Hszi Csinping Archives › Független Hírügynökség

Hszi Csinping Mao elnök nyomában?

Polonius

-

2022-10-30

A kínai kommunista párt újonnan megválasztott legfelső vezetésének első útja szimbolikus volt: Jenanba vezetett, ahol Mao Cetung felkészült a hatalom átvételére.

A kínai vörös hadsereget Csang Kaj-sek fölényben levő erői kiszorították Kína fejlett délkeleti területéről, ahol a kommunista párt 1921-ben megalakult Sanghajban. Az elmaradott Senhszi tartományban, Hszi Csinping elnök szűkebb pátriájában, szervezte újra a kommunista pártot és a Vörös Hadsereget Mao Cetung. Erre hívta fel most a figyelmet Hszi Csinping elnök Jenanban. Arról egy kukkot sem szólt, hogy Sztálin támogatása nélkül Mao Cetungnak esélye sem lehetett volna a győzelemre. Sztálin pedig nem bízott Mao Cetungban, akit margarin kommunistának nevezett. Kínai Komintern káderek tucatjait küldte Mao nyakára, hogy megfegyelmezze a paraszt forradalmárt. Ilyen volt Csou En-laj is, akit Hemingway is karizmatikus vezetőnek nevezett amikor interjút készített vele. Csou En-laj inkább lepaktált Mao Cetunggal. Így a Kínai Népköztársaságban haláláig miniszterelnök lehetett (1949-1976). Ő volt a reformok keresztapja, aki megmentette Teng Hsziao-pinget az üldöztetéstől a kulturális forradalom idején (1966-1976). Teng Hsziao-ping indította el a reformot 1978-ban, ennek eredményeképp Kína a világ második számú nagyhatalma lett.

Mit akar Hszi Csinping?

A kínai elnök minden ellenfelét kisöpörte a legfelső vezetésből. Hatalma tehát óriási, de vajon mihez kezd vele?

Hszi Csinping bevallott célja az, hogy olyan globális gazdaságot hozzon létre, melyben az USA és Kína egyenrangú szerepet játszik. Hosszú távon pedig arra törekszik, hogy Kína legyen a világ új ura. Ezt az elképzelést nyíltan el is mondta azon a G20 csúcstalálkozón, melyet Hangcsouban tartottak Kína délkeleti részén. Ezt követően indította meg a kereskedelmi háborút Donald Trump Kína ellen. Joe Biden szinte mindenben ellenezte Trump politikáját, de ebben a tekintetben még túl is tett az elődjén. Nemcsakhogy nem vonta vissza Trump büntető szankcióit Kína ellen, de megindította a chip háborút, hogy lassítsa a kínaiak felzárkózását ezen a stratégiai fontosságú területen.

Hszi Csinping elnök együttműködést ajánlott az USA-nak azt követően, hogy újjáválasztották a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezetőjének. Kína békés gazdasági versenyben akarja legyőzni az Egyesült Államokat. Egyáltalán nem támogatja Putyin háborúját Ukrajnában. Nem akarja azt, hogy gazdasági NATO jöjjön létre Washington irányításával. Ezért is várják lelkesen Olaf Scholz német kancellárt Pekingben, aki az amerikaiak ellenkezése ellenére látogat el november elején Kínába, amely nemcsak Németország, de az egész Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Újabb gyanús halál a Gazprom környékén

Kenderessy Milán

-

2022-10-17

0

A 47 éves Nyikolaj Petrunyin, akit “gáz csodagyereknek” neveztek Moszkvában egy hónapja esett kómába, most pedig meghalt. A halál oka hivatalosan a Covid, de a brit hírszerzés szerint ő is egyike azoknak, akiket az FSZB tett el láb alól Putyin parancsára.

A dúsgazdag Nyikolaj Petrunyin nemcsak üzletember volt hanem az orosz parlament képviselője és az igen befolyásos energia bizottság alelnöke. Putyin ukrajnai agressziója előtt az elnök sziklaszilárd hívének tartották. Cége csővezetékeket épített a Gazpromnak illetve a Rosznyeftnek. Éves jövedelme több mint 875 millió forint volt a hivatalos adóbevallás szerint.

Felesége Albina Petrunyina is benne volt a bizniszben. Korábban őrnagyként szolgált a rendőrségen, majd közös céget alapított MetaTrend City néven a Gazprom egyik csúcs menedzserével, Vlagyimir Vasziljevvel. Azt nem lehet tudni, hogy Albina Petunyina életben van-e még, mert sok Gazprom közeli üzletember “a családjával is végzett mielőtt öngyilkos lett”.

Áprilisban az 51 éves Vlagyiszlav Avajev, a Gazprombank egykori alelnöke “megölte családját mielőtt magával is végzett volna”. Feleségével és lányával együtt találtak rá az orosz oligarcha holttestére, aki korábban Putyin titkárságán dolgozott majd az energiaiparban hasznosította tapasztalatait. A Gazprombank alelnökeként rálátása volt a Kreml pénzügyeire is.

Baltával végzett családjával egy orosz oligarcha Spanyolországban majd felkötötte magát. Szergej Protosenya korábban a Putyin hű oligarchák közé tartozott, de azután jobbnak látta áttenni székhelyét Spanyolországba. Ez sem segített rajta.

A 61 éves Alekszandr Tyulakovot agyba főbe verték mielőtt “öngyilkos lett”. Ő a pénzügyi ellenőrzés területén volt menedzser a Gazpromnál, és ennek különösen nagy jelentősége van hiszen Putyin európai barátait jelentős részben a Gazprombankon keresztül pénzelte. A brit és az amerikai hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és valószínű, hogy a gyakori halálesetek ehhez is kapcsolódnak.

A 60 éves Leonyid Sulmant vérben ázva találták meg luxuslakása padlóján. A Gazprom Invest főnökével “betörők végeztek” abban az elit lakóparkban Szentpéterváron, melyet őrző védő szolgálat óvott a kínos meglepetésektől.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeletének ablakán. Hivatalosan öngyilkos lett a 67 éves Ravil Maganov, de a brit hírszerzés értesülései szerint az FSZB emberei összeverték és kidobták a kórház ablakán Oroszország második legnagyobb olajvállalatának alelnökét, aki az igazgatótanács elnöke volt.

A Gazpromhoz hasonlóan a Lukoil is pénzeket juttatott el Putyin európai barátainak.

A 43 éves Alekszandr Szubbotyin “szívrohamot kapott”. A Lukoilhoz közelálló dollármilliárdos orosz üzletembert állítólag olyan méreggel itatták meg, amely szívrohamot vált ki. Kiesett a luxusjachtból miután Putyin tanácsadója volt a nemzetközi konferencián.

Vlagyivosztokban távol-keleti gazdasági “csúcsot” tartottak, ahol Kínát nem Hszi Csinping elnök hanem a nemzetgyűlés elnöke, az ország harmadik számú vezetője képviselte. Ez volt az első alkalom az ukrajnai háború kezdete óta, hogy Putyin magasrangú kínai vezetővel tárgyalt. Peking felszólította Putyint: fejezze be mielőbb a háborút! Ezt még határozottabban megmondta Hszi Csinping elnök Putyinnak Szamarkandban egy másik csúcstalálkozón. A kínaiak megígérték az Egyesült Államoknak: nem adnak el olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ennek következtében az orosz hadiipar lehetetlen helyzetbe került. Putyin kirúgta a hadügyminiszter helyettesét, aki a fegyvergyártásért felelt, de ettől még nem jöttek chipek Oroszországba. Hiába dolgozik az orosz hadiipar háborús üzemmódban éjjel nappal mégsem képes korszerű fegyverekkel ellátni az Ukrajnában küzdő orosz csapatokat.

Vlagyivosztokban az orosz-kínai tárgyalásokon tanácsadóként szolgált Ivan Pecsorin. A 38 éves szakértő jacht túrára indult “a sikeres csúcstalálkozó” után , de erről nem tért vissza. “Kiesett a jachtból”- halálát így indokolták Oroszországban, ahol manapság nem életbiztosítás az sem, ha valaki túlságosan közel áll Putyinhoz.

Putyin hamarosan úgy végzi ahogy ellenfelei, csak nem az ablakon fog kiesni

Kenderessy Milán

-

2022-09-26

0

Putyin hamarosan úgy végzi ahogy ellenfelei, csak nem az ablakon fog kiesni

Azt jósolja egy kiváló brit titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező szerző, aki a The Sun bulvárlapban fejtette ki a véleményét, hogy Putyint sajátjai fogják elintézni. Rod Little szerint az orosz elnök elveszítette az arcát Ukrajnában.

Először Kijev majd most Harkov körül szenvedett el súlyos vereséget. Emiatt hívott be 300 ezer katonát, akiket azonnal még csak bevetni sem lehet mert kiképzésre nekik is szükségük van.

Atomfegyverrel is fenyegetőzik az orosz elnök, még azzal is nyomatékosította, hogy: ez nem blöff! Putyin ezért is rendeztet a népszavazást négy ukrajnai kormányzóságban arról, hogy azok csatlakozzanak Oroszországhoz. Az orosz alkotmány ugyanis csakis abban az esetben teszi lehetővé a nukleáris fegyverek bevetését, ha Oroszország területét éri külföldi fenyegetés.

A brit szerző szerint Putyin blöfföl hiszen a Krím félszigetet, melyet 2014-ben csatoltak Oroszországhoz, már több támadás is érte, mégsem következett nukleáris válasz. Márcsak azért sem, mert az USA megüzente Putyinnak, hogy válaszcsapást mérnek az orosz erőkre, ha azok bevetnék az atomfegyvert. Például elpusztíthatnák az egész orosz flottát a Fekete tengeren, és ehhez még nukleáris fegyverekre sem lenne szükség. A zászlóshajót már az ukrajnai háború elején kilőtték az ukránok az USA segítségével.

Kínai figyelmeztetés: Vologya fejezd be!

A CIA értesülései szerint Hszi Csinping kínai államfő kerek-perec megmondta Putyin elnöknek: Kína igencsak méltányolná, ha véget érnének a csaták Ukrajnában. Hszi Csinping elnöknek a jövő hónapban a kínai kommunista párt kongresszusán értékelnie kellene a nemzetközi helyzetet. Egyáltalán nem akar úgy feltűnni mint Oroszország szövetségese az USA ellen. Épp ellenkezőleg: szeretne lepaktálni az Egyesült Államokkal Kína gazdasági fejlődésének érdekében. Ezért szentül megígérte az USA-nak: a kínaiak nem szállítanak olyan chipeket Oroszországnak, melyeket az oroszok a hadiiparban fel tudnának használni.

A CIA szerint Putyin Szamarkandból visszajövet gyorsította fel az eseményeket: rendelte el a részleges mozgósítást és a népszavazást négy ukrajnai kormányzóságban. Putyin előre menekül, de hiába. Legalábbis így véli a brit szerző, aki szerint hamarosan holtan találják majd minden oroszok elnökét a fürdőkádban.

“Titokzatos betegség végzett vele villámgyorsan”

– ez lesz a hivatalos közlés. A valóságban Putyint éppúgy teszik majd el láb alól mint ahogy ő végzett ellenfeleivel – írja a brit szerző a londoni The Sunban. Az amerikai és a brit hírszerzés régi álma, hogy kollégái megpuccsolják Putyint látva kudarcát Ukrajnában. Ugyanezt a véleményt fejtette ki a TASZSZ hírügynökség egykori budapesti tudósítója is.

Putyin biztonság mániás, már minden számottevő ellenfelét eltette láb alól. Eddigi KGB -s barátai és a hadsereg vezérkara viszont gondolhatja úgy, hogy

“a Mór megtette kötelességét, a Mór mehet…”

Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Kenderessy Milán

-

2022-09-17

0

Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Putyin elnök Szamarkandban találkozott Hszi Csinping elnökkel. Az Üzbegisztánban megtartott találkozó az első volt azóta, hogy Putyin megindította agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak nem ítélték el Oroszország agresszióját, de nem is támogatják azt. Putyin ezzel kapcsolatban azt mondta a találkozó után: megérti a kínaiak álláspontját. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Oroszország chip importja 90%-al csökkent miután a nyugati országok szankciót vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megtámadása miatt.

Az oroszok segítséget kértek Pekingtől. Cserébe olcsó olajat és földgázt kínáltak Kínának. Az üzlet létre is jött – egy kis szépség hibával: a kínaiak sok chipet szállítanak Oroszországnak, de a legfejlettebb technológiával készült félvezetők nincsenek közöttük.

Kína – USA megállapodás

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott az ukrajnai háború kezdete óta Kína elsőszámú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. A hosszas tárgyalások eredményeképp a kínaiak és az amerikaiak megállapodtak abban, hogy a legkorszerűbb chipeket Peking továbbra sem szállítja Oroszországnak. Ez óriási csapás nemcsak az orosz hadiiparnak, de olyan stratégiai ágazatnak is mint az energiatermelés. Mind a földgáz mind a kőolajkutatás és termelés erősen digitalizált Oroszországban is. A CIA szerint máris lényegesen csökkent a földgáz és olaj kitermelés Oroszországban a chipek hiánya miatt. Az USA Venezuelában megmutatta, hogy miképp lehet tönkretenni egy ország olajiparát. A latin-amerikai állam hiába ül a világ legnagyobb kőolaj készletén, a kitermelés és az export jócskán visszaesett, mert a berendezések elavultak. Új olajipari berendezések vásárlását a szankciók akadályozzák.

Az USA el van szánva arra, hogy gazdaságilag tönkretegye Oroszországot. Jól mutatja ezt, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában már múlt novemberben megállapította, hogy az oroszok támadni fognak Ukrajnában. Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, és jól ismeri Putyint. Aki nem is fogadta őt, de telefonon tárgyalt vele. A CIA igazgatója ezek után nem utazott haza Moszkvából hanem Brüsszelbe sietett, ahol szankciókról állapodtak meg Oroszországgal szemben arra az esetre, ha az orosz agresszió bekövetkezik Ukrajnában. Ez végül csak február 24-én történt meg, de az első két szankciós csomag készen állt: az egyik az orosz pénzek befagyasztására irányult, a másik pedig a chip exportra, melyet teljesen betiltottak Oroszországba. Ez azt jelenti, hogy amerikai büntetőintézkedések sújthatják azokat az európai cégeket, melyek esetleg megpróbálnák megszegni a szankciókat. Az Európai Unióban Ursula von der Leyen asszony kabinetfőnöke a szankció felelős. A német katonatiszt korábban elvégzett egy katonai akadémiát az USA-ban is.

Brüsszel szimbolikus szobra, a Manneken Pis nem öltözött hongkongi viseletbe

Polonius

-

2022-07-02

0

Brüsszel szimbolikus szobra, a Manneken Pis nem öltözött hongkongi viseletbe

Peking nagyon szerette volna, ha július elsején pénteken az 58 centiméter magas Manneken Pis Hongkong színeiben pompázott volna, mert 25 éve adta vissza Nagy Britannia a területet Kínának. Maga Hszi Csinping elnök is részt vett az ünnepségeken Hongkongban.

Reneszánsz ruhába bújik a szimbolikus szobrocska – döntött a városi tanács, amely annak emlékét akarja hirdetni ezzel, hogy a német-római császár, V. Károly ezen a napon érkezett Brüsszelbe 1549-ben. Ommegangnak hívják az ünnepet, és a városi tanács erre hivatkozva változtatott az eredeti menetrenden. A döntés indoklása során nem tértek ki az eredeti elképzelésre, mely szerint hongkongi kosztümben pompázott volna a Manneken Pis.

A brüsszeli Politico megkereste mind a kínai nagykövetséget mind pedig a hongkongi kereskedelmi képviseletet, hogy reagáljanak az utolsó pillanatban bekövetkezett változásra, de nem kapott választ egyik helyről sem.

Mit ünnepel Peking?

A britek még a kínai császártól szerezték meg Hongkong területét a XIX-ik század végén. A szerződés 25 éve járt le, ezért Kína visszakapta Hongkongot, de bizonyos feltételekkel. Peking a többi között vállalta a brit jogrend betartását és a sajtószabadság elismerését.
50 évig működött volna ez a rendszer, de Peking kihasználta a brexit által okozott zűrzavart, és szép csendben teljesen átvette az irányítást Hongkongban. Ezért is érkezett oda Hszi Csinping elnök, hogy ország világ előtt megmutassa: Hongkong immár teljes mértékben Kína része. A hongkongi demokratikus ellenzék, melynek vezetői vagy börtönben vannak vagy emigrációban élnek, felháborodott azon, hogy az Európai Unió központjának szimbolikus figurája is részévé vált volna a pekingi propaganda kampánynak. Tiltakoztak, és Brüsszel városi tanácsa változtatott is az utolsó pillanatban. Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere, de az utóbbi időben egyre több bírálat éri a kínaiak nyomulását. A Manneken Pis ezért nem lett része a pekingi propaganda kampánynak pedig a kínaiak valószínűleg sok pénzt fizettek volna ezért.

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

ki

-

2022-06-27

0

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

Washington közölte, hogy bojkottálja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.

Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.

Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.

Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.

“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.

A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.

Peking: Amerika az első

A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:

“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”

Kiderült, hogy van.

Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.

Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.

A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.

Biden-Hszi Csinping virtuális csúcs

Polonius

-

2022-06-16

0

Négy és fél órán keresztül tárgyalt Luxemburgban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jang Csiecsivel, Kína első számú diplomatájával. A találkozót előre nem jelentették be.

Nem sokkal korábban a két nagyhatalom hadügyminisztere Szingapúrban tárgyalt egymással. Mindebből enyhülésre következtetnek Pekingben, ahol mindennél fontosabbnak tartanak egy csúcstalálkozót az USA elnökével.

Ősszel ugyanis kongresszust tart a Kínát kormányzó kommunista párt. Ezen bebetonozzák a tervek szerint Hszi Csinping elnök hatalmát. Csakhogy ehhez jó lenne eredményeket felmutatni. A gazdaság a nagy Covid lezárások miatt gyengélkedik, a diplomáciában pedig Kína meglehetősen elszigetelődött, mert nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Putyin Peking vazallusa lett Oroszországot a sikertelen Ukrajna elleni invázió teljesen kiszolgáltatottá tette legfőbb “szövetségesével” Kínával szemben.

Bár Moszkva szorgalmazza a szövetséget Kínával, de Pekingben hallani sem akarnak erről. Nekik ugyanis százszor fontosabb a Nyugat mindenekelőtt az Egyesült Államok. Kínai szakértők egyébként nyíltan arról írnak, hogy Oroszország elveszíti a háborút Ukrajnában.

A pekingi hivatalos véleményt híven tükröző Global Times vezércikkben idézi Kissinger figyelmeztetését, mely szerint az USA-nak semmiképp sem szabad Kína kizárására törekedni a globális gazdaságból. Az Egyesült Államok veterán ex külügyminisztere, a kínai közeledés atyja, attól is óvja Washingtont, hogy diplomáciája egymás karjába kergesse Pekinget és Moszkvát.

Biden és Hszi Csinping virtuális csúcstalálkozóján tisztázhatná a két nagyhatalom viszonyát, és lépést jelenthet az új világrend felé.

Hát nem ez történt

„Kínának és az Egyesült Államoknak javítania kell párbeszédén és együttműködésén”

– jelentette ki Hszi Csin-ping.

Richard Haas, amerikai szakértő szerint, ha elvonatkoztatjuk magunkat a stílusbeli különbségektől Biden és Trump elnökök között, politikájuk sokkal kevésbé tér elegymástól, mint amennyit a retorikából lehetne megítélni. A Kínával való konfrontáció hangsúlyozása, a Közel-Keleti jelenlét és a terhek csökkentése, az Egyesült Államok hatalmi képességeinek növelése, de nem a világ átalakítására, hanem konkrét érdekek érvényesítésére, a szövetségek átformálására.

A hosszan tartó beszélgetés alatt sok kérdést érintettek, de egyikben sem sikerült egyetértésre jutni. Legfőképpen Tajvan kérdésében állnak messze egymástól az álláspontok.

Az Egyesült Államok „határozottan fellép” minden, „a status quo megváltoztatására vagy a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának aláásására irányuló egyoldalú kísérlet ellen”. A kínai vezető szerint ez a „tűzzel való játék” nagyon veszélyes helyzetet teremthet.

Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti. „Ha a tajvani szeparatisták… átlépnek egy határt, akkor határozott lépésekhez kell folyamodnunk” – közölte Hszi Csinping, a Kína első számú vezetője.

Biden amerikai elnök „aggodalmát Kína hszincsiangi, tibeti és hongkongi lépései, valamint az emberi jogok kapcsán”, emeli ki a Fehér Ház közleménye.

A több órás beszélgetés arra utal, hogy gazdasági kérdésben készek együttműködésre, de politikai kérdésekben messze állnak az álláspontok egymástól.

Végeredményben a kapcsolat felvételének pozitívumán kívül politikai előrelépés nem történt, ezzel is igazolva a Global Times véleményét, mely a közelgő kínai kongresszusra való előkészítő lépésként értékelte a telefonbeszélgetést.

Recessziót okozhatnak a lezárások Kínában

Polonius

-

2022-05-12

0

Recessziót okozhatnak a lezárások Kínában

Összecsuklik a szolgálató szektor Kínában, ahol az egész gazdaság bajban van. Az ok: a Covid lezárások, melyek ezúttal az ország politikai központját, Pekinget és gazdasági centrumát, Sanghajt érintik.

36,2%-ot mutatott a Caixin menedzser index áprilisban. Ez komoly visszaesés, mert az előző hónapban még 42% volt. Nem mintha az jó eredménynek számított volna. Kína szakértők szerint, ha a menedzserindex nem éri el az 50%-ot, akkor baj van: a gazdaság nem előre megy hanem hátra – írja a CNN gazdasági rovata. Néhány közgazdász már azt jósolja, hogy a GDP növekedés mínuszban lesz a második negyedévben. Ha ez bekövetkezik, akkor igen rossz hírt jelent Hszi Csinping elnöknek, mert ősszel ül össze a Kínát kormányzó kommunista párt kongresszusa, melyen az államfő szeretné bebetonozni a hatalmát. Csakhogy ehhez sikereket kellene felmutatni mind a járványkezelésben mind pedig a gazdaságban.

A zéró tolerancia miatt a járvány kezelés csapdában van. A járvány ellen küzdő bizottság vezetője bevallotta, hogyha Sanghajt nem zárták volna le, akkor olyan sokan kaptak volna fertőzést, hogy az egészségügyi rendszer összeomlott volna. Az ok az, hogy a kínai oltások nem hatékonyak a 60 plusz lakosságnak.

A pekingi vezetés tisztában van a problémákkal

Személyesen Hszi Csinping elnök jelentett be nagyszabású infrastruktúra fejlesztési programot, hogy ezzel dinamizálhassa a világ második legnagyobb gazdaságát. Pekingben egy háromnapos tanácskozáson azt közölték a technológiai óriások vezetőivel, hogy vége a vegzálásnak, nyugodtan foglalkozhatnak a biznisszel.

A morózus hangulat jól érzékelhető volt a május elseje körüli ötnapos munkaszüneti időszakban. Máskor ez óriási pezsgést hoz az egész szolgálatátó szektorban. Csakhogy most Kínában 180 millió ember él lezárt körzetekben, ahol a turizmus egyáltalán nem képzelhető el. Sanghajban március 28-án kezdődött meg a nagy lezárás, és a város 26 millió lakosa közül 8 millió még mindig lakásában zárva próbálja meg túlélni a Covid járványt. Így érthető, hogy teljes kudarccal zárult a május elsejei turista szezon: 43%-al költöttek kevesebbet a turisták mint tavaly. Ez 64,7 milliárd jüant jelentett vagyis 9,8 milliárd dollárt.

Másutt a fizetőképes kereslet okoz gondot:

„a cégeknek egyre nehezebb áthárítani az áremelkedést a fogyasztókra. Ezért inkább elbocsátásokkal akarják megoldani a problémáikat”

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának a Caixin Insight Group vezető közgazdásza, Vang Zse.

Ezek után nem csoda, hogy a Fitch is arra az álláspontra helyezkedett, amely recessziót jósol Kínában. A második negyedévben negatív lehet a GDP mutató. Ilyen nem történt csak akkor amikor, Kínában kitört a Covid járvány. Hivatalosan ez 2020 márciusában történt noha a járvány már előző ősszel kitört Vuhanban.

A zéró Covid tolerancia politikáért egyre nagyobb árat kell fizetnie a kínai gazdaságnak – vonja le a következtetést a CNN.

Ki pótolná Putyint, ha …

ki

-

2022-05-02

0

A betegeskedő orosz diktátor moszkvai források szerint megnevezte azt az embert, aki arra az időre átvenné a helyét míg őt megműtik. Egyáltalán nem meglepő, hogy Putyin olyan emebert jelölt, akik kísértetiesen hasonlít rá: egész életét az állambiztonságnak szentelte.

Nyikolaj Patrusev tábornok 1951-ben született vagyis egy évvel idősebb Putyinnál. Az orosz diktátor politikai karrierje azzal kezdődött, hogy átszervezte a KGB-t, melyet FSZB-nek kereszteltek át. Amikor Putyin rakéta sebességgel elindult felfelé: előbb miniszterelnök majd villámgyorsan államfő lett, Patrusev vette át az állambiztonság irányítását. 1999 és 2008 között volt az FSZB igazgatója. Érdemes emlékeztetni arra, hogy ezekben az években fojtották vérbe a csecsenek iszlamista mozgalmát. A brutális leszámolásról író Politkovszakáját meggyilkolták. Az ellenzék és a sajtó megregulázása már megkezdődött, de ez csak napjainkra érte el egy rendőrállam szintjét, ahol minden és mindenki állandóan magán érezheti a hatalom szemét olykor kezét is.

2008 után Nyikolaj Patrusev a Védelmi Tanács titkára lett. Ez a szervezet már a sztálini időket idézi: teljhatalmú döntéshozó szerv a diktátor kezében. Minden bizonnyal itt döntöttek az Ukrajna elleni háború megindításáról.

Már javában tartott az orosz agresszió Ukrajnában amikor Nyikolaj Patrusev találkozott Jake Sullivan-nel, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. A megbeszélésről nem szivárgott ki semmi.

Honnan tudtak az amerikaiak olyan sokat az Ukrajna elleni támadásról?

Washingtonból hónapokkal az agresszíó előtt folyamatosan jöttek a figyelmeztetések: az orosz haderő beavatkozásra készül Ukrajnában! Biden elnök megbízatásából William Burns, a CIA igazgatója Moszkvába repült, hogy tárgyaljon Putyinnal. Már nem tudott bejutni hozzá, de telefonon hosszasan tárgyaltak egymással. Burns jól ismeri Oroszországot, mert évekig volt ott az Egyesült Államok nagykövete. A CIA nyilvánvalóan kiváló munkát végzett ebben az ügyben, de az sem kizárt, hogy a legfelsőbb orosz vezetésből szivárogtak ki információk. Hírek szerint sokan ellenezték az Ukrajna elleni háborút Putyin legközelebbi környezetében is. Most ez már veszett fejsze nyele.

Biden elnök elmondta: szeretnék megbuktatni Putyint! Később visszavonta ezt az „elszólását”, de valószínűleg tudatosan megtervezett kommunikációs akcióról volt szó.

Harapófogó?

A Záhonytól San Franciscoig tartó nyugati szövetség Nyugatról míg a távol-keleti négyes paktum (USA, Japán, India és Ausztrália) Keletről fogná közre Oroszországot és Kínát. Ez a washingtoni elképzelés, melynek a célja az 1945 után kialakult amerikai világrend fenntartása.

Kína egyáltalán nem kívánja eljátszani a rá kiosztott szerepet: amennyire lehet, ki akar maradni a konfliktusból. Jang Csiecsi, Kína első számú diplomatája nyolc órán keresztül tárgyalt erről Rómában Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak szavakban támogatják az oroszokat, de óvakodnak a katonai szövetségtől. Számukra a Nyugat százszor fontosabb mint Oroszország.

Az amerikai elképzelések azért sem reálisak, mert 1945 óta alaposan megváltozott a világ. Az 1,4 milliárd lakosú Kína a világ második számú nagyhatalma lett. Hatalmas piaca mágnesként vonza a külföldi – köztük amerikai cégeket. Még az oroszok esetében is csak félsiker a kizárási kísérlet a világgazdaságból, Kína esetében ez elképzelhetetlennek tűnik.

Az amerikai diplomáciának valamiféle modus vivendit kell találnia Kínával.

Jön a G2?

Ezt javasolta Hszi Csinping elnök Hangcsouban, ahol először rendezték meg a G20 csúcs konferenciát Kínában. A résztvevők értették a finom célzást, de udvarias mosollyal hallgatták a kínai elnök merész elképzelését. Majd megindult a szankciós kampány az Egyesült Államokból Kína ellen. Kiegészítve azzal, hogy Washingtonban hirtelen aggódni kezdtek amiatt, hogy elnyomják az ujgurokat az északnyugat kínai határtartományban. Megindult a bírálat Hszi Csinping elnök ellen is noha korábban Trump elnök unokája kínai nyelvű dalban köszöntötte őt a születésnapján.

Kínában ősszel kommunista pártkongresszust rendeznek. Ezen Hszi Csinping elnök bebetonozhatja a hatalmát. A kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Washingtonban visszatérhetnek a hatalomba a republikánusok, akik hagyományosan jobb kapcsolatra törekszenek Kínával. Nixon inditotta el a közeledés folyamatát 50 éve. Akkor Kína elmaradott ország volt, most viszont vezető szerepet követel a világban. A diplomatáknak mindenütt bőven lesz munkájuk hiszen e két világhatalom kapcsolatától függhet a világ jövője is.

Kína két legnagyobb bankja nem pénzel energia importot Oroszországból

Polonius

-

2022-02-27

0

Kína két legnagyobb bankja nem pénzel energia importot Oroszországból

A Bloomberg értesülései szerint a világ legnagyobb bankja, az ICBC és a Bank of China azért hozta meg ezt a döntést, mert nem akarnak fekete listára kerülni, ha a Nyugat levágja a Swift fizetési rendszerről az oroszokat.

Mindkét kínai óriás bank állami tulajdonban van vagyis maximális mértékben követi a kommunista párt utasításait. Hszi Csinping elnök valamiben megállapodhatott Putyinnal Pekingben amikor az orosz elnök ottjárt a téli olimpia megnyitóján. A kínaiak újabb hatalmas földgáz üzletet kötöttek Moszkvával. Csakhogy ezt valamilyen formában finanszírozni kell.

Pekingnek ebben már vannak tapasztalatai hiszen Irán legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált miután az országot kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből. Kína hatalmas mennyiségű kőolajat és földgázt importál Iránból cserébe pedig nagy fejlesztési programokban vesz részt az országban. Nem kizárt, hogy Peking hasonló együttműködésre készül Moszkvával. Csakhogy ez nem oldja meg az oroszok fizetési gondjait. Az orosz bankrendszer az összeomlás határán áll, a rubel a mélyben.

Putyinnak a háború napi 20 milliárd dollárba kerül

Az oroszok bespájzoltak jóelőre, de villám háborúra számítottak. Ez nem jött be, és emiatt sokkal gyorsabban kerülhetnek szembe elemi gazdasági problémákkal mint ahogy azt korábban gondolták. Ha a Swift rendszerről lekapcsolják Oroszországot, akkor a GDP 4-5%-al csökkenhet, előidézve az életszínvonal drámai romlását. Egy népszerűtlen háború az életszínvonal csökkenésével kombinálva aligha erősíti Putyin pozícióját. A kínaiak tárgyalásokat javasoltak Putyinnak. Aki nehéz helyzetében kénytelen volt elfogadni a pekingi javaslatot, de úgy, hogy ne legyen belőle semmi. Lavrov külügyminiszter elmondta: csakis azután tárgyalnak Ukrajna vezetőivel „miután ott helyreállt a demokrácia”! Vagyis oroszbarát rendszer uralkodik Kijevben. Minél tovább elhúzódik a háború annál nehezebb lesz Putyinnak olyan ukrán politikust találnia, aki hajlandó vállalni az együttműködést és a pária szerepet mind Ukrajnában mind pedig a világban.

Címke: Hszi Csinping

A kínai kommunista párt újonnan megválasztott legfelső vezetésének első útja szimbolikus volt: Jenanba vezetett, ahol Mao Cetung felkészült a hatalom átvételére.

Mit akar Hszi Csinping?

A 47 éves Nyikolaj Petrunyin, akit “gáz csodagyereknek” neveztek Moszkvában egy hónapja esett kómába, most pedig meghalt. A halál oka hivatalosan a Covid, de a brit hírszerzés szerint ő is egyike azoknak, akiket az FSZB tett el láb alól Putyin parancsára.

Azt jósolja egy kiváló brit titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező szerző, aki a The Sun bulvárlapban fejtette ki a véleményét, hogy Putyint sajátjai fogják elintézni. Rod Little szerint az orosz elnök elveszítette az arcát Ukrajnában.

Kínai figyelmeztetés: Vologya fejezd be!

Kína – USA megállapodás

Peking nagyon szerette volna, ha július elsején pénteken az 58 centiméter magas Manneken Pis Hongkong színeiben pompázott volna, mert 25 éve adta vissza Nagy Britannia a területet Kínának. Maga Hszi Csinping elnök is részt vett az ünnepségeken Hongkongban.

Mit ünnepel Peking?

Washington közölte, hogy bojkottálja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Peking: Amerika az első

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

Négy és fél órán keresztül tárgyalt Luxemburgban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jang Csiecsivel, Kína első számú diplomatájával. A találkozót előre nem jelentették be.

Hát nem ez történt

Összecsuklik a szolgálató szektor Kínában, ahol az egész gazdaság bajban van. Az ok: a Covid lezárások, melyek ezúttal az ország politikai központját, Pekinget és gazdasági centrumát, Sanghajt érintik.

A pekingi vezetés tisztában van a problémákkal

A betegeskedő orosz diktátor moszkvai források szerint megnevezte azt az embert, aki arra az időre átvenné a helyét míg őt megműtik. Egyáltalán nem meglepő, hogy Putyin olyan emebert jelölt, akik kísértetiesen hasonlít rá: egész életét az állambiztonságnak szentelte.

Honnan tudtak az amerikaiak olyan sokat az Ukrajna elleni támadásról?

Harapófogó?

Jön a G2?

A Bloomberg értesülései szerint a világ legnagyobb bankja, az ICBC és a Bank of China azért hozta meg ezt a döntést, mert nem akarnak fekete listára kerülni, ha a Nyugat levágja a Swift fizetési rendszerről az oroszokat.

Putyinnak a háború napi 20 milliárd dollárba kerül

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA