Kezdőlap Címkék Hetes cikkely

Címke: hetes cikkely

Meglesz-e az Európai Tanácsban a 4/5-ös többség?

0

Nagy siker lenne Orbán Viktor számára, ha a hetes cikkely szerinti eljárás kudarcba fulladna azzal, hogy az Európai Tanácsban nem kapja meg a szükséges 4/5-ös többséget. Ehhez legalább hat tagállamnak kellene ellene szavazni. Egyelőre nem látható, milyenek az esélyek.

Orbán Viktor keservesen panaszkodik a hetes cikkely értelmében Magyarország ellen kezdett eljárásra, de valójában az tökéletesen illeszkedik politikai stratégiájába, és nem is jöhetett volna jobbkor neki – írta a német közszolgálati adó a honlapján. A Deutsche Welle ismerteti a Sargentini-jelentéssel kapcsolatos újabb kampányt, és felidézi azt is, hogy Schmidt Mária, „Orbán udvari történésze” azt írta: Merkel tulajdonképpen „Vilmos császár és Hitler terveit akarja megvalósítani”. A szerző úgy látja,

a kampány új, éles hangvétele azt fedi el, hogy az eljárás megindítása Orbán számára ideális időpontban érkezik.

A magyar kormányfő kinyilvánított hosszú távú célja, hogy az EU gazdasági közösség legyen, amelyben a jogi és értékbeli kérdések kizárólag a tagállamokra tartoznak. E cél érdekében Orbán jó ideje a migráció témáját használja, mintegy emelőként, ezt sikeresen alkalmazta hazájában, és úgy hiszi, hogy egész Európában még évekig meghatározó társadalmi kérdés marad, amelyből politikai hasznot húzhat. Meghirdette, hogy ez a téma áll majd az európai választás előtti kampányának középpontjában is. Ettől azt reméli, hogy „leváltják majd az Európai Parlament baloldali-liberális, bevándorláspárti” többségét.

Hivatalosan Orbán és pártja az Európai Néppárt (EPP) tagjaként folytatja kampányát. Orbán ragaszkodik is ehhez a tagsághoz, és a frakciót szeretné megnyerni migrációellenes politikájához,

az EPP-ben pedig tart a patthelyzet a kizárásával kapcsolatban.

Valójában azonban Orbán a választási kampányt a többi európai jobboldali populista és nacionalista pártokkal és szervezetekkel folytatja majd. Erről az oldalról kapott is már számos együttműködési ajánlatot. Orbán pedig nem csak hirdeti, hogy amennyiben kizárják az EPP-ből, bevándorlásellenes tömböt akar létrehozni, hanem jó személyes kapcsolatokat is ápol Geert Wildersszel, Matteo Salvinival, vagy épp Steve Bannonnal.

A Brüsszel elleni harcában kis siker, hogy a V4 államai jelezték: nem támogatják az eljárást, és hasonló állásfoglalások születhetnek Romániában vagy Horvátországban is, mert ezek az országok is joggal tarthatnak attól, hogy ellenük is hasonló eljárásokat indítanak. Orbán ugyanakkor tudja, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás szinte kilátástalan, mert a sikerhez, vagyis a szankciókhoz konszenzusra lenne szükség az Európai Tanácsban.

Nagy siker lenne azonban a számára, ha az eljárás már most kudarcba fulladna azzal, hogy az Európai Tanácsban nem kapja meg a szavazatok szükséges 4/5-ös többségét. Ehhez legalább hat tagállamnak kellene ellene szavazni. Egyelőre nem látható, milyenek az esélyek. Ám

ha a Tanács nem indítja meg az eljárást, akkor Orbán ezzel hosszabb távra visszaveri az EU 2010 óta tartó erőfeszítéseit,

amelyeket annak érdekében tesz az unió, hogy Magyarországot visszaterelje a jogállamiság útjára. Így Orbánnak ez lenne eddigi legjelentősebb sikere a „Brüsszel” elleni harcában.

Elfogadják a Sargentini-jelentést? Szavazzon!

0

A mai vita után holnap szavaznak az Európai Parlamentben a Sargentini-jelentésről. Ahhoz, hogy elfogadják, az kell, hogy az összes képviselő több mint fele, a szavazatukat leadóknak pedig több mint kétharmada igennel szavazzon.

Ön szerint megszavazza az Európai Parlament a Sargentini-jelentést?

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint elfogadják a jelentést?
×

Keményen beleszálltak Orbánba az Európai Parlamentben

A Sargentini-jelentés vitáján szóba került a korrupció, a szabadságjogok korlátozása, a CEU elleni hadjárat, a tudomány és a sajtó szabadságának korlátozása. Orbánt csak a szélsőjobboldali képviselők védték meg, még a néppártiaktól is komoly bírálatot kapott. Volt, aki szektavezérnek nevezte.

17:46 Vége a vitának

Holnap jön a szavazás.

17:45 Zárszó

Az Unió osztrák elnökségét képviselő Karoline Edtstadler azt mondta: a jogállamiság tisztelete az Unió alapköve, ezek az értékek nagyon fontosak. Azt ígérte, az elnökség közvetíteni fog, minden véleményt figyelembe vesz, de a demokráciáról, jogállamiságról, emberi jogokról nincs kompromisszum.

Utolsó felszólalóként Judith Sargentini azt mondta: minden tagállam jogállami kérdéseivel foglalkozik, de valaki más hibája nem kompenzálja egy másik ország tévedéseit. Szerinte a nagy kormánytöbbség hatalmas felelősséggel is jár, minden emberi jogot tisztelni kell, a nepotizmus viszont nem európai érték.

17:42 Timmermans gyávának nevezte Orbánt

Frans Timmermans EB-alelnök szerint az EU nemzetállamok által aláírt szerződések alapján működik, aki ezeket aláírta, azoknak be kell tartani. Az ügyek a magyar kormánnyal szemben merültek fel, mert nem tartja be a szabályokat, amelyekről közösen megállapodtak. Szerinte gyávaság azt mondani, hogy aki a kormányt bírálja, az a népét támadja.

17:35 Orbán is válaszolhatott

Orbán Viktor is lehetőséget kapott egy kétperces válaszra. Verhofstadt szerinte gyűlöli a konzervatív keresztényeket, a „Magyarország ellen szavazó magyarok” szerinte jobban gyűlölik őt, mint amennyire szeretik a hazájukat, szerinte nincs korrupció, a CEU-val kapcsolatban szerinte Manfred Weber téved, az egyetem honlapjáról azt idézte, hogy biztosított a működésük. Beszélt a migrációról, és az antiszemitizmusról, amely Közép-Európában nő, Nyugaton csökken. Szerinte a Néppárt gyenge, nem elég erős ahhoz, hogy a saját útját járja, úgy táncolnak, ahogy a liberálisok és a szocialisták fütyülnek. Szerinte Magyarországot akarják elítélni, nem a kormányt.

17:25 Van, aki undorodik Orbántól

Az utolsó felszólalók arról beszéltek, hogy a jelentés nem Magyarországról, hanem a magyar kormányról szól. Egy másik képviselő azt mondta: nem nagy barátja az EU-nak, de Orbántól undorodik. Ugyanakkor van, akit Orbán küzdelme 1956-ra emlékeztet. Volt viszont olyan néppárti képviselő, akit a vita győzött meg arról, hogy van ok az aggodalomra, de szerinte egyelőre párbeszédre van szükség, nem a hetes cikkely alkalmazására.

17:18 Kósa Ádám jelbeszéddel szólalt fel

Jelbeszéddel elmondott beszédében Kósa kijátszotta a kártyát: a Fidesz az egyedüli párt, amely egy roma és egy fogyatékkal élő politikust küldött az Európai Parlamentbe. 2010-től kezdve érzékelhetők voltak a Fidesz elleni támadások. Kimondjuk: nem kérünk kioktatást azokban a kérdésekben, amelyek csak ránk tartoznak, szögezte le. Önök akarnak kioktatni minket a demokráciából? – tette fel a kérdést. Beszédét Orbán jelbeszéddel tapsolta meg.

Anna ZÁBORSKÁ, az Európai Néppárt szlovák tagja kifejtette, hogy a korrupció probléma mindegyik új tagállamban, s ez a folyamat nem oldja meg a problémát. A jelentés tovább polarizál Európában, az EU-nak vannak más eszközei, hogy megkövetelje a problémák korrigálását. A 7. Cikkely szerinti eljárásnak nem ez a célja, s ezt nem tudja támogatni.

Michał BONI, az Európai Néppárt lengyel  tagja arról beszélt, hogy Európa jövőjét keressük. A magyarok mindig nagyra értékelték a szabadságot, de ezt Orbánék most fenyegetik. Kommunista időket idéző módon fenyegetnek egyes civileket. Ijesztő a nyelvezet, amely egyszerűsíti a dolgokat. A választott kormánynak a kisebbségeivel is kell törődnie, de az illiberális demokrácia, amit Orbánék a zászlajukra tűztek. Önmagával való szembenézésre szólította fel Orbánt.

17:15 Niedermüller Péter szerint is Európa jövőjéről van szó

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport kincstárnoka, a DK politikusa emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a politikai ellenzéket hazaárulónak mondják. A jelentés célja, hogy visszahozzuk Magyarországot az európai családba. Igaza van Orbánnak, hogy valóban Európa jövőjéről van szó – szögezte le.

17:10 A fideszes Járóka Lívia a roma integrációról beszél

A fideszes Járóka Lívia szerint meg kell állítani a jelentést. Ő úgy hallotta a Bizottságtól, hogy nem veszélyezteti semmi a jogállamiságot. Fontosnak tartja, hogy romaként a Fidesz delegálta az EP-be, szerinte megvezették a képviselőket, és ezt fájlalja, főleg a németek részéről. Szerinte Magyarország mindent elkövet a roma gyerekek iskolai szegregációja ellen. Azt mondta, aláássa az EP és az Európai Bizottság hitelét a vádaskodás.

17:01 A korrupció mellett az is szóba kerül, hogy Orbán Oroszországot követi és szektavezérként viselkedik

Cécile Kashetu Kyenge szociáldemokrata képviselő szerint a vita nem Magyarországról szól, hanem a kormány jogsértéseiről. Az euroszkeptikusok között ülő Monica Macovei szerint „egy nemzetet nem lehet sokáig manipulálni” – szerinte Orbán egyre inkább Oroszországot követi. Beszél ő is a korrupcióról, valamint arról, hogy a külső fenyegetés álcájával szabadságjogokat épít le.

A néppárti Frank Engel felemlegette Orbánnak, hogy a Facebookon azt mondta, Brüsszelbe megy, pedig Strasbourg-ban vannak, de hát „Brüsszel testesíti meg az ördögi befolyásolást Magyarországon”. Azt mondta, nagyon unja, hogy évi ötmilliárd euró megy el arra, hogy Orbán környezete gazdagodjon. Beszél arról is, hogy 700 ezer magyar hagyta el az országot. Szerinte Orbán egyre inkább szektavezérként viselkedik.

A szocialista Iratxe García Pérez a genderszakok betiltásáról beszél, pedig a társadalmi nemek tudománya fontos eszköz az egyenlőséghez. Ő is elmondja, hogy nem a magyar népet támadják, csak a kormányt, mert nem tartja magát az uniós alapelvekhez.

Anders Primdahl Vistisen euroszkeptikus képviselő szerint tragikomikus, ami zajlik, a „támadások” eredménye az lehet, hogy az európaiak az egész integrációs folyamatot kérdőjelezik meg. A néppárti Seán Kellyt sok minden aggasztja Magyarországgal kapcsolatban, mint mondja, „túl sokszor kellett már a jogok korlátozásáról beszélnünk”. Orbán szemére veti az unióellenes kampányt, a sajtószabadság korlátozását és a CEU elleni hadjáratot. Megkérdőjelezi, hogy a Fidesznek van-e helye a Néppártban.

A szocialista Christine Revault D’Allones Bonnefoy szerint az uniós alapelvek változatlanok, a magyar politikai elit változott meg, aktiválni kell a hetes cikkely, a magyar polgárok jogainak megvédése miatt. Az Európai Konzervatívok és Reformerek között ülő Peter Lundgren számára az iskolai időket idézi a jelentés, ami szerinte egy összeollózott anyag.

16:53 Gál Kinga szerint meg akarják osztani az Európai Néppártot

Jussi Halla-Aho euroszkeptikus képviselő szerint a magyar kormány bűne az, hogy meg akarja védeni az országot a bevándorlástól. A szélsőjobboldali Bernard Monot globalistázik és sorosozik egyet, szerinte Orbán patrióta. A szintén szélsőjobboldali Harald Vilimsky szerint Orbán európai hős.

A fideszes Gál Kinga arról beszélt, hogy a magyar nők felháborodtak. Szerinte több tízezer jól működő civil szervezet van Magyarországon. Szerinte is a migráció van a háttérben, és meg akarják osztani az Európai Néppártot.

16:45 Ujhelyi István visszavette a kokárdát

A szocialista képviselőcsoport tagja leszögezte, hogy hazudik Orbán Viktor, Strasbourgban és Magyarországon is. Mit akar megvédeni? – tette fel a kérdést, s meg is válaszolta: azért csinálja ezt a politikát, mert meg akarja védeni a rezsimjét az európai jogtól és szabályoktól. Orbán legnagyobb bűnének azt mondta, hogy elvette a hitet, hogy mindannyian magyarok vagyunk. Majd egy látványos mozdulattal szimbolikusan visszavette a kokárdát.

16:35 Balczó Zoltán tartózkodni fog

A függetlenek között ülő  jobbikos képviselő arról beszélt, hogy már 2015-ben vádként hangzott el Magyarországgal szemben, hogy a kerítéssel álljuk az útját a migrációnak. Balczó visszautasította a jelentés egy jó részét, például az antiszemitizmusét, ugyanakkor elismerte, hogy vannak igaz megállapítások is benne. És felvetette, mennyire szabad ország ma Magyarország. Tartózkodni fog, mert nem támogatja a migráció-párti jelentést, s nem fogadja le a 7. cikkely szerinti eljárást, mert egy egész országot sújtana.

Tanja FAJON, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport szlovén alelnöke hangsúlyozta, hogy nem Magyarország ellen irányul a jelentés. A jelentés sérti a magyarokat, de a kampány pedig minden európait sért.

Branislav ŠKRIPEK, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport szlovák elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy nem egy nemzetről, hanem Európa jövőjéről van szó. Egyesek közös szabályok ürügyén beavatkoznak  belügyekbe. Szerinte Európa rossz irányba ment el, s Orbán kisebb fenyegetés Európára, mint  a baloldaliak vagy a populisták.

Nadja HIRSCH, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport német tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán egyedül képviseli azokat, akik a totalitarizmus felé vezető úton élen járnak. Azt várja, hogy nemet mond az illiberális demokráciára.

Eva JOLY, a zöldek francia tagja, nem akarta támadni Orbánt, de az emberi méltóságot és szabadságot meg kell védeni. A magyarok érdekében kell megvédeni. Nem egy országot, hanem az Orbán-kormány bizonyos gyakorlatait ítéli el. Ön nem a szabadságot védelmezi és nem a saját országát szolgája. Megváltozott nagyon – szögezte le.

16:22 Sorra jönnek a felszólalók a különböző frakciókból

Josef Weidenholzer a szocialistáktól egyetért a jelentés megállapításaival, az euroszkeptikusok képviselője, Marek Jurek a képviselők meg akarják osztani Európát, ahelyett, hogy összefognák.

A liberális Sophie In’t Veld azt mondta: Magyarország az elsők között ratifikálta a lisszaboni szerződést, és csak annyit kérnek, hogy Orbán tartsa ehhez magát. Nem érti, miért kap a magyar kormány heti 87 millió eurót, miközben ezt a szabályok lebontására használja fel. Szerinte az EP erőteljes üzenete, hogy nem akar lemondani Magyarországról.

Romeo Franz a Zöldektől arról beszélt, hogy a kisebbségekkel való bánásmódról lehet felismerni, hogy egy kormány mit gondol a jogállamról. Az Északi Baloldalt képviselő Malin Björk szerint a demokrácia nem olyan, hogy néha választjuk, néha meg nem. Orbán álláspontját rasszistának nevezte.

Az utána következő két szélsőjobboldali képviselő megvédte a magyar kormányt, Jörg Meuthen szerint hanyatlik a kereszténydemokrácia és a szociáldemokrácia. Auke Zijlstra szerint Magyarország tiszteletben tartja az európai értékeket.

16:15 Szájer kommunistázik egyet

A függetlenként felszólaló Morvai Krisztina is megvédi a magyar kormányt, két értékrend közötti választásról beszél. Szájer József azzal kezdte, hogy lekommunistázta a korábban felszólaló Marie-Christine Vergiat-t, majd arról beszélt, hogy a magyar kormány nem veszélyezteti az Uniót. Szerinte szégyen, hogy Orbán csak öt percet beszélhet (gyér taps). „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű” – még ez is elhangzik.

15:45  Jönnek az egyes frakciók vezetői

Az Európai Néppárt este dönt – jelentette be Manfred WEBER, Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport elnöke, aki a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy a politikai vezetők vádjait tegyük félre. Vissza kellene térni a tartalmi kérdésekhez. Olyan dologról beszélünk, amelynek sok köze van a szabadsághoz. A frakció nem érti, hogyan lehet, hogy a CEU kritikus helyzetbe került Budapesten, alapvető érték a tudományos élet szabadsága. Második megjegyzéseként elmondta, hogy a demokráciában  többség irányít, de  megfelelően működő civil társadalom is fontos – átláthatóság fontos, de nem szabad ellehetetleníteni. Harmadikként , migrációs kérdés kacsán: nem lehet általánosságban támadni a migránsokat és egy vallást, akkor a dzsihadisták útjára lépünk. Vitát mindig támogattuk, múltban Magyarország mindig kész volt kompromisszumra, még  az alkotmányt is megváltoztatta – emlékeztett. Európának meg kell védenie saját értékeiket, csak összefogással van jövőnk.

Udo BULLMANN, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport német elnökét erőteljesen irritálja, mikor hallgatta az Orbán Viktor által mondottakat. Ez a vita azért van, mert az EP védi  a magyar polgárok szabadságjogait, mivel a magyarok az EU-ban vannak. Nem támadjuk meg a magyar embereket. Miért sérti meg folyamatosan a magyar polgárok jogait? Szimbóluma a legkorruptabb rendszernek az EU-n belül – hangsúlyozta. Ennek véget kell vetni. Elég az OLAF jelentéseit elolvasni. Orbán úr veje igen profitál ebből  a rendszerből. A sajtó- és  véleménynyilvánítás szabadsága nem nyomható el tovább. A Néppártot kérte, döntsenek Európa és nem Orbán korrupt rendszere mellett.

Ryszard Antoni LEGUTKO, az euroszkeptikusokat is tömörítő Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoport lengyel társelnöke arra mutatott rá, hogy egy demokratikus kormányt ismét támadunk. Fidesz-kormány masszív támogatást élvezett az elmúlt években, tehát valaki megválasztotta a kormányt. Ha ez nem tetszik, akkor jelöljenek ki valakit, ki vezeti Magyarországot. Ugyanez a helyzet Lengyelországban, ez minden problémát megoldana. Az állásfoglalás elfogult, ez az anti-Fidesz csoportoktól származó információra épül, s ez itt általános gyakorlat. A CEU-val kapcsolatban azt állította, hogy  kormány nem akar mást, mint az előjogokat korlátozni, ennek semmi köze a tudományos élet szabadságához, a szólásszabadsághoz. Sok helyen sokkal jobban korlátozottak ezek. Miért tolerálunk bizonyos gyakorlatot egyes országokba, másutt nem. Ez elfogadhatatlan. Az egész jó oldala, hogy ez nem produktív, mert minden ilyen látványos előadás, amikor Lengyelországot támogatják, a kormány támogatottsága megugrik.

Guy VERHOFSTADT, a liberálisok frakcióelnöke arról beszélt, hogy kényelmetlen az igazság, de ilyen körülmények között lehetetlen lenne Magyarország számára az EU-hoz csatlakozni. Ön nem Magyarország, Magyarország sokkal több, mint Ön. Az EU túléléséről van szó. Orbán és barátai az európai projektünk életképességeit akarják kérdőre vonni és ezt nem engedhetjük meg. Nem gyakori, de elismerte, hogy az EU kereszténydemokrata értékekre alapul. Schumanntól idézett, hogy minden ember egyenlő, rassz, bőrszín, osztály szerint. Mindenkinek joga van megvédeni a jogait. Ezt az elvet kell elismerni. Orbán a megosztottságot próbálja erőltetni körünkben.

Philippe LAMBERTS, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport társelnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az EU értékközösség. Nem Magyarországról és a magyar népről van szó, hanem olyan fellépésekről, amellyel nem értenek egyet a magyarok. Beszélt az igazságszolgáltatás korlátozása, a tudományos szabadság korlátozása, stb. nem egyeztethető össze az uniós értékekkel. Ha Ön keresztény, ellentmondásban van az evangélium üzenetéve, hogy nem segíti a menekülteket – szögezte le. Most nem fogadhatnánk be Magyarországot az EU-ba. Kikérte az EU nevében, hogy Szovjetunióhoz hasonlította az EU-t. A EU-hoz tartozás nem csak jog, hanem kötelességekkel is jár. A szélsőjobbal akarnak kormányozni? – tette fel a kérdést Orbánnak.

Marie-Christine VERGIAT, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport francia elnökségi tagja szerint a korábbi liberális Orbán számára ma már a liberális értékek nem számítanak. A gazdaság területén féktelen liberalizmus uralkodik, az Orbánhoz közel állók számára.

Nigel FARAGE, a Brexitben „elévülhetetlen érdemeket” szerzett brit európai parlamenti képviselő teljes mellszélességgel kiállt Orbán mellett,  hálát adott istennek, hogy Orbán „itt van velünk”. Hogy mi történik itt? – tett fel a kérdést. A limitált brezsnyevi doktrínát próbálják feléleszteni – válaszolta meg. Csak mert volt mersze kiállni Soros Györggyel szemben. Nem az országát sértették meg, hanem Önt, s felkérte Orbánt, hogy csatlakozzon a Brexit klubjához.

15:38 Orbán: A jelentés sértő és tévedéseket tartalmaz

Orbán szerint már mindenki kialakította álláspontját, és a többség meg fogja szavazni a jelentést. Szerinte „nem egy kormányt ítélnek el”, hanem egy országot, egy népet – ezt a mondatot fújolás fogadta.

Orbán szerint Magyarország sokáig megvédte Európát, és ha kellett, megnyitotta a határait a keletnémetek előtt (ezt megtapsolták). Szerinte azok vádolják Magyarországot, akiknek nem kellett kockázatot vállalni a szabadságért. Azt mondta: a magyarok számára a szabadság és a demokrácia becsület kérdése, a jelentés sérti Magyarország becsületét.

Arról beszélt, hogy a magyarok választásokon hoznak döntéseket, és a jelentés nem adja meg a tiszteletet, visszaér a hatalommal. Szerinte Magyarországon a szabadság erkölcsi kérdés, nem politikai, az EP-képviselők súlyos felelősséget vesznek magukra, amikor megfosztanák Magyarországot attól, hogy képviselhesse érdekeit.

Szerinte lesznek még viták, Európa keresztény szerepéről, a családokról, a migrációról, de a különbségek nem adhatnak okot a megbélyegzésre. Azt állította, hogy ő sose vetemedne arra, hogy elhallgattassa a vele nem egyező véleményeket – ezt többen hangos nevetéssel, más Liar (Hazug) bekiabálással fogadta.

Szerinte a jelentés nem tisztességes, alapvető tényekkel nincs tisztában, 37 súlyos ténybeli tévedés van benne, és felrúgja az évekkel korábban megkötött megállapodásokat. Ezzel szerinte csapást mér a párbeszédre.

Orbán azt mondta: minden nemzet joga, hogyan rendezi be az országát, a magyarok kerítést építettek, megvédték Európát. Szerinte azért akarják Magyarországot elítélni, mert „a magyarok úgy döntöttek, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország”, ezért a „migránspártiak” zsarolják. Ezt megint „Hazug” bekiabálás, de taps is fogadta.

A végén a jövő évi választásról beszélt, ahol szerinte vissza lehet hozni a demokráciát az európai politikába.

15:30 Alapértékekről nincs kompromisszum

Az osztrák elnökség képviseletében Karoline Edtstadler azt mondta: az alapértékek esetében nincs kompromisszum, figyelemmel hallgatják a vitát.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke arról beszélt: az EU nem létezhet az alapjogok tisztelete nélkül. A Bizottság egyetért a jelentés aggályaival. A civilek támadásával a magyar kormány a demokrácia kereteit szűkíti. Beszélt az OLAF által indított vizsgálatokról és a kötelezettségszegési eljárásokról (például a roma gyerekek szegregálása miatt indítottról) is, és arról, hogy többet kellene tenni a bíróságok függetlenségéért.

15:21 Több bizottság vezetője is a magyar helyzetet bírálja

A költségvetési ellenőrző bizottság elnöke, Ingeborg Grässle arról beszélt, hogy tovább romlott a helyzet az uniós források felhasználása terén. Sok uniós pénzt kap az ország, de nem megfelelően használják ezeket fel. A bizottság is a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását javasolja.

A kulturális bizottság elnöke, Petra Kammerevert a kutatás és az egyetemek szabadságáról beszélt, valamint a médiaszabadság kiüresítéséről. Ők is támogatják a hetes cikkely szerinti eljárást.

Az alkotmányügyi bizottság, a nőjogi bizottság is a magyarországi helyzetet bírálta. Utóbbi vezetője szerint Orbánnak a nőket kellene védenie, és nem a tetteseket.

Nicolas BAY, a szélsőjobb Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport francia társelnöke boszorkányüldözésnek mondta az eljárást. Csak az Ön kormány konzultált az emberekkel – dicsérte tovább Orbánt. A civilizáció valódi védelmezőinek mondta, s nekiment az Európai Néppártnak is, s felhozta a Macron kontra Salvini kérdést.

15:17 Sargentini az uniós alapértékekről beszélt

Judith Sargentini alighogy elkezdte beszédét, megérkezett Orbán Viktor is. A képviselőnő ezért újrakezdte felszólalását. Azt mondta: az Unió alapértéke az emberi méltóság, a jogállamiság, az emberi jogok tisztelete, ez az alapszerződésekben is szerepel. A szerződések aláírása kötelezettséget is jelent az értékek tiszteletben tartására, a magyar kormány viszont elnémította a független médiát, korlátozza a kritikus gondolkodást, a bíróságok függetlenségét, ellehetetleníti a civileket, akik másoknak segítenek. Semmi nem javult június óta, amikor a bizottságban szavaztak a jelentésről, sőt, újabb kritikus médium váltott tulajdonost, nőtt a nyomás a civileken. Sargentini szerint fontos döntést kell hozni: megengedik-e, hogy következmények nélkül meg lehessen sérteni az uniós alapértékeket.

15:06 Késés

Elvileg háromkor kellett volna kezdődnie a vitának, de az EP-képviselők jobbára még csak egymással beszélgetnek. Orbán Viktort sem látni még az ülésteremben. Judith Sargentini viszont már ott van.

14:55 A vitát itt követheti élőben:

Az „Original” gombra kattintva magyar tolmácsolás is választható.

14:54 Mi kell ahhoz, hogy elfogadják a jelentést?

Ahhoz, hogy a jelentést elfogadják, az kell, hogy az összes képviselő több mint fele, a szavazatukat leadóknak pedig több mint kétharmada igennel szavazzon. Az már korábban kiderült, hogy az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői megszavazzák a jelentést, míg a jobbikosok nem. A Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt tagszervezetei közül többen valószínűleg igennel szavaznak, a szélsőjobboldali frakciók viszont nemmel.

14:50 Orbán a Facebookon hangolt

Orbán Viktor a Facebookra feltöltött videójában arról beszélt, hogy „a többségben lévő, bevándorláspárti EU-s képviselők készülnek bosszúra Magyarország ellen”, szerinte „koncepciós perről” van szó, és „az ítéletet már megírták”, de ő „megvédi Magyarországot”. Orbán a vitában hét percig beszélhet majd. Érdekesség, hogy a vitát Strasbourg-ban tartják, a Facebookra is Strasbourg előtt címmel töltötték fel a videót, Orbán mégis arról beszél, hogy Brüsszelbe megy.

14:48 A jelentés a jogállamiság magyarországi helyzetéről szól

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata – ezt állapította meg a Judith Sargentini által készített jelentés, amelynek elkészítését még tavaly rendelte el az Európai Parlament.

A jelentéstervezetet ide kattintva teljes egészében elolvashatja.

Borítókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ezt kell tudni a Sargentini-jelentésről és a vitáról

Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata – ezt állapította meg a Judith Sargentini vezetésével készített jelentés. Cikkünkből megtudhatja, mi kell ahhoz, hogy az Európai Parlament megszavazza a jelentést, és azt is, hogy mi történhet ezután.

Ma délután tartják az Európai Parlamentben a vitát a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentésről – vagyis ismertebb nevén a Sargentini-jelentésről, az ezt összeállító csoportot ugyanis a holland zöldpárti politikus, Judith Sargentini vezette.

A jelentés elkészítését még tavaly rendelte el az EP plenáris ülése. Ezt akkor az Európai Néppárt (amelynek a Fidesz is tagja) is megszavazta.

Sargentiniék ezután készítették el a jelentést, amely megállapította, hogy Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:

  • korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
  • csorbították a bírói függetlenséget,
  • romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
  • támadást indítottak a civil társadalom ellen.

A jelentés foglalkozik a korrupciós helyzettel is, idézi például az OLAF jelentéseit. A jelentéstervezetet ide kattintva teljes egészében elolvashatja.

Júniusban az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) nagy többséggel elfogadta a jelentéstervezet, amely a hetes cikkely alapján történő, jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását javasolja. A bizottságban 37-en szavaztak igennel, 19-en nemmel.

Fontos kiemelni: a Fidesz kommunikációjában a „bevándorláspárti, Soros-barát erők újabb támadásáról” van szó, de a jelentés egyáltalán nem erről szól. Judith Sargentini is többször kijelentette, hogy

nem a menedékkérőkről van szó,

hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és hogy ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni.

A mai vita után holnap szavaznak majd a jelentésről. A fideszesek egy része már előre csalást kiáltott, valószínűleg tartanak az eredménytől.

Pedig ki kell emelni:

az Európai Parlament az Európai Unió legdemokratikusabban választott szerve,

hiszen tagjait a polgárok közvetlenül választják, arányos választási rendszerben.

A szavazásnál a képviselők abszolút többségére (vagyis minimum 376 igenre), és ugyanakkor a leadott szavazatoknak a kétharmadára van szükség ahhoz, hogy elfogadják a jelentést.

Judith Sargentini
Fotó: MTI/EP/Fred Marvaux

Az Európai Parlamentben ma a legnagyobb frakciója a Néppártnak van, 219 taggal (ebből 12-t ad a Fidesz). Utánuk jön az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, 189 taggal (MSZP, DK), majd az Európai Konzervatívok és Reformerek 71, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége 68, a Zöldek / Európai Szabad Szövetség 52, az Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal 51, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája 45 és a Nemzet és Szabadság Európája 36 taggal. Van 20 független képviselő is (például a jobbikosok).

A jelentést várhatóan megszavazzák a baloldaliak, a liberálisok és a zöldek, de ez még nem elég az elfogadásához. Az is valószínű, hogy nemmel szavaz a populista szélsőjobboldali pártokat (pl. a Ligát, az AfD-t) összefogó legkisebb frakció, valamint a második legkisebb is, amelynek többek között a szélsőjobboldali Svéd Demokraták és az Unióból való kilépést propagáló UKIP is tagja.

Vagyis a jelentés elfogadása a Néppárton múlik.

Kiszivárgott hírek szerint a Néppárt vezetése nem ad központi utasítást arról, hogy hogyan kell szavazni a frakciótagoknak, vagyis: mindenki maga dönthet. Így viszont biztosra vehető, hogy a néppárti képviselők egy része megszavazza majd a jelentést, csak az a kérdés, mennyien. Az biztos, hogy amikor tavaly tavasszal az EP döntött a vizsgálat elkezdéséről, 393 képviselő támogatta a javaslatot. Ez több volt, mint a képviselők fele, de kevesebb, mint a leadott szavazatok kétharmada (kérdés persze az is, hogy most hányan szavaznak majd érvényesen).

Ha a Parlament megszavazza a jelentést, akkor egy szinttel tovább lép az eljárás: az Általános Ügyek Tanácsához, vagyis az uniós tagállamok külügyminisztereihez kerül. Ők kezdeményezhetik a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását, méghozzá négyötödös többséggel, vagyis

22 országnak kellene támogatnia ezt.

Az esetleges szankciókról (tehát például a szavazati jog felfüggesztéséről vagy a támogatások megvonásáról) csak ezután döntenek, méghozzá az Európai Tanácsban, vagyis a tagállamok állam- és kormányfőinek találkozóján, ahol viszont egyhangú döntés szükséges – vagyis például a lengyeleknek is meg kellene szavazniuk, miközben ellenük is folyik egy hasonló eljárás.

De idáig leghamarabb is hónapok múlva juthat el az ügy. Már ha persze az Európai Parlament megszavazza a jelentést.

A folyamatot az Európai Parlament infografikája is elmagyarázza:

Harcolnak a lengyel főbírók az igazságszolgáltatás függetlenségéért

0

A Legfelső Bíróság elnöke ma is munkába ment, hiába nyugdíjazták tegnap. Több városban is tüntetéseket tartottak az igazságszolgáltatás kormány által tervezett átalakítása ellen.

Malgorzata Gersdorf, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán is munkába ment annak ellenére, hogy Andrzej Duda elnök kedden éjféltől nyugdíjazta őt a parlament új törvényére hivatkozva. A 65 éves főbíró szerint neki az alkotmány értelmében 2020-ig a helyén kell maradnia. Az új törvényt tisztogatási akciónak nevezte, hiszen annak alapján

a Legfelsőbb Bíróság 73 bírája közül 27-et nyugdíjba lehet küldeni.

Régebben ugyanis 70 év volt a felső korhatár, de ezt a PiS, a szélsőjobboldali, populista kormánypárt 65-re módosította.

Varsóban reggel tüntetést is tartottak a bíróság épülete előtt, Gersdorf itt is felszólalt. A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lengettek, és arra biztatták a nyugdíjazott bírókat, hogy maradjanak posztjukon.

Andrzej Duda egyébként Józef Iwulskit, a Legfelsőbb Bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, ahogy fogalmazott, csütörtöktől tervezett szabadsága idejére.

Végül az elnök által kijelölt új főbíró is a tiltakozók mellé állt.

Iwulski ugyanis nyilatkozatot adott ki, amelyben úgy értelmezi saját szerepét, hogy „nem helyettese, még kevésbé utódja” a bíróság elnökének, csupán távolléte idején (betegség, szabadság, szolgálati út) helyettesíti őt.

A bíróságról szóló törvény miatt az Európai Bizottság hétfőn kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel kormánnyal szemben. A jogszabály a lengyel igazságügyi reform része, amely miatt az EU tavaly decemberben

az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást is kezdeményezte.

Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis az uniós alapértékek közé tartozik, a reform pedig azt jelenti, hogy a kormány az ellenőrzése alá kívánja vonni a bíróságokat.

Magyarországon a demokratikus berendezkedés teljes intézményrendszere veszélybe került

A hetes cikkely szerinti eljárás megindítását javasolja Magyarország ellen az Európai Parlament Jogi-, Bel és Igazságügyi Bizottsága. A döntés hátteréről Jávor Benedek zöldpárti politikust, Magyarország Európai Parlamenti képviselőjét kérdeztük.

  • Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének
  • Rendszerszinten épül le a demokrácia
  • Az állásfoglalást hivatalosan is támogatta a Fidesz pártcsaládja, a Néppárt képviselőcsoportja is
  • A Fidesz igazából meg sem próbált a kritikára érdemben reagálni

Kemény döntés született, hisz külső szemlélőtől elég kellemetlen azt hallani, hogy Magyarországon veszélyben vannak az alapvető emberei jogok, de veszély fenyegeti a jogállamiságot és a demokráciát is. Ráadásul emiatt később felfüggeszthetik az ország uniós szavazati jogát is. De mi a legfontosabb kritika?

A jelentés nem egyetlen okot nevez meg, ami miatt sérül a jogállamiság, mert

rendszerszinten épül le a demokrácia és a jogállamiság Magyarországon.

Az utóbbi időben már veszélybe került az igazságszolgáltatás függetlensége, növekvőben a korrupció, támadás éri a civil szervezeteket és a gyülekezési jogot is. Az elfogadott Sargentini-jelentés tíz területet sorol fel, amelyben sérülni látja a teljes jogrendszert. Tehát nem arról van szó, hogy bizonyos területeken problémák vannak, hanem a demokratikus berendezkedés teljes intézményrendszere került veszélybe Magyarországon. A beterjesztett jelentést a képviselők kétharmada elfogadta, tehát a Fidesz pártcsaládjához tartozó konzervatív, Néppárti képviselők is támogatták a javaslatot, amely megalapozhatja a hetes cikkely szerint eljárást. Tehát

Orbán Viktor aligha remélheti, hogy pártját kimentik ebből az eljárásból.

Vajon a szigorú döntésben közrejátszott az, hogy a Velencei Bizottság az elmúlt héten azt kérte, hogy a Stop Soros” törvénycsomag elfogadásával a magyar parlament várja meg a jogász bizottság kifogásait?

A Fidesz szándékosan fordult szembe ezzel a kívánsággal, hisz valójában csak annyit kértek a magyar kormánypárttól a CDU vezetői, illetve a Néppárt és az Európai Bizottság vezetői, hogy várják meg a Velencei Bizottság döntését, s az abban foglaltaknak tegyenek eleget. Viszont az Orbán kormány szándékosan elkerülte ezt, s a Stop Soros törvénycsomagot még a tekintélyes jogásztestület állásfoglalásának megismerése előtt elfogadta.

Úgy tűnik, fel akarják erősíteni a konfliktust,

szándékosan el akarják mérgesíteni a viszonyt az európai intézményekkel, közte az Európai Parlamenttel is. Minden erre utal, ami a választások óta történik Magyarországon, köztük a civil szervezetek vegzálása, a független igazságszolgáltatás megregulázásának kormányzati tervei. Valószínűleg ez győzte meg a Fidesz pártcsaládját, hogy Magyarországon nincs esély és remény arra, hogy a kormány önszántából felülvizsgálja a demokráciát aláásó intézkedéseit, egyáltalán, hogy békés módon szót lehessen érteni Magyarország kormányával. Ezért van szükség arra, hogy az unió a rendelkezésre álló eszközök teljes tárházát alkalmazza annak érdekében, hogy Magyarországot az európai értékek és jogok talaján tartsa, s a kormányt rávegye az alapvető értékek tiszteletben tartására.

A megállapításokat vitatja a Fidesz, a párt képviselői 263 módosító indítványt terjesztettek a parlament elé. Döntően mit kifogásoltak, s abból mit fogadott el a többség?

Gyakorlatilag semmit. A jelentéstevő minden valós adatot és tényt beépített a kompromisszumos javaslataiba, de Fidesz különvéleményét és az általa sugallt világnézetet nem, és azt a bizottság többsége is leszavazta. A magyar kormánypárt mindent kifogásolt, miközben meg sem vizsgálta, hogy a kritika valójában miről is szól. Pedig a bírálat nagy tekintélyű nemzetközi szervezeteknek,az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, a Velencei Bizottságnak és más független szervezeteknek a tényekre épülő értékelésére támaszkodott, nem pedig a jelentéstevő személyes véleményére.

A Fidesz igazából meg sem próbált a kritikára érdemben reagálni,

vagy azokkal szembenézni, gyakorlatilag minden kiszavaztattak volna a jelentésből. Orbán és kormánya konfliktust és harcot szít minden uniós intézménnyel, s a feltupírozott háborús konfliktustól belpolitikai hasznot remélnek. Közben persze abban reménykednek, hogy a 7. cikkely szerinti eljárás tényleges szankcióit a tanácsban a lengyel kormány meg fogja majd vétózni. A Fideszt csak a politikai kommunikáció szintjén érdekli a magyarországi demokrácia állapota, némi politikai haszonért bármikor beáldozzák az európai jogok legelemibb normáit is.

Azt biztosan tudja, hisz a hazai sajtó döntően azt sulykolja, hogy a velünk szemben megfogalmazott kritika lényegében a hazugságok gyűjteménye. Ez nem merült fel a parlamenti bizottságban?

Az Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a LIBE nyilvánvalóan semmit sem tud tenni annak érdekében, hogy a döntésének valós indokai eljussanak a magyar választókhoz. Egyébként a Fidesz képviselői a bizottsági ülésen is azt hajtogatták, hogy az előterjesztés a hazugságok gyűjteménye, de valójában

egyetlen kritikus állítást sem tudtak vagy akartak cáfolni.

Az sugallták, hogy a fake news világában teljesen mindegy, hogy mi a valóság, a realitással nem kell törődni. Hangsúlyozom, a magyar kormánypárti képviselők a jelentés egyetlen állítását sem tudták cáfolni!

Ma a magyar parlamentben azt ismételgették a kormánypárti képviselők, hogy azért ítélték el Magyarországot, mert nem akar menekülteket befogadni. Ez a tény is felmerült a szavazáskor?

Szó sincs arról, hogy Magyarországot ítélték volna el. A jelentés a magyar kormány tevékenységéről szóló kritika, melyet a baloldal és jobboldal képviselőinek kétharmada támogatta. Ennek oka pedig az, hogy a magyar kormány a magyar állampolgárok rovására alapjaiban építi le és teszi tönkre a demokratikus intézményeket. A jelentés ezt a folyamatot bírálja, mert bizonyítva látja, hogy ennek az egész európai közösség kárát látja. Tehát

nem az országot bírálták a képviselők, nem is a bevándorlás volt a kritika legfőbb tárgya,

hanem a demokrácia védelme miatt emeltek szót.

Van arról elképzelés, hogy mekkora kár érheti az országot, hogyha az „atombombának” is tartott hetes cikkely szerinti eljárásban leállítják az uniós támogatásokat?

Itt még nem tartunk. Az eljárást a Bizottság kezdeményezi, de arról csak, a Tanács dönthet, hogy milyen szankciókat léptet életbe a magyar kormány intézkedései miatt. Ebben az ügyben az uniós szerződések tág mozgásteret adnak a Tanácsnak. A büntetés sokrétű lehet, de valóban felvetődhet az uniós támogatás részleges, vagy teljes megvonása is.

A jogállam leépítést már évekkel ezelőtti is kifogásolta a Tavares-jelentés, de aztán semmi nem történt. Lehet, hogy az unió parlamentje legalább annyira felelős a kialakult és kritizált helyzetért, mint a magyar állampolgárok?

Az országban történtekért természetesen elsősorban a magyar kormánypártok felelősek, de felelősség terheli az ellenzéki pártokat és az állampolgárokat is. Az európai intézményeknek korlátozottak a hatáskörei és a felelőssége is. Európa legfeljebb az uniós normákat tudja kikényszeríteni, már ahol vannak ilyenek. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy az európai intézmények, különösen a Európai Bizottság a rendelkezésre álló eszközökkel lehetettek volna aktívabbak is a magyarországi fejleményekkel szemben. Ami ugyanis Magyarországon történik az nem pusztán magyar történet, hisz láthatjuk, a példa ragadós,

a magyar kormány demokráciát leépítő tevékenysége egyfajta például szolgál más jobb és baloldali kormányok, valamint a szélsőjobboldali populista erők számára is.

A tehetetlen hozzáállás, mellyel az unió kísérte a magyar fejleményeket, más országokat is felbátorít az uniós alapértékek megtagadására. Miután hagyták szabadon garázdálkodni a magyar kormányt, sajnos ennek a következményeivel egész Európának szembe kell nézni.

Bevetnék az uniós atombombát Magyarország ellen

0

Az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE) nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést, amely a hetes cikkely alapján történő eljárás megindítását javasolja.

A jelentés, amelynek elkészítését az EP plenáris ülése rendelte el, azt állapította meg, hogy az országban egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:

  • korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
  • csorbították a bírói függetlenséget,
  • romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
  • támadást indítottak a civil társadalom ellen.

A jelentés foglalkozik a korrupciós helyzettel is, idézi például az OLAF jelentéseit. A dokumentumot a bizottság 37 igen, 19 nem szavazattal fogadta el.

Judith Sargentini
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

Áprilisban, a jelentés bemutatásakor annak készítője, Judith Sargentini zöldpárti képviselő azt mondta, hogy nem a menedékkérőkről van szó, amire a magyar kormány gyakran hivatkozik. A magyar kormány szerint ugyanis csak egy újabb „Soros-jelentésről” van terítéken.

A jelentéstervezetet a bizottság múlt szerdán vitatta meg, akkor Judith Sargentini azt mondta, hogy a magyar alkotmánymódosítás és a Stop Soros törvénycsomag miatt módosítani fogják a dokumentumhoz benyújtott egyes indítványokat. Egyébként több fideszes módosító javaslatot is elfogadtak.

Michal Boni lengyel néppárti képviselő a vitában arról beszélt:

a jelentés nem Magyarország ellen irányul, csak a kormányról szól, és arról, hogy számos szabályt megsértettek.

Veszélyesnek nevezte a hajléktalanság kriminalizálását, valamint a menekültekkel dolgozó civil szervezetekre kirótt büntetőadókat. Szerinte szigorúnak kell lenni és világos üzenetet kell küldeni, hogy ezen intézkedések elfogadhatatlanok.

A vitában a magyar képviselők is elmondták a véleményüket.

Gál Kinga fideszes képviselő akkor kijelentette: a jelentés tele van valótlanságokkal, ténybeli hibákkal, ráadásul számos olyan ügyet tartalmaz, amelyet már lezártak vagy amely nem is tartozik közösségi hatáskörbe. Párttársa, Járóka Lívia kettős mércét emlegetett, és azt hangoztatta, hogy a „Stop Soros” törvénycsomag bírálói „illegális emberkereskedőket védenek”.

Az ugyancsak fideszes Szájer József szerint a jelentés „valótlanságokra alapozva készít vádiratot Magyarország ellen”. Sérelmezte a szerinte kiegyensúlyozatlan eljárást, illetve azt, hogy a LIBE „egyszerre játszik vádhatóságot és bíróságot”, miközben nem biztosított elég időt és teret a magyar kormány számára, hogy megvédje magát. „Jogállamról papolnak, de nem viselkednek másképp, mint a legközönségesebb diktátorok” – mondta a vitában.

A jelentés készítése közben nyilvános meghallgatást is tartottak.
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője felszólalásában köszönetet mondott Sargentininek a jelentés elkészítéséért, az elfogadásra váró szöveget pedig kiegyensúlyozottnak, visszafogottnak, objektívnek nevezte, és kijelentette, a most elfogadott törvények még nyilvánvalóbbá teszik, hogy „nincs európai értelemben vett demokrácia” Magyarországon.

Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő arról beszélt, hogy Magyarországon „alig vannak meg a demokrácia alapfeltételei”, a helyzet lényegesen rosszabb, mint azt ezen jelentés lefesti, ezért ráfér a magyarokra az európai szolidaritás.

A jelentés szeptemberben kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé,

amely kezdeményezheti a jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben. A folyamat azonban több lépcsős, a parlamentben is a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség – vagyis szükség van az Európai Néppárt képviselőinek, vagy legalábbis egy részüknek a szavazatára.

Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról, amely például a szavazati jog felfüggesztése lehet. Ehhez azonban már egyhangú döntésre van szükség.

Magyarország ellen is bevetnék a jogi atombombát

0

Keményen bírálja a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezete, amely szerint indokolt lenne a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása.

Judith Sargentini
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

A jelentéstervezetet készítő Judith Sargentini zöldpárti képviselő szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:

  • korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
  • csorbították a bírói függetlenséget,
  • romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
  • támadást indítottak a civil társadalom ellen.

A képviselő kiemelte, hogy nem a menedékkérőkről van szó (amit a magyar kormánypropaganda az ilyen vádakra válaszolni szokott), hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. Azt mondta:

„a figyelmeztetések ideje lejárt”.

Sargentini visszautasította, hogy a tervezet nyilvánosságra hozatala „bosszú” a választási eredmény miatt. Mint mondta: közel egy évig vizsgálódtak, és épp a választás miatt nem mutatták be korábban a jelentést.

Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó azt mondta, nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, de szerinte több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, és ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.

Az ugyancsak néppárti Frank Engel szerint a tervezet elveszik a részletekben, pedig szerinte inkább az általános helyzetre, az összképre kell figyelni. Azt mondta:

az elmúlt években Magyarországon komoly változások mentek végbe, meggyengítették az ellenzéket, aminek érdekében bármilyen eszköz elfogadhatónak tűnt.

Azt is kijelentette, hogy ő személy szerint egyetlen menedékkérőt sem helyezne át Magyarországra, ugyanis veszélyben lennének a gyűlöletkeltő kormánypropaganda következtében.

A szociáldemokrata Ana Gomes szerint „átfogó és világos” a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években,

az országban súlyosan sérülnek az emberi jogok, a jogállamiságot pedig rendszerszintű veszély fenyegeti.

Említette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.

Marek Jurek, az jobboldali euroszkeptikusokat tömörítő frakció politikusa szerint ugyanakkor alaptalanok a vádak, Magyarországot pedig „csak a kulturális különbségek miatt támadják”. Erre reagálva Sophia in ‘t Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek, amelyeket ugyancsak. Azt mondta:

a magyar kormány undorító gyűlöletkampányt folytat,

Orbán Viktor miniszterelnök az EU integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az unióba.

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Magyar képviselők is felszólaltak: a fideszes Gál Kinga szerint „azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen”. Ő koncepciós pernek nevezte az eljárást. Az elvileg a Jobbik színeiben megválasztott, de az utóbbi hónapokban a Fideszhez csapódó Morvai Krisztina azt mondta: az országgyűlési választási eredmény tanúsága szerint „a hatalmas túlerővel szemben sikerült legyőzni az EU akaratát és a Soros-csapatokat”. A szocialista Ujhelyi István ugyanakkor „elképesztően szégyelli magát és sajnálja, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika itt, az európai közösségünk, az európai szövetségeseink előtt”.

A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez,

amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. Korábban az EP költségvetési ellenőrző bizottságának a jelentéstervezete is javasolta a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.

A jelentésről várhatóan júniusban szavaz a bizottság, majd ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti a jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A hetes cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely

az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat,

ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Magyarország ugyan érintettként nem szavazhat a döntésről, a szintén hasonló eljárás alá vont Lengyelország viszont igen. Igaz, az utóbbi hetekben a lengyelek már azt mondták, ők hajlandóak változtatni az EU által kifogásolt jogszabályokon.

Az EP alkotmányügyi bizottsága: indokolt a hetes cikkely beindítása Magyarország ellen

0

Elfogadta a magyarországi helyzettel kapcsolatos véleményét az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága (AFCO), a nagy többséggel megszavazott dokumentum szerint mély aggodalomra adnak okot a közelmúltbeli fejlemények az országban. A 15 igen szavazattal, négy ellenében, öt tartózkodás mellett jóváhagyott dokumentumban hangsúlyozták: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

Az elfogadott szövegben aggasztónak nevezték a közelmúltbeli magyarországi intézkedéseket, amelyek veszélyeztetik egyebek mellett az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségét, illetve a véleménynyilvánítás, a sajtó, a gyülekezés, az egyesülés és a tudományos élet szabadságát, az egyenlő bánásmódot, a szociális és a kisebbségi jogokat, valamint a migránsok, menedékkérők és menekültek emberi jogait.

Kiemelték, hogy az AFCO osztja a Velencei Bizottság által korábban megfogalmazott aggályokat, és úgy véli, hogy ezek közül többet azóta sem sikerült orvosolni.

Rámutattak, hogy minden tagállamnak tiszteletben kell tartania a közös alapértékeket. Továbbá arra is kitértek: sajnálatos, hogy „a magyar intézmények időnként ellentmondásos és félrevezető retorikát használnak az Európai Unióról”.

A szakbizottságban még januárban vitáztak a magyar helyzetről. A téma azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi külön jelentéséhez mások mellett az AFCO is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó külön jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, mely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét.

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség.

Az Európai Parlament újabb bizottsága bírálja a magyar kormányt

0

Több okból is bírálták a magyarországi helyzetet az Európai Parlament kulturális és oktatásügyi szakbizottságának (CULT) véleménytervezetében, többek között a felsőoktatási törvény módosítása, a roma gyerekek szegregációja és a sajtószabadság egyre jobban romló helyzete miatt.

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

A téma azért szerepelt a bizottság napirendjén, mert a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottság (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez a CULT is csatolni fogja a véleményét. A dokumentum várhatóan szeptemberben kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben

ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben

a jogállamiság elvek megsértése miatt. Ahogy korábban írtuk, ezt javasolja az EP költségvetési ellenőrző bizottságának jelentéstervezete is.

A CULT tervezetét Petra Kammerevert jelentéstevő ismertetette. Többek között emlékeztetnek arra, hogy tavalyi értékelésében a Velencei Bizottság rendkívül problematikusnak nevezte a felsőoktatási törvény egyes rendelkezéseit a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából. Elismerték, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP vonatkozó állásfoglalásának bizonyos ajánlásait, ugyanakkor sajnálatosnak nevezik, hogy az Európai Bizottság kísérletei eddig nem jártak sikerrel a kérdés rendezésére.

Írnak arról is, hogy a roma gyerekek oktatáson belüli szegregációja Magyarországon „továbbra is

mélyen gyökerező és széles körben elterjedt jelenség, amely hozzájárul a romák társadalmi kirekesztéséhez,

és csökkenti munkaerőpiaci és társadalmi integrációjuk esélyeit”.

A jelentés szerint „a magyarországi médiaszabadság a mélyreható állami beavatkozások és a fokozott állami ellenőrzés miatt az elmúlt évben jelentősen romlott”, és ezzel összefüggésben sajnálatosnak nevezik a Népszabadság bezárását, illetve aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy

„kormányközeli oligarchák vették át az utolsó magyarországi független regionális napilapokat”,

a Riporterek Határok Nélkül szerint pedig példátlanul groteszk szintet ért el a médiakoncentráció az országban.

Kammerevert elmondta, sajnálatosnak tartja a Közép-európai Egyetem ügyének elhúzódását, és a folyamat felgyorsítására kérte a magyar kormányt. A szegregált oktatás kapcsán azt mondta, ez nem magyar sajátosság, de érdemes rá felhívni a figyelmet. Beszélt arról is, hogy a sajtószabadság nem csak törvényi úton korlátozható.

A néppárti (tehát a Fidesz pártcsaládjához tartozó) úgynevezett árnyékelőadó Michaela Sojdrova szerint

aggasztó a helyzet, és vannak jogos kérdések,

azonban tiszteletben kell tartani Magyarország jogát, hogy maga oldja meg a problémákat. Szerinte az Európai Bíróság még értékeli a felsőoktatási törvényt, és ennek lezárultáig nem lehet állásfoglalást elfogadni.

A rövid vita során Bocskor Andrea fideszes képviselő azt mondta: a tervezet több pontjával nem ért egyet, az sok túlzást tartalmaz és nem teljesen egyértelműek a megfogalmazásai. Szerinte tényszerű és fair véleményt kell készíteni, kettős mérce alkalmazása nélkül. Azt is mondta: „Magyarország igenis az európai család része, az európai értékeket képviseli és védi”, és

visszautasította a nacionalizmussal kapcsolatos vádakat.

Bocskor Andrea szerint a felsőoktatási törvény kapcsán a hatóságok megkezdték a tárgyalásokat, meghosszabbították a kitűzött határidőket, az Európai Bíróság eljárása ráadásul még nem ért véget. Beszélt arról is, hogy a szegregált oktatás felszámolása érdekében Magyarország számos lépést tett, például bevezette a kötelező óvodai oktatást.

A szintén néppárti Milan Zver, hogy a helyzet nem annyira negatív, mint egyes más uniós tagországokban, és Orbán Viktor eddig mindig végrehajtotta, amiben megállapodott az uniós intézményekkel. Helga Trüpel zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy egyesek szerint ilyen helyzetben csak segítik a kormányt a bírálatok, az EP-nek azonban kötelessége kiállnia a jogállamiság mellett.

A CULT-ban március 26-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a véleménytervezethez.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK