GDP Archives Page 8 of 8 › Független Hírügynökség

Késik a három százalékos infláció

-

2017-09-23

Az eddig becsültnél később, 2019 közepén éri el az áremelkedés a 3 százalékot. A magyar gazdaságban idén nagy beruházás-növekedés zajlik, de ennek motorja változatlanul a járműipar. Nagy rizikó, hogy uniós támogatások alig érkeznek, a pénzt előlegként a költségvetés fizeti.

Három hónappal későbbre tolta ki a Magyar Nemzeti Bank az úgynevezett inflációs cél elérését. Az árstabilitás mérőszámának tartott 3 százalékos áremelkedési ütem a most nyilvánosságra hozott jelentés szerint 2019 közepére várható.

Az áremelkedés tavaly rekordmélységbe süllyedt, a magas(abb) inflációhoz szokott közvélemény számára szinte értelmezhetetlen 0,4 százalék volt. Idén aztán jelentősen meglódult, először elérte, majd átugrotta a 2 százalékot, az év közepén már 2,6 százalék volt; az év egészére az MNB 2,4 százalékkal számol (a következő két évben 2,5 és 2,9 százalékkal). A tavalyihoz képest jelentősebb áremelkedés elsődleges oka a feldolgozott

élelmiszerek (például a tejtermékek) jól érezhető drágulása és a dohányáruk jövedéki adójának többszöri emelkedése.

A magyar gazdaság tavaly – az uniós támogatások alig csörgedezése következtében – 2 százalékra esett tempóban bővült, az MNB erre az évre 3,6 százalékos ütemmel számol, a rákövetkező években pedig 3,7, majd 3,2 százalékot prognosztizál.

A gazdaság növekedésének elsődleges hajtóereje a belső kereslet magas szintje, aminek egyik tényezője a fogyasztás. A lakosság az átlagosan 10 százalékkal több pénzzel a zsebében lényegesen többet vásárol, mint korábban. Az MNB számaiból is kiderül azonban, hogy a fogyasztás átlagos gyarapodása változatlanul 4-5 százalék, vagyis feleakkora, mint a jövedelmek vásárlóerejének ugrása. Sőt, a jegybank a 2018-ban esedékes újabb minimálbér-emelés ellenére csökkenő mértékű bővülést vár a háztartások fogyasztási kiadásaiban. A magyarázat alighanem a tartós fogyasztási cikkek eladásának nagy mértékű, idén 8 százalék körüli bővülése. Ami pedig a jövedelem csökkenésével párhuzamosan mind kisebb szerepet játszik a lakossági vásárlásokban,

a legszegényebbeknek szinte semmi se jut erre a célra.

A növekedés másik forrása a beruházás. Ez idén jelentős, csaknem 27 százalékkal növekedhet, bár a tavalyi, kétszámjegyű zuhanás után ez várható volt. A befektetések (szó szerinti) motorja az újabb járműipari beruházások-bővítések. Az MNB nem teszi szóvá, amit sok szakértő kifogásol: a magyar gazdaság mindinkább szinte foglyává válik az alapvetően összeszerelő jellegű autóipari gyártásnak, aminek hozzáadott értéke a hazai gazdaság számára nem túlzottan magas.

Az MNB számok nélkül említi meg, hogy az idei (és a jövő évi) költségvetésben igen nagy bizonytalansági tényező az uniós támogatások tényleges felhasználása és kifizetése. A közgazdász tolvajnyelvbe rejtett jelentés azt takarja, hogy az unióból idén eddig alig érkezett pénz, a pályázatok nyerteseit a költségvetésből előlegként fizetik ki. Az MNB a bruttó hazai termék fél százalékára becsüli a lehetséges többletkiadást. Ez nagyjából 1600 milliárd forint. Ha komolyabb viták elhúzódnak, az komoly problémát okozhat.

Bár állnánk csehül – uniós mag és perifériák

FüHü

-

2017-09-20

0

Bár állnánk csehül – uniós mag és perifériák

Ha a valós adatokat (és nem a politikusok nyilatkozatait) nézzük, akkor paradox módon a leginkább euroszkeptikus Csehország áll legközelebb az EU magjához a visegrádi négyek közül.

Ezt a következtetést vonta le Gál Zsolt a pozsonyi Új Szó publicistája. „A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó nemzeti termék – a gazdasági fejlettség legfontosabb mérőszáma –

cseh szomszédjainknál tavaly elérte az uniós átlag 88 százalékát, ez nemcsak a szlovák (77), lengyel (69) és magyar (67) szintet haladja meg,

de fölötte van a görög, portugál és ciprusi szintnek, és erősen közelít a spanyolhoz (92). Amit meg is haladna, ha Katalónia függetlenedne Spanyolországtól (de természetesen lehagyná a külön kezelt Dél-Olaszországot is). Csehország júliusi, mindössze 2,9%-os munkanélküliségi mutatója egyenesen a legkedvezőbb az egész unión belül, akárcsak a relatív szegénység és szociális kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya, amely 2016-ban szintén itt volt a legkisebb (13,3%). A 20–64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája (76,7%) nemcsak a visegrádi és a mediterrán országoknál kedvezőbb, de jónéhány nyugat- és észak-európai országét is eléri, illetve meghaladja.”

„Ez igaz a közpénzek állapotára is. Az államadósságot tekintve például a visegrádiak (Magyarország részleges kivételével) jóval jobban állnak az uniós átlagnál és a tagországok túlnyomó többségénél – és

a csoportban megint csak Csehország viszi el a pálmát a legalacsonyabb GDP-arányos államadóssági mutatóval (tavaly 37,2%).

Az is elmondható, hogy a V4-ek gazdaságilag (kereskedelem, beruházások) sokkal jobban integrálódtak az uniós maghoz, mint a mediterrán periféria, vagy több északi ország.”

„A cseh igazságszolgáltatás a legfüggetlenebb, a cseh közmédia tartós függetlensége példátlan a régióban,

a gazdasági populizmus is rendre ott a legvisszafogottabb, a szélsőséges populista pártok támogatottsága meg a legalacsonyabb. A velejéig korrupt, túszul ejtett állam, ha úgy tetszik, a maffiállami praktikák alkalmazása ott még mindig csak gyerekcipőben jár Magyarországhoz vagy Szlovákiához képest (amelyekhez a jelenlegi lengyel kormány gyors léptekkel zárkózik fel).

Igen, az Andrej Babiš vezette ANO várható győzelme a közelgő parlamenti választásokon mindezt megkérdőjelezheti,

de hosszú távon az értékek, ideológiák, demokratikus és jogállami normák terén is a csehek álltak a legközelebb a nagybetűs Nyugathoz és az uniós maghoz.”

Három százalék felett nőtt a gazdaság

Bak Mihály

-

2017-09-05

0

Belelendülő építkezések, rosszabbul teljesítő agrárium, mérsékelt feldolgozóipari gyarapodás jellemezte a gazdaságot a második negyedévben: így állt össze a 3,5 százalékos éves növekedés. Az éelemiszerboltok forgalmának javulása változatlanul elmarad a jövedelemgyarapodás mögött.

A bruttó hazai termék (GDP) emelkedésének üteme a második negyedévben 3,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A valóságos folyamatokat pontosabban mutató (a szezonális és naptárhatást, például a munkanapok eltérő számát kiszűrő) adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 3,5 százalék volt. Az első negyedhez képest 0,9 százalék a teljesítményjavulás – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsbecsléséből.

A súlyánál fogva meghatározó feldolgozóipar (benne például az autógyártás) 3,6 százalékot tett hozzá az átlagértékhez, a különféle piaci szolgáltatások 2,8 százalékot. Az építőipar teljesítménye 28,6 százalékkal emelkedett, amiben – a korábbi adatok ismeretében – minden bizonnyal

a felfutó lakásépítések játszanak nagy szerepet.

A mezőgazdaság teljesítménye 12,9 százalékkal csökkent, igaz, az egy évvel korábbi magas ráta ezt vetítette előre.

A beruházások 21,2 százalékkal haladták meg az előző év második három hónapjáét, de itt is elmondható, hogy egy évvel korábban (az alig csordogáló uniós támogatások miatt) jelentős, két számjegyű visszaesést szenvedtek el az invesztíciók.

Júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma 4,1 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Ezzel lényegében megegyező, 3,9 százalék a forgalombővülés az első hat hónapban. Ezen belül a tartós fogyasztási cikkeket árusító üzletek produkálták a legmagasabb indexet, 7,1 százalék növekedést, az üzemanyag-eladások 3,4 százalékkal emelkedtek.

Időszakról időszakra visszaköszönnek ezek az arányok, az, hogy a milliók életét tükröző élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben igen mérsékelten,

alig 2,1 százalékkal hagytak több pénzt a vásárlók.

Ez töredéke a két számjegyű (legutóbb 10 százalék) reálkereset-gyarapodásnak. Kutatók egy része úgy véli, hogy a bérek 15-20 százalékos vágtatása csak papíron valósul meg sokaknál, a korábban a minimálbér felett zsebbe adott pénz egy részét legalizálják mostanában.

Némileg lassult a növekedési ütem

Bak Mihály

-

2017-08-16

0

A bruttó hazai termék (GDP) növekedése a második negyedévben 3,6 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakét – közölte a KSH. Az előző negyedévben 3,8 százalék volt a háromhavi érték. Az elemző szerint ez beleillik az esztendőre várt folyamatokkal.

A naptárhatással és szezonális tényezőkkel megtisztított adat szerint a magyar gazdaság 3,6 százalékkal növekedett az év második negyedévében, ami kismértékű lassulás az első negyedévi indexhez képest – derült ki a KSH jelentéséből. A nyers adat szerint 3,2 százalék volt a gyarapodás.

Az előző három hónaphoz mérten 0,9 százalék volt az emelkedés, az első fél évben pedig 3,7 százalék. A KSH szerint a szolgáltatások (például kereskedelem, közszolgáltatások, szállítás) a növekedés motorja.

A számok összhangban vannak a GKI Gazdaságkutató előzetes becslésével – mondta el

a fuhu.hu-nak Petz Raymund ügyvezető igazgató.

Szerinte várható volt a kis mértékű (0,1 százalékpontnyi) lassulás (az éves alapon mért negyedévi) gazdasági növekedésben. Részletek híján egyelőre nem tud pontosabb értékelést végezni, a KSH későbbi elemzése nyújthat segítséget a folyamatok pontosabb megértéséhez.

A kereskedelem részaránya a GDP gyarapodásában érdekes kérdés lesz a részletes számok majdani megismerésekor, mert az év elején a nagyarányú bérnövekedéstől messze elmaradó (2,4 százalékos) kiskereskedelmi forgalmi bővülést mértek, ami a GKI értékelése szerint nagyobb részt annak tudható be, hogy a zsebbe adott fizetések egy részét most „papírozzák le”, a tényleges keresetemelkedés tehát kisebb a statisztikai adatoknál.

GKI: elhúzódó uniós pályázatok, választási pénzköltés

FüHü

-

2017-07-31

0

GKI: elhúzódó uniós pályázatok, választási pénzköltés

A beruházások tavaly után várhatóan idén is alacsonyak lesznek, a magyar gazdaság növekedése 3,5 százalékra gyorsulhat – áll a GKI Gazdaságkutató vasárnap esti prognózisában. A GKI megjegyzi azonban, hogy az uniós pályázatok elbírálása elhúzódik, a kormány célja a választások előtti gyors pénzköltés. Ennek következtében rohamosan növekszik a hazai költségvetésből kifizetett előlegek összege, emiatt a tényleges beruházások éveket csúszhatnak.

Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte. Az év egészében a tavalyi 2-ről 3,5 százalék körülire gyorsul a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások következtében. Idén a külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak. Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az EU források visszaesése miatt több mint 15 százalékkal zuhant. Idén az újra induló EU beruházási ciklus miatt 12 százalékos bővülés várható.

A beruházási ráta 2016-ban 17,8 százalék volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány,

idén 19 százalékos emelkedést valószínűsít a GKI.

A 2014-ben indult új EU költségvetési periódus pályázatait meghirdették, de a döntéshozatal az ígért egy hónap helyett jellemzően 6-9 hónap, vagy még hosszabb. A szétaprózott, át nem gondolt célok az új pályázatoknál is látszanak, a fő cél a gyors pénzköltés még a választások előtt. Ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akarnak hirdetni, de az előző ciklushoz képest nincs tényleges gyorsulás. A kutatók emlékeztetnek arra, hogy

a megítélt támogatás ugyan több mint 5 ezer milliárd forint, a 2014-2020-as ciklus forrásaiból való eddigi költés azonban ennek csak körülbelül a fele.

Ráadásul a kifizetések jelentős része előleg, mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló „pörögjön”, ezekben azonban lényeges tevékenység még nem indult el. Gyakran csak keretösszegekről beszélhetünk, amelyeket később töltenek ki az önkormányzatok. A GKI szerint a tényleges beruházási folyamat bőven át fog húzódni a következő évekre, akár 2023-ig is.

Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forint,

miközben az első öt hónapé együttesen is alig volt több 200 milliárd forintnál. Ennek fő oka ismert: megugrottak az uniós pályázatok finanszírozását a kedvezményezettek számára hazai forrásból megelőlegező kifizetések, mert a költségvetésbe beérkezett uniós bevételek idén eddig lényegesen elmaradtak a kifizetésektől. Ez elszámolási okok miatt nem veszélyezteti a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná az államadósság csökkentési lehetőségeit.

Címke: GDP

élelmiszerek (például a tejtermékek) jól érezhető drágulása és a dohányáruk jövedéki adójának többszöri emelkedése.

a legszegényebbeknek szinte semmi se jut erre a célra.

Ha a valós adatokat (és nem a politikusok nyilatkozatait) nézzük, akkor paradox módon a leginkább euroszkeptikus Csehország áll legközelebb az EU magjához a visegrádi négyek közül.

a felfutó lakásépítések játszanak nagy szerepet.

alig 2,1 százalékkal hagytak több pénzt a vásárlók.

A beruházási ráta 2016-ban 17,8 százalék volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány,

a megítélt támogatás ugyan több mint 5 ezer milliárd forint, a 2014-2020-as ciklus forrásaiból való eddigi költés azonban ennek csak körülbelül a fele.

Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forint,

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA