Szeptemberben tovább emelkedett a júliusban már történelmi tetőpontjára jutott GKI konjunktúraindex és ezen belül az üzleti bizalmi index.
A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az elmúlt hónapokban némi hullámzás közepette már minden ágazatnak sikerült meghaladnia – a kereskedelminek megközelítenie – mindenkori maximumát. A fogyasztói várakozások szeptemberben kissé romlottak, de így is erős optimizmust sugároznak.
Forrás: GKI
Szeptemberben az üzleti szférán belül jelentősen javultak, történelmi csúcsukra kerültek az ipari várakozások, s további emelkedésével ugyancsak újabb historikus tetőpontjára jutott az építőipar bizalmi index. A szolgáltató cégek várakozása nem változott, a kereskedelmi ágazaté viszont kissé romlott. Ami külön jó hír a munkavállalóknak:
a foglalkoztatási hajlandóság az iparban és az építőiparban jelentősen, a kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél kissé erősödött,
a lakosság munkanélküliségtől való félelme nem változott.
A GKI fogyasztói bizalmi index szeptemberben az augusztusi növekedést követően, annál kisebb mértékben mérséklődött. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét változatlannak, várható megtakarítási képességét kissé rosszabbnak ítélte, mint augusztusban.
Az idén júliusban az ipari termelés volumene alig nőtt az egy hónappal korábbihoz képest, az első hét hónapban sem volt valami fényes a bővülés üteme, mindösszesen 4,8 százalékos.
Forrás: KSH
A Központi Statisztikai Hivatal ma tette közzé második becslését, amelyből az is kiderül, hogy az ipari export 1,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, s amit előre jeleztünk, a járműipar tehető leginkább felelőssé mind a gyengébb ipari teljesítményért, mind pedig az ipari export gyengélkedéséért. Ugyanis a feldolgozóipari termelés 28%-át adó járműgyártás teljesítménye 7,9%-kal, az exportértékesítésen belül a 35%-ot képviselő ágazat kivitele pedig 8,3%-kal visszaesett.
Mint korábban Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. témavezetője a FüHü-nek elmondta: júliusban állt le az egyik, majd augusztusban a másik nagy autógyár Magyarországon. Szavait most igazolják az adatok és a KSH jelentésének megállapítása is:
„A visszaesésben a bázisévitől eltérő nyári leállás is szerepet játszik, a járműipar alacsonyabb teljesítményszintje a rendelésmutatókban is tükröződik.”
Ismét a gépipar volt egyébként a legjobban teljesítő ágazat: az egy évvel korábbi volument a legnagyobb mértékben, 13,7%-kal ugyanis a feldolgozóipari termelésből 7,0%-kal részesülő gép, gépi berendezés gyártása haladta meg. Ám ennek oka elsősorban az alacsony bázis volt.
Forrás: KSH
Héthavi teljesítmény
Az idén a január és a július között hét hónapban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,8%-kal nőtt. Az összes értékesítés 65%-át adó külpiaci eladások volumene 5,2, a 35%-ot képviselő hazai értékesítésé 3,6%-kal emelkedett.
Tovább bővült az ipari létszám, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2%-kal.
Az ipari termelés Magyarország minden régiójában bővült, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (8,5%), a legkevésbé Dél-Alföldön (3,1%).
A miniszterelnök szerint „színvonaltalan érvelés” az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését. A kormány által megrendelt jelentésben viszont az áll: e pénz nélkül recesszióban lenne a gazdaság. Az MNB tanulmánya is azt állítja, hogy a kkv-knak adott EU-s pénz sem emelte a termelékenységet.
A Széchenyi kártya programjának 15-ik évfordulóját megünnepelendő Orbán Viktor a magyar gazdaság önerejét méltatta a növekedésről szólván csütörtökön. A kormányfő azt mondta, hogy nem szabad a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítani, az, ahogy ma a magyar gazdaság működik, nem külső segítségnek tudható be, hanem a magyar gazdaság szereplőinek. Ez a mi magyar sikerünk, saját erőfeszítéseinknek köszönhető – mondta.
Pontosítva ezt egyenesen úgy fogalmazott, hogy
„színvonaltalan érvelés”
az uniós támogatásoknak tulajdonítani a magyar gazdaság fejlődését, hiszen a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forint, az uniós támogatások pedig 1000-1500 milliárd forintot tesznek ki.
Az állítások mindegyikét hivatalos adatok, a kormány által rendelt jelentés, nemzeti banki tanulmány megállapításai cáfolják.
Magyarország az elmúlt években az 1000-1500 milliárd forintnál sokkal többet kapott az Európai Uniótól. Amikor a legbővebben ömlött ide a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 forint érkezett támogatásként, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy
a GDP 8-10 százalékát nem az országban állítják elő.
De álljon itt a miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány azon megállapítása, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt, az EU pénze nélkül viszont 1,8 százalékkal masszív recesszió lett volna. A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik.
Orbán a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára kitalált Széchenyi hitelprogram évfordulóján fejtegette a „saját lábon állás” teóriáját, érdemes hát szembesíteni ezt a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban publikált tanulmányában foglaltakkal. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint
„a támogatásokra való számottevő ráutaltságról”
írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék.
Az MNB-sek megállapításainak veleje:
a támogatások nem javították a kkv-k termelékenységét
(vagyis egy időegység alatt előállított értéket).
Az uniós pályázatok (hitelek és vissza nem térítendő összegek egyaránt) javították az alkalmazotti létszámot, növelték az árbevételt és a hozzá adott értéket (az árbevétel és a megvett anyagok és szolgáltatások értékének különbözetét).
„A munkatermelékenység azonban egyik esetben sem változott szignifikánsan a támogatások hatására” – e szikár konklúzió azt jelenti, hogy amint kifutnak a támogatási programok, az ezeket igénybe vevő kkv-k eredménye jellemzően visszazuhan a stagnáló hatékonyság miatt.
A vissza nem térítendő támogatások hatását szemléltető ábra megmutatja, hogy a külső pénzzel legegyszerűbben növelhető létszám és árbevétel mellett a kkv-k üzemi eredménye és hozzá adottérték-teljesítménye mérsékelten javult.
Forrás: MNB
Az EU segítsége és a hazai növekedés közvetlen összefüggését igazolja az is, hogy tavaly, amikor az új uniós költségvetésből még alig csordogált a pénz, a hazai gazdaság növekedése azonnal lezuhant két százalék közelébe.
A kkv-k szerepe a gazdaságban óriási. A foglalkoztatásból körülbelül 70 százalékkal veszik ki részüket. Vagyis a hozzájuk öntött ezermilliárdok termelékenységet növelő hatásának elmaradása nem túl jó jel.
Emelte az idei évre szóló növekedési prognózisát a GKI Gazdaságkutató Zrt.. Tette ezt annak ellenére, hogy – mint legfrissebb előrejelzésében írja – az idei második negyedéves gazdasági növekedési dinamika érezhetően lassult, ám a beruházások látványos bővülése folytatódott.
Az idén, a második negyedévben a magyar gazdaság – szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva – 3,6%-kal bővült, 0,2 százalékponttal elmaradva az előző év adatától – írja a GKI az előrejelzésében, amely – ahogy mindig – gyorsfényképet ad az előző időszak magyar gazdasági fejleményeiről. Mint összegzi: az idén a második negyedévben a bruttó adatok alapján az iparban és a külkereskedelmi áruforgalomban lassulás, az építőiparban, a kereskedelemben és a turizmusban gyorsulás következett be. Jelentős lehet a visszaesés a mezőgazdaságban, ezen belül is a növénytermelésben. Az első félévben euróban számolva a behozatal mintegy 1,5 százalékponttal gyorsabban bővült a kivitelnél.
A beruházások az első negyedévi 23% után a második negyedévben 27%-kal bővültek, nagyon alacsony bázishoz képest. Az elemzés megjegyzi, hogy
kiugró, 60% körüli a közigazgatás-védelem (ide tartozik a határvédelem) valamint a szállítási ágazat (ide tartoznak az útépítések) bővülése.
A kimutatott munkanélküliség 2017. május-júliusban az egy évvel korábbihoz képest 0,8 százalékponttal, 4,2%-ra csökkent. Ez a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, a tavaly év végéhez viszonyítva azonban a mérséklődés már csak minimális. A GKI nyári felmérése szerint a cégek minden ágazatban a munkaerő-hiányt tartják a növekedést fékező legfontosabb tényezőnek.
A munkaerő-hiány mellett elsősorban a minimálbéremelés következménye, hogy a bruttó bérek az első félévben közel 12%-kal emelkedtek. A második negyedévben a reálkeresetek kb. 2,5 százalékponttal gyorsabban nőttek, mint az elsőben, ami az áprilisban szokásos béremeléseknek és az átmenetileg mérséklődő inflációnak volt a következménye.
A második negyedévben a kiskereskedelmi forgalom növekedése is gyorsult, azonban csak kb. 1 százalékponttal. Végeredményben, az első félévben a reálkeresetek 9%-os emelkedésével szemben a kiskereskedelmi forgalom még 4%-kal sem bővült.
Ez részben arra utal, hogy a minimálbér-emelés a szürke jövedelmek csökkenésével jár együtt, másrészt a lakosság valószínűleg mérsékelte az adósságait – írja a kutatóintézet.
És akkor lássuk az előrejelzést, összehasonlítva azza, amilyet a legutóbbi prognózisban várt a kuttóintézet.
A júliusban történelmi csúcsára jutott GKI konjunktúraindex augusztusban minimálisan, hibahatáron belüli mértékben csökkent. Augusztusban az üzleti bizalmi index az előző havinál kissé alacsonyabb, a fogyasztói viszont magasabb lett.
Az üzleti várakozások némi romlása kizárólag az ipari bizalmi index esésének következménye, az építőipari és különösen a kereskedelmi bizalmi index ugyanis emelkedett, a szolgáltatói pedig nem változott – emeli ki elemzésében a kutatóintézet.
A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az ipari várakozások a júliusi rekord után augusztusban visszakerültek júniusi szintjükre. Különösen az elmúlt időszak termeléséről alkotott vélemény romlott, de a rendelésállomány – ezen belül az export – valamint a készletek megítélése is valamivel kedvezőtlenebbé vált. A termelési várakozások viszont érezhetően javultak.
Forrás: GKI
Az építőipari kilátások augusztusban tovább szárnyaltak, így az ágazat bizalmi indexe újabb történelmi csúcsra emelkedett. Az előző háromhavi termelés értékelése jelentősen, a rendelésállományé kissé javult.
A kereskedelmi bizalmi index a júliusi enyhe csökkenés után jelentősen nőtt, s ezzel nemcsak az elmúlt közel négy évet jellemző viszonylag keskeny sáv tetejére került, de megközelítette történelmi csúcsát is. Különösen a rendelések várható alakulásáról vélekedtek optimistán a cégek, de az eladási pozíció és a készletszint megítélése is javult.
Augusztusban a szolgáltatói bizalmi index nem változott. Az előző három hónap általános üzletmenetének megítélése valamivel kedvezőbb lett, a forgalmi várakozások viszont kissé kedvezőtlenebbek.
A foglalkoztatási szándék augusztusban nem sokat változott; az iparban és a kereskedelemben kissé visszafogottabb, a szolgáltató cégeknél valamivel pozitívabb lett, s csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme.
Az áremelési törekvés – a kereskedelem kivételével, ahol jelentősen nőtt az áremelést tervező cégek aránya – alig változott, az iparban kissé gyengébb lett, az építőiparban valamivel erősebb. Érezhetően emelkedett a fogyasztók inflációs várakozása is.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az iparban és a kereskedelemben kissé romlott, az építőiparban és a szolgáltató szférában viszont javult, a fogyasztók körében nem változott.
És a fogyasztók?
A GKI fogyasztói bizalmi index augusztusban a júliusi enyhe csökkenést követően augusztusban öthavi maximumára emelkedett. A lakosság a saját várható pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét is kissé jobbnak érezte, mint júliusban.
A bruttó hazai termék (GDP) növekedése a második negyedévben 3,6 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakét – közölte a KSH. Az előző negyedévben 3,8 százalék volt a háromhavi érték. Az elemző szerint ez beleillik az esztendőre várt folyamatokkal.
A naptárhatással és szezonális tényezőkkel megtisztított adat szerint a magyar gazdaság 3,6 százalékkal növekedett az év második negyedévében, ami kismértékű lassulás az első negyedévi indexhez képest – derült ki a KSH jelentéséből. A nyers adat szerint 3,2 százalék volt a gyarapodás.
Az előző három hónaphoz mérten 0,9 százalék volt az emelkedés, az első fél évben pedig 3,7 százalék. A KSH szerint a szolgáltatások (például kereskedelem, közszolgáltatások, szállítás) a növekedés motorja.
A számok összhangban vannak a GKI Gazdaságkutató előzetes becslésével – mondta el
a fuhu.hu-nak Petz Raymund ügyvezető igazgató.
Szerinte várható volt a kis mértékű (0,1 százalékpontnyi) lassulás (az éves alapon mért negyedévi) gazdasági növekedésben. Részletek híján egyelőre nem tud pontosabb értékelést végezni, a KSH későbbi elemzése nyújthat segítséget a folyamatok pontosabb megértéséhez.
A kereskedelem részaránya a GDP gyarapodásában érdekes kérdés lesz a részletes számok majdani megismerésekor, mert az év elején a nagyarányú bérnövekedéstől messze elmaradó (2,4 százalékos) kiskereskedelmi forgalmi bővülést mértek, ami a GKI értékelése szerint nagyobb részt annak tudható be, hogy a zsebbe adott fizetések egy részét most „papírozzák le”, a tényleges keresetemelkedés tehát kisebb a statisztikai adatoknál.
Az első félévben majdnem ötven százalékkal nőtt az eladott lakások száma tavalyhoz képest, a tervezetteké pedig negyvennel. Budapestre már kiadta a figyelmeztetést az MNB a jövedelmek gyarapodási ütemétől jelentősen elszakadt árak miatt. A fizetőképes legfeljebb felső három jövedelmi tized helyébe mindinkább az állam állhat finanszírozóként egyre nagyobb összeget öntve a lakástámogatásba a választások előtt. Kérdőjel a befektetési célú ingatlanok piaca, valamint az uniós agrártámogatások pénzének vándorlása.
A lakáspiacon – elsősorban Budapesten és Nyugat-Magyarországon – valósággal elszállt árak közepette már láthatók a megtorpanás első – meglehet, még távoli – jelei. A GKI Gazdaságkutató most közzé tett felmérése szerint az ingatlanpiaci kilátások túl vannak a csúcson, de még derűlátók a szereplők. Látható azonban, hogy hét negyedéves mélypontra került azok száma, akik biztosan vagy valószínűleg terveznek lakást venni-építeni. Azt is megállapította a GKI, hogy a várakozásokat tükröző index már csak Budapesten növekedett, az ország többi részén csökkent, és ugyancsak hét negyedéves mélypontra süllyedt.
Az értékesített (használatba vett) új ingatlanok száma félévkor 5004 volt, 46 százalékkal több az előző évi hasonló időszakinál. Ez pontosan akkora növekedés, mint az első negyedéves összehasonlító index volt. A kiadott építési engedélyek és bejelentések azonban lassulást mutatnak az idei két részidőszak között: tavasszal csaknem 90 százalékos volt az éves növekedés, félévkor (19,8 ezer) viszont már csak 40 százalék. Különösen Budapesten szembetűnő a mérséklődés: 320 helyett 212 százalék a változás mértéke, továbbá a községekben 166 százalékról 70 százalékra zuhant a tervbe vett kivitelezések dinamikája. (Az később derül ki, hogy egyszeri, például szezonális változásról vagy tendenciáról van szó. A GKI mindenesetre az építési telkek piacán is a várakozások romlásáról számolt be.) A gazdaság teljesítményének szempontjából az új építésű ingatlanoknak van elsődleges jelentőségük, ezért fontos mutató, hogy a piaci várakozások szerint a használt lakások értékesítési árában 2-2,5 százalékos változást (drágulást) várnak a megkérdezettek, egyedül Budapesten számítanak 3 százalékhoz közeli áremelkedésre, az új építésűeknél ennél két és félszer nagyobb ellenérték-gyarapodásra számítanak: a fővárosban stagnálásra, másutt stagnálásra-csökkenésre, egyedül a keleti országrészben prognosztizálnak hét százalékos növekedést.
Az MNB súlyos kockázatot lát
Az elmúlt két évben az új lakások négyzetméter-árai (is) szinte megállás nélkül növekedtek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentése arról számol be, hogy a Budapesten 2016 végén tapasztalt átlagosan 461 ezres négyzetméter-ár „már kiugrónak mondható”. Sőt, a jelentés legvégére elrejtve az MNB komoly figyelmeztetést ad:
„Budapesten a lakásárak növekedési üteme több éve meghaladja a háztartások jövedelmének növekedési ütemét”.
Továbbá „a fővárosi lakáspiacon felmerül kockázatként a lakóingatlanok értékének túlzott, a fundamentumok által indokolt szintet meghaladó emelkedése, ezért a budapesti lakáspiac folyamatos monitorozása kiemelten fontos”. Azóta ugyan júliusban Budapesten enyhe visszafordulás történhetett (a szárnyalás tempója az első félévben 11,3 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 23,3 százalékhoz képest, ami csaknem 50 százalékos dinamika-süllyedés), de a tavalyi csaknem tízezer után idén reálisan elérhető a 15 ezer eladott új lakás – mondta a fuhu.hu-nak Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója, kutatásvezető.
A közelmúltbeli értékek mindenesetre jelentős bővülést mutatnak. Júniusban az építőipari termelés volumene 27,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist, az épületek építéséé 26,1, az egyéb építményeké 29,6 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Májushoz képest a termelés növekedése 1,1 százalék, az év első fél évében 27 százalék volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene június végén 94,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. A második negyedévben az építőipar termelői árai is emelkedtek, 4,6 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.
Mindezek alapján (is) gyakran teszik fel a kérdést elemzőknek: meddig tarthat a lakáspiac növekedése? Petz Raymund szerint a trendforduló megbecsülése a legnehezebb kérdés. A GKI kutatásvezetője úgy véli, mostanában ezen a magas szinten stabilizálódnak a várakozások, de nem látszik a kilátások további javulása. Ezzel együtt akár további 2-3 kedvező év is lehetséges. Egyelőre kemény korlátnak látszik 2019 vége, amikor lejár a lakásépítésre 27-ről 5 százalékra leszállított áfa ideiglenes időtartama, amit az EU-val a „szociális lakásépítésre” hivatkozva fogadtatott el a magyar kormány. Petz szerint még egy négy éves ciklusra talán sikerülne prolongálni, de azért ez nem száz százalék, mert a fő szabály az ingatlanokra az általános kulcs (nálunk a 27 százalék) alkalmazása. Ennek annyiban is súlyos következményekkel járó jelentősége van, hogy az áfa visszaállására minden bizonyára satufékkel reagálna a lakáspiac. Jelenleg azonban égető probléma a hiányzó munkáskéz. Emiatt már most több negyedéves, helyenként akár egy éves csúszásban vannak lakásfejlesztések, sőt, több projektről azt sejtik a piacon, hogy végül el se kezdődnek. A Budapesti Lakáspiaci Riport
egy hónapja 7500 lakás esetében számolt be csúszásokról.
Kiknek készülnek az új lakások?
A GKI szakértője egyetért azzal a felvetéssel, hogy az elmúlt időben kialakult gigantikus árak legfeljebb a legfelső két-három jövedelmi-vagyoni tizedbe tartozók számára érhetők el, ezek száma viszont nagyon erősen korlátos. Az ingatlanvásárláshoz-cseréhez nélkülözhetetlen „beugró” egyik forrása a meglévő vagyontárgy, a másik a különféle pénzügyi eszköz (megtakarítás, befektetés). Az MNB nemrégiben közzétett tanulmánya a háztartások megtakarításairól egészen döbbenetes vagyoni koncentrációról számol be (az adatok 2015-ösök, de az arányok lényegesen nem változtak azóta.) Eszerint a háztartások első (alsó) feléé a jellemzően ingatlant tartalmazó nem pénzügyi vagyon 15 százaléka, a maradék 85 a másik 50 százaléké. A megtakarításoknál ez az arány 11-89 (az adósságtól megtisztított nettó pénzállomány).
A felső két decilisnél található az ingatlanvagyon 54 százaléka és a megtakarítások 76 (!) százaléka
(ezen belül a leggazdagabb egytizedé a pénzügyi vagyon kétharmada). Ezeket összevonva a magyar háztartások nettó vagyonának 52 százalékát a felső tized, 15 százalékát a második decilis birtokolja. A nyolcadik tizednél már csupán a nettó lakossági vagyon 10 százaléka áll rendelkezésre.
Forrás: KSH
És itt nem feltétlenül milliomosokra kell gondolni: a mérés szerint a legfelső jövedelmi tizedbe már évi bruttó 3,5 millió forintnál volt a „belépő”, a kilencedik decilis kerekítve 2,2, a harmadik „leggazdagabbaké” pedig 1,8 milliós összes bevételtől kezdődik. Utánuk már az országos átlag (1,44 millió) jövedelmet épphogy meghaladók, majd az alattiak sorakoztak. Háztartásokat (optimális esetben kétkeresős családokat) feltételezve lényegesen magasabb összjövedelemről beszélhetünk, de azért
szó sincs krőzusokról, akik 600-700 ezer forintot stabilan tudnának kifizetni nagyobb új ingatlan négyzetméteréért.
Még a (jelenleg) lefelé tartó banki kamatok láttán se. (Ennek hosszabb távú kockázatáról itt olvashat.) A 6-7-ik decilisbe tartozó szülők kétszer bruttó másfélmilliós éves bevételéből már komoly számolgatást igényelhet belevágni 8-10 milliós kölcsön törlesztésébe tisztán piaci alapú megoldással. Különösen úgy, hogy a 2015-ös adatok szerint is a legkedvezőbb helyzetben a gyermektelen férfiak háztartásai voltak-vannak éves nettó 1,6 milliós jövedelemmel. A kifejezetten a több gyerekeseket segítő kormányzati családtámogatás természetesen módosít ezen a helyzeten, de az állami segítség jelenleg is a felső jövedelmi csoportba tartozóknak igazán előnyös. Ha területenként vizsgáljuk a jövedelmeket, azt látjuk, hogy mindössze Budapesten és Vas megyében volt a háztartásonkénti éves jövedelem 4 millió forint feletti. Nem nehéz belátni, hogy az alsó jövedelmi 60 százalékba tartozók családjainak gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy havi 60-80 ezer forint törlesztéssel járó kölcsönt vegyenek fel (és kapjanak banktól), amely alapjaiban változtatná meg lakásviszonyaikat.
S noha a jövedelem és a vagyon nincs minden esetben szoros korrelációban, az átlagot akár többszörösen meghaladó felhalmozás (az öröklést kivéve) az átlagnál jóval nagyobb rendszeres bevételt feltételez, különösen a gyarapodás éveiben. A háztartások helyzetét vizsgáló MNB-tanulmány szerint az életkori besorolás alapján relatíve legjobban „eleresztett”, 46-55 éves háztartásfők vezette családokban
átlagosan 14 milliós ingatlan- és 16 milliós pénzügyi vagyon található,
és e generációé a legnagyobb háztartási összvagyon is. A 65 évesekig terjedő következő csoportban 13 és 8 millió az ingatlan-pénzvagyon átlaga. Az átlagjövedelemben ehhez hasonló a helyzet: az életkori alsó-közép háztartások évi bruttó 4,5 millióhoz, a felső-közép 3,2 millióhoz jutottak két éve.
Forrás: MNB
A grafikon azt szemlélteti, hogy a részben mozgósítható, tőkeként felhasználható nettó (tartozásokkal megtisztított) vagyon átlagosan egyáltalán nem verdesi az eget. Budapesten meghaladja a 32 milliót, 20 és 30 millió közötti Vas, Somogy, Veszprém és Pest megyében. A legszegényebb területek: Jász- Nagykun-Szolnok (6 millió), Nógrád és Baranya (8 millió), Csongrád (9 millió). Természetesen ezekben a megyékben a lakásárak is lényegesen alacsonyabbak. Az egy háztartásra jutó vagyonban a legszegényebb és leggazdagabb megyék háztartásai között több, mint ötszörös a különbség. S bár ezekben az országrészekben lényegesen alacsonyabbak az árak, ennyi vagyon-jövedelem legfeljebb használt-használt lakás/ház tranzakcióra nyújthat fedezetet, ha egyáltalán van vevői érdeklődés. Ezek azok a területek, amelyek az elvándorlással leginkább sújtott részei az országnak.
Mesterséges költségvetési élénkítés?
Petz Raymund szerint hagyományosan elsősorban a felső osztályokat segítik a kormányok a lakástámogatással, s most is ezek erősítése a látható cél. Azzal együtt is, hogy a 2008-as válság után évekre befagyott lakáspiacon nagy elhalasztott kereslet ér célba mostanában. A szakértő a választások előtt további lazításra számít a dinamika fenntartása érdekében, de kérdés, merre megy tovább a kormány, megpróbálja-e az alsóbb jövedelmi rétegek előtt is kitárni a kaput. Annyit tudhatunk, hogy a CSOK-ra eddig elköltött 126 milliárd forint (ami 50 ezer családot érint) 2018-ban minden eddiginél több pénzt, 236 milliárdot ontanak a lakáspiacba különféle támogatások formájában. Ez magasra pumpálhatja a használt és új lakóingatlanok forgalmát, de jelentősen megemelheti a későbbeni törlesztési kockázatokat.
A GKI kutatásvezetője két nehezen áttekinthető terület esetében lát kérdőjelet. Fogalmunk sincs, hogy az EU-ból területalapú agrártámogatásképpen érkező pénzeső hányad része vándorol máshová, például ingatlanokba – fogalmaz. Ezzel részben összefügg, hogy a lakáspiacot nem kis hányadban a 40 százalékra becsülhető arányú befektetési célú vásárlások lódítják előre. Ezt láthatjuk az albérletek szintén rakétasebességű drágulásában, a lakáshotelek szaporodásában. Amíg más befektetési lehetőségnél itt nagyobb hozam érhető el, addig maradhat a nagy tőkebeáramlás a lakásokba.
Telítődés esetén számottevő visszaesés következhet.
A felfelé ívelő kereslet kielégítésére az elmúlt időben rohamosan épül ki a kapacitás az építőipari cégeknél. A tervezéstől a kivitelezés befejezéséig tartó egy-másfél év figyelembe vételével nem látható előre, milyen keresleti viszonyok lesznek 2018 végétől, s hogyan alakul az áfa. Az ingatlanpiaci szakértő nem mert becslésbe bocsátkozni arról, hogy a fizetőképes kereslet esetleges megcsappanása következtében hány építőipari vállalkozás mehet csődbe.
A beruházások tavaly után várhatóan idén is alacsonyak lesznek, a magyar gazdaság növekedése 3,5 százalékra gyorsulhat – áll a GKI Gazdaságkutató vasárnap esti prognózisában. A GKI megjegyzi azonban, hogy az uniós pályázatok elbírálása elhúzódik, a kormány célja a választások előtti gyors pénzköltés. Ennek következtében rohamosan növekszik a hazai költségvetésből kifizetett előlegek összege, emiatt a tényleges beruházások éveket csúszhatnak.
Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte. Az év egészében a tavalyi 2-ről 3,5 százalék körülire gyorsul a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások következtében. Idén a külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak. Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az EU források visszaesése miatt több mint 15 százalékkal zuhant. Idén az újra induló EU beruházási ciklus miatt 12 százalékos bővülés várható.
A beruházási ráta 2016-ban 17,8 százalék volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány,
idén 19 százalékos emelkedést valószínűsít a GKI.
A 2014-ben indult új EU költségvetési periódus pályázatait meghirdették, de a döntéshozatal az ígért egy hónap helyett jellemzően 6-9 hónap, vagy még hosszabb. A szétaprózott, át nem gondolt célok az új pályázatoknál is látszanak, a fő cél a gyors pénzköltés még a választások előtt. Ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akarnak hirdetni, de az előző ciklushoz képest nincs tényleges gyorsulás. A kutatók emlékeztetnek arra, hogy
a megítélt támogatás ugyan több mint 5 ezer milliárd forint, a 2014-2020-as ciklus forrásaiból való eddigi költés azonban ennek csak körülbelül a fele.
Ráadásul a kifizetések jelentős része előleg, mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló „pörögjön”, ezekben azonban lényeges tevékenység még nem indult el. Gyakran csak keretösszegekről beszélhetünk, amelyeket később töltenek ki az önkormányzatok. A GKI szerint a tényleges beruházási folyamat bőven át fog húzódni a következő évekre, akár 2023-ig is.
Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forint,
miközben az első öt hónapé együttesen is alig volt több 200 milliárd forintnál. Ennek fő oka ismert: megugrottak az uniós pályázatok finanszírozását a kedvezményezettek számára hazai forrásból megelőlegező kifizetések, mert a költségvetésbe beérkezett uniós bevételek idén eddig lényegesen elmaradtak a kifizetésektől. Ez elszámolási okok miatt nem veszélyezteti a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná az államadósság csökkentési lehetőségeit.
A GKI konjunktúraindexe és ezen belül üzleti bizalmi indexe a felmérések több mint húszéves története során még soha nem volt olyan magasan, mint most júliusban, a fogyasztói várakozások viszont kissé romlottak júniushoz képest, bár így is határozott derűlátást tükröznek. Az ipari és építőipari várakozások is történelmi csúcsukra jutottak, a kereskedelmi és szolgáltató cégek optimizmusa azonban kissé csökkent egy hónap alatt, noha továbbra is markáns. A lakosság inflációs félelme erősödött, és emelkedett a munkanélküliségtől való félelme, a cégek viszont a munkaerőhiányt tartják a leghátráltatóbb körülménynek.
Az iparban jobb lett az elmúlt időszak termelésének, a rendelésállománynak – ezen belül az exportrendeléseknek -, valamint a készleteknek a megítélése. Egyedül a termelési várakozások gyengültek. Az építőiparban júniushoz képest a cégek várakozásai egyaránt kedvezőbbé váltak, sokat javult például a rendelésállományról alkotott vélemény. Ugyanakkor az előző háromhavi termelés minősítése érdemben romlott.
A kereskedelmi bizalmi index kissé csökkent, az eladási pozíció megítélése valamelyest javult, a készleteké és rendelésállományé viszont enyhén romlott. A szolgáltatói bizalmi index némileg csökkent, de így is nagyon magasan van. Az általános üzletmenet megítélése javult, a várható forgalomé romlott.
A foglalkoztatási szándék az iparban és az építőiparban erősödött, a kereskedelmi és szolgáltató cégek körében kissé gyengült, és némileg emelkedett a lakosság munkanélküliségtől való félelme is.
Ugyanakkor minden ágazatban a munkaerőhiányt találták a növekedést akadályozó legfontosabb tényezőnek. A cégek áremelési szándéka alig változott, a túlnyomó többség változatlan árakra számít, az áremelést várók aránya pedig – az építőipar kivételével – csak kissé haladja meg az árcsökkentésre számítókét.
A fogyasztók inflációs várakozása viszont kissé erősödött.
A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban kedvezőbb lett, a fogyasztók körében azonban kissé romlott. A GKI fogyasztói bizalmi indexe júliusban egyhavi enyhe emelkedést követően a májusi szintjére csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét valamivel rosszabbnak érezte, mint júniusban, várható megtakarítási képességének megítélése pedig nem változott.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
