Legalább ennyi áldozata van már május óta a Facebookon és a WhatsAppon terjedő álhírnek Indiában, miszerint gyerekrablók járják a falvakat. Eddig bármit próbáltak kitalálni az álhír ellen, nem működött.
Több száz gyerekrabló garázdálkodik a környéken – ez az álhír kezdett el terjedni néhány hónappal ezelőtt az India északkeleti részén lévő Asszám szövetségi államban. A rendőrség hiába cáfolta ezt, a helyi lakosság egyre indulatosabb lett.
Főleg, hogy terjedtek az újabb és újabb, hasonló álhírek, elsősorban a WhatsAppon, kisebb részben a Facebookon: volt olyan, amely szerint a közeli, nagyon szegény Bihar államból érkező gyerekrablók olykor koldusnak álcázzák magukat, és éjszakánként a házakba lopóznak.
Még fényképeket is mellékeltek,
amelyeken megcsonkított holttestek és sérült gyerekek látszottak. Persze ezek se voltak valódiak.
Ennek ellenére egyre többen küldték tovább ezeket az üzeneteket. Ezt segítette, hogy egyre többen használnak okostelefont Indiában, a South China Morning Post szerint ezek piaca az egész világon itt nőtt a legjobban 2017-ben.
A WhatsApp legnagyobb piacának is India számít, több mint 200 millióan használják itt az alkalmazást,
naponta milliárdnyi üzenetet küldenek.
A Hindustan Times véleménycikke szerint a WhatsApp használata annyira elterjedt az országban, hogy gyakorlatilag már élni sem tudnak nélküle. Csakhogy, ahogy a Deutsche Welle megjegyzi, az okostelefonok és az internet használatában gyakorlatlan emberek nem nagyon tudtak különbséget tenni, hogy amit látnak, az valódi-e vagy nem. És ahogy az álhír a gyerekrablókról terjedt, a helyi lakosoknak minden kívülálló egyre gyanúsabb lett.
A tömeghisztéria végül lincselésekbe csapott át.
Volt, hogy két kiránduló fiatal férfi átutazott egy falun, a helyiek egy csoportja megállította az autójukat, kirángatták és agyonverték őket. Ezt volt, aki még videóra is felvette. Ebben az ügyben 15 ember ellen a gyilkosság, 35 másik ellen álhírek terjesztése miatt emeltek vádat.
Előfordult, hogy egy ezer fős tömeg támadt négy kereskedőre, amikor megálltak teázni útjuk közben. Egyikük meghalt, a másik három életveszélyesen megsérült. Agyonvertek egy idős nőt is, aki csokoládét osztogatott a gyerekeknek.
Még több lehetett volna az áldozat, ha a rendőrség nem lép közbe: volt olyan nap, amikor hat embert is kimentettek a lincselők közül, három különböző helyszínen.
De a rendőri beavatkozásnak sem mindig lett jó vége: volt, hogy olyan embert lincseltek meg, aki épp azért járta a vidéket, hogy figyelmeztesse az embereket a hazugságok terjedésére.
A kezelhetetlenné váló helyzetre végül úgy próbáltak a hatóságok megoldást találni az AFP szerint, hogy
az egész régióban lekapcsolták egy időre az internetet.
Hiába: két nappal később öt embert vertek agyon Mahárástra állam egyik hegyi falujában. Ők egy közeli nomád csoporthoz tartoztak, és miután leszálltak a buszról a faluban, egyikük beszélgetni kezdett egy helyi lánnyal. Erre megkövezték és agyonverték őket.
Nem sokkal előtte a környéken lakók között olyan videó terjedt, amelyen állítólagos szervkereskedők áldozatai voltak – az egyik fotón valójában egy Szíriában gáztámadás áldozatául esett gyerek volt.
Azt szinte lehetetlen megtalálni, hogy egy-egy álhírt ki indít el.
A WhatsAppon ugyanis az üzenetek titkosítottak, így elvileg a cég sem tudja, melyikben mit írnak. Egy olyan javaslat merült fel, hogy a továbbított üzeneteknél mindig megjelenítenék az eredeti küldő telefonszámát, de egyelőre ez csak terv.
A Washington Post szerint az indiai kormány már a WhatsAppot is felszólította, hogy tegyen valamit a jelenség ellen. Azt is bejelentették, hogy a cég nem kerülheti el a felelősségét abban, ha a felhasználói álhíreket terjesztenek.
A WhatsApp (amely egyébként a Facebook tulajdonában van) lépett is. Néhány hete egészoldalas hirdetéseket jelentetett meg indiai lapokban, tippekkel, hogy hogyan lehet felismerni az álhíreket. (Erről egyébként mi is írtunk korábban, érdemes elolvasni!)
A Times of India szerint a rendőrség pedig olyan hirdetéseket jelentetett meg, amelyek mindenkit arra szólítottak fel, hogy őket hívja, ha bármi gyanúsat lát, hall. Ezt az üzenetet a Whatsappon is terjesztik.
Ezek hatékonysága is vitatható egyelőre. Nem sokkal később ugyanis egy kétezer fős tömeg támadt három fiatal férfira Karnataka tartományban, mert
gyerekrablóknak hitték őket.
Pedig pusztán annyi történt, hogy korábban egy barátjukat látogatták meg, és hazafele tartva megálltak pihenni. Amikor pedig a helyi gyerekek köréjük gyűltek, csokit osztogattak nekik, csakhogy az egyik gyerek valamiért sírni kezdett, mire egyre több rémült és dühös felnőtt jelent meg. Hiába próbált a három kiránduló menekülni, a helyiek WhatsAppon riasztották a szomszéd falu lakóit is. Végül az egyik férfit agyonverték.
Úgyhogy a WhatsApp végül radikális korlátozások mellett döntött: lecsökkentik azok számát, akiknek egy-egy üzenetet tovább lehet küldeni. Indiában ez a szám maximum öt lesz. Emellett várhatóan megszüntetik azt a lehetőséget is, hogy fotókat és videókat egy gombnyomással tovább lehessen küldeni.
