háború Archives Page 4 of 17 › Független Hírügynökség

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Polonius

-

2024-06-06

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Biden elnök Európába érkezett, hogy megerősítse a NATO egységét szimbolikusan is hiszen látogatása egybeesik a partraszállás dátumával. 1944 június hatodikán az amerikai és brit csapatok azért szálltak partra Normandiában, hogy felszabadítsák Európát a náci uralom alól, és megakadályozzák, hogy Sztálin hadserege elérje az Atlanti óceánt.

Washingtonban az ázsiai – csendes óceáni hadszínteret tartották a fontosabbnak, és eredetileg csak 1945-re vagy 1946-ra tervezték a partraszállást Franciaországban, de meglepte őket a szovjet hadsereg előretörése, melynek tempójából kiszámították: Sztálin hadserege elérheti az Atlanti óceánt 1945-re, ha nincsen nyugati front. Ezt mind az USA mind Nagy Britannia el akarta kerülni – mindenáron.

Biden elnök is azért jött most a választási kampány kellős közepén Európába, hogy felelevenítse az atlanti szövetséget, és a közös szembenállást egy kontinentális fenyegetéssel ezúttal Oroszországgal szemben.

Biden már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig megerősítette az USA vezető szerepét a NATO-ban, és megsemmisítette az együttműködést az Európai Unió és Oroszország között.

Orbán kilóg a sorból

A magyar miniszterelnök nem fogadja el Biden elnök hidegháborús diplomáciáját , és nem akar a NATO zászlaja alatt Oroszország ellen küzdeni. Ezért Putyin ki akarta őt tüntetni a legmagasabb külföldinek adható kitüntetéssel, a Barátság Érdemrenddel. Orbán taktikusan átpasszolta ezt Szijjártó külügyminiszternek, aki egyedül az uniós diplomáciai vezetők közül továbbra is felkeresi Oroszországot. Most megismétli tavalyi útját Szentpéterváron – a magyar szuverenitás jegyében.

A Putyin által finanszírozott magyar szuverenitás tragikomikus fordulat Orbán pályafutásában, de egyáltalán nem meglepő.

Moszkvában nagyon jól ismerik Orbán Viktort

Gorbacsov alighogy a Szovjetunió vezetője lett, tárgyalásokba bocsátkozott a Nyugattal, és ennek egyik fejleménye volt Moszkva 1945-ös hódításának feladása: így jöhetett létre a rendszerváltás Magyarországon és a többi kis szocialista országban. Ki fogja levezényelni a vértelen rendszerváltást? – érdeklődött az USA budapesti nagykövete szovjet kollégájánál. Aki mosolyogva közölte: a magyar elvtársak listával szolgálnak hamarosan.

A rendszerváltó politikusoknak ezen a KGB által jóváhagyott listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, aki az amerikai és a szovjet nagykövetség tudtával mondta el nevezetes beszédét Nagy Imre temetésén a szovjet csapatok kivonásáról, melyről az USA és a Szovjetunió már réges- régen megegyezett

– igaz, hogy erről nem tájékoztatta senki sem a magyar közvéleményt.

A fiatal Orbán Viktor, aki 1989-ben kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten lelkesen képviselte a rendszerváltást és a nyugati szövetséget mindaddig amíg rá nem döbbent: az USA számára ez a régió kizárólag stratégiai szempontból fontos, az itt élők megélhetése tökéletesen közömbös. Az USA számára a régióban csakis Lengyelország és Románia számít, az összes többi kis ország csak akkor válik érdekessé, ha kilóg a sorból. Orbán Viktor pedig pontosan ezt teszi.

Dafke?

Nyilván ez is szerepet játszik ebben, de a miniszterelnök azzal számolhat: ha az USA-nak nem vagyok fontos, akkor a moszkvai és a pekingi kapcsolatok felértékelnek engem Washingtonban. A CIA valóban lelkesen tudakozódik is a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatok után. Orbán Pekingben parolázott Putyinnal, és nemrég itt járt Hszi Csin-ping elnök is. Most pedig Szijjártó külügyminiszter Szentpéterváron tárgyal.

Miről? Az orosz földgázszállításról. Szijjártó közölte, hogy az ukrajnai háború Magyarország energiabiztonsága szempontjából negatív tényező. Ezzel sok más európai állam is így járt, de ők igyekeztek csökkenteni a függést Oroszországtól. Sikerrel. Magyarország nem csökkenti az energiafüggést, miért nem? Ahogy Gyarmati István veterán nagykövet rámutatott: Moszkva ezen keresztül finanszírozza Orbán Viktor rendszerét! Mészáros Lőrinc milliárdjainak jelentős része a rendszerhasználati díjból származik. Moszkva már a szovjet időkben is úgy finanszírozta magyar barátait, hogy olcsón szállította a földgázt és a kőolajat, melyet azután a magyar elvtársak drágán, valutáért eladtak Nyugatra – lecsippentve a saját hasznukat. Most ugyanez megy, csakhogy az oroszok által finanszírozott magyar elit a saját lakosságát vámolja meg. Ügyes.

Ezt van hivatva feledtetni a béke propaganda, amely egyáltalán nem hatástalan hiszen még a Time magazin is megkérdezte Biden elnököt: nem csúszhat-e bele a NATO egy Oroszország elleni háborúba Ukrajna miatt? A válasz:

”akkor csúsznánk bele, hogyha nem támogatnánk Ukrajnát. Egyébként pedig sehogy sem csúszunk bele egy háborúba”

– válaszolta Biden, akinek a diplomáciája kínos kudarc sorozat a választási kampány kellős közepén: sem az ukrajnai háború sem a gázai válság nem kecsegtet gyors megoldással, de még lassúval sem igazán.

Orbán virul a választások előtt, de mi lesz utána?

Kenderessy Milán

-

2024-06-03

0

Orbán virul a választások előtt, de mi lesz utána?

A francia közszolgálati RFI budapesti tudósítója beszámolt a Békemenetről, amelynek szónoka a magyar miniszterelnök volt. Orbán Viktor tizenkétszer használta a háború szót – számolta meg a francia tudósító, aki rámutatott arra: a magyar miniszterelnök arra a hazugságra alapozta beszédét, hogy az Európai Unió katonákat akar küldeni Ukrajnába.

Orbán nyilvánvalóan túlzott a beszédben, de a hallgatóság azért fogadta el a hazugságokat is, mert tart a NATO hidegháborús politikai vonalától, mely nem törekszik megállapodásra Putyinnal hanem meg akarja buktatni az orosz diktátort.

A magyar közvélemény egy része az ukrajnai háború mielőbbi befejezését várja akár azon az áron is, hogy Ukrajna elveszíti területének egy részét. Míg a frontországok: Lengyelország, a három balti állam vagy Finnország lelkesen támogatják a NATO politikáját, Európa sok országában – Magyarországhoz hasonlóan – nem érzik az orosz fenyegetést. Magyarországon ezért fogadják sokan tetszéssel Orbán Viktor narratíváját, amely nyíltan szembemegy a NATO és az Európai Unió fő vonalával.

Orbán francia szövetségese, Marine Le Pen nyerésre áll

A szélsőjobboldali mozgalom, melyet éppúgy Putyin pénzeit a közelmúltig mint Orbán Viktort a közvélemény-kutatások szerint 33% ot kaphat az európai választáson míg Macron liberális mozgalma mintegy 20%-ra számíthat. A francia elnök nem tudja eladni a NATO hidegháborús stratégiáját Franciaországban, ahol sokan emlékeznek még arra, hogy Oroszország mindkét világháborúban szövetséges volt. Nem véletlenül hívják Párizs egyik terét Sztálingrádnak annak a nagy csatának az emlékére, melynek során megállították a náci előrenyomulást 1942-43 telén.

Marine Le Pen mozgalmát Putyin sokáig nyíltan támogatta ám törvényt hoztak arról Franciaországban, hogy csakis uniós tagállam nyújthat támogatást egy pártnak vagy mozgalomnak. Erre Putyin Orbán Viktort mozgósította, akinek utasítására a nemzeti együttműködés rendszerének egyik bankja 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának. Marine Le Pen így is veszített az elnökválasztáson 2022- ben, de Macron elnök sem szerepelt jól: eltűnt a parlamenti többsége.

Harmadszor Macron már nem indulhat, így szabad a tér Marine Le Pen előtt. A francia szélsőjobb vezér menedéket nyújthat Orbán Viktor pártjának hiszen a Fidesz jelenleg pária státuszban leledzik Brüsszelben.

Nők döntenek Orbán jövőjéről

A macho politikusnak azt kell realizálnia, hogy Brüsszelben három nő dönthet a Fidesz jövőjéről: Marine Le Pen, Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen. Először Orbán Viktor javasolta Angela Merkelnek a szélsőjobb és a mérsékelt jobboldal szövetségét, de ezen rajtavesztett, mert Németországban, Brüsszelben és Washingtonban nem tartják szalonképesnek az Alternative für Deutschland mozgalmat. Jól tudta ezt Marine Le Pen, aki kizárta a szélsőjobb frakcióból a vállalhatatlan neonáci mozgalmat. Alakul-e egységes szélsőjobb frakció az Európai Parlamentben? Velük köt-e paktumot az Európai Néppárt és Ursula von der Leyen vagy kitartanak a szocialisták, a liberálisok és a zöldek mellett? Mindez nyilván a választások eredményétől is függ, de az kétségtelen, hogy meggyengül Scholz kancellár és Macron elnök pozíciója míg megerősödik Giorgia Meloni és Marine Le Pen. Orbán mindeközben búsan mereng: hiába ő az ötletadó, ha már összeveszett szinte mindenkivel, és ő az, akit Washingtonban sem fogad el a demokrata adminisztráció.

Ha jön Trump akkor ő békét teremthet Ukrajnában cserbenhagyva Zelenszkij elnököt. Orbán ezzel csak látszólag járna jól, mert gyorsan kiderülne: Magyarország nem az ukrajnai háború miatt vált az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává hanem épp a miniszterelnök politikája miatt. Ha elmúlik a békeangyal szerep, akkor ottmarad Orbán meztelenül és pénz nélkül. Innen szép nyerni…

Korrupt katonák nemcsak Oroszországban, de az USA-ban is vannak

ki

-

2024-06-01

0

Korrupt katonák nemcsak Oroszországban, de az USA-ban is vannak

Putyin elrendelte a legfelső katonai vezetés megtisztítását a korrupciótól, és leváltotta régi hívét, Sojgu hadseregtábornokot a hadügyminiszteri posztról, mert nem ellenőrizte beosztottjait, akik egyre másra kerülnek börtönbe a hadügyminisztériumból illetve a hadsereg felső vezetéséből.

A korrupció az amerikai hadsereget sem kerüli el: letartóztatták Burke négy csillagos admirálist, aki a hadi megrendeléseket úgy intézte, hogy neki is haszna legyen belőle. Békeidőkben a négy csillag a tábornoki vállapon a legtöbb amit amerikai katona elérhet, öt csillaga csak Eisenhower tábornoknak volt, aki az európai hadszíntéren irányította az amerikai erőket a második világháború idején illetve az ázsiai – csendes-óceáni erők főparancsnokának, Douglas MacArthur tábornoknak.

Miért csukták le Burke admirálist, aki korábban az amerikai haditengerészet parancsnokának a helyettese volt?

Robert Burke admirális 2022-ben vonult nyugdíjba, de előre kívánt gondoskodni öreg napjairól: egy nagy hadiszállítóval olyan üzletet kötött, melynek eredményeképp ő olyan állást kapott a cégnél, amely évi 500 ezer dolláros fizetéssel járt, és ezenkívül még 100 ezer részvénnyel.

Két évvel később mindez kiderült: nemcsak Robert Burke admirális került előzetesbe, de a megvesztegetésben érintett cég néhány vezetője is. Az admirális akár 30 éves börtönbüntetést is kaphat korrupcióért.

A katonai-ipari komplexum szerepe az USA gazdasági és politikai életében

Eisenhower tábornok nyolc évig az Egyesült Államok elnöke volt 1952 és 1960 között, és ebben a hidegháborús időszakban többször is megemlítette, hogy a katonai-ipari komplexum túlságosan is nagy szerepet játszik az USA életében, és hátráltatja a feszültség csökkentését a világban. A Pentagon költségvetése mindmáig szent tehén az Egyesült Államokban, ahol a nemzetbiztonság minden egyéb szempontot felülír, ezért az ellenőrzés sem túlságosan szigorú. A Pentagon költségvetése meghaladja a 800 milliárd dollárt messze magasabb mint az orosz és a kínai katonai költségvetés együttvéve. A béke évek azonban nem kedveztek sem a hadügyminisztériumnak sem a fegyvergyáraknak az Egyesült Államokban, ahol a hidegháború megnyerése és a Szovjetunió felbomlása után nem volt igazán fontos ok a fegyverkezésre.

Ráadásul Oroszország jelentkezett, hogy szívesen belépne a NATO-ba. Clinton elnök egy kissé habozott a meglepő ajánlat hallatán, majd tanácsadóira hivatkozva elutasította a Kreml kezdeményezését a kilencvenes években.

Putyin agressziója Ukrajna ellen 2022 februárjában napfelkeltét jelentett a Pentagonnak, a NATO-nak és az amerikai hadiiparnak.

Az USA már 2021- ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, de nem sikerült világossá tenni, hogy mégis miért? Putyin agressziója pompás utólagos bizonyítékot jelentett, és erről nem is akar lemondani a Biden kormányzat.

Régiónk csak védelmi övezetet – cordon sanitaire-t jelent az USA-nak

A hidegháború után a washingtoni stratégiai tervezők áttekintették régiónk helyzetét, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az egykori kis szocialista országok védelmi zónát alkothatnak Oroszország esetleges revansista szándékaival szemben. Két állam stratégiai fontosságát emelték ki a a régiónkban: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország jól teljesített az elmúlt évtizedekben ellentétben Magyarországgal, amely éllovasból sereghajtó lett. Elkerülte viszont Ukrajna sorsát, amely szinte mindent fel kell, hogy áldozzon a Nyugat védelmében cserében kétes ígéretekért. A régiónkban élő emberek sorsa tökéletesen közömbös a washingtoni vagy moszkvai stratégiai tervezők számára de hát ez eddig is így volt.

“A háborúból az jár a legjobban, aki kimarad belőle”

– állapította meg Szun Ce mester, a világ első nagy stratégája, akinek a könyve fenn is maradt.

Megtanulták ezt Washingtonban is az iraki és az afganisztáni kudarcból. Washingtonból nézve ez olcsó háború, amely hatalmas piacot teremt az amerikai fegyvergyáraknak. Az áldozatok pedig régiónk lakói. Amikor az USA és Nagy Britannia feladta Lengyelországot Sztálinnak, akkor sokan tiltakoztak Churchillnél, de az öreg róka visszakérdezett:

“miért ott akar élni ?!”

HANTABOY, avagy háború és béke

Andy Landy

-

2024-05-28

0

Korábban a „békepárti” Orbán Viktor szájából már 67-szer hangzott el az a szó, hogy háború, az alig 25 perces péntek reggeli rádióinterjúban, számolta össze a 444.hu, ezt azóta sem tudta felülmúlni.

A kormányfő a rádióbeszédeiben is rendszeresen hangsúlyozza, hogy két éve tart az ukrajnai háború, az európai vezetők napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háború irányába. Nézzük csak mennyire felelnek meg a miniszterelnök háborús kijelentése a valóságnak. Az orosz-ukrán háború kezdete óta, Orbán Viktor két ízben is találkozott Putyin orosz elnökkel, vajon megemlítette, hogy ő a háború ellen van és békét szeretne? Már csak azért sem tehette, hiszen

2023. decemberében a kormányinfón úgy fogalmazott Ukrajna orosz lerohanásával kapcsolatban, hogy egyelőre nincs háború Oroszország és Ukrajna között, egyelőre ez katonai művelet és akkor lesz háború, ha lesz hadüzenet is.

Vajon mire is véli a napi televíziós híradók bejátszásait lebombázott ukrán városokról? Tegyük még hozzá azt is, hogy a „nincs háború” ellenére Orbán Viktor 2022. május 25-től háborús veszélyhelyzetet hirdetett ki Magyarországon, amely a mai napig is tart. Csak az eddigieket is elolvasva, Orbán békepártiságáról a gyermekmesék kedvenc befejezése ugrott be: Hiszi a piszi, aki elhiszi!

Az utolsó szalmaszál

Falusi Tamas

-

2024-05-27

0

Azt hiszem, kevesen tudják, hogy ha miniszterelnökök lennének egy olyan országban,

amelynek kormánya rég eljátszotta annak esélyét, hogy pénzt kapjon a szövetségeseitől, ezért a költségvetése rendkívül keserves helyzetbe került, mert a gazdasága önmagától kevésre képes,
amelynek az S&P Global Ratings hitelminősítőnél a jelenlegi vezető pártok 14 évnyi „sikeres” regnálásának eredményeképpen ma pontosan ugyanaz a befektetési fokozata (BBB-), mint 2010-ben, mikor a miniszterelnök úrék szerint a legvadabb csődhelyzetben voltunk, melyet a „zelmúltnyócévesek idéztek elő”,
amelyben már másfél éve csökkennek a beruházások, és csak olyan cégeket sikerül idecsalogatni, amelyeket máshol nem fogadnak (nemhogy szívesen nem, de egyáltalán nem), mert túlságosan energia és vízigényesek,
amely jóléti szinten nemhogy nem közelített az utóbbi 14 évben a Nyugathoz, de még saját régiójában is majdnem osztályutolsóvá vált,
amelyben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az ország teljhatalmú ura által „kiépített” hazai oligarcha réteg nem agilis, innovatív, külföldön is sikeres és saját lábon megálló cégek tulajdonosaiból áll, hanem csakis állami megrendeléseken és koncessziókon élősködő, külföldön legföljebb gyengébb labdarúgó együttesek felvásárlását felmutató, rokoni és haveri banda, melynek cégeit állandóan etetni kell állami megrendelésekkel, különben összecsuklanak,
amelyben az oktatást és az egészségügyet rendőri felügyelet alá kellett helyezni, hogy egyáltalán működjenek, mert pénz az nincs, és már csak parancsszóra megy a verkli valahogyan még,
amelyben szociális támogatási rendszer ma már egyáltalán nem létezik, azaz ebben az országban a „pusztuljon a férgese” elv érvényesül. Ez különösen a nyugdíjas réteget és a szegényebb családokat érinti (nesze neked családvédelem!), ugyanis a „munkaalapú társadalom” építése közben mindazok, akik nem dolgoznak, gondolkodás nélkül az út szélén vannak hagyva,
amelyben az összes intézkedésre jogosult állami szerv a miniszterelnök utasításai szerint működik, azaz az ellenzékre bármikor bármelyik ráuszítható, és gyakorlatilag mindenütt tarol a kontraszelekció,

hogyan lehetne a választáson ismét győzelemre vezetni a regnálók csapatát… illetve konglomerátumát. Ez ugyanis nem egy, a közös cél érdekében együttműködő csapat, hanem a haszonlesők laza gyülekezete, akik egyrészt megértették az (orbáni) idők szavát, másrész elég vastag a bőr a képükön. A kérdés azért is nehéz, mert a fenti pontok kizárólag a gazdaságra vonatkoznak, az élet egyéb területeiről jobbnak láttam, ha nem írok (pedig lenne mit).

Tovább nehezíti a dolgot M.P., az Üstökös. A regnáló párt közvetlen Orbán alatti, felsőbb vezetői rétege egyre inkább kezdi észrevenni, hogy az ország jobb jövője nem Keleten van, hanem Nyugaton, és mivel a jelenlegi miniszterelnökünkkel egyre kevésbé lehetséges a visszatagozódás a NATO-ba meg az EU-ba, jelenleg az ő bőrére megy a játék, amelyben kulcsszerepe van az Üstökösnek. Előbb-utóbb várható egy olyan választási eredmény, amely után a FIDESZ számára a kormányzás csak egy FIDESZ-TISZA koalícióval lehetséges, mert csak 30 százalékot ért el, mely koalícióban a 30 százalékra zuhanásért felelős Orbánnak már nincs helye. Persze Magyarnak sem, de ő majd lemond, ahogy jelezte is. És akkor előretörhet az L., R., Cs. csapat, esetleg P-vel kiegészítve. Hogy ki lesz a miniszterelnök, azt nem tudom. Nagy harc várható, abban biztos vagyok.

Orbán helyzete a pedofil ügy és Magyar színpadra lépése után hasonlít az elöl oroszlán, hátul krokodil, balra a szakadék, jobbra meg a mindent elnyelő mocsár szituációra, és ha nem győz júniusban meggyőző fölénnyel (azaz bizonyítva, hogy csak vele!), nem sok jövőt jósolok neki.

Na de van még egy utolsó szalmaszál! A háború! A fuldokló nem tehet mást, teljes erejével ebbe kapaszkodik, mely kétségbeesett kapaszkodás a szokott primitívségű plakátokban, meg a miniszterelnöktől szokatlan kortesbeszédekben mutatkozik:

„A baloldal Magyarországon nem ura saját magának. Más uralkodik fölötte. Mert ezeket pénzelik, onnan van az erőforrásuk, és az igazság az, hogy fölsejlik Soros Györgynek az alakja is, és mindannyian tudjuk, hogy aki a pénzt adja, az rendeli a zenét. A kampány vége felé már mindenki próbálja letagadni, hogy ő nem háborúpárti, nem, nem, nem, mert békét akar ő is, de mindannyian tudjuk, hogy nem is ők döntik el, mi lesz az álláspontjuk. Tudják, hogy az ország nagy többsége békepárti, ezért el akarják titkolni, hogy ők valójában a háború pártján állnak, és visszautasítják az erre vonatkozó kijelentéseinket. De az igazság az, hogy akik pénzelik őket, azok mind háborúpártiak. Mert a háborúban nem csak veszteség van, nem csak szenvedés van, hanem azon lehet nyerni is. És ma bizony a fegyveripar, az úgynevezett nagy kockázati tőkealapok, hazánk fia, Soros György ennek nagymestere, ezek rengeteg pénzt tettek Ukrajnába és az ukrajnai háborúba, és a pénzüket nem csak vissza akarják kapni, hanem meg is akarják forgatni. Iszonyatos erők vannak a háború mellett, és a magyar baloldal sajnos ennek a hálózatnak a része.”

Hát akkor lássuk:

A baloldal fölött tényleg más uralkodik (persze a jobboldal fölött is). Orbán Viktor a neve. Akkor uszítja rá a NAV-ot, az ÁSZ-t, az SzH-t, az ügyészséget meg a többi fizetett szervezetet az ellenzékre, amikor csak akarja, és annyi pénzt vesz el Gyurcsányéktól, amennyit csak akar. A mi adónkból működtetett médiabirodalmával és palkátdömpingjével azt hazudik a népnek, amit jónak lát. Azaz az ellenzék mögött úgy sejlik föl Soros helyett Orbán kerekded alakja, hogy csak na – már ha kilátszik mögüle egyáltalán.
A politikai baloldalnak nem külföldről van erőforrása, sőt onnan semmi sincsen neki, hiszen most már külön hivatal őrködik azon, hogy ne is legyen. Eközben Orbánnak a magyar költségvetés teljes 38 000 000 000 000 HUF összege rendelkezésére áll, és arra költi, amire akarja. Ha a saját pártjára, akkor arra. Punktum.
Ha valaki úgy gondolja, hogy a baloldalt valaki lefizette, hogy háborúpártiak legyenek, akkor vagy ő hülye, vagy azokat nézi hülyének, akiknek mondja. Nem. A baloldal magától háborúpárti, mert tisztában van vele, hogy Putyin nem Ukrajnát, hanem a békés egymás mellett élést és a demokráciát támadta meg, melyek közül mindkettőt meg kell védeni. Nem véletlen, hogy Orbán keletre vágyik, hiszen Nyugaton mindenki szembejön vele a békesztrádán, még a nagy haver, Giorgia Meloni is. Keleten Orbán simán odaadná Tajvant Kínának, Dél-Koreát meg Észak-Koreának, mondván, hogy akkor béke lesz – egy darabig. Amíg sorra nem kerül Vietnam, Japán, Indonézia, stb. Sajnos a miniszterelnök úr sohasem fogja megérteni, hogy Oroszország a békés egymás mellett élést lehetővé tevő status quo-t borította fel (számos nemzetközi egyezményt megszegve!), annyi esze ugyanis, hogy ezt fölfogja, nincs neki. Korábban azt gondoltam, tudja ő, csak azért mondja, mert minket tart átverhető hülyének, ma már viszont ezt másképp gondolom. Ahogy kinéz a fejéből, azt mutatja, hogy ezeket nem csak mondja, hiszi is.
Hiába tagadja a miniszterelnök, a baloldal is békepárti, csak nem úgy, mint ő, aki feltétel nélkül az. Ő úgy gondolja, béke mindenáron, ha mind beledöglünk, akkor is. Orbánnak fogalma sincs arról, hogy az agresszornak adott bármilyen engedmény egy újabb háború melegágya, ugyanis aki egy háborút már elindított, és sikerrel fejezte be, az nem fog nyugodni soha többé, és csak a totális vereség győzi meg. Így történt Napóleon és Hitler esetében is. Nagy Sándornak szerencséje volt, mert előbb meghalt, minthogy a teljes összeomlást megláthatta volna. Hogy akkor mindenkinek kivétel nélkül rosszabb lesz majd, mint a hódító háborúk megindítása előtt, és kezdhetnek mindent elölről, az csak természetes.
Említettem már, hogy a magyar baloldalt nem pénzeli senki (nincs is pénzük semmire – se plakátra, se médiára, se jólfizetett influenszer csapatra, de még közepes szervezetre sincs), de most ismételnem kell, mert Orbán is újból ezt sulykolja a hallgatóiba, kiegészítve azzal, hogy a támogatók háborúpártiak. Utóbbiban igaza van, ahogy abban szintén, hogy a háborúban nyerni is lehet. Kb. úgy, mint ahogy a szalmakalap meg a napernyőgyártók nyerészkednek az ember okozta klímaváltozáson. Az, hogy a nyugati államok ezért háborúpártiak, épületes ökörség, hiszen ők az adófizetőik pénzét fordítják fegyvervásárlásra, amely fegyvereket aztán Ukrajnának adnak, hogy egy részét szétlőjék az oroszok. A kockázati tőkealapok emlegetése végképp értelmetlen, látszik, hogy szegény szónoknak sok fogalma sincsen, hogy az hogyan működik. Nagy szerencse, hogy a hallgatóságának annyi se. A médiumok valószínűleg tudják, de a NER-hez tartozók csak szolgaian közlik a „beszédet”, a függetleneknél meg nagy a kuss.
Az utolsó mondatával nagyon egyetértek:

„Iszonyatos erők vannak a háború mellett, és a magyar baloldal sajnos ennek a hálózatnak a része.”

Csak nem sajnos, hanem hálaisten. Nagyon helyesen.

Putyin kész a tűzszünetre

Polonius

-

2024-05-24

0

A Reuters hírügynökség orosz forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Putyin kész a tűzszünetre.

“Putyin képes addig harcolni ameddig csak kell, de kész tűzszünetet kötni Ukrajnával” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú orosz hivatalnok, aki korábban Putyin mellett dolgozott. A Reuters megkérdezte Dmitrij Peszkov szóvivőt, hogy milyen feltételekkel hajlandó Putyin a tűzszünetre ? Az orosz elnök konkrétumok helyett ezt válaszolta:

“Putyin többször is világossá tette, hogy Oroszország nyitott a párbeszédre céljai elérése érdekében. Oroszország nem akar örökös háborút.”

A kiszivárgott hírek szerint Putyin a jelenlegi frontvonalon akar tűzszünetet kötni, mert ezt Oroszországban győzelemként tüntethetné fel.

Oroszország ugyan előrenyomult Ukrajnában, de ahhoz, hogy az offenzívát sikeresen befejezze még legkevesebb százezer fiatal behívására lenne szükség, és Putyin tisztában van vele: ez igen népszerűtlen lenne Oroszországban.

Mind Ukrajnában mind Oroszországban csökken a háború támogatottsága a több mint két éve tartó hadműveletek eredménytelensége miatt. Egyre többen látják be, hogy a háború megnyerhetlen.

Ukrajna hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor tárgyalnak Putyinnal, ha az oroszok kivonulnak az országból, de ennek minimális a realitása.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója legutóbb amikor Washingtonban megszavazták az újabb jelentős támogatást Ukrajnának, kijelentette: ezzel a támogatással Ukrajna 2024-ben Ukrajna kivédheti az orosz offenzívát majd pedig 2025- ben támadást indíthat Oroszország kiszorítására Ukrajnából.

Richard Haass veterán amerikai diplomata pedig azt írta, hogy Ukrajna katonai győzelmére számítani hiú ábránd, tárgyalni kell Putyinnal!

Ukrán békecsúcs Svájcban

Júniusban tartják a békekonferenciát, melyre Oroszországot nem hívták meg, így esélye a sikerre gyakorlatilag nulla. Biden elnök jelezte, hogy nem vesz részt a békekonferencián. A kínaiak viszont hajlandók arra, hogy közvetítsenek. Kínának már volt két béketerve Ukrajna kapcsán, de egyikből sem lett semmi. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádiós fellépése során felvetette, hogy kétféle tárgyalás is lehet párhuzamosan: az egyiken az ukránok tárgyalnának az oroszokkal, a másikon viszont az amerikaiak lennének Putyin tárgyaló partnerei. Ezen a tanácskozáson az egész európai békerendszert áttekinthetik.

Orbán Viktort is meghívta Zelenszkij ukrán elnök a júniusi békekonferenciára, de egyáltalán nem biztos, hogy a magyar miniszterelnök részt vesz azon. A közelgő európai választások egyik fő témája is az ukrajnai háború.

Orbán Viktor abban bízik, hogy a szélsőjobboldal összefog miután megszabadul az Alternative für Deutschland mozgalomtól, és ily módon létrejöhet az Európai Parlament második legerősebb frakciója Giorgia Meloni olasz miniszterelnök irányításával. Meloni jó kapcsolatot ápol Ursula von der Leyennel, aki jelezte: hajlandó vele együttműködni.

Ha a Néppárt a szélsőjobboldali frakcióval alakítana koalíciót, akkor azt a szocialisták aligha fogadnák el, de Orbán Viktor pária állapota véget érhetne Brüsszelben. Bár Meloni Ukrajna ügyében a lengyel PiS-szel ért egyet, de ő igazi kaméleon politikus: az ukrajnai háború kitörése előtt még vérbeli keresztény-nemzeti politikusnak nevezte Vlagyimir Putyint. Giorgia Meloni Trumpot támogatja az USA-ban, de jó a kapcsolata a demokrata adminisztrációval is.

Végülis Biden elnökön múlik: reagál-e Putyin tűzszüneti javaslatára vagy tovább folytatja a háborút, melynek megnyerésében már az USA távozó vezérkari főnöke sem bízott.

Az ukrajnai háború próbára teszi Moszkva és Peking kapcsolatát

Kenderessy Milán

-

2024-04-28

0

Az ukrajnai háború próbára teszi Moszkva és Peking kapcsolatát

Azt állítja a pekingi egyetem professzora, aki Lavrov orosz külügyminiszter kínai látogatása kapcsán írta meg a véleményét a londoni Economistban, hogy nem problémamentes az oroszok és a kínaiak kapcsolata.

A professzor minden bizonnyal a pekingi hatalom hozzájárulásával tette közzé cikkét éppen akkor amikor a kínai fővárosban tárgyalt Blinken amerikai külügyminiszter. A State Department vezetője újra figyelmeztette a kínaiakat, hogy sokba kerülhet nekik, ha komolyan támogatják Oroszországot az ukrajnai háborúban. Egyúttal felkínálta nekik egy újfajta együttműködés lehetőségét, melyről korábban Yellen pénzügyminiszter tárgyalt egy héten keresztül a kínai fővárosban. Peking számára az Egyesült Államok sokkal fontosabb mint Oroszország.

Moszkva könnyen elveszítheti az ukrajnai háborút

Legalábbis ezt állítja a pekingi egyetem – Pejta – professzora, aki megírja: változott a kínai vonal Oroszország támogatásában. A háború kitörése után 2022-ben Kína még “korlátlan barátságát” hangsúlyozta Moszkva iránt, de azután előtérbe került a hagyományos kínai benemavatkozási politika:

”elnemkötelezettség, semmilyen konfrontáció és semmiképp sem összefogni senkivel harmadik féllel szemben”.

Mi a következménye ennek a politikának?

“Kína nem csatlakozott ugyan a nyugati szankciókhoz Oroszországgal szemben, de látványosan nem is sérti meg azokat.”

“Kína ugyan több mint 100 millió tonna olajat vásárolt Oroszországtól, de ennek célja nem az volt, hogy Moszkvát segítsék hanem az, hogy ne emelkedjen az olaj világpiaci ára” – írja a pekingi egyetem professzora az Economistban nagyvonalúan megfeledkezve arról, hogy Peking Oroszország nehéz helyzetét kihasználva 30%-os árengedményt ért el.

“Kína két körben is diplomáciai közvetítéssel próbálkozott az ukrajnai háborúban, egyik sem járt sikerrel, de megmutatta Peking szándékát a közvetítésére.”

A kínai professzor hangsúlyozza: ”míg Oroszország háborús eszközökkel akarja megváltoztatni a világrendet, Kína békés eszközökkel törekszik erre. Egy koreai típusú fegyverszünet esélye távolinak tűnik” – fejtegeti a professzor. Egyben rámutat arra, hogy Putyin rendszere a piramis struktúra miatt nem épp hatékony.

“Az elnöknek és a nemzetbiztonsági tanácsnak nem elég jó az információs rendszere, mert a hírszerzéstől nem kapnak pontos információkat.”

Az utalás a villámháború kudarcára, amely megmutatta az orosz hírszerzés gyengeségét. Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője állítólag nem támogatta az ukrajnai elleni agressziót ahogy a vezérkari főnök Geraszimov tábornok sem, Putyin mégis megindította csapatait, melyek nem tudtak döntő eredményt kicsikarni Ukrajnában.

“Az ukrán hírszerzés hatékonyabb, mert képes arra, hogy korrigálja hibáit” – mutat rá a kínai professzor. Aki szerint

“ha minden így megy tovább, akkor Oroszország elveszítheti a háborút.”

Miért?

1./ A nemzeti egység Ukrajnában fennmaradt a nehézségek ellenére is míg Oroszországban a Prigozsin lázadás megmutatta a vezetés belső ellentéteit.

2./ Ukrajna – Oroszországgal ellentétben óriási külföldi támogatást kap. Az USA-tól 61 milliárd dollárt, az Európai Uniótól 50 milliárd eurót.

3./ Oroszország még mindig azzal küzd, hogy a Szovjetunió bukása után szétesett az ipar és a hadiipar. Kínai katonai szakértők korábban megállapították: az oroszok egy generációval el vannak maradva a fegyverkezésben az USA mögött, mert nem rendelkeznek a digitális hadviseléshez szükséges ipari háttérrel.

4./ Az információs rendszer gyenge Oroszországban, a vezetés nem rendelkezik hiteles információkkal.

Mi jöhet ezután?

“A konfliktus befagyhat Ukrajnában amennyiben nem változik meg Oroszország politikai és ideológiai rendszere. Az ukrajnai konfliktus befagyasztása lehetővé tenné Oroszországnak, hogy másutt háborúzzon”

– figyelmeztet végül a pekingi egyetem professzora.

Lavrov: célunk Harkiv elfoglalása

ki

-

2024-04-21

0

Ukrajna második legnagyobb városának megszerzése az orosz hadsereg célja – erősítette meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szinte egyidőben azzal, hogy a washingtoni képviselőház megszavazta a 61 milliárd dolláros katonai segélyt Ukrajnának.

Az orosz külügyminiszter elárulta, hogy demilitarizált övezetet akarnak létrehozni a nyugatbarát Ukrajna és Oroszország között, és ebben az övezetben helyezkedne el Harkiv, melynek a háború előtt több mint egymillió lakosa volt. Többségük orosz, de nem kívántak Putyin uralma alatt élni. Oroszország fura ura azonban még emlékezik azokra az időkre amikor Sztálin elvtárs Harkovot jelölte ki Ukrajna fővárosának a “nacionalista” Kijevvel szemben. Sztálin a cárok nyomában el akarta oroszosítani Ukrajnát, és ezt folytatná Putyin is. Az orosz elnök peche az, hogy Ukrajnában az oroszok többsége sem kér rendszeréből. A több mint két éve tartó háború pedig végképp lejáratta Putyint Ukrajnában. Ahol most Zelenszkij elnök lelkesen üdvözölte a washingtoni képviselőház döntését hiszen az amerikai segítség életmentő lehet az ukrán hadsereg számára. Erre figyelmeztette az amerikai honatyákat William Burns, a CIA igazgatója is. Az USA egykori moszkvai nagykövete a szavazás előtt kerek perec kijelentette:

“ha Ukrajna nem kapja meg a támogatást, akkor elveszítheti a háborút.”

Trump a furcsa békeangyal

A The Dispatch szerint az USA ex elnöke, aki szívesen visszatérne a Fehér Házba, felkínálná Putyinnak a Krím félszigetet és a Donyec medencét cserében a tűzszünetért. Ha ezt az ukrán vezetés nem fogadná el, akkor megzsarolná őket azzal, hogy

“többé nem számíthatnak az USA támogatására.”

Putyin épp erre vár hiszen az ukrajnai háború kudarcát így sikerként adhatná el Oroszországban. Ahol egyre nagyobb gondot okoz a háború, mert az országot átállították a hadigazdaságra. Ez nem volt olyan nehéz hiszen a szovjet rendszer is így működött: feláldozta a lakosság életszínvonalát a háborús készülődés oltárán. Putyin tudja, hogy ez zsákutca hiszen ebbe bukott bele a Szovjetunió 1991-ben.

Ráadásul azt is tudja az orosz elnök, hogy a nagy áldozatokkal létrejött orosz haderő nem mérhető Sztálin vagy Brezsnyev hadseregéhez, nem képes Európa fenyegetésére. Ukrajna megmutatta az orosz hadsereg és a titkosszolgálatok gyengeségét, melyet rövid távon nem lehet orvosolni. Hosszabb távon pedig csak úgy, ha Putyin is beáldozza az életszínvonalat mint a szovjet vezetés. Ez bizony zsákutca a javából.

Biden dilemmája: nem túl kockázatos átengedni a szélsőjobbnak a béke ügyét?

Az USA közvéleményét különösebben nem foglalkoztatja a külvilág még az elnökválasztás idején sem, de háborút nem akarnak az amerikaiak. Márpedig Bidennek nincsen béke stratégiája. Emiatt éppúgy szavazatokat veszíthet mint az USA közel-keleti szerepe miatt: nem hagyhatja cserben Izraelt bármennyire is utálja Benjamin Netanjahut.

Európában ugyanez a dilemma: jelenleg a szélsőjobb kampányol a béke jelszavával az európai parlamenti választáson. Orbán Viktor is ezt tűzte zászlajára, mert ily módon egy népszerű témát állít előtérbe, amely segít elfedni az életszínvonal stagnálását és az általános korrupciót, melynek eredményeképp Magyarország az EU legszegényebb és legkorruptabb államává vált az elmúlt tizennégy év nem épp sikeres politikája után.

Putyin szóvivője béketárgyalásokat javasol

Polonius

-

2024-04-13

0

Putyin szóvivője béketárgyalásokat javasol

Dmitrij Peszkov szerint “jó alap lenne az orosz – ukrán béketárgyalásokra a 2022-es tárgyalás, mely majdnem sikerrel járt.” Oroszország agresszióját követően tárgyalások folytak semleges területen, és végül megszületett a tűzszüneti megállapodás, melyből máig tisztázatlan okok miatt nem lett semmi.

Schröder, ex német kancellár, aki Putyin pénzen él amióta nyugdíjba ment, és fontos szerepet játszott a német – orosz kapcsolatok alakításában, azt nyilatkozta, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök ultimátuma akadályozta meg a fegyverszünetet. Az egykori német szociáldemokrata kancellár szerint a Nyugat közölte Zelenszkij elnökkel: amennyiben elfogadja a fegyverszünetet, akkor a jövőben nem számíthat pénzügyi és katonai támogatásra. Ukrajna már akkor is lélegeztető gépen élt hiszen az orosz háromnapos villámháborút is csak az USA segítségével tudta megállítani, kapitulált. Zelenszkij elnök közölte: a béke tárgyalások előfeltétele az, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről – beleértve a Krím félszigetet is, melyet Oroszország 2014-ben foglalt el.

A Krím félszigetet Hruscsov 60 évvel korábban adta Ukrajnának, mert a párt harcokban Ukrajna Kommunista Pártja őt támogatta vetélytársaival szemben.

A Krímben az ukránok mindig kisebbségben voltak, a kezdeti tatár többséget, később a betelepítések orosz többséggé változtatták. Oroszország ünnepélyesen bekebelezte a Krímet. Ennek feladását a tárgyalások előfeltételének megtenni nyilvánvalóan azt jelenti: Ukrajna és a mögötte álló Nyugat nem hajlandó tárgyalni. Most is ezt mondta Dmitrij Peszkov: Ukrajna nem áll készen a béketárgyalásokra.

Zelenszkij elnök válaszul kijelentette:

”ha akkor megállapodást kötöttünk volna, azzal nem lett volna vége a háborúnak”

– vagyis 2022 áprilisában egyáltalán nem bíztak abban, hogy Putyin betartja ígéreteit. A bizalmatlanság egyáltalán nem alaptalan hiszen Putyin az agresszió kezdete előtt hónapokig azt állította: Washington hazudik amikor azt állítja, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát! Majd 2022 február 24-én az oroszok mégiscsak megtámadták Ukrajnát. Azóta tart a háború, amelyik megnyerhetetlen hiszen az ukrán hadseregnek nincsen meg az ereje ahhoz, hogy kiszorítsa az oroszokat az ország területéről.

Stoltenberg NATO főtitkár le is vonta a tanulságot: 5 éves finanszírozási tervet dolgozott ki Ukrajna támogatására. Ezalatt az idő alatt a NATO tagállamok 100 milliárd dollárt fizetnének be egy közös kasszába, melyből Ukrajnát támogatnák.

Trump mint békeangyal?

Ferenc pápa látva a háborús helyzet reménytelenségét felszólította Ukrajnát, hogy mutassa fel a fehér zászlót, és kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.

Ezt Zelenszkij elnök és a NATO elutasította, de alternatívát képtelenek felmutatni. A háború támogatottsága egyre csökken Ukrajnában és Oroszországban. A NATO megosztott: Lengyelország és a három balti állam támogatja Macron elnöknek azt a javaslatát, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába a gyengélkedő ukrán hadsereg támogatására. Az USA, Nagy Britannia és Németország ezt elutasítja. Magyarország és Törökország a béke pártján áll. Erdogan elnök többször is felajánlotta közvetítő szerepét annál is inkább, mert 2022 áprilisában ott folytak az orosz- ukrán tárgyalások.

Putyin egyik kezével békejobbot nyújt, a másikkal fenyegetőzik: közzétett egy videót az új orosz csodafegyverről.

A náci Németországban Goebbels propagandája terjesztette a csodafegyver mítoszt akkor amikor már az angolszász hatalmak és a Szovjetunió harapófogóba fogta a náci Németországot. Werner von Braun ki is fejlesztette a V1 és V2 rakétákat, de ezek már nem tudtak változtatni a háború menetén: Hitler öngyilkos lett amikor a szovjet csapatok már közel jártak bunkeréhez.

Putyin orosz elnök most Donald Trumpban bízik, aki fogadkozik: napok alatt rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Ezt senki sem tudja, talán maga Donald Trump sem.

Azt viszont tudja az ex elnök, aki vissza akar kerülni a Fehér Házba: az amerikai közvéleményt nemigen érdekli a külvilág, de semmiképp sem akar háborút. Trump ezért békeangyalként akar bevonulni újra a Fehér Házba, ha megnyeri a választásokat. Trump támogatói azt hangsúlyozzák: hiba volt, hogy Biden stratégiai ellenfélnek jelölte Kínát és Oroszországot. Trump tárgyalna mind Hszi Csin-ping kínai mind pedig Putyin orosz elnökkel. Persze novemberig még sok idő van, Biden elnök is ráveheti Zelenszkij ukrán államfőt a tárgyalásokra. Ezzel tisztában van Ukrajna elnöke is, aki legutóbb úgy nyilatkozott Washingtonban:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, csakhogy mi ezt nem fogadnánk el.”

Ferenc pápa: “minden háború abszurd”

Kenderessy Milán

-

2024-03-31

0

Ferenc pápa a békéről beszélt húsvétkor Nagyszombatban. Szlovákia érseki székhelyén pontifikált misét a katolikus egyház vezetője, aki ismét állást foglalt a béke mellett Trnavan.

Nem véletlenül választotta Ferenc pápa Nagyszomabatot hiszen Szlovákia – a magyar kormányhoz hasonlóan – béketárgyalásokat sürget a szomszédos Ukrajnában, ahol több mint két éve folyik a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin agressziója váltott ki. Ukrajna számára Ferenc pápa azt javasolta, hogy mutassa föl a fehér zászlót, és keresse a béketárgyalást Oroszországgal. Ezt Zelenszkij ukrán elnök ingerülten elutasította noha tisztában van azzal, hogy Ukrajna lehetőségei arra, hogy kiszorítsa az orosz hadsereget az ország területéről ugyancsak korlátozottak. Márpedig Ukrajna ezt szabta meg a béketárgyalások megkezdésének alapvető feltételének. Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Putyinnal, de mi ezt nem fogadnánk el – mondta ezzel kapcsolatban Zelenszkij, aki számíthat a szomszédos Lengyelország maximális támogatására.

A katolikus Lengyelország jelenleg a világ országai közül a lehető legtöbbet költi katonai célokra: a GDP csaknem 5%-át! A NATO előírás 2%. Donald Tusk miniszterelnök szerint egyre nő a háború esélye a NATO és Oroszország között.

Ferenc pápa a háború ellen

“A béke iránti vágyakozást a gyűlölet kegyetlensége és a háború vadsága töri meg”

– mondta Ferenc pápa Nagyszombatban. Putyin orosz elnök Ukrajnát vádolta az iszlamista merényletért, melyet Moszkva mellett követtek el, és ahol a halottak száma meghaladta a 140-et. Válaszul Zelenszkij ukrán elnök arra utalt, hogy Putyin a korábbihoz hasonlatosan maga rendezhette meg a merényletet, hogy azután az orosz társadalom gyűlöletét Ukrajna irányába terelhesse.

“A háború mindig abszurd és mindig vereséget jelent”

– hangsúlyozta Ferenc pápa az Urbi et Orbi áldásában a Szent Péter téren Rómában. A pápa tűzszünetet sürgetett a gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg és a Hamász háborújában rémes állapotokat kénytelen elviselni a polgári lakosság.

Ami Ukrajnát illeti: Ferenc pápa mindenekelőtt a hadifoglyok kicserélését javasolta, hogy ezzel meg indulhasson valamiféle békefolyamat Kijev és Moszkva között.

Címke: háború

Biden elnök is azért jött most a választási kampány kellős közepén Európába, hogy felelevenítse az atlanti szövetséget, és a közös szembenállást egy kontinentális fenyegetéssel ezúttal Oroszországgal szemben.

Orbán kilóg a sorból

Moszkvában nagyon jól ismerik Orbán Viktort

Dafke?

Orbán francia szövetségese, Marine Le Pen nyerésre áll

Nők döntenek Orbán jövőjéről

A katonai-ipari komplexum szerepe az USA gazdasági és politikai életében

Ráadásul Oroszország jelentkezett, hogy szívesen belépne a NATO-ba. Clinton elnök egy kissé habozott a meglepő ajánlat hallatán, majd tanácsadóira hivatkozva elutasította a Kreml kezdeményezését a kilencvenes években.

Régiónk csak védelmi övezetet – cordon sanitaire-t jelent az USA-nak

Korábban a „békepárti” Orbán Viktor szájából már 67-szer hangzott el az a szó, hogy háború, az alig 25 perces péntek reggeli rádióinterjúban, számolta össze a 444.hu, ezt azóta sem tudta felülmúlni.

A Reuters hírügynökség orosz forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Putyin kész a tűzszünetre.

Ukrán békecsúcs Svájcban

Orbán Viktort is meghívta Zelenszkij ukrán elnök a júniusi békekonferenciára, de egyáltalán nem biztos, hogy a magyar miniszterelnök részt vesz azon. A közelgő európai választások egyik fő témája is az ukrajnai háború.

Azt állítja a pekingi egyetem professzora, aki Lavrov orosz külügyminiszter kínai látogatása kapcsán írta meg a véleményét a londoni Economistban, hogy nem problémamentes az oroszok és a kínaiak kapcsolata.

Moszkva könnyen elveszítheti az ukrajnai háborút

Mi a következménye ennek a politikának?

“Kína nem csatlakozott ugyan a nyugati szankciókhoz Oroszországgal szemben, de látványosan nem is sérti meg azokat.”

“Az elnöknek és a nemzetbiztonsági tanácsnak nem elég jó az információs rendszere, mert a hírszerzéstől nem kapnak pontos információkat.”

Miért?

Mi jöhet ezután?

“A konfliktus befagyhat Ukrajnában amennyiben nem változik meg Oroszország politikai és ideológiai rendszere. Az ukrajnai konfliktus befagyasztása lehetővé tenné Oroszországnak, hogy másutt háborúzzon”

Ukrajna második legnagyobb városának megszerzése az orosz hadsereg célja – erősítette meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szinte egyidőben azzal, hogy a washingtoni képviselőház megszavazta a 61 milliárd dolláros katonai segélyt Ukrajnának.

Trump a furcsa békeangyal

Biden dilemmája: nem túl kockázatos átengedni a szélsőjobbnak a béke ügyét?

A Krím félszigetet Hruscsov 60 évvel korábban adta Ukrajnának, mert a párt harcokban Ukrajna Kommunista Pártja őt támogatta vetélytársaival szemben.

Trump mint békeangyal?

Putyin egyik kezével békejobbot nyújt, a másikkal fenyegetőzik: közzétett egy videót az új orosz csodafegyverről.

Putyin orosz elnök most Donald Trumpban bízik, aki fogadkozik: napok alatt rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Ezt senki sem tudja, talán maga Donald Trump sem.

Ferenc pápa a békéről beszélt húsvétkor Nagyszombatban. Szlovákia érseki székhelyén pontifikált misét a katolikus egyház vezetője, aki ismét állást foglalt a béke mellett Trnavan.

Ferenc pápa a háború ellen

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA