Kezdőlap Címkék Irán

Címke: Irán

USA figyelmeztetés a szankciók be nem tartása miatt

Az Egyesült Államok szankciókkal foglalkozó vezető tisztviselője a jövő héten törökországi és közel-keleti útján figyelmezteti az országokat és vállalatokat, hogy elveszíthetik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacához, ha az Egyesült Államok által tiltólistára tett  szervezetekkel folytatnak üzleti kapcsolatokat.

Washington támadja Oroszország azon kísérleteit, hogy kikerülje az ukrajnai háborúval kapcsolatos szankciókat.

Brian Nelson terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkár január Ománba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Törökországba utazik, ahol kormánytisztviselőkkel, valamint vállalkozásokkal és pénzintézetekkel találkozik, hogy megerősítse, Washington továbbra is agresszíven végrehajtja szankcióit és mindent megtesz annak érdekében, hogy partnerei is hasonlóképpen tegyenek – mondta a Pénzügyminisztérium szóvivője.

„Magántulajdonú cégek és állami intézmények azt kockáztatják, hogy elveszítik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacaihoz, mert szankcionált szervezetekkel üzletelnek, vagy jobbik esetben nem megfelelő gondossággal járnak el a szankciók betartásával kapcsolatos intézkedéseik során.” 

Az USA Pénzügyminisztériuma erőfeszítéseit az ukrajnai háborút követő szankciók és exportellenőrzések elkerülésére irányuló orosz próbálkozások ellen, valamint Irán destabilizáló tevékenységét a térségben, a növekedést és a külföldi befektetéseket aláásó tiltott finanszírozási kockázatokat.

Az utazás  biztosítani kívánja, hogy az egyik magas rangú tisztviselőjének tavalyi törökországi látogatása eredményeként létrejött megállapodás értelmében Törökország továbbra is érvényesítse az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni korlátozásainak megtartását. Az utazása egybeesik az Egyesült Államok és Törökország közötti feszült kapcsolatok időszakával, a két NATO-szövetséges számos témában kifejezte nézeteltérését. A pénzügyminisztérium vezetője Ankarában figyelmeztetni fogja a cégeket és a bankokat, hogy kerüljék az esetleges kettős felhasználású technológiatranszferekkel kapcsolatos tranzakciókat, amelyeket végső soron az orosz hadsereg is felhasználhat – mondta a szóvivő.

Washingtont az Irán elleni amerikai szankciók megkerülése is aggasztja

A múlt hónapban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Sitki Ayan török ​​üzletemberrel és céghálózatával szemben, azzal vádolva őt, hogy elősegítette az olajeladást és a pénzmosást az Iráni Forradalmi Gárda számlájára.

Washington egy sor szankciót vetett ki az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező társaságokra az Iránnal kapcsolatos szankciók be nem tartása miatt, és megnevezte az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező légiközlekedési vállalatot, amely a Wagner csoport – akik harcolnak Ukrajnában  – orosz zsoldosait támogatja.

Támadás Teheránban

Egy Kalasnyikovval felfegyverzett férfi  támadást hajtott végre Azerbajdzsán iráni nagykövetsége ellen Teheránban. A támadás következtében életét vesztette Orkhan Asgarov, az iráni Azerbajdzsáni Nagykövetség biztonsági szolgálatának vezetője, két őrt pedig megsebesített.

Az azerbajdzsáni külügyminisztérium közleményben erősítette meg az iráni sajtó értesülését. A támadás indítékát egyelőre nem közölték. Egy – állítólag – a helyszínen készült videón egy élettelen test látható a nagykövetségen belül. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium közölte, hogy „jelenleg folyik a nyomozás az alattomos támadás ügyében”, és egy támadóról beszélt, aki egy gépkarabély lövésével rombolt le egy őrhelyet.

A két ország közötti feszültség

Azerbajdzsán északnyugaton Iránnal határos. A két ország között feszültségek vannak azóta, hogy Azerbajdzsán és az Irán által támogatott Örményország harcot vívott a hegyi-karabahi térségért. Októberben Irán hadgyakorlatot indított azerbajdzsáni határa közelében, megmutatva katonai erejét az ország tiltakozása ellenére. Azerbajdzsán szoros kapcsolatot ápol Izraellel, amelyet Teherán az egyik fő regionális ellenségének tart.

Hiába olcsó az orosz Ural olaj mégsem kelendő a világpiacon

A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy idén januárban régen  nem látott mélypontra jutott az Ural olaj ára a globális piacon, ahol a szankciók miatt egyre kevesebben vásárolnak belőle.

52 dollár egy hordó Ural olaj a világpiacon, ahol egy éve nem láttak ilyet. Ez elmarad az olajár sapkától, melyet december elején 60 dollárban állapítottak meg a G7 országok, az Európai Unió és Ausztrália.

Putyin gazdaságára nézve ez különösen nagy csapás hiszen az olajbevételek sokkal jelentősebbek mint a földgáz bevételek. Tavaly viszont az orosz kőolaj export 80%-kal csökkent már ami a tengeri kereskedelmet illeti.

Honnan szerzik be az európai kőolaj finomítók a nyersanyagot? Norvégiából, az Egyesült Államokból, Szaúd Arábiából, Guyanából és Azerbajdzsánból – derül ki a S&P jelentéséből.

Hol tudnak még eladni kőolajat az oroszok? Kínában és Indiában. Ott is az a probléma, hogy a vevők kihasználják a helyzetet, és jelentős engedményekre kényszerítik az orosz eladókat.

Ural, az orosz referenciaolaj ára 35%-kal a világpiaci szint alatt

Ez tulajdonképp keverék, amelyben az Ural és a Volga vidékről származó nehezebb olajat vegyíti a könnyebb nyugat szibériaival. Csővezetéken is szállítják külföldre: a Druzsba- Barátság – vezeték Ukrajnán keresztül visz orosz olajat Európába, így Magyarországra is. A másik, a déli vezeték Novorosszijszkból Bakuba szállítja az orosz kőolajat, amely azután Azerbajdzsánból érkezik Európába.

Putyin a múlt év végén válaszcsapással fenyegetőzött az olajársapka miatt, de nem sok kártya maradt a kezében.

Szakértők szerint 55 dollár az az ár, amely még elég jó az oroszoknak.

Putyin döntése szerint február elseje után az oroszok nem adnak el olajat olyan vevőnek, aki betartja a 60 dolláros ársapkát. Az orosz elnök ugyanakkor jelezte: tehetnek kivételt. Vagyis behunyhatják a fél szemüket, és eladhatnak olajat olyan államoknak is, melyek alkalmazzák az olaj ársapkát.

Az orosz olajipar fő felelőse, Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes is elismerte, hogy az olaj ársapka miatt 5-7%-kal csökkenhet az olaj kitermelés Oroszországban. A másik ok persze az, hogy a chip szankciók miatt az orosz olajipar egyre nagyobb bajban van, egyre nehezebben tudja folytatni az olajkitermelést.

Van persze egy másik forgatókönyv is – írja az oilprice.com. Eszerint 2023-ban nemigen csökken majd az orosz olaj exportja. Miért nem? Mert az oroszok komoly bevételre tesznek szert akkor is, ha az Ural ára viszonylag alacsony. Bevételre pedig az orosz költségvetésnek nagy szüksége van az elhúzódó ukrajnai háború miatt.

India és Kína ugyan jelentős engedménnyel vásárol, de így is körülbelül 56 dollárt fizet minden egyes hordó Ural olajért.

Az oilprice.com azt is megemlíti, hogy az olaj szankciókat ki is lehet játszani. Ebben az oroszok tanácsokat kaphatnak Irántól, amely régóta szankciók hatása alatt áll nukleáris programja miatt. Irán korábbi olajminisztere ezt őszintén el is mondta:

“a mi olaj exportunk nem Irán zászlaja alatt zajlik. Addig cserélgetjük az olaj szállítmányokat kísérő dokumentumokat, amíg azok elfogadhatóvá válnak a vevők számára”

– nyilatkozta Bijan Zanganeh, Irán ex olajminisztere.

Iráni drónok váltak főszereplővé az ukrán infrastruktúra elpusztításában

Ukrajnában az orosz agresszorok egyre gyakrabban kénytelenek drónokat használni a még működőképes infrastruktúra elleni támadásokhoz, mivel kifogynak a nagy pontosságú rakétákból – jegyzik meg az Institute for the Study of War elemzői.

December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az oroszok 23 drónt indítottak útnak. Többségükben különféle iráni sahedeket  irányítottak ukrajnai célpontokra. Az ukrán Légierő Parancsnokság szerint a légvédelemi erők ezeket a drónokat megsemmisítették.

Az ISW megjegyzi, hogy december közepe óta jelentősen megnőtt a különböző típusú iráni drónok használata, ami jelzi, hogy az orosz precíziós irányítású rakétakészletek valószínűleg kimerültek.

A nagyszámú iráni drónok bevetése két dolgot jelezhet: az orosz erők több iráni gyártmányú drónt halmoztak fel abban háromhetes – november 17-től december 7-ig – időszakban, amikor nem használtak iráni drónokat, vagy akár azt is, hogy Oroszország már megkapta a kért újabb adag drón szállítmányt  Irántól.

Az ISW főbb megállapításai december 30-án:

  • December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az orosz csapatok iráni gyártmányú drónokkal támadták meg Kijevet.
  • Az orosz csapatok továbbra is ellentámadásokat hajtottak végre a Szvatove-Kreminna vonal mentén.
  • Az ukrán csapatok csapást mértek az orosz csapatok központi helyeire a luhanszki régióban.
  • Az orosz megszálló csapatok folytatták a támadó hadműveleteket Avdiyivka és Bahmut térségében, ahol az offenzív hadműveletek üteme lelassulhatott az előző napokhoz képest.
  • Egy orosz forrás arról számolt be, hogy a megszállók szárazföldi támadásokat hajtottak végre Zaporizzsja régióban.
  • Orosz és ukrán források továbbra is arról vitatkoztak, hogy Oroszországban bekövetkezik-e a mozgósítás második hulláma, és ha igen: mikor.
  • Az orosz tisztviselők továbbra is azt a politikát folytatják, hogy a megszállt területeket erőszakkal integrálják az Orosz Föderációba.

Masha nem halt meg hiába – Az iráni vallási vezetők meghátráltak!

0

Irán eltörölte az erkölcsrendőrséget a Mahsa Amini halála miatt kitört több hónapja tartó tiltakozóhullám hatására. A rendőri erőszakba torkolló tüntetésekennek legalább négyszáz halálos áldozata volt

Ez azután történt, hogy az országszerte zajló tiltakozások kirobbantak Mahsa Amini két hónappal ezelőtti halála miatt, akit az iráni erkölcsrendőrség letartóztatott, mert állítólag megsértette Irán szigorú öltözködési szabályzatát.

Irán erkölcsrendőrsége

Az erkölcsrendőrséget, más néven Útmutató járőrt 2005-ben alapították Mahmúd Ahmadinijad elnök irányítása alatt, és vallási rendőrségként szolgál, és közvetlenül Ali Khamennei legfelsőbb vezetőnek van alárendelve.

A BBC-nek adott névtelen interjúban az egyik tiszt nyíltan beszélt az erkölcsrendőrség tagjaként végzett munkájáról.

„Azt mondták nekünk, hogy azért dolgozunk az erkölcsrendészeti egységeknél, hogy megvédjük a nőket” – mondta.

„Mert ha nem öltözködnek megfelelően, akkor a férfiak provokálódhatnak és árthatnak nekik.”

„Olyan, mintha vadászni mennénk” – vallotta be.

„A legtöbben közönséges katonák vagyunk, akik kötelező katonai szolgálatot teljesítenek. Nagyon rosszul érzem magam.”

A sípszó előtt győzelmet aratott az iráni labdarúgó válogatott

Az Anglia elleni küzdelemben (6-2-es vereség) az iráni játékosok úgy döntöttek, hogy a mérkőzés előtt nem éneklik el a nemzeti himnuszt, támogatva az országukban történt elnyomás áldozatait. 

Az iráni válogatott még soha nem indult világbajnokságon ennyi szemmel. Senki sem tippel azonban a katari győzelemre vagy akár egy elődöntős szereplésre.

Valójában az iráni politikai helyzet – a nők jogaiért zajló tüntetések, amelyeket az ajatollahok rezsimje közel két hónapja erőszakosan elnyomott – és annak a nemzeti csapatra gyakorolt ​​hatásai foglalkoztatnak mindenkit. November 12-én az Iran Human Rights civil szervezet becslése szerint legalább 344 tüntetőt öltek meg, és több mint 15 000-et tartóztattak le Mahsa Amini szeptember 16-i halála óta, akit a teheráni rendőr letartóztattak, mert nem tartotta be a szigorú öltözködési szabályokat. a rezsim.

A világbajnokság kezdetének előestéjén Ali Khamenei ajatollah egyértelmű figyelmeztetést adott ki: a csapatnak nem szabad „nem tiszteletben tartania” Iránt.

Az iráni labdarúgók súlyos, 6-2-es vereséget szenvedtek, de nem a vereség ténye érdemel említést, hanem a himnuszok idején

a pályán lévő tizenegy nem énekelte a Sorude Melliye Jomhuriye Eslamiye Iran -t, az Iráni Iszlám Köztársaság nemzeti himnuszát.

Az iráni játékosok szenvtelenül és komor arccal álltak, miközben felhangzott himnuszuk a dohai Khalifa International Stadion körül. Ezzel is támogatva a hazájukban élő kormányellenes tüntetőket.

Személyes és kollektív döntések

A hét folyamán a kapitány, Alireza Jahanbakhsh kifejtette, hogy a játékosok „közösen” döntenek arról, hogy eléneklik-e a nemzeti himnuszt a tüntetések áldozatainak támogatására. Az pedig, hogy megünnepeljünk-e egy esetleges gólt a vb alatt, „személyes” döntés lenne. A helyzet a szünet után adódott, amikor Medhi Taremi kétszer is csökkentette a két csapat közötti eredmény különbségétt, az iráni közönség legnagyobb örömére. A csatárt minden alkalommal szerényen üdvözölték társai.

Zelenszkij feladta a leckét Izraelnek

Zelenszkij, ukrán elnök elítéli Oroszország és Irán „szövetségét” országa ellen, és arra buzdítja Izraelt – máig hiába –, adjon neki eszközöket, hogy ellenálljon a közös ellenségeknek.

A február 24-i orosz inváziót követő hetekben Zelenszkij elnök online beszélt számos parlament előtt, és minden alkalommal meleg fogadtatásban részesült a képviselőktől, akik meghallgatták és tapsolták őt. Ám március 20-án Jeruzsálemben kiürültek a Kneszet öblei, mert az izraeli választott tisztségviselők nem voltak hajlandóak megszakítani parlamenti szabadságukat, hogy a közgyűlésükből az ukrán államfő beavatkozását kövessék, amelyet a Zoom sugárzott. Zelenszkij ezután ezzel az idézettel nyitotta meg beszédét, amelyet a kijevi születésű Golda Meir, aki Izrael kormányfője volt1969 és 1974 között kormányfője idézett:

„Szeretnénk életben maradni, a szomszédaink holtan akarnak minket látni. Ez nem olyan kérdés, amely sok lehetőséget hagy a kompromisszumra.”

Emlékeztetve arra, hogy „a zsidók és az ukránok története hogyan fonódik össze ” – fejezte be:

„Mindig megkérdezhetjük, miért nem kapunk önöktől fegyvereket, miért nem vezet be Izrael súlyos szankciókat Oroszországgal szemben, miért nem gyakorol nyomást az orosz cégekre. De a válasz mindig ugyanaz. Ez a ti döntésetek, kedves testvéreim. És ezzel a válasszal kell élned, Izrael népe.”

Moszkva és Teherán „szövetsége”

Ez a beszéd távolról sem váltott ki támogatást Izraelben, megerősítette a vezetőket Ukrajna és Oroszország közötti látszólagos semlegesség irányvonalában, mivel az utóbbit annál is inkább kímélték, mert Szíriában Moszkvának hallgatólagos együttműködése jól működik az izraeli légierővel az Iránnal kapcsolatos célpontok ellen.

Iráni beismerés

Irán szombaton először ismerte el, hogy drónokat szállít Moszkvának, de azt mondta, hogy azokat az ukrajnai invázió előtt küldték, és nem azért, hogy Oroszország ezeket a drónokat használja ukrajnai erőművek és polgári infrastruktúra elpusztítására.

Hossein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter azt mondta, hogy „kis számú” drónt szállítottak Oroszországba még hónapokkal azelőtt, hogy az orosz erők február 24-én megszállták volna Ukrajnát.

Irán eddigi legrészletesebb válaszában a drónokkal kapcsolatban Amir-Abdollahian cáfolta, hogy Teherán továbbra is szállít drónokat Moszkvának.

„Egyes nyugati országok pletykája szerint Irán rakétákkal és drónokkal látta el Oroszországot, hogy segítse az ukrajna elleni háborúban – a rakéta rész teljesen téves” – mondta.

„Ez igaz a drónokra, és néhány hónappal az ukrajnai háború előtt biztosítottuk Oroszországot néhány drónnal” – mondta.

A múlt hónapban két magas rangú iráni tisztviselő és két iráni diplomata azt mondta a Reutersnek, hogy Irán megígérte, hogy további drónok mellett föld-föld rakétákat is szállít Oroszországnak.

A hivatalos IRNA hírügynökség idézte Amir-Abdollahiant, aki azt mondta, hogy

Teherán és Kijev két héttel ezelőtt megegyezett abban, hogy megvitassák az iráni drónhasználattal kapcsolatos vádakat Ukrajnában, de az ukránok nem jelentek meg a megbeszélt találkozón.

„Megállapodtunk Ukrajna külügyminiszterével, hogy átadják nekünk a birtokukban lévő dokumentumokat, amelyek szerint Oroszország iráni drónokat használt Ukrajnában” – mondta Amir-Abdollakhian, de az ukrán delegáció az utolsó pillanatban kihátrált a tervezett találkozóról.

Az iráni külügyminiszter megismételte, hogy Teherán „nem marad közömbös”, ha bebizonyosodik, hogy Oroszország iráni drónokat használt az Ukrajna elleni háborúban.

Mint ismeretes, Oroszország a közelmúltban tömegesen használ kamikaze drónokat Ukrajna elleni támadásokhoz, amelyeket a szakértők az iráni Shahed-136-ként azonosítanak, az orosz erők pedig Geran néven használják őket. Teherán többször is tagadta drónok Oroszországnak való átadását. A Fehér Ház  valótlannak tartja Irán tagadását.

Az ukrán külügyminisztérium  kijelentette, hogy Irán fegyverekkel látja el Oroszországot egy teljes körű háború megvívásához, az Ukrajna területén elkövetett agresszió és háborús bűncselekmények cinkossá teszi Iránt. Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztériumának vezetője  javaslatot nyújtott be az elnöknek a diplomáciai kapcsolatok megszakítására Iránnal amiatt,  hogy Oroszország iráni drónokat vetett be Ukrajna ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Iránt meg kell büntetni azért, amit „az orosz terrorban való bűnrészességnek” nevezett, és azzal vádolta a teheráni rezsimet, hogy hozzájárult a háború elhúzódásához és annak élelmiszer- és energiaellátásra gyakorolt ​​hatásának fokozásához.

„Ha nem az irán nem látná el fegyverrel az agresszort, most közelebb lennénk a békéhez”

– mondta Zelenszkij vasárnap este.

Korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke telefonon elmondta Zelenszkijnek, hogy ezen a héten 18 milliárd eurós (17,9 milliárd dolláros) pénzügyi segélycsomagot javasol Ukrajna jövő évi szükségleteinek fedezésére.

DK: Az Országgyűlés ítélje el az iráni nők elleni jogsértéseket!

A nők helyzete a világ sok országában elfogadhatatlan. Az Orbán-kormány a magyar nőket is lenézi, sokszor megalázza szóban, és politikai cselekvéseiben is. Vannak helyzetek, amikor akkor is meg kell szólalni, ha tőlünk távol történnek kirívóan durva jogsértések.

Az erkölcsrendészet letartóztatásában életét vesztett iráni Mahsza Amini halála miatt tiltakozáshullám robbant ki Iránban, elítélve a nők elleni állami erőszakot, a nők jogait szorgalmazva. A tüntetéseket a karhatalmi szervezetek, a rendőrség mellett egy félkatonai erő brutális kegyetlenséggel igyekszik vérbe fojtani.

A halottak száma meghaladja a kétszáz főt, és több olyan nőről tudni, akiknek több évtizedes börtönbüntetést és száznál is több korbácsütést kellett elszenvedniük, mert nyilvánosság előtt követelték az öltözködés szabadságát.

A DK határozati javaslatot nyújt be, miszerint az Országgyűlés elítéli az iráni karhatalmi erők által az iráni nők ellen elkövetett erőszakot, jogsértéseket és jogfosztásokat. Az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy hivatalosan tiltakozzon az iráni kormánynál. Az Országgyűlés követeli, hogy az iráni hatóságok haladéktalanul vessenek véget a nők, a tüntetők elleni agressziónak, és tartsák tiszteletben az emberi jogokat. Az Országgyűlés a nők jogait követelő tüntetéseken az őrizetbe vett és letartóztatott személyeket politikai foglyoknak tekinti és követeli azonnali szabadon bocsátásukat.

Tűz ütött ki Irán legnagyobb politikai foglyokat őrző börtönében

A már szeptember óta tartó tüntetések és zavargások során őrizetbe vett tüntetőket a teheráni Ewin börtönben tartják fogva. Egyelőre tisztázatlan okok miatt a börtönben tűz ütött ki, ugyanakkor lövések is dördültek a falak mögött. Hivatalosan a fogvatartottak közötti konfliktusokat említik okként – de a helyzet teljességgel zavaros.

 

Tűz ütött ki szombaton egy börtönben Irán fővárosában, Teheránban.  A tűz keletkezésének oka tisztázatlan. A közösségi oldalakon nem csupán tűzesetről adnak hírt, de a falak mögül lövések és robbanások hallatszanak. A tűz okát vizsgálják – írja a »Shargh« nevű helyi újság a Twitteren.

A börtön által kiadott információk szerint „huligánok és lázadók” vitába kezdtek a börtönőrökkel, majd felgyújtották a börtön textilraktárát. A tűzoltóság azóta eloltotta a tüzet.

Az IRNA állami hírügynökség közölte a börtön vezetősége azt állítja, hogy a fogolytáborban ismét helyreállt a rend, ugyanakkor egy szemtanú azt mondta a Reutersnek, hogy füst szállt fel a börtön fölött, és mentők szirénáját lehetett hallani. A börtönhöz vezető utakat lezárták.

Eközben a Twitteren továbbra is keringenek a fotók és videók, amelyeken az égő épület látható, bentről lövéseket lehet hallani a videón. Állítólag még szombat este is hallani lehetett lövéseket a börtön falain belülről.

Több száz családtag áll naponta a börtön előtt, és keresi gyermekeit és rokonait.

„A szomszédos épületekben az emberek a „Halál Hamenei”-t skandálják az ablakokból”

– mondta egy szemtanú, Ali Khamenei ajatollahra utalva.

A teheráni ügyész tagadta, hogy bármi köze lenne a folyamatban lévő rendszerkritikus tiltakozásokhoz. Állítása szerint az eset belső konfliktus volt a börtönben elítélt tolvajok között. Az állami hírügynökség jelentése szerint legalább nyolc ember megsérült, de nem haltak meg. Az információ független módon nem ellenőrizhető.

Az Egyesült Államok aggodalmának adott hangot a helyzet kialakult miatt.

„Irán teljes felelősséggel tartozik az igazságtalanul fogva tartott állampolgáraink biztonságáért, akiket azonnal szabadon kell engedni.”

Iránban csaknem egy hónapja zajlanak kormányellenes tüntetések, és állítólag több mint 200 ember halt meg a tüntetések során

A 22 éves Mahsa Amini múlt hónapi halála óta  sokezren országszerte a kormány elnyomó politikájka és a kötelező fejkendő ellen. Aminit állítólagos »nem szabályos iszlám öltözéke« miatt tartóztatták le. Hogy ezután pontosan mi történt Aminivel, az nem világos. A nő szeptember 16-án kómába esett, és a kórházban meghalt. Világszerte sokszázezres tüntetések erőszakkal vádolják az erkölcsrendőrséget. A rendőrség ezt visszautasítja.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK