Kezdőlap Címkék Giuseppe Conte

Címke: Giuseppe Conte

Pénzbüntetés a migránsokat nem fogadó uniós tagállamoknak

Macron francia elnök beszélt erről Rómában  miután tárgyalt Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel. A két állam egyetértett abban, hogy egységes uniós migráns politika kell.

“Nem szabad felhasználni a migráns politikát az Európai Unió bírálatára!”

– hangsúlyozta Giuseppe Conte olasz miniszterelnök – nyilvánvalóan hazai vetélytársára, Matteo Salvini egykori belügyminiszterre célozva. Orbán Viktor politikai barátja kemény migráns ellenes politikát folytatott, és ezt összekötötte az unió ellenes támadásokkal. Emmanuel Macron köztársasági elnök elismerte: eddig az unió nem fordított megfelelő figyelmet Olaszország problémáira, ahova sok százezer migráns érkezett Afrikából, és ezeket kevés uniós állam volt hajlandó befogadni.

Macron szerint olyan automatikus elosztási rendszer kell, mely nem rendkívüli problémának kezeli a migráns kérdést hanem olyannak, mely évtizedekig eltarthat.

A közszolgálati Deutsche Welle értesülései szerint Macron már megállapodott Merkel kancellárral erről az új rendszerről. Néhány uniós tagállam már jelezte az egyetértését: Spanyolország, Portugália, Románia, Málta, Luxemburg. A tárgyalások eredményeképp az olasz álláspont is közel került a francia-német megállapodáshoz.

Aki nem vesz át migránst, az pénzbüntetésre számíthat

Ezt mondta Macron elnök – régi elképzeléseit felelevenítve. A sajtóértekezleten Rómában nem kérdeztek rá arra, hogy ez pontosan mit is jelent. A francia államfő így nem fejtette ki az elképzeléseit, melyek elsősorban a visegrádi államokat sújthatják. Ez a négy állam ugyanis elvből nem vesz át migránsokat.

Jövő hétfőn Málta szigetén találkoznak az uniós tagállamok belügyminiszterei. Később az októberi csúcstalálkozón kerül napirendre a téma Brüsszelben, ahol megkönnyebbülhetnek az olasz változások miatt. Az új római kormány sokkal rugalmasabb a migránsok fogadásának ügyében mint az előző volt amikor még Matteo Salvini állt a belügyminisztérium élén Olaszországban. Giuseppe Conte kormányfő éreztette a Macron elnökkel folytatott tárgyalások után, hogy Olaszország kész befogadni azokat a migránsokat, akik életük kockáztatásával kelnek át a Földközi tengeren, de ennek az a feltétele, hogy a többi uniós tagállam vállalja ezeket a migránsokat bizonyos automatikus elosztási rendszer alapján.

Britannia, Olaszország: birkózás, helyezkedés és tűzoltás

Nagy-Britanniában nem tisztul a kép, változatlanul legvalószínűbb a no deal Brexit. A toryk engedményével azonban a Munkáspárt is csapdába került. Olaszországban „salvinitlanított” kormány vág bele a reformkísérletbe.

A Brexit ügyében csütörtökön csak a lényegben nem sikerült előre lépni. Miután előző éjszaka a renegát – ezért a pártból később kizárt – 21 konzervatív képviselő szavazatával leszavazták Boris Johnson „könnyű” no deal Brexit-tervét és mindjárt az előrehozott választást is, csütörtökön némi engedményt tettek a toryk. Azzal, hogy a Lordok Házában nem obstruálják a megerősítő szavazás előtti vitát.

Első körben 0:2

Az éjszakai szavazásokon először arról döntött a munkáspárti kezdeményezést elfogadva az alsóház, hogy megtiltja Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányának Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból legkésőbb október 31-én (amikor lejár az EU-tól kapott újabb határidő). De az is benne van, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Ezután viszont az alsóház elutasította Johnson kérését, hogy október közepére írja ki az előrehozott választást. Erre azért lenne szükség, hogy a 17-i EU-csúcson már a tisztségében megerősített miniszterelnök vegyen részt. Csakhogy a kétharmados támogatást élvező javaslatot a Munkáspárt ellenezte. Attól féltek, hogy a törvényerőre emelkedéshez szükséges

felsőházi vitát a toryk felszólalási dömpinggel elhúzzák, amíg jövő csütörtökön kitör a parlamenti szünet.

Az obstrukcióról végül a konzervatívok lemondtak, és ezzel a Lordok Háza jóváhagyásával várhatóan pénteken megerősített törvény birtokában jövő hétfőn ismét szavazhatnak az új választásról.

Corbynék nehéz döntés előtt

Ekkor azonban a Munkáspártnak színt kell vallania. Azután, hogy két éve másról se beszélnek, mint hogy a kormány Brexitbeli alkalmatlansága és tehetetlensége új kormányt – természetesen munkáspártit – kíván. Ám a közvélemény-kutatások a Konzervatív Párt előnyét mutatják a Labour előtt. Arról nem beszélve, hogy a Munkáspárt is megosztott a kilépés ügyében – ahogyan Jeremy Corbyn elnök is inkább euroszkeptikus. Ez is oka volt annak, hogy a Brexit-népszavazás előtti kampányban a párt erősen félgőzzel vett részt,

álláspontját pedig kétkulacsosnak látta sok brit is.

Most csapdában vannak: Johnson mögül még szerdán eltűnt a parlamenti többség, amit viszont előrehozott választáson stabil támogatásra válthat. Ezt akár a kétharmados eljárással, akár a feles többséget igénylő maga elleni bizalmi szavazás benyújtásával elérheti a miniszterelnök. Ha. Ha a Munkáspárt megszavazza ezt. Ha mégse teszi, és hatalomban tartja Johnson kormányát, akkor eddig is megtépázott szavahihetősége vész oda.

Ha előrehozott választás lesz, és azon a Brexitbe belefásult szavazók Johnsont újráztatják, akkor Corbyn csak abban bízhat, hogy a rendezetlen kiválás miatt akkora nehézségek, ellátási zavarok, recesszió lesz, amibe belebukik a kormány.

Mindeközben egy helyben toporognak

Merthogy a lényegben egy tapodtat se léptek előre a britek. Abban, hogy

Johnsonnak semmiféle elképzelése nincs a legfeszítőbb kérdésben: mi legyen a belső határ problémájával.

Amiről az előző miniszterelnökkel, Theresa Mayjel kialkudott megoldást háromszor utasította el a tory-többség vezette parlament. Ez az úgynevezett backstop kimondja, hogy az Egyesült Királyság egésze az EU-s vámunióban maradna, amíg nincs átfogó megállapodás kettejük között. Emellett Észak-Írország része maradna az EU egységes belső piacának. Ez a feltétele annak, hogy ne kelljen visszaállítani az ír-északír határon (500 kilométeren) a fizikai ellenőrzést.

Johnson tárgyalási előfeltétele mindmáig ennek kivétele a szerződésből, mert az Egyesült Királyságot az egységes piacból és a vámunióból is ki akar léptetni. Az EU viszont erre nem hajlandó.

Vagy így kell a szerződés, vagy sehogyan

– ez az alapelv Brüsszelben (és a tagországokban).

A miniszterelnök annyiban következetes, hogy ma egy rendezvényen azt mondta: inkább árokban hal meg, mint hogy késleltesse a Brexitet. Vagyis hogy a határidő kitolását kérje az EU-tól október 31-e utánra.

Apróság, de a királyságot mára szinte kettészelő Brexit mint cseppben a tenger megtalálható magában Boris Johnson családjában. Mindkét testvére elkötelezett EU-párti. Húga, Rachel a kilépés ellen valóban őszintén kampányoló liberális demokraták tagja, öccse, Jo pedig éppen ma mondott le alsóházi mandátumáról, és lépett ki a kormányból, amelynek egyik államtitkára volt. Mint mondta „feloldhatatlan feszültséget” okozott a családi lojalitás és a nemzeti érdekek képviseletének egyidejű kötelme. Korábban ő is a bennmaradás mellett kampányolt.

Az olaszok hatástalanították a bombát – egy darabig

Ehhez képest lényegesen egyszerűbb az olasz helyzet. Letette hivatali esküjét az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) koalíciós kormánya a független, párton kívüli Giuseppe Conte miniszterelnök vezetésével, aki a szélsőjobbos, Matteo Salvini vezette Ligával társbérletes kormányt is irányította. A két párt bevette maga mellé a Szabadok és Egyenlők nevű kis baloldali pártot is. (A római parlament alsó- és felsőházának még bizalmat kell szavaznia a kormánynak, de a koalíciónak mindkettőben többsége van.) Conte egyik első intézkedéseként Paolo Gentiloni korábbi miniszterelnököt, a PD elkötelezett uniópárti politikusát jelölte európai biztosi tisztségre.

Eddig egyszerű volt: sikerül az olasz kormányzást „salvinitlanítani”, visszahelyezni a biztosító szeget az EU-t bomlasztani akaró Liga-kézigránátba.

Ettől a helyzet nem változott: a szélsőjobbos párt a legnépszerűbb (38 százalék körül),

a tavaly nyáron még ekkora támogatású M5S a felére ment össze; Salvini ezt látva döntött úgy, hogy felrobbantja a csillagosokkal fennálló kormányt, hogy előrehozott választás nyomán, akár a tőlük is szélebbre álló Olasz Testvérekkel szerezzen teljhatalmat. Ez nem jött be neki.

Az új kormánynak szinte a szöget kellene négyszögesíteni.

A hagyományos elithez tartozó PD-nek és az elitellenességel népszerűséget szerzett – és azóta szélbalról közép felé szelídült – M5S-nek kell megoldást találnia az ország krónikus bajaira. Az egyik legnagyobb államadóssággal éppen stagnálásba süllyedő gazdaságot felrázni, de közben csökkenteni a hiányt. Az M5S olyan ígéretekkel (például garantált alapjövedelem) házalt a tavaly júniusban megalakult, Liga-koalíciót eredményező választási kampányban. Ha ezeket feladja, rövidesen süllyesztőbe kerülhet. És Salvini csak erre vár.

Megalakult a Salviniék nélküli új olasz kormány

Balközép-szélbalos koalació alakulhat a szélbalos-széljobbos után Olaszországban. Giuseppe Conte vezetésével az 5 Csillag és a Demokrata Párt próbál úrrá lenni az ország súlyos válságán. Orbán fontos szövetségest veszít.

Megalakult az új olasz kormány, amelyet az újrázó Giuseppe Conte vezet. Ezúttal az inkább szélsőbalos elitellenes 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) részvételével. Conte kabinetje csütörtök délelőtt teszi le az esküt az államfői palotában. Ezt követően az olasz törvényhozás mindkét házának bizalmat kell szavaznia az új kormánynak.

Az új kormányban Luigi Di Maio, az M5S vezetője kapja a külügyminiszteri tárcát, míg a független  Luciana Lamorgese magas rangú köztisztviselő lesz az új kormány belügyminisztere. Ő Matteo Salvinit, a szélsőjobboldali Liga vezetőjét váltja a belügyi tárca élén.

Conte ezzel meghosszabbíthatja miniszterelnökségét. A független, párton kívüli jogászprofesszor tavaly júniusától vezette az M5S és a Liga alkotta kormányt. Az azóta eltelt időben azonban

a két párt támogatása megfordult, a Salvini vezette Liga a legnépszerűbb párt lett

a májusi európai parlamenti választáson. Ezután döntött úgy a belügyminiszter, miniszterelnök-helyettes Salvini, hogy megkísérli átvenni a hatalmat. Ezért augusztus elején bizalmatlansági indítványt nyújt be Conte ellen, utóbbi azonban inkább lemondott. Ezután a pártközi tárgyalásokon kiforrott a jelenlegi felállás Sergio Mattarella államfő hathatós közreműködésével.

Az új olasz kormánynak azonban ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznie:

a drasztikus államadóssággal és a lényegében leállt gazdasági növekedéssel.

Az előző koalícióban szinte alig volt közös pont az M5S és a Liga között a korábbi politika elutasításán kívül. A csillagosok egyféle alapjövedelemmel nyerték meg a tavalyi választást (amit a Liga ellenzett), a Ligának pedig jelentős adócsökkentés (klasszikus neoliberális eszköz) ígérete volt a fő ígérete. Ennek következtében növekedésnek indult a költségvetési hiány és az államadósság.

A PD azonban a hagyományos gazdaságpolitika híve,

ezért ismét nem lesz egyszerű az együttműködés az új kormányban. Az viszont jelentős változás, hogy az M5S időközben szinte teljesen kiírta gyakorlatából az EU-ellenességet.

Az új kormánnyal Salvini személyében Orbán fontos szövetségese, „harcostársa” került ki a hatalomból.

Olaszország régi-új miniszterelnökét Trump is támogatja

Giuseppe Conte kiválóan képviselte hazája érdekeit a G7 csúcstalálkozón – közölte Donald Trump. Miután a baloldal is felfüggesztette kétségeit így immár nem volt akadálya annak, hogy Sergio Mattarella olasz államfő újra Giuseppe Contet kérje fel a kormányalakításra Rómában.

A régi-új kormányfő reményeket ébreszt Brüsszelben, hogy könnyebb lesz az együttműködés Rómával, amely meglehetősen viharosnak bizonyult amíg Conte kormányának erős emberét Matteo Salvininek hívták. A szélsőjobboldali Liga vezére Brüsszel bírálatát fő feladatának tekintette, és nyíltan arra törekedett, hogy változást idézzen elő az Európai Unió központjában. Az európai választásokon ezzel a programmal nagyot nyert otthon Matteo Salvini, de európai szinten nem sikerült az áttörés. Ezért is buktatta meg a saját kormányát, hogy azután miniszterelnökként vívhassa meg a harcát Brüsszellel szemben. A harcnak két fő frontja volt: a migráns politika és a költségvetés. A migráns politika ügyében Matteo Salvini a Vatikánnal is szembekerült, ami Olaszországban távolról sem veszélytelen. Így nem csoda, ha Ferenc pápa is támogatja az új koalíciót, mely az Öt Csillag baloldali populista pártból és a kommunisták utódpártjából, a baloldalból áll. Mario Renzi, aki korábban kormányfő volt élvezi Brüsszel bizalmát is. Ő találta ki ezt a baloldali koaliciót annak ellenére, hogy az Öt Csillag a legfőbb kritikusai közé tartozott amíg kormányon volt. De Macchiavelli hazájában a politika furcsa művészetté vált: a fő cél az volt, hogy megakadályozzák Matteo Salvini áttörését. Az új kormány elvben 2023-ig kormányozhat a parlamenti erőviszonyok alapján. Addig pedig alaposan megkophat Matteo Salvini népszerűsége is.

Költségvetési dilemma: észszerűség vagy népszerűség?

A baloldal az Európai Unióhoz hasonlóan olyan gazdaságpolitikát szeretne, amely figyelembe veszi a realitásokat: Olaszország hatalmas államadósságát és stagnáló gazdaságát. A költségvetés éves hiányát szeretnék észszerű keretek között tartani, de ezt az Öt Csillag nem fogadja el! Sőt folytatni akarja azt a populista gazdaságpolitikát, melyet Salvinivel együtt elkezdett!

“Minket azért választottak meg, hogy fordulatot hozzunk Itáliában” – hangsúlyozta Tiziana Beghin Európa parlamenti képviselő, akit májusban újra megválasztottak az Öt Csillag képviseletében. Szerinte folytatni kell a populista fordulatot: ő azt hallotta meg Ursula von der Leyen programadó beszédéből, hogy felül kell vizsgálni a stabilitási programot, amely szigorú pénzügyi rendet kényszerített az eurozóna tagjaira.

“Ez okozta Olaszország stagnálását” – állítja a képviselőnő, aki a brüsszeli Politico tudósítójának nyilatkozott. Szerinte a jövő évi költségvetésnek semmiképp sem lehet része az az áfa emelés, melyet Brüsszel elvár Olaszországtól. Az Öt Csillag ezenkívül nagyszabású adócsökkentést is szeretne a középosztálynak és a szegényebb néprétegeknek, melyek szavazói bázisát alkotják. Matteo Salvini ugyanezt javasolta, de Brüsszelben maximális elutasítással találkozott hiszen ezekkel a népszerűnek szánt intézkedésekkel végképp elszállna a költségvetés.

Matteo Renzi Mario Draghit javasolta kormányfőnek

Az Európai Központi Bank elnöke nyilvánvalóan remek referencia lett volna Brüsszelben vagy New Yorkban és Londonban, de tökéletesen elfogadhatatlannak bizonyult az Öt Csillag számára, amely épp a liberális elit elleni kampányával szerezte meg népszerűségét. Így aztán maradt Giuseppe Conte, akit Trump elnök is megdicsért, de miért ?

Salvini nyitása Moszkva és Peking felé kicsapta a biztosítékot Washingtonban

Az amerikai hírszerzés Putyin bábjának tekinti Matteo Salvinit, aki az orosz elnök támogatásával lett névtelen Európa parlamenti képviselőből a szélsőjobb vezére és Itália belügyminisztere kormányfői ambíciókkal. Olaszország kulcs állam a NATO déli szárnyán. Nápoly az amerikai flotta fő kikötője a Földközi tengeren. Oroszbarát miniszterelnököt nem látnának szívesen Rómában. Matteo Salvini ráadásul hódolattal fogadta Hszi Csinping kínai elnököt, akit Washingtonban mindinkább stratégiai ellenfélnek tekintenek. Az Új Selyemút program keretében a kínaiak több kikötőt is meg akarnak szerezni Olaszországban. Az amerikai stratégák számára ez újabb figyelmeztető jel.

Így aztán új balközép kormány, ha megalakul, akkor számíthat nemcsak Brüsszel, de Washington támogatására is. Nem is beszélve a római pápáról. Ebből a szempontból tehát minden rendben van, de

a koalíció kritikusai, akik mindkét pártban jelen vannak, arra mutatnak rá, hogy az új kormánynak a kört négyszögesítése lesz a feladata:

olyan költségvetést kell készítenie, melyet az Európai Unió és a nemzetközi pénzvilág is lelkesen fogad miközben az olasz választópolgár is úgy érezheti: kap valamit a kormánytól!

Kipöckölték Salvinit, nélküle alakul olasz kormány

Balközép-szésőbalféle koalíció alakulhat Olaszországban: megállapodott a Demokrata Párt és az 6 Csillag Mozgalom. Ezzel Matteo Salvini két pad között a földre huppan. A miniszterelnök marad Conte.

Egyelőre új választás nélkül alakulhat kormány Olaszországban: este megállapodott a balközép Demokrata Párt (PD) és az inkább szélsőbalos, elitellenes populista Öt Csillag Mozgalom (M5S). A miniszterelnök marad a régi, Giuseppe Conte (párton kívüli).

Salvini elszámolta magát

Holnap már sor is kerülhet a kormányalakítási megbízás átvételére Sergio Mattarella államfőtől. Mattarella arra törekedett, hogy

a jelenlegi parlamentben osszák újra a lapokat, így kerülve el az előre hozott választást.

Ezen ugyanis szinte bizonyosan a Matteo Salvini vezette szélsőjobbos Liga nyerne (nagyjából 38 százalékkal), amely a tőlük is szélebbre álló Olasz Testvériséggel kísérelhetett volna meg koalíciót tető alá hozni.

A szinte tűz és jég kormány tavaly júniusban alakult meg, de a két pártot a korábbi pártrendszer elutasításán és euroszkepszisen kívül szinte semmi se kötötte össze. Időközben az M5S EU-ellenessége enyhült, a Ligáé viszont erősödött. A májusi EP-választáson aztán a két párt támogatottsága megfordult, a Liga most kétszer annyi szavazót tudhat maga mögött, mint az 5 Csillag.

Ezután Salvini augusztus elején

úgy érezte, itt a lehetőség „bankot robbantani”,

és bizalmatlansági indítványt nyújtott be Conte ellen. Utóbbi azonban nyolc napja inkább lemondott. Ezután kezdődtek meg a tárgyalások a csillagosok és a PD között.

Ezzel Salvini két pad között a földre huppant. Nemhogy kormányzati tisztségét, (belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes) veszti el, a Liga kikerül a kormányból.

Európaszerte is elkalkulálták

Salvini terve a tavasszal az volt, hogy a májusi EP-választáson áttörést érnek el az EU-ellenes, a jobb szélen lévő „szuverenisták”, új centrumot hozva létre. Nem ez történt, bár a „szuperpárt” terve már ezelőtt kútba esett, mert az orosz befolyás e körben kettémetszette az ideológiailag sok hasonlóságot mutató pártokat. Ezután a Liga mások mellett a francia szélsőjobbos Nemzeti Gyűléssel és a német neonáci AfD-vel hozott tető alá új frakciót az EP-ben.

Sokáig úgy nézett ki, hogy Orbán Viktor – miután a Fidesz tagságát márciusban felfüggesztette az Európai Néppárt – társul Salvinivel és például az Osztrák Szabadságpárttal. Még május elején Budapesten is erről beszélt, kijelentve: „Keresni fogjuk az együttműködést Salvinivel. Látványosan, bevallottan és nyíltan”. De aztán kifarolt ebből, látva az európai erőviszonyok alakulását.

A neheze most jön. Nem csak a tárcák elosztásával, hanem a nehezen összeilleszthető programelemekkel. Miközben a stagnáló olasz gazdaság óriási adóssághegyet szeretne csökkenteni, az M5S népszerű terveket dédelget, például egyféle garantált alapjövedelmet, aminek nincs fedezete.

Káosz szélén Olaszország: lemondott a kormányfő – FRISSÍTVE

Bejelentette lemondását Giuseppe Conte miniszterelnök az olasz parlamenti vitában, miután helyettese, Matteo Salvini Ligája bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Ezzel a káosz szélére sodródott Olaszország. Az olasz gazdaság állapota aggasztó.

A kényszerkoalíció vége

A független Giuseppe Conte, a szélsőjobbos Liga és az inkább szélsőbalos populista 5 Csillag Mozgalom (M5S) alkotta koalíció miniszterelnöke kedd délután bejelentette, hogy a tavaly június óta tartó koalíciós kormányzás véget ért, és este benyújtja lemondását az államfőnek. A római parlament felsőházában elmondott beszédében Giuseppe Conte súlyos és terhes következményekkel járó lépésnek nevezte a kormánypárti Liga bizalmatlansági indítványát, és hosszan bírálta Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes belügyminiszteri és politikusi tevékenységét.

Egyórás felszólalásában Conte majdnem végig a Salvini vezette Liga döntését bírálta. Hangsúlyozta, hogy Matteo Salvini az előrehozott választásokon való győzelmében reménykedve

személyes érdekeit és saját pártját helyezte az olaszok nemzeti érdekei elé.

A kormányfő emellett politikai opportunizmussal vádolta Salvinit, kijelentve, hogy hiányzik belőle a politikai intézmények iránti felelősség. Conte szerint a Liga „beszennyezte” az M5S-sel közös kormány tizennégy hónapon át tartó munkáját.

Megfordult erőviszonyok

Salvini tíz napja azután nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, hogy a tavalyi választási eredmény megfordult az európai parlamenti választáson: a Liga 34, míg az M5S már csak 17 százalékot kapott. Azóta pedig a közvélemény-kutatásokban tovább nőtt a szélsőjobbos párt előnye.

A miniszterelnök lemondása után elvileg előrehozott választás következhet, de erről Sergio Mattarella köztársasági elnöknek kell döntenie. Ha ő úgy látja, hogy

a jelenlegi parlamentben is képes kormányzóképes többség alakulni, akkor annak adhat megbízást.

Ehhez az szükséges, hogy az M5S megállapodjon a centrista Demokrata Párttal, netán Silvio Berlusconi Forza Italiájával is. Salvini pedig a még tőlük is szélebbre álló Olasz Testvériség részvételével próbálhat meg szövetséget kötni, szintén Berlusconival kiegészülve. Utóbbi helyzete igen kényes: pártja népszerűsége erősen megcsappant, és igen megosztott a Salvinivel kötendő koalíció ügyében.

Romokban a gazdaság

Mindezt keretezi Olaszország gazdaságának kritikus állapota. Az Európai Bizottság másfél hónapja adósságalapú túlzottdeficit-eljárás megindítását javasolta Olaszországgal szemben az államháztartási helyzet romlása miatt. Az olasz államadósság tavaly 2300 milliárd euróra, a GDP 132,2 százalékára rúgott, ami a második legmagasabb arány az EU-ban.

A most felbomlott koalíció eleve a költségvetés elengedésével lépett kormányra tavaly nyáron, a bizottság által proponált 2,04 helyett 2,4 százalékos hiányt tervezett, amely 2020-ban 3,6 százalékra emelkedne. Adócsökkentés, egyfajta garantált minimális jövedelem ígéretével nyerte meg a választást a menekültekkel szembeni kíméletlen hozzáállás mellett. A gazdaság azonban stagnál, idén már csak 0,3 százalék növekedés várható. Ennek nyomán is a belső fogyasztás visszaesést mutat.

Kicsúszott a talaj Orbán migránsozása alól

Nagy kérdés, hogy miként lehet tovább migránsoznia Orbánnak, amikor nem vagyunk sem belépő ország, sem célország, sőt, még tranzitország sem, az EU elvetette a kötelező kvótát, továbbmenve: még büntetés sem fenyeget a migránsokat elutasító magyar politika miatt – teszi fel a kérdést Balázs Péter. A volt külügyminisztert, magyar EU-biztost arra kértük, értékelje az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletének az eredményeit.

Tízórás kemény tanácskozás után péntek hajnalra megállapodtak az Európai Unió állam- illetve kormányfői a menekültválság kezelésének következő lépéseiről. A zárónyilatkozat a többi között kimondja, hogy a jövőben a tagállamok önkéntes felajánlásai – és nem kötelező kvóták – alapján jönnének létre a menekültek kérelmeit feldolgozó menekültközpontok és valósulna meg a menedékre jogosultak befogadása.

Orbán Viktor a csúcs után hajnalban a Facebook oldalán adott gyorsértékelést:

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. június 28., csütörtök

Ebben azt mondta, hogy

„a Visegrádi négyek nagy győzelmet arattak”.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy országa többé már nem egyedül küzd a menekültválság okozta nyomással, Angela Merkel német kancellár gyorsértékelésében azt hangsúlyozta, hogy sikerült pozitív eredményeket elérni, de még mindig megosztottak a tagállamok egy sor kérdésben, Emmanuel Macron francia elnök pedig elsősorban Európa sikeréről beszélt. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke pedig azt mondta: túl korai még sikerről beszélni, a munka nehezebb része még hátra van.

Forrás: Wikimedia Commons

„Az első nyilatkozatok azt mutatják – s ez mindig így van egy-egy ilyen csúcs után –, hogy mindenki a saját győzelmét hirdeti, azt emelve ki, amit ő szeretett volna elérni, és hogy abból mit ért el” – mondja gyorsértékelésében a diplomáciában és uniós ügyekben és persze mindezek kommunikációjában is jártas Balázs Péter. És valóban – teszi hozzá – a zárónyilatkozatban megtalálható Merkel, Macron, Conte és Orbán egy-egy törekvésének az eredménye – teszi hozzá, ám figyelmeztet arra, hogy súlyos hiba zéróösszegű játszmának felfogni mindezt. Tévedés az Orbán-féle beállítása az ügynek, nevezetesen, hogy legyőzte a többieket. „Az EU win-win megoldásokat keres” – szögezte le.

Kérdésünkre, hogy akkor most csitultak az uniós tagállamok nem kis részének az indulatai Orbán és politikája iránt, Balázs Péter úgy vélekedett:

Orbán továbbra is akadály és bajkeverő sokak szemében.

S hiába az a látszat, hogy most az olaszokban sikerült egy Orbánnal egyetértő nagy szövetségesre lelni, a közeledés csak látszólagos. „Az első mondatban ugyan még egyetértett Conte és Orbán (ide ne jöjjön senki), de a másodikban már ütközés volt a két politikus között: Conte ugyanis azt mondta, hogy aki hozzájuk érkezik, azokat a többiek azonnal vegyék át, Orbán pedig ismét deklarálta, hogy nem akar menekültet befogadni”.

A magyar kormányfő az első hírek szerint egyébként még most is hátráltatta a megegyezést.

Ő nem tesz mást, mint hogy próbál a visegrádiak nevében politikai tényezőként fellépni, de ez a migráció ügyében azért nem hiteles, mert a visegrádiak nem tartoznak egyik érintett országcsoportba sem

– fejtette ki Balázs Péter.

Van ugyanis a belépési probléma – ez most az olaszokra nehezedik elsősorban, s másodsorban a görögökre (a nemzetközi jog szerint a vízből ki kell menteni az embereket). Van egy jellegzetes tranzitprobléma – az osztrákok az elsődleges érintettek, főleg rajtuk keresztül vonulnak délről északra a bevándorlók. S van a célországok problémája – ebben a németek vezetnek toronymagasan, bár a dánok és a Benelux-államok is aggódnak.

Menekültek számának az alakulása a keleti, a közép- és a nyugati útvonalon
Forrás: Europa.eu

Magyarország azonban több más tagállammal együtt nem érintett, hiszen már a kötelező kvótát is eltörölték („aminek személy szerint örülök, mert az első pillanattól kezdve elleneztem”) és valamifajta büntetés veszélye sem fenyeget. De azért az érintettek elvárnak ezektől az országoktól valamifajta szolidaritást, legalább gesztus-szinten.

S hogy akkor kié a győzelem? Egyáltalán van-e győzelem? Balázs Péter szerint leginkább úgy lehetne fogalmazni, hogy

az európai megoldás győzött, a megoldás egyértelműen a közös európai kezelés irányába, egyfajta összefogás irányába mozdult el, hogy együtt oldjuk meg a migránsproblémát, ellenkező esetben mindenki ráfizet, igaz, nem egyforma mértékben.

Az – tette hozzá a szakértő –, hogy kinek az érintettsége a legerőteljesebb, azaz ki fizethet rá a leginkább, látszik abból is, hogy ki vett részt a múlt vasárnapi, önkéntes alapú úgynevezett mini csúcson: nos, Magyarországgal az élén a V4-ek nem voltak ott, nem véletlenül. Hiszen ők nem szenvedő alanyai a problémának, nem hozzájuk érkeznek a menekültek, nem rajtuk keresztül vezetnek a tranzit útvonalak, és nem is letelepedési célországok, azaz

csak a lelátóról kiabálnak.

A magyarok kivételével a V4-ek jószerint még migránst sem láttak, mi is utoljára 2015-ben” – tette hozzá.

A volt uniós biztos, külügyminiszter elismeri, hogy az EU rendkívül nehéz problémával került szembe, már csak azért is, mert nem a klasszikus belső integrációval összefüggő kérdést kell kezelni, hanem egy külső sokkot, annak hatásait, utórezgéseit. Nehéz azért is, mert nagyon eltérő a tagállamok érintettsége, amely a maximális terheltségtől a nulla terheltségig terjed, ám a döntésnek konszenzusosnak kell lennie – emlékeztet, hozzáfűzve: ehhez képest a csúcs értékelhető eredménnyel zárult, annak ellenére is, hogy nem indult túlságosan jól, hiszen az újonc olasz kormányfő megpróbált keménykedni, de „szembesült a többi tagállam érdekével és egyben segítőkészségével: azzal, hogy

nem hagyták egyedül a problémával, ám ennek feltétele, hogy működjék együtt a többiekkel. Conte ezt megértette, így születhetett meg a megállapodás”.

Kérdésünkre, hogy jónak tartja-e a migránskérdés uniós kezelésének új irányát, Balázs Péter kifejtette: „Alapvetően jó, mert minél távolabb kezdjük el a kezelést, annál jobb az eredmény: a forrásországoknál, majd a belépő pontokon, azaz a frontországokban.

Hiszen a Duna áradását sem a Fekete-tenger deltájában kell megfogni, hanem a Fekete-Erdőben, a forrásnál”.

A megoldás racionális irányban mozdult el, de az is kell, hogy a tagállamok fogjanak össze és támogassák a jövőben is a közös megoldásokat, mert azok hiányában az egyes tagállamokban csapódnak le a következmények.

S hogy most mi következik? „Izgalmas időszaknak nézünk elébe” – mondja Balázs Péter. Több igen fontos döntés előtt áll az Unió, s ezek kezelése összefügg az egyéb fejleményekkel is. A többi között dönteni kell az új, 2021-től érvényes költségvetésről, s le kell osztani a jövőre megújuló európai intézményekben a posztokat, továbbá jövő tavaszra a Brexit is eljut már egy pontra, s persze a tavaszi EP-választások után a parlament erőviszonyok is változhatnak majd.”

Váratlan helyről jött a lökés a menekültválság megoldására

0

Az olasz kormányfő tett tízpontos javaslatot. A magyar kormánynak ennek több eleme nem fog tetszeni.

Minden korábbinál több menekült szétosztását javasolja Olaszország kormánya, amely átfogó tervet terjesztett erről a minicsúcs elé Brüsszelben. Giuseppe Conte miniszterelnök szerint véget kell annak vetni, hogy Olaszország és Spanyolország viseli a bevándorlás fő terhét, és

szét kell osztani a menedékkérőket a többi állam között.

Az olasz kormány néhány napja minden olyan hajót kitiltott a kikötőkből, amelyen menedékkérők vannak. Az első ilyen hajó az Aquarius volt, több száz emberrel a fedélzetén. Ezt a hajót végül a spanyolok fogadták be, de Pedro Sanchez miniszterelnök azt mondta: ebből nem lehet rendszert csinálni.

Giuseppe Conte rendkívül elégedetten nyilatkozott most a minicsúcs után, és azt mondta: a vita során sikerült megtalálni a helyes irányt a migrációs kérdések megoldása érdekében.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök a minicsúcson.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az olaszok elképzelése szerint az előterjesztett tervük a dublini egyezmény helyére lépne. Az ugyanis a menedékkérők ügyét azokra a tagállamokra hárította, ahova először megérkeztek.

Az olaszok szerint kvótákat kellene bevezetni,

emellett szerintük minden tagállamnak fel kellene állítani bevándorlókat fogadó központokat.

A visegrádi országok ugyanakkor elutasítják, hogy akár csak egy menedékkérőt is átvegyenek. Csütörtökön kezdődik az uniós csúcstalálkozó, ahol már az összes tagállam vezetője ott lesz, várhatóan nagy viták lesznek a kérdésről. Az viszont már jól látszik, hogy

populista egységfrontot nem sikerült kialakítani,

hiába bízott ebben a magyar kormány.

A minicsúcs után Angela Merkel német kancellár azt mondta: európai megoldást szeretnének azokban a migrációs kérdésekben, ahol az lehetséges és az egyes tagállamok közötti megoldást azokon a területeken, ahol nem. Ugyanakkor ismételten kijelentette:

mindenkinek egyformán ki kell vennie a részét a migrációs válság megoldását célzó erőfeszítésekből.

Abban is egyetért a legtöbb ország, hogy a menedékkérők nem választhatják meg azt, hogy melyik országban folyamodnak menedékjogért, és hogy meg kell erősíteni az unió határvédelmi ügynökségét, a Frontexet.

Emmanuel Macron francia elnök a találkozó után kijelentette, van az európai megoldás, ugyanakkor egyes országokban politikai nyomás mutatkozik a migrációs kérdésekkel kapcsolatban. Szerinte az olasz miniszterelnökkel sokan egyetértettek a minicsúcson.

Orbán örülhet? Mégis megalakult a bevándorlásellenes, oroszbarát olasz kormány

0

Ez az első alkalom, hogy az Európai Unióban két olyan populista párt kerül kormányra, amelyek nyíltan bírálják az EU-t: az Öt Csillag Mozgalom és a Liga. Utóbbi vezetője, az Orbán Viktort korábban dicsérő Matteo Salvini kiutasítaná az illegális bevándorlókat. Az eurozóna elhagyásáról egyelőre letettek.

Giuseppe Conte, az új olasz miniszterelnök.
Fotó: MTI/EPA/Alessandro Di Meo

86 napig tartott, mire a választások után végre megalakulhatott az új olasz kormány. A két populista, euroszkeptikus párt, a szélsőbaloldali Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a szélsőjobboldali Liga már május 18-án megegyezett, és napokkal később az is kiderült, hogy egy ügyvéd, Giuseppe Conte lesz a miniszterelnök.

Csakhogy a kormánynévsor láttán közbeszólt Sergio Mattarella olasz elnök, és nem fogadta el a túlzottak EU-ellenes Paolo Savona pénzügyminiszteri jelölését. Így a folyamat megakadt, még az is felmerült, hogy új választások lesznek, de aztán az M5S vezetője, Luigi Di Maio újabb javaslatokat tett, amit a Liga elfogadott, és a miniszterek listájára már az államfő is rábólintott.

Pedig az euroszkeptikus Savona így pont EU-ügyi miniszter lesz.

A Ligát vezető Matteo Salvini, aki korábban többször is dicsérte Orbán Viktort, ki tudta használni, hogy a közvéleménykutatások szerint pártja növelte támogatottságát, így új pozíciókat szerzett a kormányban, amelyben a két párt most már egyenlő félként vesz részt.

Ő maga például belügyminiszter lesz, míg Luigi Di Maio a gazdasági fejlesztési, jóléti és munkaügyi tárcát kapja meg. Mindketten egyben miniszterelnök-helyettesek is lesznek. Di Maio kiemelt figyelmet akar szentelni a munkahelyteremtésnek és bevezetné a közmunkához kötött alapjövedelmet. Salvini pedig megfékezné a szervezett bűnözést, nem engedné a „nem apából és anyából álló családteremtést” és

kiutasítaná az illegális bevándorlókat.

A kormányalakítás utáni első beszédében máris erről beszélt: arra kérte Giuseppe Contét, hogy fordítson kiemelt figyelmet arra az ötmilliárd euróra, amelyet a költségvetésben az országban lévő migránsok támogatására különítettek el. Ő ugyanis jelentősen csökkentené ezt az összeget. A kampányban félmillió illegális bevándorló kiutasítását ígérte.

Most azt mondta: nem ígér csodákat, de szeretné, ha pár hónap múlva

“egy kicsit kevesebb adó, egy kicsit több biztonság, egy kicsit több munkahely és egy kicsit kevesebb illegális bevándorló”

lenne Olaszországban.

Beszélt arról is, hogy az országot ismét Európa főszereplőjévé akarják tenni. „Senki sem engedheti meg magának, hogy tolvajnak, hazugnak, ingyenélő semmirekellőknek, élősködőknek állítson be minket” – mondta.

Salvini egyébként korábban azzal is kampányolt, hogy ha hatalomra kerülnek, eltörlik a kötelező védőoltásokat. Hogy ezt valóban beváltják-e, arról egyelőre nincs hír.

Matteo Salvini és Luigi Di Maio
Fotók: MTI

A pénzügyminiszter egy római professzor, Giuseppe Tria lesz, a külügyminiszter pedig az az Enzo Moavero Milanesi, aki 2011-től 2013-ig az európai uniós ügyekért felelős miniszter volt. A titkosszolgálatokat is az M5S felügyeli, és külön tárca nélküli miniszter foglalkozik majd Dél-Olaszország felzárkóztatásával, valamint a fogyatékkal élők segítésével. A Liga kapta többek között a gazdasági, a regionális ügyekkel foglalkozó, az oktatási és családpolitikai minisztériumot.

A két kormánypárt egyébként kifejezetten oroszbarátnak is nevezhető, az egyik rendszeresen orosz propagandát terjesztett, a másik pedig intézményesítette is a kapcsolatait Putyin pártjával. Erről itt írtunk bővebben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK