Kezdőlap Címkék Jake Sullivan

Címke: Jake Sullivan

IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

0

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.

Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.

Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.

A háromszög

Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.

Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”

A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.

Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.

Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.

Rogán és az orosz hírszerzés

Mit keres az orosz hírszerzés vezetőjének családja Magyarországon? Eziránt érdeklődött az ukrán hírszerzés, amely rámutatott arra: Szergej Nariskin részt vett a Védelmi Tanács ülésén Moszkvában, ahol Ukrajna megtámadásáról döntöttek.

Miután immár Rogán Antal felügyeli az összes magyar titkosszolgálatot, ezért az ő hivatalához érkezett meg a kérdés, amelyre nem siettek megválaszolni, de végülis mégiscsak megtették ezt, mert tudták, hogy a kérdés mögött a nagy NATO szövetséges, az USA áll.

A válasz, melyet a Direkt 36 megszerzett, jól mutatja azt a kétértelmű viszonyt, mely az Orbán kormányt Oroszországhoz fűzi még azt követően is, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát február végén.

A válaszból kiderül, hogy a Nariskin családnak 2015 óta van letelepedési engedélye Magyarországon. Ezt nemzetbiztonsági okra hivatkozva még az ukrajnai háború előtt visszavonták. A Nariskin család fellebbezett, ezért még mindig be van jelentve a Bécsi úton abban az ingatlanban, mely Rogán Antal grúz üzletember barátjának a tulajdona. A lakást Shabtai Michaeli még 2008-ban vásárolta meg. (Ekkor foglalta el Putyin Georgia-Grúzia egy részét.) A lakásban be volt jelentve Andrej Nariskin és családja. Ő az orosz hírszerzés vezetőjének a fia. Rogán Antal hivatala szerint csak 2-3 hetet töltött a lakásban minden évben, de 2020 óta nem járt Budapesten. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Nariskin családnak ez a menekülő útja. Ha minden kötél szakad, akkor az orosz hírszerzés vezetőjének a családja Budapestre menekülhetne. Ceausescu kivégzése után Románia rettegett belügyminisztere is Magyarországon keresett menedéket. Valószínű, hogy a Nariskin família végül Szerbia felé menekülne hiszen az orosz elitnek ez a menekülő útja – éppúgy mint Orbán Viktornak.

Orbán a KGB listáján

Miután az USA és a Szovjetunió megegyezett abban, hogy Magyarország és néhány más közép-európai szocialista állam kikerül Moszkva ellenőrzése alól, Budapesten az amerikai nagykövet arról érdeklődött szovjet kollégájánál: ki fogja a rendszerváltást végrehajtani úgy, hogy az vértelen legyen?

A szovjet nagykövet egy listával szolgált, melyet a KGB akkori vezetője állított össze. Ő jól ismerte Magyarországot, mert többször szolgált itt diplomáciai státuszban, először 1956- ban. A listán ott szerepelt a fiatal Orbán Viktor neve is noha akkor még a Fidesz meg sem alakult. A Ljubjankán már tudták: szép jövő vár rá Magyarországon. Ők nem is csalódtak Orbán Viktorban, de az amerikaiak annál inkább. Palmer amerikai nagykövet a fiatal Orbán Viktorra bízta azt, hogy bemutassa Budapestet Bush elnöknek, aki a rendszerváltás hírnökeként érkezett Magyarországra. A fiatal liberális és pragmatikus Orbán igen jó benyomást tett Bush elnökre, aki korábban a CIA igazgatója is volt. A románcnak hamar végeszakadt: Orbán már az első miniszterelnöki periódusában szembekerült az Egyesült Államokkal. Szimbolikus tette volt amikor svéd Gripen harci repülőket vásárolt az amerikaiak helyett noha a NATO belépés alkalmából – 1999 – megígérte Washingtonnak, hogy amerikai gépekkel váltják fel a szovjeteket.

Miért szakított Orbán az USA-val?

Miért barátkozik Putyinnal még azt követően is, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát?
A magyar miniszterelnök attól tarthat, hogy hidegháborús helyzetben szerepe leértékelődik míg ellenkező esetben profitálhat abból, hogy Washington és Moszkva újra szóba áll egymással.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója elismerte: tárgyalnak Moszkvával Ukrajnáról méghozzá Zelenszkij elnök feje fölött. Kissinger ex külügyminiszter a republikánusok nevében már régóta ezt javasolta. Így lett békeangyal a magyar miniszterelnök, aki békeidőkben háborúzott szinte mindenkivel, amikor a szomszédban kitört az igazi háború, akkor hirtelen a béke elszánt híve lett.

Tárgyalt Biden nemzetbiztonsági tanácsadója az oroszokkal?

Jake Sullivan a nyilvánosság előtt annyit elismert, hogy megbeszéléseket folytatott magasrangú orosz vezetőkkel elsősorban az ukrajnai háborúról.

“Megpróbáltuk csökkenteni a kockázatot, és mérsékelni az atomfegyver bevetésének lehetőségét az Ukrajnában folyó harcokban” – jelentette ki Jake Sullivan. Scholz német kancellár pekingi tárgyalásai során kiderült, hogy Hszi Csin-ping elnök személyesen Putyin elnököt kérte meg arra: ne alkalmazzon atomfegyvert Ukrajnában!

Mind a kínaiak mind az amerikaiak közvetíteni akarnak Ukrajnában.

Vang Ji külügyminiszter ezt nyíltan fel is ajánlotta, az amerikai diplomácia szavakban továbbra is kiáll Zelenszkij mellett, de felkérték, hogy vegye fontolóra a béketárgyalásokat Putyinnal.

Kissinger kísértete

A 99 éves veterán diplomata nem sokkal a háború kitörése – február 24 – után felszólította a washingtoni diplomáciát, hogy tegyenek meg mindent a tűzszünet illetve a béke érdekében. A demokraták más irányt választottak: maximálisan támogatták Zelenszkij elnököt abban a reményben, hogy ily módon meggyengíthetik sőt talán meg is buktathatják Putyint. Biden elnök ezt nyíltan ki is mondta. Később az elnök visszavonta ugyan kijelentését, de nyilvánvaló volt, hogy ez az amerikai diplomácia célja. Csakhogy a háború már nyolc hónapja tart, és semmilyen jel sem mutat arra, hogy Ukrajna megnyerné a háborút, és Putyin ebbe belebukna.

Az Egyesült Államokban viszont sorsdöntő választást tartanak, melyen veszíthetnek a demokraták.

Ha a republikánus párt visszaszerzi az ellenőrzést a washingtoni kongresszus két háza fölött, akkor béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből. Kijevben nagyonis tartanak ettől hiszen a republikánusok tárgyalni akarnak Putyinnal – akár Zelenszkij feje fölött is. Pontosan ezt javasolta Kissinger egykori külügyminiszter, aki még Trump tanácsadóinak  is adott tanácsokat a Fehér Házban.

Kissinger szerint mindenképp meg kellene akadályozni, hogy Kínával és Oroszországgal az élen egységes tömb jöjjön létre az USA-val szemben.

Márpedig a demokraták diplomáciája pontosan ebbe az irányba lökheti nemcsak Pekinget és Moszkvát, de az USA olyan szövetségeseit is mint például Szaúd Arábia.

Kissinger, aki az ötven évvel ezelőtti amerikai-kínai békülés fő kezdeményezője volt Washingtonban, Csou En-laj kínai miniszterelnökkel olyan megállapodást kötött, amely hosszútávra garantálta a békét a nagyhatalmak között, és lehetővé tette a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést az USA és Kína között.

Az amerikai demokraták hidegháborús vonalával szemben Kissinger valamiféle realista fordulatot akar.

A veterán amerikai diplomata mindig a Szent Szövetségre hivatkozik ilyenkor, amely a napóleoni háborúk után hosszú időre rendezte a nagyhatalmak viszonyát annak ellenére, hogy azoknak az érdekei egymással ellentétesek voltak. Végül csak Napóleon bukása után 99 évvel tört ki az első világháború – érvel a 99 éves Kissinger, aki szerint a diplomácia fő célja az kell, hogy legyen: mindenképp elkerülni a nagyhatalmak konfliktusát, amely atomháborúhoz vezethet.

Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Putyin elnök Szamarkandban találkozott Hszi Csinping elnökkel. Az Üzbegisztánban megtartott találkozó az első volt azóta, hogy Putyin megindította agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak nem ítélték el Oroszország agresszióját, de nem is támogatják azt. Putyin ezzel kapcsolatban azt mondta a találkozó után: megérti a kínaiak álláspontját. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Oroszország chip importja 90%-al csökkent miután a nyugati országok szankciót vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megtámadása miatt.

Az oroszok segítséget kértek Pekingtől. Cserébe olcsó olajat és földgázt kínáltak Kínának. Az üzlet létre is jött – egy kis szépség hibával: a kínaiak sok chipet szállítanak Oroszországnak, de a legfejlettebb technológiával készült félvezetők nincsenek közöttük.

Kína – USA megállapodás

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott az ukrajnai háború kezdete óta Kína elsőszámú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. A hosszas tárgyalások eredményeképp a kínaiak és az amerikaiak megállapodtak abban, hogy a legkorszerűbb chipeket Peking továbbra sem szállítja Oroszországnak. Ez óriási csapás nemcsak az orosz hadiiparnak, de olyan stratégiai ágazatnak is mint az energiatermelés. Mind a földgáz mind a kőolajkutatás és termelés erősen digitalizált Oroszországban is. A CIA szerint máris lényegesen csökkent a földgáz és olaj kitermelés Oroszországban a chipek hiánya miatt. Az USA Venezuelában megmutatta, hogy miképp lehet tönkretenni egy ország olajiparát. A latin-amerikai állam hiába ül a világ legnagyobb kőolaj készletén, a kitermelés és az export jócskán visszaesett, mert a berendezések elavultak. Új olajipari berendezések vásárlását a szankciók akadályozzák.

Az USA el van szánva arra, hogy gazdaságilag tönkretegye Oroszországot. Jól mutatja ezt, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában már múlt novemberben megállapította, hogy az oroszok támadni fognak Ukrajnában. Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, és jól ismeri Putyint. Aki nem is fogadta őt, de telefonon tárgyalt vele. A CIA igazgatója ezek után nem utazott haza Moszkvából hanem Brüsszelbe sietett, ahol szankciókról állapodtak meg Oroszországgal szemben arra az esetre, ha az orosz agresszió bekövetkezik Ukrajnában. Ez végül csak február 24-én történt meg, de az első két szankciós csomag készen állt: az egyik az orosz pénzek befagyasztására irányult, a másik pedig a chip exportra, melyet teljesen betiltottak Oroszországba. Ez azt jelenti, hogy amerikai büntetőintézkedések sújthatják azokat az európai cégeket, melyek esetleg megpróbálnák megszegni a szankciókat. Az Európai Unióban Ursula von der Leyen asszony kabinetfőnöke a szankció felelős. A német katonatiszt korábban elvégzett egy katonai akadémiát az USA-ban is.

Tóni, az erős ember

0

Isten után az első – ebben a szerepben tetszeleghet Rogán Antal, aki a jövőben az összes polgári titkosszolgálatot ellenőrzi. Míg korábban a belügy illetve a külügy felügyelte ezeket, mostantól mind Rogán Antalhoz tartoznak! Ez óriási hatalmat jelent, egyben pedig szinte totális kontrollt a nemzeti együttműködés rendszere fölött.

Vajon milyen viszonyban lesznek a magyar titkosszolgálatok a NATO államok szolgálataival? Az oroszokkal vagy a kínaiakkal? Ezek békeidőben sem mellékes kérdések, de a hidegháborúban rendkívül fontosakká válhatnak. Lényegében persze már eddig is Orbán Viktornak jelentettek a titkosszolgálatok vezetői, de most ez egyértelművé vált. Semmiféle jogi kontroll sincs, csakis a hatalom érdekei számítanak.

Eddig Pintér Sándor akadályozta az ellenzék szisztematikus megfigyelését.

Az USA fontos nagykövetet küld

Magyarország felértékelődését mutatja, hogy olyan diplomata érkezik Washingtonból, aki korábban az ENSZ-ben képviselte hazáját különleges politikai ügyekben. Vagyis komoly diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik. David Pressman kinevezése azt mutatja, hogy az USA szakított azzal a régi gyakorlatával, hogy az épp aktuális elnök üzleti támogatói közül jelöl nagykövetet. Orbán Viktor már az Egyesült Államokban is tényező. Jól mutatja ezt, hogy nálunk rendeznek meg egy fontos republikánus tanácskozást. A republikánusok pedig revansra készülnek az Egyesült Államokban, nem paktálnak Joe Bidennel. Akinek nemzetbiztonsági tanácsadója többször is nyíltan célzott az USA autokrata ellenfeleinek megbuktatására. Jake Sullivan listáján szépen gyülekeznek az USA bukott ellenfelei: Boriszov ex miniszterelnök Bulgáriában, Babis ex kormányfő Csehországban. Fico egykori miniszterelnök Szlovákiában. A szlovákiai NER fura ura egyenesen arról beszél , hogy “Szlovákia amerikai tartomány lett”. Ázsiában eltűnt a Kína barát miniszterelnök Pakisztánban. A Fülöp szigeteken újra egy Marcos uralkodik, ez pedig az USA barátság növekedését idézi elő.

Magyarország szürke zóna

Az USA stratégiai megítélése szerint Lengyelország, a Baltikum és Románia fontos állam az ukrajnai háború miatt. Magyarország hasonlóan Csehországhoz, Szlovákiához, Szlovéniához, Bulgáriánoz  a szürke zóna része. Ez azt jelenti, hogy stratégiai szempontból nem igazán fontos az USA számára. Ezért Washington Berlinre bízta a szürke zóna felügyeletét. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a maga útját az új Orbán kormánynak, amely szeretné megőrizni sokoldalú kapcsolatait akkor is amikor az USA hosszútávra el akarja vágni Oroszországot Európától.

West is Best

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak fel kell újítaniuk a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról – javasolta Christian Lindner német pénzügyminiszter, aki a Handelsblattnak nyilatkozott.

“Az ukrajnai háború miatt felértékelődtek a kereskedelmi kapcsolatok olyan államok között, melyek értékrendje közös” – hangsúlyozta a liberális párt (FDP) vezetője, aki jelenleg Németország pénzügyminisztere.

2013-ban kezdődtek tárgyalások az EU és az USA között, de végül Donald Trump felrúgta ezeket. Később ugyan újrakezdődtek, de ekkor Európában voltak kifogások.

Joe Biden, aki a héten Európába érkezik, hogy tárgyaljon az EU és a NATO tagállamok vezetőivel, már korábban deklarálta, hogy célja a Nyugat egyesítése az USA vezetése alatt. Ennek célja az, hogy megállítsák Oroszország és Kína előretörését. Nyugaton ez a szövetség Észak Amerikából és Európa nyugati feléből állna – egészen a magyar-ukrán határig, míg Ázsiában egy négyes szövetségnek lenne feladata, hogy akadályozza Kína előretörését (USA, Japán, India és Ausztrália).

Kína kivár

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hét órán keresztül tárgyalt Rómában Peking első számú diplomatájával. Jang Csiecsi tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, korábban nagykövet volt Washingtonban. Jake Sullivan arra figyelmeztette a kínai vezetőt, hogy amennyiben segítik a háborúskodó Oroszországot, akkor őket sem kímélik majd a szankciók. Kínát már jelenleg is sújtják amerikai szankciók, melyeket még Trump elnök vetett ki, de Joe Biden sem vonta vissza azokat. Jang Csiecsi cáfolta, hogy fegyvereket szállítanának Oroszországba. Kína mindazonáltal felvásárolja azoknak az orosz olaj készleteknek egy részét, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtanak az ukrajnai háború miatt. Kína számára az USA és az EU sokkal jelentősebb gazdasági partner mint Oroszország. Peking aligha kíván túlságosan nagy árat fizetni Putyin háborújáért, melyet nem ítélt ugyan el, de nem is helyeselt. A kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel és technológiával (például 5G rendszerrel) akarják meghódítani a világot. Pekingből nézve Oroszország háborúja múlt századi akció, amely egyáltalán nem számol a huszonegyedik század globalizált világának követelményeivel. Kína semmiképp sem akar Oroszország sorsára jutni. Pekingben ugyanakkor örülnek annak, hogy az USA Európával foglalkozik és nem Ázsiával. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, és Pekingben bíznak benne, hogy ez a jövőben is így marad. A kínaiak és az amerikaiak versenyeznek Európa hatalmas piacáért. Európa pedig nem akar választani, mert a hatalmas és gyorsan növekvő kínai piac mágnesként vonza az európai exportot.

Korrupció miatt előzetesben a bolgár Orbán

Bojko Boriszov egykori miniszterelnököt és néhány közeli munkatársát őrizetbe vették korrupciós ügyben. Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője szerdán közölte, hogy vizsgálják azokat a pénzügyi visszaéléseket, melyeket az ex kormányfő követett el az uniós pénzek elosztásakor.

Bojko Boriszov, Todor Zsivkovnak, Bulgária utolsó kommunista diktátorának volt a testőre. Innen lett Szófia polgármestere, majd pedig Bulgária miniszterelnöke 2009-2021 (megszakításokkal). Maffia módszerekkel kormányzott az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államában.

A mostani miniszterelnök, aki a Harvard egyetemen végzett, választási kampányában a korrupció elleni harcot állította a középpontba.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban tüntette ki Bojko Boriszovot, a most lecsukott bolgár kormányfőt a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével.

Finom figyelmeztetés Orbánnak

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója korábban többször is úgy nyilakozott, hogy az autokrata vezetőket korrupciós ügyekkel lehet a legkönnyebben levadászni.

Laura Codruta Kövesi amikor Romániában volt korrupciós főügyész, akkor az USA nagykövetségének aktív támogatását élvezte. Az európai unió első korrupciós főügyészeként minden bizonnyal továbbra is számíthat az amerikaiak támogatására. Az Egyesült Államok olyan adatbázissal rendelkezik korrupciós ügyekben, amelyet politikai célokra kiválóan fel lehet használni. A New York-i ügyészség buktatta le például Malaysia kormányfőjét, aki akkor még hatalmon volt, azóta már 12 éves fegyház büntetésre ítélték hazájában. A cseh választások hajrájában az amerikai nagykövetség szivárogtatott ki információkat Babis miniszterelnök ügyeiről. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Babis pártja ne szerezzen elég szavazatot ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. Az amerikai nagykövetség rábeszélte a cseh pártokat: ne vállaljanak koaliciót Babis miniszterelnökkel!

Orbán Viktor is tarthat attól, hogy az USA célkeresztjébe kerül. Annál is inkább, mert Orbán

Putyin utolsó barátja

A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós illetve NATO ország vezetője, aki nem ítélte el Putyin orosz elnököt Ukrajna megtámadása miatt. Míg hű lengyel szövetségesei – Kaczynski és Morawiecki  – Kijevbe utaztak a cseh és a szlovén miniszterelnök társaságában, hogy támogatásukról biztosítsák Zelenszkij ukrán elnököt, Orbán nem tartott velük. Sőt megtiltotta, hogy fegyvereket szállítsanak Magyarországon keresztül Ukrajnába. Közben a kormánypárti sajtó igen megértőnek mutatkozik Putyin agressziójával szemben.

Orbánnak váltania kell, ha ki akar bújni a hurokból, de ezt csak a választások után teheti meg. Pártjának hívei ugyanis igencsak megosztottak: sokan USA és EU ellenesek, szimpatizálnak Putyinnal. Nem utolsósorban Orbán buzdítására teszik ezt, csakhogy az Ukrajna elleni támadással a helyzet megváltozott: Putyin immár vállalhatatlan partner egy uniós illetve NATO államban. De míg Orbán egy pillanat alatt képes elárulni Putyint vagy bárki mást, híveinek ehhez idő kell. A választási időszakban ezért hallgat Putyinról Magyarország miniszterelnöke.

USA – orosz tárgyalás Ukrajnáról

Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!

Ukrajna megtámadása óta most először került sor eszmecserére amerikai és orosz diplomaták között: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Nyikolaj Patrusevvel tárgyalt. Patrusev tábornok korábban az FSZB vezetője volt, most pedig a Védelmi Tanács titkára. Ez a legfelső döntéshozó testület Oroszországban, az elnöke maga Putyin.

A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Sullivan Patrusev tudomására hozta, hogy az USA maximálisan elítéli a katonai akciót Ukrajnában. Felszólította orosz tárgyaló partnerét, hogy az orosz hadsereg álljon le a városok ostromával Ukrajnában. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Aki azt is közölte:

amerikai katonákkal és fegyverekkel erősítik meg a NATO keleti határvidékét.

Nyomatékosan felszólította Patrusev tábornokot, hogy az orosz hadseregnek eszébe se jusson vegyi vagy biológiai fegyverek bevetése Ukrajnában.

Ez utóbbi válasz arra, hogy Oroszország és Kína magyarázatot kért az USA-tól arra, hogy Ukrajnában működő laboratóriumokban folytak-e kutatások, melyek biológiai fegyverek kifejlesztésére irányultak. Washington természetesen azonnal cáfolt.

Ukrán semlegesség?

Elsőként a veterán Henry Kissinger vetette fel, hogy finnesítést kellene végrehajtani Ukrajnában. A csaknem száz éves egykori külügyminiszter azt ajánlotta az érdekelt feleknek, hogy Ukrajna mondjon le arról, hogy területén támadó fegyvereket telepítsenek. Cserébe viszont kapjon lehetőséget arra, hogy tetszése szerint határozza meg saját társadalmi rendszerét.

Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a svéd vagy az osztrák semlegességi modell Oroszország számára is elfogadható lenne. Moszkvát nem Ukrajna NATO tagsága zavarná igazán. Oroszország  számára az a legfontosabb, hogy az USA ne telepítsen atomrakétákat Ukrajnába – hangsúlyozta Lavrov.

Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.

Putyin elnök is megszólalt újra: közölte, hogy tárgyalnak ugyan az ukrán semlegességről, de “a céljaikat mindenképp elérik.” Mit jelenthet ez? Putyin azt mondta most, hogy “a Nyugatnak nem fog sikerülni Oroszország feldarabolása”. Ebből kiderül, hogy az orosz elnök Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és csak névleges függetlenséget képzel el, úgy mint Fehéroroszország esetében.

Putyin szerint végetér az USA dominanciája a világban. Az orosz elnök persze elsősorban a saját hazai közönségének játszik miközben Lavrov külügyminiszter Ukrajna semlegességéről tárgyal. Jelenleg senki sem hangsúlyozza Ukrajna területi egységét pedig az oroszok meg akarják szerezni a Krímen kivül a két “népköztársaságot”  Kelet Ukrajnában. Ez a Zelenszkij kormányzat számára jelenleg elfogadhatatlan. Ezért is folytatja az orosz hadsereg a nagyszabású fojtogató hadműveletet Ukrajna nagyvárosai ellen. A CIA igazgatója, Bill Burns ezt vallotta a washingtoni kongresszus egyik bizottsága előtt: “csúnya hetek elé nézünk Ukrajnában.”

A korrupció az Orbán rendszer Achilles sarka

Az amerikai nemzetbiztonság szempontjából létfontosságú a korrupció elleni küzdelem, ezért 38 oldalas jelentést készített a washingtoni pénzügyminisztérium arra a demokrácia csúcsra, amelyre egyedül Orbán Viktort nem hivták meg az uniós vezetők közül. A tervezetet Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes ismertette a Brookings Institute-ban. “Agresszív harcot” hirdetett “a kleptokrácia ellen mindenütt a világon”.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször is kijelentette, hogy az autokrata rendszerek leggyengébb pontja épp a korrupció.

Az Orbán rendszer eddigi legnagyobb korrupciós botránya

A legfőbb ügyész kezdeményezte Völner Pál igazságügyi államtitkár képviselői mentelmi jogának felfüggesztését megvesztegetés gyanúja miatt. Polt Péter aligha vállalkozott volna erre Orbán Viktor személyes utasítása nélkül. Sőt, a legfőbb ügyész bejelentése óta Völner Pál államtitkár benyújtotta lemondását.

Miről is van szó?

Völner Pál államtitkár 2019 óta felügyeli a Bírósági Végrehajtói Kart miniszteri biztosként. A nyomozás szerint az államtitkár alkalmanként 2-5 millió forintért elintézett egyes ügyeket a Bírósági Végrehajtó Kar elnökén keresztül. Az ügynek 12 gyanúsítottja van, köztük a Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György, akit már le is tartóztattak.

A főügyészség zárolta Schadl György és neje ingatlanait – tudatta Hadházy Ákos parlamenti képviselő, aki korábban kérdéseket intézett Polt Péter főügyészhez ebben a kacifántos korrupciós ügyben.

Mindez természetesen felveti Varga Judit igazságügyi miniszter felelősségét is hiszen Völner Pál az ő államtitkára volt.

Ilyen magas szintű állami korrupció leleplezésére az Orbán rendszer 11 éve alatt nem került sor.

Orbán Viktor előre menekülne?

Kínában a vádlottak fegyelmezetten vallani szoktak ilyen esetekben, átadják egész vagyonukat és börtönbe vonulnak nagyon hosszú időre.

De vajon megteszi-e ezt a szívességet Orbán Viktornak Völner Pál, aki az igazságügyi minisztérium államtitkáraként nagyon sok mindent tudhat. Ha kinyitja a száját, akkor a nemzeti együttműködés rendszerének sok lojális Orbán kádere kerülhet bajba.
Feláldozzák-e magukat fegyelmezetten a vezérért?!…

Egyre nő Márki-Zay Péter külföldi támogatása

Marc Dillard ügyvivő – az amerikai nagykövetség jelenlegi vezetője – találkozót szervezett más államok diplomatáival, hogy a magyar ellenzék miniszterelnök-jelöltjét jobban megismerhessék. Márki-Zay Péter már régóta élvezi a State Department támogatását: Washingtonban 2018-ban Orbán Viktorral egyidőben vendégeskedett.

Az USA ügyvivő által szervezett találkozón Japán, Ukrajna, Ausztria, Hollandia és Írország képviseltette magát. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Nagy Britannia nagykövete nemrég Hódmezővásárhelyre látogatott, hogy ott találkozzon a polgármesterrel, akkor elég világosan látható, hogy – hála az amerikai támogatásnak – egyre növekszik Márki Zay Péter támogatottsága.

Orbán Viktor sokáig reménykedett Boris Johnson brit miniszterelnök támogatásában, de Trump választási veresége után Őfelsége miniszterelnöke váltott, és együttműködik Biden elnökkel, aki nem hívta meg a demokrácia csúcsra Orbán Viktort.

Elfogynak a nyugati támogatók

Ausztriában is nagyon bízott a magyar miniszterelnök, aki jó kapcsolatokat épített ki Sebastian Kurz kancellárral. Csakhogy ő megbukott, utóda pedig csatlakozott azokhoz, akik szívesen látnának váltást Magyarországon. Ugyanez az álláspontja Macron francia elnöknek és Draghi olasz miniszterelnöknek, akik nemrég stratégiai együttműködési egyezményt írtak alá. Mindketten fokozott integrációt sürgetnek az Európai Unióban vagyis pontosan az ellentétes politikát folytatnak mint a magyar miniszterelnök.

Közben Brüsszel levelét megírta, melyben a magyar kormányt figyelmezteti arra, hogy a korrupció miatt nem lát garanciákat arra, hogy a helyreállítási alap pénze a megfelelő helyre jut.

A korrupció Orbán Achilles sarka

Erre már rámutatott Jake Sullivan, Biden elnök biztonságpolitikai tanácsadója is. Szerinte az autokrata rendszereket épp így lehet a legkönnyebben megbuktatni. Az amerikaiak ezt Malajziában ki is próbálták: ott a választásokon megbukott miniszterelnök húszéves fegyház büntetést kapott korrupcióért. Neje is igazságügyi vizsgálat alanya.

Brüsszel arra akarja rávenni Magyarországot, hogy lépjen be az európai ügyészségbe, de Orbán Viktor erre nem hajlandó. Az Európai Unió központjában nem is nagyon titkolják: abban bíznak, hogy utóda erre hajlandó lesz. Márki-Zay Péter már többször is hangoztatta, hogy első dolga lesz belépni az európai ügyészségbe, amely a korrupció elleni küzdelem zászlóshajója az Európai Unióban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK