mint az Emmanuel Macron-vezette Franciaország. Ezért Juncker nem javasolja, hogy a tagállamok költségvetésének ellenőrzését vegyék ki a nemzetállamok hatásköréből, pedig Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter – a görög válság hatására –  éppen ezt szeretné.

De mi lenne a szuper pénzügyminiszter feladata, ha nincs közös költségvetés?

Egyrészt ő lenne a Európai Bizottság egyik alelnöke, aki egyben betöltené a gazdasági biztosi posztot is. Másrészt pénze is lenne, hiszen az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében több mint 700 milliárd euró van. Ezt jelenleg nemigen használják. Az eurozóna számára létre kellene hozni egy külön 150 milliárd eurós pénzügyi alapot, amely kezelné a göröghöz hasonló válságokat. Az új pénzügyi szuperminiszter olyan lenne mint Federica Mogherini a külügyek élén. Vagyis hangzatos cím valóságos hatalom nélkül.

Ám Macron francia elnök egészen mást gondol erről.

Ő komoly hatalmat adna a közös pénzügyminiszternek, aki az Európai Valuta Alapot vezetné és az eurozóna közös költségvetéséről döntene. Ez nagy lemondást kívánna a nemzetállamok részéről.

Kérdés, hogy mit akar Angela Merkel kancellár, az EU legerősebb államának vezetője,

akit minden valószínűség szerint újraválasztanak szeptember 24-én Németországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK