Kezdőlap Címkék Iszlám állam

Címke: iszlám állam

Ezt lehet tudni a barcelonai terrortámadásról – FRISSÍTVE

14-en haltak meg, miután egy terrorista furgonnal a tömegbe hajtott a turistákkal teli La Ramblán. Egy magyar nő is megsérült. Eddig négy embert tartóztattak le, három marokkói és egy spanyol nemzetiségűt, a sofőr elmenekült, a fő gyanúsított a 18 éves Moussa Oukabir. Még nagyobb merényletre készültek. Barcelona közelében újabb támadás volt, ott is teherautóval hajtottak az emberek közé, öt terroristát lelőttek. Egy házrobbanásnak is köze lehet a támadássorozathoz, Barcelonában pedig egy autóban rejtélyes holttestet találtak. Az Iszlám Állam vállalta a merényleteket.

Az újabb támadás a Barcelonától kb. 120 kilométerre lévő üdülővárosban, Cambrilsban történt. Ott is teherautóval hajtottak a tömegbe, hét embert megsebesítettek, kettőt közülük súlyosan. A rendőrök üldözni kezdték a terroristákat, négyet agyonlőttek közülük, egyet megsebesítettek, de később ő is meghalt.

A terroristákon robbanóöv is volt, de azokról később kiderült, hogy nem voltak valódiak. A katalán kormány bejelentette: a merényletnek köze van a barcelonai terrortámadáshoz.

Délután egy terrorista egy furgonnal hajtott be a gyalogosok közé Barcelona legnépszerűbb turistautcáján, a La Ramblán.

600 méteren keresztül gázolt el embereket.

Szemtanúk szerint a sofőr ide-oda rángatta a kormányt, hogy minél több embert elgázoljon.

Magyar sérült is van

A támadásnak eddig 14 halálos áldozata van (egy sérült pénteken, a kórházban halt meg), a legfiatalabb egy hároméves kislány, több mint százan pedig megsérültek. Közülük 15-en súlyos állapotban vannak.

Fotó: MTI/EPA/David Armengou

A katalán belügyminisztérium szerint spanyolokon kívül franciák, németek, hollandok, argentinok, venezuelaiak, belgák, peruiak, írek, kubaiak, görögök, macedónok, britek, osztrákok, pakisztániak, tajvaniak, kanadaiak, ecuadoriak, amerikaiak, kuvaitiak, törökök és kínaiak is vannak az áldozatok között.

Azt nem pontosították, hogy ki halt meg és ki az, aki csak megsebesült közülük. Az áldozatok azonosítása miatt a belügyminisztérium tájékoztatja a feltehetőleg érintett országok barcelonai konzulátusát. A spanyol polgári védelem szóvivője szerint magyar érintett is van.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ezt megerősítette:

egy magyar nő megsérült a terrortámadásban,

eltört a karja, de már kiengedték a kórházból.

A BBC szerint a merényletsorozatnak köze lehetett egy szerda esti házrobbanáshoz Alcanar városában. Ott egy ember meghalt. A rendőrfőnök szerint a házban bombákat gyártottak.

A barcelonai furgon sofőrje elmenekült a helyszínről,

az első hírek még arról szóltak, hogy túszokat ejtett egy étteremben, de később kiderült, hogy ez nem igaz.

Több embert elfogtak

Driss Oukabir
Fotó: MTI/EPA/Spanyol országos rendõrség

Néhány órával később a rendőrség azonosította a férfit, aki bérelte a furgont: a neve Driss Oukabir, marokkói származású francia állampolgár, eredetileg Marseille-ből származik, de a Barcelonától több mint száz kilométerrel északra található Ripollban lakott.

Korábban volt már börtönben, 2012-ben szabadult, szexuális bűncselekmény miatt. A Facebookon az utóbbi időben szélsőséges bejegyzéseket posztolt. Viszont

ő maga ment be a rendőrségre és azt állítja, hogy nincs köze a merénylethez, ellopták az iratait,

valószínűleg az öccse.

Az El Mundo szerint az öccsének valóban köze lehet a merénylethez, ugyanis ő,

a 18 éves Moussa Oukabir most a fő gyanúsított.

Ő vezethette a furgont. Ő, bátyjával ellentétben, Barcelonában lakott.

A La Vanguardia szerint ő már két éve arról posztolt az interneten, hogy ha a világ uralkodója lehetne, akkor megölné az összes „hitetlent”.

Biztos, hogy voltak társai is. Carles Puigdemont, Katalónia elnöke este bejelentette, hogy a rendőrség őrizetbe vett még egy gyanúsítottat (Alcanarban, ahol a ház felrobbant), majd reggel Ripollban még egy embert elfogtak, így

már négy feltételezett terroristát tartóztattak le.

A BBC péntek délutáni jelentése szerint három marokkói és egy spanyol állampolgárságú férfit fogtak el. A katalán rendőrfőnök, Josep Lluis Trapero sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a 21, 27, 28 és 34 éves támadók közül hármat Ripoll faluban, egyet pedig Alcanarban tartóztattak le. Nagyobb merényletekre készültek, az Alcanarban bekövetkezett robbanásban azonban megsemmisült a haszálni kívánt robbanóanyag.

Az El Pais korábban azt jelentette, hogy Moussa Oukabiron kívül még három embert keresnek. Vagyis a cambrilsi merénylőkkel együtt összesen 12 tagja lehetett a sejtnek. De azt is vizsgálják, hogy Moussa Oukabir nem volt-e esetleg a cambrilsi támadók között, őket még nem azonosították.

Rejtélyes halott a kocsiban

A terrortámadás után nem sokkal a rendőrök rálőttek egy férfira, aki nem volt hajlandó megállni egy ellenőrző pontnál, sőt, nekik hajtott. A kocsit később megtalálták, benne a halott tulajdonosát. A rendőrök szerint nem volt köze a merénylethez. A La Vanguardia ugyanakkor úgy tudja, hogy

a férfi késszúrások miatt halt meg, és nem a vezetőülésben ült.

A terrortámadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Hírügynökségük szerint „katonáik” hajtották végre a támadást, válaszul a szervezet elleni koalíciós légicsapásokra.

Spanyolország szimbolikus célpont az iszlamista terroristák számára. Ez ugyanis az egyetlen nyugat-európai ország, mely évszázadokon át muszlim uralom alatt állt, egészen a 15. századig. A muszlimok elmenekültek, illetve később kiutasították őket, de Észak-Afrikában még évszázadokon keresztül őrizgették a spanyolországi házuk kulcsait.

Dzsihádisták az elmúlt hónapokban többször hajtottak végre hasonló módszerrel terrortámadást Európában:

  • 2016. július 14-én Nizzában 86-an haltak meg, amikor egy kamion a tengerparti sétányon az ünneplő tömegbe hajtott.
  • 2016. december 19-én Berlinben a karácsonyi vásárban gázolt egy kamion halálra 12 embert.
  • 2017. március 22-én Londonban, a Westminster-hídon gyalogosok közé hajtott egy kocsi, majd a sofőr késsel rendőrökre támadt. Öten haltak meg.
  • 2017. április 7-én Stockholmban egy teherautó egy sétálóutcában gázolt el gyalogosokat, majd egy bevásárlóközpontba hajtott. Itt is öten haltak meg.
  • 2017. június 3-án a London hídon gázolt egy furgon gyalogosokat, majd három terrorista késsel támadt az arra járókra. Nyolc embert öltek meg.
A terrortámadásban használt furgon
Fotó: MTI/EPA/Quique García

A merénylet után több uniós vezető, illetve a NATO és az Európa Tanács főtitkára is részvétét fejezte ki az áldozatok. Donald Trump amerikai elnök, aki a charlottesville-i neonáci gázolásos terrortámadással kapcsolatban „mindkét felet” okolta az erőszakért, most a Twitteren ítélte el a merényletet. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közleményt adott ki, miszerint mélységesen lesújtották és elszomorították a történtek. Részvétét fejezte ki Áder János és Orbán Viktor is.

Spanyolországban ez volt a legsúlyosabb terrortámadás 2004. március 11. óta. Akkor az al-Kaida terroristái a madridi Atocha pályaudvarra érkező vonatokon robbantottak. 192-en haltak meg.

Barcelona régóta a dzsihádisták központjának számít Spanyolországban.

A West Point katonai akadémia terrorizmust kutató intézetének két hónapja publikált tanulmánya szerint az elmúlt három évben letartóztatott 178 iszlámista közel negyede itt lakott. Sőt, a 2001. szeptember 11-ei, amerikai terrortámadások egyik merénylője, Mohamed Atta is lakott itt korábban egy ideig – éppen Cambrilsban.

A spanyol kormány péntektől háromnapos nemzeti gyászt hirdetett. Carles Puigdemont katalán elnök azt mondta: Katalónia a merényletek után is a béke és a vendégszeretet földje marad. A La Ramblára egyre többen visznek virágokat és mécseseket.

Barcelona főterén, a Plaza Catalunyán, ahonnan a La Rambla is indul, egyperces csenddel emlékeztek az áldozatokra.

https://twitter.com/rtve/status/898485617104797698

Utána pedig a tömeg azt kiabálta: Nem félünk!

Az FC Barcelona futballcsapata is megemlékezett az áldozatokról.

Nem gyengülnek a terrorszervezetek

0

Egy ENSZ-jelentés szerint az Iszlám Állam és az al-Kaida is „meg tudta őrizni képességeit”, a katonai vereségek ellenére.

Hiába szorul ki egyre inkább az Iszlám Állam Szíriából és Irakból,

„továbbra is képes pénzt küldeni harcosainak a közel-keleti konfliktusövezeten kívülről”

– írja az ENSZ Biztonsági Tanácsának készült beszámoló, amely szerint egyszerre csak kisebb összegeket küldenek, amelyek felderítése szinte lehetetlen.

A jelentés szerint a dzsihádisták továbbra is elsősorban az olajból és az adókból szereznek pénzt.

Az Iszlám Állam továbbra is képes merényletek szervezésére és ösztönzésére a Közel-Keleten kívül,

és a jelentés szerint elsődleges célpontjuk Európa, de megpróbálják megvetni a lábukat Délkelet-Ázsiában is.

A szakértők szerint „az Iszlám Állam moszuli ellenállása megmutatta, hogy

nem sikerült teljesen szétzúzni a szervezet parancsnoki struktúráját,

és a csoport továbbra is jelentős katonai fenyegetés marad”.

Az al-Kaidának Nyugat- és Kelet-Afrikában, különösen Jemenben vannak nagy tartalékai. A jelentés szerint komoly fenyegetés a Száhel-övezetben, de Kelet-Afrikában is, ahol becslések szerint a két szélsőséges csoport tagjainak száma hatezer és kilencezer közé tehető.

Tovább folyik a népirtás a jazidik ellen

0

Az Iszlám Állam még mindig népirtást folytat Irakban a jazidi kisebbség ellen, miközben a nemzetközi közösség nem tesz eleget azon kötelességének, hogy ezt megtorolja. Ezt állapította meg az ENSZ Szíriával foglalkozó vizsgálóbizottsága.

Az Iszlám Állam 2014 nyarán rohanta le a jazidik Szindzsár központú területeit, ezreket mészárolva le vagy ejtve fogságba hitükért. Ebben az időszakban

a kisebbség legalább 9900 tagját meggyilkolták vagy elhurcolták

Szíriába. Az iszlám szunnita ágát követő szélsőségesek ugyanis eretnekeknek, sőt, sátánimádóknak tartják az egyistenhívő, többségében kurd nemzetiségű jazidi kisebbség tagjait.

Több ezer jazidi férfit és fiút továbbra is eltűntként tartanak számon, miközben

a terrorszervezet mintegy 3000 nőt és gyereket tart fogságban

szörnyű, erőszakos állapotok között Szíriában.

Bár a dzsihádistákat elűzték ezekről a területekről, az elmenekült jazidik többsége nem tért haza. Szindzsár továbbra is gyakorlatilag lakatlan: a korábbi 400 ezer lakos helyett körülbelül ezer család mert visszamenni.

Közel került az Iszlám Állam a piszkos bomba elkészítéséhez

0

Erősen radioaktív anyagok is voltak Moszulban, amely közel három évig volt az Iszlám Állam kezén. Ezt csak most, a város visszafoglalása után hozták nyilvánosságra. Dzsihádista szervezetek régóta gondolkodnak azon, hogy tudnának piszkos bombákat létrehozni.

2014 nyarán foglalta el az Iszlám Állam Moszult, a második legnagyobb iraki várost. A világ nagy része ekkor döbbent rá, mekkora fenyegetést jelent a gyakorlatilag romjaiból feltámadt dzsihádista szervezet.

A terroristák több száz millió dollárt szereztek a moszuli bankokból és hatalmas fegyverarzenálhoz is jutottak:

kézifegyverekhez, rakétákhoz, harckocsikhoz, de olyan alapanyagokhoz is, amelyekkel az egész világot fenyegethették volna. A Washington Post szerint ugyanis rendkívül radioaktív kobalt-60-as is volt a városban.

A kobalt-60-at a gyógyászatban sugárkezelésre használják, a rákos sejteket pusztítják el vele – ezért volt belőle Moszulban is.

Kobalt-60-nal történő kezelés
Forrás: G. Terry Sharrer, Ph.d. National Museum Of American History

Ugyanakkor az úgynevezett piszkos bombák alapanyagaként is használható. Az ilyen bombák hagyományos robbanószerkezeteket használnak arra, hogy radioaktív anyagot juttassanak a levegőbe, lehetőleg sűrűn lakott területen.

A Washington Post információi szerint a nyugati titkosszolgálatok tisztában voltak a fenyegetéssel. Szakértők elemzéseket kezdtek írni arról,

mekkora pusztítást okozhat, ha a dzsihádisták ilyen fegyvert vetnek be.

Ugyanakkor még bíztak abban, hogy az Iszlám Állam vezetői valójában nem tudják, milyen veszélyes anyag került a kezükbe.

Az Institute for Science and International Security (IfSIS) nevű szervezet már 2015-ben elkezdte kutatni a berendezések hátterét. Olyan dokumentumokat szereztek, amelyek szerint a kobalt-60 az 1980-as években került Moszulba, de még 2009-ben is szereztek hozzá új alkatrészeket.

A szervezet szerint kilenc gramm tiszta kobalt-60-as volt a berendezésekben. Ez akkora sugárzást képes kibocsátani, amely egy méteren belül kevesebb mint három perc alatt halálos lehet. Ha pedig valaki 10 centin belül kerül hozzá, néhány percen belül meghal.

A jelentést azonban nem hozták nyilvánosságra.

Nem voltak biztosak ugyanis abban, hogy a dzsihádisták tudják, mi is került a kezükbe. Éppen ezért, bár a Washington Post már tavaly megszerezte a jelentést, ők sem írtak róla egészen Moszul felszabadításáig.

A Moszulért harcoló iraki hadseregnek az egyik célja az volt, hogy visszafoglalja azokat az épületeket, ahol a kobaltot tárolták. Ez az év elején sikerült is nekik. A kobaltot is megtalálták – azokban a tárolókban, ahol eredetileg is volt. A jelek szerint nem is nyúlt hozzá senki.

Moszul a dzsihádisták elűzéses után
Fotó: MTI/EPA

Hogy a terroristák miért nem használták fel, arról egyelőre csak találgatások vannak. Az egyik feltevés szerint arra nem jöttek rá, hogy hogyan tudnák kiszedni az anyagot a tárolókból. A másik feltevés szerint azonban egyszerűen nem találták meg a tárolókat. Az iraki hatóságok ugyanis Moszul visszafoglalása után bejelentették, néhány éve a berendezéseket elvitték korábbi helyükről, és az egyetem egyik épületében helyezték el őket. Az IfSIS szerint az is elképzelhető, hogy azért vártak a kobalt felhasználásával, mert

az Iszlám Állam vezetői a harcok miatt mással voltak elfoglalva, és nem volt idejük pontos tervet kidolgozni.

David Albright, az IfSIS elnöke szerint terrorszervezetek már régóta gondolkodnak azon, hogyan lehetséges piszkos bombát előállítani. Naszír bin Hammad al-Fahd szaúdi dzsihádista teoretikus már 2003-ban kiadott egy vallási rendeletet, amelyben jóváhagyta a nukleáris és radioaktív fegyverek használatát a „hitetlenek” ellen. Al-Fahd ugyan egy szaúdi börtönben ül, de innen két éve hűséget fogadott az Iszlám Államnak.

Egy ilyen bomba felrobbantása egy város közepén nem feltétlenül járna sok halálos áldozattal, de

az okozott pánik biztosan hatalmas lenne, márpedig a terroristák fő célja ez.

A The Atlantic cikke szerint viszont a dzsihádisták azért nem vetettek be még ilyen piszkos bombát, mert céljaikat egyszerűbb módszerekkel is elérik: például, ha tömegbe hajtanak egy teherautóval, vagy azzal, ha válogatás nélkül késelnek meg embereket. Így ugyanis közel ugyanakkora félelmet és pánikot generálnak, mint egy hónapokig tervezett robbantásos merénylettel, és az ilyen merényletek jóval olcsóbbak és különösebb tervezést sem igényelnek.

Ennek ellenére, a piszkos bombás támadás veszélye nem múlt el. A Washington Post szerint több száz hasonló, erősen radioaktív anyagot tartalmazó berendezés van a világban, amelyekhez könnyen hozzáférhetnek a dzsihádisták. Andrew Bienawski, a Nuclear Threat Initiative alelnöke szerint ez globális fenyegetést jelent.

Az Iszlám Államnak akart drónt csempészni egy amerikai őrmester

0

A 34 éves őrmester, aki a Hawaii szigeteken szolgált, katonai titkokat próbált eljuttatni az iszlamista terrorszervezetnek. Ezen kívül olyan apró drónokat akart megszerezni, melyek tankok kilövésére alkalmasak.

Az Iszlám Állam egymás után szenvedi el a súlyos vereségeket: az uralma alatt álló legnagyobb város, Moszul nemrég felszabadult. Fővárosa, Rakka ostrom alatt áll. Amerikai különleges alakulatok is részt vesznek a harcokban Irakban.

Itt szolgált korábban Ikaika Érik Kang őrmester is és valószínűleg ekkor került az Iszlám állam hatása alá. Értesülések szerint letette a hűségesküt az önjelölt kalifának, Abubakr al Bagdadinak.

Az FBI ügynökei egy éven át nyomoztak utána, és végül úgy csalták csapdába, hogy az Iszlám állam harcosainak adták ki magukat.

Az őrmester ellen négy vádpont van, mindegyikért maximum 20 év fegyházat kaphat. Lehet, hogy az amerikai őrmester egész hátralevő életét rács mögött tölti majd. Ügyvédje szerint az FBI meg nem engedett módszereket használt a nyomozás során. Kihasználta azt, hogy az őrmester, aki éveket szolgált Afganisztánban és Irakban poszt traumatikus stresszben szenved, vagyis nem tud megszabadulni a háborús emlékeitől. Hétfőn kezdődik a tárgyalás Hawai szigetén, az őrmester szülőföldjén. Az amerikai sajtó nagy figyelemmel követi az eseményeket, hiszen a kémelhárítók rémálma az, hogy az USA fegyveres erőinek egyik vagy másik tagja szimpatizálni kezd egyik vagy másik terrorista szervezettel, és így veszélybe sodorhatja nemcsak bajtársait, de Amerika biztonságát is. Az Iszlám állam egyik bevallott célja ugyanis az, hogy bosszút álljon azokon az országokon, melyek Irakban és Szíriában  egymás után mérik a súlyos csapásokat az iszlamista terrorszervezetre.

Úszva érkezett a késelő Hurghadára

0

Két német turistanőt megkéseltek, négyet megsebesítettek egy strandon Hurghadaban Egyiptomban.

A tettes úszva érkezett egy szomszédos strandról- közölték a hatóságok, melyek megszigorították Hurghada őrzését azt követően, hogy 2016 januárjában merényletet követtek el a népszerű üdülőhelyen. Akkor az Iszlám állam vállalta a felelősséget, most egyelőre senki sem tudja biztosan, hogy miért gyilkolt a férfi a strandon Hurghadaban. Lehet, hogy elmebeteg- mondta a kormányzó az ügyről. Arra célozhatott, hogy kizárólag nők váltak a támadás célpontjává.

Egyiptom mindenképp szeretné, hogy a terrorakciók ne riasszák el a turistákat, akik az ország egyik legfontosabb bevételi forrását jelentik. Ugyanakkor az Iszlám állam szisztematikusan támadja a turizmust a célba vett országokban: Egyiptomban, Tunéziában és Törökországban.

A legnagyobb áldozatot követelő terrorakció az volt, amikor egy iszlamista terrorista felrobbantott egy repülőgépet, mely orosz turistákat szállított volna haza Sarm el Sejkből. Mindenki meghalt. Az egykori Szovjetunió polgárai különösen kedvelik Hurghada partjait. Az egyiptomi hatóságok azt közölték, hogy a két halott és a négy sebesült ukrán állampolgár. Ukrajna kairói nagykövetsége cáfolta ezt. Időközben kiderült: a két halálos áldozat német állampolgár, akiket egy egyiptomi férfi megkéselt egy strandon Hurghadaban Egyiptomban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!