Kezdőlap Címkék Jake Sullivan

Címke: Jake Sullivan

Mosolydiplomácia Kína és az USA között

ki
-
0
Mosolydiplomácia Kína és az USA között

Nyolc év óta először találkozott egy Pekingbe látogató  amerikai vezető a kínai fegyveres erők vezérkari főnökével. Jake Sullivan három napot töltött a kínai fővárosban, és a hadsereg igazi vezetőivel is találkozott nemcsak a hadügyminiszterrel mint korábban.

Jake Sullivant, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját fogadta Hszi Csin-ping elnök is, aki a Honvédelmi Bizottság feje is vagyis ő irányítja a hadsereget is. A Honvédelmi Bizottság alelnöke a vezérkari főnök, aki széles mosollyal nyilatkozott a sajtónak. Zsang Juhszia természetesen nem említett semmi konkrétumot, de széles mosolya sok mindent elárult: javulás állt be az amerikai – kínai kapcsolatokban. Zsang Juhszia tábornok nem véletlenül lett vezérkari főnök: az ő családja is Senhszi tartományból származik mint Hszi Csin-ping elnök. Kettőjük édesapja szoros politikai szövetségesek voltak a kínai kommunista pártban.

Miért találkozott a kínai vezérkari főnök Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval? Mert Washington ezt kifejezetten kérte. Korábban ugyanis Hszi Csin-ping elnök monopolizálta az USA – Kína kapcsolatot, és a hadügyminiszter, aki Pekingben nem fontos katona, nem tett mást mint dicsőítette az elnököt. Jake Sullivan viszont konkrét katonai kérdésekről tárgyalhatott a kínai vezérkari főnökkel Tajvantól Ukrajnáig.

Jake Sullivan előkészítette Biden elnök és Hszi Csin-ping találkozóját. Bár Biden jövőre visszavonul, de hogyha Kamala Harris lesz az elnök, akkor a találkozónak nagy jelentősége lehet mindkét fél számára. Mind Jake Sullivan mind a korábban Pekingben egy hetet eltöltő Janet Yellen pénzügyminiszter arról biztosította kínai tárgyaló partnereit, hogy javítani kívánják a kapcsolatot, de erre csakis azután kerülhet sor, hogy megnyerték a választást.

Peking sem Kamala Harris sem pedig Trump mellett nem kötelezi el magát

Míg Putyin, Netanjahu vagy Orbán Viktor jobban örülne Trump győzelmének, a kínai vezetők nem kötelezik el magukat. Hszi Csin-ping emberei kiszámolták, hogy gazdasági értelemben Trump lenne a rosszabb, mert valóságos sokkot okozna, ha valóban betartaná választási ígéretét: 60% – növelné a vámokat a kínai árukkal szemben. Trump 2016-ban is élesen Kína ellenes kampányt folytatott, de azután többször is találkozott Hszi Csin-ping elnökkel, és díszvendég volt a Tiltott Városban Pekingben. Lány unokája kínai nyelvű dalban köszöntötte Hszi bácsit és feleségét. Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Biden elnök folytatott: Washington 2021-ben első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát.

Trump most úgy nyilatkozott a Fox televíziónak, hogy

“jó kapcsolatokat akarok Kínával.”

A két világhatalom viszonya meghatározó az egész globális gazdaság számára. A kínaiak mindenképp szeretnének elkerülni egy katonai konfliktust az Egyesült Államokkal, mert tudják, hogy ezen a téren az USA sokkal erősebb. Peking gazdasági, technológiai és pénzügyi versenyt akar a világpiacon, mert úgy véli, hogy azt megnyerheti. A mosolygó kínai vezérkari főnök azt jelképezi, hogy az USA sem akar katonai konfliktust  Tajvan körül már csak azért sem, mert Ukrajna és a Közel Kelet után egy harmadik háborús övezet már az Egyesült Államoknak is sok lenne.

Putyin: az USA a felelős az izraeli – palesztin konfliktusért

Kenderessy Milán
-
0
Putyin: az USA a felelős az izraeli – palesztin konfliktusért

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök az Egyesült Államokat és annak politikáját tette felelőssé az Izrael-Hamász háborúért

  • Azt mondta, hogy az Egyesült Államok megpróbálta monopolizálni a diplomáciát, anélkül, hogy figyelembe vett volna a palesztinok érdekeit

  • Vlagyimir Putyin sürgette Izraelt és a palesztinokat, hogy kössenek tűzszünetet és oldják meg a feszültségeket kiváltó problémát

“Ez az Egyesült Államok közel-keleti politikájának élő kudarca”

– hangsúlyozta az orosz elnök, aki az iraki miniszterelnököt fogadta Moszkvában.

Miért lenne felelős az USA azért, hogy a Hamász meglepetésszerű támadást indított a hétvégén Izrael ellen?

“Az Egyesült Államok monopolizálni akarta a közel-keleti diplomáciát, benne az izraeli-palesztin viszonyt is, csak épp elfelejtkezett arról, hogy olyan kompromisszumot találjon, amely mindkét érintett félnek megfelel” – mondta Vlagyimir Putyin. Aki szerint az amerikai diplomácia azzal követte el az alapvető hibát, hogy

“nem vette figyelembe a palesztin nép érdekeit.”

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője “azonnali tűzszünetet” sürgetett.

A kormánypárti orosz sajtó egyáltalán nem titkolja, hogy örül a közel-keleti drámának, mert ez elvonhatja a figyelmet Ukrajnáról, ahol patthelyzet alakult ki a fronton.

Zelenszkij orosz elnök is attól tart, hogy az izraeli-palesztin konfliktus miatt a Nyugat figyelme ezentúl megoszlik, és Ukrajna kisebb figyelmet és támogatást kaphat.

“Oroszország érdekelt abban, hogy háború legyen a Közel Keleten, mert ez az új szenvedés alááshatja a világ egységét Ukrajna támogatásában. Fokozhatja a belső ellentéteket a nyugati világban, és ez elősegítheti azt, hogy Oroszország lerombolja a szabadságot egész Európában”

– hangsúlyozta Zelenszkij ukrán elnök, aki szerint ezzel veszélyesen megnövekedett egy új világháború  veszélye.

Az USA és Izrael téves helyzetértékelése

“Húsz éve nem volt ilyen nyugodt a helyzet a Közel Keleten” – fejtegette Jake Sullivan egy héttel a Hamász meglepetésszerű támadása előtt. Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója arról beszélt, hogy Izrael és Szaúd Arábia hamarosan megállapodik egymással az Egyesült Államok közvetítésével, és ily módon szilárd alapja lesz a békének a Közel Keleten. Jake Sullivan megfeledkezett Iránról és Oroszországról, amelyek egyáltalán nem érdekeltek egy amerikai békében a Közel Keleten.

Az oroszok, akik katonailag jelen vannak az Izraellel szomszédos Szíriában értesültek ugyan a Hamász támadási tervéről, de az információt nem továbbították Jeruzsálemnek noha Benjamin Netanjahu miniszterelnök azzal dicsekszik, hogy kiváló személyes kapcsolatban áll Putyin elnökkel.

Irán és a Hamász állítólag hétfőn döntött a hétvégi akcióról Izrael ellen

Nemcsak az orosz, de az egyiptomi titkosszolgálat is értesült erről. Az oroszokkal ellentétben Egyiptom megosztotta az értékes információt Izraellel, de ott azt a választ kapták, hogy

“minket most jobban érdekel a Nyugati part mint a Gázai övezet.”

Egyiptom titkosszolgálata kiválóan ismeri a Gázai övezetet hiszen az egykor hozzá tartozott. A Hamász nem más mint a Muzulmán Testvériség palesztin szervezete. Egyiptom elnöke  a titkosszolgálat főnöke volt Mubarak elnök idejében, és ő utasította az egyiptomi titkosszolgálat jelenlegi vezetőjét, hogy tudassa Izraellel: a Hamász – iráni támogatással támadni készül.

Az izraeli sajtó megkérdezte erről Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, akinek irodája semmitmondó cáfolatot adott ki arról, hogy “semmiféle egyiptomi előrejelzést sem kaptunk.”

Az izraeli hadsereg egyik szóvivője joggal állapíthatta meg:

”ez a mi szeptember 11-ünk.”

Üzemanyaghiány Oroszországban

ki
-
0
Üzemanyaghiány Oroszországban

A háború végképp megérkezett a hétköznapokba Oroszországban is, ahol a benzinkutaknál nemcsak a polgárok gyakran nem jutnak üzemanyaghoz, de a mezőgazdasági gépekhez sincs mindenütt elegendő dízel üzemanyag. Mindez abban az Oroszországban, amely a világ egyik legnagyobb olaj termelője, amely nemrég napi 300 ezer hordóval visszafogta a kitermelést, hogy emelkedjen az ár a világpiacon.

Ha Oroszországban is üzemanyag hiány van akkor hol van ez a napi 300 ezer hordó olaj? Minden valószínűség szerint elnyeli a háború, de nemcsak ez a gond: az olajvállalatok nem érdekeltek a hazai piac ellátásában, mert az ársapka miatt csak kevés pénzt kaphatnak, és azt is csak rubelben. Márpedig a háború előtt amikor magas volt az olaj ára a világpiacon, akkor egy dollár 50 rubelt ért, most viszont ennek a dupláját, 100-at.

Az olaj exportőrök a külföldön eladott olaj ellenértékét nem viszik haza. Ez ugyan törvénytelen, de otthon Putyin bármikor ráteheti a kezét bármelyik cég pénzére. Külföldön ez nehezebben megy. Más kérdés, hogy külföldön kihasználják Oroszország szorult helyzetét, és Indiában rúpiában, Kínában jüanban fizetnek.

Munkaerőhiány Oroszországban

Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója arra is felfigyelt, hogy a hiánygazdálkodás újra jellemzi Oroszországot pedig a Szovjetunió bukása után mindenki abban bízott, hogy ennek vége van. A háború visszahozta a hiány gazdaságot: nincs üzemanyag a benzinkutaknál, az olaj- és gázkitermelés akadozik, mert nincs technológia a nehezebb területek hasznosítására. A szankciók miatt nincsenek chipek márpedig manapság már majdnem minden ezekkel működik. Emiatt a hadsereg modern fegyverzetét nem tudják pótolni. Kalasnyikov géppisztolyt tud gyártani az orosz hadiipar, de korszerűbb fegyvereket nem, mert azokhoz chipek kellenek, és azokból orbitális hiány van jelenleg Oroszországban. A nyugati világ nemcsak, hogy szankciókat alkalmaz Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt, de Kínát is rávette: ne pótolja az orosz chip hiányt!

Legutóbb amikor Máltán találkozott egymással Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója és Vang Ji kínai külügyminiszter akkor ez a téma is napirendre került, és az USA megdicsérte Kínát, hogy betartja a szankciót chip ügyben noha elvben ez számára nem lenne kötelező. Csakhogy

Peking számára Washington véleménye százszor fontosabb mint Putyiné.

A sokféle hiányt tetézi, hogy emberből sincs elegendő. Najbullina, az orosz nemzeti bank elnök asszonya erről a nyilvánosság előtt is panaszkodott. Azt persze nem mondhatta el, hogy mindennek az oka a több mint másfél éve tartó háború Ukrajnában. Egyrészt egyre több embert hívnak be katonai szolgálatra hiszen a Wagner zsoldosok többségének távozása után csakis velük lehet feltölteni a harcoló sereget Ukrajnában. Ezenkívül Putyin rendelete alapján az orosz hadiipar három műszakban működik, és hétvégén sincs szünet. Ki vállalja ezt akár kiemelt fizetésért is?

Hiányzik az orosz gazdaságból az a többszázezer menekült is, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt távozott hazájából.

Kornai János Hiány című klasszikus művében bebizonyította, hogy az ilyen típusú rendszerek kudarcra vannak ítélve. A kínaiak kikászálódtak ebből a csapdából az 1978-ban elkezdett reformokkal, az oroszoknak ez sose sikerült igazán, de Putyin kezdetben kétségkívül életszínvonal emelkedést produkált. Most a háború miatt visszaállt a hiánygazdálkodás Oroszországban, amely pedig hatalmas ásványi kincs készlettel rendelkezik, de olyan rendszert nem sikerült kitalálnia, mely a lehetőségeket ki is tudná használni. Ehelyett itt a megnyerhetetlen háború egy olyan vezetéssel, amely beleveszett a múlt ködébe.

Oroszországban a legnagyobb hiány gondolkodni képes elitben volt. Putyin ebben a tekintetben megfelel az orosz tradícióknak…

Közös amerikai-kínai béketerv az ukrajnai háború lezárására?

ki
-
0
Közös amerikai-kínai béketerv az ukrajnai háború lezárására?

Két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt egymással Bécsben Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első diplomatája, Vang Ji, aki tagja a majd mindenható politikai bizottságnak Pekingben.

A tárgyalások fő témája természetesen Tajvan volt, de megvitattak fontos nemzetközi eseményeket is mint az ukrajnai háború. Ezzel kapcsolatban a Wall Street Journal jólértesült tudósítója a napokban azt írta:

a jövő év közepéig be akarja fejezni az ukrajnai fegyveres konfliktust Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, míg Blinken külügyminiszter és a CIA egyelőre fenntartásokkal fogadja ezt az elképzelést.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentős részben a kínai békeközvetítésre alapozza számításait: Hszi Csin-ping elnök egy órán keresztül beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd közölte: kinevez egy személyes képviselőt a közvetítésre. Kína egykori moszkvai nagykövete próbálkozik majd a közvetítéssel Moszkva és Kijev között. Nyelvismerete és helyismerete megvan, és személyesen Hszi Csin-ping elnök bízta meg ezzel a feladattal vagyis Pekingben prioritásnak tekintik az ukrajnai háború mielőbbi befejezését.

Nemrégiben Vang Ji közvetítésével békemegállapodás jött létre a Közel Keleten: Irán és Szaúd Arábia hagyott fel az évtizedes háborúskodással.

Irán a síiták képviseletében míg Szaúd Arábia a szunniták nevében háborúskodott különböző hadszíntereken. Asszad elnököt, akit Irán és Oroszország támogatott a szíriai polgárháborúban máris visszavették az Arab Ligába.

Nincs katonai megoldás Ukrajnában

Jake Sullivan osztja az USA vezérkari főnökének véleményét, mely szerint egyik fél sem képes döntő győzelemre Ukrajnában, ezért diplomáciai megoldásra van szükség. Az amerikai külügy és a CIA még bizakodik az ukránok katonai győzelmében vagy legalábbis úgy tesz mint aki hisz ebben.

Biden elnököt viszont sürgeti az idő: nemrég bejelentette, hogy indul a jövő évi elnökválasztáson. A sikeres választási kampányhoz eredmények kellenek, és ezek nincsenek.

Az Egyesült Államok államcsőd előtt áll. Janet Yellen ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogyha nem sikerül azt elkerülni, akkor recesszió jöhet nemcsak az USA-ban hanem az egész globális gazdaságban. Lehet, hogy az ellenzéki republikánusok épp ezzel számolnak, mert a gazdasági problémák növelhetik a proteszt szavazatok számát. Donald Trump sietett kijelenteni, hogy ő a maga részéről egyetlen nap alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Trump híres nagyotmondásáról, de ebben az esetben jól érzékeli, hogy az amerikai közvélemény a háború mielőbbi befejeződését kívánja, mert úgy érzi: az túlságosan sokba kerül az Egyesült Államoknak.

Biden elnöknek előbb vagy utóbb el kell döntenie: folytatja-e a külügy és a CIA hidegháborús politikáját vagy pedig megpróbál lepaktálni Kínával.

Az alkudozás mindenesetre megindult Washington és Peking között, ezt mutatja a nyolcórás tárgyalás az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Kína első számú diplomatája között. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó már harmadszor tárgyal hosszasan Kína első diplomatájával azóta, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen. Az első két találkozón azt próbálta elérni, hogy a kínaiak ne támogassák fegyverrel Oroszországot, chipeket se szállítsanak neki. Most a harmadik tanácskozáson már felmerülhetett a háború befejezésének gondolata hiszen mind Peking mind Washington egyre inkább érdekeltté válik ebben. Nem véletlen, hogy épp most újra megszólalt az immár 100 éves Kissinger, aki 1972-ben összehozta az USA-Kína megbékélést. Az egykori amerikai külügyminiszter akár Moszkvába is hajlandó lenne ellátogatni az ukrajnai béke érdekében. A veterán amerikai diplomata ezúttal optimistán nyilatkozott a béke kilátásairól mondván: a kínaiak aktív szerepvállalása a közvetítésben felgyorsíthatja a békefolyamatot Ukrajnában, és talán még az idén megszülethet egy fegyverszüneti megállapodás Kijev és Moszkva között.

USA: kérdések az ukrajnai stratégiával kapcsolatban – a válaszokat a diplomácia már intézi

FüHü
-
0
USA: kérdések az ukrajnai stratégiával kapcsolatban – a válaszokat a diplomácia már intézi

Kilenc hónappal Ukrajna orosz agressziója után a Biden-kormányzatnak van oka az elégedettségre. Az értékelésben tapasztalható időnkénti különbségek ellenére továbbra is erős a kohézió a szövetségesekkel.

Az áldozatokkal terhes ukrán ellenállás lehetővé tette a Kreml minden tervének meghiúsítását. Végül, a nyugati fegyverszállítások Kijev javára jelentős és nagyon jövedelmező befektetést jelentenek, tekintettel az orosz hadsereg leépültségére, amelyet reguláris szövetséges csapatok bevetése nélkül okozott.

Az előzetes értékelés ellenére kezdenek felmerülni az aggodalmak az amerikai stratégia fenntarthatóságával kapcsolatban, miközben a tél közeledtével nem adódnak hiteles tárgyalási kilátások. Ezek a kérdések egyaránt vonatkoznak az ukránok által elérhető reális célokra – különösen a krími kérdésre –, valamint a nyugati támogatás szilárdságára mivel kénytelenek figyelembe venni a közvélemény fásultságát. A Wall Street Journal november elején közzétett közvélemény-kutatásában nyilvánvaló volt az Ukrajna támogatottságának eróziója. A megkérdezettek közel 30%-a úgy vélte, hogy a Biden-kormányzat túl sokat tesz az ország megsegítéséért, szemben a márciusi 6%-kal, az orosz inváziót követő hetekben. Ez az elmozdulás különösen jelentős a republikánusok körében (48%).

„Az Egyesült Államok nem gyakorol nyomást Ukrajnára”

– magyarázta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó november 10-én, néhány nappal újabb kijevi látogatása után. Az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok azonban felvetette a „diplomáciai nyitás” lehetőségét, ha a harcok lelassulnak a következő hónapokban.

IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

ki
-
0
IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.

Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.

Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.

A háromszög

Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.

Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”

A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.

Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.

Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.

Rogán és az orosz hírszerzés

Kenderessy Milán
-
0
Rogán és az orosz hírszerzés

Mit keres az orosz hírszerzés vezetőjének családja Magyarországon? Eziránt érdeklődött az ukrán hírszerzés, amely rámutatott arra: Szergej Nariskin részt vett a Védelmi Tanács ülésén Moszkvában, ahol Ukrajna megtámadásáról döntöttek.

Miután immár Rogán Antal felügyeli az összes magyar titkosszolgálatot, ezért az ő hivatalához érkezett meg a kérdés, amelyre nem siettek megválaszolni, de végülis mégiscsak megtették ezt, mert tudták, hogy a kérdés mögött a nagy NATO szövetséges, az USA áll.

A válasz, melyet a Direkt 36 megszerzett, jól mutatja azt a kétértelmű viszonyt, mely az Orbán kormányt Oroszországhoz fűzi még azt követően is, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát február végén.

A válaszból kiderül, hogy a Nariskin családnak 2015 óta van letelepedési engedélye Magyarországon. Ezt nemzetbiztonsági okra hivatkozva még az ukrajnai háború előtt visszavonták. A Nariskin család fellebbezett, ezért még mindig be van jelentve a Bécsi úton abban az ingatlanban, mely Rogán Antal grúz üzletember barátjának a tulajdona. A lakást Shabtai Michaeli még 2008-ban vásárolta meg. (Ekkor foglalta el Putyin Georgia-Grúzia egy részét.) A lakásban be volt jelentve Andrej Nariskin és családja. Ő az orosz hírszerzés vezetőjének a fia. Rogán Antal hivatala szerint csak 2-3 hetet töltött a lakásban minden évben, de 2020 óta nem járt Budapesten. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Nariskin családnak ez a menekülő útja. Ha minden kötél szakad, akkor az orosz hírszerzés vezetőjének a családja Budapestre menekülhetne. Ceausescu kivégzése után Románia rettegett belügyminisztere is Magyarországon keresett menedéket. Valószínű, hogy a Nariskin família végül Szerbia felé menekülne hiszen az orosz elitnek ez a menekülő útja – éppúgy mint Orbán Viktornak.

Orbán a KGB listáján

Miután az USA és a Szovjetunió megegyezett abban, hogy Magyarország és néhány más közép-európai szocialista állam kikerül Moszkva ellenőrzése alól, Budapesten az amerikai nagykövet arról érdeklődött szovjet kollégájánál: ki fogja a rendszerváltást végrehajtani úgy, hogy az vértelen legyen?

A szovjet nagykövet egy listával szolgált, melyet a KGB akkori vezetője állított össze. Ő jól ismerte Magyarországot, mert többször szolgált itt diplomáciai státuszban, először 1956- ban. A listán ott szerepelt a fiatal Orbán Viktor neve is noha akkor még a Fidesz meg sem alakult. A Ljubjankán már tudták: szép jövő vár rá Magyarországon. Ők nem is csalódtak Orbán Viktorban, de az amerikaiak annál inkább. Palmer amerikai nagykövet a fiatal Orbán Viktorra bízta azt, hogy bemutassa Budapestet Bush elnöknek, aki a rendszerváltás hírnökeként érkezett Magyarországra. A fiatal liberális és pragmatikus Orbán igen jó benyomást tett Bush elnökre, aki korábban a CIA igazgatója is volt. A románcnak hamar végeszakadt: Orbán már az első miniszterelnöki periódusában szembekerült az Egyesült Államokkal. Szimbolikus tette volt amikor svéd Gripen harci repülőket vásárolt az amerikaiak helyett noha a NATO belépés alkalmából – 1999 – megígérte Washingtonnak, hogy amerikai gépekkel váltják fel a szovjeteket.

Miért szakított Orbán az USA-val?

Miért barátkozik Putyinnal még azt követően is, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát?
A magyar miniszterelnök attól tarthat, hogy hidegháborús helyzetben szerepe leértékelődik míg ellenkező esetben profitálhat abból, hogy Washington és Moszkva újra szóba áll egymással.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója elismerte: tárgyalnak Moszkvával Ukrajnáról méghozzá Zelenszkij elnök feje fölött. Kissinger ex külügyminiszter a republikánusok nevében már régóta ezt javasolta. Így lett békeangyal a magyar miniszterelnök, aki békeidőkben háborúzott szinte mindenkivel, amikor a szomszédban kitört az igazi háború, akkor hirtelen a béke elszánt híve lett.

Tárgyalt Biden nemzetbiztonsági tanácsadója az oroszokkal?

Polonius
-
0
Tárgyalt Biden nemzetbiztonsági tanácsadója az oroszokkal?

Jake Sullivan a nyilvánosság előtt annyit elismert, hogy megbeszéléseket folytatott magasrangú orosz vezetőkkel elsősorban az ukrajnai háborúról.

“Megpróbáltuk csökkenteni a kockázatot, és mérsékelni az atomfegyver bevetésének lehetőségét az Ukrajnában folyó harcokban” – jelentette ki Jake Sullivan. Scholz német kancellár pekingi tárgyalásai során kiderült, hogy Hszi Csin-ping elnök személyesen Putyin elnököt kérte meg arra: ne alkalmazzon atomfegyvert Ukrajnában!

Mind a kínaiak mind az amerikaiak közvetíteni akarnak Ukrajnában.

Vang Ji külügyminiszter ezt nyíltan fel is ajánlotta, az amerikai diplomácia szavakban továbbra is kiáll Zelenszkij mellett, de felkérték, hogy vegye fontolóra a béketárgyalásokat Putyinnal.

Kissinger kísértete

A 99 éves veterán diplomata nem sokkal a háború kitörése – február 24 – után felszólította a washingtoni diplomáciát, hogy tegyenek meg mindent a tűzszünet illetve a béke érdekében. A demokraták más irányt választottak: maximálisan támogatták Zelenszkij elnököt abban a reményben, hogy ily módon meggyengíthetik sőt talán meg is buktathatják Putyint. Biden elnök ezt nyíltan ki is mondta. Később az elnök visszavonta ugyan kijelentését, de nyilvánvaló volt, hogy ez az amerikai diplomácia célja. Csakhogy a háború már nyolc hónapja tart, és semmilyen jel sem mutat arra, hogy Ukrajna megnyerné a háborút, és Putyin ebbe belebukna.

Az Egyesült Államokban viszont sorsdöntő választást tartanak, melyen veszíthetnek a demokraták.

Ha a republikánus párt visszaszerzi az ellenőrzést a washingtoni kongresszus két háza fölött, akkor béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből. Kijevben nagyonis tartanak ettől hiszen a republikánusok tárgyalni akarnak Putyinnal – akár Zelenszkij feje fölött is. Pontosan ezt javasolta Kissinger egykori külügyminiszter, aki még Trump tanácsadóinak  is adott tanácsokat a Fehér Házban.

Kissinger szerint mindenképp meg kellene akadályozni, hogy Kínával és Oroszországgal az élen egységes tömb jöjjön létre az USA-val szemben.

Márpedig a demokraták diplomáciája pontosan ebbe az irányba lökheti nemcsak Pekinget és Moszkvát, de az USA olyan szövetségeseit is mint például Szaúd Arábia.

Kissinger, aki az ötven évvel ezelőtti amerikai-kínai békülés fő kezdeményezője volt Washingtonban, Csou En-laj kínai miniszterelnökkel olyan megállapodást kötött, amely hosszútávra garantálta a békét a nagyhatalmak között, és lehetővé tette a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést az USA és Kína között.

Az amerikai demokraták hidegháborús vonalával szemben Kissinger valamiféle realista fordulatot akar.

A veterán amerikai diplomata mindig a Szent Szövetségre hivatkozik ilyenkor, amely a napóleoni háborúk után hosszú időre rendezte a nagyhatalmak viszonyát annak ellenére, hogy azoknak az érdekei egymással ellentétesek voltak. Végül csak Napóleon bukása után 99 évvel tört ki az első világháború – érvel a 99 éves Kissinger, aki szerint a diplomácia fő célja az kell, hogy legyen: mindenképp elkerülni a nagyhatalmak konfliktusát, amely atomháborúhoz vezethet.

Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Kenderessy Milán
-
0
Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Putyin elnök Szamarkandban találkozott Hszi Csinping elnökkel. Az Üzbegisztánban megtartott találkozó az első volt azóta, hogy Putyin megindította agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak nem ítélték el Oroszország agresszióját, de nem is támogatják azt. Putyin ezzel kapcsolatban azt mondta a találkozó után: megérti a kínaiak álláspontját. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Oroszország chip importja 90%-al csökkent miután a nyugati országok szankciót vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megtámadása miatt.

Az oroszok segítséget kértek Pekingtől. Cserébe olcsó olajat és földgázt kínáltak Kínának. Az üzlet létre is jött – egy kis szépség hibával: a kínaiak sok chipet szállítanak Oroszországnak, de a legfejlettebb technológiával készült félvezetők nincsenek közöttük.

Kína – USA megállapodás

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott az ukrajnai háború kezdete óta Kína elsőszámú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. A hosszas tárgyalások eredményeképp a kínaiak és az amerikaiak megállapodtak abban, hogy a legkorszerűbb chipeket Peking továbbra sem szállítja Oroszországnak. Ez óriási csapás nemcsak az orosz hadiiparnak, de olyan stratégiai ágazatnak is mint az energiatermelés. Mind a földgáz mind a kőolajkutatás és termelés erősen digitalizált Oroszországban is. A CIA szerint máris lényegesen csökkent a földgáz és olaj kitermelés Oroszországban a chipek hiánya miatt. Az USA Venezuelában megmutatta, hogy miképp lehet tönkretenni egy ország olajiparát. A latin-amerikai állam hiába ül a világ legnagyobb kőolaj készletén, a kitermelés és az export jócskán visszaesett, mert a berendezések elavultak. Új olajipari berendezések vásárlását a szankciók akadályozzák.

Az USA el van szánva arra, hogy gazdaságilag tönkretegye Oroszországot. Jól mutatja ezt, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában már múlt novemberben megállapította, hogy az oroszok támadni fognak Ukrajnában. Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, és jól ismeri Putyint. Aki nem is fogadta őt, de telefonon tárgyalt vele. A CIA igazgatója ezek után nem utazott haza Moszkvából hanem Brüsszelbe sietett, ahol szankciókról állapodtak meg Oroszországgal szemben arra az esetre, ha az orosz agresszió bekövetkezik Ukrajnában. Ez végül csak február 24-én történt meg, de az első két szankciós csomag készen állt: az egyik az orosz pénzek befagyasztására irányult, a másik pedig a chip exportra, melyet teljesen betiltottak Oroszországba. Ez azt jelenti, hogy amerikai büntetőintézkedések sújthatják azokat az európai cégeket, melyek esetleg megpróbálnák megszegni a szankciókat. Az Európai Unióban Ursula von der Leyen asszony kabinetfőnöke a szankció felelős. A német katonatiszt korábban elvégzett egy katonai akadémiát az USA-ban is.

Tóni, az erős ember

ki
-
0
Tóni, az erős ember

Isten után az első – ebben a szerepben tetszeleghet Rogán Antal, aki a jövőben az összes polgári titkosszolgálatot ellenőrzi. Míg korábban a belügy illetve a külügy felügyelte ezeket, mostantól mind Rogán Antalhoz tartoznak! Ez óriási hatalmat jelent, egyben pedig szinte totális kontrollt a nemzeti együttműködés rendszere fölött.

Vajon milyen viszonyban lesznek a magyar titkosszolgálatok a NATO államok szolgálataival? Az oroszokkal vagy a kínaiakkal? Ezek békeidőben sem mellékes kérdések, de a hidegháborúban rendkívül fontosakká válhatnak. Lényegében persze már eddig is Orbán Viktornak jelentettek a titkosszolgálatok vezetői, de most ez egyértelművé vált. Semmiféle jogi kontroll sincs, csakis a hatalom érdekei számítanak.

Eddig Pintér Sándor akadályozta az ellenzék szisztematikus megfigyelését.

Az USA fontos nagykövetet küld

Magyarország felértékelődését mutatja, hogy olyan diplomata érkezik Washingtonból, aki korábban az ENSZ-ben képviselte hazáját különleges politikai ügyekben. Vagyis komoly diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik. David Pressman kinevezése azt mutatja, hogy az USA szakított azzal a régi gyakorlatával, hogy az épp aktuális elnök üzleti támogatói közül jelöl nagykövetet. Orbán Viktor már az Egyesült Államokban is tényező. Jól mutatja ezt, hogy nálunk rendeznek meg egy fontos republikánus tanácskozást. A republikánusok pedig revansra készülnek az Egyesült Államokban, nem paktálnak Joe Bidennel. Akinek nemzetbiztonsági tanácsadója többször is nyíltan célzott az USA autokrata ellenfeleinek megbuktatására. Jake Sullivan listáján szépen gyülekeznek az USA bukott ellenfelei: Boriszov ex miniszterelnök Bulgáriában, Babis ex kormányfő Csehországban. Fico egykori miniszterelnök Szlovákiában. A szlovákiai NER fura ura egyenesen arról beszél , hogy „Szlovákia amerikai tartomány lett”. Ázsiában eltűnt a Kína barát miniszterelnök Pakisztánban. A Fülöp szigeteken újra egy Marcos uralkodik, ez pedig az USA barátság növekedését idézi elő.

Magyarország szürke zóna

Az USA stratégiai megítélése szerint Lengyelország, a Baltikum és Románia fontos állam az ukrajnai háború miatt. Magyarország hasonlóan Csehországhoz, Szlovákiához, Szlovéniához, Bulgáriánoz  a szürke zóna része. Ez azt jelenti, hogy stratégiai szempontból nem igazán fontos az USA számára. Ezért Washington Berlinre bízta a szürke zóna felügyeletét. Ebben a helyzetben kell megtalálnia a maga útját az új Orbán kormánynak, amely szeretné megőrizni sokoldalú kapcsolatait akkor is amikor az USA hosszútávra el akarja vágni Oroszországot Európától.

121. oldal a 2-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség