Kezdőlap Címkék Jens Spahn

Címke: Jens Spahn

Németország nem ismeri el a kínai és az orosz vakcinákat

Csak az Európai Unióban elfogadott védőoltások mentesítenek a karantén kötelezettség alól – jelentette ki Jens Spahn német egészségügyi miniszter.

Az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség még vizsgálja az orosz Szputnyik vakcinát, a kínaiak be sem nyújtották a saját oltóanyagaikat.

A WHO mind az orosz mind pedig a kínai vakcinát elfogadta, mert megfelelő védelmet nyújtanak a Covid-19 vírus ellen.

Jens Spahn német egészségügyi miniszter sem kételkedik ebben, de arra nem talált bizonyítékot, hogy az orosz és kínai vakcinákkal beoltottak nem fertőznek!

„Mutassanak erre bizonyítékot!” – követelte Jens Spahn miniszter.

Közben Brüsszelben lázas tempóban készítik elő az európai zöld kártyát, mely Ursula von der Leyen szerint június végére megszülethet.

Mi lesz azokkal, akiket orosz vagy kínai vakcinákkal oltottak be? Erre egyelőre nincsen válasz …

Trump le akarja nyúlni a németek koronavírus elleni gyógyszerét

A Németországban működő CureVac gyógyszer cég jól halad egy ellenszer kifejlesztésében a korona vírus ellen. Hírt kapott erről Trump elnök is, aki személyesen adott utasítást embereinek: szerezzék meg a korona vírus elleni gyógyszert Németországból ha másképp nem megy, akkor vásárolják fel a céget!

Az akció nem sikerült – számolt be erről a Welt am Sonntag. Hiába ajánlottak egy nagy zsák pénzt / konkrét összeget az újság nem közölt/, nem fogadták el az amerikai ajánlatot mégpedig azért nem, mert az USA elnöke ragaszkodott az exkluzív jogokhoz!

Csakis amerikaiak juthassanak hozzá a vakcinához!

Ez volt Trump kikötése, és ezért dobta vissza az ajánlatot mind az igazgató tanács mind pedig a német részvényesek. Az egyik főrészvényes elmondta a Mannheimer Morgen című helyi lapnak, hogy cégük az egész világ számára akar gyógyszert adni a korona vírus ellen. Szó sem lehet arról, hogy ezt a gyógyszert kizárólag az USA területén árusíthassák majd!

A CureVac vezérigazgatója március elején a Fehér Házban tárgyalt Trumppal és az amerikai válságstábbal. Ezt követően a cég németországi központjában bejelentették: a vezérigazgatót leváltják! Az igazgató tanács elnöke veszi át a helyét.

Jens Spahn egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy szó sem lehet a cég eladásáról. Horst Seehofer belügyminiszter elmondta a közmédiának, hogy hétfőn a válságstáb megvitatja Trump ajánlatát. Peter Altmaier gazdasági miniszter röviden csak annyit mondott: Németország nem eladó!

Shakespeare után szabadon: nem temetni, dicsérni jöttem a kancellárt

A hétfői (okt. 29) bejelentés, miszerint Angela Merkel kancellár asszony a következő országos (szövetségi) választáson nemhogy nem indul, de teljesen visszavonul a politikai élettől, valójában nem lepte meg a német belpolitika ismerőit. Látható volt, hogy a világban zajló változások a német politikában is új irányt és gondolkodást kívánnak. A jelenlegi alapját közel 70 éve, 1949-ben, rakták le az ország nyugati felében, amerikai segédlettel. Pontosabban Adenauer kancellár nem a két Németország (mielőbbi) egyesítését tűzte ki céljául, hanem a gazdasági és politikai szabadság amerikai változatának meghonosítását Európa nyugati felében. Adenauer számára már a hidegháború kezdetén világossá vált, hogy egyesült Németországról addig nem lehet beszélni, amíg a Szovjetunió katonai és ideológiai megszállás alatt tartja az ország (és Európa) keleti felét. Ehhez még hozzájött a náci diktatúra emlékezete, a 12 éves (1933-1945) rombolás, a demokrácia felszámolása, mi több az ország teljes elpusztítása. 1945 után az ország nyugati felében szembenéztek a múlttal, és őszintén kibeszélték a hitleri diktatúra hatalomra jutásának valódi okait. Mindenekelőtt a hiperinfláció és a magas munkanélküliség okait. Hitlerék megpróbáltak a néppel elhitetni, hogy az I. világháborúért és annak következményeiért, azaz mindenért (a német lakosság 1 százalékát kitevő) zsidók a hibásak, a felelősek. Ugye, ez a másra mutogatás ismerős a Kárpát-medencében. Különösen napjainkban, amikor a jelenlegi magyar vezetés mindenért a liberálisokat (a külföldi „sorosbérencek”) teszi felelőssé.

Ez ellen a mentalitást ellen harcolt a kancellár asszony kormányzása utóbbi éveiben, különösen 2015 óta. Magyarországon a jelenlegi államvezetés (és propagandája) ugyanakkor egy szinten emlegeti Merkelt és Sorost, mondván mindkettő migránspárti. Csak arról feledkeznek meg Budapesten, hogy

Merkel mentette meg az orbáni tehetetlenség (és felkészületlenség) miatt 2015 augusztus végén Magyarországot fenyegető emberi katasztrófát.

A Budapesten kialakult áldatlan állapot (elsősorban a Keleti pályaudvar környéke) láttán jutott arra a következtetésre Angela Merkel, hogy befogadja a Magyarországra özönlöttek közül a szíriai menekülteket. Orbán 4.000 menekült tovább küldéséről beszélt, miközben 20.000 szerencsétlent dobott át az osztrák-magyar határon. A mintegy egymillió menekült Németországba érkezése elvben nem okozott akkora terhet a stabil német gazdaságnak. Viszont megosztotta a lakosságot, különösen érzelmi alapon. Pedig az ugyancsak muszlim vallású harmadik generációs törökök beilleszkedése példamutató. A baj, mint mindig, Kelet-Németországban (egykori NDK) kezdődött és terjedt át a nagyvárosokra. Érdekes, a vidék szinte sértetlen maradt (napjainkban is). Az első jelek már 1991-ben megmutatkoztak (Hoyerswerda). A frissen egyesült ország bürokratái naivan úgy képzelték, hogy a menekültek szétosztásában a volt NDK is épp úgy részesül, mint a nyugati tartományok. Csak a szociális környezettel nem számoltak. A keleti országrészben a színes bőrű menekültek megjelenését ellenségesen fogadta a lakosság. Akkoriban (a német rendszerváltáskor, épp úgy mint Magyarországon) a keletnémetek elvesztették munkahelyüket, segélyeken éltek, és a lakbéreket alig bírták fizetni, miközben a nyugatról érkező színes bőrűek rögtön lakáshoz jutottak, pontosabban azonnal elhelyezték őket, sőt ellátásban is részesültek, ami igencsak szította az idegenek elleni ellenszenvet (gyűlöletet).

Merkel az ország gazdasági (és politikai) biztonsága érdekében mindent a nagykoalícióra tett fel. Meggyőződése (volt), hogy ha a hagyományosan 30 százalék feletti két néppártot (SPD, CDU/CSU) közös kormányzásra rá tudja venni, akkor továbbra is jó irányba halad a Szövetségi Köztársaság. Azzal viszont nem számolt, hogy az az elégedetlen réteg, akik nem szoktak elmenni szavazni, most országszerte hallatják szavukat, és akik elégedetlenségét kihasználják a szélsőjobboldali, EU-ellenes („szkeptikus”) nacionalisták. Ma már minden tartományi parlamentben jelen vannak az AfD képviselői. Miközben a hagyományosan 30 % feletti szavazattal rendelkező nép- (vagy tömeg-) pártok elvesztik eddigi többségüket.

Színtiszta logika, ahogy Merkel eltervezte az elkövetkező három évet. Pártja (CDU) elnöki posztjára nem pályázik, sőt hagyott két hónapot, hogy Németország legnagyobb és legerősebb pártja (decemberig) megtalálja az új pártelnököt, tehát nem Merkel szellemi utódját! Ugyanakkor, kancellári idejét ki akarja tölteni, annak reményében, hogy három év alatt megtalálják a jelenlegi válságból a kiutat: egy erős EU, melynek továbbra is (egyik) vezető ereje lesz Európa legnagyobb gazdasága, a német. Új stratégia kell, hogy visszaszorítsák a német és európai „EU-szkeptikusokat”, különös tekintettel a lengyel és magyar nacionalista szélhámosokra.

Látva az elnöki posztra jelentkezőket, ill. azok múltját, feltűnő, hogy nincs köztük egyetlen keletnémet sem! Emlékeztetőül: a CDU sem volt biztos Merkel kancellár-jelölt állításában. Már akkor is sokan fenntartással fogadták egy keletnémet, ráadásul nő jelölését. Az évek folyamán azonban nemcsak frizuráját változtatta meg, hanem politikai rátermettségéről is bizonyosságot adott, vezető és szervező képessége a legnagyobbak közé emelte.

Tehát, az elnöki posztra pályázók

  • Friedrich Merz, a Saar-vidékről származik, ott volt ügyvédi irodája
  • Annegret Kramp-Karrenbauer, ugyancsak Saar-vidéki, a tartomány (szövetségi tagköztársaság) miniszterelnöke volt 2011-18-ig
  • Jens Spahn Münster környékéről származik, közel a holland határhoz, tehát egyértelműen „nyugatnémet”
  • Armin Laschet Achen-i születésű, Északrajna-Westfália szövetségi tagköztársaság (tartomány) miniszterelnöke
  • Daniel Günther a dán határ közelében fekvő Schleswig-Holstein tartomány (szövetségi tagköztársaság) miniszterelnöke

Ők a jelöltek, hogy az Adenauer-i örökséget, a német kereszténydemokráciát, tovább vigyék és megerősítésék.

Stephen Elekes

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK