Kezdőlap Címkék Jövedelem

Címke: jövedelem

2,5-3 millió ember szegény Magyarországon

Az Egyensúly Intézet szerint a lakosság 45-50%-a kijön a havi jövedelméből, és 15-20% az, amelyiknek nem okoznak gondot a napi kiadások. Magyarországon középosztálynak számít az a réteg, amely kijön a fizetésből.

Az Egyensúly Intézet szerint  ma Magyarországon 250 ezer forint kell a megélhetéshez. Az átlagos életszínvonalhoz havi nettó 400 ezer forint szükséges. A “gondtalan élet” havi 600 ezer forintnál kezdődik. Persze ezek nem családos mutatók, és elvonatkoztatnak a lakásviszonyoktól. Mindezzel együtt az európai statisztikai hivatal a KSH számaira hivatkozva közölte azt, hogy a magyar fogyasztás a legkisebb az Európai Unióban. A gazdasági minisztérium szerint ez azért van, mert a magyarok sokat spórolnak az ukrajnai háború miatt.

Magyarországot egyáltalán nem fenyegeti az ukrajnai háború, melyhez ráadásul egy fillérrel sem járulunk hozzá. Lengyelország vagy a balti államok sokkal inkább érzik magukat fenyegetve, és sokkal jelentősebb mértékben támogatják Ukrajnát mégiscsak magasabb ott a lakosság fogyasztása.

Vajon miért? Egyrészt, mert az infláció uniós rekordot döntött tavaly, és ily módon az árak jelentős része elérte az uniós színvonalat miközben a bérek és a nyugdíjak messze elmaradnak az uniós átlagtól, másrészt pedig Magyarországon óriási a jövedelmek egyenlőtlensége: tavaly amikor a lakosság döntő többségének az életszínvonala csökkent Mészáros Lőrinc egy év alatt
50%-kal növelte vagyonát 660 milliárdról 990 milliárdra.

A miniszterelnök veje, Tiborcz István is bekerült a tíz leggazdagabb magyar közé.

A szegénység fenntartása Orbán be nem vallott célja

Európai mércével mérve a magyar középosztály is a szegények közé tartozik hiszen csak épphogy ki tud jönni a havi fizetésből vagy nyugdíjból.

Ez az a kétharmados többség, amely fenntartja a nemzeti együttműködés rendszerét, nem azért, mert szereti, hanem, mert nélküle nem tud megélni. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, amely épp ezzel tartja sakkban ezt a szegény többséget, amelyet olcsón meg lehet vásárolni a választások előtt hiszen annyira kiszolgáltatott helyzetben van.

Az egészségügy és az oktatás tudatos hosszútávú alulfinanszírozása is Orbán Viktor mestertervének része: a gyengén működő egészségügyi hálózat gyorsan a túlvilágra exportálja a nyugdíjas társadalmat, amelyre a miniszterelnöknek csakis a választások idején van szüksége. Az oktatás pedig nem gondolkodó embereket hanem alattvalókat termel. Gondolkodó emberekre nincsen szükség a nemzeti együttműködés rendszerében, ahol gondolkodni csakis a piramis csúcsán illik. Mindenütt másutt “hazaárulás, melyet külföldi ügynökök adnak elő.

”Ez a Türkménbasi rendszere magyar változatban. Csakhogy a türkménbasi a földgáz exportból befolyó dollármilliárdokból finanszírozhatta rendszerét míg Orbánnak erre csak az uniós eurómilliárdok maradnak, amelyek most épp nem csordogálnak.

Moszkva és Peking csak az elitet vásárolja meg: a többi a magyarbasi gondja. Akivel azért közlik Moszkvában és Pekingben is: eszébe se jusson kilépni az Európai Unióból, mert Kínának és Oroszországnak csakis egy trójai falóra van szüksége , a “szuverén Magyarország” a kutyának sem kell.

Miért nem csökken a gázszámlám, ha olcsóbb a földgáz az európai piacon?

Ennek a húsbavágó kérdésnek járt utána a brüsszeli Politico, amely rámutat: az enyhe tél jó az európai fogyasztóknak, és rossz Putyinnak, de ettől még egyáltalán nem szűnik meg az energiaválság.

70 euró körül jár a földgáz ára a hollandiai gáz tőzsdén, ahol ilyet csak azelőtt láttak mielőtt Putyin megkezdte volna agresszióját Ukrajna ellen (február 24.). A földgáz persze még így is nagyon drága: ötször olyan magas mint amikor 2019-ben megindult felfelé, és még mindig jóval többe kerül mint az Egyesült Államokban. Ez pedig nem jó hír az európai iparnak. Minden relatív: augusztusban még csaknem ötször ilyen magas volt a földgáz ára Európában.

A baj az, hogy a földgáz árának csökkenése nemigen mutatkozik meg a gázszámlákon, melyeket a fogyasztók kapnak Európában. Miért nem?

Az egyik ok az, hogy a nagy gázkereskedők még a korábbi magas áron vásároltak be.

“Ezért még hónapokba sőt évekbe is beletelhet míg a gázszámlákon is mutatkozik a kedvező változás”

– nyilatkozta , a brit Cornwall Insight energia kutató intézet szakértője.

Milyen áron sikerül feltölteni a nagy gáztárolókat a téli fűtési szezon után? Ez a másik tényező, ami miatt egyelőre nem csökkennek a gázszámlák hiszen a kieső orosz gázt valahonnan pótolni kell. A cseppfolyósított földgázt fogadó  kapacitások növekednek: idén két új terminál kezdheti meg működését Hollandiában és Németországban. Kapacitásuk majdnem 40 milliárd köbméter, ez a 2021-es uniós fogyasztásnak csaknem a 10%-a. Csakhogy azóta jelentősen mérséklődött a gázfogyasztás az Európai Unióban részben a spórolás részben pedig az enyhe idő miatt. Az eredmény: a gáztárolókban 83% fölött van a telítettség míg tavaly ez csak 54% volt. Ez azt jelenti, hogyha enyhe marad az időjárás, akkor a gáztárolókban levő gáz elég lehet a fűtési szezon végéig. Csakhogy akkor annyira lemerül a szint, hogy problematikus lenne a feltöltés az új fűtési szezonra: 2023 őszére és telére.

Az orosz földgáz korábban az uniós igények 40%-át elégítette ki, most csak 10%-át. Ez rossz hír az oroszoknak. Alekszej Miller a Gazprom főnöke közölte is, hogy tavaly 20%-kal csökkent a földgáz kitermelés és 45%-kal az export. Ez komoly csapás Putyin pénztárcájára, de nem elég ok az optimizmusra Európában. Olaf Scholz német kancellár fel is szólított minden német polgárt szilveszterkor, hogy fokozzák az energiatakarékosságot, mert “az elkövetkező hónapokban ennek rendkívüli jelentősége lesz”. A kancellár hangsúlyozta: még nincs vége az energiaválságnak!

Arról pedig nem beszélt, hogy az európai földgáz piac alacsonyabb árai mikor jelenhetnek meg a fogyasztók gázszámláin?

Magyar specialitás

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében minden egy kicsit vagy inkább nagyon másképp van mint az Európai Unióban, ahol a magas energia árak ellen a kormányok védik a szegényebb rétegeket, melyeknek a jövedelemében jelentős részt képvisel a rezsi. Magyarországon viszont majdnem mindenki ide tartozik, ezért

a magyar kormány büszke kijelentése, hogy nálunk a legolcsóbb a földgáz Európában, keveseket vigasztal hiszen míg a gazdagabb uniós országokban 10-15% a rezsi részesedése az átlag jövedelemből, addig nálunk ennek a duplája.

A másik, egyáltalán nem jelentéktelen különbség, hogy az olaj és a földgáz áfája óriási bevételt hoz a költségvetésnek. A 27%-os áfa uniós rekord, és a kormány nem hajlandó azt csökkenteni, mert különben felborulna a költségvetés. Németországban és más uniós országokban jelentős mértékben csökkentették a földgáz és az olaj áfáját, hogy enyhítsék a fogyasztók nem épp irigylésre méltó helyzetét. Nálunk a politikai és a gazdasági szempontok nyíltan szembekerültek egymással, ahogy ezt maga Orbán Viktor is elismerte.

A rezsi védelmezése politikai alapszükséglete a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Az ára viszont szinte megoldhatatlan feladat a gazdaság számára. Az európai piacon csökkenő gázár mentheti meg az Orbán kormányt, és nem Putyin, aki ígérete ellenére nem küldi olcsóbban földgázt.

Vagyis a magyar kormány ingyen blamálja magát a Putyin barátsággal hiszen abból csak egy újévi üdvözletre telik.

Hajléktalanítás

„Akkor járunk el helyesen, ha a saját észjárásunknak megfelelően – a magunk akarata szerint – a valóságot is képesek vagyunk hajlítani.” Május végén mondta ezt Orbán Viktor, az Ericsson Magyarország új budapesti székháza és fejlesztési központja megnyitó ünnepségén. Tarlós István főpolgármester mától megvalósítja a miniszterelnök vízióját: hajlítani ugyan nem tud, de a hajléktalanítás elkezdődött.

Budapest utcáiról ma eltakarítják a hajléktalanokat. Szépek lesznek mostantól Budapest utcái, makulátlanul tiszták. Sehol egy szemét, a lepusztult házak újjászületnek. Azok, akik eddig az utcán éltek, feltehetőleg ezután is élnek valahol. Bizonyára lakást kapnak a fővárostól, jövedelmet, reményt egy új életre. Ezzel megszűnik Budapesten a hajléktalanság, hamarosan a szegénységet is felszámolják, nem csodálkoznánk, ha már készülne valamelyik kormányzati boszorkánykonyhában a rendelet, hogy a jövőben tilos lesz szegénynek lenni.

A hajléktalanság felszámolása után ugyanez a sors vár a kórházi várólistákra. Megszűnnek azok is, mintha sose lettek volna, és a korrupciónak is befellegzik. Ezentúl senki sem fogad el nagy értékű ajándékokat, például magánrepülőgépezést a kötélbarátjától,

A következő lépés nyilván az lesz, hogy a szerencsétlen elesettek helyett boldog, elégedett emberekkel népesítik be Budapestet. Rendes magyar emberek élnek majd a fővárosban, és idővel talán majd mindenütt Magyarországon. A rendes magyar embert onnan lehet felismerni, hogy jövedelemmel rendelkezik, rendezett körülmények között él, nem ismeri a nélkülözést, a kilátástalanságot.

A rendes magyar ember nem hülye, tudja, hogy a kormányon lévők lopnak, az országban nagy a korrupció, a vezetők és csókosaik gazdagodnak, de sajnálja Orbánt, amiért ennyi gazemberrel van körülvéve. A rendes magyar ember nem gondol bele abba, hogy Orbán maga vette körül magát ezekkel a gazemberekkel, és bár igaz, hogy ezek a mostaniak szétlopják az országot, de hát a másikak is loptak.

A rendes magyar ember bármikor, kérés nélkül is szívesen megmásítja a múltat. Úgy emlékszik, hogy az előző átkosban őt és családtagjait üldözték, a vallás be volt tiltva, és rémlik neki, hogy a pap is csak álruhában mehetett misére. A rendes magyar ember, ki van attól, hogy egy műtétre hónapokat kell várni, a kórházakban nincs kötszer, gyógyszer, a kórházi kaja ehetetlen, kevés az orvos, az ápoló, ugyanakkor nem ért egyet azokkal, akik kritizálják az egészségügyben lévő viszonyokat. A rendes magyar ember válaszol a nemzeti konzultáció kérdéseire. Nem rajzol f…t (férfi nemi szervet), p…t (női nemi szervet) a miniszterelnöknek írott levélre, nem ír neki ordenáré üzeneteket, mert rendes magyar ember tartózkodik a politikailag inkorrekt kifejezésektől és megnyilvánulásoktól.

A rendes magyar ember nem az utcán, hanem lakásban lakik, egyetért a kormánnyal, és imádkozik Orbán Viktorért.

Hová megy a bérnövekmény?

Júniusban 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi áruk forgalma egy év alatt, az első fél évben azonban csak 3,9 százalék volt a gyarapodás. Ez jelentősen elmarad a reálbérek két számjegyű bővülésétől. A kereskedelmi szövetség főtitkára szerint sok pénz vándorol például a lakáspiacba.

A kiskereskedelmi boltokban – a naptárhatást kiszűrő számítás szerint – júniusban 5,7 százalékkal költöttek többet az emberek, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. Az első fél évben 3,9 százalék volt a forgalom bővülése.

Milliók vannak, akik jövedelmük nagy részét élelmiszerre költik el; ennek a területnek forgalombővülése, 3,7 százalék, ismét jelentősen elmarad a keresetek két számjegyű gyarapodásától. Májusban ugyanez a szám 2,3 százalék volt, tehát némi emelkedés jól látható. (A jobbadán a tartós fogyasztási cikkeket tartalmazó másik statisztikai „kosár” 8,3 százalékos növekedést mutat.)

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát nem lepte meg az adat. Vámos György elmondta, hogy figyelni kell az egyéb fogyasztási mutatókra is.

Szerinte növekvő költés tapasztalható különféle szolgáltatásokban, a turizmusban és főleg a lakáspiacon.

Az OKSZ megerősítve látja korábbi várakozásukat, hogy idén 4 százalék lesz a kiskereskedelmi forgalom növekedése.

Sok elemző szerint a főleg egyes területeken (vendéglátás, építőipar) jellemző nagy arányú feketefizetést „papírozzák le” a munkaadók a hivatalosan bejelentett bérnövekménnyel, a dolgozók kézhez kapott fizetése valójában nem vagy alig lett több, s ez mutatkozik meg a mérsékeltebb bolti forgalomban. Vámos György szerint a kereskedőknek fogalmuk sincs, hogy a hozzájuk betérő vásárlónak milyen forrásból származik a pénze.

Mindenki brókernek menne?

0

Négy év alatt csaknem 13 ezerről szűk 15 ezerre nőtt azok száma, akik pénzügyi közvetítői vizsgát tettek – derül ki az MNB keddi közleményéből. A jegybank már csak elektronikus úton engedi a vizsgát, egyúttal félszáz képzési hely jogosítványát visszavonta.

Szigorította szabályait a Magyar Nemzeti Bank. Ennek nyomán július óta már nem lehet papíralapú vizsgát letennie annak, aki pénzügy, biztosítási vagy tőkepiaci közvetítő szeretne lenni, kizárólag elektronikus úton van mód erre. Az MNB célja az, hogy jól képzett ügynökök értékesítsék a különféle pénzügyi termékeket.

A felülvizsgálat és szigorítás következtében

52 képzési helyet törölt a jegyzékből, ezek mostantól nem kínálhatnak tanfolyamokat.

A jegybank arról is beszámol, hogy rendkívül nagy és növekvő az érdeklődés a pénzügyi brókeri képzések iránt. Míg 2013-ban még 12 839, majd 2014-ben 13 771 fő tett hatósági vizsgát, két éve 14 597-en, tavaly pedig már 14 915-en szerezték meg az engedélyt pénzügyi közvetítői munkára. Ami nem csoda, mert a KSH adatai szerint a tavalyi éves számok alapján félmillió forintot meghaladó bruttó átlagjövedelem volt elérhető a pénzügyes szakmában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK