Kezdőlap Címkék Jobbik

Címke: jobbik

Orbán elvszerű elvtelensége

„Ha egyesíteni akarom a jobboldalt, akkor úgy is kell beszélnem” – mondta Orbán Viktor jó húsz évvel ezelőtt. Ennek fényében kell értelmezni a miniszterelnök kirgizisztáni mondatait, amely ellenzéke, ellenfelei dühítéséről, a saját táborának az összetartásáról, a jobbikos szavazók odacsábításáról szólt És még egy dologról Haraszti Miklós szerint mint Orbánnál minden, egyúttal a pénzről is szól a közeledése az ázsiai diktatúrákhoz.

„Korábban sértésnek szánták, hogy Magyarország Európában a legnyugatibb keleti nép, de a türk országok fantasztikus sikerei, gazdasági és politikai fejlődése miatt ma már dicséret, ha keleti népnek nevezik a magyarokat” – jelentette ki Orbán Viktor Kirgizisztánban az MTI szerint.

„Nyugaton élni jó, ez egy sikeres része a világnak. Magyarország is egy sikeres ország, de ennek következménye van, hogy mégis csak idegenek vesznek minket körül, és rokontalanok vagyunk. Ezért Magyarországban erős a szándék, hogy a kulturális, szellemi, földrajzi gyökereit ápolja” – így fogalmazott Orbán Viktor kirgizisztáni látogatásán. Ennek a gondolatmenetnek a kifejtését pedig a miniszterelnök hivatalos Facebook oldalán  láthatjuk-hallhatjuk, ezt fontosnak tartotta bevágni az oda feltöltött alig egyperces videóba.

Első hivatalos miniszterelnöki látogatás Kirgizisztánban // First official prime minister visit to Kyrgyzstan

Első hivatalos miniszterelnöki látogatás Kirgizisztánban // First official prime minister visit to Kyrgyzstan

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. szeptember 4., kedd

Kérdés, kinek szólt az üzenet? És miért?

Haraszti Miklós szerint a meghökkentő gondolatsor nem a tartalma, hanem éppen a radikális tartalmatlansága révén illeszkedik az orbáni politikába.

„Igazán tudhatná Péter, hogy a politikai beszéd nem beszéd, hanem politika” – fejtette ki Harasztival beszélgetve Orbán Viktor jó húsz éve, arra reagálva, hogy EsterházyPéter hevesen bírálta Orbánt az éppen akkoriban jobboldali klisékre átváltó beszédmódja miatt. „Ha egyesíteni akarom a jobboldalt, akkor úgy is kell beszélnem”, tette hozzá Orbán,emlékezik a volt politikus.

FH

Haraszti, aki jelenleg az ENSZ jelentéstevője a Belarusz emberi jogi helyzetről, úgy véli: rossz nyomon jár, aki fennakad azon, hogy az üzenet gyökeresen ellentmond annak, amit Orbán 2010 előtt vallott, hiszen akkor még arról beszélt, hogy a keleti barbárság nem illik hozzánk.

Orbán politikájának a lényege az elvek állandó, elvtelen cserélgetése,”

– mondja Haraszti

Orbán akkor még ilyeneket mondott: „Az államalapítás óta Magyarország nyugati ország, amely saját jószántából soha sem akar többé a kelet része lenni. …Egy nyugatos nép a keleti önkény hálójában, ez a magyarok tragédiája” – hangzottak szavai 2007-ben. (Mindenesetre tanulságos ma, 2018-ban rászánni hat percet és végighallgatni a teljes orbáni beszédet.)

De visszatérve magára a Kirgizisztánban elhangzott orbáni gondolatmenetre, Haraszti szerint ennek hármas célja van.

Az egyik, hogy ezzel bosszantani képes a liberálisokat, az értelmiséget, a diplomatákat, az ízléssel, szabadságszeretettel, nyugati értékekkel, logikával és memóriával megvert embereket, akik felháborodottan reagálnak – ahogy most mi is tesszük.

Ezzel pedig az ő üzenetét erősítjük fel, tulajdonképpen az ő táborát tömörítjük tovább.

S ő a táborát – ez pedig már a fenti üzenet következő célja– most a kiábrándult jobbikos szavazókkal akarja bővíteni, mivel nem adta fel a korábbi tervét, a jobboldal totális egységesítését, amit ideiglenesen keresztülhúzott a Jobbik megerősödése. „A nyilazással, turulozással, sámánkodással, olyan választókat tud megszólítani, akiket annak idején éppen a pogány magyarság Európaverő dicsősége, a meg nem értettség mítosza vonzott a Jobbikhoz”.

A harmadik céljának a középpontjában a pénz áll, hiszen

„mint Orbánnál minden, egyúttal a pénzről is szól a közeledése az ázsiai diktatúrákhoz”.

Ezekben az országokban nincs közbeszerzési kötelezettség, a főnök ott egy intéssel rendel üzletet, amelyekhez a magyar fél a hazai partnereket  anélkül is kijelölheti, hogy arról idehaza bárki tudomást szerezne. Így az uniós pénzcsapok befagyása utáni időkre is biztosítani lehet az oligarchákat hizlaló forrásokat, ahogy az Paks 2-vel már meg is indult.

Ne feledjük – mutatott rá Haraszti –, hogy az arcátlan posztmodern, a „bármi elmegy” („anything goes”) korszakában élünk, amikor akár a jobboldali szivárványkoalíció is elműködhet. Ahogyan Orbán teszi: az egyik partneremnek ezt üzenem, a másiknak azt, s mindegyik csak azt veszi le, hogy mennyire szeretem őt. Orbán Biskekben türk lesz, Helsinkiben finnugor.

Így Orbán a jövő héten teljes mellszélességgel kiáll majd „az iszlám invázió veszélyeztette” kereszténység mellett. „Bántanak minket, mert nem szeretjük a keleti jövevényeket”, fogja  majd panaszolni az Európai Parlament előtti felszólalásában.

Az ott elmondandó beszédében vajmi kevés utalást fogunk találni az ismét megtalált keleti gyökerekre, a nyugat alkonyára, a KGB-s diktatúrák sikerére, ahogy Attilára és a Kurultájra sem ” – jósolja Haraszti.

Nézőpont: az MSZP-Párbeszéd nem jutna be a parlamentbe

2

Nem változott érdemben a pártok támogatottsága az egy hónappal ezelőtti helyzethez képest – ez derül ki a Nézőpont Intézet, Magyar Idők számára készített legfrissebb felméréséből. A kormányközeli közvéleménykutató szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a Fidesz az egyetlen néppárt Magyarországon. Kétezer ember kérdeztek meg.

 

A Fidesz-KDNP továbbra is biztosan vezet, minden egyes társadalmi csoportban a kormánypártok a legnépszerűbbek.

Nincs olyan demográfiai csoport, aminek egyharmada ne lenne fideszes,

míg az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik népszerűsége haladja meg néhol a 10 százalékot. Ez alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Fidesz az egyetlen néppárt Magyarországon. A jelenlegi népszerűségi adatok alapján nem jutna parlamentbe az MSZP-Párbeszéd pártszövetség és a Momentum sem, az LMP pedig csak épphogy elérné a bejutási küszöbhöz szükséges 5 százalékot.

A teljes választókorú magyar népesség 41 százaléka a kormánypártok szimpatizánsa a Nézőpont Intézet július végén és augusztusban, 2000 fő személyes megkérdezésével készült országos reprezentatív kutatása alapján. A Fidesz-KDNP az áprilisi országgyűlési választások óta stabilan maga mögött tudhatja a lakosság bő négytizedét, az ellenzék pártjai pedig nem képesek jelentősen változtatni saját pozíciójukon. A második helyet továbbra is a Jobbik foglalja el 10 százalékkal. A teljes népességben 6 százalékos támogatottsággal bíró MSZP-P és a 4 százalékos DK szintén megtartották az előző havi táborukat, és a belső harcoktól, távozásoktól és kizárásoktól továbbra is hangos LMP is stabilan 3 százalékos szimpatizánsi körrel rendelkezik. A parlamenten kívüli Momentum 2, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk 1-1 százalékos bázissal bír.

Ha a teljes ellenzék támogatottságát összeadjuk, akkor is, Budapest kivételével, minden társadalmi csoportban magasabb a Fidesz-KDNP népszerűsége.

A férfiak között 10, a nők körében pedig 17 százalékpont a kormánypártok előnye az ellenzék egészével szemben. A különböző korosztályokat tekintve a legfiatalabb, 18-29 éveseket tartalmazó korcsoportban a legkisebb (7 százalékpont) a különbség a Fidesz-KDNP és az ellenzék között, a 60 éven felülieknél már jelentős, 16 százalékpontos a kormánypárti fölény. Az alapfokú végzettségűeknél majdnem 20 százalékponttal több szimpatizánssal rendelkezik a kormánypárt, a diplomások körében viszont 4 százalékpontra olvad az előny. Az összevont ellenzék Budapesten 12 százalékpontos előnyben van, az ország többi részén azonban tekintélyes, 18-20 százalékpontos a lemaradásuk. Árnyalja a képet az ellenzék számára, hogy a Fidesz-KDNP legalább háromszor népszerűbb az összes többi pártnál, rendkívül fragmentált az ellenzéki oldal. Szintén rossz hír az ellenzéknek, hogy a fővárosban az összevont baloldali tábor mérete már 6 százalékponttal elmarad a kormánypártok támogatottságától.

A legvalószínűbb választási eredményre irányuló becslés tanúsága szerint

a Fidesz-KDNP listája egy most vasárnapi voksoláson 54 százaléknyi szavazatot kapna,

az előző havinál egy százalékponttal kevesebbet. A Jobbik támogatottsága a választás után tapasztalható visszaesés után most nem változott, 17 százalékos eredménnyel futna be a második helyre, az MSZP és a P közös listája 9 százalékos eredménnyel nem szerezne parlamenti mandátumot. A DK az előző havi egy százalékpontos erősödés után ismét javított, immár 7 százalékot kapna, és az LMP is bejutna a Parlamentbe 5 százalékos eredménnyel. Kiszorulna viszont a továbbra is 4 százalékos Momentum, a 2 százalékos Kutyapárt és az 1 százalékon álló Mi Hazánk.

Bréking nyúz, augusztus 30. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ellenzék = káosz, ez ma a kormánypropaganda fő üzenete. Emellett viszont a nyílt irredentizmus megjelenik a 888-on, a második bécsi döntést dicsőítve. Lapszemle az alternatív valóságból.

A 888-on már nyíltan megjelenik az irredentizmus

„78 éve történelmi igazságtételt kapott Magyarország

Ami sajnos nem bizonyult tartósnak, így máig milliónyi magyar él román elnyomás alatt.

78 évvel ezelőtt ezen a napon, azaz 1940. augusztus 30-án írták alá a II. bécsi döntést. Ennek értelmében Magyarország visszakapta Székelyföldet és a magyar többségű Észak-Erdélyt. Újra magyar zászló lobogott a nagyváradi, kolozsvári és szatmárnémeti városházán is. (…)

A magyar csapatok szeptember 5-én lépték át a trianoni határokat, és kezdték meg a kijelölt határvonalig a területek birtokbavételét. Ez nem volt atrocitásoktól mentes, több esetben is véres események követték a bevonulást, ám a legtöbb helyen a lakosság kitörő örömmel fogadta a bevonuló magyar katonákat. Ennek a térségnek ez volt az igazi felszabadulás.”

A Figyelő szerint „önmagát számolja fel az ellenzék”

„A legnagyobb bajban jelenleg a Jobbik és az LMP van, mely pártokokat az elmúlt időszakban sorra hagyták el maghatározó politikusok, aminek hatására mindkét magát XXI. századinak nevező formáció vezetési válságba sodródott. (…)

Sneider Tamás egyáltalán nem médiaképes, pártelnökként szinte teljesen kerüli a nyilvánosságot. A párt szóvivője és megszólalói hozzák a kötelezőt, de mintha rajtuk is látszódna – sőt némelyikük még el is mondja a nyilvánosság előtt –, hogy kilátástalannak tartják a Jobbik helyzetét. (…)

Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor a választások előtt, egy vitán.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Nem véletlen, hogy éppen az LMP és a Jobbik kezdett el hangosan beszélni az összefogás szükségességéről, hiszen ezzel próbálják meg palástolni saját gyengeségüket. Vona Gábor politikai közéletbe való visszatérése sem a véletlen műve, a Facebook videóival egyértelműen az LMP és a Mometum szavazótáborában kívánja magát megszerettetni. (…)

Nem gondoltuk volna pár hónapja, de a DK mellett jelenleg a legjobb állapotban az MSZP van. A párt az április 8-i fiaskót követően viszonylag hamar rendezte sorait, az új vezetés óta a belső konfliktusok nem jelennek meg a nyilvánosság előtt. Nem tudni, hogy mindez vihar előtt csend-e, az azonban biztos, hogy a mostani helyzetnek köszönhetően az MSZP támogatottsága a többi ellenzéki párttal szemben stagnál. (…)

A Jobbik és az LMP gyakorlatilag összeomlott, az MSZP Tóth Bertalan irányításával színtelen-szagtalan párttá vált, miközben újabbnál újabb balliberális formációk tűnnek fel, többek között Márki-Zay Péter vezetésével. Gyurcsány Ferenc mindeközben a háttérben tudja alakítani pártja belső ügyeit.”

Az Origo csak a Jobbikkal foglalkozik

„A vesztes választás után Simicska felfüggesztett mindennemű támogatást, így a párt mesterségesen és kívülről felépített gazdasági hátországa kártyavárként dőlt össze.

Mivel innentől kezdve nem volt védhető, vagy legalábbis nehezen volt képviselhető Vona Gábor és körének az az álláspontja, hogy szükséges volt egy dúsgazdag vállalkozó adta lehetőségekkel élni, valamint ezt megelőzően becsúszott egy választási kudarc is, felerősödtek a politikai ellentétek a párton belül. (…)

A párt szellemi értelemben vett térvesztésére pedig Vona Gábor pályamódosítása a legjobb példa a jobbikos vezetőváltást követően. A balliberális elithez való kétségbeesett alkalmazkodási vágyát mutató egykori pártvezető tinilányokat megszégyenítve influencernek állt. A magát folyamatosan Magyarország miniszterelnöki székében elképzelő politikus egy videóblogot indított, amelyben elmondása szerint közéleti témákat kíván feldolgozni.

Sajtóértesülések szerint ez ideiglenes felállás, hiszen Vona Gábor valójában Brüsszelbe menekülne, mint a Jobbik EP-listájának vezetője.”

A Magyar Időknél a Momentum a célpont

„Befejezvén a nyaralást, újra a hírekben kíván szerepelni a Momentum gyülekezet. Erre utal, hogy Fekete-Győr András elnök már nyilvánossá is tette a pártocska legfrissebb ultimátumát.

A fogalmazvány nem hagy kétséget afelől, hogy a tavaszi választáson 3,06 százalékot szerző felekezet arculata az őszi szezonban is tenyérbe mászó marad, ahogyan azt már megszokhattuk. (…)

A legnagyobb kedvencem az, amikor Fekete-Győr András kijelenti: miniszterelnökként csak akkor lesz hajlandó találkozni Putyinnal, ha az orosz elnök kivonta csapatait Ukrajnából. Ezen mindig kifekszem…”

Szükség van a XXI. századi pártok közös gondolkodására

A párt politikai keretei sziklaszilárdak – hangsúlyozta Kanász Nagy Máté, az LMP országos elnökségének titkára, akit egyebek közt arról kérdeztünk, hogy miután Szél Bernadett társelnök minden tisztségéről lemondott, szétesik-e a pártja, vagy a XXI. századi pártokkal – azaz a Jobbikkal – való összefogás új távlatokat nyit az általunk még mindig „zöldnek” gondolt párt jövőjét illetően. 

 

Azt, hogy Szél Bernadett lemondott összes vezető tisztségéről az LMP-ben, konkrétan a társelnöki posztjáról és szeptember 15-től a frakcióvezetést sem vállalja, sokan már az LMP széteséseként értékelik. Ön szerint, aki nyilván az elnökség véleményét képviseli, hogyan látja a helyzetet?

Az LMP a szétesés közelében sincs. Szél Bernadett is tovább fogja segíteni az LMP és az országgyűlési frakció munkáját, továbbra is a frakció tagja marad. A párt politikai keretei pedig sziklaszilárdak, ráadásul a pártvezetés pontos és egyértelmű menetrend szerint alakítja az operatív és stratégiai feladatait. Még a héten dönthet a frakció arról, ki vezesse a képviselőcsoportot ezután, a pártban a következő napokban kezdődhet a tisztújítás folyamata, amely szeptember végén vagy október elején zárulhat egy kongresszussal. A választás eredményéből le kell vonni következtetéseket, és változásra van szükség.

Mi a véleménye a társelnök asszony lemondásának indoklásáról, miszerint:” Nem akarok egy olyan rendszerben dolgozni, ahol a felelősségvállalást büntetik, a felelősséghárítást jutalmazzák.” Az elnökség hogyan fogadta az Etikai Bizottság súlyos büntetéseket kiszabó döntéssorozatát?

A választás után felállt új elnökség is az alapszabály átvizsgálásának, újrafogalmazásának vállalásával kezdte meg a munkáját. Azt látni kell, hogy az alapszabály átvizsgálása és újrafogalmazása időszerű, a jelenlegi ugyanis nem biztosít kellő felhatalmazást a vezetőknek a döntések meghozatalához, az irányításhoz. A választások után felálló elnökség, aminek én is tagja, titkára vagyok, ezt jelenleg is teszi.

Szél Bernadett  szeretné, ha a párt rehabilitálná a választás után elmarasztalt politikusait. Milyen esélyt lát rá?

Erre nyílhat jogi lehetőség: az LMP legfőbb döntéshozó szerve a kongresszus, amely az új alapszabály elfogadásakor a jogkörökkel, eljárásokkal is foglalkozni fog.

Jelenleg egy társelnöke van a pártnak: Keresztes László Lóránt, aki nem tette kétségessé, hogy szívesen összefogna a Jobbikkal. A két párt eredeti ideológiája szerintünk nagyon távol áll egymástól, Ön szerint összehangolható?

Szükség van a XXI. századi pártok közös gondolkodására, közös konstrukció alakítására, mert ez az egyetlen lehetőség az ellenzék számára. Az LMP-ben jelenleg ezzel kapcsolatban zajlik ennek a stratégiának az előkészítése.

Vajon elfogadják ezt azok, akik az LMP-hez elsősorban azért csatlakoztak, mert az új, XXI. századi „zöld”- pártot látták benne?  Nem kell attól tartani, hogy még inkább elfordulnak Önöktől?

Az LMP Közép-Európa legsikeresebb zöld pártja és egyre többen ismerik fel az ökopolitika fontosságát, amit mi megalakulásunk óta képviselünk. Az LMP csak olyan szövetségeseket keres, akik szintén meg akarják haladni a múlt század vitáit és egy igazságos, fenntartható Magyarországot szeretnének létrehozni. Meggyőződésünk, hogy ez a politika egyre több és több embert fog vonzani.

A Jobbik „néppártosodási” törekvései alapján szintén XXI. századi pártnak mondja magát. Ettől még jelenlegi vezetésének tagjai korábban szélsőséges, rasszista, kirekesztő nézeteiknek adtak hangot, a tagságáról már nem is beszélve, Önök szerint ez politikai érdekek mentén változhat vagy az LMP nézetei módosultak? Nem sérteni szándékozunk önöket, csak őszintén nem értjük, hogy értékrendbeli, tartalmi kérdéseket sutba dobnak, s kizárólag azt tekintik elsődlegesnek, hogy a XXI. században alakuljon a párt…

Amikor mi XXI. századi pártokról beszélünk, akkor természetesen nem az alakulásuk dátumát vizsgáljuk, hanem azt, hogyan gondolkodnak a társadalomról, a környezetről, a gazdaságról. Azt nézzük, mennyiben felelősek az elmúlt 28 év elhibázott politikájáért, a szétszakadó társadalomért, a felélt környezetért, a lerombolt oktatásért és egészségügyért. A rasszizmus természetesen elfogadhatatlan, ugyanakkor a Jobbikból távoztak a korábbi radikális kijelentést tevők és az elmúlt években politikai iránya változott annyit, hogy az együttműködésen érdemes legyen elgondolkodni.

Hogyan látja az LMP jövőjét és kiknek a vezetésével tudja elképzelni?

Az LMP továbbra is elkötelezett az ökopolitika iránt, a jövőben is egy fenntartható, igazságos országért fogunk dolgozni, elsősorban az embereket közvetlenül érintő helyi ügyeken keresztül. Az LMP titkáraként mindenkivel jól fogok tudni együtt dolgozni, akit a kongresszus megválaszt.

Osváth Sarolta

Kiborult a Jobbik Jordánia tiszteletbeli konzulján

0

Orbán Viktor egyszer és mindenkorra adjon számot, hogy milyen üzleti és egyéb kapcsolatokat ápol Zaid Naffával, Jordánia tiszteletbeli konzuljával. Ezt kéri az amúgy még mindig szabadságon lévő miniszterelnöktől Mirkóczki Ádám, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke.

Mint Mirkóczki közleményében írja, „a nemzetbiztonsági bizottság soron következő ülésén, a Belügyminisztériumtól várom a választ arra, hogyan lehetséges, hogy egy olyan ember, aki a magyar titkosszolgálatok által évek óta nemzetbiztonsági kockázatként van nyilvántartva,

bérelt VIP helyen van jelen mind a parlamentben,

mind a közjogi méltóságok részvételével tartott, magas rangú állami rendezvényeken.”

A Jobbik mindemellett az Alkotmányvédelmi Hivatal részletes beszámolójára is kíváncsi, főként azzal kapcsolatban, hogy Zaid Naffa ténylegesen milyen üzleti és politikai tevékenységet végez Magyarországon.

Jobbik: a Fidesz visszahozta a munkásőr időket

0

Nem indul a szombathelyi időközi választáson a Jobbik. A döntés legfőbb oka az Állami Számvevőszék bírsága.

Mint  párt szombathelyi alapszervezetének a Független Hírügynökséghez eljuttatott közleményéből kitűnik, úgy látják, hogy anyagi forrás hiányában még egy önkormányzati választáson is nehéz felvenni a versenyt a hatalommal.

„A baloldal álcivil jelöltje teljességgel elfogadhatatlan a Jobbik számára”, mert a szocialista kormányzás alatt állásokat töltött be önkormányzati cégnél, illetve politikai felügyelőként a főiskolán. Ezek után elég nehéz elhinni, írják a közleményben, hogy valóban küzdene azon gyakorlat ellen, amit a baloldal fejlesztett ki és a Fidesz emelt művészi és állami szintre.

A pénzhiány mellett a Jobbik tudatosan tartja magát távol a gőzhengerként mindent letaroló Fidesz és a baloldali jelöltben kiegyezők párharcától. A közlemény szerint bíznak a választók bölcsességében, hogy tisztában vannak azzal:

az MSZMP-nél is vonalasabb Fidesz mindenre képes a hatalom megtartásáért.

A kormánypárt visszahozta a munkásőr időket, a vasökölként lesújtó pártmédiát, a karaktergyilkosságokat, a hajbókoló pártkádereket és a többi munkásmozgalmi rekvizitumot.

Ilyen lehetetlen helyzetben tényleg egyetlen fegyverük marad azoknak, akik mindezzel mérhetetlenül nem értenek egyet és változtatni akarnak: a józan ész.

Trump, Fekete-Győr, Vona, meg a többiek

Próbálok megbarátkozni a XXI. századi pártok kifejezéssel, de egyelőre sehogy sem megy. Nem tudom kitől származik az ötlet, valamikor még az április 8-i választások előtt hangzott el, talán az LMP részéről, de ez egyáltalán nem biztos. Aztán az idő valahogy kivégezte ezt a terminus technikust, legalább is ezt hittem. De mostanság újra felbukkant, most viszont határozottan az LMP részéről.

Annyi magyarázattal persze tartozom, hogy elmondjam, mi a bajom a XXI. századi pártok frazeológiájával, miért akadok fenn pont ezen. Annyi minden érthetetlen és értelmetlen dolog történik a magyar politikai életben, ebben akár lehetne is valamennyi ráció.  De nincs. A bajom egyébként éppen a meghatározás kirekesztő jellegével van; valójában nem összegyűjteni akarja az azonos gondolati hullámhosszon, vagy az egymáshoz ideológiailag közel álló pártokat, hanem kizárni akar. Kizárni azokat, akik – szerintük – így, vagy úgy alkalmatlanok az partnerségre. Az LMP – most nem megyünk bele ismét a párt mozgásának értelmezésébe, megfejtésébe -, megalakulása óta a magányos formációt deklarálta, nem akart hasonulni sem a Fideszhez, sem az akkor még nagy MSZP-hez sem, abban a hitben élt, hogy az öko-párt jelleg nem csak arra lesz elegendő, hogy becsússzon a parlamentbe, hanem képes lesz nagy és erős formációvá válni. Nem tudott. Még akkor sem, ha ma előszeretettel hangsúlyozzák a párt prominensei, hogy az ellenzékből ők voltak az egyetlenek, akik növelni tudták szavazóik táborát.

Nem szívesen venném el ezt az örömet az LMP-től; fontos, hogy a kudarcban is megtaláljuk a továbblépés lehetőségét.  Az LMP azonban nem találta meg, sőt azóta olyan híreket produkál önmagáról, amelyek egyre lejjebb viszik a népszerűségét. A belső háborúk okozta deficit hozhatta elő újra a XXI. századi kifejezést, pontosan annak felmérése, hogy egyedül nem lesznek képesek feljebb kapaszkodni, pedig már közeledik az EP, de főként a jövő őszi önkormányzati választás. Vagyis: partnerre van szükség, hiába mondatott ki annak idején – kongresszusi szinten -, hogy ők márpedig nem kérnek a partnerekből, bárki is akarna hozzájuk dörgölőzni. Így kerültek elő az e századi pártok, de ugye nem teljes mértékben. Mert ebbe a kategóriába tartozna a Demokratikus Koalíció, de Gyurcsány sehogy sem fér bele az elképzelésekbe, és persze ide sorolandó a Párbeszéd is, de az viszont éppen az LMP-ből szakadt ki, ráadásul Karácsony más szempontból is szakadárnak számít; odaadta nevét, testét az MSZP-nek.

Maradt még a Jobbik és a Momentum. Hogy miért pont ez a kettő, azt ne tőlem kérdezzék; nehéz őket egy kaptafára felhúzni; az egyik parlamenti párt, a másik nem, az egyik még cipeli magéval a szélsőjobb billogot, a másikról meg nem tudunk biztosat mondani. Vagyis a Momentumot ma változatlanul nem tudjuk pontosan meghatározni, hol is áll ideológiailag. Egy biztos: ellenzéki pártként határozza meg önmagát, amit azért fontos tudni, mert elnöke a Fideszből indult, és sokan nem tudják – nem tudjuk -, hogy ténylegesen el is távolodott tőle, vagy – netán – ma is rendelkezik szabad vegyértékekkel a kormánypárt felé.

Jómagam a Momentum mibenlétéről rendelkezem a legkevesebb információval; azt a markáns, akciókész pártot, amely alapján még a parlamenti küszöb felett csapatként tételeztem, elsodorta az idő. A Momentum is, fiatal kora ellenér – vagy ha így tetszik: XXI: századi léte dacára – átélt már néhány válságot, választott magának régi-új vezetőt, és egyelőre keresi az utat, merre van esélye a növekedésre. Képviselő azt mondják: az ősszel indulnak be igazán, de hogy ez mit jelent, arról nincsenek hírek. Korábban, úgy tűnt, a Fidesz pici óvó tekintetű figyelmet fordít a fiatalokra, hiszen Fekete Győrben többen is Orbán Viktor stílusát és utódát vélték felfedezni, azóta azonban a Momentum elnökéből elillant a kihívó szerep, így aztán a Fidesz sem tartotta fontosnak, még egy könnyű karaktergyilkosságra sem.

Hogy az LMP, a Momentum XXI. századi létén kívül mit lát még a Momentumban, azt nem tudjuk. A társelnök Keresztes László Lóránt szerint folynak a tárgyalások, csak éppen a Momentum részéről nem érkezett megerősítés. Így aztán nem tudjuk, hogy valóban folynak-e megbeszélések a színfalak mögött, vagy sem, de talán nem is a lényeg. Sokkal inkább az, hogy mit keres a Momentum a Jobbik mellett. Mert igaz ugyan, hogy nem tudtuk igazában sehova besorolni őket, azt azonban biztonsággal állítottuk volna, hogy a Jobbikhoz nem sodródhat a Momentum. Sem karakterében, sem az eddig megismert mozgalmaik, illetve az elhangzott szerepléseik alapján nem gondoltuk volna ezt a két pártot összeilleszthetőnek.

Az LMP folyamatosan beszél erről az új konstrukcióról, a Jobbik is hamarosan – a látszat szerint – megnyitja kapuit, a Momentum azonban hallgat. Hozzánk legalább is nem jutottak el a homályt eloszlató hírek. Egy biztos: amennyit tudunk a Momentumról, azok alapján nehezen elképzelhető ez a frigy. A politika azonban nem a mi elképzeléseink szerint zajlik, a rendszerváltás óta sok olyan dolog történt, amit nem csak mi, maguk a későbbi szereplők is kizártak a lehetőségek közül. Legyünk tehát óvatosak a jövendölésben, és még akkor is legyünk azok, ha – ma így látszik – ebből az összefogásból a Momentum semmilyen profitot nem könyvelhetne el. Nem, hiszen egyelőre mind a két partner – a Jobbik, az LMP – csak mínuszokat gyűjtött a választások óta, ráadásul a Jobbik változatlanul cipeli magán azokat a kérdőjeleket, amelyeket a Vona-féle irányváltás vetett fel.

Szóval meglehet: a Jobbik, az LMP és a Momentum is XXI. századi párt. És akkor? Mondhatnám: na és?

Trump is a XXI. században lett az Egyesült Államok elnöke.

Végezne Momóval a Jobbik

0

A Jobbik Ifjúsági Tagozata szerint a kormányzat nem kezeli megfelelően a fiatalokra leselkedő veszélyes online tartalmakat.

Mint közleményükben írják, a legnépszerűbb közösségi oldalon az úgynevezett Kék Bálna kihívós játék után a legújabb félelemkeltés most a Momo nevezetű horrorisztikus fiktív figura, amely levélben fenyegeti a gyerekeket. Ez a „játék” nemrég egy 15 éves magyar kislányt hajszolt az öngyilkosságba, ami mutatja, hogy hazánkba is begyűrűzött és áldozatokat szed ez a veszélyes jelenség.

A családi háttér mellett óriási felelőssége van az oktatásnak is ezen internetes veszélyforrás elhárításában. Szerintük már az általános iskolában tanítani kellene a helyes internet- és közösségimédia-használatot, és ezt a Nemzeti Alaptantervben is szükséges volna rögzíteni.

A Jobbik Ifjúsági Tagozata szerint az üzenekre nem kell reagálni, és ha a gyerekek ilyet tapasztalnak, akkor forduljanak a szüleikhez, nagyobb testvéreikhez vagy a tanáraikhoz.

Jobbik: a Fidesz elárulta a nemzeti érzelmű konzervatív értelmiséget

0

Brenner Koloman a párt országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján azt mondta, a Fidesz mára arrogáns, agresszív, tudás- és értelmiségellenes politikájával a könyvégetők pártjává vált.

Hangsúlyozta: senkinek ne legyen illúziója, „mindenkire sor fog kerülni”, ezt bizonyítja, hogy a Fideszen belül is megindult a „kulturkampf” Chikán Attila, Prőhle Gergely és Pálinkás József elleni támadással. Emellett a debreceni Ady Endre Gimnázium, a pásztói óvoda és a váci gimnázium vezetőinek kinevezéséből is látszik, hogy a Fidesz a szakmaiságot is lábbal tiporja – tette hozzá.

Brenner Koloman kifejtette, hogy álláspontja szerint Orbán Viktornak nincs szüksége a polgári világra, és úgy fogalmazott, itt az ideje, hogy a Fidesz mellett kitartó, konzervatív, nemzeti érzelmű értelmiség felébredjen. Fontos emellett megérteni, hogy a baloldal és a liberális értelmiség nem képes megújulni, és az MSZP-nek el kell tűnnie ahhoz, hogy az „Orbán-uralmat” le tudják bontani – jegyezte meg.

A képviselő hozzátette: a szabad véleményt elnyomó politikai rendszerek mindig bukásra ítéltettek, és az utókor megvetette ezeket.

Így áll most a pártok népszerűsége

0

Júliusban is változatlanok az erőviszonyok a pártok támogatottságát illetően a kozvelemenykutatok.hu összesítése szerint. A négy nagy cég méréseinek átlaga alapján a Fidesz-KDNP 53 százalékot érne el egy most vasárnap tartandó választáson, mely 6 százalékponttal meghaladja április 8a-i eredményét. A Jobbik támogatottsága áprilishoz képest öt pontos csökkenéssel 15 százalék. Az MSZP-Párbeszéd 13, a DK 6, az LMP 5 százalékon áll.

Pártpreferenciák a teljes felnőtt népesség körében

A közvelemenykutatok.hu összesítése szerint júliusban négy közvélemény-kutató intézet (Nézőpont, Publicus, Századvég és Závecz Research) publikált mérései alapján a teljes felnőtt népességben 34 százalék a Fidesz-KDNP támogatottsága, mely egy százalékponttal meghaladja az előző havi átlagot. Legmagasabbra a Nézőpont mérte a kormánypártokat, 42 százalékot becsülve számukra, a Századvég 36 százalékot, a Závecz 33-at, a Publicus pedig mindössze 25 százalékot mért.

Forrás: kozvelemenykutatok.hu

Az MSZP és a Párbeszéd támogatottsága a Publicus adatai szerint 10, a Századvég szerint 9, a Závecz szerint 7, a Nézőpont szerint pedig 6 százalék. Így a teljes felnőtt népesség körében 8 százalékos átlagtámogatottsággal rendelkezik a két párt összesen.

A Jobbikot a Publicus 11 százalékra mérte, a Nézőpont és a Závecz egyaránt 10-10-re, a Századvég pedig 8-ra, tehát a pártot átlagosan a lakosság 10 százaléka támogatja.

A DK teljes népességbeli támogatottsága 4 százalék, mely egy százalékponttal meghaladja előző havi átlagukat, az LMP viszont május óta stagnáló 3 százalékon áll. A Momentum és a Kétfarkú Kutyapárt a múlthavi 2-2-ről 1-1-re estek vissza.

Legvalószínűbb listás választási eredmények

Az aktív szavazók körében a Fidesz-KDNP 53 százalékot érne el egy most vasárnap tartandó választáson, ez ugyanannyi, mint előző hónapban. A Nézőpont Intézet és a Závecz Research egyaránt 55 százalékos támogatottságot mért számukra, a Századvég az átlaggal megegyező 53 százalékot, a Publicus 49-et.

Forrás: kozvelemenykutatok.hu

Az MSZP-P júniushoz képest egy százalékponttal növelte támogatottságát, az átlagok alapján 13 százalékot érnének el. A Publicus mérése szerint azonban 16 százalékot, a Századvég szerint 14-et, a Závecz szerint 13-at, míg a Nézőpont kutatása mindössze 9 százalékra becsüli a két párt támogatottságát összesen.

A Jobbik a teljes népességbeli visszaesésükhöz hasonlóan az aktív szavazók körében is 2 százalékponttal kisebb átlagtámogatottsággal rendelkezik júniushoz képest (15 százalék). A Nézőpont és a Publicus egyaránt 17-17 százalékot mért számukra, a Századvég és a Závecz pedig egyöntetűen 13-13 százalékot.

A DK egy százalékponttal növelte támogatottságát, így 6 százalékot érne el, az LMP viszont a teljes népességben tapasztalt stagnáló támogatottságát a biztos szavazók között is tartva május óta 5 százalékon áll. A Momentum és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon állnak, így nem érik el a parlamentbe jutás küszöbét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK