A jegybankok mindenütt a világon a kamatláb emelésével védekeznek az infláció ellen, de ily módon az olaj óriások kezére játszanak, mert kevesebb pénz jut a fenntartható energia szektor fejlesztésére – írja a londoni Guardian.
Csakis akkor versenyképesek a megújuló energia források a piacon, ha alacsonyak a kamatlábak hiszen kezdetben viszonylag nagy beruházásokat igényelnek. Dráguló hitelekből ezek finanszírozása problematikussá válhat. Emiatt a kamatláb emelése automatikusan kiváltja a nap és szélenergia drágulását: ha a kamatláb 4-4,5%, akkor a nap és szélenergia 11%-kal illetve 25%-kal kerül többe mint nulla százalékos kamatláb esetében. Mit jelent ez erőművek esetében? A nemzetközi energia ügynökség – IEA – kiszámolta: egy gáz erőmű 4%- al drágul, ha a kamatláb 3-ról 7%-ra emelkedik, szél és nap erőművek esetében ez 30%!
A magas kamatláb azért is előnyös az olaj és gázóriásoknak, mert nem kell pénzt áldozniuk a régi lepukkant erőművek felújítására, mert azokra továbbra is szükség van hiszen nincs elég fenntartható energia forrás.
A magas kamatláb eredménye: rekord profitok az olaj óriásoknál. Az Exxon 2022-ben 56 milliárd dolláros nettó profitot ért el. Az olajóriások együttes éves profitja megközelítette a 200 milliárd dollárt. Mire használja ezt a profitot az Exxon? Visszavásárolja részvényeit – idén 30, jövőre pedig 50 milliárd dollár értékben.
A részvényesek jól járnak, de a melegház hatás egyre nagyobb lesz végül is a Föld melegházzá válhat.
A kamatlábemelés az infláció ellen sem hatékony
A felmelegedés egyre gyakoribbá teszi a természeti katasztrófákat: árvíz, tűzvész, aszály stb. Ezek gyengítik a globális szállítási láncokat, és destabilizálják a már amúgyis instabil pénzügyi rendszert. Egyáltalán nem mellesleg emelik az árakat. A mostani hőhullám Spanyolországban és Ázsia egyes részein csapást mér a mezőgazdaságra. A rossz időjárás Marokkóban és Spanyolországban „salátaválsághoz” vezetett Nagy Britanniában, ahol eltűnt a szupermarketek polcairól a paradicsom, a paprika és az uborka. A BBC azt tanácsolta a leleményes háziasszonyoknak, hogy helyettük görög dinnyével és zellerrel készítsenek salátát.
A klímaváltozás más módon is árfelhajtó: Floridában például drasztikusan emelkednek a biztosítási díjak a tengerparti területeken. Kaliforniában 340 ezer ingatlan tulajdonos járt pórul, mert a biztosítók nem voltak hajlandók velük szerződni az egyre gyakoribb erdőtüzek miatt.
A közgazdászok és a jegybankok tehát tévednek amikor azt gondolják, hogy a kamatláb emelés megoldja az infláció problémáját – érvel Thomas Ferguson, a Massachusetts Egyetem emeritus professzora és Servas Storm, a Delfti Műegyetem tanára. Úgy vélik, hogy egy mindinkább multi poláris világban egyre jobban gyengülhetnek a nagy szállítási láncok, ennek következtében áruhiány alakulhat ki, ez pedig erősíti az inflációt. A megszorításoknak ugyanakkor nagyon magas a társadalmi ára.
Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Pontosan célzott intézkedésekre lenne szükség például az árak ellenőrzése terén – javasolja a két szerző. Meg kellene akadályozni azt, hogy a nyersanyagokkal spekuláljanak ahogy azt a nagy olaj és földgáz cégek tették az energiaválság idején. A kormányoknak ki kellene alakítani új iparfejlesztési politikát, melynek célja a zöld átmenet gyorsítása lenne. Ha ily módon az energiapiacon nagyobb kínálat jönne létre, akkor sokkal könnyebb lenne a gazdaságot irányítani mint hiány esetében.
Honnan lenne pénz erre a zöld iparfejlesztésre?
Extraprofitadót kellene kivetni az energiaóriásokra, és megadóztatni a szupergazdagokat. Ez nem jelentené azt, hogy az egekbe kellene emelni az adókat, de mindenképp növelni kellene az óriás cégek és a szupergazdagok adóját. Ezenkívül meg kellene szüntetni az off-shore adóparadicsomokat.
John Maynard Keynes azt javasolta, hogy a háborús inflációt úgy lehet mérsékelni, ha a gazdagokat ráveszik kincstár jegyek vásárlására. A jegybankok pénzügyi politikájának támogatnia kellene ezt az irányvonalat nem pedig szembemenni vele. Meg kell szüntetni a jegybankok függetlenségét, és alá kell rendelni az állami iparpolitikának, melynek célja a zöld átmenet felgyorsítása.
Ha a jegybankárok nem lennének képesek a másodhegedűs szerepre, akkor ahhoz asszisztálhatnak majd, hogy a világunk lángra gyullad
– vonja le a radikális következtetést a két közgazdász.
A nemrég Schmidt Mária tulajdonába került Figyelőben Matolcsy György, az MNB elnöke lett az év embere. Matolcsy György vezetése alatt gazdasági növekedés szempontjából lemaradtunk Szlovákia és Lengyelország mögött, Románia utolért, az államadósság ellen meghirdetett küzdelem pedig elbukott.
