Kezdőlap Címkék Gyurcsány

Címke: gyurcsány

Sok jobbikos Gyurcsánnyal is szövetkezne a kormány leváltására

2

Azért idehaza is vannak változások. Ami nemrégen még elképzelhetetlen lett volna, az mára valósággá vált. Vajon a Jobbik közönsége „szelídült meg”, vagy a Demokratikus Koalíció elnöke vált számukra elfogadhatóbbá?

A Republikon Intézet a 24.hu megbízásából a baloldali ellenzék és a Jobbik együttműködésének a lehetőségéről készített felmérést. Ez egyébként olyan kérdés, amely mindkét említett tábor szimpatizánsait megosztja. Ám a helyzet ma korántsem annyira egyértelmű, mint akár csak egy évvel ezelőtt is, amikor egyik tábor sem akart hallani a másikról. Mind a DK, mind a Jobbik szimpatizánsai kártékonynak tartották a másik tábort, és gyakorlatilag elképzelhetetlennek tartották, hogy bármilyen formában együttműködjenek egymással

Mára ez jelentős mértékben változott Az okokat nyilván mélyebben kellene elemezni, de első megközelítésben is valószínűsíthető, hogy

az Orbán-kormánnyal szembeni ellenszenv tette vállalhatóbbá egymás számára a DK és a Jobbik szimpatizánsait.

Ez persze nem jelenti azt, hogy kedvelnék egymást, vagy a másik tábor vezetőit, de figyelemre méltó, a baloldali-liberális ellenzékkel szimpatizálók egyharmada a kormányváltás érdekében a Jobbikkal is hajlandó lenne együttműködni. Még ennél is meglepőbb lehet, hogy a Jobbik szavazóinak mintegy fele hajlandó lenne együttműködni a baloldallal, 50 százalékuk pedig azt mondja, hogy Gyurcsány Ferencre is szükség van a kormányváltáshoz.

A választásig még mintegy fél év van hátra, kérdés, az év végén milyen számokat közölnek velünk ebben a témakörben a kutatók.

Szavazni – határainkon innen és túlról

A Demokratikus Koalíció előhúzta a kalapból a határon túliak szavazati jogának kérdését, és aláírásokat gyűjt. Sokan támadják ezért a DK-t, míg mások a párt szempontjából zseniális húzásnak tartják.

Mit gondoljunk mi, párthoz nem kötődő magyarok a határon túl élő honfitársaink szavazati jogáról? Nem a határon túli magyarokról, hanem arról, hogy azok, akik nem itt élnek, és nem itt fizetnek adót, beleszólhassanak-e az itteni közügyekbe.

Kezdjük azzal, hogy a Fidesz miért erőltette a kettős állampolgárságot, amelyről egyébként korábban hallani sem akart. Németh Zsolt, a párt legelismertebb külpolitikusa 1998-ban még ellene volt a kettős állampolgárságnak. Aztán persze sok minden megváltozott. A határon túli magyarok kettős állampolgárságot kaptak, és vele együtt beleszólást a magyarországi ügyekbe. Vagyis, szavazhatnak arról, hogy jövőre melyik magyarországi pártot szeretnék kormányon látni. Egyéni jelöltekre, magyarországi lakcím híján nem szavazhatnak, így ez az úgynevezett félszavazati jog számítások szerint legföljebb 3 mandátum sorsáról dönthet.

Elsőre nem tűnik soknak, bár adott esetben egyetlen mandátum is döntő lehet.

Több egymástól független közvélemény-kutatás alapján egyértelmű, hogy a határon túli magyarok elsöprő többsége a Fideszre szavazna. A Fidesz az a párt, amely megszólítja őket, és nemcsak azáltal, hogy időnként megsétáltatja egy kisbőröndben Nyírő József hamvait a havasokban.

Más, ugyancsak egymástól független felmérések szerint a magyarországi magyarok többsége nem támogatja, hogy a határon túli magyarok is szavazhassanak. Nem a kettős állampolgárság ellen vannak, bár természetesen ilyenek is akadnak, hanem a szavazati joguk ellen. Nem tartják igazságosnak, hogy azok is dönthessenek arról, hogy melyik párt kormányozzon Magyarországon, akik nem viselik ennek a következményeit.

Arra, hogy a határon túli magyarok miért szavazhatnak könnyebben és egyszerűbben, mint azok, akik Magyarországon születtek, de bizonyos, itt és most nem részletezendő okok miatt külföldön élnek, mindmáig nem hallottunk értékelhető magyarázatot.

A hivatalos indoklás szerint Angliából, Németországból, Ausztriából azért nem kehet levélben szavazni, mert fennáll a visszaélés lehetősége.

A Felvidékről, a Vajdaságból, vagy éppen Erdélyből érkező levélszavazatok esetében nem áll fenn?

Én azt gondolom, hogy a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkező és nem rendelkező magyaroknak minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy a szülőföldjükön jól érezzék magukat. Tanulhassanak magyarul, őrizhessék kultúrájukat, vagyis a mi magyar kultúránkat.

De a szavazati jognak ehhez semmi köze. A szavazati jognak jelen körülmények között ahhoz van köze, hogy Magyarországon a Fidesz még sokáig kormányon maradhasson.

Azoknak a magyarországi magyaroknak, akik nem kedvelik Orbán Viktor pártját, miért kellene ehhez asszisztálniuk?

Bréking nyúz, november 2. – Tudósítás a másik valóságból

0

A sajtóhazugságok leleplezése, Gyurcsány és az ő mikropártja, nejlonmaskarákban idétlenkedő fiatalok és a lényeg: jövőre válasszuk ismét a normálisak pártját, a Fideszt! – itt a csütörtöki lapszemle a kormánypárti médiából.

Gyurcsány csak ne ugráljon az Origo szerint

„Meglepődtünk Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán, mivel a tegnap kitett posztjában, a megbízhatóságáról és szavahihetőségéről híres politikus épp azzal kampányol egy animációs filmen keresztül a DK nevű mikropártjának, hogy ha 2018-ban őket választják, akkor egy biztonságos 3-as metróra szavaznak. A DK elnöke azt az ötletét is felmelegítette, hogy elvenné a határon túli magyarok szavazati jogát, akiket egyébként 2004-ben egyszer már elárult. Felidézzük hát a «régi, szép gyurcsányi időket» és néhány «baloldali sikertörténetet». (Origo: Sokan nevetnek Gyurcsány legújabb kampányötletén)

Fake news Politico-módra a 888-nál

„Lássuk akkor, hogyan születnek a sajtóhazugságok.

Itt van például a Politico cikke (A V4-ek elhidegüléséről ír a Politico), amely szerint a visegrádi országok elhidegültek egymástól, közel a bomlás, nagy a baj. Ha nyeretlen kétévesek lennénk és meggörnyednénk az előfeltevések súlya alatt, azt hihetnénk, hogy a Politico rémesen tekintélyes forrás, a nagyon okos emberek nagyon alapos elemzését pedig komolyan kell venni. …

A Politico egyébként nagyon profi csapat. Hogy az új cseh kormányfőt „nem érdekli” a visegrádi együttműködés, azt egy névtelenségben maradó cseh tisztségviselőre hivatkozva röpítik világgá. Roppant alapos kutatás után hiteles közlés, szó se róla. Minden újságíró tudja, hogy ezeket a névtelen forrásokat a leggyakrabban maguk az újságírók találják ki a cikkíráskor. Nyilván a Politico az egyetlen kivétel, ők addig telefonálgattak, amíg egy értékes mondat erejéig utol nem érték a megtorlástól rettegő, de szabadságszerető cseh hivatalnokot.” (888: Fejezetek a Politico hazugsággyűjteményéből)

A Magyar Idők a jó és a rossz fiatalokról

„Sajnos azok, akiknek ez érdekében áll, «gondoskodtak» a bevételi oldalról, és nálunk is elterjesztették a rendkívüli üzleti potenciállal bíró halloweent. A hagyományos, kelta eredetű népszokással nem volt gond, sőt, ameddig a saját készítésű töklámpások és maszkok gyerekünnepe volt, etnográfiai csodának is nevezhettük.

De amivé az üzleti érdekek tették, az hányingerkeltő. Az ócska műanyag, a minden szellemességet nélkülöző, Z kategóriás horror és az önpusztító, mértéktelen buli olyan távol áll a kelta tradícióktól, mint Stonehenge Új-Zélandtól. Ráadásul mindez a magyar kultúrában tájidegen. A rikító-világító nejlonmaskarákban idétlenkedő, részeg fiatalok fényévnyi távolságra dülöngélnek azoktól, akik áhítattal álltak a temetőben, nagy- vagy dédszüleik sírjánál.” (Magyar Idők: Az elmúlás melankóliája)

A Pesti Srácok a 444-gyel magyarázza, miért kell a Fideszre szavazni

„Időnként kételkedsz a Fideszben? Beveszed az ellenzéki média uszító hangulatkeltését, vagy éppenhogy arra vágynál, hogy szeretett pártodból a jelenleginél sokkal több Fideszt kapjál, és emiatt vagy időként morcos Magyarország piacvezető politikai erejére? A kétségek eloszlatására szolgál rovatunk, amely meggyőz téged arról, hogy a Fidesz ellenségein szétnézve, és azokat pontosan megismerve milyen jó helyen lesz a te becses szavazatod jövőre is ennek a csodálatos pártnak a neve mellett!

444-et olvasni fideszesként szinte kötelező. Nem túl sűrűn, de időközönként bizony igenis kell a kisportolt, definiált izomcsoportokból álló szervezetnek egy kis liberális ajvékolás. …

Persze érthető, hogy a fikakultúrán nevelkedett, heherészős-szívós, „gecire cinikus” 444-es hülyegyerekeknek leginkább az szerepidegen, amikor nem valami ellen, hanem valamiért kéne kiállni. …

Mi, normális emberek pedig addig is olvassuk őket szorgalommal, jövőre pedig válasszuk ismét a normálisak pártját, a Fideszt!” (Tutiblog a Pesti Srácokon: Győzelmünk kovácsai: 444)

A Demokrata a sértett debreceni professzorokról

Nem túlzás, hogy az balliberális sajtó hetek óta valóságos lázban ég, ha a Debreceni Egyetemről esik szó. Mi utánajártunk a történteknek, megpróbáltuk megérteni, mi történt, és miért – legnagyobb meglepetésünkre Szél Bernadettet, Gémesi Györgyöt és egy sértett volt rektort találtunk az események mögött. …

A bonyolult ügy kezdőpontján sértett embereket találunk. Volt rektorokat, egyetemi tanszékvezetőket, tanárokat, aki mindig is számbeli kisebbségben voltak, de képesek azt a látszatot kelteni, mintha ők volnának a többség (a bevezetőnkben idézett nyilatkozatot is huszonegy professzor írta alá a háromszázból). Ennek a hangos kisebbségnek mindenekelőtt Szilvássy Zoltán rektorral van baja. Szilvássyt 2013-ban a módosított felsőoktatási törvény alapján törvényesen nevezték ki rektornak. Bár riválisai mindmáig csalásról beszélnek, érvelésük gyenge lábon áll, mi több, tudatos elferdítése az igazságnak, Szilvássy kinevezése minden tekintetben jogszerű és igazságos volt. (Demokrata: Rés a falon)

Az MSZP ebben sem ért egyet a DK-val

0

Miközben a Demokratikus Koalíció aláírásokat akar gyűjteni, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, addig a Magyar Szocialista Párt közleményben sietett kijelenteni, hogy „nem hisz a jogfosztásban”.

 

„A nem Magyarországon élő magyarok választójoga esetében úgy kell igazságot tenni, hogy a kivándorolt honfitársaink ugyanolyan módon tudjanak részt venni a választáson, mint a határon túli magyarok” – szögezi le a Demokratikus Koalíció akciójára reagáló MSZP-közlemény. Gyurcsány Ferenc a hét elején jelentette be, hogy aláírásgyűjtést indítanak annak érdekében, hogy ne szavazhassanak azok, akik soha nem éltek Magyarországon, így nem viselik szavazatuk következményeit.

A szocialista párt mai közleménye leszögezi: a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön dolgozók számára is biztosítani kell a levélben szavazás lehetőségét. Az erre vonatkozó törvényjavaslatuk hetek óta arra vár, hogy végre megtárgyalja az Országgyűlés. A közlemény leszögezi:

„az MSZP nem hisz a jogfosztásban, nem támogatja, hogy szerzett jogot bárki visszavegyen, és nem vonnánk meg senki szavazójogát.”

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke kedden jelentette be az aláírásgyűjtési szándékot. Mint mondta:

az állampolgárságtól nem akarnak megfosztani senkit,

de nem látják be, miért a magyarság próbája az, hogy az ország mindennapjaiban nem osztozók perdöntő hatást gyakoroljanak arra, hogy a Magyarországon élők miként éljenek. Közölte: a 2014-es országgyűlési választásokon a Fidesz a határon túli magyarok szavazatával szerzett kétharmados többséget. Hozzáfűzte:

„Az ehhez szükséges egy mandátum a határon túlról jött.”

 

Erdélyi magyarok véleménye.
Az erdélyi magyar pártok vezetői egybehangzóan elutasítják a határon túliak szavazati jogának megvonására vonatkozó javaslatot. A pártvezetőket a Krónika című erdélyi magyar napilap kérdezte, ezt szemlézte az MTI.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségének (RMDSZ) elnöke „totális tévedésnek, manipulatív és rosszindulatú akciónak” minősítette a felvetést.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke különösen helyénvalónak tartotta a határon túli magyarok szavazati jogát olyan körülmények között, hogy a nemzet szövetét immár nemcsak a kulturális szálak, hanem a közös Kárpát-medencei gazdasági tér is összeköti.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a határon túli szavazatok csekély befolyásoló erejére utalva nevetségesnek találta azt az érvelést, hogy csak azok szavazhassanak, akik Magyarországon fizetik az adójukat.

 

A nap kérdése: ki tart ki?

0

Minden bizonnyal elmossa az eső a mai ünnepet, amelynek kültéri rendezvényeire vélhetően csak a legelszántabbak fognak kilátogatni. Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetést adott ki éjfélig. Már volt olyan rendezvény, amelyet tegnap lefújtak, másokat beltéri helyszínre tettek át.

 

A hagyományoknak megfelelően országszerte ünnepségekkel, koszorúzásokkal, a legkülönfélébb rendezvényekkel emlékeznek meg a pártok, a civilek és maga a lakosság 1956. október 23.-ról. Ilyenkor a hagyományosan családi programokat is szerveznek. Ma, a 61. évfordulón a pocsék idő alaposan belezavar a programokba.

Az OMSZ előrejelzése szerint estig az országban nagy területen jelentős, az északnyugati, illetve délkeleti területeket leszámítva (a már az éjszaka során lehullott csapadékkal együtt) 30-80 mm eső várható. Az 50 mm feletti 24 órás csapadékösszeg egy délnyugat-északkeleti tengely mentén elsősorban a kelet-dunántúli megyékben és a főváros környezetében valószínűbb. Több helyen – elsősorban a Dunántúlon – éjfélig viharos (70-85 km/h) lökések kísérhetik az északnyugati szelet. A 75-85 km/h körüli széllökések a déli, kora délutáni órákban valószínűbbek.

Programok áthangolva

Volt rendezvény, amelyet lefújtak,  volt, amelynek a helyszínét megváltoztatták. Az előbbi – ahogy tegnap már beszámoltunk róla – a Gulyás Márton-fémjelezte Közös Ország Mozgalom (KOM) által ma délutánra a budapesti Kossuth térre meghirdetett ellenzéki tüntetése volt, az utóbbira példa a Párbeszéd megemlékezése, amelynek a párt elnöke, Zugló polgármestere, Karácsony Gergely a fő szónoka – ezt a rendezvényt egy zárt  térbe helyezték át.

Alkalom ellenzéki politikai beszédekre

Az összes párt tart persze megemlékezést, amelyet – hagyományosan – arra használnak ki, hogy aktuálpolitikai töltetet adjanak 56 tanulságainak. Ez ma, durván fél évvel a sokak által sorsdöntőnek tartott választások előtt, a sokszor már követhetetlen ellenzéki mozgolódások  közepette különösen érdekes lehet.

Habár a közös ellenzéki fellépés – a civilekkel összefogva – nem tudott létrejönni a Kossuth téren (ez már azelőtt eldőlt, hogy az időjárás elmosta volna a rendezvényt, a pártok ugyanis kifaroltak belőle, s így, ha lett volna, civil tüntetése lett volna), azért lesz, ahol többé-kevésbé megtörténik a közös fellépés: a reggeli órákban közösen tervezett koszorúzni Budán, Nagy Imre házánál az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, a Moma, a Liberálisok és a Szolidaritás. Illetve délutánra is meghirdettek egy közös fellépést a Vértanúk terén, ahol Molnár Gyula, az MSZP elnöke és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció első embere mond beszédet.

A közös ellenzéki fellépés persze nem száz százalékig közös – nem amiatt, mert a szereplők által sem a demokratikus ellenzékhez sorolt Jobbik nem lesz ott (külön emlékezik meg az ünnepről a Corvin közben), hanem azért sem, mert távol marad az LMP és a Momentum is (ahogy e két párton bukott meg a tervezett közös Kossuth téri KOM-rendezvény első változata is). Az előbbi Debrecenben tartja a megemlékezését, az utóbbi pedig este tüntetésre hívott a budapesti Szabadság térre.

Vajon miről szól majd Orbán?

A protokolláris állami fellépéseken túl – mint amilyen Áder János elnök és Kövér László parlamenti elnök közös koszorúzása – lesz nagy Orbán beszéd is. Délután a Terror Háza előtt tartanak állami szervezésben nagygyűlést, s ezen beszél október tanulságairól a miniszterelnök. Bizonyára sok-sok szót ejt a migránsokról, Sorosról, Brüsszelről és a többi, az utóbbi években tőle megszokott hívószavak mind elhangzanak majd.

A Független Hírügynökség folyamatosan beszámol a rendezvényekről és az azokon elhangzottakról.

Bréking nyúz, október 19. – Tudósítás a másik valóságból

0

Kutyapóz Párizsban. Ellehetetlenítendő konzultáció. Ránk reccsentő csendőrpertu. Ajvékolás és tréfli.

888.hu: Szexuális jelleggel illeszkedő emberszerű figura

„A párizsi Pompidou Központ előtti közterületen sikerült felállítania a „Domesztikátor” elnevezésű „műalkotást” a francia államot képviselő, kortárs művészeteket pártoló Pompidou múzeumnak.

A legfinomabban szólva is vitatható esztétikai értéket képviselő óriásszobor egy négylábú – feltehetően egy kutyához hasonlító – állatot ábrázol, amelyhez hátulról szexuális jelleggel egy emberszerű figura illeszkedik.

A szobrot eredetileg közvetlenül a Louvre mellett, a Tuileriák kertjében állították volna fel, azonban a provokatív jellege elleni tiltakozások miatt végül a Pompidou Központ mellett állíttatták fel a napokban.”

Origo: Soros kívánságát leső kormány

„Hollik István hozzátette: ezek a Nyílt Társadalom Alapítvány által pénzelt szervezetek a bevándorlás kezdete óta minden eszközt megmozgatnak azért, hogy eltávolítsák az Orbán-kormányt, és helyére egy bevándorlás-párti kormányt ültessen, aki engedelmesen teljesíti Soros György kívánságait. Ezek a szervezetek kezdettől fogva támadják a kerítést, a jogi határzárat, a tranzitzónákat, a határt védő rendőröket, támadták a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazást, most pedig a nemzeti konzultációt, akarják ellehetetleníteni.”

Magyar Idők: Ron Werber fityiszt mutató ujja

„A DK európa parlamenti képviselői Európát ajánlják. A plakát, kiötlői szellemi színvonalát tükrözve, csendőrpertuval reccsent ránk: „És te?” Nem ez az első plakát, amely Ron Werber fityiszt mutató ujját követve gyermekdednek, félhülyének, a kereskedelmi tévé kibeszélőműsorain szocializálódott egyedeknek tekinti az utca emberét és azt, aki a szemmagasságánál feljebb tekint.

Ők Európát választják… Tudom, persze, hogy nem észkombájn polgárokat feltételez a választási plakát kiötlője, de a Homo sapiens szellemi erőfeszítéseinek lenyomatát elvárnánk a megrendelőktől és a kivitelezőktől. Ugyanis aki á-t mond, mondjon b-t is. Európa része Oroszország, ahol Putyin honol, része Törökország nyugati csücske is, ahol Erdogan keveri a lapokat. Eddig a DK visítozott e nevek hallatán. Meggondolták magukat az atlantista huzatban?”

Magyar Hírlap: Kisvasút, nagy öröm

„A tavaly nyáron megindult kirándulóforgalom, és minden, ami a hozzá kapcsolódó projekthez és programokhoz tartozott – a napi politikát is beleértve –, gúnykacajt gerjesztett a főváros baloldali és liberális köreiben. Mint mindig, amikor valami nem tetszik őnekik, és főként az nem, hogy a vasutat támogató miniszterelnök családilag történetesen Felcsúthoz kötődik.

Demszky csődterhes metróépítéséhez természetesen nem ajvékolnak, holott az néhány nagyságrenddel többe került, mint amennyibe kerülnie kellett volna. Így megy ez: csináljon bárki bármit is, ha nem tetszik nekik, az csak tréfli lehet.”

Bréking nyúz, október 18. – Tudósítás a másik valóságból

0

Csodás férjét megcsaló nő. Kormányszidalmazós, diktatúrázós haknikörút. Bázisdemokrata örökmozgó festékdobáló. Önmagával találkozó főhős.

Soma Mamagésa a Lokálban.

„Az egyik háromnapos táboromban transztáncban voltunk a jelenlévőkkel, majd az egyik nő hirtelen remegni kezdett és sokkos állapotba került. Kis idő múlva ez az asszony elmesélte, hogy 15 évesen a saját anyja és az akkori pasija erőszakolták meg. Az édesanyja azt mondta neki, a férfi mindenre megtanítja, hogy mit kell tudnia egy nőnek az ágyban, de megkérte őt, hogy ezt ne mondja el senkinek. Ezután a férfi a nő saját anyja szeme láttára erőszakolta meg az akkor kiskorú lányt és vette el a szüzességét. Három évig járt hozzá a férfi az anyja jelenlétében „tanítani” őt.

Mint kiderült, azért is jött el a csoportba, mert

rendezett családi élete van, egy csodás férjjel, akit rendszeresen megcsal,

ráadásul a saját lakásukban, és eddig a pontig nem értette, hogy miért teszi ezt. Évtizedeket kellett várnia a felismeréssel, hiszen eddig megpróbálta elnyomni magában az igazságot.”

Az Origo elmeséli Mészáros Márta új filmjének történetét

„Olga, miután beteg anyja lakásában egy idegen fiatal katonát ábrázoló rajzot talál, nekiáll nyomozni és

anyja múltjában nagy titokra talál.

A fordulatokban bővelkedő történet végén pedig önmagával találkozik”

A Magyar Idők Bródy Jánosról

Bródy János folytatja azt a ballib értelmiség körében az elmúlt években már szokásjoggá nemesedett jó hagyományt, hogy ha kijön egy új lemezük, verseskötetük vagy belátható időn belül bekövetkezik a 39. búcsúkoncertjük, illetve, ha új színiakadémiát alapítanak, avagy csak

posztolnak egy okosnak gondolt baromságot a Facebookra,

akkor azonnal elindulnak a Hír TV-be, illetve ATV-be egy jó kis kormányszidalmazós, diktatúrázós haknikörútra…

… miután kijöttek valamelyik sóval behintett ellenzéki hírportál szerkesztőségéből, ahol rettegnek egy betyárosat attól a hatalomtól, mely ellehetetleníti, elnyomja és elhallgattatja őket, és ahol elsírják, mennyire szörnyen szívbe markolóan mély és őszinte fájdalmat éreznek, amikor a Tények híradójára emelik azt az emberi szavakkal leírhatatlanul zseniális szemüket, elslattyognak a TV2 stúdiójába is, mintegy reklámozni az új produktumukat.

Egyedül keménykedő a Magyar Hírlapban

Szóval megy a cicaharc, olyannyira, hogy a bázisdemokrata örökmozgó festékdobáló Gulyás Márton már meg is elégelte a zűrzavart, és saját bulit hirdetett október 23-ra.

Ünnep helyett zavargás, főhajtás helyett megafonba üvöltés, meg nyilván középületek megrohanása.

Mindenesetre a „nagyon civil” színpadon ezúttal nem kap helyet se Gyurcsány, se Juhász Péter, a Közös Ország Mozgalom sem közösködik velük, egyedül keménykedik.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 22. Királyok, hercegek, grófok

2006. október 23-a ugyanúgy hétfői napra esett, mint az idén. Délelőtt 10 órakor megkezdődött az 1956-os forradalom fél évszázados jubileumának ünnepi megemlékezése a fővárosban. A Budapesti központi rendezvényekre 56 külföldi delegáció érkezett, köztük 2 király és 20 államfő.

Folytatjuk – befejezéshez közeledő – sorozatunkat a 2006-os őszi eseményekről. Cikkünkben, akárcsak a sorozat korábbi részeiben, elsősorban a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodunk. A FüHü eredetei, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

Felvonták a nemzeti lobogót

Az állami ünnepségsorozat délelőtt 10 órakor, a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődött a Kossuth téren. A meghívott 56 külföldi közjogi méltóság egy-egy szál fehér rózsát helyezett el az ’56-os emlékműnél.

A külföldi delegációk között húsz állam- és kormányfő, a spanyol és a norvég király, a belga trónörökös és a luxemburgi nagyherceg is Budapestre érkezett. Részt vesz a megemlékezéseken a NATO főtitkára és az Európai Bizottság elnöke; a német, az osztrák, a finn, a svájci, a portugál, az izlandi, az ír, a horvát, a máltai, a macedón, a lengyel, az ukrán, a lett, a litván, az észt, a szerb, a szlovák és a cseh elnök, a holland és a román miniszterelnök, a pápai legátus, New York állam kormányzója, valamint az orosz parlament elnöke is.

A tüntetés elveszítette békés jellegét”

Már hajnalban és kora reggel voltak kisebb atrocitások Budapesten. A Független hírügynökség tudósítója beszámolt arról, hogy tizenegy embert állítottak elő a rendőrök, miközben hétfőn kora hajnalban feloszlatták a Kossuth téri tüntetést. A sátrakban számtalan veszélyesnek vélt eszközt foglaltak le, köztük tucatnyi vasgolyót, benzineskannát, késeket, botokat és baltákat.

 A rendőrségi tájékoztatás szerint a tüntetést azért kellett feloszlatni, mert elvesztette békés jellegét, a tiltakozók a megállapodást megszegve nem működtek együtt a rendőrséggel.

A Kossuth téri füves területet műveleti területté nyilvánították, a tüntetőket a Nádor utcába és a Szabadság térre szorították. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint a Kossuth téri sátrakat átvizsgálták, de nem kezdték meg a bontásukat.

Mivel a rendőrség nem nyilatkozik, azt egyelőre nem tudni, hogy a demonstrálók délután visszatérhetnek-e a térre, ahol megemlékezést akartak tartani.

Egyre többen jönnek, előkerülnek a gumibotok

Hétfőn késő délelőttig 5-600 ember gyűlt össze a budapesti Nádor utca környékén. A kormány ellen tiltakozók egy részét még hajnalban a Kossuth térről szorították ki, ám azóta is egyre többen érkeznek a környező utcákba.

A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint emberek gyülekeznek a Szabadság téren, a Nádor utcában, az Arany János utcában és a Roosevelt téren.
A rendőrök hajnalban, a Kossuth térről 11 ember állítottak elő ellenszegülés miatt, de az elmúlt órákban is több tiltakozót fogtak el.

A tüntetők egy csoportja táblákkal érkezett a Bazilikához, a rendőrök azonban erőszak nélkül, de határozottan elküldték onnan őket. A Nádor utcában több tüntetőt is gumibottal vertek meg.

Gyurcsány a Parlamentben beszél

Míg 1956-ban a szabadságért küzdött Magyarország, addig 2006-ban a szabadság és a demokrácia mikéntjéről vannak viták az országban – mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfőn a Parlamentben a Budapest 56 Szabadság Nyilatkozat elfogadásakor a külföldi delegációk előtt.

 A miniszeterelnök beszédében összehasonlította 1956 forradalmát és a 2006-os eseményeket. Gyurcsány szerint a legfontosabb különbség, hogy 56-ban a többség az utcát választotta véleményének kinyilvánítására, mert nem volt más választása, míg 2006-ban Magyarország többsége hisz a parlamentáris demokráciában.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a demokrácia védi, és csak annyiban korlátozza a szabadságot, hogy ne sérüljön mások szabadsága. Gyurcsány szerint ki kell mondani, hogy nincs szabadság demokrácia nélkül, de nincs osztályuralomra épülő demokrácia és nincs jogállam szabadon választott parlament és kormány nélkül.

A Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat

Elfogadták a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozatot a Parlamentben. A dokumentumot a meghívott külföldi közjogi méltóságok is aláírták. Először Schell Judit színművész olvasta fel magyar nyelven a nyilatkozatot, majd angol nyelven Kulka János színművész tolmácsolta.

A Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat megemlékezik az 1965-os forradalom neves és névtelen hőseiről. A szabadságharc mondanivalója, hogy szabadság és emberség kiegészíti egymást, amelyet napjainkban sem feledhetünk el. A nyilatkozat közös felelősségre és cselekvésre buzdítja az európai és az azon túli nemzeteket is – áll a dokumentumban.

A sorozat három legutóbbi cikkét itt olvashatják. Akit a sorozat összes írása érdekel, a FüHü keresőjében megtalálja.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-21-gala-az-operahazban/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-20-elmaradt-kezfogasok-parlamentben/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-19-vihar-elotti-csend/

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 21. Gála az Operaházban

2006 október 22-én. az ünnep előestéjén gálaműsor volt a budapesti Operaházban. A szónokok veretes beszédekben emlékeztek az 1956-os forradalomra.

S miközben az ünneplőbe öltözött közjogi méltóságok és más prominensek a beszédeket hallgatták, mindenki – szónok és hallgatóság – arra gondolt, hogy mi lesz holnap, október 23-án.

Folytatjuk a 2006-os őszi eseményeket bemutató sorozatunkat. A Független Hírügynökség egykori, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

Sólyom László: sokféleképpen emlékezünk 56-ra

’56 hőseinek mindenki tisztelettel adózik, a forradalmat és szabadságharcot együtt ünnepli Magyarországgal az egész világ – mondta köszöntő beszédében Sólyom László köztársasági elnök, a Magyar Állami Operaházban tartott ünnepi gálaesten. Az 1956 -os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett vasárnap esti ünnepségen külföldi és magyar közjogi méltóságok, valamint 56-os szervezetek képviselői együtt emlékeztek.

Házelnök, miniszterelnök, köztársasági elnök és az Európai Bizottság elnöke.

A köztársasági elnök beszédében kiemelte, hogy Magyarországra 1956 óta pozitívan tekint a világ. Történelmi jelentőségű volt az a nemzeti egység, ami az ország függetlenségi vágyában megnyilvánult. Sólyom László hozzátette, ötven évvel a forradalom után, sokféleképpen emlékezünk 56-ra, ezáltal „‘sokféle ’56 van”. A köztársasági elnök szerint azonban csak „egyetlen 56-os forradalom van”, amelyiknek alapélménye a szabadság. Sólyom László Ottlik Géza szavaival zárta köszöntőjét: „aki nem volt végig jelen, nem tudhatja, hogy van ilyen boldogság – a visszanyert emberi méltóság”.

Az Osztrák Szövetségi Köztársaság elnöke szerint a magyar nép szabadság iránti vágya alapjaiban rengette meg a totalitárius rendszert. A Sztálin szobor ledöntése Budapesten, több volt, mint szimbolikus tett, „a páncélkommunizmus brutális sokkot kapott”. Az akkori győztesek morális vesztesekké váltak. Az, hogy ma Magyarország az európai család megbecsült tagja, abban a magyarok demokráciáért folytatott ötven évvel ezelőtti harcának nagy szerep jut.

Az Operaházban rendezett ünnepségen a köszöntők után a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezényletével Bartók: Tánc szvitjét és Beethoven: Egmont nyitányát szólaltatták meg.

56-os emlékművet avatnak az 56-osok terére keresztelt Felvonulási téren

Hétfőn este fél nyolckor avatják fel Budapesten a Felvonulási téren az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművét – olvasható a Független Hírügynökség tudósításában.

Az eseményen részt vesznek a közjogi méltóságok, valamint beszédet mond Bocskai T. József az 56-os szervezetek képviseletében és Kosáry Domokos, a szervező 56-os Emlékbizottság elnöke.

Kosáry Domokos,, az 56-os Emlékbizottság elnöke.

Az emlékmű megalkotásáról a kabinet korábban egy kormányhatározatban döntött, ezt követően egy nemzetközi tervpályázaton választották ki az i-y Alkotócsoport Kft.-t győztesnek.

Az emlékmű a Városliget határán áll. Alapzata egy, a korabeli utcákat felidéző terület, ebből emelkednek ki a rusztikusan rozsdás, embermagasságú vasoszlopok, amelyek közé a mű harmadáig be lehet lépni. A mű tengelye mentén előre haladva aztán oszlopok mind szorosabban helyezkednek el, egyre magasabbak lesznek, anyaguk fényesebbé válik, míg végül teljesen tömör, nyolc méter magas, rozsdamentes nemesacél tömböt alkotva egyesülnek. Ez az ék töri meg a Felvonulási tér burkolatát, utalva a forradalom e helyszínen is megjelenő erejére.

Az emlékmű avatása mellett további változás, hogy a jövőben nem Felvonulási térnek, hanem 56-osok terének nevezik majd a Dózsa György út ezen szakaszát.

Korábban több ’56-os szervezet kritizálta az alkotást, véleményük szerint az nem október 23-nak, hanem a novemberi megszállásnak állít emléket. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke pedig pár napja azt mondta: nem eredeti ötlet alapján készült a mű, mert nagyon is hasonlít egy berlini holokauszt-emlékműhöz.

Gyurcsány: egy a tábor, de önállóak a zászlók

0

Nem egymással kell foglalkoznunk és nem szabad a belső vitákat kívül lejátszanunk – mondta, hozzátéve: véleménykülönbségekre, értelmes érvekre és sokszínűségre szükség van, de összefogásra is.

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a baloldalon egy a tábor, de önállóak a zászlók: ez az a politika, melyet érvényesíteni kell, és amellyel eredményre lehet jutni.

Gyurcsány Ferenc szerdán Gyöngyösön az „Orbán vagy Európa? Válassz!” című kampány keretében tartott lakossági fórumán mintegy 150 hallgatója előtt arról is beszélt: a baloldali ellenzéki pártok álláspontja a legtöbb dologban nincs távolabb egymástól, mint a Fideszé a KDNP-s politikusokétól.

Nem egymással kell foglalkoznunk és nem szabad a belső vitákat kívül lejátszanunk – mondta, hozzátéve: véleménykülönbségekre, értelmes érvekre és sokszínűségre szükség van, de összefogásra is, amely jövő tavasszal segít a baloldalnak megszerezni a kormányváltáshoz szükséges szavazatokat és kialakítani egy „normális országot”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK