Nagy robbanás történt az Oroszországot a Krímmel összekötő hídnál, egy útszakasz teljes egészében a Kercsi-szorosba omlott.
A Krímet és Oroszországot összekötő hídon ma reggel keletkezett tűz felrobbantott egy teherszállító kamiont, aminek következtében az arra elhaladó vonat hét üzemanyagtartálya kigyulladt. Bár a tűz a híd vasúti sínekén égett, az úttest egy része a Kercsi-szorosba omlott a robbanás következtében.
Hogyan reagáltak az orosz hatóságok?
Vlagyimir Putyin utasította kabinetjét, hogy hozzanak létre egy kormánybizottságot „a krími hídon kialakult vészhelyzettel kapcsolatban” – jelentette be sajtótitkára, hozzátéve, hogy a tisztviselők jelenleg nem tudják megbecsülni, mennyi időre van szükség a híd üzemképessé tételéhez.
Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság potenciális bűncselekményként kezeli az esetet.
Alekszandr Baskin orosz szenátor az állami újságíróknak azt mondta, hogy Moszkva a krími híd elleni támadásra „esetleg aszimmetrikus választ” fog adni. Oleg Morozov duma-helyettes eközben azt mondta, hogy a híd elleni „terrortámadás” felkér egy „szabályok nélküli hadüzenettel”.
Mi történt
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség arról számolt be, hogy szombat reggel felfüggesztették a teljes forgalmat a Krími hídon, miután állítólag kigyulladt egy üzemanyagszállító tartálykocsi. Oleg Krjucskov, Oroszország krími kormányfőjének tanácsadója a Telegramon közzétett bejegyzésében elmondta, hogy a tüzet egy felrobbant üzemanyagszállító tartályhajó okozta. Hangsúlyozta, hogy a híd tartóívei a hírek szerint sértetlenek. Krjucskov azt is kijelentette, hogy a Krím-félszigetnek vannak tartalék élelmiszer- és üzemanyagkészletei arra az esetre, ha a hídon áthaladó forgalom fennakadna.
Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság forrásai azt mondták az RBC hírügynökségnek, hogy először egy teherszállító teherautó robbant fel, aminek következtében egy elhaladó vonat fedélzetén hét üzemanyagtartály kigyulladt. Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke „ukrán vandálokat” hibáztatott a híd útpályáinak megrongálásáért, bár ragaszkodik ahhoz, hogy a károkat hamarosan helyrehozzák . (Az utak a vízbe estek.)
Megjegyezte, hogy az operatív szolgálatok, amelyeknek a hídon kialakult helyzetet kellett volna figyelniük, nem akadályozták meg időben a veszélyhelyzetet, hiába kérte Nyikolaj Patrusev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára a biztonsági intézkedések megerősítését.
„Természetesen mindenki odafigyelt a támadás időpontjára. Nyilvánvaló, hogy ezt kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök évfordulójára tették ” – mondta a szakértő.
A krími hídon a rendkívüli állapotot október 8-án, szombaton történt robbanásért Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója elismerte Kijev felelősségét a létesítményben történt robbanásért.
Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára egy videót tett közzé az égő hídról Marilyn Monroe klipje mellett, amint „Boldog születésnapot, elnök úr” című dalt énekeli.
A miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján szinte csak a járványkezelésről volt szó, ami természetes. Ugyanakkor az Azonnali véleményt kér tőle arról, hogy három szlovákiai magyar párt egyesül. Arra jutottak, hogy csak így van esély arra, hogy a szlovákiai magyaroknak újra legyen képviselete a Szlovák Nemzeti Tanácsban (így hívják a szlovák parlamentet).
Merthogy a Fidesz és az Orbán-kormány megalakulása óta semmilyen kapcsolatot nem tartott a Most/Híd párttal, melyet csak, mint „köröm alatti tüskét” emlegettek.
Gulyás válaszában azt mondta, hogy a Híd azért volt tüske a kormány szemében, mert „elárulta azt a határon túli magyar képviseleti elvet, (…) hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok, de a Híd vegyes pártot hozott létre.” Szerinte azzal, hogy most három szlovákiai magyar párt egyesül, a Híd „igyekszik visszacsinálni azt a történelmi tévedést”, amit az MKP-ból való kiszakadásával okozott. Azzal, hogy a Híd 2009-ben kivált az MKP-ból, Gulyás szerint „kiszakította a magyarság egy részét és megosztotta a szavazatokat”, és ezzel elárulta azt a rendszerváltás utáni határon túli magyar képviseleti elvet, hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok. Szerinte a Híd kilépése az oka annak, hogy ma a szlovák törvényhozásban egy magyar párt sincs – a független Szlovákia történelmében először.
Kétségtelen tény, hogy az egy évvel ezelőtti szlovákiai választáson a Magyar Összefogás és a Híd összesen majdnem 6 százalékot kapott, és ha valaki azt hiszi, hogy egy pártként elérték volna ugyanezt a szavazatarányt, akkor gondolhatja azt, hogy a tizenkét évvel ezelőtti szakadás miatt nem jutott be magyar párt a szlovák parlamentbe.
Csakhogy a 2009-es szakadást az okozta, hogy a 2006-os választás után, amikor a két cikluson át Mikuláš Dzurinda vezetésével, a Magyar Koalíció Pártja részvételével működő demokrata kormánykoalíció megbukott, a Bugár Bélával szembenállók Csáky Pál vezetésével megbuktatták őt és a szlovák demokratákkal való együttműködés helyett a minden szlovák politikai erővel való szembefordulás politikáját választották.
Míg 2006-ban a magyar párt a magyar kisebbség számarányának megfelelő 12 százalékot ért el, a szakadás utáni, 2010-es választáson (amelyen a demokratikus pártok legyőzték Ficót és a mögötte álló baloldali-nacionalista koalíciót), a Híd 8 százalékos eredménnyel jutott be a parlamentbe, és része lett az új kormánykoalíciónak, az MKP viszont 4,3 százalékkal kiesett.
A következő előrehozott választáson, 2012-ben (amikor újra Fico Smerje nyerte a választást és egyedül alakíthatott kormány, megint a Híd jutott be a parlamentbe közel 7 százalékkal, az MKP pedig 4 százalékkal megint kiesett. A magyar pártok tekintetében hasonló eredményt hozott a következő, 2016-os választás is, a Híd 6,5 százalékkal újra bejutott, az MKP pedig 4 százalékkal újra kiesett.
Csakhogy a választás egészében más történt: a Smer visszaesett, viszont megerősödött a szélsőjobboldali L’SNS, és a Híd arra kényszerült, hogy – az L’SNS további erősödésétől tartva, a többi demokratikus párttól eltérően – belépjen egy Robert Fico vezette kormányba, és ezt a kormányt a 2018-as újságíró-gyilkosság miatti politikai válságban sem hagyta el. Ennek volt köszönhető a Híd totális bukása a 2020-as választáson, ahol az MKP hozta a maga 4 (pontosabban 3,9) százalékát, viszont a Híd csak 2 százalékot (egészen pontosan 2,2-t) ért el. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a szlovákiai magyarok (számuk a 2011-es népszámláláskor még a lakosság 8,5 százaléka volt, ma valamivel 8 százalék alatt lehet) mintegy fele az MKP politikáját követi, viszont
a szakítást követő három korábbi választáson a Híd támogatottsága volt nagyobb,
és ez csökkent most 2 százalékra. A Hídtól elfordult választók 2020-ban alighanem szlovák demokratikus pártokra szavaztak. Ezt a feltételezést erősítheti meg, hogy – a magyar lakta területek választási adatait vizsgálva – úgy tűnik, hogy a 2019-es köztársasági elnökválasztáson a szlovákiai magyarok nagyobb része szavazhatott Zuzana Čaputovára, a demokrata jelöltre, mint Bugár Bélára.
Talán megengedhetjük magunknak azt a feltételezést, hogy a szlovákiai magyaroknak legfeljebb a fele képviseli azt a Gulyás miniszter által kizárólag helyesnek tartott normát, hogy a magyarokat csak a szlovákokkal szemben álló magyar párt képviselheti. Másik, talán valamivel nagyobb részük a nemzeti kisebbség sajátos érdekeinek képviseleténél még fontosabbnak is tartja választói döntésekor a szlovákiai demokrácia védelmét a nacionalista maffiapolitikával szemben.
Gulyás és általában a Fideszben tömörülő magyar nacionalisták számára ez a politikai magatartás – amely megalakulása óta a Híd képviselt – nem elfogadható, sőt árulás.
Szerintem pedig időtől és tértől, a magyar kisebbségnek az egyes országokban kialakult helyzetétől függ, hogy helyes-e kitartani a politikai szerveződés etnikai alapja mellett, miként ez 1989-et követően valamennyi szomszédos országban magától értetődő volt, vagy eljött már az ideje annak, hogy a kisebbségben élő magyarok politikai meggyőződés alapján válasszanak a többségi népességben és a kisebbségek körében egyaránt támogatókat kereső pártok között. (Ez utóbbi megfontolás vezette a Momentumot, amikor a többségi és kisebbségi szavazatokat egyaránt gyűjtő romániai és szlovákiai pártokat támogatott választási kampányukban.)
A rendszerváltás első éveiben a magyarság egészének képviseletére törekvő RMDSZ és MKP igyekezett politikai hazát kínálni a különböző politikai irányokat képviselő kisebbségi politikusok és választók számára.
Ahogy azonban 2006-ban Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártjában hirtelen, Romániában az RMDSZ-ben pedig a Markó/Kelemen váltást követően fokozatosan a Fideszhez közelálló nacionalista irány vált dominánssá, a kisebbségi politikusok és választók egy része távolabb került ezektől a pártoktól, ami Szlovákiában pártszakadáshoz vezetett, Romániában pedig a kisebbségi értelmiség liberális részének elfordulásához az RMDSZ-től.
A Fidesz mint magyarországi állampárt számára a nemzeti alapon szerveződő kisebbségi pártok a kívánatosak, ezeket tudja a maga szatellitpártjaként működtetni.
Andrej Danko (szlovák házelnök) plágiumügye eddig azt mutatja, ami tudható volt korábban is: következmények nélküli kormánykoalícióban mindent túl lehet élni – írja Mózes Szabolcs a pozsonyi Új Szóban.
A publicista először a szikár tényekről számol be: „Andrej Danko csalt. Legmagasabb akadémiai végzettségét egy olyan dolgozattal nyerte el, amiben egy mákszemnyi saját gondolata sincs, a dokumentum elején tett becsületbeli nyilatkozatban pedig természetesen hazudott. Andrej Danko mint politikus ezzel végképp megsemmisült. Ilyenkor egy közszereplő egyet tehet: hamut szór a fejére, elismeri, hogy hibázott, hivatkozhat fiatal korára és meggondolatlan énjére, majd visszaadja titulusát és megbocsátásért esedezik a köz előtt. Amit vagy megkap, vagy nem. Andrej Danko erre nem képes, így végleg leírta magát.”
A plagizálás, egy doktori záródolgozat komplett összeollózása más forrásokból olyan tény, amely alapvetően diszkvalifikál egy politikust – írja Mózes. A lopás akkor is lopás, ha szöveget lopnak, nem pedig termékeket – mintha valaki egy közértet rabolna ki fényes nappal és utólag azt mondaná: akkor még más szabályok voltak érvényben. Az, hogy ilyen esetekben távozni kell, nem holmi megálmodott nyugati minta, Közép-Európában és a Balkánon is bevett gyakorlat. Dankónál nagyobb kaliberek (román miniszterelnök, magyar köztársasági elnök) is távoztak már ilyen okból.
Az Új Szó közírója még súlyosabb problémánk tartja, hogy a jelenlegi szlovák kormány következmények nélküli koalícióvá vált. A Smer nem hajlandó foglalkozni az üggyel, a Híd pedig ismét „harmadik mondatosat” játszik. Sokadszor. Ez az SNS belügye – állítja. Nem az, nem a nacionalisták szégyene. Még csak nem is a koalícióé. Ez az egész ország szégyene. Danko pártbeli sorsáról döntsenek az SNS küldöttei, ám Danko házelnökként a parlamentet vezeti, ami formálisan az államfő után a második legfontosabb közjogi méltóság.
Mózes szerint Danko túléli a bizalmatlansági indítványt és a koalíciós tanács ülését is. Ez a tény azt fogja aláhúzni, amit az idei év vad belpolitikai eseményei már megmutattak: itt mindent túl lehet élni, mindent ki lehet beszélni. Lehet lopni, csalni, rabolni, akármennyit, akármikor. Legfeljebb kicsit a háttérbe kell vonulni, habár Robert Ficót elnézve még ez sem igaz. Ő mindenütt van, csak nem a háttérben. A zsákmány egyben tartja a csapatot a végsőkig. Nincsenek morális korlátok, senki sem tervez hosszabb távra, 2020-ig kell vinni, ami mozdítható, a jövő majd lesz valahogy.
Orbán Viktor keményen odaszólt Bugár Bélának és a Hídnak. „Ami a Felvidéket illeti, van egy tüske a körmünk alatt, egy híd formájú tüske” – jelentette ki a magyar miniszterelnök. Bugár szerint Orbánt azt zavarja, hogy a Híd többször is kritizálni merte őt és a Fideszt.
Orbán a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) múlt pénteki ülésén beszélt a szlovákiai magyar kisebbség politikai helyzetéről. A magyar miniszterelnök a Kárpát-medencei vegyes pártok létezését veszélyes jelenségnek nevezete. „A Híd nem a konkrét mivoltában jelent problémát a számunkra. Bugár Bélának vannak történelmi érdemei, van, aki kedveli őt és van, aki nem. Nekünk ez sokkal inkább egy strukturális jellegű probléma, hiszen a felvidéki vegyes párt létezése nemzetstratégiai kérdést vet fel. Konkrétan azt, hogy kívánatosak-e az etnikai alapú pártok a Kárpát-medencei régiókban, vagy pedig célravezetőbb magatartás-e a vegyes pártok létrehozása. Az én álláspontom az, hogy életveszélyes lenne áttérni az etnikai alapon szerveződő pártképviseletről a vegyes alapon történő szerveződésre. Szerintem ez egy csapda, és ebbe ne lépjünk bele, még akkor sem, hogyha egyébként néha megszakad az ember szíve, mert derék magyar embereket lát a Hídban elindulni, akikkel szemben az etnikai alapon szerveződő magyar pártot érdemes támogatnunk” – jelentette ki Orbán. A miniszterelnök még hozzátette, hogy figyelemmel kísérte a szlovákiai önkormányzati választás eredményeit, és gratulált az Magyar Közösség Pártjánaknak az elért eredményekhez.
Bugár Béla szerint Orbán nagyon furcsa következtetésekre jutott. „Szerinte azt a pártot érdemes támogatni a Fidesz-kormánynak, amelyik évek óta nem képes megugorni a parlamenti küszöböt és a törvényhozáson kívül leledzik. Azt a pártot pedig, amelyik kormánypártként jogszabályi szinten ér el eredményeket nemzeti kisebbségünket érintő ügyekben, tüskének tekinti. Arról azonban, hogy ki tüske, nem a határon túl döntenek, hanem itthon, Szlovákiában” – mondta Bugár, aki szerint egy ilyen döntés mintapéldája a legutóbbi önkormányzati választás volt. „Ezt a döntést, az önkormányzati választás eredményét, bizonyára Budapesten is látták. A Híd jól szerepelt, behozta korábbi regionális lemaradását az Orbán Viktor által támogatott párttal szemben, megvetette a lábát a déli régiókban. A Hídnak az elkövetkező négy esztendőben 127 polgármestere lesz. A Komáromi járásban például 4-ről 11-re nőtt a számuk, de máshol is erősödtünk. Ez nem eszmefuttatás, hanem a hazai választók döntése” – fűzte hozzá Bugár. Meggyőződése, hogy Orbánnak egyebek mellett az sem tetszik, hogy a Híd elutasítja a nem demokratikus kormányzási módszereket, nem támogatja a pánik- és félelemkeltést és mer kritizálni.
Menyhárt József, az MKP elnöke szerint Orbán Viktor kijelentéseit kontextuson belül kell értelmezni. „A miniszterelnök tulajdonképpen méltatta Bugárt, hiszen kiemelte történelmi érdemeit, majd hozzátette, hogy ebben az esetben igazából nem vele kell foglalkozni. Ezt én is így gondolom. A miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy ez szerkezeti probléma, nem pedig személyes. A mondanivalójának lényege az volt, hogy nem szabad engedni, hogy a Kárpát-medencén belül a vegyes alapon szerveződő pártok fölé kerekedjenek az etnikai alapon szerveződő pártképviseleteknek. Az, hogy ezt a Híd elnöke magára vette, az már az ő dolga. Én úgy gondolom, hogy Bugár akkor sem kritizál, amikor kellene, olykor meg bírál, amikor nem is kellene. Nála az igen néha nemet jelent, és fordítva. A miniszterelnök úr nagyon pontosan fogalmazta meg a mondanivalóját, a vegyes pártokat bírálta általánosságban, nem pedig Bugárt” – nyilatkozta Menyhárt.
A hétvégi szlovákiai helyhatósági választások eredményeit boncolgatja Lajos P. János a pozsonyi Új Szóban. Megállapítja, hogy országos szinten a választások vesztese a kormányzó koalíció vezető pártja, a Robert Fico vezette Smer és a két magyar illetve magyar/szlovák párt, a Híd és az MKP ugyan látszólag erősödni tudott, de egyik sem lehet maradéktalanul boldog az eredmény láttán.
(…) Országos szinten a választások vesztese a Smer, amely amellett, hogy komoly, több mint 10 százalékpontos visszaesést kénytelen elkönyvelni, elvesztette Kassa, Nyitra és Zsolna irányítását is. A legnagyobb kormánypárt ezzel teljesen kiszorult a megyeszékhelyek irányításából. A legfájóbb minden bizonnyal Kassa és Nyitra elvesztése, Nyitrán ráadásul a független Marek Hattas úgy tudta megverni a többszörös smeres polgármester Jozef Dvončot, hogy egy viszonylag erős jobboldali jelölttel is meg kellett mérkőznie. Ugyan Robert Fico pártelnök elégedettnek mondta magát az eredmények láttán, de az, hogy az ország lakosságának több mint egyötödét kitevő (1,115 millió fő) nyolc megyeszékhelyen nem rúghat labdába a Smer, bizonyára nem tölti el örömmel.
Nem lehet azonban elégedett az ellenzék sem, hiszen a függetlenek előretörése azt mutatja, hogy többnyire nem az ellenzék jelöltjei foglalták el a Smer visszaszorulása nyomán keletkezett űrt. Az ellenzéknek ugyanolyan fájdalmas vereség Pozsony és Nyitra, mint a Smernek Kassa és Nyitra, hiába is próbálná ezt takargatni. Azt sehogy sem nevezheti győzelemnek, hogy a fővárosi nagyon kemény, helyenként mocskos ellenkampány dacára is győzni tudott Matúš Vallo, a jobboldali ellenzéki által támogatott Ján Mrva pedig csak a negyedik lett.
A két magyar párt számszerűleg erősödött, az MKP-nak sikerült megtartania Dunaszerdahelyt és Somorját, a Híd pedig inkább Közép- és Kelet-Szlovákiában erős, de Komárom mindkét pártnak csúfos kudarc. Ugyan Keszegh Béla, a saját csapattal induló új polgármester valamilyen szinten korábban kapcsolódott mindkét párthoz, de most megalázó vereséget mért mindkét párt jelöltjeire.
Komárommal már hosszabb ideje nem tud mit kezdeni a két magyar párt, valószínűleg a helyi szervezeteik munkáját kellene megvizsgálniuk.
Bukásként kell értékelni a Híd és az MKP szempontjából Ipolyságot is, ahol a két párt által támogatott közös jelölt, Zachar Pál második lett. A Hídnak mindenképpen elemeznie kell, hogy miért szerepelt olyan gyengén Dunaszerdahelyen és Somorján, ahol képviselője sem lesz a városi testületben.
A választás egyik legszomorúbb eredménye, hogy Rimaszombatban újra győzni tudott Jozef Šimko. Az előző időszakban az MKP támogatását is élvezte Šimko, annak ellenére, hogy köztudottan jó a viszonya Marian Kotleba pártjával. Szerencsére Kotleba ezen a választáson nem tudott erősödni, mindössze egyetlen polgármesteri helyet szerzett, és helyi képviselőinek száma is csak 42. Kérdés, hogy hányan szimpatizálnak titokban vagy kevésbé titokban a szélsőséges párttal, ahogyan ezt Jozef Šimko teszi.
Kissé vészjósló forgatókönyv, de soha nem voltunk ennyire közel ahhoz, hogy a következő szlovák parlament már magyar párt nélkül fog felállni. Ez pedig a szlovákiai magyar politizálás végét jelentené, legalábbis abban a formában, amit eddig ismertünk – írja Czajlik Katalin a pozsonyi Új Szóban megjelent elemzésében.
A Híd-Most magyar-szlovák pártról azt írja, hogy sokszor elhangzott az utóbbi napokban, de már a kormányalakítást követően is:
„nem lett volna szabad lepaktálni a Smerrel”.
Szerinte aki egy kicsit is jártas a hazai politikában, tudta, hogy Robert Fico pártjának „már a keresztlevelébe beleírták a korrupciót és az állam kiszipolyozását, s csak idő kérdése volt, mikor csordul túl a pohár”. Hiba vagy inkább végtelen naivitás volt abban bízni, hogy koalíciós partnereként majd a Smer körmére néz a Híd, s közben egy csomó mindent kiharcol a hazai magyarság számára – írja az elemzés, amely szerint az utóbbi két évből az derül ki, hogy Szlovákiában nem működik az a logika, mint mondjuk Romániában vagy a Vajdaságban, tehát hogy bármilyen párttal el lehet menni kormányozni, csak a kisebbségi eredmény a fontos. „Sokkal inkább úgy fest a dolog, hogy
a Smer–SNS–Híd formációra nem a kisebbségi kulturális alap vagy a kétnyelvű vasúti táblák miatt fogunk emlékezni, hanem az újkori Szlovákia legnagyobb politikai botrányának előidézőjeként.
Ami alighanem a Híd választási eredményén is lecsapódik” – áll a lapban.
A Magyar Közösség Pártjáról Czajlik Katalin azt írja: „A Soros-kártya megjelenése megmutatta, mennyire megbízható partnert talált magának a párt a Fidesz és Orbán Viktor személyében. Persze, ez sem meglepő, számtalanszor megírtuk, hogy
a magyar kormánypárt kizárólag saját céljai érdekében ,,használja” a határon túli magyarokat.
Messze nem arról van szó, hogy Orbán Viktor szlovákiai politikai járatlansága miatt hozta összefüggésbe a tüntetéseket Soros Györggyel. Orbán és a Fidesz pontosan tudja, hogy ez képtelenség, ahogyan azzal is tisztában vannak, mennyire ártanak ezzel ,,egyetlen” hazai stratégiai partnerüknek, az MKP-nak.”
Szerinte ez a legkevésbé sem érdekli őket, „egyetlen érdekük az, hogy a szlovák belpolitikai valóságot a maguk előnyére használják fel a magyarországi választások előtt”. Menyhárt József, az MKP elnöke számára azonban hatalmas problémát jelent Orbán állásfoglalása, hiszen ez „teljesen megzavarhatja az eddig Orbán-lojális MKP-szavazókat, aminek eredményeképp a párt nem hogy erősödhet, még veszíthet is pozícióiból az esetleges előrehozott választásokon”.
A jelenlegi helyzet felvázolása után, az Új Szó jegyzetírója levonja a következtetést:
„Míg az MKP számára egy következő választási bukás sem feltétlenül jelentené a párt végét, a Híd esetében ez korántsem biztos. Az MKP ugyanis erős regionális struktúrákkal, és főként erős magyar kormányzati szponzorral rendelkezik (persze kérdés, meddig). Amíg ez a kettő megvan, a part tovább evickélhet, úgy mint eddig.”
A Híd esetében azonban a parlamenti küszöb alá csúszás minden bizonnyal végzetes lenne.
Czajlik Katalin szerint erős pártszervezet és anyagi források hiányában nem látni, mi tarthatná egybe a pártot. Ráadásul Bugár Béla pártelnök szerinte belefáradt a politikába, s nincs olyan fiatal politikus a pártban, aki a helyére léphetne. „Mindezek fényében tehát nagyon is elképzelhető, hogy az országunkban zajló változások a magyar közösség számára is földcsuszamlásszerűek lesznek. Hogy ezzel miként tudunk megbirkózni, az már egy másik történet” – áll az elemzésben.
Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott jelentés.
Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának a kezelése elengedhetetlen feltétele annak, hogy a teljes népesség számára javuljon a jó minőségű ellátáshoz való hozzáférés Magyarországon. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása és az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A többi között között ezt állapítja meg az Európai Unió és az OECD által Magyarországról készített egészségügyi profi, amely felrója hogy
Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadás az uniós átlag fele.
Azt látom, hogy a fideszesek szétlopják a hazát
Gúzsba kötve táncol dr. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, a fideszes többségű testület inkább csak a saját klientúrájának érdekeit nézi – legalább is ez derül ki abból az interjúból, amelyet a polgármester a Független Hírügynökségnek adott. A városvezető szerint a kormánypártiak elsősorban a párt érdekeit veszik figyelembe, így a város rendre háttérbe szorul. A hajdanvolt rendőr már tíz feljelentést is tett az előző időszak hűtlen kezelései miatt, de ezek a feljelentések rendre eredmény nélkül zárulnak, hiába tartja mindenki napnál világosabbnak a bűncselekményeket. Lengyel Róbert szerint ma nem azokat az időket éljük, amikor a tisztességnek helye van a közéletben,
magánérdekek dominálnak és magánzsebek gazdagodnak.
Ha az emberek újra erre a Fidesz-Magyarországra szavaznak, akkor nagyon nagy baj van ebben az országban – mondja.
Tovább sodródik az MSZP; karácsony az új időpont
Kunhalmi Ágnes az MSZP majálisán MTI Fotó: Mohai Balázs
Horváth Imre vezetők elé hajított tagkönyve újra felkavarta a vizet az amúgy is csak átmenetileg elcsendesülő viharos életet élő szocialista pártban. Az Újpesten, Kiss Péter halála után időközi választáson mandátumot szerzett képviselő, most sértődötten mondott le párttagságáról, s lépett ki az MSZP frakcióból, bár ez utóbbiról nincs egyértelmű információ.
Kunhalmi Ágnes budapesti elnök az ATV reggeli műsorában megrendülten beszélt képviselőtársa döntéséről, Hiller István pedig, kiemelve Horváth munkásságának érdemeit, arról nyilatkozott, hogy ezekben a tárgyalásos időkben, bizony vannak olyanok, akiknek áldozatot kell hozniuk, annak érdekében, hogy végre felálljon az a közös csapat, amely versenyképes lehet a Fidesszel.
Csakhogy a csapat sehogy sem akar felállni, ellenkezőleg: a látszat az – és ezt erősíti Horváth Imre esete is –, hogy inkább, ami van, vagy volt, az is szétesőben van.
Igaz ugyan, hogy a politikusok – DK-sok, MSZP-sek – folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások rendben folynak a kulisszák mögött, és ezt készséggel el is hinnénk, ha időről-időre nem kerülnének elénk olyan hírek, amelyek az ellenkezőjét sugallják.
Szlovákok a magyar kormányról
A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében. Azonban a Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi reprezentatív felmérésének eredményei szerint a válaszadók mindössze 37 százaléka nyilatkozta, hogy érdekli a magyarországi politika.
Orbán Viktor kormányának alapvetően pozitív a megítélése a szlovákiai magyarok körében,
a válaszadók 49 százaléka viszonyul hozzá nagyon pozitívan vagy inkább pozitívan. A negatívan viszonyulók aránya 30 százalék, viszont egy nagy, 20 százalékos csoport nem tud véleményt mondani a jelenlegi magyar kormányról.
Az MTVA mint feneketlen zsák
87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a közmédia az eredetileg tervezett 77 helyett. Emellett a kormány átvállalt tőlük 47,2 forintnyi adósságot. Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-kormány mértéktelenül önti az adófizetők pénzét udvari médiájába.
„Ráadásul nem elég, hogy a jelenlegi állami média hazudik és híreket hamisít, de mindezt még méregdrágán is teszi, mindenféle gazdasági racionalitást nélkülözve. Pedig a szabad és független sajtó erősíti a versenyt, élhetőbbé teszi az országot és szabadabbá polgárait.”
Kirekesztő cikk miatt büntetés a Magyar Hírlapnak
A Médiatanács 75 ezer forint bírság megfizetésére és a jogsértés tényéről tájékoztató közlemény közzétételére kötelezi a Magyar Hírlap és online kiadásának médiaszolgáltatóját, mert az augusztus 9-én megjelent Fekete földrész című cikk alkalmas volt a kirekesztésre.
A szerző az Afrikából érkező bevándorlókat homogén, az európai társadalmakba beilleszkedni képtelen, az európai civilizációt felszámoló csoportként írta le.
A közleményt a lap a www.magyarhirlap.hu nyitóoldalán a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül köteles úgy közzétenni, hogy a honlap megnyitásakor a teljes információ folyamatosan olvasható legyen a közzétételtől számított hét napon keresztül – áll a közleményben.
Nem bukott meg a román kormány
Hivatalában marad a román kormány, mivel a parlament nem fogadta el az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványt. Elfogadása mellett a Mediafax és az Agerpres hírügynökségek értesülése szerint 156 törvényhozó szavazott, a kormány megbuktatásához 233 voksra lett volna szükség.
Az ellenzék főleg az adótörvény január 1-jétől történő átfogó módosítása miatt kezdeményezett bizalmi szavazást a kabinet ellen.
A törvényhozás épülete előtt mintegy 5 ezer ember tüntetett a kormány ellen, ők a bizalmi szavazást kezdeményező ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) felhívására vonultak utcára.
Mégiscsak lesz nagykoalíció Németországban?
Martin Schulz Fotó: MTI/EPA/Massimo Percossi
Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére, aki korábban kizárta, hogy folytassák Merkel kancellárral a közös kormányzást, most úgy nyilatkozott: tisztában van történelmi felelősségével. Jó megoldást találunk – hangsúlyozta Schulz. Megbukott ugyanis az alternatív megoldás: a Jamaica-koalíció, mely a CDU-CSU-FDP-zöldek szövetségét jelentette volna.
A kancellár nem akar kisebbségben kormányozni, viszont az új választás helyzetbe hozhatná a szélsőjobboldali AfD-t, mely így is a harmadik erő a parlamentben.
Ezért a szociáldemokrata államfő, Steinmeier mindenképp szeretné elkerülni az új választásokat.
Elengedték a merénylettel gyanúsított szíreket
A tavaly decemberi berlini tömeggyilkosság áldozatainak tiszteletére (MTI/EPA/Felipe Trueba)
Nagyszabású terrorelhárító razzia során hat veszélyes szíriai terroristát fogtak el – jelentette a hét elején a német sajtó. Bizonyítékok híján azonban elengedték a gyanúsítottakat. Az elfogott szír fiatalembereket azzal gyanúsították, hogy az Iszlám Állam felhívására terrorakciót akarnak végrehajtani a karácsonyi vásáron, Essenben. Erre azonban végül nem találtak bizonyítékot, és elengedték a hat férfit, akik egyébként együttműködtek a hatóságokkal. Elkobzott számítógépeiken találtak ugyan olyan adatokat, amelyek kapcsolatba hozhatók az ISIS propagandájával, de nem mutatnak terrorakció előkészítésére. Ezeket továbbra is vizsgálják.
A Közöségi portál tervei
Fotó: Flickr.
A Facebook decemberben indítja az álhírek ellen irányuló új szolgáltatását. Ennek lényege, hogy értesítést küld azoknak a felhasználóknak, akik olyan „külföldi szereplők” által alkotott oldalt „like-oltak”, akik a tavalyi amerikai elnökválasztás idején propagandát folytattak a világhálón. Mint a BBC jelentése rámutat: a közösségi oldal korábban azt tudatta, hogy az elmúlt két évben összesen mintegy 26 millió amerikaihoz jutottak el oroszországi székhellyel dolgozó ügynökök által feltöltött anyagok. Ezeket az Internet Research Agency által készített oldalakat ugyan már törölték, de a Facebook azon dolgozik, hogy az emberek megtudják, az általuk gyártott anyagokat töltötték le.
Mugabe maradhat Zimbabwéban
Migabe Hitlerhez hasonló bajuszt is viselt Fotó: MTI/EPA/Taurai Maduna
Mentességet alkudott ki magának és feleségének mindenféle eljárás alól Robert Mugabe távozásra kényszerített zimbabwei elnök – közölte az afrikai ország hadserege. A volt elnöki pár az országban maradhat – jelenti a CNN. Mugabét azzal vádolták, hogy a nyolcvanas évek közepén tömegmészárlások sorozatát rendelte el ott, hogy konszolidálja és megerősítse a hatalmát. Húszezer ember haláláért lehet így felelős.
Emellett korrupcióval is vádolják, amely lehetővé tette a luxus életvitelét, irányítása alatt korábban virágzó ország a szegénységbe sodródott.
Niedermüller Péter a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője az Unió Csalásügyi Hivatalához fordul Mészáros Lőrinc hídépítése miatt.
A képviselő közleményében úgy fogalmaz, hogy
folytatódik a pofátlan lopás.
Orbán strómanja, Mészáros Lőrinc annak ellenére nyerte meg a komáromi hídépítésre kiírt pályázatot, hogy ajánlata ötmilliárd forinttal került többe, mint a vetélytárs pályázóé, akit ki is zártak a versenyből.
Az Európai Unió nemrég hazánkban vizsgálódó küldöttsége már megállapította, hogy
a Fidesz leginkább úgy dézsmálja az uniós adófizetők pénzét, hogy túlárazza a tervezett beruházásokat.
Mivel erős a gyanú, hogy ezúttal is ez történt, ezért a Demokratikus Koalíció az OLAF-hoz, az Európai Unió Csalásügyi Hivatalához fordul, hogy vizsgálják ki ezt az ügyet, és ha szükséges, indítsák meg az eljárást az Orbán-kormány ellen.
Az Együtt szerint Orbán Viktor meglopja a magyarokat Mészáros Lőrincen és a neki juttatott milliárdos közbeszerzéseken keresztül. Ráadásul már a látszatra sem adnak, hiszen most éppen az új komáromi Duna-hidat építheti meg 28 milliárd forintért, annak ellenére, hogy egy szlovák cég 5 milliárd forinttal kevesebbért is megtette volna azt.
A párt közleménye szerint Mészáros Lőrinc és gazdája adófizetőket megkárosító politikusok, akik tisztességtelen módon szerezhették vagyonukat.
Az Átlátszó beszámolója szerint egy olasz-szlovák társulat 23 milliárd forintból megépítette volna az új komáromi Duna-hidat, azonban kizárták a pályázatból. Így végül 5 milliárd forinttal többért, a Mészáros és Mészáros Kft-Hídépítő Zrt. alkotta konzorcium 28 milliárd forintos ajánlata lett a befutó.
Mivel Mészáros Lőrinc Orbán Viktor strómanja, ezért az újabb pályázat megnyerésével ismét csak a miniszterelnök vagyona gyarapszik.
A milliárdos gázszerelő nem teljesítménye miatt ilyen sikeres, csak és kizárólag gazdájának, a magyar miniszterelnöknek köszönheti azt a neki juttatott zsíros állami megrendelések, tulajdonszerzések miatt. Ráadásul egye pofátlanabb módon gazdagszik Mészáros és gazdája, hiszen most jól látható módon 5 milliárd forinttal károsították meg a magyar adófizetőket.
Orbán Viktornak be kell fejeznie strómanjai helyzetbehozását, hogy aztán azok adófizetői pénzekből az ő vagyonát gyarapíthassák. Mészáros Lőrinc és gazdája, Orbán Viktor adófizetőket megkárosító politikusok, akik tisztességtelen módon szerezhették vagyonukat, amiért kormányváltás után az Együtt el fogja őket számoltatni, a jogtalanul szerzett vagyonelemeket pedig vissza fogja venni állami tulajdonba
Nyolcvan éve, 1937. szeptember 12-én adták át a forgalomnak a hetedik budapesti Duna-hidat, az akkor Horthy Miklós hídnak nevezett Petőfi hidat.
A híd felépítését Budapest lendületes fejlődése tette szükségessé.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1906-ban javasolta, hogy a Nagykörút
folytatásában – Boráros téri híd néven – épüljön híd a Dunán. A
beruházás adminisztratív és pénzügyi okok, majd az első világháború
kitörése miatt eltolódott, de a napirendről nem került le. A munkálatok
megkezdését a Horthy Miklós kormányzóvá választásának tizedik
évfordulóját megörökítő 1930. évi XI. törvénycikk rendelte el, amely
arról is rendelkezett, hogy a leendő hidat (számos más intézmény
mellett) Horthyról nevezzék el.
A Magyar Királyi Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium által
meghirdetett tervpályázatra
tíz tervező 17 pályatervet nyújtott be.
Ezek közül hármat díjaztak, további hármat megvettek, de végül a minisztérium
hídosztályának vezetője, Álgyay-Hubert Pál irányításával készült
felsőpályás, rácsos szerkezetű, háromnyílású hídterv megvalósítása
mellett döntöttek. A költségek egyharmadát az állam, kétharmadát a
főváros viselte, a pénz a Duna-híd alapba került.
A kivitelezést a budai oldalon 1933-ban, a pestin 1934-ben kezdték meg a mélyépítési munkálatokkal.
Ekkor alkalmaztak Magyarországon először a parti pilléreknél nagyméretű vasbeton keszont (túlnyomásos légterű, alul nyitott süllyesztőszekrényt), az alapozást a Magyar Rádió
élő adásban közvetítette a folyó fenekére lesüllyesztett légnyomásos keszonból. Az acélszerkezet gyártását, valamint a vasszerkezet
szerelését és fedőmázolását a MÁVAG végezte, a híd kivitelezési munkáit
Kováts Alajos építőmérnök irányította, a szerelési munka 1936-ban
fejeződött be.
A különleges karcsúságú, háromnyílásos, négy fő tartószerkezetű híd
112, 154 és 112 méteres medernyílásokkal hidalta át a Dunát. Feljárókkal
együtt
a hossza 514 méter, teljes szélessége 22,7 méter volt, ebből 15,7 méter a fakocka burkolatú kocsipálya, két villamosvágánnyal a közepén.
Oldalról két 3,5-3,5 méter széles járda fogta közre, amiből 1-1 méter
kerékpárút volt, mind az úttesttől, mind a járdától
elkülönítve. A villamos felsővezetékek és az úttest fölé függesztett
izzólámpatestek közös tartóoszlopait a járdaszegélyek mellett helyezték
el.
A budai hídfőt az osztrák-magyar haditengerészet emlékműve
díszítette, a fiumei világítótorony kicsinyített másával, a pesti oldal
északi részén állt az Elevátor-ház, itt volt a 6-os villamos kör
alaprajzú végállomása is. A próbaterhelést 1937 augusztusában két
mozdonyból és négy húsztonnás vagonból álló szerelvénnyel, valamint 32,
egyenként 11 tonnás locsolókocsival tartották, az átadásra 1937.
szeptember 12-én került sor.
A híd és tartozékainak építése az ellenőrzési költségekkel együtt kereken tízmillió pengőbe került.
A második világháború végén, 1945. január 14-én a visszavonuló
német csapatok felrobbantották a hidat. A szovjet hadsereg egy
ideiglenes hadihidat emelt a hídroncsra, az 1945. április 5-én átadott
szükséghídon vezetett át az a gázcső, amely a pesti oldal gázellátását
biztosította. A hídroncsokat 1946-ban emelték ki, a helyreállítási
munkálatokhoz 1951-ben fogott hozzá a MÁVAG. Az alépítményekben a
robbantás során nem esett lényeges kár, csupán a pillérek felső részeit
kellett pótolni és kijavítani, az acélszerkezet mintegy felét kellett
újra legyártani.
Az új átkelő a réginél szélesebb, ennek ellenére könnyebb lett, az
újjáépítés során 500 tonna acélanyagot takarítottak meg. Az úttestet 18
méterre, a kerékpárúttal ellátott járdákat 3,8 méterre szélesítették. Az
úttest fölé fénycsöves világítótesteket függesztettek a régi izzólámpák
helyébe. A hidat 1952. november 22-én nyitották meg a forgalom előtt,
ekkor kapta új nevét is Petőfi Sándor tiszteletére.
A hídon 1966-70-ben villamosvasúti vágánycserét és kisebb
javításokat végeztek, és teljesen újramázolták. 1979-80-ban a hídpályát
is felújították, a teljes pályaszerkezetet átépítették. Megszüntették a
kerékpárutat és az úttest szélességét 20,4 méterre növelték, a
villamosvágányok sávját az úttesttel egy síkban alakították ki, hogy az
autósok is használhassák, a híd így gyakorlatilag háromszor három
sávossá vált. Amikor 1982-ben a Boráros teret átépítették, a
villamosmegállókat középperonos aluljáróval egészítették ki.
Az utolsó komolyabb felújítás 1996-ban történt,
kicserélték a budai
pillér saruit, átépítették a villamospályát, amelyről leterelték a
közúti járműveket, a híd így ismét kétszer kétsávos lett. A 2010-ben
végzett fővizsgálat szerint a Petőfi híd felújításra szorul, mert
jelentősek a korróziós károsodások, a csapadékvíz-elvezetés tönkrement.
Utoljára 2013 augusztusában végeztek javításokat a Petőfi hídon, a
nagykörúti villamosvágányok felújításakor.
2016. március elején tégla méretű kő- és vasbetondarabok, a
változékony, csapadékos időjárás miatt meglazult útburkolati elemek
hullottak a hídról a budai alsó rakpartra. Ez is mutatja, hogy milyen
sürgős a Petőfi híd rekonstrukciója, amelyre a tervek szerint csak a
Lánchíd felújítása után, tehát 2020-nál előbb nem kerülhet sor.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Habár mi magyarok ismerjük és tudjuk, mégis mellbevágó az a lesújtó kép, amelyet egy most közzétett uniós jelentés fest. A többi között az alulfinanszírozottság, az esélyegyenlőtlenség, a megelőzés siralmas helyzete az, amire rámutat a részletes, adatokkal, tényekkel alátámasztott 
Gúzsba kötve táncol dr. Lengyel Róbert, Siófok független polgármestere, a fideszes többségű testület inkább csak a saját klientúrájának érdekeit nézi – legalább is ez derül ki abból az 
A Fidesz a legnépszerűbb magyarországi párt a szlovákiai magyarok körében, jó részük szimpatizál a magyar kormánnyal, sőt Orbánék támogatottsága közel azonos az MKP és a Híd választói körében. Azonban a Focus ügynökség az Új Szó és a Vasárnap számára készített átfogó, 722 fős szeptemberi 
87,5 milliárd forintot költött 2016-ban a 
A Médiatanács 75 ezer forint bírság megfizetésére és a jogsértés tényéről tájékoztató közlemény közzétételére kötelezi a 
