Nem való a mondás szerint. Mások szerint gépkarabély annál inkább. Jó lenne csinálni egy Viktorjugendet – mondta az egyik ideológus. Az elvetett mag lassan kisarjadzik. Nagykanizsán már gyerekek-lányok kezébe adnak fegyvert a kereszténység védelme jegyében.
„Nemcsak a XVI. században kellett harcolni a magyar hagyományok megtartásáért, hanem napjainkban is hasonló feladat vár a nemzetre. Most is veszély fenyegeti a keresztény európai kultúrát, és ezen belül annak egy nagyon fontos részét és elemét, a magyar identitást, a magyar kultúrát is. Abban az esetben, ha a saját eszközeinkkel nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy ez megmaradjon, akár el is vehetik tőlünk. Összekeverhetnek bennünket úgy, hogy egyes nemzetek a saját identitásukat, a saját örökségüket, saját hagyományaikat kezdhetik elhagyni és tulajdonképpen felszámolni”.
Ezt Cseresnyés Péter miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő mondta a IX. Thúry Portya hagyományőrző rendezvény fővédnökeként bő két hete Nagykanizsán. A képes beszámolót közlő helyi lap mindjárt címlapjára is tette, szájába adva, hogyan képzelik el a keresztény magyar haza védelmét.
A beöltöztetett fiúcska számára bizonyára jó kaland volt ez, talán nem is több ennél, és hamarosan elfelejti az egészet. (Az igazán csak szőrözés, hogy a modern gyakorló ruhához a 65-ös mintájú, tehát 54 évvel ezelőtti sapkát csapták a gyerkőc fejére.)
A gyerek mindjárt több fegyverrel is megismerkedhetett. A gépkarabély mellett páncéltörő gránátot is kezébe nyomtak.
Akinek azért szellemi fejlődésére is adnak.
De azért, biztos, ami biztos, felnőttek is ízelítőt kaphattak arról, milyen feladat várhat rájuk a végeken, ha jő az ellen, és már csak bennük bízhat a haza.
Tisztes háziasszonyok, kiérdemesült hadfik, mint aminő jól ismert fotókkal és híradófelvételekkel üzen a történelem éppen 74 évvel ezelőttről.
S akkor jussanak eszünkbe az évek óta amolyan ideológusszerepben tetszelgő G. Fodor Gábor szavai, amelyeket egy pártrendezvényen mondott egy-két éve, s amelynek hangfelvétele nemrégiben került ki a világhálóra. Arról, hogy
„jó lenne csinálni egy Viktorjugendet”.
Az a GFG óhajtja ezt, akitől azt is megtudhattuk négy éve, hogy a „polgári Magyarország” hívószava nem több politikai terméknél. Eszerint sokan „még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti Magyarország valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés”.
Tízmilliárdokért kerül „magyar katona kezébe magyar fegyver”, holott pár évvel ezelőttig az MSZP-kormány modernizációs programját folytatták nagyságrenddel kisebb összegből. A cseh licenszű gépfegyverek és pisztolyok sima összeszerelésnek tűnnek a hazai korszerűsítéshez képest.
Jövőre a légierő fejlesztésével, valamint a katonák személyes ruházata és fegyverzete megújításával folytatódik a haderőfejlesztés – mondta a napokban a honvédelmi miniszter. Benkő Tibor hozzátette, hogy 2019 elején beindul a magyarországi kézifegyver-gyártás, így jövőre minden magyar katona kezébe magyar gyártású fegyver kerül.
A hír nem új, március végén jelentették be, hogy tíz éves időtartamban 200 ezer gyalogsági kézi lőfegyvert fog gyártani a HM Arzenál Zrt. a Ceská Zbrojovka Export nevű cég licensze alapján. Ez 200 munkahelyet teremt.
A megállapodás értékét 100 millió euróban (32-33 milliárd forint) jelölték meg akkor.
A terv az, hogy a cseh hadsereg is kap a legyártott fegyverekből.
Később ismertté vált, hogy a Zbrojovka Bren 2 gépkarabélyáról, a Scorpio Evo 3 géppisztolyáról, a P-07 és P-09 pisztolyáról van szó. Mindegyik nemzetközileg nagyon elismert, kitűnőnek ismert hadieszköz. A magyarországi bemutató videója itt tekinthető meg. Júliusban a cseh haderő napja alkalmából Budapesten is bemutatták a fegyvereket.
Forrás: mzv.cz
A kérdés első pillanattól az volt, hogy gazdaságos-e komplett üzem felépítésével (mint később kiderült, Kiskunfélegyházán), mindössze tíz év alatt a kicsiny magyar haderő (plusz esetleg a többi rendvédelmi szervezet) számára ekkora összeget fordítani az egyébként kétségtelenül igen nagyra becsült fegyvereket legyártani (a maradékot pedig a csehek rendelkezésére bocsátani). Továbbá, hogy mennyire „magyar” lesz ez a néhány termék. Mindenesetre a tavaszi bemutatón készült felvételen az olvasható a kiállított képeken, hogy a fegyverek Magyarországon összeszereltek (Assembled in Hungary).
Forrás: killermetals.blog.hu
A tervek szerint 2019-től aztán teljesen itt gyártják őket. Ebből az következhet, hogy egyes alkatrészeket hazánkban fognak előállítani. De ettől még
a magas hozzáadott érték zöme a cseh gyártónál marad
(nagyjából ahogyan a „mi autónk” esetében).
Idővel az is kiderült, hogy 21,7 milliárd forint az az összeg, amit az Arzenál zrt. tervez, amelyben benne van az építkezés, az eszközbeszerzés is. Egyedül a licenszre csaknem ötmilliárd közpénz ment el ebben az évben. Ez derült ki a cég 2018-as üzleti tervéből, amely oldal azonban már nem található.
Korábban egyáltalán nem ez volt a terv. Még 2008-ban döntött arról az MSZP-s kormány, hogy 2009-18 közötti 10 éves stratégiai terv keretében mintegy 7700 gépkarabély modernizálását végzik el.
Az első öt évre megközelítőleg 7,26 milliárdot terveztek
– derült ki egy akkor ellenzéki fideszes képviselőnek adott miniszteri válaszból.
Az akkori indok szerint a modernizációs program segítségével korszerűsített gépkarabélyok értéke és használhatósági ideje jelentősen megnő, felszereltsége bővül. Ez a megoldás jóval gazdaságosabb, mint új fegyverek beszerzése, mert csak a kiegészítő eszközök némelyike milliós értékű. Ráadásul más egyéb gépkarabély-típusok alapkészletébe a beszerzendő kiegészítők nem tartoznak bele, így új gépkarabélyok vásárlása már csak ezért is gazdaságtalan és indokolatlan lenne.
Speciális kiegészítő eszközökkel – így például gránátvetőkkel, éjszakai és nappali irányzékokkal, lézeres célmegjelölővel, taktikai lámpákkal – szerelték volna fel a meglévő fegyvereket.
Azokat, amelyek ugyan nem számítanak a legkorszerűbbnek, de a szokásos hazai katonai célokat kiszolgálják (speciális, minden igényt kielégítő eszközöket pedig elegendő a békefenntartó expedíciókban szolgáló katonák kezébe adni, s ezeket érdemesebb megvásárolni). Magyarországon a 60-as évektől Kalasnyikov rendszerű gépkarabélyokat állítottak hadrendbe. Ezek az AK 47-es alapra épült AK-63-asok és AMD-65-ösök ráadásul
részben hazai fejlesztésűek – tehát valószínűleg „magyarabbak”,
mint a licensz alapján itt csak összeszereltek. S hogy mennyire jónak tartják a mai napig, álljon itt a felderitokblogja egy írása.
A program el is indult, magyar szakemberek elkészítették több típus modernizált mintapéldányát, amelyek tesztje is elkezdődött. Egy 2012. eleji szakcikk is inkább amellett érvel, hogy
a korszerűsítés költséghatékonyabb új fegyver beszerzésénél.
Sőt, az év novemberében az akkor már fideszes honvédelmi miniszter, Hende Csaba korábbi elődjének, Juhász Ferencnek adott írásbeli válaszában is a program folytatásának szellemében adott tájékoztatást, amely szerint „további védelmi ipari szolgáltatásnak minősül különféle lövészfegyverek fejlesztése, különösen az alábbi fegyvertípusok esetében AK-63F átalakítása AK-63M (modernizált), fegyveralkatrészek gyártása, készre szerelése”.
Következő évben pedig a mostani cseh-üzletbe bevont HM-cég, az Arzenál Zrt. készített ismertetőt a típus modernizációjáról.
És mintha mi se történt volna, 2015 áprilisában a HM Arzenál a Budapesten akkreditált katonai attasék számára tartott helyszíni bemutatót nyírteleki részlegében, amelynek keretében szó esett az AK-63F gépkarabély modernizációjáról is. Elhangzott:
az átalakítás segítségével biztosítható
a modern célzóberendezések és egyéb kiegészítők felhelyezése, így lehetővé válik a gyors és pontos tüzelés nappali és éjszakai viszonyok, valamint extrém (-30 °C és +50 °C) hőmérsékleti körülmények között.
Arra nincs válasz, hogy mi változott meg a 2017-ig tartó egy-másfél évben, amikor a licensz-gyártás mellett döntöttek. Valószínűleg két oka lehet. Az egyik az Orbán Viktor által 2013-14 óta rendszeresen felhozott „újraiparosítás”, amelynek jegyében egyre-másra épülnek az összeszerelő-üzemek, a másik a megfelelés az új amerikai adminisztráció igényének, a nagyobb GDP-arányos védelmi költségvetés.
Magyar gyártmányú AK-63-asokat találtak az Iszlám Állam katonáinál – számolt be az RTL Klub Híradója, de nem kapott választ a Honvédelmi Minisztériumtól. A megoldás lehet, hogy nem annyira rejtélyes.
Háborús zónákban használt fegyverek eredetét kutató, uniós forrásból működő nemzetközi szervezet jelentése alapján számolt be az RTL híradója arról, hogy 132 darab magyar gyártmányú fegyvert találtak az Iszlám Állam készleteiben, köztük 112 AK-63-as gépkarabélyt.
Az is elhangzott, hogy a Magyar Honvédség rendszeresen értékesíti kiselejtezett eszközeit, amelyeket cégek vesznek meg, majd továbbértékesítenek. 2013-ban 28 ezer, 2014-ben pedig 1400 darab AK-63-ast adtak el.
A HM nem válaszolt a megtalált magyar fegyverek odakerülését firtató kérdésre. A megoldás talán egyszerűbb, és nincs benne stikli.
A rendszerváltás előtt Magyarország
egy sor „baráti, fejlődő országba” szállított fegyvereket
és hadfelszerelést, olyanokba is, amelyekben háború dúlt (s amely emiatt 1990 óta tiltott a jogszabály értelmében). A Wikipedia igen precíz, hozzáértésről tanúskodó szócikke is arról számol be, hogy az 1963-ban hadrendbe állított – és különféle kivitelben készült – AK-63-as – amelyet a FÉG (Fegyver- és Gépgyár) állított elő – nem csak a Magyar Néphadseregben szolgált, hanem exportáruként elkerült a világ számos pontjára.
Használták a salvadori polgárháborúban, a horvátok a függetlenségi háborúban (Kalasnyikov-botrány),
az afganisztáni, az első és második iraki háborúban.
Utóbbi két esetben (2001 és 2003) is hivatalosan, de már amerikai közreműködéssel szállított Magyarország fegyvereket, felszerelést (például BMP típusú páncélozott szállító harcjárműveket és T-72-es tankokat) és mindenféle kiegészítőket (rengeteg egyenruhát is). Mindet az úgynevezett inkurrencia készletből, a szolgálatból kivont és lényegében eladhatatlan holmik közül. Az Egyesült Államok vette meg – és szükség esetén újíttatta fel, például a páncélosokat -, majd vitte ki a baráti afgán kormány számára.
Az IS nagyobbrészt a dezertált kormányerőktől zsákmányolt fegyverekkel harcolt Afganisztánban és Irakban is. Volt tehát lehetősége arra, hogy a korábban legálisan odakerült magyar AK-khoz is hozzájussanak.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
