Kezdőlap Címkék Ítélőtábla

Címke: Ítélőtábla

Elmarasztalták a Figyelőt

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben marasztalta el a Figyelőt, mert valótlanságokat állított Bene Márton kutatóról, és ezzel nem vagyoni kárt okozott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A jogerős döntés azonban negyedére csökkentette a korábban első fokon megítélt kártérítés összegét, ami a hazugságok miatt rendszeresen pert vesztő, közpénzzel kitömött orgánumokra aligha hat visszatartó erővel. – áll a Helsinki Bizottság közleményében.

 

„A Figyelő 2018 nyarán tette közzé az „akadémiai fekete listáját” Bevándorlás, homoszexuálisok jogai és gendertudomány – ezek foglalkoztatják leginkább az MTA munkatársai” címmel, amelyben Bene Márton kutatóról valótlan és a jóhírnevet sértő állításokat közölt. Erről a fuhu.hu is írt korábban.

Nem kutatási iránya vagy „liberális elfogultsága” miatt volt vele gondja a Figyelőnek. Hanem azért került fel az éppen akkor aktuális feketelistára, mert az újság szerint tudományos eredményeiről keveset publikál. A hetilapcikk tényként rögzítette, hogy a politikatudós legutóbbi tanulmánya 2016-ból származott, úgy állítva be a kutatót, mint aki adófizetői pénzből élve közel két éve semmit sem csinált. Ehhez képest 2017-ben 8, 2018 júniusig pedig 4 publikációja is szerepelt a nyilvános akadémiai publikációs adatbázisban (MTMT), amelyet állítólag a Figyelő újságírója áttanulmányozott. Ráadásul az összesen 12 tanulmányból 6 nemzetközi folyóiratban jelent meg, egyik korábbi írásáért 2017-ben elnyerte az MTA TK legjobb publikációjáért járó díjat. Az MTA TK Politikatudományi Intézet egyenesen úgy fogalmazott vele kapcsolatban, hogy a Figyelő által kipécézett kutatók között van az intézet nemzetközi publikációkban legsikeresebb kutatója is.

A tudós Facebookon jelezte a valótlanságra alapított manipulációt, és másnap aztán a rá vonatkozó rész eltűnt a lap portáljáról. De akkor már több honlap átvette a hamis, rágalmazó, őt kutatói méltóságában sértő „értesülést”. Bene Márton, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele ezek miatt azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a Figyelő valótlan állításával megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát, és kötelezze a Figyelő kiadóját nyolcszázezer fontos sérelemdíj megfizetésére és a portál címoldalán történő elégtételadásra.”

A jogerős ítéletről

Tavaly elsőfokon a keresetnek teljesen helyt adott a Fővárosi Törvényszék. A minap kézbesített jogerős ítélet azonban ezt részben megváltoztatta, és a sérelemdíjat 800 ezerről 200 ezer forintra szállította le. Ezen túl kötelezte ügyfelünket összesen 56 ezer forint illeték megfizetésére. Ez azt jelenti,

ha ügyvédi díjat is kellett volna fizetnie a jogi képviseletért, akkor neki kellett volna a végén fizetnie két év után azért, mert hazudtak róla és ezért perelt.

Azt a jogerős ítélet is kimondta, hogy az elsőfokú bíróság a jogsértés súlyát okszerűen mérlegelte, az a perbeli esetben jelentős volt, a jogsértés nagy nyilvánosság előtt valósult meg, a valótlan és sértő tartalmú tényállításokat elsőként a Figyelő jelentette meg, és hogy ezek miatt Bene Márton szakmai környezetében, az ismerősei, a diákok körében negatív színben tűnhet fel, magyarázkodásra kényszerülhet, ami nem vagyoni károsodást okozott neki.

Ugyanakkor a sértő állítás 12 órán belüli eltávolítása mellett azt értékelte a bíróság a jogsértés súlyát – és ezért a sérelemdíjat a negyedére – csökkentő körülménynek, hogy megjelentek a cikkben foglaltakat cáfoló írások is, sőt az MTA PTI tiltakozó nyilatkozatot is kiadott a kutató védelmében. – tér ki az Ítélőtábla indoklására a közlemény.

A Helsinki Bizottság meggyőződése, hogy a 2020-as értékviszonyok mellett ilyen mértékű sérelemdíjakkal semmilyen visszatartó erőt nem lehet gyakorolni az egyébként közpénzből kitömött és a hazugságok miatt rendszeresen pert vesztő orgánumokra, akkor különösen nem, ha egy ilyen per is közel két évig tart.

Jogerős: két évre börtönbe megy Geréb Ágnes

0

Elutasította a perújítási kérelmet a Fővárosi Ítélőtábla kedden, így jogerős a Geréb Ágnes ügyében 2012-ben hozott ítélet.

Geréb Ágnes két év fogházat kapott, és tíz éves eltiltást a szülész-nőgyógyász orvosi és a szülésznői foglalkozástól. Két tragikus otthonszülési eset évek óta húzódó pere fejeződött be a mostani döntéssel, amely a a Fővárosi Ítélőtábla honlapján jelent meg.

A Fővárosi Bíróság még 2011. március 24-én mondta ki Geréb Ágnest bűnösnek halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, és maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt. Két év fogházra ítélték, és öt évre eltiltották szakmája gyakorlásától. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2012-ben az eltiltást tíz évre növelte, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét pedig nem adta meg.

Ezután Geréb és védője szakértői véleményre hivatkozva perújítási indítványt adott be, és a Fővárosi Ítélőtábla el is rendelte a perújítást. A Fővárosi Törvényszék a perújítási eljárásban tavaly áprilisban azt állapította meg, hogy az egyik esettel kapcsolatban van létjogosultsága a perújításnak, ezért a korábbi jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte. Most viszont a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon úgy döntött, hogy egyik ügyben sincs helye perújításnak, mert nem merült fel olyan új bizonyíték, ami ezt indokolná, ezért jogerős maradt a 2012. február 10-én hozott ítélet.

Felfüggesztették a már lezárt nemzeti konzultációt

0

Jogerős bírósági végzés kötelezi a Miniszterelnöki Kabinetirodát arra, hogy függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” postai és internetes terjesztését, legalábbis azt a részt, ami a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozik. A kormánykampány ugyan egy hete lezárult, de a civil szervezet indította személyiségi jogi perben még lehet jelentősége a mostani végzésnek.

 

A Magyar Helsinki Bizottság október 1-én fordult bírósághoz a „Nemzeti Konzultációban” található félrevezető, a valós tényeket hamis színben feltüntető állítások miatt. Azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a kérdőívben szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogait. A civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen kétmillió forint sérelmi díjat, illetve, hogy ideiglenes intézkedésként kérte az ítéletig a tevékenység kötelező felfüggesztését. Ezt azonban az első fokú bíróság elutasította – tudatja a civil szervezet közleménye.

Az ideiglenes intézkedés ügyében a Helsinki Bizottság a Fővárosi Ítélőtáblához fordult, amelynek

a ma kézbesített, november 29-iki keltezésű jogerős végzése részben megváltoztatta a korábbi döntést,

és jogerősen arra kötelezte a Kabinetirodát, hogy az elsőfokú bíróság érdemei határozatának meghozataláig függessze fel a „nemzeti konzultációs kérdőív” 5. pontjában szereplő, a Helsinki Bizottságra vonatkozó állítás internetes és postai terjesztését.

Habár közben a „Nemzeti Konzultáció” véget ért, az elvin túl gyakorlati jelentősége is lehet a jogerős végzésnek a Helsinki Bizottság és a kormány között folyó jogvitában – véli a jogvédő szervezet.

A Kabinetirodával szemben indított személyiségi pernek jövő szerdán lesz az első tárgyalása. A bíróságnak azt kell majd eldönteni, hogy a „nemzeti konzultáció” 5. pontjában szereplő és 8 millió lakosnak kipostázott rész sérti-e a Helsinki Bizottság jó hírnevét. A szöveg így szó: „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«.”

Csakhogy a Helsinki Bizottság soha nem szorgalmazta a „migránsok” vagy „bevándorlók” bűntetteinek enyhébb megítélését

– szögezi le a közlemény. A „kérdőívben” szereplő megcsonkított idézet az ún. határzáras bűncselekmények 2015 szeptemberében történt bevezetése előtt született szakmai anyagból való, amely elsősorban a genfi menekültügyi egyezményre támaszkodva bírálta a tervezett rendelkezéseket.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!