Kezdőlap Címkék Hadsereg

Címke: hadsereg

Mi a célja Ukrajnának a kurszki hadművelettel?

0

Ukrán csapatok, melyek létszámát 10-12 ezerre teszik napok óta orosz földön harcolnak, de miért? Zelenszkij elnök után tanácsadója Podoljak is azzal érvelt: ”így akarjuk tárgyaló asztalhoz kényszeríteni Oroszországot egy tisztességes békéhez!”

“Rá kell kényszeríteni Oroszországot, hogy Kijev feltételei szerint kezdjen tárgyalásokat!”

– hangsúlyozta Mihajlo Podoljak. Mik ezek a feltételek? Korábban Zelenszkij elnök ahhoz ragaszkodott, hogy a fegyverszüneti tárgyalások csakis akkor kezdődhetnek meg, ha az orosz csapatok kivonultak Ukrajna egész területéről. Ez azt jelenti, hogy sohanapján hiszen Kijevben és Washingtonban is pontosan tudják: Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne tenné kockára a hatalmát sőt az életét is. Erre már az időközben 100 éves korában elhunyt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter is figyelmeztetett mindenkit. Ha ez mindenki előtt világos, akkor miért indították meg a hadműveletet orosz területen miközben másutt hátrálnak az ukrán csapatok? Miért járt Pekingben Kuleba ukrán külügyminiszter miközben a NATO bírálja Kínát Oroszország támogatása miatt? A háború Ukrajna és Oroszország között akár tíz évig is elhúzódhat – nyilatkozta a BBC-nek Jens Stoltenberg, a NATO távozó főtitkára.

Kibír-e egy tízéves háborút Ukrajna?

Amikor kitört a háború 2022 februárjában, akkor a katonai szakértők zöme úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának másfél évre elegendő katonája van. A háború már két és féléve tart, az emberhiány nyilvánvaló az ukrán hadseregben, amely mintegy 500 ezer emberrel tartja a frontot a 600-650 ezres orosz túlerővel szemben. Putyin még százezer katonát akar Ukrajnába küldeni. Hogy tud ennek Kijev ellenállni?

Mindeközben az oroszok szisztematikusan rombolják Ukrajna infrastruktúráját, az iskolák és a kórházak sincsenek biztonságban.

Az előrenyomuló orosz csapatok nyomában romhalmaz marad.

Az idő nem Ukrajnának dolgozik, és különösen akkor nem, ha Trump nyeri a választásokat az Egyesült Államokban. Az ex elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy újrakezdené a tárgyalásokat Putyinnal. Aki a maga részéről Trump választási győzelméért imádkozik, és addíg aligha kíván tárgyalásokba bocsátkozni Ukrajnával. A kurszki hadműveletnek ebből a szempontból semmi értelme sincsen. Az ukránok valószínűleg a Nyugatnak akarják megmutatni, hogy a tőle kapott fegyverekkel képesek kisebb harci sikereket elérni. A PR siker meg is van, Putyin presztízse nyilvánvalóan csökkent Oroszországban, de ez egyáltalán nem biztos, hogy a tárgyalások iránti vágyat növelte az orosz elnökben.

Putyin egyelőre csak visszavágást emleget, és ismerve az orosz hadsereg brutalitását ennek szörnyű következménye lehet Ukrajnában.

Ahol a lakosság tűrőképességét nemigen tudakolja senki sem, mert sejtik a választ. Miért nem kötünk fegyverszünetet Putyinnal a jelenlegi frontvonalon? Erre a kérdésre sem Zelenszkij elnöknek sem a NATO-nak nincs meggyőző válasza. A háború megnyerhetetlen mindkét fél számára, de ezt nehéz belátni oly sok hősi halott után. Így aztán folytatódik újabb hősi halottak termelése miközben egyre nehezebb elmagyarázni a katonáknak, hogy miért is halnak meg a “testvérháborúban” Ukrajnában vagy Oroszországban.

Putyin pofára esett: a kutyának sem kellenek a legújabb orosz fegyverek

Egyetlenegy megrendelést sem kaptak az orosz cégek a dubaji nemzetközi vásáron, ahol a világ harci légijárműveit állították ki – írja a Newsweek. Pedig az oroszok elvitték a légi kiállításra a legkorszerűbb eszközeiket is: az IL76MD90 szállító repülőgépet, az MI-171AM helikoptert illetve a Ka 52-es harci helikoptert.

A baj az, hogy az ukrajnai hadszíntéren ezek az orosz harci eszközök rosszul teljesítenek, a Nyugatról küldött elhárító rendszer segítségével az ukránok egyre-másra lövik le őket.

Véget ért egy korszak amikor az orosz fegyverek kapósak voltak a világban? 2017-ben az oroszok ugyanezen a dubaji légi vásáron még 10 milliárd dollár értékben kötöttek szerződéseket, 2017-ben már csak 1,3 milliárd dollárért tudtak eladni orosz fegyvereket, idén pedig nagy nulla az eredmény! Miért? A Newsweek ezután is érdeklődött Moszkvában, ahol egy neve elhallgatását kérő orosz hadiipari vezető azzal magyarázta a kudarcot, hogy Dubajban háttérbe szorították az orosz kiállítókat, és a jó helyeket az amerikaiak kapták, akik arattak is: a Lockheed Martin például 295 megrendelést kapott, az európai Airbus 85-öt.

Az orosz hadiipari vezető nyilatkozatából kitűnt, hogy óriási chip hiánnyal küszködnek márpedig ezek nélkül korszerű fegyver gyártás nem képzelhető el.

A Nyugat chip szankciója, mely a legelsők között volt azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, ebben a tekintetben teljes mértékben sikeres. Washingtonban olyannyira komolyan veszik ezt a chip szankciót Oroszországgal szemben, hogy Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója megígérttette Vang Jivel, Kína külügyminiszterével, hogy Peking sem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listán szerepelnek.

Nemcsak a hadsereg, de az orosz fegyverzet  is leszerepel Ukrajnában

Putyin számára ez drámai stratégiai kérdés is hiszen egyértelműen kiderül: az orosz hadiipar nem bírja a versenyt a Nyugattal. Már Gorbacsovnak is rá kellett erre döbbennie, és épp emiatt kezdett el tárgyalni az Egyesült Államokkal az enyhülésről, amely azután elvezetett a Szovjetunió bukásához, és a független Ukrajna kikiáltásához.

Az orosz fegyverek kudarca pénzügyi gondot is jelent Vlagyimir Putyinnak hiszen a nyersanyagok mellett ez volt az orosz export legfőbb forrása.

Ha senki sem vásárol méregdrága orosz fegyvereket, akkor ez komolyan visszavetheti az orosz exportot.

A tanulság mindebből az, amit Obama elnök már nyíltan a szemébe is vágott Putyinnak: Oroszország immár nem világhatalom! Sem katonailag sem gazdaságilag nem képes komolyan fenyegetni az USA érdekeit a világban. Az oroszok kudarca az ukrajnai háborúban ezt ország – világ előtt igazolja is. Csakhogy ez kérdésessé teszi Biden elnök egész diplomáciai stratégiáját is, mely szerint Kína és Oroszország stratégiai ellenfél. Oroszország hadserege még Ukrajna legyőzésére sem képes nemhogy arra, hogy komolyan fenyegesse Európát. Kína elnöke, Hszi Csin-ping pedig letette az ünnepélyes nagy esküt San Franciscoban mondván

“amíg én vagyok Kína vezetője addig nem támadjuk meg Tajvant!”

Ha nincs kínai és orosz fenyegetés, akkor a Biden kormányzat politikája viszont nem más mint az America First program teljesítése. Biden tönkreteszi európai szövetségeseit azzal, hogy leválasztja őket az olcsó orosz energiáról, és igyekszik megszüntetni az együttműködést Kínával. Az USA vezető szerepe a nyugati világban megerősödik miközben a vetélytársak Kína kivételével fűbe harapnak. Kína helyett pedig Washington felfedezte Indiát, amely immár a világ legnépesebb országa hatalmas munkaerő tartalékkal és óriási potenciális piaccal. Narendra Modi miniszterelnököt hosszú évekig nem fogadták Washingtonban mint egy félfasiszta, vallási gyűlölködésre építő párt véreskezű vezérét. Majd fordult a kocka, Kína elnökéről Biden megállapította, hogy diktátor mintha Mao elnök, akivel az USA lepaktált 1972-ben lánglelkű demokrata lett volna. Biden egyidejűleg rádöbbent arra, hogy India a világ legnagyobb demokráciája, és így lepaktált Narendra Modival. Az indiai miniszterelnök pedig azt mondta Putyinnak: manapság csak a tökfejek háborúznak…

Magyar lány az izraeli seregben háború idején

Kira Izraelben él, és ezért érettségi után bevonult a hadseregbe, ahol alig hathetes kiképzés után a háború kellős közepén találta magát. A Euronewsnak adott interjút, melyet a katonai cenzúra természetesen szigorúan ellenőrzött hiszen Izrael hosszú háborúra készül amióta a Hamász október hetedikén megtámadta.

“Augusztusban vonultam be az izraeli hadseregbe, ahol a nőknek két év, a férfiaknak három év a szolgálat. Engem a légierőhöz osztottak be, kiképzés után a vadászrepülők fegyverzetét fogom ellenőrizni felszállás előtt és leszállás után. A lányok választhatnak a fegyveres és nem fegyveres szolgálat között, én az utóbbit választottam, mert egyedüli gyerek vagyok és az édesanyámmal élek Izraelben. Az itt élők másképpen fogják fel azt, hogy háború van, igyekeznek megőrizni a jókedvüket és az optimizmusukat.”

Mi lesz a háború után?

“A legelső az lesz, hogy hazautazom Magyarországra. Meglátogatom a családomat, a barátaimat. Sok időt szeretnék eltölteni Magyarországon a katonáskodás után. Aztán pedig egyetemre akarok menni már itt Izraelben. A legszívesebben külkereskedelmet és marketinget tanulnék. A tanulás mellett dolgozni is szeretnék, és folytatnám a sportot. Nyolc éves korom óta lovagolok, a díjugratásban versenyzek, de természetesen a katonaság miatt ezt fel kellett függesztenem” – nyilatkozta Kira a Euronewsnak.

A sereg ultra ortodox telepeseket is toboroz

Ciszjordániában is igen feszült a helyzet, ezért az ultra ortodox telepeseket fegyveres szolgálatra képezi ki a hadsereg, hogy megvédhessék magukat egy esetleges támadás ellen. 2,5 millió palesztin és 700 ezer zsidó néz farkasszemet Ciszjordániában, ahol puskaporos a levegő a Hamász terrortámadása után. Az ultra ortodox telepesek gyakran fegyverrel kényszerítik földjük elhagyására a palesztin családokat – írja a hamburgi Der Spiegel.

Benjamin Netanjahu kormányában sok olyan miniszter van, aki elszántan támogatja az ultra ortodox telepeseket abban, hogy kiszorítsák a palesztinokat Ciszjordániából és megteremtsék Nagy Izraelt.

Nagy Izrael álma és a demográfia

A tavalyi népszámlálás szerint Nagy Izrael területén először számoltak össze több arabot mint zsidót: 7,6 illetve 7,4 millió a két közösség összlétszáma jelenleg, de a jövőben eltolódhatnak az arányok az arabok irányában hiszen a palesztin lakosság sokkal fiatalabb mint a zsidó.

Hogy akarják feloldani Nagy Izrael hívei ezt az ellentmondást? Egyrészt úgy, hogy az ultra ortodox telepesek fokozatosan kiszorítják a palesztinokat Ciszjordániából, ahol a zsidó anyák több gyereket szülnek mint az arabok. Ezzel párhuzamosan a felfegyverzett ultra ortodox telepesek erőszakkal kényszerítik a palesztinokat földjük elhagyására.

Mi lesz a gázai övezettel, ahol kizárólag arabok élnek hiszen amikor az izraeli hadsereg kivonult, akkor a kislétszámú zsidó közösség is követte őket.

A fanatikus ultra ortodox telepesek abban bíznak, hogy Benjamin Netanjahunak végül sikerül rávennie Biden elnököt arra, hogy Egyiptomot rákényszerítse a gázai menekültáradat befogadására.

Ez kettős előnnyel járna: az izraeli hadsereg a megmaradt népességet potenciális terroristának nyilváníthatná, és így a tisztogatás polgári áldozatainak a száma nem lenne túlságosan nagy. Miután hosszú háborúskodás után az izraeli hadsereg megtisztítaná a Hamásztól a gázai övezetet – akár többszázezer áldozat árán, akkor Ciszjordániához hasonlóan megjelenhetnének az ultra ortodox telepesek, akik sok gyermekükkel gyorsan népes zsidó közösséget hoznának létre.

A terv szépséghibája az, hogy sem Egyiptom sem az USA nem fogadja ezt el. Hivatalosan senki sem fogadta el az ultra ortodox telepesek terjeszkedését Ciszjordániában sem , de ez mégiscsak megtörtént- méghozzá Benjamin Netanjahu miniszterelnök aktív támogatásával. Jelenleg a létszámukat 700 ezerre becsülik. Számarányuk a zsidó közösségen belül gyorsan növekszik nemcsak a sok gyerek miatt hanem azért is, mert sokan közülük nem kötelezhetők katonai szolgálatra.

Netanjahunak mennie kell!

Ezt gondolják Washingtonban, és így vélekedik a baloldal Izraelben. Arra utalnak, hogy a Jom Kippur háborúba belebukott Golda Meir kormánya, de évekkel a háború után. Amíg a háború tart addig Netanjahu a miniszterelnök – ráadásul most már nemzeti egységkormány élén. Izrael miniszterelnöke hosszú háborút jósol.

Washingtonból hiába figyelmeztetik arra, hogy nem lehet megtisztítani a Hamásztól a gázai övezetet csak vállalhatatlanul sok polgári áldozattal.

Netanjahu és támogatói bevállalják ezt is. Mindez megnöveli az antiszemitizmust a világban? Akkor majd többen választják az aliját Európában és Amerikában – válaszolják Netanjahu hívei. Az izraeli miniszterelnök a nagy párizsi merényletsorozat idején azonnal a francia fővárosban termett, hogy arra buzdítsa Európa legnagyobb zsidó közösségét: válasszátok az aliját, Izrael megvéd titeket! A Hamász terrortámadása megcáfolta Benjamin Netanjahut, de a miniszterelnök előre menekül:

“amíg tart a háború, addig én vezetem Izraelt.”

A kínaiak már a spájzban vannak

0

Dinamikus az együttműködés Kína és Szerbia hadserege között – ezt erősítette meg az egyezmény, melyet a szerb hadügyminiszter írt alá Pekingben.

Orbán Viktorral egy időben népes szerb küldöttség is tárgyalt Pekingben, ahol a hadügyminiszter, Milos Vucsevics ebből az alkalomból nyilatkozott a Global Timesnak, a hatalom angol nyelvű lapjának.

“Hálásak vagyunk Kínának azért az acélos barátságért, mellyel mellyel a múltban is támogatta Szerbiát, és Koszovó ügyében most is kiáll mellette”

– nyilatkozta a szerb hadügyminiszter, aki arra célzott, hogy amikor NATO harci gépek bombázták Szerbiát a délszláv háború idején, Peking akkor is Belgrád mellett állt.

“Mindörökké hálásak leszünk azért, amit a tragikus 1999-es évben Kína értünk tett” – hangsúlyozta a hadügyminiszter. Aki rámutatott arra, hogy a térség többi állama amerikai vagy orosz fegyvereket vásárolt míg a szerbek kínai drónokat és légelhárító rakétákat vettek Pekingtől.

“A kínai FK 3-as légelhárító rakéta rendszerrel meg tudjuk védeni a légterünket” – jelentette ki Vucsevics hadügyminiszter Pekingben. Hozzátette:

”a NATO azzal vádol bennünket, hogy a kínai fegyverek vásárlásával felborítjuk a régió katonai egyensúlyát, de amikor más országok amerikai fegyvereket vesznek, akkor sohasem hallunk erről.”

Tajvan= Koszovó

Erre kérdezett rá a kínai riporter, mire a szerb hadügyminiszter így válaszolt : “Kína mindíg kiállt amellett, hogy Koszovó-Metohija Szerbia része, ezért hálásak vagyunk. Vucsics elnök, aki a fegyveres erők főparancsnoka, többször is kijelentette, hogy Tajvan Kína része. Csak egy kormány létezik, és az Pekingben van. Kína esetében különösen nagyra értékeljük azt, hogy nincsen előfeltétele az együttműködésnek mint más nagyhatalmaknál. Épp ezért Kína Szerbia stratégiai partnere. Az együttműködés éppúgy kiterjed a gazdaságra mint a fegyveres erőkre vagy az oktatásra és az egészségügyre” – nyilatkozta a Global Timesnak Vucsevics szerb hadügyminiszter Pekingben.

Az ukrán hadsereg déli sikerekről beszél

Az ukrán hadsereg többször is beszámolt a front déli részén elért sikerekről. Amint azt a „Tauria” front déli szektorának parancsnoka, Alekszandr Tarnavszkij dandártábornok bejelentette, az ukrán csapatok előrehaladást értek el Zaporizzsja térségében. 

Vannak „részsikerek” Kopani és Nowoprokopivka falvaktól északra. Az orosz veszteségek itt jelentősen megnőttek. Ennek megfelelően az ellenség 24 órán belül 338 vadászgépet és több tucat harctechnikai egységet veszített – állítja Tarnavszkij dandártábornok.

A zaporizzsiai fronton az ukrán csapatok hetek óta próbálják legyőzni az aknamezőkből, páncéltörő korlátokból, bunkerekből és lövészárkokból álló, erősen megerősített, háromszintű orosz védelmi vonalakat. Míg Ukrajna Oroszország első védelmi vonalának részleges megsértéséről beszél, az orosz fél ezt tagadja. A két oldal katonai információit nem lehet függetlenül ellenőrizni.

Sereg

Hát, kérem, baj van. Velem van baj, mert nem egészen értem, ami mostanában nálunk zajlik. Nyilván az én hibám, a csekély értelmű medvebocsok mindig megzavarodnak, mikor találkoznak a zsenialitással, így aztán jobb, ha nem is erőltetik az agyukat, mert az biztos út a végleges elhülyüléshez.

„Hív a sereg, vár a priccs”, szólhatna a toborzó diszkóritmusban a pár évtizeddel ezelőtti, miniszterelnök úr emlegette szép időkből, vagy esetleg egy még korábbi fajta azzal hitegetve a regrutákat, hogy

„A jó, lovas katonának de jól vagyon dolga, eszik, iszik a sátorban, semmire sincs gondja”,

na, talán egy kis csetepaté, néhány halállal fűszerezve, súlyos sebesüléssel, kézroncsolás, láblevágás, haslövés, tolószék, özvegyek, árvák, templom előtt kolduló vakok, ilyesmi, de ma már másképp szól a nóta. Eltérő a módi toborzásban is.

Persze, ha jól meggondolom, a mainak is van elődje, mégpedig a Mátyás féle zsoldossereg, ahová bárkit fölvettek, akár magyar volt, akár külföldi a jelentkező. Sajnos a megfizetésük érdekében Mátyásnak súlyos adókat kellett kivetnie, ezért akkoron az országtöbbség a királyt nem nagyon szerette. Pontosabban: nagyon nem.

Hogy hogyan lett belőle mégis pozitív, népi hős, arról köteteket lehetne írni, de a sok munkát megspórolandó mondjuk azt, hogy az uralkodása alatt azért nem hagyta a népet az urak által kizsigerelni, mert akkor ő nem tudta volna tőlük beszedni a adót.

Az is jó érv, hogy a harminchat évvel utána kezdődő korszakhoz képest a mátyási rendszer maga volt a Kánaán, és sokszáz évig lehetett rá emlékezni, mint a magyar nép nyugodt építkezést hozó, önálló, pozitív korszakára.

Mátyás persze nem csak kedvtelésből sanyargatott, hanem konkrétan azért, mert egyértelmű volt számára, hogy a 13 milliós, hódításra berendezkedett Törökországnak a 3 milliós Magyarország meg se kottyan, igyekezett hát az országát hódító háborúkkal megnagyobbítani. Tiszában volt vele, hogy a török elleni harcban önként nem számíthat senkire, még tán azt is tudta, hogy a török akciórádiusz határa Bécs, azaz Magyarország azon belül található, az osztrákok, csehek, lengyelek viszont azon kívül, vagyis a többieknek nem annyira húsbavágó az ügy. Talán, ha nem hal meg negyvenhét évesen… de meghalt, hagyjuk, rég túlvagyunk rajta. Ma már más a módszer. Csak a zsoldossereg ugyanaz.

Napjaink toborzása az újságokban hirdetésként olvasható, miszerint

„LEGYÉL TE IS EGY A LEGJOBBAK KÖZÜL HAVI 737 EZER FORINTÉRT.”

Ez nem az a szokvány üzlet, hogy a zsoldos pénzért kockáztatja életét és egészségét, hanem ha valaki belép a seregbe, nem csak hogy fizet neki az állam, hanem ezen felül még legjobbak egyike is lesz (ami már eleve nagy öröm, főleg ha eddig egy senki volt). Íme a modern hadsereg: két jó dolog egyetlen csapásra, nem létezik, hogy erre ne ugranának jó sokan.

Piszkálódóbb típusok már itt elkezdenék az akadékoskodást, de mi fogadjuk el, hogy a katonák per definitionem: az ország legjobbjai, hogy miben és hogyan, azt ne firtassa senki. A probléma inkább az, hogy Magyarország fegyverkezik. Ebbe egyrészt a sereglétszám bővítése, másrészt a fegyverzet korszerűsítése, valamint új fegyvertípusok vásárlása, sőt gyártása is belefér, azaz szemkiszúró módon hatványozzuk erőinket, ugyanakkor derék vezetőségünktől élén a miniszterelnökkel már több mint

egy éve mást sem hallunk, csak azt, hogy akit megtámadnak, az ne kezdjen el karddal hadonászni, maradjon kussban, adja oda a támadónak, amit az csak akar, és aztán béke, béke, béke! No war.

Ez a szöveg valahogy nem korrelál azzal, hogy mi láthatóan nem fogjuk hagyni magunkat, sőt szembe akarunk szállni az agresszorral, holott Orbán szerint azt nem szabadna, mert akkor emberek halnak meg, egyéb károk keletkeznek, és sokan azonnal háborúpártivá válnak, többek között ő is. Hát ezt végképp nem hittem volna a miniszterelnökről! Hiszen annyira békepárti, hogy még a galambok is tőle tanulják az olajágas technikát!

A fegyverkezésből arra következtethetünk, hogy a kormány… illetve az nem érdekes, hanem a miniszterelnök egyértelműen úgy gondolja, valaki meg fogja támadni az országot, ezért aztán a mi sokszor hangoztatott békepártiságunkat sutba vágva, az ellenzék által javasolt, lenézett, megvetett, abszolút rossznak minősített, háborúpárti, sőt ukrán módra védekezni fogunk.

Csak ez lehet az ok, mert egyébként nem sokkal COVID után,  Európabajnok inflációtól megverten, EU pénzek nélkül és a gazdasági visszaesés korszakában a hadsereg csak úgy, önmagáért való fejlesztése ritka nagy hülyeség lenne.

Szóval valaki támadni fog. A következő kérdés: ki lesz a támadó? Kis ország lévén nagy országok esetén bárhonnan, kis országok esetén viszont csak a szomszédainktól várható agresszió, mert a kicsik nem tudnak áttrappolni másokon, hogy aztán ideérjenek. A nagy országokat láthatóan nem érdekeljük, egy ilyen apró szerencsétlenséget, mint amilyenek mi vagyunk, minek támadnának meg a nagyok, amikor gazdaságilag is (akkugyár, földgáz) akkor tesznek minket vazallussá, amikor a kedvük tartja.

A szomszédok esetében leginkább Horvátország jöhetne szóba. Az indok a Hernádi miatti bosszúhadjáraton túlmenően talán az lehet, hogy nagyon mérgesek, mert mi a miniszterelnöki sálon is látható Nagymagyarország térképen folyamatosan úgy tüntetjük fel országukat, mint saját területünket, holott ők mindig is külön állam voltak, amelyik előbb lett királyság (925), mint Magyarország (1000). A támadási ok tehát adott, csak egyetlen gond van, hogy Horvátország is NATO tag, meg mi is, azaz Orbán onnan jövő támadásra nem gondolhat komolyan.

A többi szomszédot tekintve a részükről várható támadásnak még ennyi esélye sincs, azaz a fegyverkezésünk teljesen indokolatlan, legföljebb jó üzlet valakinek.

Nem mondanám, hogy nem láttunk még ilyet.

Szóval semmi értelme. Hacsak…

Az élet bonyolult volta miatt akad még két lehetőség. Az egyik az, hogy Trump lesz az elnök, ő odaadja Ukrajnát Putyinnak, és az orosz csapatok megérkeznek Munkácsra, ahonnan már csak egy ugrás a magyar határ. Az öregek még emlékeznek rá, amikor
’56-ban nem csak odaugrottak, hanem még át is lépték. Esetleg az ő lassításukra kell majd a magyar hadsereg, míg a NATO meg nem érkezik, mert Orbán nem szeretne egy bábkormány feje lenni? Jobban átgondolva a dolgot, ez mégsem valós alternatíva, mert Tump nyerhet ugyan, meg oda is adhatja Ukrajnát Putyinnak a támogatás azonnali befagyasztásával, de utána nem történne semmi, mert a Cár Atyuska lényegesen gyávább annál, hogysem bennünket, azaz egy NATO országot meg merne támadni. Ezért kiabál, hogy Ukrajnát fel ne vegyék a NATO-ba, ugyanis akkor tehetetlen lesz vele szemben.

A másik lehetőség, hogy Trump lesz az elnök, ő odaadja Ukrajnát Putyinnak, de mielőtt még az orosz csapatok megérkeznének Munkácsra, újonnan felturbózott hadseregünkkel mi előbb bevonulunk, és felajánljuk Putyinnak a tárgyalást az új határvonalról, teszem föl az Uzsok–Terebesfejérpatak vonalon. Hááát, nem igazán jó ötlet, ismerve Putyint, nem hiszem, hogy számunkra jó vége lenne.

Akkor ennyi. Minden ok kifújt. Esetleg volna valakinek még ötlete, hogy ebben a számunkra teljesen veszélytelen helyzetben (amely veszélytelen is marad, amíg a Nyugat Ukrajnát támogatja) minek ölünk egy csomó pénzt a hadseregbe? Ráadásul állandóan hirdetve a békét…

Persze, ha valaki a kisvasút helyett most ólomkatonásdit akar játszani az teljesen más. Ugye?

Kim Dzsong un: rizs helyett rakétát !

0

“Egyre nagyobb a feszültség a világban, és mind többen fenyegetik hazánkat, ezért a hadseregnek készen kell állnia arra, hogy minden támadást visszaverjen!” – hangsúlyozta Észak Korea diktátora abból az alkalomból, hogy újra lecserélte a vezérkari főnököt.

Hatalomra kerülése óta rendszeres a tisztogatás a fegyveres erőknél éppúgy mint a kommunista pártban, mert az ifjú diktátor tart a nála idősebb és tapasztaltabb vezetőktől. Ri Dzsong il tábornokot tavaly decemberben nevezték ki a vezérkari főnök első helyettesének, és most lett a hadsereg vezetője, ki tudja meddig?

A váltást szakértők összefüggésbe hozzák két külföldi eseménnyel is: Kínában Hszi Csin ping elnök leváltotta a rakéta haderőnem teljes vezérkarát, és olyan új vezetőket állított a stratégiai fontosságú csapatok élére, akiknek nem sok tapasztalatuk van e téren, ámde lojalitásukhoz nem férhet kétség. Habár ebben sem lehet biztos senki hiszen a frissen kinevezett kínai külügyminiszter is eltűnt egyik-percről a másikra miután eredménytelenül tárgyalt Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel Pekingben.

A másik külföldi esemény, amely elgondolkodtathatta Kim Dzsong un elnököt az a Prigozsin lázadás lehetett. A Wagner csapatok fellázadtak, és Moszkva ellen indultak. Igaz, hogy végülis visszafordultak, de a lázadás jelezte: a lojalitás sohasem töretlen. Az ilyen sztálinista rendszerekben a diktátornak üldözési mániája szokott lenni: maga Sztálin szinte az összes marsallt kivégeztette a harmincas években. Akkoriban Bugyonnij marsall félve érdeklődött Vorosilov marsallnál: nem mi leszünk a következők?

“Ne félj, a Gazda csak az okos marsallokat végzi ki!”

Mindketten életben is maradtak.

Éhség

Kim Dzsong un nem hagyott kétséget afelől, hogy a jövőben is minden pénzt a fegyveres erőkre fordítanak annak ellenére, hogy az országban újra általánossá vált  az éhezés. Észak Koreában attól tartanak, hogy megismétlődhet a kilencvenes évek tömeges éhhalála amikor több mint egymillió ember halt meg idő előtt a nemzeti kommunista rendszer fegyverkezési politikája miatt. A Szovjetunió bukása után megszűnt a támogatás Moszkvából, ezért felül kellett vizsgálni a költségvetést. A kommunista dinasztia második uralkodója, aki trónörökösként irányította a világtól elzárkózó országot, úgy döntött, hogy nemcsak, hogy nem csökkenti a katonai költségvetést, de még meg is növeli azt a lakosság ellátásának kárára. A fejadagokat csökkentették, a feketepiacot felszámolták. Az akkor 24 milliós országban több mint egymillióan haltak éhen.

Miért? A kommunista Kim dinasztia azért fegyverkezik, mert attól tart, hogy az amerikaiak levadásszák őket éppúgy mint Szaddám Huszein elnököt Irakban vagy Kadhafit Líbiában. Washingtonban a gonosz birodalmának nevezték Észak Koreát is.

Az USA aztán 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, ezért Észak Korea már jobban bízhat Pekingben és Moszkvában. Sojgu orosz hadügyminiszter nemrégiben Észak Koreában járt, és olyan régi orosz fegyvereket vásárolt, melyeket Moszkva adott el korábban a nemzeti kommunista rendszernek, amelyben

a hetven éve meghalt Sztálin “élt, él és élni fog.”

A béke hetek, a tűzszünet néhány nap, evakuálás lassan

Az Oroszországgal folytatott béketárgyalások legalább „néhány hétig” tarthatnak, bár a jelek szerint Moszkva álláspontja „elfogadhatóbbá” vált – mondta Mihajlo Podoliak ukrán elnök tanácsadója, aki részt vesz a béketárgyalásokon. 

A tárgyalások kulcsfontosságú kérdései közé tartozik a biztonsági garanciák, a tűzszünet, az orosz csapatok kivonása és a „vitatott területek politikai rendezése” – mondta a Bloomberg TV – nek adott interjújában pénteken.

„Ez a folyamat elhúzódhat”  – mondta Podoliak, tekintettel az egymást kölcsönösen kizáró pozíciók számára.

„Vannak olyan engedmények, amelyeket biztosan nem fogunk tenni. Nem adhatunk fel egyetlen területet sem”

– mondta a tárgyalások résztvevőjeként.

Míg a teljes békemegállapodásra jutni néhány hétig tarthat, addid „ami néhány napon belül megtörténhet, az egy tűzszünet”, amely több humanitárius folyosót nyit meg – mondta Podoliak.

Az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint

„az orosz hadsereg nem áll harcban az ukrán hadsereggel – csak a civilekkel áll háborúban”.

Szerinte az orosz hadsereg azt a taktikát alkalmazza, hogy „a nagyvárosokat körülveszi, cirkálórakétákkal és légibombákkal bombázza annak érdekében, hogy humanitárius enklávékat hozzon létre”.

„A szíriai vagy afgán háborús forgatókönyvet próbálják megvalósítani Ukrajnában” – mondta Podoliak.

Emlékeztetni kell arra, hogy Oroszország a csapatok bevetése előtt tagadta Ukrajna megtámadásának szándékát, de most azt állítja, hogy csak a katonai infrastruktúrát rombolja le, bár a lakónegyedeket is lebombázza, és egész városokat ostromol.

Így Mariupolban a város otthonokk mintegy 80%-át elpusztították az orosz támadások, naponta 50-100 bombát dobtak a városra, és a lakosok nem tudták elhagyni a várost, pincékben és bombaóvóhelyeken ültek. 350.000 emberből csupán 40.000 elhagyhatta a várost.

Kína világklasszis hadsereget akar 2035-re

Vezető szerepre törekszik a kínai hadsereg. Ez derül ki abból a programból, melyet a hadügyminisztérium hozott nyilvánosságra szerdán Pekingben. A Pentagon Washingtonban nemrég Kínát jelölte meg stratégiai ellenfélként. Most a kínaiak válaszuk megállapítják, hogy az USA egyedül akarja uralni a világot, ahol több mint 800 katonai támaszpontot tart fenn 70 országban.

Ehhez képest Kínának egyetlenegy külföldi katonai támaszpontja van: Dzsibutiban. A kínaiak arra törekszenek, hogy az amerikaival egyenrangú hadsereget hozzanak létre 2035-re. Ez a „világklasszis hadsereg” nem törekedne hegemóniára mint az Egyesült Államok hanem Kína érdekeinek a védelmére koncentrálna – állítja a pekingi hadügyminisztérium. Amely bírálja az amerikaikat, mert új nagy fegyverszállítmányokkal erősítik Tajvan hadseregét holott a szigetet Kína a saját területének tekinti.

A kínaiak és az oroszok jelenleg együtt járőröznek a Korea körüli vizeken és a levegőben. Ezzel is megmutatják, hogy a két nagyhatalom katonai együttműködése mind erősebb miközben az USA mindkét államot stratégiai ellenfelének tekinti és szankciókkal sújtja őket. Ellentétben az oroszokkal, a kínaiak nem indítottak fegyverkezési versenyt az Egyesült Államokkal hanem ehelyett a gazdaság fejlesztésre koncentráltak.

Most viszont elérkezettnek látják az időt a hadsereg fejlesztésére részben, mert már megvan ehhez a szükséges gazdasági hátterük, részben pedig mert az USA a kereskedelmi háborúval bebizonyította: nem fogadja el Kínát egyenértékű világhatalmi partnernek pedig ez Hszi Csinping elnök álma, és ebben minden bizonnyal számíthat a közvélemény támogatására is Kínában.

Világhatalmi hadsereget akar Kína elnöke

0

A szárazföldi hadsereg létszáma immár a felénél is kevesebb a hadsereg összlétszámánál – büszkélkedett az Új Kína hírügynökség. Hszi Csinping elnök négy éve fogalmazta meg a reform lényegét a hadsereg számára létrehozva két új haderő nemet.

Önálló lett a stratégiai csapásmérő haderő nem, amely közepes és ballisztikus rakétákat irányíthat a világ bármelyik részére. Ezenkívül nőtt a légierő és a flotta szerepe és személyzetének létszáma. A legnagyobb érdeklődés mégiscsak az ötödik haderő nemet kíséri. Ennek neve: stratégiai szolgáltató haderő nem. Mi tartozik ide?

Mindenekelőtt az informatikai hadviselés

Katonai reform lényege Kínában: csökken a szárazföldi erők szerepe és nő az informatikai hadviselésé. A külső hírszerzés számára elsősorban az ötödik haderő nem jelent nagy kihívást: mire képes az informatikai hadviselés jelenleg illetve a közeli jövőben Kínában? Pekingben úgy érzik: Trump kereskedelmi háborúja valójában ezért indult meg, és ezért nem látni a végét. Az Egyesült Államok elnöke és katonai vezetői ugyanis – kínai megítélés szerint – nem is akarnak megállapodni, mert félnek attól, hogy Kína Amerika elé vág a katonai technológiai versenyben. Ez magyarázza a Huawei elleni amerikai offenzívát is. Meng Vangzsou asszonyt valójában ezért tartóztatták le Kanadában amerikai kérésre – nem pedig az iráni szankciók megsértése miatt. A Huawei az ötödik generációs technológiájával megelőzte az Egyesült Államokat, és ezt nem könnyen viselik el Washingtonban.

Hiába érkezett Liu Ho miniszterelnök helyettes Washingtonba?

Peking főtárgyalója a hivatalos program szerint két napig ül szemtől szembe a kínaiak mumusával, Robert Lighthizer-rel. Ő váltotta ugyanis a főtárgyaló posztján az engedékenyebb Steven Mnuchin pénzügyminisztert. Ebből következtettek a kínaiak arra, hogy Trump elnök nem is akar megállapodni. Tart ugyanis Kína világhatalmi törekvéseitől. Melyeket Hszi Csinping elnök nem is igen rejteget. Ő már nem önvédelmi hadsereget hanem világhatalmi ármádiát akar, mely képes bárhol beavatkozni a világon – éppúgy mint az Egyesült Államok. Trump ugyan azt nyilatkozta, hogy az USA immár nem akar a világ csendőre lenni, de ezt kevesen vették komolyan. Azt a szándékát viszont nagyonis komolyan veszik Pekingben Trumpnak, hogy egyáltalán nem akarja, hogy Kína váltsa fel az Egyesült Államokat az első számú világhatalom szerep körében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK