Kezdőlap Címkék Hírszerzés

Címke: hírszerzés

Kínának kémkedtek a francia kémelhárítás emberei

Két őszhajú titkos ügynök pere folyik Párizsban, ahol az ügyész kérésére zárt tárgyalást tartanak. A két idős francia kémelhárító ügyét a bíróság elnöke rendkívül fontosnak ítélte hiszen egy „idegen hatalomnak sikerült beférkőznie az állam legjobban védett területére”.

A DGSE (külső hírszerzés és kémelhárítás) két emberét 2017-ben tartóztatták le. Most szabadlábon védekeznek. Mi történt?

A csinos kínai tolmácsnő esete

Az egyik francia hírszerző tiszt a pekingi nagykövetségen szolgált, ahol feltűnt neki a nagykövet kínai tolmácsnője. A már nem épp fiatal férfi beleszeretett a tolmácsnőbe, akit azután feleségül is vett. Hajnan szigetén éltek együtt. Ám a férfi visszatért Európába, ahol elfogták. A másik tiszt a kémelhárításon dolgozott. Sohasem került külső posztra, mindig a Franciaországban ügyködő külföldi hírszerzők megfigyelése volt a feladata. Néhány éve mindketten nyugdíjba mentek, de a francia kémelhárítás csak 2017-ben jött rá: két embere Kínának dolgozott! A párizsi Le Monde értesülései szerint sok értékes információt adhattak a kínaiaknak a francia titkosszolgálatok működéséről. Ezért 15 éves fegyház büntetést is kaphatnak a Kínának dolgozó francia titkosszolgálati tisztek.

Trump miatt kellett visszahívni egy CIA-ügynököt a Kremlből?

A CNN hírtelevízió exkluzív anyagában azt állítja, hogy az amerikai hírszerzés kénytelen volt kivonni egyik legfőbb informátorát Oroszországból, miután Trump elnök szigorúan titkos izraeli hírszerzési információkat osztott meg Lavrov orosz külügyminiszterrel a Fehér Házban.

Az eset még 2017-ben történt, de most került nyilvánosságra. A Fehér Ház és a CIA természetesen sietett cáfolni a CNN állításait. Ugyanígy tett Moszkva is, de az oroszok azért közzétettek néhány érdekes információt is.

A CIA orosz ügynöke Putyin közelében dolgozott

Oleg Szmolenkov 2010 előtt Oroszország washingtoni nagykövetségén töltött be tisztséget és minden bizonnyal a hírszerzés munkatársa volt. Az Egyesült Államokból hazatérve az elnöki hivatalba került. Harmadosztályú államtanácsos lett- írja a kormányhű Rt.com. 2017 nyarán Montenegróba ment nyaralni. Azután eltűnt.

A CNN leleplezése valószínűleg összefügg azzal, hogy Donald Trump javítani kívánja az USA kapcsolatait Oroszországgal, miután az ellene vizsgálódó ügyész nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az elnökválasztás idején az oroszok segítettek volna a győzelem elérésében. Trump jelezte: a következő G7 csúcsra, melyet Miamiban rendeznek meg, szívesen látná Putyin elnököt is. Az orosz államfőt azért zárták ki a nagyhatalmi csúcsról, mert 2014-ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet.

Ráadásul tavaly, amikor közzétették az USA új biztonságpolitikai koncepcióját, abból kiderült: Kína mellett Oroszországot tekintik stratégiai ellenfélnek. Trumpot mindez nem zavarja, mert tudja: a kémek háborúja attól függetlenül folytatódik, hogy közben az államfők tárgyalnak egymással. Az USA szeretné megakadályozni Kína és Oroszország stratégiai szövetségét, ezért békejobbot kínál Putyinnak. Aki gondosan mérlegeli a körülményeket, de nyilvánvalóan szívesen eleget tesz Trump  meghívásának.

Feltörték az orosz elektronikus hírszerzés kódját

Rossz passzban az orosz titkosszolgálatok: a Szkripal ügy kapcsán a katonai hírszerzés lepleződött le, most pedig hekkerek egy csoportja behatolt az FSZB szigorúan védett rendszerébe. Egészen pontosan a SkyTech rendszerébe, amely az orosz elektronikus hírszerzés olyan alvállalkozója, amely a kémkedést végzi külföldön. A Digital Revolution (digitális forradalom) nevű hekker csapat juttatta el az oroszokra nézve meglehetősen kínos információt a világsajtónak, amely a kód feltörésén túl nem sok részlettel szolgál… egyelőre.

Az mindenesetre kiderült, hogy az oroszok is működtetnek egy elektronikus hírszerző rendszert, amely az amerikai NSA szolgálatra emlékeztet. Ennek volt a munkatársa Edward Snowden, aki azután Kínán keresztül Oroszországba szökött. Edward Snowden jelenleg is Oroszországban éldegél, és a CIA feltevése szerint az FSZB vagy a katonai hírszerzés tanácsadója. Most tehát nem lehet különösebben büszke magára …

Mire volt különösen kíváncsi az orosz elektronikus hírszerzés most meghekkelt rendszere?

Elsősorban a Facebookra és a hozzá hasonló társas oldalakra. A Facebook ugyanis a maga 2 milliárd tagjával pompás vadászterület. Egyben kiválóan alkalmas a hibrid hadviselésre. Ennek atyja Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke. Elmélete szerint a modern hadviselésben kulcsszerepet játszanak az informatikusok, akik meg tudnak szerezni jól őrzött információkat illetve olyan fake news(álhírek)-et terjeszthetnek, melyek komoly hatást gyakorolnak a közvéleményre. Az oroszok ezt a hibrid hadviselést Ukrajnában próbálták ki, majd az Egyesült Államok és az Európai Unió következett. 2016-ban ezzel a módszerrel segítették elő Donald Trump megválasztását. 2017-ben ily módon támogatták a szélsőjobboldali Marine Le Pen asszonyt, akit Putyin korábban fogadott a Kremlben. A francia akció nem volt sikeres: Emmanuel Macront választották köztársasági elnökké. Kampányfőnöke nyíltan megvádolta Putyin elnököt, hogy beleavatkozott a francia belügyekbe. Aztán következett Olaszország, ahol Putyin jelöltje, a korábban alig ismert Matteo Salvini a csúcs közelébe érkezett. Már ő Itália erős embere, bár még csak miniszterelnök helyettes és belügyminiszter.

A Szkripal ügyben a katonai hírszerzés szerepelt le. Akkor Putyin behívatta a főnököt és letolta. A tábornok „szabadságra ment”, majd két héttel később közölték „végkimerülés következtében elhunyt”. Hatvan év körül járhatott.

Az FSZB , a polgári titkosszolgálat mostani látványos kudarca még nem járt személy cserékkel. Még csak nagyon kevesen tudják: milyen információkhoz juthattak az ismeretlen hekkerek, akik vidáman tudatták a világgal: feltörték az FSZB kódját, így elvben az orosz polgári titkosszolgálat valamennyi információjához hozzá férhettek.

Frissítve!! – Újabb robbanás Srí Lankán, már 290 halottja van a merényleteknek

0

290-re emelkedett a Srí Lanka-i templomok és szállodák elleni merényletek halottainak száma – közölte a rendőrség szóvivője. A sebesültek száma továbbra is mintegy ötszáz.

A legfrissebb adatok szerint a halottak közül 36 külföldi, de sok áldozatot még nem azonosítottak. A sajtó értesülései szerint brit, amerikai, török, indiai, kínai, dán, holland és portugál állampolgárokról van szó. Magyar áldozatról nem tudni.

Dánia leggazdagabb emberének három gyereke is meghalt Srí Lankán. Anders Holch Povlsen négy gyereke az országban nyaralt a húsvéti szünet alatt.

A hatóságok már 24 gyanúsítottat vettek őrizetbe, úgy tudni, hogy helyi állampolgárok.

A templomokban és hotelekben csaknem egyszerre végrehajtott hat támadást hét öngyilkos merénylő követte el – közölte egy kormányzati igazságügyi orvosszakértő.

Újabb robbanás

Hatástalanítása közben robbant fel egy autóba rejtett pokolgép egy Srí Lanka-i katolikus templomnál. Egy férfit letartóztattak a rendőrök a templom előtt.

A colombói buszállomáson 87 (!) pokolgépet találtak a rendőrök.

Az őrizetbe vett gyanúsítottak mind egy helyi szélsőséges muszlim banda tagjai – ezt a Srí Lanka-i kormány egyik muszlim tagja jelentette be. Ez azt is jelentheti, hogy nem egy nemzetközi szervezet tagjai.

A hírszerzés hibázott

Ranil Vikremeszinghe miniszterelnök megerősítette azt a korábbi információt, hogy a hírszerzésnek voltak értesülései a lehetséges merényletekről. Szerinte a kormány minderről nem tudott. Azt ki fogják vizsgálni, miért nem tettek semmit a hatóságok az előzetes értesülések alapján. Sziriszena elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot.

A hatóságok attól tartanak, hogy a merényletek miatt ismét fellángol a felekezetek közötti erőszak. Az este már gyújtóbombát dobtak egy mecsetre és két olyan üzletre, amelynek muszlimok a tulajdonosai.

A kijárási tilalmat már feloldották, de a közösségi média és az üzenetküldő szolgáltatások még mindig ki vannak kapcsolva Srí Lankán. A nagyobb szállodák és a fontosabb kereskedelmi intézmények környékén katonák felügyelik a rendet.

A nyolc robbantás mindegyike templomok és szállodák ellen irányult. Többségük öngyilkos merénylet volt, amit a védelmi miniszter szerint vallási szélsőségesek követtek el.

Előzmények >>>

Az oroszok hacker akciókkal akarják destabilizálni a Nyugatot

0

Ezt hangsúlyozta Jeremy Hunt brit külügyminiszter miután napvilágot látott a jelentés az orosz katonai hírszerzés világméretű hacker akcióiról. A National Cyber Security Center nyíltan azzal vádolja a GRU-t vagyis az orosz katonai hírszerzést, hogy szisztematikusan igyekszik feltörni a biztonsági rendszereket és beavatkozni a politikai életbe Nagy Britanniában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új Zélandon.

Ezeknek az államoknak a titkosszolgálata évek óta szoros szövetségben küzd az oroszok ellen. Az Egyesült Államok feketelistára tette Igor Korobljovot, a GRU főnökét, akit olyan hacker akciókért  teszenk felelősnek, melyek például a Demokrata Párt adatvédelmi rendszerének a feltörésére irányultak a választási kampány idején 2016-ban. A GRU közvetlenül a vezérkari főnök alá tartozik. Elvben a hadügyminisztertől is kaphat parancsokat,

de külföldön mindenki biztosra veszi, hogy Vlagyimir Putyin az igazi főnök.

Oroszország majd mindenható elnöke a szovjet időkben a KGB kötelékében szolgált az egykori NDK-ban. Vlagyimir Putyin hazaárulónak és szemét alaknak nevezte Szkripal ezredest, akit lányával együtt a GRU megpróbált eltenni láb alól Nagy Britanniában. Szkripal ezredes valóban elárulta a GRU-t: 100 ezer dollárért eladta hírszerző társainak listáját az amerikai, illetve a brit kémelhárításnak, védelmet kért és kapott Nagy Britanniában. Tavasszal idegméreggel megpróbálták meggyilkolni.

Theresa May miniszterelnök nyíltan Putyin elnököt vádolta a sikertelen gyilkossági kísérlet megszervezésével. Moszkva tagad, de hosszú feketelista készült ezt követően azokról a Putyinhoz közelálló személyekről, akik ezután nem léphetnek be Nagy Britanniába. Putyin kedvenc oligarchája,

Roman Abramovics sem kapott vízumot, noha tizenöt éve Londonban él, hét gyerekéből öten Nagy Britanniában tanulnak.

Ausztrália miniszterelnöke sietve csatlakozott Nagy Britannia külügyminiszteréhez Oroszország elítélésében. Scott Morrison kijelentette: ez nem a Vadnyugat! Vannak nemzetközi egyezmények, melyeket Oroszország is aláírt. Moszkvának is be kell tartania ezeket az egyezményeket!- hangsúlyozta.

Oroszország a maga részéről mindig cáfolta a hacker akciók szerzőségét. Miután nagyon nehéz bizonyítani, hogy honnan is indult a hacker támadás, ezért az oroszok a nyilvánosság előtt mossák kezeiket. A legújabb brit jelentés viszont azt mutatja: a Nyugatnak elfogyott a türelme! Csakhogy jogos az oroszok viszont vádja is: az Egyesült Államok nem ugyanezt csinálja az egész világon ?

A kémek fővárosa lett Brüsszel

0

A kémkedést elsősorban nem úgy kell elképzelnünk, mint a James Bond-filmekben, de tény: nem csak a hidegháborúban volt nagyon fontos, ma is komoly szerepet játszik. Európában a legtöbb kém, hírszerző ma Brüsszelben dolgozik, sokan közülük diplomáciai fedésben.

Aggódnak az Európai Unió tárgyalódelegációjának tagjai amiatt, hogy a brit titkosszolgálatok kémkednek a brexitről szóló egyeztetéseken – ezt írta nemrég a Daily Telegraph. Egy magas rangú, de meg nem nevezett európai uniós forrásra hivatkoztak, és azt írták: a britek július elején

megszereztek egy olyan bizalmas dokumentumot, amelyet nem sokkal előtte mutattak be az uniós tisztviselőknek.

A lap szerint a dokumentum rendkívül negatív becsléseket tartalmaz az Európai Bizottság részéről az arról szóló brit tervekkel kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia valamilyen formában az EU belső piacának része maradjon. Azt írták: a brit kormány órákon belül lobbizni kezdett, nehogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a dokumentumot, Theresa May például még aznap tárgyalt erről Angela Merkellel.

A dokumentumot végül nem hozták nyilvánosságra.

A lapnak egy másik magas rangú, a brexit-tárgyalásokban érintett diplomata is azt mondta: mindig is voltak kémkedéssel kapcsolatos félelmeik. Éppen ezért intézkedéseket is hoztak, hogy csökkentsék a biztonsági kockázatokat a tárgyalásokon: telefonokat például nem is lehet bevinni.

Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa a Politico cikke szerint. Azt írják,

Brüsszel kiemelkedően fontos kémkedési célpontnak számít,

hiszen egyrészt itt van az Európai Unió és a NATO központja, afrikai és közel-keleti biztonsági szervezetek pedig az itt élő, nagy létszámú, az otthoni politikát befolyásolni képes diaszpóra miatt mutatnak aktivitást.

Az osztrák hírszerzés vezetője két hónapja egyenesen azt mondta: Brüsszelben már több kém van, mint az eddigi „fővárosban”, Bécsben.

Bécs a hidegháború alatt lett kifejezetten fontos város hírszerzési szempontból, de a vasfüggöny leomlása után is az maradt, hiszen ENSZ-szervezetek működnek itt, például az Atomenergia Ügynökség, itt van az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet székhelye, és sok nagykövetség több más országot is „ellát” Bécsből. A hírszerzési vezető szerint

Bécsben több száz kém lehet, Brüsszelben még ennél is több.

A Politicónak egy volt belga hírszerző azt mondta: most több kém van a városban, mint a Berlini Fal leomlása előtt, szerinte főleg kínaiak, oroszok, amerikaiak és marokkóiak vannak sokan. Az elmúlt években több kémet ki is utasítottak az országból.

A lap forrásai szerint a Brüsszelben dolgozó diplomaták

tisztában vannak vele, hogy bármikor lehallgathatják őket.

Howard Gutman, az Egyesült Államok volt belgiumi nagykövete egyenesen azt mondta: tudták, hogy a rezidencia lehallgatását semmiképp nem tudják megakadályozni, ezért néha hangosan jó éjszakát is kívánt a hallgatózóknak a hálószobájában.

Az is igaz persze, hogy ilyen szempontból az amerikaiak is aktívak Brüsszelben: öt éve derült ki, hogy egy olyan programot működtettek, amely keretében uniós intézményeket is lehallgattak.

A sok potenciális hírszerzési célpont mellett Brüsszel esetében az is fontos, hogy könnyű odajutni vagy adott esetben elhagyni a várost.

Egy, szintén a Politicónak nyilatkozó belga hírszerző szerint a kémkedés minden területen megjelenik, az energiaügyektől a védelmi kérdéseken át a migrációig. Mint mondta,

„vannak baráti, semleges és barátságtalan szervezetek”,

a tagjaik pedig általában diplomáciai fedésben dolgoznak.

Az uniós szerveknek és a NATO-nak is megvannak a saját biztonsági szervezeteik, de a kémelhárítási munka jelentős része így is a belga titkosszolgálatra hárul. Ugyanakkor ez és a belgiumi kormányzati rendszer bonyolultsága megnehezíti az információáramlást.

A belga hírszerzőket ráadásul lefoglalja az iszlámista terrorizmus elleni küzdelem is (a párizsi és brüsszeli terrortámadásokat végrehajtó sejt európai központja is Brüsszelben volt), így kevesebb energiájuk és kevesebb emberük marad arra, hogy a „klasszikus” kémelhárítói feladatokat is elvégezzék.

A németek intenzíven kémkedtek Ausztriában

A hírt először a Der Standard című baloldali lap közölte, de ezt követően Sebastian Kurz osztrák kancellár is megerősítette egy rendkívüli sajtóértekezleten, hogy a német szövetségi hírszerzés igen intenzíven kémkedett Ausztria területén.

Nemcsak az osztrák intézmények érdekelték a németeket, hanem az Ausztriában működő amerikai, izraeli, líbiai nagykövetségek is. Ezenkívül a Bécsben levő nemzetközi intézmények is a célkeresztbe kerültek: különösen az OPEC és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.

Több mint 2000 célpontot figyelt meg a Bundesnachrichtendienst (BND) 1999 és 2006 között

– hangsúlyozta a kancellár, aki természetesen sietett tiltakozni emiatt Berlinben. A németek azt igérték, hogy hivatalosan a jövő héten válaszoltak. Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy nem volt tudomása a dologról.

2015-ben már volt egy hasonló botrány. Akkor az derült ki, hogy a BND a CIA megbízásából intenzíven kémkedett Ausztriában és néhány más európai államban. Például Franciaországban a CIA a BND segítségével hallgatta le azokat a beszélgetéseket, melyek az Élysée palotában folytak. Mindez úgy derült ki, hogy Edward Snowden dezertált, és külföldön elmondta: az USA a szövetségeseit is lehallgatja.

Barack Obama amerikai elnök akkor megígérte, hogy a jövőben erre nem kerülhet sor, de kevesen adtak hitelt nyilatkozatának. A CIA és a BND között igen jó a kapcsolat, hiszen az Egyesült Államok 1945 után döntő szerepet játszott a titkosszolgálatok újjászervezésében az akkori Nyugat-Németországban. 1945 és 1955 között Ausztria is megszállt ország volt. Ekkoriban Bécs a kémek egyik legfőbb központjává vált Európában.

Az oroszok már Brüsszelben vannak

Az orosz hírszerzés igen aktív Belgiumban – a többi között erre hívja fel a figyelmet a titkosszolgálatok ellenőrzésével megbízott vezető. Guy Rapaille a Le Soir című lapnak elmondta: különösen az nyugtalanítja, hogy az orosz hírszerzés igyekszik befolyásolni a választásokat minden EU tagállamban.

Guy Rapaille arra célzott, hogy Franciaországban Putyin nyíltan támogatta a liberális Emmanuel Macron szélsőjobboldali ellenfelét, Marine Le Pent. Hasonló a helyzet Olaszországban, Ausztriában és Belgiumban is.

Putyin az Európai Unió megosztására és gyengítésére törekszik, ezért támogat euroszkeptikus politikusokat és pártokat. Mindez különösen aggasztó lehet a jövő évi Európai Parlament-i választások idején. A belga vezető egyébként nem naiv: pontosan tudja, hogy az EU döntéshozatali folyamatai és tagállamainak befolyásolása nemcsak Oroszország számára fontos. Az amerikai NSA éppúgy lehallgatja az EU központját, mint a kínaiak hírszerzése – közölte a belga titkosszolgálatok működését ellenőrző vezető.

Belgium és ezen belül Brüsszel az iszlamista terrorizmusnak is az egyik fő központja.

Emiatt különösen aggasztó, hogy mind Törökország mind pedig Marokkó titkosszolgálata egyre nagyobb figyelmet szentel Belgiumnak, és benne természetesen Brüsszelnek. Arról nem sokat mond a belga titkosszolgálatokat ellenőrző vezető, hogy mit tesznek ez ellen.

Az európaiak csak Edward Snowden leleplezései nyomán döbbentek rá: szövetségesük, az Egyesült Államok őket is lehallgatja. Obama akkor megígérte, hogy véget vet ennek a folyamatnak. Már Obama ígéretének sem hittek sokan Európában, de Trump politikája egyértelműen igazolja, hogy az USA új irányvonalat követ. Szövetségeseit éppúgy lehallgatja, mint ellenfeleit. Oroszország ilyen irányú aktivitása nem újdonság Belgiumban, hiszen Brüsszel nemcsak az Európai Unió, de a NATO központja is. A nagyhatalmak informatikai háborújában Belgium nemigen játszhat komoly szerepet. Ezért nyilván az EU-ra illetve a NATO-ra vár, hogy megvédje magát az informatikai háborúban.

Ami pedig a választásokat illeti: nemcsak az oroszok. hanem az amerikaiak is igyekeznek befolyásolni az európai politikát. Jó példa erre az USA új berlini nagykövete, aki a szélsőjobboldali Breitbartnak adott interjúban szólította fel arra Európát, hogy váltson elitet.

Lányával együtt mérgezték meg a volt orosz kémet

0

A brit médiát a brit-orosz kettősügynök, Szergej Szkripal esete tartja lázban, akire Salisburyben, egy padon találtak rá eszméletlenül. A mellette megtalált másik áldozat Julia Szkripal, Szergej Szkripal lánya. A hatóságok még nem tudják, mivel mérgezhették meg őket, mindketten válságos állapotban vannak.

A 66 éves Szergej Szkripalt és 33 éves lányát a hétvégén mérgezhették meg Salisburyben. Vasárnap délután lettek rosszul egy bevásárlóközpont közelében, azóta az intenzív osztályon ápolják őket. Járókelők vették észre a padon eszméletlenül fekvő két embert, és ők hívták a mentőket. Az egyik szemtanú szerint Szkripal és lánya úgy néztek ki, mintha valami nagyon erős drogot vettek volna be.

A padot, amelynél rosszul lettek, elkerítették, és az egyik közeli éttermet is bezárták, de a bevásárlóközpont nyitva van, és a hatóságok szerint nem áll fenn a környéken a mérgezés veszélye. Azt egyelőre nem tudják, mi okozta a tüneteiket. A nyomozást a helyi rendőrségtől a terrorellenes egységek vették át. Jelenleg a környéken található biztonsági kamerák felvételeit elemzik, illetve megpróbálják beazonosítani a mérgező anyagot.

A volt kémen és a lányán kívül három embert kezeltek még kórházban, akik a helyszínen kapcsolatba kerültek velük: két rendőrt, illetve egy mentőst. A rendőröket, akik csak enyhébb mérgezésre utaló tüneteket produkáltak, már hazaengedték.

Az eset kapcsán egyből felmerült Alexander Litvinyenko ügye, aki szintén brit-orosz kettősügynök volt, és 2006-ban mérgeztek meg. Litvinyenko hetekig haldoklott a mérgezés után, szervezetében polóniumot találtak.

Szergej Szkripal korábban az orosz hírszerzés ezredese volt.

2006-ban Oroszországban börtönre ítélték, miután az MI6-nek orosz ügynökök identitását fedte fel.

Tíz éven át dolgozott a brit hírszerzésnek, ezalatt az idő alatt Nyugat-Európában tevékenykedő orosz ügynökök tucatjait buktatta le.

2010-ben, feleségével együtt menedéket kapott Nagy-Britanniában egy kémcsereprogramnak köszönhetően. A Guardian úgy tudja, hogy új személyazonosságot, házat és életjáradékot kapott a brit kormánytól. Ehhez képest a háza, amely nem messze található attól a helytől, ahol rosszul lett, a saját nevére volt regisztrálva.

Szkripal felesége 2012-ben, 59 éves korában halt meg, nemrég pedig a 43 éves fia is elhunyt egy szentpétervári látogatáskor – írja a BBC. Julia Szkripal Oroszországban él, látógatóban volt apjánál Nagy-Britanniában, mikor megmérgezték.

Boris Johnson brit külügyminiszter a londoni parlamentben kedden arról beszélt, hogy kemény válaszra számíthat Oroszország, ha kiderül, hogy közük volt az esethez. Az orosz elnöki szóvivő újságíróknak arról beszélt, hogy a Kremlnek nincs információja arról, mi állhat az ügy hátterében.

A CIA 100 ezer dollárja bánta

0

Egymillió dollár kifizetését vállalta az amerikai hírszerzés annak az orosz hekkernek, aki különböző értékes információkat ígért két fontos ügyben. Az egyik az NSA-t, a másik az elnök orosz kapcsolatait érintette (volna).

Az oroszok állítólag sok olyan vírust fejlesztettek ki, amelyeket eredetileg az amerikai informatikai hírszerzés, az NSA talált ki, de Oroszországban továbbfejlesztették őket. Minthogy Edward Snowden, az NSA egykori tisztje Oroszországban él, ezért az amerikaiakat módfelett érdekli: mit tudnak az oroszok az ő informatikai hírszerzésükről.

A másik ügy, amelyben értékes információt ígért az orosz férfi – aki valószínűleg a hírszerzés embere volt –, Donald Trump amerikai elnök orosz kapcsolatait érintette. Az amerikai elnök ellen vizsgálat folyik, mert Washingtonban az ellenzék úgy véli: Trump kapcsolatban állt az orosz hírszerzéssel, amely segítette abban, hogy hatalomra jusson az Egyesült Államokban.

A New York Times értesülései szerint szeptemberben Berlinben egy szállodában adott át a CIA embere 100 ezer dollár előleget az orosz férfinak az információkért cserébe. Ám az információkat elemezve Washingtonban rájöttek, hogy átverésről van szó. Több pénzt nem is adtak, de a CIA-nek így is 100 ezer dollárjába fájt, hogy lépre csalta egy orosz hekker.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK