A Jobbik egy olyan hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amin a fideszes Tállai András, a NAV-ot is vezető NGM-államtitkár meglepő őszinteséggel beszél arról, hogyan nyúlja le a Fidesz sorban a Jobbik témáit, hogy így fogyjon a levegő a Jobbik körül.
A keddi rendkívüli parlamenti ülésen napirend előtt felszólal majd Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, de utána hazamegy, egyik kormánypárti frakció sem lesz jelen. Az ülést a titokban befogadott 1300 menekült ügyében kezdeményezte az ellenzék.
Mihamarabb napirendre kellene tűzni az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, Lengyelországgal szemben megindított eljárás ügyét a tagországok kormányait tömörítő tanácsban – áll az Európai Parlament szakbizottságának határozattervezetben.
Az új Európa egyre inkább a harmincas évek Európáját idézi, és zsidóként semmit nem tartok veszélyesebbnek – mondta Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke az EBESZ Rómában tartott konferenciáján.
A magyar kormány számít és értékként tekint a magyar zsidóságra – mondta a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, az emancipációs törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából elhelyezett emléktábla avatásán Budapesten.
Bartus László az Amerikai Népszavában írt véleménycikkében arra igyekszik rámutatni, hogy hamis premisszából indul ki az ellenzéki összefogás, amely szerinte eleve kudarcra van ítélve. Ehelyett a bojkottot javasol, mert különben „Orbán egy négyharmados győzelemre és hosszú uralomra számíthat. Magyarország pedig tragédiára.”
Bartus Gulyás Mártonnak a Közös Ország Mozgalom rendezvényén mondott beszédére és a kanadai példára hivatkozva arra a megállapításra jut, hogy a példa téves premisszából indul ki. „Gulyás Márton kanadai példájának lényege az, hogy a választási rendszer aránytalansága kedvezett a Konzervatív Pártnak, s a töredezett ellenzék nem volt képes leváltani. Miután az ellenzék egyesült, sikeresen fordította a maga javára a választási rendszer aránytalanságát, és ezzel legyőzte a csaknem tíz éven át kormányzó Konzervatív Pártot.
„Hurrá. Tanulság: ugyanezt kell csinálni.”
Bartus szerint azonban Orbánék távozása (hipotetikus választási vereség esetén) egyrészt nem azonos a NER bukásával, másrészt az ellenzéki pártok ellenérdekeltek az összefogásban:
„A rendszer ellenérdekeltté teszi a pártokat, hiszen egymás kárára tudnak csak nagyobb részesedést szerezni maguknak. Aki nem tud saját országos listát állítani, már eleve nem jut hozzá egy csomó pénzhez. S
aki a közösködés miatt lemond mandátumai egy részéről, az a saját pénzét kurtítja meg.
Az összefogás hiányát ezek a száraz tények befolyásolják, nem az, hogy saját arculatot akarnak kialakítani.”
„Gulyás Márton és az ellenzéki pártok ezért munkálkodnak a kör négyszögesítésén, és nem jönnek rá arra, hogy a gordiuszi csomót csak demokratikus választások követelésével lehet átvágni. Erről azonban épp Gulyás Márton, aki az arányos választási rendszer létrehozását sürgette, egyetlen mondatban lemondott.”
Bartus azt írja, hogy itt van a kanadai és a magyar példa közötti különbség. Kanadában törvényes kormány volt, jogállami berendezkedés. Ez egy nem elhanyagolható lényegi különbség. Az aránytalanság szülte összefogás megoldhatja a problémát egy demokratikus országban, ahol egyforma esélyek, feltételek vannak.
Ahol nem egy kalózkapitány nehezíti mindig a feltételét annak,
hogy a hajó elfogott utasai a szárazföldre jussanak, akik soha nem is tudják azt teljesíteni.
„Kanadában csak látszólag volt ugyanaz a helyzet, mint ami Magyarországon van, mert az ellenzék összefogása után a kormánypárt nem változtatta meg újra a választási törvényt, és nem akadályozta az ellenzék nyilvánossághoz jutásának lehetőségét. Magyarországon egy pártba tömörülhet minden ellenzéki, akkor se nyerhetnének, hanem tovább szívatnák őket.”
Bartus felteszi a kérdést: miért kell ezt tudomásul venni, miért kell ehhez alkalmazkodni,
miért kell az embereket azzal hitegetni, hogy a puccsisták leválthatók általuk alkotott szabályok között?
Miért végzetszerű az, hogy Orbán uralkodjék? Ha a feltételeit elfogadják, és azok között veszítenek (ahogy veszíteni is fognak mindig), azzal elismerik törvényesnek mind a rendszert, mind azokat a szabályokat, amelyek között Orbánt leváltani nem lehet. Ezzel legitimálják és törvényesítik a törvénytelenséget. A népet pedig becsapják, abban a tudatban tartják őket, hogy leválthatták volna a puccsista bűnözőket, de nem sikerült. A törvénytelen hatalmuk törvényes, jogszerű, nincs mit tenni ellene. Ez azonban sem a nép uralmával, sem a népfelség elvével, sem az Alkotmánnyal nem egyeztethető össze.
Gulyás Márton tehát téved – vonja le a következtetést Bartus: Mi sem bizonyítja a logikája abszurditását, mint amikor felteszi magának a kérdést, hogy Orbán esetleges leváltása után mi következne, akkor azt tudja mondani, hogy „A helyes és őszinte válasz: azt biztosan tudhatjuk, hogy mi történik, ha marad a NER”. De ez nem válasz arra, hogy
semmit nem tudnak arról, hogy mi történne, ha választáson véletlenül leváltanák a bűnözőket. Semmi.
Bartus László arra is igyekszik válaszolni, hogy miért bukna meg a rendszer a bojkottal?
„Orbán rendszere addig él, amíg a demokrácia hamis látszatát kelti. Amint ez megszűnik, a napjai meg vannak számlálva. A rendszeren kívülről, lemondva az állami pénzről kellene a rendszer alapjait támadni, törvénytelennek nyilvánítani, a letartóztatásukat követelni, még akkor is, ha a kezükben az ügyészség és minden. Tömegek csatlakoznának hozzájuk, mert az igazság képviselete hitelessé tenné őket, a sok hazugság visszájára fordulna. Bűnözőkké kellene nyilvánítani Orbánékat, és nem tárgyalni velük, csak a távozásukat követelni. Egyébként ez az egyetlen törvényes és jogszerű magatartás velük szemben. Ez az egyetlen békés ellenállás abban az esetben, amikor mindenen átgázolnak, és az alkotmányos rendet megdöntik. De ehhez le kell mondani a pénzről, a kedvezményekről, a látszatról, egy ideig vállalni kell a rendszeren kívüliséget. De ez az egyetlen módja a rendszer vér nélküli, békés megdöntésének. A rendszer bojkottja, a kivonulás, világbirodalmakat győzött le.”
Bartus válaszol Gulyás Márton hipotetikus kérdésére is, tudniillik, hogy mi a teendő:
„Orbán, Schmitt, Áder, Rogán, Szijjártó, Lázár és társaik kegyelmi kérvényét elutasítani, és már az ítéletben kikötni, hogy kegyelmet és kedvezményt nem kaphatnak.”
A cikk végkövetkeztetése:
„Magyarországon Orbán ellenfelei még most sem néznek szembe a valóságos helyzettel, nem hajlandóak tudomásul venni, hogy mi történt, és nem hajlandóak áldozatot hozni. Hazugságokkal illúziókba ringatják magukat. Ezek mind alaptalan remények, logikátlan, abszurd próbálkozások, pótcselekvések. Messze még a hajnal. Orbán egy négyharmados győzelemre és hosszú uralomra számíthat. Magyarország pedig tragédiára.”
„Az egyik háromnapos táboromban transztáncban voltunk a jelenlévőkkel, majd az egyik nő hirtelen remegni kezdett és sokkos állapotba került. Kis idő múlva ez az asszony elmesélte, hogy 15 évesen a saját anyja és az akkori pasija erőszakolták meg. Az édesanyja azt mondta neki, a férfi mindenre megtanítja, hogy mit kell tudnia egy nőnek az ágyban, de megkérte őt, hogy ezt ne mondja el senkinek. Ezután a férfi a nő saját anyja szeme láttára erőszakolta meg az akkor kiskorú lányt és vette el a szüzességét. Három évig járt hozzá a férfi az anyja jelenlétében „tanítani” őt.
Mint kiderült, azért is jött el a csoportba, mert
rendezett családi élete van, egy csodás férjjel, akit rendszeresen megcsal,
ráadásul a saját lakásukban, és eddig a pontig nem értette, hogy miért teszi ezt. Évtizedeket kellett várnia a felismeréssel, hiszen eddig megpróbálta elnyomni magában az igazságot.”
Az Origo elmeséli Mészáros Márta új filmjének történetét
„Olga, miután beteg anyja lakásában egy idegen fiatal katonát ábrázoló rajzot talál, nekiáll nyomozni és
anyja múltjában nagy titokra talál.
A fordulatokban bővelkedő történet végén pedig önmagával találkozik”
A Magyar Idők Bródy Jánosról
Bródy János folytatja azt a ballib értelmiség körében az elmúlt években már szokásjoggá nemesedett jó hagyományt, hogy ha kijön egy új lemezük, verseskötetük vagy belátható időn belül bekövetkezik a 39. búcsúkoncertjük, illetve, ha új színiakadémiát alapítanak, avagy csak
posztolnak egy okosnak gondolt baromságot a Facebookra,
akkor azonnal elindulnak a Hír TV-be, illetve ATV-be egy jó kis kormányszidalmazós, diktatúrázós haknikörútra…
… miután kijöttek valamelyik sóval behintett ellenzéki hírportál szerkesztőségéből, ahol rettegnek egy betyárosat attól a hatalomtól, mely ellehetetleníti, elnyomja és elhallgattatja őket, és ahol elsírják, mennyire szörnyen szívbe markolóan mély és őszinte fájdalmat éreznek, amikor a Tények híradójára emelik azt az emberi szavakkal leírhatatlanul zseniális szemüket, elslattyognak a TV2 stúdiójába is, mintegy reklámozni az új produktumukat.
Egyedül keménykedő a Magyar Hírlapban
Szóval megy a cicaharc, olyannyira, hogy a bázisdemokrata örökmozgó festékdobáló Gulyás Márton már meg is elégelte a zűrzavart, és saját bulit hirdetett október 23-ra.
Ünnep helyett zavargás, főhajtás helyett megafonba üvöltés, meg nyilván középületek megrohanása.
Mindenesetre a „nagyon civil” színpadon ezúttal nem kap helyet se Gyurcsány, se Juhász Péter, a Közös Ország Mozgalom sem közösködik velük, egyedül keménykedik.
Lesz közös ellenzéki tüntetés október 23-án, és majdnem minden olyan párt jelezte a részvételét, amelyek aláírták a Gulyás Márton által alapított Közös Ország Mozgalom választási törvényről szól nyilatkozatot. Az LMP kihátrálása miatt viszont a Momentum sem lesz ott.
A tüntetésen így részt vesz az MSZP, a PM, a DK, az Együtt, a Liberálisok és a Modern Magyarország Mozgalom.
Sokáig úgy tűnt, hogy teljes lesz az ellenzéki egység, ám Hadházy Ákos, az LMP társelnöke csütörtökön este az ATV műsorában bejelentette, hogy pártja nem vesz részt a rendezvényen.
Ezzel pedig a Momentuim részvétele is kérdésessé vált. Ők ugyanis korábban úgy nyilatkoztak, hogy akkor lesznek ott a tüntetésen, ha azon minden, a közös nyilatkozatot aláró párt ott lesz. Mivel ez az LMP kihátrálása miatt nem teljesül, ők is úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a tüntetésen – mondta a Népszavának Papp Gergő, a Momentum szóvivője.
Azt már korábban bejelentették, hogy saját tüntetést szerveznek aznapra, ezt pedig meg is tartják.
„A kritika itt jogos, kicsit elcsúsztunk az időben, és ennek is megvannak az okai. Például, hogy bennünket nem finanszíroznak külföldről, mint ahogy ezt a Fidesz állítja, nekünk nincsenek donorjaink, magunk finanszírozzuk az akcióinkat. A Fidesszel kapcsolatban még annyit: június óta keressük őket, hogy beszéljünk közösen a törvényről, soha semmire még csak nem is reagáltak.” Interjú Gulyás Márton civil aktivistával:
„Blöff volt az egész, és mielőtt a „de legalább összefogtak”-álérvet elővenné valaki, hadd emlékeztessek, hogy például az ott egymás mellett álló MSZP és DK milyen ordenáré csatajelenetek közepette buktatta meg azóta előbbi kormányfőjelöltjét.” – nagyjából ezzel az idézettel foglalható össze Ceglédi Zoltán politikai elemző véleménye, amelyet a hvg-n tett közzé arról a Gulyás Márton-féle kezdeményezésről, amely a választási törvény megújításáról szólt, és amelyet végül szeptember 24-én nyolc ellenzéki párt aláírásával szentesítettek.
Ceglédi szerint komolytalannak kell tekinteni egy olyan akciót, amely, miközben aktivitást vár a közvéleménytől, azt titokban tartja, hogy mégis milyen törvényszöveg mellett kellene kiállni; már két hete semmit nem tudni mi az igazi tartalom, mint ahogy azt sem, hogy milyen akciókra készül a civil aktivista. Ceglédi azt is bírálta, hogy komolytalan dolog Orbánnak, illetve a parlamentnek öt napot biztosítani arra, hogy elfogadja a nyolc párt által aláírt új paragrafust. Szerinte semmi nem kényszeríti erre Orbánt, ráadásul – fogalmaz Ceglédi – a végleges szöveggel maguk a szereplők sem értenek egyet, közülük nyolc záradékkal látta el a tervezetet.
A Független Hírügynökség megkérdezte Gulyás Márton civil aktivistát, vajon mennyire jogosak Ceglédi észrevételei.
Szabad ország, szabad vélemény-nyilvánítás – fogalmazott első mondatában Gulyás. – De az, hogy titkos lenne, amit csináltunk, az egyáltalán nem igaz. – A folyamatot bárki megnézhette, meghallgathatta, sőt ma is fent van az interneten.
De a törvény szövege valóban nem olvasható…
Ma, vagy holnap az is nyilvános lesz.
A ma vagy holnap szó szerint értendő, vagy az időpont bizonytalanságára utal?
A héten biztos, hogy közzétesszük.
Ceglédi szerint a szöveget maguk a részvevők közül is négyen opponálták, így mi értelme van nyilvánosságra hozni?
A tervezet mögött mindenki felsorakozott, néhány részvevő, bizonyos kérdésekben jelezte: mi az, amiben eltér a véleménye, de ettől még az aláírását nem vonta vissza…
És az ötnapos határidő? Az talán tényleg túlzás…Meg a kéthetes hallgatás is, nem?
A kritika itt jogos, kicsit elcsúsztunk az időben, és ennek is megvannak az okai. Például, hogy bennünket nem finanszíroznak külföldről, mint ahogy ezt a Fidesz állítja, nekünk nincsenek donorjaink, magunk finanszírozzuk az akcióinkat. A Fidesszel kapcsolatban még annyit: június óta keressük őket, hogy beszéljünk közösen a törvényről, soha semmire még csak nem is reagáltak.
Azt lehet tudni, hogy mi lesz a következő lépés?
Szerdán meghirdetjük az október 23-i rendezvényünket.
Ön amúgy is, Németh Szilárd által megjelölt hivatásos zavarkeltő. Nem tart attól, hogy azzal fogják vádolni, az október 23-i nemzeti ünnep megzavarására készülnek, tehát pontosan azt teszik, amit a Fidesz megjósolt?
A nemzeti ünnepeket épp a Fidesz szokta megzavarni, mi nem teszünk ilyet. Méltóságteljes akció lesz, de a részleteket szerdán ismertetjük.
A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében. Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre
és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett „Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.
Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint
Orbán a saját démonaival küzd.
Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”
Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:
„A KORMÁNYZÁSHOZ KOMOLYABB ESZKÖZÖK KELLENEK, MINT SZEMÖLDÖKCSIPESZ”.
Kedd
Kicselezte a kormány a népszavazást kezdeményezőket
Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.
ALÁÍRÁSOKAT ETTŐL PERSZE MÉG LEHET GYŰJTENI, ÁM A NÉPSZAVAZÁS A ETTŐL KEZDVE ÉRTELMETLENNÉ VÁLT.
Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére. Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.
Börtönbe vonult Császy Zsolt
Kedden délelőtt bevonult a börtönbe Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik volt vezetője, hogy megkezdje kétéves börtönbüntetését. Társa, Tátrai Miklós, volt vezérigazgató már néhány héttel ezelőtt elkezdte letölteni a büntetését.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Császyt ötven-hatvan ember kísérte el, többek között Gyurcsány Ferenc a DK elnöke, Herényi Károly a Császy Zsolttal közösen alapított Nemzeti Bilincs egyesület alelnöke, volt MDF-es országgyűlési képviselő és ott volt Iványi Gábor az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője.
Szerda
Kétszáznál is több halottja van a mexikói földrengésnek
Nagy erejű földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét. A helyi idő szerint kora délután bekövetkezett, 7,1-es erősségű földmozgás épületek tucatjait döntötte romba a sokmilliós mexikói fővárosban.
MTI/EPA/Mario Guzman
A polgári védelem vezetője, Luis Felipe Fuente közlése szerint késő estig országosan 150-re emelkedett a halálos áldozatok száma, de a Milenio tévé legutóbbi híradásában már 204 halálos áldozatról adott hírt.
A LEGTÖBB HALOTTAT MEXIKÓVÁROSBÓL JELENTETTÉK,
ahol mentők százai az éjszaka is folytatják a kutatást a romok között rekedt esetleges túlélők után, és a mentésben civilek százai is részt vesznek.
Csütörtök
Októberben jön a konzultáció a „Soros-tervről”
Az úgynevezett Soros-tervről kér véleményt a kormány a várhatóan októberben kezdődő újabb nemzeti konzultációban – mondta a kormányülés nélküli Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte az úgynevezett Soros-terv sarokpontjait, amikről szólni fog a kampány: 1 millió bevándorló évente, nekik két év alatt fejenként 30 ezer euró juttatás, amelynek finanszírozására akár kölcsönt is vegyen fel Európa. A valódi Soros-tervről itt írtunk.
MTI Fotó: Illyés Tibor
A konzultáció arról szól, hogy kitartsunk-e amellett, hogy
MAGYARORSZÁG NE LEGYEN BEVÁNDORLÓORSZÁG
– mondta Lázár, aki azt is újólag leszögezte: a kormány minden erővel azon van, hogy megakadályozza a bevándorlást. Egyúttal ismételten kétarcúsággal vádolta a magyar kormánnyal erősen kritikus országokat, mondván a szűk egy hét múlva lejáró határozatot a kötelező kvótáról ezek se tartják be, Németország például 28 százalékot teljesített.
Péntek
A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért
Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.
Orbán a rádióban MTI Fotó: Illyés Tibor
Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.
A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte
MAGYAR NÉZŐPONTBÓL AZ A LEGJOBB, HA ANGELA MERKEL JELENLEGI KANCELLÁR NYERI A KÖZELGŐ NÉMETORSZÁGI VÁLASZTÁST.
Szombat
Aláírás az Agorában
Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.
Fotó: Facebook (Közös ország Mozgalom)
A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.
Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy
a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.
Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.
Vasárnap
Merkel vagy Merkel
És a hét legvégén a legfontosabb esemény: a németországi választások. Minden jel arra utal, hogy az urnák bezárása után, 18 órakor kiderül: ismét Angela Merkel kereszténydemokratái nyernek. A kérdés: kivel fognak koalícióra lépni.
Nyílt titok volt napok óta, mostanra hivatalossá vált: Gulyás Gergelyt választották a Fidesz-frakció új vezetőjének a nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának velencei ülésén.
A döntést Kósa Lajos, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője, a Modern városok programért felelős leendő tárca nélküli miniszter jelentette be csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján, a helyszínen.
Gulyás Gergelyt a törvényalkotási bizottság élén Hende Csaba váltja, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke pedig – Kósa Lajos helyett – Németh Szilárd lesz.
A leköszönő frakcióvezető arról is tájékoztatott, hogy az elhunyt Rubovszky György igazságügyi bizottsági elnöki posztját a KDNP-s Vejkey Imre kapja, őt pedig a szintén kereszténydemokrata Hargitai János váltja a mentelmi bizottság élén.
Schilling Árpád, Gulyás Márton és Vágó Gábor. Nem tudom, jó sorrendben említjük a neveket. Nehogy bajunk legyen belőle, ha netán pontatlanul idézzük Németh Szilárdot.
A Fidesz alelnökként foglalkoztatott szellemi verőlegénye ezt a három embert nevezte meg, mint akik majd
utcai zavargásokat szerveznek az ősszel.
A Négyek bandája szebben hangzott volna. Mondhatott volna többet, kis lovag!
Németh Szilárdnak feltehetőleg bizonyítékai is vannak arra, amit állított. Lehet, hogy kihallgatta, amint a hármak éppen kitervelték az őszi akciókat. Az egyikük vállalta, hogy Túró Rudit zabrál a köztévé büféjéből. (A számlát majd a forradalom állja, mint 2006-ban). A másik elköt egy tankot október 23-án, a harmadik Soros kottájából játszik.
Németh Szilárd, bármit is gondoljunk róla, maga is tudja, hogy normális emberek röhögnek azon, amit mond.
Nem is nekik szánja a mondandóját, hanem az agyhalottaknak. Azoknak, akiknek bármilyen hajmeresztő történetet be lehet mesélni, gond nélkül elhiszik.
Németh Szilárd megnevezett három embert. Nekik köszönhetjük majd az őszi utcai csetepatékat. Aztán, ha nem lesz semmi, vagy lesz, de mégsem ők csinálják, Németh és társai mossák kezeiket.
Mindent értünk, nem kell magyarázni. Akinek meg még ennyi sem elég, kérdezze meg Németh kezelőorvosát, gyógyszerészét.
Kósa Lajos, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője a Modern városok program végrehajtását felügyelő és irányító tárca nélküli miniszter lesz, várhatóan október 1-jétől.
Közölte: Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel, hogy vegyen részt a kormány munkájában miniszterként, amire igent mondott.
Elmondta, hogy a pártelnök-kormányfő a Fidesz jövő héten esedékes velencei kihelyezett frakcióülésén tesz javaslatot a nagyobbik kormánypárt új frakcióvezetőjének személyére.
Kérdésre Kósa Lajos úgy fogalmazott: a képviselőcsoport-vezetői tisztségre „Gulyás Gergely neve nem alap nélkül merült fel”.
A politikus jelezte továbbá: azt javasolja, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának élén frakciótársa, Németh Szilárd kövesse őt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
És a hét legvégén a legfontosabb esemény: a németországi választások. Minden jel arra utal, hogy az urnák bezárása után, 18 órakor kiderül: ismét Angela Merkel kereszténydemokratái nyernek. A kérdés: kivel fognak koalícióra lépni.
