Kezdőlap Címkék Hamász

Címke: hamász

„A győzelemig folytatjuk. semmi sem állít meg minket”

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a háború kezdete óta most először látogatott el csapatokhoz a Gázai övezet északi részén, a Hamásszal fennálló fegyverszünet közepette.

„Minden erőfeszítést megteszünk, hogy visszakapjuk túszainkat” – mondja Netanjahu az irodája által közzétett videóban.

                 

„Három célunk van ezzel a háborúval kapcsolatban: a Hamasz felszámolása, az összes túszunk visszaszerzése, és annak biztosítása, hogy Gáza ne váljon ismét fenyegetéssé Izrael Államra”

– mondja.

„A végéig, a győzelemig folytatjuk. Semmi sem állíthat meg minket, és meg vagyunk győződve arról, hogy megvan bennünk az erő, az erő, az akarat és az elszántság, hogy elérjük a háború összes célját.”

A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint Netanjahu meglátogatta az izraeli csapatok által feltárt Hamasz egyik alagútját. Hozzá csatlakozott vezérkari főnöke, Tzachi Braverman, Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó.

Spanyolország kész a Palesztin Állam elismerésére

Jelenleg Spanyolország az Európai Unió soros elnöke erről Pedro Sanchez miniszterelnök arról beszélt, hogy Spanyolország kész a Palesztin Állam elismerésére. 

“Azt hiszem, hogy eljött a pillanat a nemzetközi közösség számára, különösen az Európai Uniónak és a tagállamainak, hogy elismerjék a Palesztin Államot.”

Pedro Sanchez, aki nemrég Izraelben és a palesztin területeken járt, a rafahi átkelő egyiptomi oldalán tartott sajtóértekezletet.

“Abban reménykedem, hogy több uniós tagállam elismeri majd a háború után a Palesztin Államot,

de hogyha nem így történik, akkor Spanyolország kész arra is, hogy egyedül cselekedjen.”

Alexander de Croo belga miniszterelnök elkísérte közel-keleti útjára a spanyol miniszterelnököt. Ő kijelentette a közös sajtóértekezleten, hogy “először ki kell szabadítani a túszokat a Hamász fogságából. Utána pedig le kell ülniük az uniós tagállamok vezetőinek, hogy megvitassák a Palesztin Állam elismerésének kérdését.”

A középkor végén a szent inkvizíció megkezdte a zsidók üldözését, a menekültek jelentős részben Németalföldre, a mai Belgiumba és Hollandiába távoztak. Spanyolországban a szent inkvizíciót csak Napóleon szüntette meg a tizenkilencedik század elején. A sok évszázados üldözés miatt Spanyolországban nem maradtak zsidók viszont a muzulmánok száma gyorsan növekedett az elmúlt évtizedekben. Épp ezért a közhangulat palesztinbarát Spanyolországban.

Mit szól ehhez Netanjahu?

Biden amerikai elnök nem ment el addig mint Pedro Sanchez spanyol kormányfő, de ő is azt hangsúlyozta, hogy a palesztin hatóságnak fontos szerepet kell játszania a háború utáni rendezésben. Oslóban Izrael és a palesztin hatóság már aláírt erről egy megállapodást, de Rabin izraeli miniszterelnököt egy szélsőjobboldali diák emiatt meggyilkolta, és a jobboldal azóta sem fogadta el a palesztinok jogát egy önálló államra.

Benjamin Netanjahu épp arra alapozta egész politikáját, hogy megakadályozza a Palesztin Állam létrejöttét és nemzetközi elismerését.

Ezért kötött szövetséget a szélsőjobboldallal, amely nagy Izraelt akar vagyis a palesztin területek beolvasztását. Szépséghibája ennek az elképzelésnek, hogy máris több az arab nagy Izraelben mint a zsidó, és a demográfia a palesztinok oldalán áll hiszen ők jóval fiatalabbak, sokkal több közöttük a szülőképes nő.

Benjamin Netanjahu azért nézhette el a Hamász terrorakcióját október hetedikén, mert azt akarta bizonyítani ország-világ előtt, hogy a palesztinok terroristák, akikkel nem lehet tárgyalni. Erről a világot nem sikerült meggyőznie, de az izraeli közvélemény jórészét igen. Épp ezért patthelyzet alakult ki Izrael és legfőbb szövetségeseinek, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak a kapcsolatában. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök bejelentése azt mutatja, hogy

egyes uniós tagállamok Izraellel szemben is készek elfogadni a Palesztin Államot.

Kérdés ezekután, hogy miképp dönt Orbán Viktor, aki jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, de a mérsékelt arab államokkal is. A katari emír Orbán Viktor egyik díszvendége volt augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén. Katarban éldegél a Hamász vezérkara, és a háborúig ez az emírség volt a terrorszervezet legfőbb szponzora. A túszdráma megoldásában fontos szerep jut Katarnak mint közvetítőnek. A kaotikus közel-keleti helyzetben minden állam diplomáciájának fel van adva ezek után a lecke: elismerik-e a Palesztin Államot?

Szabaduló túszok – fogolycsere

A Hamásztól pénteken szabadult 13 túsz jelenleg a Vöröskereszt egyiptomi őrizetében van – jelentette az N12 egy izraeli tisztségviselőre hivatkozva. Egy másik izraeli forrás azt állította, hogy az első nap szabadon engedett túszok listája megegyezik azokkal, akik jelenleg Egyiptomban vannak.

Az átadás a Gázai övezet déli részén fekvő Khan Yunisban történt – jelentette Walla egy izraeli tisztviselőre hivatkozva. Ez azután történt, hogy az IDF befejezte az előkészületeket 13 túsz fogadására, akiknek pénteken kellett visszatérniük Izraelbe, az IDF szóvivői egysége szerint.

A szabadon engedésükről szóló élő közvetítés fent látható, de hamarosan elérhető lesz a Kormányzati Sajtóiroda által biztosított túszok szabadon bocsátásáról készült stream is.

Az egyiptomi kommunikációs minisztérium szerint a Hamász az izraeliekkel kötött megállapodáson felül még 12 thaiföldit túszt is elenged. A Hamász és a thaiföldi kormány közötti tárgyalások az Izraellel folytatott tárgyalásoktól külön, és egy másik közvetítőn keresztül zajlottak – Irán – jelentette az N12. Thaiföld miniszterelnöke megerősítette szabadon engedésüket.

Korábban arról számoltak be, hogy 23 thaiföldi túszt feltétel nélkül szabadon enged a Hamász – Irán közvetítésével – az Al-Araby Al-Jadeed csütörtök késői közleménye szerint.

A szabadult túszokat kórházakba szállítják, ahol találkoznak családjukkal. A rafahi átkelőn keresztül Egyiptomba engedik őket, mielőtt Izraelbe szállítanák őket. Az egyiptomi kommunikációs minisztérium közölte, hogy készülnek a túszok szabadon engedésére az átkelőhelyen, amelyen a thai túszok is szabadulnak jelentette a héber nyelvű izraeli sajtó.

A Shin Bet munkatársai az egyiptomi oldalon a rafahi átkelőnél várják a túszokat, akiknek ellenőrizniük kell személyazonosságukat – jelentette Walla. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nincs eltérés a megállapodásban foglaltak és a visszaküldött túszok között. Jelenleg nem áll szándékukban senkit kihallgatni. A pénteken szabadult túszokat állítólag a Gázai övezet déli részén tartották fogva – jelentette Walla egy izraeli biztonsági forrás becslésére hivatkozva.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök figyelemmel kísérni a Hamász fogságából szabaduló túszokat Izraelbe szállító művelet irányítását. A miniszterelnököt elkíséri Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó és katonai vezérigazgatója.

N12

A Hamász által Gázában túszul ejtett amerikai állampolgárok nem lesznek tagjai a péntek délután szabadon engedett első 13 túszcsoportnak – írja a CNN egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva. Az Egyesült Államok azonban továbbra is reménykedik, hogy a négynapos tűzszüneti megállapodás részeként szabadon bocsátandó mintegy 50 túsz között az amerikaiak is ott lesznek.

Netanjahu: Utasítottam a Moszadot, hogy lépjen fel a Hamász ellen

Netanjahu kijelentette, hogy az izraeli Moszad ott fog fellépni a Hamász-vezetők ellen, „ahol vannak”, jelezve ezzel, hogy potenciálisan hajlandók megcélozni őket Gázán kívül.

A Moszad utasítást kapott, hogy lépjen fel a Hamász vezetői ellen, bárhol is legyenek – mondta Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerda este újságíróknak, miközben megvédte a részleges túszegyezményt, amely négy-kilenc napos szünetet tartalmaz a gázai háborúban.

„Nehéz döntés volt, de helyes döntés”

– mondta Netanjahu.

Felszólalt egy nappal azután, hogy a kormány jóváhagyta azt a megállapodást, amellyel 98 túszt szabadulhat a háború első szünetéért, valamint a bebörtönzött palesztin nők és kiskorúak szabadon bocsátásáért cserébe.

Netanjahu kemény hangot ütött meg, amikor arról biztosította az újságírókat:

„Utasítottam a Moszadot, hogy lépjen fel a Hamász vezetői ellen ott, ahol vannak”

– mondta Netanjahu, utalva arra, hogy Izrael Gázán kívül is célba veheti őket, beleértve Katart is.

Kedden a Hamász azt közölte a libanoni médiával, hogy a Hamász al-Kasszam-brigádok libanoni szervezetének parancsnok-helyettese, Khalil al-Kharaz meghalt egy izraeli légicsapásban Dél-Libanonban.

Libanoni jelentések szerint Kharaz életét vesztette egy légicsapásban, amely egy járműre irányult a Csaaitije és Qlaileh közötti úton, Tírusztól délre.

Netanjahu azt a közvetlen kérdést tette fel, hogy Izrael megpróbálja-e meggyilkolni a Hamász vezetőit a szünetben, vagy leállítja erőfeszítéseit, amíg a szünet véget nem ér.

Kemény hangon biztosította az izraeli közvéleményt, hogy a szünet átmeneti lesz, és Izrael katonai hadjárata a Hamasz kiszorítására Gázából folytatódik, ha annak vége.

„A háború addig tart… amíg el nem érjük az összes célunkat: vissza kell juttatni az összes túszt, felszámolni a Hamászt, és biztosítani, hogy a Hamászt követő napon ne legyen olyan elem, amely támogatja a terrorizmust, nevelje gyermekeit a terrorizmusra, és fizessen a terroristáknak vagy családjaiknak. A Hamász többé nem irányíthatja Gázát.

„Gáza többé nem jelent fenyegetést Izraelre. Visszaállítjuk a biztonságot délen és északon egyaránt. Nyerünk, és továbbra is az abszolút győzelemig fogunk küzdeni”

– jelentette ki.

Gázai túszok alkudozása

Úgy beszélt, hogy David Barnea, a Moszad főnöke Katarban tartózkodott, egy olyan országban, amely Egyiptommal együtt közvetítette azt a megállapodást, amellyel az október 7. óta Gázában tartott több mint 239 túsz közül 50-98-at kiszabadítanak.

Netanjahu azt is megígérte, hogy az összes túszt szabadon engedik, beleértve a Hamász által 2014 és 2015 óta fogvatartott két izraeli foglyot is – Avera Mengistut és Hisham al-Sayedet. Utalt a 2014-es gázai háborúban meggyilkolt két katonára is, Hadar Goldinra és Oron Shaulra.

„Mindenkit hazaviszünk És amikor azt mondom, mindenki, mindenkire gondolok”

– mondta.

A Hamász akkor fogta el a túszokat, amikor beszivárgott Izrael déli részébe, és több mint 1200 embert ölt meg. Izrael azóta katonai kampányt folytatott a Hamász kiszorítására Gázából.

Netanjahu köszönetet mondott Joe Biden amerikai elnöknek a megállapodás biztosításáért és kibővítéséért tett erőfeszítéseiért anélkül, hogy elismerte volna Biden közvetlen szerepvállalását.

Megállapodás

Egy keddi jelentés szerint Izrael megállapodott a Hamász kötendő, tűzszünetről. minden napján hat órára leállítják az izraeli UAV-kat a gázai légtérben, cserébe a Hamász fogságában lévő túszok egy részét kiszabadítják – írja a Jpost. 

Becslések szerint a kiszabadítottak száma elérheti a 70-80 nőt és gyermeket, ha a Hamász megtalálja a túszokat, mivel azt állították, hogy nem ismerik a túszokat.

A feltétel végrehajtásával egy izraeli tisztviselő foglalkozott, aki az IDF és a Shin Bet nyilatkozataira hivatkozva kijelentette, hogy még a tűzszünet napjaiban is rendelkeznek hírszerzési képességgel.

„Nem leszünk vakok, és tudni fogjuk, mi történik a földön”

– mondta a tisztviselő.

A kormánynak jóváhagyásra benyújtandó, a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás magában foglalja 50 izraeli gyermek és nő szabadon bocsátását a négynapos tűzszünet alatt, valamint annak lehetőségét, hogy meghosszabbítsák, ha a Hamász további nőket és gyerekeket talál, és naponta tízet kiszabadítanak. a tűzszünet minden további napján.

A kiszabadított túszok száma elérheti a 80-at.

A túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodást az IDF, a Shin Bet és a Moszad támogatja, és magában foglalja mintegy 140 biztonsági fogoly kiszabadítását az izraeli börtönökből. A tisztviselő szerint Izrael ragaszkodott ahhoz, hogy a gyilkosságért elítélt foglyokat ne vegyék fel a szabadon bocsátottak listájára. A vázlatban az is szerepel, hogy a tűzszünet napjaiban Izrael több üzemanyagot enged be a Gázai övezetbe – azonban a tisztségviselő egyértelművé tette, hogy ez egy olyan könnyítés, amely csak a tűzszünet idejére tart majd.

Biden kontra Netanjahu

0

“Ciszjordániából és a Gázai övezetből egységes kormányzati struktúrát kellene létrehozni a Palesztin hatóság irányítása alatt” – javasolja Joe Biden a Washington Postban. Pontosan ez az, amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem akar.

A 74 éves Netanjahu, aki a legtöbb időt töltötte el a kormányfői székben, Nagy Izraelt szeretne vagyis egységesen Jeruzsálem irányítása alá helyezné a palesztin területeket. Ahonnan a szélsőséges zsidó telepesek megpróbálják kiűzni a palesztinokat. Eddig ez csakis a szélsőségesek terve volt, de most már ez válhat mainstreammé Izraelben – figyelmeztet a Haaretz:

“Ha Szíriából milliók menekülhetnek Törökországba és Ukrajnából ugyancsak milliók mehetnek el Európába vagy a világ más államaiba, akkor ez miért lenne lehetetlen a gázai övezetben?” – tette fel a kérdést Guy Lerer, az izraeli 13-as csatorna műsorvezetője a Twitter utódán az X-en. Eddig ez Meir Kahane rabbi szélsőséges híveinek kérdése volt, de a Hamász terrorakciója után mind többen kérdezik ezt olyanok is mint a 13-as csatorna műsorvezetője, aki különben a fogyasztók problémáival foglalkozik békeidőben.

Netanjahu mesterterve

Az izraeli miniszterelnök szándékosan “nézhette el” a Hamász október hetediki támadását, hogy a válaszcsapás közelebb vihesse céljához, a Nagy Izraelhez.

Ez ugyan csak a szélsőjobboldal hivatalos programja, de Netanjahu amiatt lépett ki a kormányból korábban, mert döntöttek arról, hogy Izrael kivonul a Gázai övezetből. Netanjahu nem kivonulni hanem bevonulni akart a Gázai övezetbe, és ehhez kellett a Pearl Harbour hatás. Roosevelt elnök 1941-ben be akart lépni a második világháborúba, hogy legyőzze az agresszíven terjeszkedő Japánt és a náci Németországot. Ezért hajlandó volt szövetséget kötni a Szovjetunióval is. Csakhogy az USA közvéleménye nem kívánta a háborút. A londoni nagykövet, Kennedy elnök édesapja nyíltan békepárti volt. Mit tett Roosevelt? Olajembargót vezetett be Japán ellen. Ez hosszútávon megbénította volna a szigetország gazdaságát és a hadsereg ütőképességét. Ezért Japán hadüzenet nélküli támadásra készült méghozzá az USA ellen nem pedig a Szovjetuniót vette célba pedig Hitler erre kérte Todzso miniszterelnököt. Japánnak ugyanis Holland Indonézia olaja kellett, a szovjet olaj Bakuban messze volt a szigetországtól, és arra a szintén olaj hiánnyal küszködő náci Németország is szemet vetett. Roosevelt elnök tehát “elnézte” Pearl Harbourt, mert utána az amerikai közvélemény egy emberként támogatta a háborút. Benjamin Netanjahu is ilyen konszenzusban bízik, mert semmiképp sem akar palesztin államot, és emiatt hajlandó szembemenni legfőbb szövetségesével, az Egyesült Államokkal is.

Az USA világpolitikát csinál, Izrael a nemzetbiztonságért aggódik

Biden elnök azért akar valamiféle palesztin hatóságot, amely egyesíti Ciszjordánia és a Gázai övezet irányítását, mert tudja, hogyha Izrael menekülésre készteti a palesztinokat, akkor nagyon hosszú távra szembekerülhet a régió államaival. Jordánia külügyminisztere máris közölte:

“mindenfajta tömeges menekülés a palesztin területekről elfogadhatatlan!”

Jordánia lakosságának a többsége már így is palesztin. Ugyanez az álláspontja Sziszi egyiptomi elnöknek is, és egyetlen arab ország sincsen, mely bevállalna többmillió palesztin menekültet. Csakhogy Nagy Izrael területén máris több arab él mint zsidó. A különbség egyelőre minimális, de fokozatosan tolódik el a palesztinok javára, mert a lakosság fiatalabb Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Antony Blinken amerikai külügyminiszter már háromszor is járt Izraelben a Hamász október hetediki tárgyalása óta, találkozott a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmud Abbasz-szal is. Meggyőznie Benjamin Netanjahut nem sikerült. Hiába kérte az izraeli miniszterelnököt, hogy kíméljék meg a polgári lakosságot a Gázai övezetben. Netanjahu képmutatóan közölte:

”Sajnos nem sikerült alacsonyan tartani a polgári áldozatok számát.”

Az offenzíva célja csak részben a Hamász megsemmisítése, a másik, be nem vallott cél: a palesztinok menekülési hullámának előidézése. Csakhogy befogadó állam híján ez nem jelenthet mást mint még több palesztin polgári áldozatot. Netanjahu a palesztinokat beáldozná anélkül, hogy bármifajta megoldás körvonalazódna. Biden elnök javaslata arról a palesztin államról, amelyben Ciszjordánia és a Gázai övezet egységes irányítás alá kerülne, Netanjahu miniszterelnök számára elfogadhatatlan. Nagy Izrael, melyben Ciszjordániát és a Gázai övezetet Jeruzsálemből irányítanák, az arab és általában a muzulmán országok számára elfogadhatatlan.

Marad a patthelyzet egyre több áldozattal a Gázai övezetben, már amíg Netanjahu miniszterelnöki székben nem csak politikai túléléséért küzd, hanem személyes szabadságáért is.

Hamász kontra Irán

0

“Nem tájékoztattatok minket az október hetediki támadásról Izrael ellen, ezért mi nem lépünk be a háborúba, hogy segítsünk nektek. Ne is kérjetek erre, és hallgattassátok el azokat a hangokat a Hamászban, amelyek háborúra szólítják  fel a Hezbollahot és Iránt Izrael ellen!”

– ezeket a kemény szavakat Ali Khamenei Irán vallási vezetője intézte Iszmail Hanije Hamász vezetőhöz korábban Teheránban. A vallási vezető magasrangú munkatársai, akik nem kívánták megnevezni magukat, most erről tájékoztatták a Reuters hírügynökséget.

Korábban ezzel kapcsolatban a CIA értesülései voltak irányadóak, és ezek szerint Irán, a Hezbollah és a Hamász magasrangú képviselői Bejrútban egyeztettek azelőtt, hogy a palesztin terror szervezet megindította támadását Izrael ellen október hetedikén. A CIA ehhez még azt is hozzátette, hogy az orosz hírszerzés megszerezte ezt az információt, de nem továbbította Izraelbe. Putyin viszont nem sokkal a terrortámadás után meghívta a Hamász küldöttségét Moszkvába. Bár ő állítólag nem találkozott velük, de közel-keleti tanácsadója, Bogdanov órákig tárgyalt a Hamász delegációval. A moszkvai tárgyalásokba később bekapcsolódott az iráni külügyminiszter is.

Az USA közel-keleti diplomáciája

Washington rövid és korlátozott háborút akar a gázai övezetben: erre ösztönzi Izraelt, és erre figyelmeztette Iránt. Nemrég Szaúd Arábiában Irán is részt vett azon a tanácskozáson, melyen a Közel Kelet muzulmán államai tisztázni próbálták álláspontjukat a gázai konfliktussal kapcsolatban. Bár szavakban kiálltak a palesztinok támogatása mellett, de a színfalak mögött határozottan elítélték a Hamász terror támadását, és jelezték: semmiképp sem kívánják a háború kiterjesztését. Izrael ennek ismeretében nyomul előre olyan merészen a gázai övezetben, mert tudja: a Hamász nem számíthat a muzulmán államok támogatására. Ali Khamenei iráni vallási vezető kerek-perec megmondta a Hamász vezérének, hogy szó sem lehet semmilyen fegyveres támogatásról.

Amennyiben hitelt lehet adni az iráni vallási vezető szavainak, akkor az egész világ megkönnyebbülhet hiszen a Hamász vezére azt kérte Irántól, hogy zárja le a hormuzi szorost, amelyen keresztül a közel-keleti olaj eléri a világpiacot. Az USA viszont arra figyelmeztette Iránt, hogy ezt casus bellinek tekintheti. Ez magyarázhatja az iráni vallási vezető elhatárolódását a Hamász háborús elképzeléseitől.

Rögös az út Izrael és Törökország között

Yair Lapid ellenzéki vezető elítélte Recep Tayyip Erdogan török ​​elnököt, miután az utóbbi kijelentette, hogy Izrael „terrorista állam”.

„Nem fogunk erkölcsi leckéket venni Erdogan elnöktől, egy olyan embertől, aki szörnyű emberi jogi múlttal rendelkezik” – írja Lapid a korábban Twitter néven ismert X-en.

„Izrael megvédi magát a Hamász-ISIS brutális terroristái ellen, akik közül néhányan Erdogan ernyője alatt tevékenykedhetnek” – mondja Lapid.

Törökország régóta a Hamász magas rangú vezetőinek menedékhelye.

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök fokozza Izraellel szembeni kritikáját, „terrorista államnak” nevezve azt, és azt állítja, hogy szándékában áll Gáza elpusztítása minden lakosával együtt.

Erdogan pártja tagjaihoz intézett tüzes beszédében azt is kijelentette, hogy országa lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy Izrael politikai és katonai vezetőit nemzetközi bíróságok elé állítsák.

„Izrael egy város és lakossága teljes elpusztításának stratégiáját hajtja végre”

– mondja Erdogan. Nyíltan mondom, hogy Izrael terrorista állam.

A török ​​vezető a Hamász terroristáit is „ellenállási harcosoknak” minősíti, akik megpróbálják megvédeni földjüket és népüket.

Erdogan egyre hangosabban bírálja Izrael Hamász elleni háborúját, amely azután indult, hogy a terrorcsoport október 7-én gyilkos merényletet hajtott végre Dél-Izraelben, mintegy 1200 embert ölt meg, többségében civileket.

Izrael régóta Törökország regionális szövetségese volt Erdogan hatalomra kerülése előtt, de a kapcsolatok megszakadtak, miután 2010-ben izraeli kommandós rajtaütést tartott a blokádot leromboló flottilla részét képező, Gázába tartó Mavi Marmara hajó ellen, és 10 török ​​aktivista életét vesztette. 

Netanjahu és Erdogan az elkövetkező években kölcsönösen népirtással  vádolták egymást. 2014 júliusában Erdogan azzal vádolta a zsidó államot, hogy „életben tartja Hitler szellemét” a gázai háború során.

A kapcsolatok később mérsékelten javultak, de mindkét ország visszavonta nagykövetét 2018-ban a gázai erőszak és a Trump-kormányzat nagykövetségének Jeruzsálembe való áthelyezése miatt.

Tavaly augusztusban Izrael és Törökország bejelentette a diplomáciai kapcsolatok teljes megújítását. A hónap elején Ankara közölte, hogy konzultációra hívja vissza izraeli nagykövetét, mivel Izrael nem volt hajlandó beleegyezni a gázai tűzszünetbe.

New York Times: minél előbb bukik meg Netanjahu annál jobb

0

A befolyásos liberális lap közel-keleti szakértője, Thomas Friedman Izraelben járt, és megdöbbent azon, amit ott tapasztalt. “Netanjahu vezetésével Izrael zsákutcába jutott.”

Thomas Friedman szerint Izraelnek egyszerre három kihívással kell most szembenéznie:
1/ a Hamász támadása
2/ a szövetségesek megtartása
3/ Netanjahu vezető szerepének vége

A legutolsó ponttal kapcsolatban Thomas Friedman azt írja, hogy

“Izrael történelmének legrosszabb vezetője Benjamin Netanjahu.”

Miért? Mert elveti a palesztin állam gondolatát, és ezzel közvetve erősítette eddig a Hamászt, hogy rámutathasson:

“Ezek a palesztinok terroristák, akik önálló állam működtetésére képtelenek lennének”.

Márpedig, hangsúlyozza Thomas Friedman: minden szövetséges azt várja el Izraeltől, hogy elfogadjon valamiféle palesztin államot. Nemcsak minden közel-keleti arab szövetséges várja ezt el Izraeltől, de az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Netanjahu kormányának azonban olyan szélsőjobboldali miniszterei is vannak, akik tagadják a palesztin nép létét, és olyan javaslataik vannak mint például: “a gázai övezet lakói menjenek Írországba!” vagy “atomfegyverrel lehetne kifüstölni a Hamászt a gázai övezetből!” Netanjahu ugyan felfüggesztette szélsőséges miniszterét, de annak pártja továbbra is benne van a kormánykoalícióban.

Friedman konklúziója:

”Netanjahu továbbra is fölé helyezi szélsőjobboldali bázisának megtartását a nemzeti érdeknek.”

Mit üzen Netanjahu a nyugati világnak? “Segítsetek nekünk legyőzni a Hamászt a gázai övezetben miközben mi tovább bővítjük a zsidó telepek hálózatát Ciszjordániában, hogy annektáljuk a területet, ahol egy zsidó államot akarunk létrehozni.”

Ezért kell megbuktatni mielőbb Benjamin Netanjahut, aki Izrael kormányfői közül a leghosszabb ideig vezette az országot, de most teljes zsákutcába jutottak – írja Friedman.

“Izrael társadalma sokkal jobb mint a vezetője, kár, hogy egy háborúnak kellett ahhoz bekövetkeznie, hogy ez ki is derüljön”

– hangsúlyozza Thomas  Friedman a New York Timesban.

Katar-CIA-Moszad hármas ügyködik a túszok kiszabadításán

Netanjahu álláspontja az, hogy szó sem lehet addig tűzszünetről ameddig a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat. Katar kormányfője közvetít, mert a Hamász vezéreinek jórésze ott él. Katar miniszterelnöke, aki rendszeresen egyeztet a Moszad és a CIA igazgatójával, akik Katarba utaztak, elmondta a Washington Postnak: problémát okoz, hogy néhány izraeli túsz nem a Hamász foglya hanem az Iszlám Dzsihád vagy más terrorista szervezet fogságában van. A Hamász álláspontja az, hogy előbb legyen tűzszünet, és utána szabadon engedik a túszokat, akikért cserébe bebörtönözött Hamász aktivistákat kérnek, akiket Izraelben terroristáknak tartanak, és emiatt el is ítéltek.

Túl sok a palesztin polgári áldozat

Erről beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a Hamász október hetediki terrortámadása óta háromszor is járt Izraelben illetve a környező országokban. Az USA rövid háborút akar, Izrael viszont hosszú tisztogató akcióra készül a gázai övezetben. Az amerikai diplomácia vezetője arra mutatott rá, hogy minél tovább húzódik a háború, annál nehezebb lesz valamiféle megegyezésre jutni a palesztinokkal és a mérsékelt arab államokkal. Csakhogy Netanjahu nem akar egyezségre jutni a palesztinokkal – hangsúlyozza Thomas Friedman a New York Timesban.

Az USA-nak már sokkal kevésbé fontos a Közel Kelet mint korábban

Az Egyesült Államok vetélytársai: Kína, az Európai Unió, Japán  még mindig nagymértékben függenek a közel-keleti olaj és földgáz szállításoktól, de Washington már maga is energia exportőr. Benjamin Netanjahu és szélsőjobboldali szövetségesei ezt nem vették észre, és még mindig abban a tudatban élnek, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége Izrael mellett döntő fontosságú Washington számára.

Korábban épp Washington nyomására gyorsan véget értek a közel-keleti háborúk, mert a közel-keleti olaj és földgáz nélkülözhetlenné vált a világgazdaság számára.

Ma már ez egyre kevésbé van így, és húsz év múlva a Közel Kelet visszasüllyedhet abba a jelentéktelenségbe, ahol az olaj felfedezése előtti évszázadokban volt. A Jom Kippur háború 1973-ban kiváltotta az olajárrobbanást, mely megváltoztatta a világot a Közel Kelet javára. Ma az olajár visszaállt arra a szintre mint ahol a Hamász terrortámadása előtt volt. Persze a Világbank megjósolta, hogyha kiterjed a konfliktus a gázai övezeten túlra is, akkor egy hordó olaj ára felmehet 150 dollárra is, megdöntve a világcsúcsot. Benjamin Netanjahu kivételével senki sem akar hosszú háborút, de Izrael miniszterelnöke addig ülhet biztosan a székében amíg tart a háború. Utána viszont akár börtönbe is kerülhet, és 74 éves korban ez nem épp irigylésre méltó pályavég.

Meddig tarthat a háború a gázai övezetben?

0

Hosszú háborúra kell felkészülnünk – hangsúlyozza Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Az USA gyors megoldást szeretne kevés polgári áldozattal. Erről tárgyalt Blinken külügyminiszter a helyszínen sikertelenül.

Charles Brown tábornok az USA fegyveres erőinek új vezérkari főnöke óvatosságra intette Izraelt mondván

“túlságosan is nagy feladat a Hamász megsemmisítése. A Hamász vezetők levadászása sokkal reálisabb elképzelés.”

Majd megfogalmazta az amerikai hadvezetés rémálmát: ”Minél tovább tart a konfliktus a gázai övezetben annál jobban elmérgesedhet a háború, és annál nehezebb lesz egyezségre jutni.”

Irán azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a hormuzi szorost, mely döntő fontosságú átkelőhely az olaj és földgáz export szempontjából. Ezt az Egyesült Államok mindenképp megakadályozná, de akkor szembekerülhetne Iránnal, és a Biden kormányzat ezt mindenképp kerülni kívánja.

“A palesztin hatóság akadályozza a Hamász párti tüntetéseket“

Erre hívta fel a figyelmet az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, aki már korábban is gyakran utalt arra, hogy valamiféle egyezségre kellene jutni a mérsékelt palesztinokkal, gazdasági lehetőséget biztosítva a lakosság életszínvonalának felemelkedésére. Herzl Halevi tábornok korábban a katonai titkosszolgálatot vezette tehát nagyon is tisztában van a térség társadalmi – politikai sőt lélektani problémáival.

“A terroristák halott emberek“ – hangsúlyozta a vezérkari főnök nem sokkal a Hamász október hetediki terrortámadása után, melynek az áldozatai jórészt civilek voltak. Az ortodox Herzl Halevi tábornok, aki üres óráiban a háború előtt szívesen foglalkozott vallási- filozófiai kérdésekkel, tisztában van vele, hogy

“a háború nem oldja meg a helyzetet csak hosszabb időt biztosít egy újabb háborúig.”

A 75 éve fennálló Izrael eddig minden háborúját megnyerte, de békét sohasem sikerült kötnie a palesztinokkal, akiknek a létszáma immár nagyobb Nagy Izraelben mint a zsidóké. Izrael társadalma rendkívüli mértékben megosztott a palesztin kérdésben: az egyik fele híve a megegyezésnek, a másik viszont elutasítja azt mondván “azok mind terroristák”. Ezt a jobboldali-szélsőjobboldali tömböt vezeti Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki már csak azért is érdekelt egy elhúzódó háborúban, mert menetközben nem kérdezi meg senki: miért volt oly felkészületlen Izrael a Hamász terrortámadására október hetedikén? Golda Meir annak idején belebukott abba, hogy Izrael nem volt felkészülve ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur-i háborúra. Benjamin Netanjahu számára a bukás azt is jelentheti, hogy újrakezdődhetnek a vizsgálatok a korrupciós ügyekben, és a 74 éves miniszterelnök akár börtönbe is kerülhetne.

A Palesztin hatóság átvehetné az irányítást a gázai övezetben

Erről tárgyalt a szervezet vezetőjével Blinken amerikai külügyminiszter Ramallahban. Mahmud Abbasz régóta szembeáll a Hamász-szal hiszen az iszlamista terrorista szervezet úgy szerezte meg a teljhatalmat a gázai övezetben, hogy eltette láb alól mérsékelt vetélytársait. A Hamászt az arab országok közül egyedül Katar támogatta. Az október hetediki terrortámadás után az amerikai nagykövet rábeszélte Katar emírjét, aki egyébként augusztus huszadikán Orbán Viktor vendége volt a Karmelita kolostorban, hogy “helyezze más alapokra viszonyát a Hamász-szal. A háború előtt Katar havi 30 millió dollárt utalt át a Hamásznak a közalkalmazottak fizetésére a gázai övezetben. Katar, amely már 1996-ban elismerte Izraelt, fontos szövetségese az USA-nak: itt van a legnagyobb amerikai támaszpont a térségben. Jelenleg a katari diplomácia közvetít Izrael és a Hamász között a túszok ügyében. Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetője személyesen utazott Katarba, hogy felgyorsítsa a túsztárgyalásokat. Az USA javaslata az, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyelőre elutasít, hogy a túszok szabadon engedése fejében Izrael hirdessen tűzszünetet a gázai övezetben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK