Sokan, az első jelentések szerint 25-en, többségükben diákok haltak meg egy vallási iskolában pusztító tűzben csütörtökön a malajziai fővárosban.
A tűz hajnalban ütött ki a Kuala Lumpur-i bentlakásos korániskolában. Egy tűzoltó parancsnok szerint 23 diák és két tanár halt meg. Tizennyolc embert sikerült kimenteni, közülük hetet kellett kórházba szállítani.
Az iskolában 5 és 18 év közötti gyerekek tanulnak.
Tájékoztatjuk önöket, hogy fiuk magatartásában az utóbbi időkben kedvezőtlen változásokat tapasztaltunk. Bár e negatív elmozdulásnak voltak előjelei, mi, ameddig lehetett, türelmesen vártunk, mert bíztunk abban, hogy gyermekük szép szóval, meggyőzéssel, ha úgy tetszik, érvekkel is jobb belátásra bírható.
Ebbéli reményünkben azonban csalódnunk kellett: gyermekük magatartása nemhogy javult volna, de egyre inkább elhatalmasodtak a viselkedésében és személyiségében a laikus szem számára is jól látható zavarok.
Nevezett gyermek gyakran verekszik társaival, főleg a nála kisebbekkel, ráadásul lop is tőlük.
Mindezekre már több alkalommal felhívtuk az Önök nagybecsű figyelmét, de amint azt sajnálattal tapasztaltuk, a helyzet egyre csak romlott.
Azt sem hallgathatjuk el Önök előtt, hogy fiuk már-már szakmányban hazudik a társainak. Bármennyire is fájó, kedves szülők, nem titkolhatjuk el Önök elől: pajtásai, akik egykoron szerették, ma már utálják és undorodnak tőle. Nem szívesen mondunk ilyet, már csak azért sem, mert tőlünk mindig is távol álltak a kemény és sarkos megfogalmazások, de nem rejthetjük véka alá: gyermekük mára elviselhetetlenné és kibírhatatlanná vált. Egyre többen panaszkodnak rá, ám úgy tűnik, egyelőre mindhiába: esetében mind a baráti, mind pedig a hivatalos intelmek falra hányt borsónak bizonyulnak. Ha önmérsékletre, és a közösen elfogadott normák betartására intik, ő csak a vállát vonogatja, pökhendi és arrogáns válaszokat ad.
Nem ismer sem istent, sem embert, ha úgy látja jónak, nekimegy mindenkinek.
Pszichológusunk meglátása szerint gyermekük nem egyszerűen krónikus hazudozó, de olyan, mint egy, a társai amnéziájára építő szélhámos: a véleményét gyakran, látszólag minden értelmes ok nélkül változtatja. Ma ezt mondja, holnap meg azt, attól függően, hogy pillanatnyi érdekei alapján mit tart jónak. És meg kell mondanunk, az is aggodalomra ad okot, hogy másképp beszél az iskolán kívül, és megint másképp társai körében. (Csupán miheztartás végett, valamint az Önök tájékoztatása céljából jelezzük: az ilyet a normális emberi kapcsolatokon alapuló társadalmakban – gyk. (gyengébbek kedvéért): demokráciákban – kettős beszédnek nevezik.)
Kötelességünk megemlíteni, hogy a fiuk személyiségében beállt zavarok, a tevékenységében gyakorta fellelhető uszítás, valamint az ezzel rokon gyűlöletkeltés már közösségünk normális működését veszélyeztetik. Ezért kérjük Önöket, hogy kemény kézzel, az általunk normál üzemmenetben nem díjazott, atyai pofonokban és eltángálásban megtestesülő szigorral lépjenek fel vele szemben.
Legalábbis akkor, ha az embernek olyan apukája van, aki viszi helyette a táskáját. Az ilyen apuka gyerekének nincs más dolga mint jól tanulni és rendesen viselkedni. Ja, és ha fotózzák, normális arckifejezést vágni.
A négyéves György, II. Erzsébet királynő dédunokája, aki nagyapja, Károly trónörökös és édesapja, Vilmos herceg után a harmadik a brit trónutódlási sorrendben, a Thomas’s Battersea nevű londoni magániskola előkészítő osztályában kezdte meg tanulmányait csütörtökön.
Az intézmény, amelyet a jobb londoni iskolákról összeállított útmutató, a The Good Schools Guide „nagy, nyüzsgő, kissé kaotikus” iskolaként ír le,
17 ezer 604 fontot (csaknem hatmillió forintot) számláz egy tanévre.
A nyári és a téli iskolai egyenruha, valamint a sportfoglalkozásokhoz és egyéb különórákhoz előírt ruházat 365 fontba (122 ezer forintba) kerül.
A Thomas’s Battersea-re – a Thomas’s magániskola-hálózatnak a délnyugat-londoni Battersea kerületben működő tanintézményére – általában olyan elit angol középiskolák előkészítőjeként tekint a szakma, mint Eton, Westminster vagy Marlborough. A The Good Schools Guide szerint a gyermeküket ebbe az iskolába beírató szülők az Angliában elérhető lehetséges legjobb oktatást várják el pénzükért, és „ez az elvárásuk jórészt teljesül is”.
Az iskolába 560 fiú és leány jár 4-től 13 éves koráig.
György – Vilmos és hitvese, Katalin hercegnő elsőszülött gyermeke – csupán a második olyan brit uralkodójelölt, aki iskolai tanulmányai előtt óvodába is járt. Az első Vilmos volt; korábban a brit trón várományosait mindig valamelyik királyi rezidencián készítették fel külön e célra alkalmazott nevelők az iskolai életre.
György herceget csütörtökön Vilmos vitte az iskolába maga által vezetett autóval. A gyermek édesanyja, Katalin cambridge-i hercegnő az előzetes tervekkel ellentétben nem kísérte el fiát az első tanítási napra, mivel harmadik gyermekét várja, és – csakúgy, mint két előző terhességének korai szakaszában – ezúttal is heveny rosszullétektől szenved. Emiatt a héten több nyilvános programját is lemondták.
György herceg 2013 júliusában, húga, Charlotte hercegnő 2015 májusában született. A harmadik gyermek érkezésének várható időpontját az udvar egyelőre nem közölte.
Vilmost és Györgyöt az iskolánál csütörtök délelőtt mindössze egy operatőr és egy fotós várta, jelezve, hogy a média tartja magát a hercegi házaspár többször kifejezésre juttatott kívánságához és a gyerekek körül nem csap nagy felhajtást.
A Thomas’s Battersea-ben nem György herceg az egyetlen újonc: az iskola új igazgatója, Simon O’Malley is csütörtökön állt munkába az intézmény élén.
A jelenlegi oktatási állapotok fenntarthatatlansága, a tanárok helyzetének romlása a közös az ellenzéki pártok többségének álláspontjában az iskolakezdéskor. Többségük visszaadná az iskolafenntartást a helyi közösségnek. Az LMP az egyszülős családokon segítene elsősorban.
A gyereküket egyedül nevelő szülőknek dupla teher a tanévkezdés, mivel egy fizetésből kell fedezniük az ezzel járó költségeket – olvasható az LMP közleményében. A családi pótlék kilencedik éve változatlan, miközben értékének harmadát elveszítette. A kormány eltörölte az óvodáztatási támogatást is, a munkáltató által adható iskolakezdési támogatás adóját pedig megemelte – írják.
Az egyszülős családok még a szintén nem könnyű helyzetben levő háromgyerekeseknek járó kedvezményeket sem kapják meg: nem jár nekik alanyi jogon kedvezményes iskolai étkeztetés, sem ingyenes tankönyv 9. évfolyam felett. Erre csak rászorultsági alapon lehetnek jogosultak, csakhogy már azok a családok sem esnek ebbe a kategóriába, ahol az egy gyermekes egyedülálló szülő minimálbért keres. Az LMP ezért
tízezer forintos taneszköz-támogatást nyújtana, megemelné a családi pótlékot, kiterjesztené az egy szülős családokra a nagycsaládos kedvezményeket, az iskolakezdési támogatást pedig visszaemelné a béren kívüli juttatások közé.
A nemzet felemelkedésének záloga a megfelelő oktatás, amely képes csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, a Fidesz által elfoglalt oktatási rendszer irányítói azonban mindent megtesznek azért, hogy ez ne így legyen, de ez a pedagógusok tömeges pályaelhagyásához és ezáltal a rendszer összeomlásához vezethet – ezt már az Együtt közleményében írja Molnár Tibor regionális politikai igazgató. Mint írja,
a mai magyar társadalom minden problémája házhoz jön minden iskolába,
legyen az elitképző gimnázium vagy vidéki szakképző iskola, a leszakadó térségek falusi általános iskoláiról nem is beszélve. Emellett túlterhelt, az államnak többszörösen kiszolgáltatott és alulfizetett tanárok próbálják csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, ami egyébként egy civilizált országban az oktatási rendszer legfőbb feladata.
Az aktív pedagógusok száma egyre csökken, tömegesen vonulnak nyugdíjba a Ratkó-gyerekek utolsó hullámának képviselői. Utánpótlás pedig nincs vagy alig van. Az iskolák életébe az igazgatói pályázatok kézivezérelt elbírálásával való beavatkozások sem könnyítettek a helyzeten – írta az Együtt politikusa.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje és Erőss Gábor, a párt oktatási szakpolitikusa szerint ez év őszéig az Orbán kormány ígéreteivel nem tett egyebet, mint becsapta a pedagógusokat: a fizetések „differenciálása” a valóságban azt jelenti, hogy sokan nem kapják meg az ígért béremelést. Ezen kívül becsapták a szülőket és a diákokat is: egységesen magas színvonalú oktatási rendszert ígértek, ám ehelyett a diákok teljesítménye és az egyenlőtlenségek is tovább nőttek. Azt írják, a Párbeszéd ehelyett
kínál, magolás helyett pedig a világ felfedezését, boldog iskolásokat.
A Liberálisok úgy látják, hogy az Orbán-kormány által átépített oktatási rendszerben régóta szenved minden szereplő, aki csak átlépi egy állami iskola kapuját. A most előkészített módosítások azonban szerintük szintet ugrottak:
a kirekesztés és a megalázás oktatási rendszerét hozta létre a Fidesz.
Azt írják, minden eddiginél megalázóbb tanárnak lenni, nem pusztán a bérezés miatt, hanem az erőszakosan központosított rendszerben megélt jogfosztások miatt is. A diákok sincsenek jobb helyzetben: túlterhelik őket, miközben a jövőjüket játsszák el.
Ezért a Liberálisok is azt követelik, hogy az iskolákat adják vissza a helyi közösségeknek, ne lehessen anélkül iskolaigazgatót választani, hogy a tantestület beleegyezését adná. A béremelésnek ösztönzőnek kell lennie, nem büntetőnek: nem szabad a beígért pedagógusi fizetésemelés bizonyos hányadát mozgó bérré tenni. A párt megszüntetné az állami és az egyházi iskolák közti súlyos különbségtételt a finanszírozásban.
A Demokratikus Koalíció Halásztelek iskolájának esetét hozza fel példaként. Az ellenzéki vezetésű Halásztelek önkormányzata saját pénzén bővítette volna a város iskoláját, de a kormány nem hagyta jóvá a beruházást.
Az oktatás központosítása óta az állam feladata lenne az iskolák fenntartása és fejlesztése, de az, hogy az önkormányzat felajánlását is elutasították, már az oktatás elleni szándékos támadásnak minősül a párt szerint. Azt írják:
a Fidesz szerint az iskola nem olyan fontos, mint a stadion, a sertéstelep vagy a kisvasút,
de ezért nem kellene megakadályozni a tanévkezdést, sportcentrumba és művelődési házba száműzve alsós magyar gyerekeket.
100 ezer elsős kezdi meg hamarosan a tanulmányait, a 12 évfolyamon pedig összesen 1 millió 381 ezer diák ül iskolapadba – ezt írta a Független Hírügynökség tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 27-én.
Csaknem százezer diákkal volt kevesebb, mint az előző évben. Iskolából és tanárból is kevesebb lett, de pontos számokat akkor még nem lehetett erről tudni. A szakszervezet akkori becslése szerint a kötelező óraszám emelésével együtt akár 10 ezer tanár veszthette el az állását.
Egy elsős gyereknek 20-25 ezer forintba is kerülhetett tíz éve az iskolakezdés,
egy olcsóbb hátizsák ugyanis 5-10 ezer forint, egy komplett tolltartó 1-2 ezer forint körül mozgott, de meg kellett még venni egyebek között a körzőt, temperát, zsírkrétát, rajzlapot és tornazsákot is.
A tankönyvekért átlagosan több mint 5 százalékkal kellett többet fizetni 2007-ben, mint egy évvel korábban.
Az alsósok könyvcsomagjai átlagban 5 ezer forintba kerültek,
de az első évfolyamokon 10 ezer forintnál is több lehetett. A felsőbb éveseknél is 10 ezer forint körül volt a tankönyvcsomagok átlagos ára, egyes évfolyamosoknál azonban a 15-20 ezer forintot is elérhette – derült ki a szaktárca adataiból. A legolcsóbb középiskolai kiadvány egyébként 133 (elsős felmérő feladatlapok), a legdrágább 6944 (gépjárműszerkezeti szaktankönyv)forintba került.
Ingyenes tankönyvre az előzetes becslések szerint több mint félmillió diák volt jogosult, amely 220 ezerrel volt kevesebb, mint az előző évben.
Sok meglepőt nem lehet azzal mondani, hogy a közelgő iskolakezdés nem csak a gyerekeknek okoz fejfájást: fő sok szülő feje is, hiszen nehezen tudja beleszuszakolni a család havi költségvetésébe az iskolakezdéshez szükséges tetemes pluszkiadásokat.
S hogy alaphangon mennyit is? Erről készített felmérést a REGIO Játékkereskedelmi Kft.
Egy új iskolatáska 5 és 15 ezer forint közötti összeget visz el, a tanszerekre 10 és 20 ezer forint között kell áldozni – mindezt gyermekenként persze. S e fölött ott vannak a tankönyvek, amelyeket azonban egyre többen kapnak meg ingyen. Ugyanakkora fentieken túl zsebbe kell még nyúlni az úgynevezett segédanyagokért is,
erre gyerekenként a családok 10-15 ezer forintot szánnak.
„Mindent egybevetve az első becsengetésig a nagy többség a havi kiadások 10-30, minden ötödik esetben pedig 30-50 százalékát fordítják az iskolára” – ismertette az felmérést legérdekesebb eredményeit Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője. Minden ötödik válaszadó van olyan szerencsés helyzetben, hogy munkáltatója anyagilag támogatja az iskoláskorú gyermekkel rendelkező dolgozókat.
A tanszerek beszerzése idén is leginkább (73 százalék) az édesanyák feladata lesz, csak minden negyedik családban száll be az édesapa is az előkészületekbe – olvasható a felmérésről kiadott közleményben. A megkérdezettek 67 százaléka egyébként boltban vásárolja meg a szükséges cikkeket, ugyanakkor apróbb eszközöket, kiegészítőket, mint például a színes ceruza, a radír, a hegyező sokan már online rendelik.
A családok 70 százaléka augusztusban intézi a beszerzéseket,
de van egy 10 százalékos réteg, amely az utolsó pillanatra hagyja azokat.
A kiválasztás szempontjai nem éppen racionálisak: a megkérdezettek közül a legtöbben a legfontosabbnak azt tartja, hogy tessen a gyereknek. Ez a megfontolás megelőzi a tartósság és az ergonómiai szempontokat.
A nyári szünet utolsó heteiben a gyerekek felkészítése az iskolára már otthon elkezdődik: a megkérdezett szülők fele leginkább az előző évi tananyagot ismétlő füzeteket hívja segítségül, minden negyedik esetben pedig matematikai feladványokat old meg együtt a család játékos formában; tízből mindössze egy nebulónak nem kell a sulira gondolnia egészen az évnyitóig – áll a közleményben.
Az online felmérés időpontja, 2017. július 21-31. Keretében 1003 – 14 év alatti gyermekkel rendelkező szülőt kérdeztek meg az iskolakezdéssel kapcsolatban.
2 millió dollárt ad a The Clooney Foundation for Justice arra a célra, hogy 3000 ezer szíriai menekült gyerek iskolába járhasson Libanonban.
A UNICEF hét iskolát támogat ebből a célból Libanonban, ahol több mint egymillió szíriai menekült él és közülük 200 ezer a gyerek. Közülük nagyon sokan nem járnak iskolába pedig a családok már évek óta élnek Libanonban. Szíriában a polgárháború már a hatodik éve tart, a halálos áldozatok meghaladja a 330 ezret.
A UNICEF libanoni iskolai programját egymillió dollárral támogatja a Google illetve a Hewlett-Packard is. A cél az, hogy a menekült gyerekek korszerű informatikai oktatásban is részesülhessenek. Így aztán versenyképesek lesznek a munkaerőpiacon annak ellenére, hogy saját hibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek- hangsúlyozza a Clooney házaspár közleménye.
Amal Clooney, aki nemrég ikerpárnak adott életet, Libanonban látta meg a napvilágot egy keresztény családban.
Libanon Szíriához hasonlóan vallásilag és nemzetiségi szempontból is mélységesen megosztott ország.
A UNICEF abban bízik, hogyha a menekült gyerekek korszerű oktatásban részesülnek, akkor nem lesznek fogékonyak a vallási vagy nemzeti fanatizmusra, amely ma az egész ifjúság számára komoly kísértés az egész Közel Keleten.
Megkezdődött a tankönyvek kiszállítása az iskolákba, a kiadványok a hónap végéig mindenhová megérkeznek. A köznevelési intézmények mintegy 12 millió tankönyvet rendeltek meg a 2017/2018-as tanévre. A tankönyvellátás az 1-9. évfolyamon ingyenes, és rászorultsági alapon a 10-12. évfolyamon a diákok több mint 60 százaléka kapja térítésmentesen a kiadványokat.
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter meghosszabbította a fővárosi Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatójának megbízását – derül ki az EMMI hétfői közleményéből. Tóth Gábor igazgató néhány napja e-mailben kapott értesítést arról, hogy bár egyedüli pályázó volt az igazgatói posztra, Palkovics László államtitkár elutasította jelentkezését.
Szűkszavú közleményben tudatta az EMMI, hogy „bár az iskolai igazgatók kinevezése nem miniszteri hatáskörbe tartozó kérdés, Balog Zoltán a Szinyei Merse Pál Gimnázium veronai tragédiát követő speciális helyzetére, valamint a jelenlegi igazgató neki címzett levelére tekintettel
arra utasította Palkovics László államtitkárt, hogy legalább egy évvel hosszabbítsa meg az igazgató megbízását”.
A minisztériumi közlemény nem nevezi néven az igazgatót.
Tóth Gábor korábban elmondta az RTL Híradónak, hogy nem pályázott más, mégis indoklás nélkül elutasította az oktatási államtitkár az igazgatói posztra benyújtott pályázatát. Az értesítést pár napja e-mailben kapta meg Palkovics államtitkártól. Tóth huszonöt éve tanít a gimnáziumban, és tíz éve vezeti.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.