Kezdőlap Címkék Hulladék

Címke: hulladék

Ez történt a héten – Lakossági hulladék

Jó kis hét volt ez a most mögöttünk lévő, jóformán még el sem kezdődött, már vége is lett. Hétfőtől szerdáig azonban épp elég idő volt arra, hogy megoldódjon a szemétmizéria és elvigyék a hivatalosan lakossági hulladéknak nevezett szemetet 116 településről.

Normális viszonyok között ez nem lenne hír, a szemét azért van, hogy elszállítsák, és ne maradjon ott, ahová letették. Vannak erre kiképzett emberek, valamint ezen emberek által működtetett eszközök, vagyis a civilizált világban meg van szervezve a szemét elszállítása. Az ember azt gondolná, nincs ebben semmi ördöngösség, ez egy szakma, vinni a szemetet, ennél nehezebb és bonyolultabb problémákat is megoldott már a civilizáció.

Normális körülmények között nem szokott a szemét téma lenni, ám itt kiderült, hogy elfogyott az állam által szemétszállításra biztosított pénz. Hogy rosszul számolták ki, mennyi pénz kell a szemét elszállítására, vagy más ok áll a háttérben, ezzel kapcsolatban folyik a politikai oldalak szokásos egymásra mutogatása. Szerencsére ezúttal nem Soros vagy Sargentini ármánykodása sejlik az ügy mögött, ami némi halvány reménysugár is lehet arra, hogy egyszer talán még lehet ebben az országban normális, szakmai meggondolásoktól sem mentes vitákat folytatni.

Ez azonban még messze van, ami viszont érdekes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az ügyben. Igaz, csak nagyon szűkszavúan, mondjuk úgy, szőrmentén nyilatkozott, ráadásul testőrök kíséretében, menet közben válaszolt egy sajtómunkás kérdésére.

Katasztrófavédelem – ezt válaszolta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mi lesz a szeméttel, mi meg találgathattunk, és rághattuk a körmünket napestig, hogy akkor most mi lesz.

Az lett, hogy nem sokkal e nyilatkozat után kiderült: a katasztrófavédelem kapott 26 milliárd forintot a kormánytól, hogy gondoskodjon az utcákon rekedt szemét elszállításáról. Ennyi pénz kellett a probléma – nem végleges, de legalább átmeneti enyhet adó – megoldásához. Ment az utalás a katasztrófásokhoz, és másnap már vitték is a szemetet.

Nem a katasztrófavédelem munkatársai szállították el a lakosság által termelt hulladékot, hanem azok a szemetesek, akik egyébként is elvitték volna, ha megkapják időben a munkájuk elvégzéséhez szükséges pénzt.

Ugyanaz a cég, ugyanazok az emberek, ugyanazokkal a kocsikkal, akik korábban. Ebben áll a nagy magyar mutatvány, egyik zsebből áttenni a pénzt a másikba miközben eltűnik az utcákról a szemét.

Azért némi tanulsága mégis csak van ennek az ügynek: ha valami baj van, a katasztrófavédelemre mindig számíthat az ország. Műteni talán nem tudnak a hiányzó orvosok helyett, és ágytálat, lepedőt sem cserélnek a kórházakban, de mint a mostani szemét-ügy tanúsítja, ha kapnak pénzt, azt képesek a megfelelő helyre utalni.

Legközelebb, ha hosszabb lesz a hét, mint amilyen ez a mostani volt, elmeséljük azt is, valóban háborúra készül-e az ország, vagy valami más ok miatt kellett bejelenteni, hogy 40 évről 50-re emelkedik a katonai behívhatóság korhatára. Nem lőjük le a poént, mert még eltalálnánk valakit, ami tényleg nem áll szándékunkban.

Szemetet és hulladékhegyeket gyárt a világ

0

Gondolná, hogy a divatipar a világ második legszennyezőbb iparága az olajszektor után? Hogy a feleslegessé vált ruhák 84 százaléka szemétlerakóban, vagy szemétégetőben végzi?

Túlfogyasztás, fenntarthatóság, ökológiai lábnyom. Unalomig ismételt kifejezések, amelyek a fogyasztók többségénél nem ütik át az ingerküszöböt, pedig a környezetszennyezés egyre nagyobb problémát jelent.

Fogyasztói társadalmukat jól jellemzi az a tény, hogy míg régen megjavíttattuk az elromlott használati tárgyainkat, addig ma inkább újat veszünk. Ha szétszakad a cipőnk, nem visszük cipészhez (talán már nem is találnánk ilyet, ez is egyike az érdeklődés hiányában eltűnt szakmáknak), hanem kidobjuk és vesszük a következőt. A tönkrement TV is mehet a szemétre, jöhet helyette egy szebb, jobb és nagyobb. Hova vezet ez? Szemét és hulladék hegyekhez. Vannak már előremutató kezdeményezések, mint például

a műanyag szívószál tervezett betiltása az EU-ban,

de a mindennapok szintjén egyelőre nem lett tömegmozgalom abból, hogy környezettudatosan éljük az életünket

A Jófogás nemrégiben közzétett fenntarthatósági jelentéséből kiderül, hogy még egy olyan viszonylag pici használtcikk piac, mint a magyar, jelentős mértékben csökkentheti a karbonlábnyomot. A portál felhasználói 2017-ben 40 New-Yorki-i Szabadság-szobornyi acélt, 40 Airbus A380-nyi alumíniumot, és annyi CO2-t takarítottak meg, mintha 45 napig semmi forgalom nem lenne Budapesten.

Minden szentnek maga felé hajlik a keze

0

Örök igazság: mindig kedvezőbb színben állítjuk be magunkat, tevékenységünket, mint az amilyen valójában. Lehet, hogy tudatalatti ez a fajta csalás, amely azonban az élet számos területén tetten érhető. Például a szelektív gyűjtésnél.

 

Magyarországon – dicséretes módon – már 10-ből 9 vallja magáról, hogy változó rendszerességgel, de szelektíven gyűjti a hulladékot; ám ez nem nyilvánul meg a szelektíven gyűjtött anyagok mennyiségében. Pedig – ahogy Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója mondja – a papírból, alumíniumból és műanyagból álló, a tejek és gyümölcslevek csomagolásaként szolgáló italoskarton dobozokat – saját bevallásuk szerint –  a válaszadók 38%-a dobja a kommunális hulladékba, miközben a mért adatok szerint 80% -a végzi a kukában.

Forrás: IKSZ

Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája a lakosság körülbelül 71-80%-a számára elérhető, azonban az infrastruktúra kiépítettsége mellett a motiváció is kiemelkedően fontos szempont – hívja fel a figyelmet az IKSZ, amelynek fő célja, hogy népszerűsítse az italoskarton dobozok szelektív visszagyűjtését és újrahasznosítását, ezért rendszeresen végez szakmai kutatásokat és felméréseket. Legutóbb 1023 fő megkérdezésével készített online kutatást, s kiderült, hogy

a lakosok 89%-a környezetünk tudatos védelmét, 53%-a pedig a családtagoknak és másoknak történő példamutatást jelölte meg annak okaként, amiért részt vesz a szelektív gyűjtésben.

Zöld szemléletünk megerősödését és az elköteleződést mutatja az is, hogy a felmérésben megkérdezetteknek csupán 8%-a nyilatkozott úgy, hogy számára a gyűjtésben a legfőbb motiváló tényező az, hogy azzal csökkenthető a szemétszállítás díja.

Ugyanakkor sok még a kifogás, derül ki annak a 35%-nak az állításáról, aki bevallottan nem gyűjti szelektíven a csomagolási hulladékot. Íme az indokok:

  • nincs az otthonában fizikailag erre lehetősége: 14%
  • a gyűjtés „nagyon macerás”: 18%
  • a gyűjtött hulladék „nem fér el”: 21%
  • a folyamat „időigényes”: 13%
  • „a hulladékgyűjtő sziget messze van”: 16%
  • „nincs ideje kiöblíteni” a hulladékokat a kidobás előtt: 15%.
  • Egyéb: 2%

Éhezőket etetnek és még a környezetet is védik

Időről-időre előkerül az élelmiszerpazarlás témája – mint most is, amikor az egyik, Magyarországon is népszerű globális áruházlánc saját megelőző gyakorlatára hívja fel a figyelmet –, ám valójában keveset, s inkább csak kampányszerűen beszélünk a témáról. Pedig globális problémáról van szó, olyanról, amelynek megoldása milliók életét tehetné könnyebbé.

 

Forrás: Európai Parlament

Kezdjük talán néhány sokkoló adattal: globálisan az élelmiszertermelésnek durván a harmada, évi 1,3 milliárd tonna megy veszendőbe, s meglepő módon – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) adataiban – a fejlett és a fejlődő országok közel fele-fele arányban tehetők ezért felelőssé. Európában – az Európai Parlament által közzétettek szerint – fejenként 173 kilogramm élelmiszert dobunk ki, Magyarországon pedig – az Élelmiszerbank egyik jelentése értelmében – minden esztendőben 1,8 millió tonna élelmiszer megy veszendőbe. A fenti adatok sokkolók, hát még, ha azt mondjuk, hogy csak az Európában kidobott élelmiszer mennyiége elegendő lenne 200 millió ember táplálására. S ami még meglepőbb – hogy folytassuk a furcsa tények sorát –, hogy az afrikai kontinensen és Latin-Amerikában ilyen módon elpazarolt étel 300-300 millió ember számára szüntetné meg az éhezést.

Az ételhulladékok – a morális kérdések felvetése mellett – nemcsak az olyan értékes erőforrások pazarlásához vezetnek, mint a víz, vagy a napenergia. Káros hatással van a környezetre is: a hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna CO2 termelődésével jár. Ami egyben azt is jelenti, hogy aki hozzájárul az élelmiszerpazarlás visszaszorításához, az egyben hozzájárul a környezet védelméhez is.

Lépések minden szinten

Nem véletlen, hogy szinte minden szinten történnek lépések a probléma kezelésére. Néhány hónapja az Európai Parlament fogadott el állásfoglalást a kérdésben, s ebben felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket az élelmiszerpazarlás visszaszorítására. Azt akarják elérni, hogy a 2014-es szinthez képest

2025-re 30, 2030-ra pedig 50 százalékkal csökkenjen a jelenleg 88 millió tonna kidobott élelmiszer mennyisége az Unióban.

Az egyes államok közül is több lép: például Franciaországban törvény tiltja a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű boltok számára a megmaradt élelmiszer kidobását, azt kötelezően jótékonysági célra kell felajánlaniuk.

S vannak – egyre nagyobb számban – olyan cégek, láncok, amelyek saját hatáskörben lépnek: ilyen például a Tesco Európa, amely – a régióban a szektor képviselői közül elsőként – közzétette a 2016/2017-es pénzügyi évre vonatkozó jelentését a működése során keletkező élelmiszer-felesleg és -hulladék mennyiségéről. Az áruházlánc egyébként 2014-ben indította el  áruházi élelmiszermentő programját idehaza, amelynek eredményeként

2017. augusztus végéig összesen több mint 7841 tonna adományt adtak át, ami mintegy 19,6 millió adag ételnek felel meg.

Ebben fontos partnere a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek küldetése, hogy visszaszorítsa az élelmiszerpazarlást, és csökkentse a nélkülözők számát. Az Élelmiszerbank több mint 12 éves fennállása óta gyártóktól, kereskedelmi hálózatoktól gyűjti be a feleslegessé vált élelmiszereket, melyek között vannak közeli lejáratú vagy csomagolás hibás termékek, de akár szezonálisan már nem eladható, kiváló minőségű élelmiszerek is. Az idén mentett 5000 tonna élelmiszer közel 2/3-át ezek alkotják.

Ha ezt a mennyiségű mentett élelmiszert kamionokra tennénk, 3 km hosszan állna a sor – olvasható az egyesület honlapján

S azután vannak még ennél is civilebb kezdeményezések, amilyen például a Budapest Bike Maffiáé, amely 2014 nyara óta foglalkozik ételmentéssel. Fontosnak tartják, hogy a megmaradt, de nem felhasznált friss ételek/étel-alapanyagok ne a kukában végezzék.

Ők a vendéglátó helyekkel, mutikkal, rendezvényszervezőkkel, s civil felajánlókkal dolgoznak együtt.

Az esetek többségében maguk mennek el az ételekért, dobozokat biztosítanak a csomagoláshoz, majd az ételeket frissen kiosztják az utcán élő rászorulóknak, vagy elszállítják egy-egy intézménybe, hidat képezve felajánló és rászoruló között.

A Tesco számai. A cseh, lengyel, szlovák és magyar áruházakat tömörítő Tesco Európa a 2016/2017-es pénzügyi évben összesen 3 325 675 tonna élelmiszert értékesített, működése során pedig 60 918 tonna élelmiszer-felesleg és -hulladék keletkezett. A feleslegből régiós szinten 8143 tonna élelmiszert adományozott rászorulóknak, s ajánlott fel állatmenhelyek számára, illetve takarmányozásra. A magyar áruházlánc ezen időszak alatt 944 556 tonna élelmiszert adott el, miközben 19 233 tonna a boltokban maradt. Utóbbiból 3421 tonna el nem adható, de emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert rászorulóknak adományozott, míg 5755 tonna – részben emberi fogyasztásra alkalmas, részben sérült – élelmiszerrel állatmenhelyeknek segített. Magyarország így az áruházakban keletkező élelmiszer-felesleg 29 százalékát ajánlotta fel jótékony célra.

 

Te is szeded a hétvégén?

0

Mintegy 1732 regisztrált helyen zajlik az országban a TeSzedd! – önkéntesen a tiszta Magyarországért három napos szemétszedési akció. A mozgalom 6 évvel ezelőtti indításakor mindössze 30 ezren vettek részt, ma pedig gyakorlatilag az ország minden második települése bekapcsolódik az akcióba.

Elsősorban a szemléletformálást szolgálja a mozgalom, de a környezeti haszna is jelentős. Az akció szinte családi programmá vált, mert

sok gyerek elkíséri szüleit

erre az önkéntes eseményre, így már ők is különbséget tudnak tenni a rend, a tisztaság és szemetelés között. Az illegálisan eldobott háztartási hulladékot gyűjtik a résztvevők.

Fotó: Flickr.

Tavaly rekord mennyiségű szemetet gyűjtöttek össze az önkéntesek: a négy nap alatt összesen 2.857 tonna szemetet, ami meghaladja a Budapest lakossága által másfél nap alatt megtermelt mennyiséget, és körülbelül 41 Combino villamos súlyának felel meg. Az akkor még az OKTF Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság (OKTF NHI) által szervezett akcióban 190 ezer önkéntes vett részt ténylegesen, ők

2240 helyszínt tisztítottak meg az eldobált, illegálisan lerakott szeméttől.

Korábban rendszerint tavasszal volt az akció, ám az idén – ahogy a rendezvény főszervezője, a Földművelésügyi Minisztérium korábban bejelentette – Magyarország is csatlakozik a nemzetközi takarítási világnaphoz. Az idén is a baráti társaságokat, munkahelyi közösségeket, családokat, és diákokat vártak a szervezők. Budapesten például az egyik zöld média szerkesztősége regisztrált egy olyan találkozási pontot, ahol a munkatársak, olvasóikkal együtt szedik a szemetet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK